Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena

60 Kalbos Kultūra | 84 RAMUNĖ VASKELAITĖ Lietuvos bankas rÖVIdÍtéSek: SZerkeZet És sZINtaKtIKaI HasZNÁlatuk LÉNYEGES KIFEJEZÉSEK: betűszavas rövidítések, szótagrövidítések, vegyes rövidítések, rövidítések, szintaktikai kapcsolat, értelmező szó, szimbolikus megnevezés. BeVeZetÉs A szavak és szókapcsolatok rövidítése az írott nyelvben nem új jelenség. Azt, hogy a rövidítéseket igen nagy számban használják, már három évtizeddel ezelőtt megállapították, amikor kiadták a Litván helyesírás és központozás második kiadását (a továbbiakban – lKrs) (lKrs 1992: 73). A litván nyelvtudományban azonban ezt a jelenséget részletesebben nem vizsgálták. A különféle típusú rövidítéseket rendszerint csak nyelvi enciklopédiákban, kézikönyvekben vagy tanácsadó jellegű kiadványokban említik meg (lKŽin 1998; lKE 1999; KancKP 2000; Kniūkšta 2004), többnyire helyesírási kérdésként. E jelenség problematikusabb megközelítésével talán csak Rūta Marcinkevičienė (2003), Gintautas Grigas (2007) és Asta Kazlauskienė (2008) cikkei foglalkoznak. Ezekből kitűnik, hogy legalább az egyik rövidítéstípus, az úgynevezett betűszók, széles körben használatos, változatosságuk pedig más nyelvek rövidítéseinek a litván nyelvbe való beáramlása következtében megnövekedett, a fennálló norma pedig a megváltozott körülmények között már nem elégséges. A korábban említett szerzők főként azokat a kérdéseket vetik fel, amelyek 2008). santrumpų rašybos, lietuvinimo, tarimo (Grigas 2007; Kazlauskienė 2008) arba klasifikacijos ir sampratos dalykai (Marcinkevičienė 2003; Kazlauskienė oldhatók meg. E cikk szerzője nem ezeket a kérdéseket választja közvetlen elemzési tárgyául. A rövidítéseket a cikk a litván nyelvészetben szinte teljesen feltáratlan szempontból – szerkezetük, illetve mondhatni teljesen feltáratlan szempontból – szintaktikai használatuk alapján választja vizsgálatra. E választás elsősorban azzal a törekvéssel magyarázható, hogy feltárja a jelenlegi használatban terjedő rövidítések sokféleségét és összefüggő szövegben való működésük törvényszerűségeit, ugyanakkor feltételezhető, hogy éppen a szerkezet és a szintaktikai használat részletes, rendszerszerű elemzése szolgálhat kiindulópontul a helyesírásukkal, adaptálásukkal vagy más normáikkal kapcsolatos döntések meghozatalához. R. VasKeLaItĖ. A rövidítések: szerkezet és szintaktikai használat 61 Az elemzés a tényleges használaton, pontosabban a gazdasági terület nyelvén alapul. Választott speciális műfajú szövegek – a Litván Bank által rendszeresen kiadott és (vagy) internetes honlapján közzétett részletes éves, negyedéves vagy havi jelentések, közlönyök és tájékoztatók, beleértve az angol nyelvből fordítottakat is. Mindezekben a kiadványokban közös, hogy egy bizonyos időszak litvániai vagy más európai uniós országokbeli gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulását tekintik át. Bár – ahogy az egy ország központi bankjához illik – elsősorban a pénzügyi, monetáris és banki szektorra összpontosítanak, lényegében a gazdaság működésének minden területét felölelik, így a gazdasági nyelvben használatos rövidítések jelentős része is megjelenik bennük. Használatuk törvényszerűségei más szakterületek nyelvhasználatában sem lehetnek idegenek. Egyes szövegekre nagyobb, másokra kisebb mértékben jellemző az analitikus elem; helyenként még a tudományos stílushoz is közelítenek, műfajukat azonban lényegében áttekintésként kell értékelni. A kényelem kedvéért a cikkben a rövidítések használatának választott forrásait gazdasági áttekintéseknek nevezzük. A rövidítések szerkezetének és összefüggő szövegben való működésének sajátosságait elemezve nem lehet szem elől téveszteni jelenleg érvényes normájukat sem, már csak azért sem, mert ez a nyelvhasználat sajátosságait meghatározó egyik tényező. A nyelvhasználat és a norma összevetése azért is fontos, mert lehetőséget ad megfelelőségük feltárására. Ezt az elemzést lehetetlen elkezdeni a vizsgált jelenség megnevezése nélkül. ezt pedig meglehetősen nehéz megtenni, és nem csupán azért, mert a szókapcsolat elemeinek kezdőbetűiből vagy más elemeiből álló rövidítéseket szinte minden, azokat említő munkában másképpen nevezik. Ha mindezek a terminusok csupán szinonimák lennének, elegendő volna egyet kiválasztani közülük, sajnos azonban az egyik munkában szinonimaként használt terminusokat más munkákban a rövidítések bizonyos fajtáinak vagy alfajtáinak megjelölésére alkalmazzák. Vagyis a vizsgált objektum megnevezésére választott terminus az objektum határainak kérdése. tehát ahhoz, hogy megoldjuk a vizsgált objektum megnevezésének problémáját, meghatározzuk annak határait, és megalapozzuk a cikkben használt terminus kiválasztását, e nyelvi jelenség vizsgálatának megkezdése előtt legalább röviden át kell tekinteni a litván nyelvészetben annak megnevezésére használt terminológiát. A TERMİNUSOK SOKFÉLESÉGE ÉS KAPCSOLATAI A szavak vagy szókapcsolatok elemeinek kezdőbetűiből vagy más elemeiből álló rövidítéseket, amelyek többnyire különféle megnevezéseket helyettesítenek, a litván leíró, normatív és tudományos irodalomban névbetűs rövidítéseknek, rövidítéseknek nevezik, a rövidítés fajtájának (betűszavas, szótagos) megjelölésével vagy anélkül, továbbá akronimáknak, abbreviatúráknak, ritkábban pedig rövidítményeknek. 62 Kalbos Kultūra | 84 névbetűs rövidítéseknek, rövidítéseknek nevezik, a rövidítés fajtájának (betűszavas, szótagos) megjelölésével vagy anélkül, továbbá akronimáknak, abbreviatúráknak, ritkábban pedig rövidítményeknek. E munkákból kitűnik, hogy talán a legproblematikusabb a terminusok rövidítése és csonkolása, valamint a rövidítések / csonkolások és a betűszók viszonya. (Betű-)rövidítések és csonkolások A megnevezések összevont helyettesítőinek megnevezésére szolgáló litván terminusokat, a santrumpos és sutrumpinimai kifejezéseket szinonimaként csak egyes munkákban használják, például az lKrs-ben (1992: 73–74). Az ilyen helyettesítőket itt rövidítéseknek és a megnevezések betűs csonkolásainak is nevezik. más fajtájú rövidítéseket (pl. grafikai rövidítéseket) azonban nem neveznek santrumposnak, hanem csak sutrumpinimainak, ami arra utalna, hogy az lKrs a santrumpos kifejezést a sutrumpinimai egy bizonyos fajtájának megjelölésére igyekszik elkülöníteni. A Kanceliarinės kalbos patarimuose (a továbbiakban – KancKP) a rész és az egész ellentétes viszonyát próbálják megállapítani: ebben a kiadványban a más fajtájú különféle csonkolásokat santrumposnak nevezik (vö. simbolinės santrumpos, grafinės santrumpos), míg a nagybetűkből állókat sutrumpinimainak, pontosabban a megnevezések betűs csonkolásainak (KancKP 2000: 277–279). A Lietuvių kalbos žinyne (a továbbiakban – lKŽin) minden fajtájú rövidítést santrumposnak neveznek, fajtáikat pedig jelzői szavakkal adják meg: a mértékegységek, személyek, tisztségek és fokozatok megnevezései, különfélék (lKŽin 1998: 340–346). A santrumpos terminust számítástechnikai vagy más terminusok rövidített változatainak vizsgálatakor is használják (Grigas 2007, 2011), azonban csak a betűs módon rövidített terminusokat vizsgálják, így a terminusok santrumpos és sutrumpinimai fogalmai közötti viszony tisztázatlan marad. Ezt nehéz megállapítani a Valstybinė lietuvių kalbos komisija (a továbbiakban – VlKK) 60. számú határozatával jóváhagyott helyesírási és központozási rendelkezésekből is, amelyek a nem litván rövidítések litván nyelvben való használatának általános normáját rögzítik, mivel csak a raidinės santrumpos terminust használják (VŽ 1997a), és csak az ilyen módon létrehozott rövidítések példáit közlik. A betűkből képzett betűszavas rövidítéseket Pranas Kniūkšta is így nevezi az Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimuose című művében (Kniūkšta 2004: 17–19). A szavak és szókapcsolatok rövidítésének grafikai vagy szimbolikus módjait a kiadvány nem tárgyalja, ezért a santrumpos és a sutrumpinimai fogalmak közötti viszony sem rajzolódik ki benne. Csak a santrumpos fogalmát magyarázza a Lietuvių kalbos enciklopedija (a továbbiakban – lKE) is, mindazonáltal bizonyos határvonalat húz, amely elválasztja a santrumpos fogalmát a sutrumpinimai fogalmától (lKE 1999: 553–554). Ezeket a fogalmakat két r. VasKElaItĖ jelzi. santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 63 jelentése: 1) „összetett (két vagy több szóból álló) elnevezések összevont helyettesítői, amelyeket a szavak első betűiből vagy szótagjaiból alkotnak”; 2) „gyakran használt szavak (vagy szócsoportok) egyszerű grafikai rövidítései, amelyeknek nincs külön hangalakjuk” (lKE 1999: 553). A sutrumpinimai szinonima csak a második jelentésben használt fogalom mellett szerepel, vagyis a santrumpos fogalmát az lKrs-től eltérően nem tekintik a sutrumpinimai egyik fajtájának. Az első jelentésben használt fogalmat, amely magában foglalja a kezdőbetűs és szótagrövidítéseket, az lKE szinonimaként a jövevényszóként használt abreviatūra terminussal is megnevezi. Az akronima fogalmának szűkebb és tágabb értelmezése. A rövidítéssel való kapcsolat A rövidítések egyik alfaját, nevezetesen a kezdőbetűs (vagyis betűkből álló) rövidítéseket az LKE szintén kölcsönzött terminussal – akronimáknak – nevezi (LKE 1999: 553). A kezdőbetűs és szótagrövidítések alfajainak elkülönítésével az LKE a rövidítéseket szerkezetük alapján próbálja differenciálni. Mindazonáltal a megkülönböztetett osztályozási egységek egyikének megnevezésére az akronimák terminust választották; ez készteti R. Marcinkevičienėt (2003) arra, hogy ellenvetését fejezze ki az angol nyelvészeti munkákban kidolgozott akronimafogalom leszűkítése miatt, és ennek az ellenvetésnek az eredményeként a litván nyelvészetben kialakul az akronima fogalmának tágabb értelmezése. A szerző által hivatkozott angol nyelvészeti munkában1 akronimáknak azokat az összetett elnevezésekből alkotott rövidítéseket tekintik, amelyek elfogadható szótagokat alkotnak, és szavakként ejthetők ki (Marcinkevičienė 2003: 91). E kritérium alapján érthető módon nehéz határt húzni a kezdőbetűs és a szótagrövidítések között: hiszen a betűrövidítések egy része a szótagrövidítésekhez hasonlóan elfogadható szótagokat alkot, és szavakként ejthető ki. Így a cikk szerzője a rövidítések szerkezete tekintetében meghúzott határ megszüntetésére hajlik. Az angol nyelvészetben azonban nemcsak a „szószerű”, hanem a „nem szószerű” rövidítéseket is akronimáknak tekintik, amelyeket egyúttal más jellegű rövidítésekkel, azaz abreviatúrákkal állítanak szembe. R. Marcinkevičienė az akronima ilyen tág értelmezését javasolja a litván nyelvészetben is. Ez a kibővített fogalom azonban teljes mértékben megfelel az LKRS-ben használt santrumpas, vagyis a megnevezések betűs rövidítéseinek, az akronimák és az abreviatúrák között húzott határ pedig megfelel a santrumpas és a sutrumpinimai közötti határnak. Így felmerül a kérdés, hogy a kölcsönzött terminusok miért elfogadhatóbbak a litván nyelvészet számára, mint a litván terminusok. R. Marcinkevičienė által kidolgozott akronimafogalom a rövidítések egyik fontos aspektusát és lehetséges osztályozási kritériumát emeli ki – a betűkapcsolat 1 Katamba F. English Words, london and New York: routledge, 1994, 182–183. 64 Kalbos Kultūra | 84 szóhoz való hasonlóságát. Csakhogy e kritérium alkalmazására törekedve meglehetősen nehéz lenne olyat választani, amely alkalmas mind a litván, mind a nem litván rövidítések osztályozására, mivel a litván és a nem litván szó jellemzői eltérnek. Például az angol nyelvű névszó elegendő jellemzője a hangok olyan elrendeződése, hogy fonetikailag ejthetők legyenek, míg a litván nyelvű névszóé ezenfelül a toldalékos ragozás jele is (a ragozhatatlan főnevek kivételével). tehát ha a „szószerűség” kritériumának a rövidítés ragozásának lehetőségét választjuk, a „szószerű” rövidítések csoportjába nem kerülne be sok, a litván nyelvben használt angol rövidítés, míg ha e kritériumnak a hangkapcsolat fonetikus kiejtésének lehetőségét tekintjük, sok olyan is bekerülne, amely nem rendelkezik a litván szó jellemzőivel. A. Kazlauskienė az akronim fogalmát szintén a szóhoz való hasonlóság kritériumára alapozza: akronimoknak azokat a rövidítéseket javasolja nevezni, amelyek szóként ejthetők ki, függetlenül attól, hogy milyen módon jöttek létre (Kazlauskienė 2008: 73). Mindazonáltal ez a felfogás, és ezzel együtt az akronim és a rövidítés fogalmának viszonya is eltér a R. Marcinkevičienė cikkében kifejtettől – A. Kazlauskienė az akronimot a rövidítések egyik típusának tekinti. Következésképpen a hatóköre szűkebb. Másrészt az akronimok között nemcsak az idézőjelben írt, azaz szimbolikusnak tekintett „Keltas”, „Interleksis”, „Erasmus”, „leonardo da Vinci” elnevezésekhez hasonló rövidítések szerepelnek, hanem a „Rusai Lietuvos Respublikos visuomenėje 1918–1940 m.: istorinės retrospektyvos konstravimas” című projekt két szóból álló elnevezésének „lietuvos rusai” rövidítése is (Kazlauskienė 2008: 73). Bár nem teljesen világos, hogy maga a szerző az ilyen szavakat és szókapcsolatokat is akronimoknak tekinti-e, mindenesetre felveti az akronim egy újabb aspektusát, ezzel együtt pedig a rövidítések egy újabb osztályozási lehetőségét. Ez a rövidítéseknek aszerinti, a litván nyelvészet számára is egyre aktuálisabb osztályozása, hogy szóképzmények-e, amelyeket mesterségesen, a szóhoz való hasonlóság elérése érdekében alkottak meg azért, hogy a nyelvben a tulajdonnevek rövidebb helyettesítőiként működjenek, vagy a megnevezések szokásos módon létrehozott összefoglalásai, amelyeket a szövegben a kényelmi szempontok miatt használnak2. A terminus megválasztása. A rövidítés fogalma és terminológiai használata A szószerkezet tagjainak első betűiből vagy más elemeiből alkotott rövidítések megnevezésére használt terminológiát áttekintve látható, hogy a litván nyelvészeti szakirodalomban szinonimáknak tekintik a betűs megnevezés2 terminusokat. Erre a szempontra R. Marcinkevičienė (2003) is felhívta a figyelmet, csak nem választotta el a rövidítések osztályozásának más kritériumaitól. R. VasKElaItĖ. Rövidítések: szerkezet és szintaktikai használat 65 mindenekelőtt az egyre inkább kirajzolódó tendencia határozza meg, hogy ezzel az egyetlen szóval a rövidítések egy bizonyos mų sutrumpinimai ir (raidinės) santrumpos, akronimai ir santrumpos. Šiame straipsnyje pasirenkamas vartoti terminas santrumpos. tokį pasirinkimą bene fajtáját különítsék el, valamint az, hogy a terminus alkalmas ennek megjelölésére. Természetesen ez a fajta a betűs (megnevezés-)rövidítések terminussal is elkülöníthető volna, azonban a santrumpos főnév alkalmasabb a cselekvés eredményének megnevezésére, továbbá az elvont cselekvést kifejező főnevek többes számú alakját a köznyelvi litvánban nem tekintik jellegzetesnek3. A santrumpa típusú rövidítésektől eltérő rövidítéseket más terminusokkal is célszerű volna megnevezni, például szimbólumok, grafikai jelek, grafikai rövidítések vagy hasonló kifejezésekkel, általánosító jelentésben pedig teljesen megfelelő volna a trumpinys főnév használata. A trumpinys szó terminológiai használata a litván nyelvészetben nem honosodott meg széles körben, feltehetően azért, mert a litván szótárak e főnévhez ezt a jelentést társítják. Ezekben a trumpinys fogalmát rendszerint csak egy szóval hozzák kapcsolatba – ez egy lerövidített szó (DlKŽ 2000: 860), lerövidített, összevont, kisebb terjedelmű szó (lKŽe 2011). Az ezekben a szótárakban közölt példák arra utalnak, hogy trumpinysnek a betűvagy szótagrövidítésektől eltérő rövidítési eredményt tekintenek – leggyakrabban a szó végződését rövidítik, például Marcė (a Marcelėből), Gintas (a Gintautasból). Mindazonáltal ennek a szónak a szótárakban megadott jelentése nem alap arra, hogy más jelentésekben való használatát kerüljük – például a rövidítések különféle típusait összefoglaló terminusként4, illetve amikor az akronim és a rövidítés között választunk, a santrumpa terminusnak a hosszabb használati hagyomány és a litván jellege miatt előnyben részesítésére. általában az akronim fogalmát a litván nyelvészetben nem tekintik kellően megalapozottnak és megszilárdultnak, ezért nincs bet kokio trumpinimo būdu gautą žodį5. Pastarąja reikšme jis vartojamas ir šiame straipsnyje. szükség a santrumpa szóval való felváltására. r. Marcinkevičienė által valamennyi betűés szótagrövidítést magában foglaló fogalommá kibővítve lehetővé tenné, hogy elkerüljük az egyes munkákban használt raidiniai pavadinimų sutrumpinimai, raidinės santrumpos terminusok feltételességét (hiszen ebbe a csoportba sorolhatók a szótagolással képzett rövidítések is), ugyanakkor kevéssé illeszkedne a más rövidítéseket megnevező vagy összefoglaló terminusokhoz – (simboliniai sutrumpinimai (santrumpos), grafiniai sutrumpinimai (santrumpos), hacsak ezeket nem szintén kölcsönzött abreviatūros terminus váltaná fel. 3 A VLKK konzultációs bankja szerint a köznyelvi litvánban az elvont főnevek általában egyes számban használatosak (aptarnavimas, balsavimas, finansavimas, registravimas), a többes számú pardavimai forma az angol nyelv hatására létrejöttnek minősül, ezért inkább a pardavimas egyes számú forma használatát javasolják (http://www.vlkk.lt/lit/2331). 2002: 20). A különféle elvont főnevek többes számát (pl.: valstybingumai, pardavimai, uždegimai) a Kalbos patarimai is javítja (KP1 4 így használja a. Kazlauskienė (2008) tanulmányában. 5 Ilyen használat látható például a KancKP-ban (2000: 277). 66 Kalbos Kultūra | 84 riaszkodnának a szótagolással képzett rövidítések is), de kevéssé illeszkedne a más rövidítéseket megnevező vagy összefoglaló terminusokhoz – (simboliniai sutrumpinimai (santrumpos), grafiniai sutrumpinimai (santrumpos), hacsak ezeket nem szintén kölcsönzött abreviatūros terminus váltaná fel). Az általános osztályozásba valamely szempontból elkülönülő rövidítési altípust jelölő terminusként bevonva (lásd lKE 1999; Kazlauskienė 2008) az akronim eszköz lehetne a rövidítések bizonyos aspektusainak feltárására, azonban e fogalom hatóköre a külföldi nyelvészeti munkákban megadotthoz képest természetesen jelentősen beszűkülne. A cikk alapfogalma, a rövidítések, heterogén szerkezetű képződmények csoportját foglalja magában. Az ilyen különbségek ellenére egyes munkákban nemcsak betűkkel, hanem más módokon létrehozott rövidítések megnevezésére is a betűszó, a nevek betűs rövidítése terminusokat használják. Természetesen ezek feltételesek. A rövidítések terminus többek között azért is praktikus, mert lehetővé teszi az ilyen feltételesség elkerülését. Az általa megnevezett jelenség feltárni kívánt különbségei bizonyos jelzőkkel nevezhetők meg. Például a rövidítések szerkezetének különbségei olyan összetett terminusokkal írhatók le, mint a betűszók, a szótagrövidítések, a vegyes rövidítések vagy hasonlók. A RÖVIDÍTÉSEK TERVEZETT SZERKEZETE ÉS HASZNÁLATUK KIEMELT SAJÁTOSSÁGAI A rövidítések létrehozásának fő elvei A litván rövidítések szerkezetét egy normatív kiadvány – a Litván helyesírás és központozás – határozza meg. 2006-ban a VlKK csak az abban megfogalmazott központozási szabályokat változtatta meg, a kiadvány „helyesírás” című részét pedig, amelyben a rövidítéseket tárgyalják, továbbra is normatívnak tekintendőnek határozták (VŽ 2006a, b, c). A VLKK által elfogadott egyéb határozatok közül a litván rövidítések használatát közvetlenül csak a 2000. október 26-án elfogadott határozat érinti, amely több, litván szövegekben használható rövidítést törvényesít (VŽ 2000). E rövidítések felépítése teljes mértékben megfelel a létrehozásuk normatív elveinek. Ezek az elvek első látásra meglehetősen egyszerűek: a több szóból álló elnevezések rövidítésekor minden önálló szó első nagybetűjét veszik (SNO – suvienytųjų Nacijų organizacija), olykor pedig az első szó első betűjének ábécé szerinti megnevezését (ELTA – lietuvos telegramų agentūra), a funkciószavakat elhagyják (TVR – teisingumas ir vidaus reir. VasKElaItĖ. santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 67 kalai); a szavak elejéről két-három betű vagy az első szótagok vehetők (Elfa – elektros fabrikas), ez utóbbi esetben a rövidítést tulajdonnévként kell írni – csak az első betű nagy (lKrs 1992: 73–74). Hozzá kell tenni, hogy az olyan összetett és képzett szavak rövidítésekor, amelyeknek első tagja vagy előtagja nem litván, és önállóan nem használatos, mindkét tag első nagybetűjét veszik (HE – hidroelektrinė), és ezzel lefedjük a lKrs által előirányzott litván rövidítésalkotási lehetőségeket. A rövidítések létrehozásának ilyen elveit a nyelvgyakorlati, illetve enciklopédikus jellegű kiadványok is megismétlik (lKŽin 1998; lKE 1999; KancKP 2000). A KancKP-ben szereplő VšĮ (viešoji įstaiga) példa arra hívja fel a figyelmet, hogy a rövidítés nemcsak a szavak első betűiből állhat, hanem kisbetűk is beilleszthetők közéjük (KancKP 2000: 277). A normatív és nyelvgyakorlati munkákban bemutatott rövidítésalkotási elveket összefoglalva arra a következtetésre juthatunk, hogy ezek háromféle szerkezetű litván rövidítést irányoznak elő: 1) a szavak (vagy azok tagjainak) első betűiből állókat; 2) szavak kezdő részeiből állók; 3) szavak első betűiből állók, más betűk beillesztésével. Valójában a rövidítések szerkezete sokkal változatosabb lehet. Például indexek is beépíthetők beléjük, amelyek a különböző évek kiadásait jelölik (DŽ1, DŽ2, DŽ3 – A jelenlegi litván nyelv szótára), a rövidítések szótagokból és betűkből is állhatnak (K.Gaivlt – K. Gaivenis. Litván terminológia) stb. (KK 2008: 139). ez azt a feltételezést engedné meg, hogy csak a széles körben használt megnevezések rövidítésének módjai vannak meghatározva, a többiek szerkezete pedig a szerző vagy a kiadó belátására van bízva. ezt az az állítás is megerősíti, hogy a szakirodalomban lehetnek sajátos, specifikus rövidítések (lKrs 1992: 73). a rövidítések osztályozását tárgyaló kiadványokban azonban az ilyen típusú rövidítések helyének és státusának ki kell rajzolódnia. A betűszavas rövidítések az elemzéshez kiválasztott forrásokban részben megfelelnek a létrehozásuk normatív elveinek. litván vagy nemzetközi intézmények, vállalatok, szervezetek, hivatalok, rendszerek, területi és egyéb képződmények, dokumentumok, mutatók litván elnevezéseit és a gazdasági terminusokat egyszerű betűs módon rövidítik, vagyis a szókapcsolat tagjainak első betűit véve, pl. : ECB – Európai Központi Bank, ECBS – Európai Központi Bankok Rendszere; pontosan ez a tendencia 68 Kalba Kultūra | 84 EEE – Európai Gazdasági Térség, EFSF – Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, FARK – Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság, LCKU – Litván Központi Hitelszövetkezet, TVF – Nemzetközi Valutaalap, VPK – Értékpapír-bizottság; EVRK – A gazdasági tevékenységek osztályozása, KRD – Tőkekövetelmény-irányelv; ESD – folyó fizetésimérleg-hiány, PVM – hozzáadottérték-adó, SVKI – harmonizált fogyasztóiár-index, TUI – közvetlen külföldi befektetések, VKM – árfolyam-mechanizmus. a szolgálati szavakat tartalmazó összetételek rövidítésekor ezeket elhagyják, pl. : EBPO – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, EPS – gazdasági és monetáris unió, ERPB – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, TPFK – Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság. azonban nemcsak litván, hanem nem litván betűs módon képzett rövidítéseket is használnak, mivel használatukat a VlKK határozatával jóváhagyott helyesírási és központozási rendelkezések törvényesítik (VŽ 1997a). A nem litván rövidítés fogalma e rendelkezésekben nincs meghatározva. Annak az állításnak a megfogalmazásakor, hogy a litván szövegekben ezeket a rövidítéseket úgy kell írni, ahogyan az eredeti nyelvben, csak a nem latin alapú írásjeleket litván betűkkel átírva, a nem litván fogalma mellett zárójelben a nemzetközi fogalma szerepel. az ilyen értelmezés kétféleképpen értelmezhető: 1) a nemzetközi rövidítések a nem litván rövidítések részét képezik, tehát a megadott módon csak a nemzetközi rövidítéseket kell átírni; 2) a nem litván rövidítések és a nemzetközi rövidítések fogalma szinonimák, tehát a megadott módon minden nem litván rövidítést kell átírni. A második értelmezést erősíti, hogy a latin ábécét használó nyelvek közül csak angol nyelvi példákat hoznak, pl. : BBC – brit műsorszolgáltató társaság, FAO – Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, NATO – Észak-atlanti Szerződés Szervezete. ez az értelmezés nagyon nagy szabadságot biztosítana a használatban – minden nem litván, közvetlen jelentésű elnevezést, beleértve az angolokat is, korlátozás nélkül lehetne rövidített formában használni. így valószínűbb, hogy a rövidítés litván nyelvbe való átvitelének megjelölt módját nem minden nem litván rövidítésre, hanem csak azokra javasolják alkalmazni, amelyek nemzetközi intézmények, szervezetek vagy más képződmények elnevezéseit jelölik. figyelhető meg a vizsgált használatban. A rövidítések mellett (vagy a hozzájuk csatolt szójegyzékekben) megadott angol nyelvű, teljes elnevezések változatai azt mutatják, hogy többségük az Európai Unió, az euróövezet vagy még szélesebb térség közös eleme, pl. : CEBS – Committee of European banking supervisors (Európai Bankfelügyeleti Bizottság), CESR – Committee of European securities regulators (Európai Értékpapír-szabályozók Bizottsága) r. VasKElaItĖ. rövidítések: szerkezet és szintaktikai használat 75 a litván nyelvi rövidítések írásmódjának tárgyalásakor egyáltalán nem említik azokat, amelyek összetételében számok is szerepelnek, holott használatban sokféle és meglehetősen sok van belőlük. A használatosak egy része – úgynevezett nemzetközi rövidítések, amelyek betűkből és számokból állnak, pl. : CCBM2 – Collateral Central bank Management 2; CIS2006 – Community Innovation survey 2006; CESAME II – Clearing and settlement advisory and Monitoring Experts Group 2; G7 – Group 7; G10 – Group 10, vagy szótagrövidítésből és számból áll: LITIN-10 – lithuanian stock Exchange Index. Hasonló szerkezetű és litván rövidítéseket használnak, pl. : VKM II – 2. árfolyam-mechanizmus; ESS’95 – az Európai számlák 1995. évi rendszere; 39 TAS vagy TAS 39 – a 39. nemzetközi számviteli standard; KPS4 – a mennyiségi hatást vizsgáló 4. tanulmány; ECB/2001/13 – az Európai Központi Bank 2011. évi 13. rendelete, ES15, ES-15 – az Európai Unió 15 tagállama). E rövidítések írásmódja meglehetősen változatos: a számjegyeket római (VKM II) vagy arab számokkal (TAS 39, KPS4) írják, egyes helyeken kötőjel választja el őket (ES-15), máshol aposztróf (ESS’95) vagy más írásjel (ECB/2011/13), a szóközt hol alkalmazzák (VKM II, TAS 39), hol nem (KPS4, ES15), a szám pedig vagy a betűs rész előtt (39 TAS), vagy utána áll (TAS 39). A VKM II, CESAME II rövidítések római számokkal való írása azt a tendenciát látszik jelezni, hogy ilyen módon rövidítik azokat a szókapcsolatokat, amelyek összetételében sorszámnevek szerepelnek, ám a 39 TAS, TAS 39, KPS4 rövidítések írásmódja megcáfolja az ilyen következtetéseket. Bár a számokat tartalmazó rövidítéseket az osztályozásban nem mutatják be a litván nyelvi rövidítések külön csoportjaként, az egyéb helyesírási kérdések normatív szabályozása mindazonáltal arra enged következtetni, hogy nem tekintik őket kerülendőknek. például a lKrs a sorozatban gyártott márkák elnevezései között a Tu-104, Il-154, 3 RK rövidítéseket említi (lKrs 1992: 70). Már ezek a példák is azt mutatják, hogy a helyesírás meglehetősen változatos lehet. A helyesírás lehetséges változatosságára vonatkozó feltevést megerősíti az 1991. szeptember 26-i VlKK-határozattal (Nutarimas 1991) törvényesített norma, amely szerint az anyagokat, termékeket és normatív dokumentumokat jelölő, nem litván, számokkal alkotott rövidítéseket az eredeti nyelvből kell átírni: azokat, amelyek betűrésze a latin ábécé betűiből áll, úgy kell írni, mint az eredeti nyelvben (Sony CFS-W304 magnetofon), a nem latin betűkkel alkotott jelölések betűrészét pedig a köznyelvben és a népszerű irodalomban transzliterálni kell (TČ-10R tachométer, GOST 6920-89 szabvány). az eredeti nyelvben az ilyen rövidítéseket különféleképpen írhatják, vagyis ez a változatosság 76 Kalbos Kultūra | 84 helyesírását, azonban célszerű lenne megfogalmazni az írásuk általános alapelveit, amelyek segítségével meg lehetne állapítani perkeliama ir į lietuvių kalbą. Galiojant tokiai rašybos variantiškumą įteisinančiai normai, būtų sunku reguliuoti ir lietuviškų santrumpų su skaitmepéldául a VKM II és 2-asis VKM, az ES15 és ES-15 változatok elfogadhatóságát. ellenkező esetben még azokat a rövidítéseket is az eredeti nyelv helyesírása szerint fogják írni, amelyeknek a betűrésze le van fordítva. A rövidítések egy részét idézetnek javasolva a litván nyelvbe olyan szerkezetű rövidítések is bekerülnek, amelyekben emellett még szimbólum is található, például: S&P 500. Természetesen tekinthetjük ezeket egyszeri használati eseteknek, azonban korántsem ilyenek azok a rövidítések, amelyek összetételébe nemcsak számjegyek, hanem szavak is beletartoznak, pl. : Euro MTS, SWIFTNet FIN. Ha írásmódjukat csupán az az elv szabályozza, hogy a nem litván rövidítést idézetként kell átvinni a litván nyelvbe, ez az írásmód elkerülhetetlenül hatással lesz a litván rövidítések szerkezetére is. Hogy ilyen hatás már most is létezik, azt a fizetési és elszámolási rendszereket jelölő rövidítések megalkotásának módjai tárják fel. Érdemes ezeket részletesebben megvizsgálni. Az Európai Központi Bank és az euróövezet központi bankjai által létrehozott úgynevezett második generációs sürgős átutalási rendszerek, amelyek angol neve Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer 2, nemzetközi rövidítése TARGET2. Ez olyan betűszó, amely számjegyet is tartalmaz. Ezzel egy összetett rendszert jelölnek. Az európai centrinio banko gairėse numatyta, kad jos sudedamųjų dalių (vadinamųjų tarGEt2 komponento sistemų) pavadinimai būtų sudaromi prie sanrövidítés, a TARGET2, más rövidítések vagy szavak – az eurorendszer központi bankjainak vagy a tagállamoknak a nevei – összekapcsolásával (EKB 2007: 4). Maga az Európai Központi Bank ezt a rendszert a nevének rövidítését is belefoglalva nevezte el: TARGET2-ECB. A litván központi bank komponensrendszerének neve úgy alakult ki, hogy a rövidítéshez hozzáadták a bank nevét: TARGET2-LIETUVOS BANKAS. tehát a rövidítés a teljes szókapcsolattal bővül ki. A litván elnevezésre gyakorolt hatás ebben az esetben közvetlennek tekinthető – az elnevezés szerkezetét egy nemzetközi intézmény határozza meg. a Litván Bank azonban saját rendszereket is létrehoz, amelyek elnevezéseit a nemzetközi intézmények és jogszabályaik nem szabályozzák. Amint írtuk, az egyik első általa létrehozott fizetési rendszert (LITAS) egyszerű betűszóalkotási módszerrel nevezték el. A 2007 óta működő rendszerek elnevezései – úgy tűnik, egyes analóg nemzetközi fizetési rendszerekre tekintettel – VasKElaItĖ. rövidítések: felépítés és szintaktikai használat 77 a fizetési és elszámolási rendszerek elnevezéseinek kialakítási tendenciái alapján már úgy alkotják őket, hogy kötőjellel további elemeket, ez esetben más rövidítéseket kapcsolnak hozzájuk: a valós idejű fizetési rendszert LITAS-RLS-nek, a kiskereskedelmi fizetési rendszert LITAS-MMS-nek, az euróban történő elszámolásokra a TARGET2-re való áttérésig szolgáló rendszert pedig LITAS-PHA-nak nevezik. Hasonló módon alkotják meg számos ország fizetési és elszámolási rendszereit megnevező rövidítéseket is, pl. : SORBNETEURO, BI-REL. tehát a litván rövidítésekelnevezéseinek felépítésére ebben az esetben gyakorolt hatás közvetettnek tekinthető. Másfelől az ilyen felépítéssel ellentétes litván nyelvi szabályok sincsenek. A szimbolikus elnevezések kialakításának jelenleg hatályos szabályai szerint (lásd VŽ 2004) rövidítésekből olyan szimbolikus elnevezések alkothatók, amelyek végződése megfelel egy litván névszóragnak („Eksma“, „Sodra“), ezek azonban csak intézmények, vállalatok és szervezetek elnevezéseire alkalmazhatók. továbbá a LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA rendszerek elnevezései nem valódi szimbolikus elnevezések – ezek rövidítéskombinációk, jóllehet a litván névszóragot tartalmazó LITAS szó meglehetősen elmosja a rövidítés és a szimbolikus elnevezés közötti határt. A Lietuvos Banko által számított kamatlábmutató, a VILIBOR (az 1995-ig számított VILIBID) elnevezésének szerkezete szintén tekinthető a nem litván rövidítések litván nyelvűekre gyakorolt közvetett hatása példájának. E mutató elnevezésének megalkotásakor nem kellett figyelembe venni a nemzetközi jogszabályok követelményeit, azonban igazodni kellett az EURIBOR (és EURIBID) analógiájához, valamint a más országokban számított megfelelő mutatók elnevezéseinek megalkotási szabályszerűségeihez. A tárgyalt rövidítésstruktúrák sajátosságai azt mutatják, hogy a szokásos terminusok betűszóés szótagrövidítései – még az úgynevezett nemzetközi rövidítéseket sem vonva be körükbe – már nem elegendőek a litván szövegekben használt rövidítések szerkezeti változatosságának leírására, mivel összetételükben számjegyek, kötőjel után írt rövidítések, szavak vagy szókapcsolatok is szerepelnek. Természetesen egy olyan elnevezés, mint a TARGET2-LIETUVOS BANKAS, inkább nem bővített rövidítésnek, hanem rövidítéssel alkotott szimbolikus elnevezésnek tekinthető. A fizetési rendszerek betűs módon alkotott LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA elnevezései azonban szimbolikus elnevezéseknek és rövidítéseknek egyaránt tekinthetők. Ezért a rövidítések szerkezet szerinti osztályozásakor célszerű megkülönböztetni a betűszók, a szótagrövidítések és a vegyes rövidítések csoportját; a vegyes rövidítések pedig – figyelembe véve a használat más területein terjedő megalkotási módjaikat is – még részletesebben osztályozhatók. 78 Kalbos Kultūra | 84 sINtaKsINĖ saNtruMPŲ VartosENa A mondat szerkezetébe való beillesztés különbségei A rövidítések – a lekszikai jelentéssel nem rendelkező betűs, szótagvagy egyéb képződmények – a mondatban nem elszigetelt elemek. Bizonyos kapcsolatban állnak a mondat többi szavával, és beépülnek annak szerkezetébe. A norma a rövidítés mondatszerkezetbe való beillesztésének olyan módját írja elő, mint annak grammatikai jelölése – a nyelvtani esetet, a számot és a nemet jelölő litván toldalékok hozzáadása. A toldalék felvétele után a nem ragozható elem formális szógrammatikai jegyekkel rendelkező mondatrésszé válik, és jelezheti a kapcsolatát a mondat többi szavával. azonban a vizsgált használatban sem a betűszók, sem a szótagrövidítések, sem a vegyes rövidítések grammatikai jelölésére nem törekednek. Hogyan illesztik tehát be őket a mondatba, és hogyan jelzik kapcsolatukat a többi szóval? ez a jelölő leggyakrabban a rövidítéssel együtt használt melléknév vagy melléknévi szó, amely átveszi az egyeztetés vezérszavának, vagyis annak a szónak a morfológiai kategóriáit, amellyel egyeztetik. A litván betűszókkal használt melléknevek és melléknévi szavak nembeli alakja a választás egyszerű törvényszerűségét tárja fel – azok a rövidítések, amelyek rövidítetlen megfelelőinek, vagyis a szókapcsolatoknak a fő tagja hímnemű főnév, a mellékneveknek vagy melléknévi szavaknak hímnemet kölcsönöznek, a nőnemű főnév pedig nőnemet, pl. Az ECB [Európai Központi Bank] volt az első a világ főbb központi bankjai közül, amely kamatemelésbe kezdett (Pranešimas 2011: 05); Végül az ECBS [Európai Központi Bankok Rendszere] az árstabilitási cél sérelme nélkül támogatja az EU általános célkitűzéseit, köztük a pénzügyi integrációt is (Ma 2006: 13); Az EKB könyveiben ez a tétel minden egyes NKB [nemzeti központi bank] nettó követelését vagy kötelezettségét mutatja a teljes KBER-rel szemben (Ma 2005: 98); A multilaterális kapcsolatok olyan szerződéses és technikai rendszert jelentenek, amely lehetővé teszi, hogy két közvetlenül össze nem kapcsolt ÉRESZ [értékpapír-elszámolási rendszer] egy harmadik ÉRESZ-en keresztül számolja el a tranzakciót (Ma 2006: 97). A litván ragokkal nem rendelkező rövidítéseknek számjelölőik sincsenek, azonban a velük használt melléknevek és melléknévi szavak egyes vagy többes számú alakot vesznek fel, és így a mondatban jelzik a rövidítéssel fennálló szintaktikai kapcsolatot, pl. : A kormányzati eurokötvények hozama 2002 végén 0,2–0,7 százalékponttal, 2003 végén pedig 0,1–0,4 százalékponttal magasabb volt, mint az euróövezet megfelelő referencia- (legmegbízhatóbb) állampapírjainak [kormányzati értékpapírjainak] hozama (Ma 2004: 45); Konr. VasKElaItĖ. rövidítések: felépítés és szintaktikai használat 79 konkrétan szólva, az első 12 hónap. ITRO [hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek] keretében, amelyeket 2009. június 24-én hajtottak végre, rekordösszegű, 442 milliárd eurót osztottak ki az euróövezet bankrendszere számára (Ma 2010: 20). Mindazonáltal bizonyos esetekben a számbeli egyeztetés feltételes, mivel a rövidítés a szókapcsolat alaptagjaként álló főnév egyes számú alakjának rövidítésével jön létre, de a többes szám jelölésére is használják, pl. : Pontosabban fogalmazva, 2009 decemberében. A Kormányzótanács úgy határozott, hogy abban a hónapban a 12 hónapnál hosszabb futamidejű refinanszírozási művelet (ITRO) lesz az utolsó ilyen futamidejű művelet, és hogy 2010 márciusában már csak egy további 6 hónapos ITRO-műveletet hajtanak végre, a további 3 hónapos ITRO-műveleteket pedig meg kell szüntetni (Ma 2011: 17). A litván betűszók nemével és számával való egyeztetés alapja – amint látható – a rövidített szókapcsolat alaptagjaként álló szó neme és száma. Az ilyen kapcsolatok alaptagja, legalábbis a gazdasági áttekintésekben használtaké, mindig főnév. A rövidítendő szókapcsolatok főnévi szerkezetek, amelyek főnévből és melléknévből (NB – nemzeti költségvetés, NT – ingatlan) vagy főnevekből (PB – Világbank, VKI – fogyasztói árindex, BBPK – Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság) állnak. Az utóbbiaknak lehetnek melléknévi függő tagjaik (ESD – folyó fizetési mérleg hiánya, TVF – Nemzetközi Valutaalap, PVM – hozzáadottérték-adó, TPPPC – a pénzhamisítás megelőzésének nemzetközi központja), ritkábban a függő tagok más szófajú szavak (SSMS – rendszer szempontjából fontos fizetési rendszerek). A függő tagok mellérendelő kapcsolattal is összekapcsolódhatnak (EBPO – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, ERPB – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, SVDĮ – kisés középvállalkozások), azonban a szókapcsolat fő tagja főnév. a mondatban szókapcsolatokat helyettesítő rövidítésekkel, amint a példákból látható, a melléknév vagy a melléknévi szó nemcsak nemben és számban, hanem esetben is egyezik. tehát az egyeztetés teljes, kivéve a szám fent említett eltérési eseteit. ha olyan szókapcsolatot rövidítünk, amelynek összetételében sorszámnév szerepel, amint az a korábban bemutatott rövidítéspéldákból látható, az megváltoztatja a helyét – a rövidítésben rendszerint már nem a fő tag előtt, hanem utána áll (VKM II, TAS 39, KPS4, KPS5), és feltehetően tőszámnévvé válik. A tőszámnevek rövidítetlen szókapcsolatban elfoglalt helye is megváltozik – ezek 80 Kalbos Kultūra | 84 rendszerint a főnevek után kerülnek, pl. : ES-15, ESS95, ESS’95. Mivel egyeztetik a melléknevet vagy a melléknévi szót ilyen esetekben? A gazdasági áttekintések szövegei azt mutatják, hogy továbbra is inkább a szókapcsolat alaptagjaként szereplő főnévvel egyeztetik, pl. : az EKB segít az Eurostatnak az ESS95 [az Európai számlarendszer 1995-ös rendszerének] felülvizsgálatában, amely számos ajánlást fogalmaz meg európai szinten (Ma 2009: 125). azonban nemben, számban és esetben csak akkor lehet egyeztetni, ha a rövidített szókapcsolat litván. A nem litván szókapcsolat alaptagjaként szereplő főnév nemének meghatározása nehéz, de a nem litván rövidítésekkel használt mellékneveknek és melléknévi szavaknak mindenképpen vannak nemi jelölőik. Hogyan tesznek szert egyik vagy másik nemi formára? Egyes használati esetek arra utalnának, hogy a nem litván betűszókkal való egyeztetés alapja a litván nyelvre lefordított szókapcsolat alaptagjának neme, esete és száma, pl. : a SWIFT [Society for Worldwide Interbank Financial telecommunication] átláthatónak kellene lennie (Ma 2008: 158); A SWIFT a pénzügyi stabilitás szempontjából fontos, mivel a világ több mint 210 országának pénzügyi közössége számára biztonságos üzenetküldési szolgáltatásokat nyújt (Ma 2010: 143); Az SMP [securities Market Program] kifejezetten ennek a likviditásfelfogásnak, az általában a pénzügyi piacok likviditásának nevezett jelenségnek a helyreállítását szolgálja (Mb 2010 06: 24). Az angol, rövidítetlen szószerkezet fő eleme, a society, litvánul bendrija, draugija, a program szó pedig programa jelentésű, ezért ezekben az esetekben a melléknév nőnemű alakját a litván megfelelő alapján használják. Amikor a SWIFT betűkombinációt kibővítik, és a szerkezet fő eleme a net főnév lesz, amely litvánul tinklas fordítandó, megváltozik az e rövidítéssel használt melléknév neme is, például : A SWIFT felügyelete során a legnagyobb figyelmet a SWIFT szélsőséges helyzetekben tanúsított ellenálló képességére, a belső kockázatkezelési folyamatokra, valamint a régi SWIFT-üzenethálózat új, internetes technológiákon alapuló infrastruktúrával, a SWIFTNettel való felváltására fordították (Ma 2005: 119). Mindazonáltal ezt a törvényszerűséget nem mindig követik. Például a szintén betűszóval rövidített angol elnevezés, az Euro Overnight Index Average fő eleme, az average szó litvánul vidurkis fordítandó, így a rövidítéssel elvileg hímnemű melléknevet kellene használni, mégis a nőnemű alakot választják, például : Néhány esetet kivéve az EONIA a nagy likviditástöbblet fennállása mellett továbbra is alacsonyabb volt, mint az eurorendszer fő refinanszírozási műveleteinek és hosszabb lejáratú refinan- r. VasKElaItĖ. rövidítések: szerkezet és szintaktikai használat 81 A melléknév nembeli alakját ebben az esetben nem a rövidítés végének savimo operacijų fiksuotoji palūkanų norma, bet artima palūkanų normai už naudojimąsi indėlių galimybe (Ma 2011: 36). fonetikája határozza meg, mivel, amint azt már tárgyaltuk, a gazdasági áttekintésekben ezeket a rövidítéseket nyelvtanilag nem jelölik, és nem veszik figyelembe végződésüknek a litván toldalékokra való hasonlóságát. Minden olyan feltevést, miszerint egy feltételezett nőnemű főnévvel egyeztethető lenne, megcáfol az a tény, hogy ugyanazokban a szövegekben ezzel a rövidítéssel hímnemet is használnak, pl. : A nagyon rövid pénzpiaci kamatlábak értékelésekor megjegyzendő, hogy az EONIA főként a likviditás hatalmas mennyiségével kapcsolatos; Harmadszor, a rendszer túlzott likviditásának állandó ingadozásai miatt az EONIA továbbra is nagyon változékony volt (Ma 2010: 40). Az ilyen változatosság valódi okát az a tendencia tárja fel, hogy ezzel és más, a kamatlábmutatókat jelölő rövidítésekkel bizonyos magyarázó szavakat használnak, amelyek lehetnek hímvagy nőneműek is, mint például az indeksas (index), norma (norma), pl.: 2011 elején az EONIA-index továbbra is változékony volt (Ma 2011: 36); 2005 második negyedévében a 12 hónapos EURIBOR-kamatláb csökkenni kezdett, és június végére ugyanazt a szintet érte el (Ma 2006: 33). A magyarázó szavak kisebb vagy nagyobb mértékben bővíthetők, például nemcsak a norma, hanem a kamatláb, nemcsak a mutató, hanem a kamatlábmutató is használható, pl.: 3 hónapos VILIBOR-kamatláb, a bankközi piac folyamatos buvo didesnė už EURIBOR (lbMa 2006: 44); Tarpbankinio litų skolinimo palūkanų normų rodiklis VILIBOR, kaip ir analogiškas euro tarptautinės mutatója, az EURIBOR, amelyet minden munkanapon a bankok által közzétett jegyzések alapján számítanak ki (Pranešimas 2010: 24). A magyarázó szavak némelyike egybeesik a rövidítéssel jelölt szókapcsolat alaptagjával – a VILIBOR, EURIBOR rövidítések utolsó betűje a rate (kamatláb) angol szó rövidítését jelöli. A LITAS, KUBAS rövidítések utolsó betűje a sistema (rendszer) szó rövidítése, azonban e rövidítésekkel, beleértve azok kibővített változatait is, általában a sistema (rendszer) magyarázó szót vagy az ezzel alkotott szókapcsolatokat használják, pl. : A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek felügyeleti feladatát ellátva a Litván Bank ellenőrizte a LITAS fizetési rendszert, az LCVPD értékpapír-elszámolási rendszerét és az LCKU KUBAS fizetési rendszerét (lbMa 2007: 68); A LITAS-PHA rendszert a Litván Bank hozta létre és működteti (Pranešimas 2009: 41); 2006-ban a Litván Bank működtette a LITAS fizetési rendszert, és ellátta annak üzemeltetői feladatait (lbMa 2007: 68). 82 Kalbos Kultūra | 84 Dement a mondatban használt nagybetűs kombinációk ezekben az esetekben már nem tekinthetők rövidítéseknek. ezt egyértelműen mutatják azok az esetek, amikor a magyarázó szókapcsolat csaknem a teljes rövidítendő szókapcsolatból áll, pl. A bankközi litahitelezés kamatlábainak mutatója, a VILIBOR, akárcsak az euró nemzetközi bankközi piacának hasonló mutatója, az EURIBOR, minden munkanapon a bankok által közzétett jegyzések alapján kerül kiszámításra, amelyek alapján a bankok pénzeszközöket kívánnak kölcsönözni más bankoknak (Pranešimas 2011: 24); A Lietuvos bankas a valós idejű bruttó elszámolási rendszert, a LITAS-RLS-t, valamint a meghatározott időpontban működő kiskereskedelmi fizetési rendszert, a LITAS-MMS-t üzemelteti, továbbá ellátja e rendszerek operátori feladatát (Pranešimas 2009: 40). ezért feltételezhető, hogy ezek a rövidítések a mondatban nem közvetlenül melléknevet vonzó, közvetlen jelentésű megnevezések rövidítéseiként funkcionálnak, hanem inkább szimbolikus megnevezésekként. Természetesen magyarázó szavak nélkül is használják őket, de a szimbolikus megnevezések is használhatók nemfogalmi vagy nomenklatúrai szavak nélkül. Amikor a rövidítést magyarázó szó vagy szókapcsolat elmarad, a melléknév vagy melléknévi szó az implicit magyarázó szóval, illetve a magyarázó szókapcsolat alaptagjával egyeztetendő. ez okozza a melléknevek és a melléknévi szavak nyelvtani nemének (és számának) változatosságát. Mindazonáltal egyes rövidítések mellett a magyarázó szavakat szinte soha nem hagyják el, mégpedig a különféle rendszereket megnevező rövidítések mellett, pl. A rendszerszintű jelentőséggel és nagy fontossággal bíró kiskereskedelmi fizetési rendszereket a felügyeleti standardok alapján az illetékes nemzeti központi bankok értékelik, míg az EKB az EBA TEVP 2 rendszerének értékeléséért felelős (Ma 2005: 120); 2004-ben folytatódtak az új SWIFTNet FIN üzenetküldő rendszerre való áttéréshez szükséges kötelező módosítások végrehajtásai, és a TARGET rendszer valamennyi komponense sikeresen bevezette a módosításokat (Ma 2005: 88). A TARGET, TARGET2 rövidítések mellett álló sistema „rendszer” magyarázó szó mintegy a rövidítés kötelező része, pl. A TARGET rendszer 1999. január 4-én, az euró bevezetésével kezdte meg működését. Kezdetben 15 nemzeti valós idejű bruttó elszámolási (RLAA) rendszerből és az EKB fizetési mechanizmusából (EMM) állt. Sikere ellenére a TARGET rendszernek több hiányossága volt, amelyek heterogén technikai felépítéséből és decentralizált struktúrájából eredtek. E hiányosságok kiküszöbölése és az olyan eseményekhez való alkalmazkodás érdekében, mint az euróövezet további bővítése, 2002 októberében Az eurórendszer megkezdte a TARGET2 rendszer projektjének megvalósítását. Az eurórendszer célja a sisr. létrehozásával. VasKElaItĖ. rövidítések: szerkezet és szintaktikai használat 83 A TARGET2 témakörében létrehozták a korábbi TARGET rendszer korszerűsített változatát, amely egységes szolgáltatási szint, összehangolt árképzés és gazdaságosság kínálásával jobban kielégítette volna a felhasználók igényeit (Ma 2009: 112). az ezt és más rendszereket megnevező rövidítésekkel nemcsak a sistema szó, hanem konkrétabb jelentésű szókapcsolatok is használatosak, pl. : az EKB a nemzeti központi bankokkal együtt értékelte, hogy a jövőbeli eurórendszeri TARGET2 fizetési rendszer megfelel-e a rendszerszinten fontos fizetési rendszerek alapelveinek (Ma 2007: 29); Az elmúlt néhány évben fejlesztették, és munkálatokat végeztek a második generációs TARGET2 rendszer létrehozására (Ma 2006: 93). a sistema szó ilyen szükséges használatát a TARGET angol rövidítés kialakításának módja indokolhatja: a Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System7, az angol nyelvben általában közvetlen jelentésű megnevezésként szereplő szókapcsolat utolsó szava nem került be a rövidítésbe, ezért hajlamosak azt a rövidítés elválaszthatatlan részeként vagy bizonyos nemzetségi (nomenklatúrai) szóként használni. de mivel magyarázható azonban, hogy a nagybetűvel írt rövidítés előtt áll. Hiszen a nemfogalmi szavak a megnevezés után is használhatók – azokban az esetekben, amikor a nemfogalmi szó a közvetlen jelentésű megnevezés szükséges és elválaszthatatlan része (VŽ 1997b, 2004, 2007). az, hogy a sistema szó a rövidítések elé kerül, valószínűleg azt jelezné, hogy bizonyos rövidítéseket a szövegben szimbolikus megnevezésekként kezelnek. Bár a nemfogalmi szavak nem litván szimbolikus megnevezések utáni posztpozícióját megpróbálták az angol nyelv hatásával összefüggésbe hozni (lásd Vaicekauskienė 1997), az ellenkező nézet is megfogalmazódott – miszerint ez a posztpozíció a ragozható litván szimbolikus megnevezésekre jellemző birtokos esetű pozíció másolása lehet (lásd Vaskelaitė 2001). Amint a kamatlábakat megnevező, bemutatott rövidítéspéldákból látható, a magyarázó szó vagy szókapcsolat a rövidítés előtt és után is használatos. tehát mind az a tendencia, hogy egyes magyarázó szavakat a rövidítések elé helyeznek, mind pedig pozíciójuk változatossága bizonyos rövidítések szimbolikus megnevezésekhez való hasonlóságának jele lehet. a nem litván rövidítéseket a nem litván szimbolikus megnevezésekkel a változatlan forma is összeköti. Változatlanok még azok a rövidítések is, amelyeknek a litván végződésnek megfelelő 7 litván megfelelője ennek a megnevezésnek még nem állandósult. A Lietuvos bankja kiadványaiban ezt rendszerint „Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási sürgős átutalási rendszer”-ként fordítják, a nemzetközi rövidítések szótárában pedig „automatizált, nagy volumenű, páneurópai, valós idejű elszámolási rendszer” fordítás szerepel (Buračas 2010: 554). 84 Kalbos Kultūra | 84 toldalékot, pl. : A LITAS-MMS által végrehajtott műveletek száma és értéke megnőtt (Pranešimas 2011: 45); A TARGET2-LIETUVOS BANKAS szolgáltatásainak aktív használata azt eredményezte, hogy a műveletek értéke alapján ez a rendszer megelőzte a LITAS-RLS-t (Pranešimas 2010: 43). E rövidítések ragozását betűjellegük nem teszi lehetővé – ha egy litván toldalékkal rendelkező szót ragoznánk, a rövidítés nem felelne meg a valódi elnevezésnek. Általában véve a rövidítés és a szimbolikus elnevezés közötti határt néha meglehetősen nehéz meghúzni. Például a fent említett LITAS rövidítésnek tekintendő, míg a másik rendszer megnevezésére választott nem litván pénznemnév, az euro – szónak, tehát szimbolikus elnevezésnek. Nyilvánvalóan ezért mind a rövidítéseket, mind egyes szimbolikus elnevezéseket azonos módon formázzák, vö. EURO 1 rendszer – nagy értékű, meghatározott időpontban, euróban történő elszámolási rendszer, amelynek tulajdonosa és üzemeltetője magánszemély (Ma 2006: 127). tehát a gazdasági áttekintésekben használt rövidítések szintaktikai környezete feltárja mondatszerkezetbe való beillesztésük kettős jellegét: az egyik csoportot inkább melléknéven vagy melléknévi szón, azaz jelzőn keresztül illesztik be, a másikat pedig magyarázó szó révén, amely a mondatrészek szempontjából értelmezőként kezelendő. Egyes rövidítésekre inkább a szintaktikai egyeztető kapcsolat8, másokra pedig a korreláció9 jellemző. Az egyeztetés a közvetlen jelentésű elnevezések vagy terminusok betűkből alkotott rövidítéseire jellemző, míg az úgynevezett szótagrövidítések főnevekkel – magyarázó szavakkal vagy szókapcsolatok alaptagjaival – korrelálnak. Mindazonáltal az EONIA, LIBOR, LITAS, LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA, TARGET betűkből alkotott rövidítések szintaktikai használata alig különbözik a szótagokból alkotottakétól, ami szintén e rövidítések szótagrövidítésekhez való hasonlóságára utal. Inkább nem a rövidítés formális létrehozási módja kapcsolja össze őket, hanem az összetétel szótagokra bonthatóságának lehetősége, vagyis szóhoz való hasonlósága. A vizsgált használatban valamennyi rövidítés grafikai megjelenése azonos (mindegyik nagybetűvel írandó), azonban a tágabb struktúrába – a szövegbe – való integrációjuk, miként a mondatszerkezetbe való beillesztésük is, eltérő. 8 A szintaktikai kapcsolatok koncepciói a litván nyelvészetben is különfélék. Egyesek szerint a mellérendelés szintaktikai kapcsolatnak tekintendő, mások szerint csupán a szintaktikai kapcsolat mutatója. Bővebben lásd: Vaskelaitė R. A szintaktikai kapcsolatok modelljei a litván nyelv szintaxisában. Doktori disszertáció, 2009, Vilnius. 9 Ezt a szintaktikai kapcsolatot a litván nyelvészetben igen eltérően értelmezik és nevezik meg: a szintaktikai kapcsolatok önálló esetének vagy a mellérendelés altípusának tekintik, a formák korrelációjának, a szóalakok koordinációjának stb. nevezik (bővebben lásd: Vaskelaitė 2009: 93–99). lásd: VasKElaItĖ. rövidítések: szerkezetük és szintaktikai használatuk 91 a megnevezések létrehozását szabályozó határozatokban általában csak az átvitt jelentésű vállalatok, intézmények és szervezetek neveivel kapcsolják össze őket (Kniūkšta 1996, 1997; 2004; VŽ 1995, 2002, 2004). A VlKK „A szimbolikus nevek ragozásáról” szóló határozatában szereplő példák (az „Ežys” kártya, a „Palemonas” betűtípus, a „Zebros” internetcsomag) feltárják, hogy a fogalom hatóköre tágabb, azonban a példák között egyetlen olyan nem litván szimbolikus név sem szerepel, amely rövidítés lenne (VŽ 2007). A litván szimbolikus elnevezések alkotásának szabályai szerint, amint említettük, nem megengedett szimbolikus elnevezéseket változatlan betűszókból alkotni, ezért írásmódjuk sincs meghatározva. Akárhogy is, a szimbolikus elnevezések és a rövidítések írásmódja között meghúzott normatív határ bizonyos ellentmondásokat vet fel, és ezeket azok a használati esetek tárják fel, amikor az elnevezés rövidítésből és szimbolikus elnevezésből egyaránt áll. Ugyanis a rövidítést nagybetűkkel kellene írni, míg a mellette álló elnevezés szóbeli részét idézőjelbe kellene tenni, azonban a rövidítés e szóbeli résszel együtt jelentés szempontjából felbonthatatlan képződményt alkot. A rövidítések és a szimbolikus elnevezések írásmódjának normák által meghatározott különbségeit összehangolva a használatban meglehetősen nagy változatosság tapasztalható. Néha a rövidítés prepozíciója kerekedik felül, ezért a teljes elnevezést nem különítik el eltérő betűtípussal vagy idézőjelekkel, pl. : A Parlament szintén azon a véleményen van, hogy a TARGET-Securities projekt elősegítheti az európai értékpapír-elszámolási infrastruktúra integrációját (Ma 2008: 176); Az OMX Vilnius index negyedév alatt 13 százalékkal nőtt (Pranešimas 2011: 22). Más esetekben mind a rövidítést, mind a név szóbeli részét dőlt betűvel emelik ki10, például: a dow Jones EURo SToXX árindexe egy év alatt mintegy 20%-kal nőtt 2005 végéhez képest (Ma 2007: 38); a dow Jones EURo SToXX indexe az év végén mintegy 10%-kal nőtt az előző év végéhez képest (Ma 2005: 34). Olyan esetek is vannak, amikor megpróbálják összehangolni mindkét helyesírási normát: a rövidítést nagybetűkkel írják, a név szóbeli részét pedig szimbolikus névként, az idézőjeleket helyettesítő dőlt betűkkel emelik ki, például: a dow Jones EURO STOXX indexében szereplő vállalatok részvényenkénti nyereségének prognosztizált éves növekedési üteme a következő 12 hónapra tavasszal történelmi mélypontra (–4%) süllyedt (Ma 2010: 45). A TARGET2-Securities néven említett projekt <…> célja az elszámolások egységesítése 10 A cikkben valamennyi idézett példa dőlt betűvel szerepel, ezért bennük az álló betűs szedés a forrás dőlt betűs szedésének felel meg. A szerkesztő megjegyzése. 92 Kalbos Kultūra | 84 mi idegen elemek, ezért lehetséges, hogy az ilyen elnevezéseket szimbolikus és nem litván névként egyaránt értelmezik. eurais už vertybinius popierius centrinio banko pinigais (Ma 2007: 12). beje, nagrinėjamoje vartosenoje pasvirosiomis raidėmis išskiriami tekste vartojaezért érdemes lenne megfontolni a szimbolikus jelentésű nevekként a szövegben funkcionáló rövidítések írásmódját. Ha úgy döntenek, hogy csökkentik a szimbolikus nevektől őket elválasztó határt, ez legalább kétféleképpen történhetne. Az egyik a szimbolikus elnevezések írásmódjára vonatkozó norma pontosítása, vagyis annak elismerése, hogy összefüggő szövegben az ilyen elnevezések nemcsak idézőjelben, hanem nagybetűvel is írhatók. Jelenlegi írásmódjuk normája (idézőjelben) a rövidítéssel létrehozott elnevezések esetében – amelyek többségét különböző jogszabályok nagybetűvel írandóként legalizálják – a hivatalos hivatali stílus követelményeinek megfelelő használat számára nem elfogadható. A szimbolikus és a szimbolikusan használt elnevezések közötti határ csökkentésének másik módja – a használatban terjedő, mesterségesen létrehozott litván és nem litván elnevezéseket figyelembe véve – annak engedélyezése, hogy ezeket az elnevezéseket egyaránt nagybetűvel és idézőjelben is írják. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A szókapcsolatok tagjainak kezdőbetűiből vagy más elemeiből létrehozott rövidítéseket a litván nyelvészeti munkákban szinte egyáltalán nem elemzik, a nyelvgyakorlati és normatív munkákban pedig rendszerint csak nem kaip rašybos dalykas. santrumpų sandaros ir funkcionavimo rišliame tekste analizė, pagrįsta ekonomikos srities tekstais, atskleidžia, kad šis reiškinys egysíkúan tárgyalják; a jelenleg érvényes rövidítéshasználati normák nem ölelik fel teljes sokféleségüket, továbbá nem egyértelműek vagy elégtelenek. 2. A vizsgált gazdasági áttekintésekben használt rövidítéseknek csak egy része felel meg a tipikus betűszó fogalmának, amely egyébként pontatlan és ellentmondásos. A nem litván rövidítések többsége nemcsak betűkből, hanem szótagokból vagy szótagokkal nem egybeeső szórészekből is áll, ami ösztönzi a szótagrövidítés fogalmának pontosítását. A litván szövegekben terjedő nem litván rövidítések használatának adatai alapján pontosabban azokat a rövidítéseket célszerű szótagosnak tekinteni, amelyek nem szótagokból állnak, hanem szótagokra bonthatók. r. VasKElaItĖ. rövidítések: felépítés és szintaktikai használat 93 3. A betűés szótagrövidítéseken kívül sok olyan rövidítés is használatos, amelyeket a litván nyelv gyakorlati munkáiban egyáltalán nem említenek – ezek olyan rövidítések, amelyek összetételébe számjegyek, valamint szavak vagy szókapcsolatok is beletartoznak. Ezeket összefoglalóan vegyes rövidítéseknek lehet nevezni. Az ilyen rövidítések írásmódját csupán egy általános elv szabályozza – a nem litván rövidítéseket a litván nyelvbe idézetként kell átírni, ez az elv azonban elkerülhetetlenül a hasonló litván rövidítések írásmódjának változatosságához is vezet. Ezt csökkenthetnék a nem tipikus felépítésű rövidítések írásának általános elvei. 4. A nem litván rövidítés fogalma a litván nyelvészetben nincs meghatározva, grammatikai formába öntésük normája pedig meglehetősen tisztázatlan. A norma tisztázatlansága az egyik tényezőnek tekinthető abban, hogy a vizsgált használatban az ilyen rövidítéseket változatlan alakúként hajlamosak használni. 5. A rövidítések szintaktikai használata, vagyis a mondatba és a szövegbe való beillesztésük tendenciái jelentős különbségeket tárnak fel, amelyeket a rövidítések osztályozását bemutató egyetlen munka sem tárgyal: egyes rövidítések az összefüggő szövegben a közvetlen jelentésű megnevezések rövidítéseiként funkcionálnak, és a nyelvi gazdaságosság eszközeként kerülnek a szövegbe, mások pedig inkább már kialakult szimbolikus megnevezésekként. Mivel az ilyen mesterségesen létrehozott megnevezésekhez a szövegben bizonyos magyarázatra van szükség, és ez a magyarázat gyakran egybeesik a rövidített szókapcsolat egyik szavával vagy akár az egész szókapcsolattal, az ilyen rövidítések a redundáns használat egyik megnyilvánulásai. 6. nyilvánvaló, hogy a különböző jellegű rövidítések használatbeli egységes formázását bizonyos stílusés műfaji követelmények mellett jelentősen meghatározzák a rövidítések és a szimbolikus megnevezések írásának normái, valamint a szimbolikus megnevezés jelenlegi fogalma is. A szimbolikus megnevezés és a szimbolikus használat felé hajló rövidítések közötti határt szélesebb körben kellene megvitatni és egyértelműbben meghatározni, vagy teljesen meg kellene szüntetni. ŠaltINIaI ECb 2007: Europos centrinio banko gairės 2007 m. balandžio 26 d. (ECb/ 2007/2). lbMa 2004: lietuvos bankas. Metų ataskaita, 2003. lbMa 2006: lietuvos bankas. Metų ataskaita, 2005. lbMa 2007: Lietuvos banko metų ataskaita, 2006. Ma 2004: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2003. Ma 2005: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2004. Ma 2006: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2005. 94 Kalbos Kultūra | 84 Ma 2007: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2006. Ma 2008: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2007. Ma 2009: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2008. Ma 2010: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2009. Ma 2011: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2010. Mb 2003 03: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. Mb 2009 12: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. Mb 2010 06: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. Mb 2010 12: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. PK 2006: Europos centrinis bankas. Pranešimas apie konvergenciją. Pranešimas 2005: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. Pranešimas 2009: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2009 m. lapkričio mėn. Pranešimas 2010: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2010 m. lapkričio mėn. Pranešimas 2011: lietuvos bankas. Pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2011 m. gegužės mėn. lItEratūra ambrazas V. 2008: Svetimų tikrinių vardų rašymas, Vilnius: lietuvių kalbos institutas. buračas a. 2010: Tarptautinės finansų, verslo ir komercijos santrumpos, Vilnius: Mykolo romerio universitetas. DlKŽ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Girčienė J. 2005: Neologizmų integracija į tekstą. – Žmogus ir žodis 1, 78–82. Grigas G. 2007: santrumpos terminijoje. – Terminologija 13, 194–199. Grigas G. 2011: Kompiuterijos santrumpos: skolinimas, vertimas, tarimas. Prieiga per internetą: www.vlkk.lt/lit/naujienos/naujiena.791.html (žiūrėta 2011). KancKP 2000: Kanceliarinės kalbos patarimai. 4asis (2asis pataisytas ir papildytas) leidimas. Parengė P. Kniūkšta, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų institutas. Kazlauskienė a. 2008: santrumpos, sutrumpinimai, simboliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos, Vilnius: Mru leidykla, 69–75. KK 2008: Kalbos kultūra 81. Kniūkšta P. 1996: Firmų pavadinimų gimininių žodžių vartojimas ir rašymas. Firmų vardų darymo taisyklių priedas. – Kalbos kultūra 68, 14–18. r. VasKElaItĖ. santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 95 Kniūkšta P. 1997: Firmų vardai ir jų vartojimas. – Kalbos kultūra 69, 6–20. Kniūkšta P. 2004: Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimai. Darybos ir vartosenos aptarimai, Vilnius: lietuvių kalbos instituto leidykla. KP1 2002: Kalbos patarimai 1. Gramatinės formos ir jų vartojimas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. lKE 1999: Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. lKrs 1992: Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba. 2asis pataisytas fotografuotinis leidimas. Parengė N. sližienė, a. Valeckienė, Vilnius: Mokslas. lKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas. sudarė P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa. lKŽe 2011: Lietuvių kalbos žodynas. Prieiga per internetą: http://www.lkz.lt/ startas.htm (žiūrėta 2011). Marcinkevičienė r. 2003: santrumpos – akronimai – nauji žodžiai. – Kalbos kultūra 76, 89–93. Nutarimas 1991: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl medžiagų, gaminių ir normatyvinių dokumentų žymenų rašymo“ (1991 m. rugsėjo 26 d., Nr. 34). Vaicekauskienė l. 1997: Dėl žodžių tvarkos su nelietuviškais simboliniais vardais. – Kalbos kultūra 69, 61–63. Vaskelaitė r. 2001: Nelietuviškų nekaitomų žodžių sintaksiniai vaidmenys. – Kalbos kultūra 74, 43–52. Vaskelaitė r. 2009: Sintaksinių ryšių modeliai lietuvių kalbos sintaksėje. Daktaro disertacija, Vilnius. VŽ 1995: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl firmų pavadinimų gimininių žodžių vartojimo ir rašymo“ (1995 m. gegužės 25 d., Nr. 50). VŽ 1997a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos“ (1997 m. birželio 19 d., Nr. 60). – Valstybės žinios, 1997, Nr. 631490. VŽ 1997b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie lietuvos respublikos seimo 1995 m. gegužės 25 d. nutarimo Nr. 50 „Dėl firmų pavadinimų gimininių žodžių vartojimo ir rašymo“ pakeitimo“ (1997 m. lapkričio 13 d., Nr. 65). – Valstybės žinios, 1997, Nr.1072712. VŽ 2000: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Europos bendrijų pavadinimų ir valstybių Europos sąjungos narių bendradarbiavimo sričių pavadinimų santrumpų“ (2000 m. spalio 26 d., Nr. 2 (76)). – Valstybės žinios, 2000, Nr. 932912. VŽ 2002: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie lietuvos respublikos seimo 1992 m. balan- 96 Kalbos Kultūra | 84 džio 30 d. nutarimo Nr. 35 „Dėl firmų vardų“ pakeitimo“ (2002 m. birželio 27 d., Nr. 3 (83). – Valstybės žinios, 2002, Nr. 702955. VŽ 2004: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl įmonių, įstaigų ir organizacijų simbolinių pavadinimų darymo taisyklių patvirtinimo“. – Valstybės žinios, 2004, Nr. 27867. VŽ 2006a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl privalomosios skyrybos taisyklių (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N2 (103)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 1074084. VŽ 2006b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl pasirenkamosios skyrybos taisyklių (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N3 (104)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 1074085. VŽ 2006c: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie lietuvos respublikos seimo 1996 m. gruodžio 19 d. nutarimo Nr. 58 ,,Dėl leidinio „lietuvių kalbos rašyba ir skyryba“ pakeitimo“ (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N5 (106)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 1074087. VŽ 2007: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl simbolinių pavadinimų linksniavimo“ (2007 m. balandžio 5 d., Nr. N1 (110)). – Valstybės žinios, 2007, Nr. 421625. Beérkezett 2011 11 02 sHortENINGs: struCturE aND sYNtaCtIC PattErNs oF usaGE Összefoglalás: a tanulmány a leírt nyelvben használatos rövidítések vizsgálatát tűzi ki célul; ezek láthatóan egyre fontosabbá válnak, eddig azonban alig kutatták őket. a fogalom problematikus; Hajlamos versenyezni és átfedésbe kerülni hasonló kifejezésekkel, például a rövidítésekkel, az alfabetikus rövidítésekkel, a címek és nevek betűszavaival, az akronimákkal stb. A jelen tanulmányban a rövidítések kifejezést részesítjük előnyben, amely a litván nyelvészek által széles körben elfogadott terminus. A fogalom három típust foglal magában: alfabetikus rövidítéseket, szótagrövidítéseket és vegyes rövidítéseket. A választást a rövidítések jelenlegi használati mintázatai, pontosabban a gazdaság nyelvében azonosított tendenciák határozták meg. A tanulmány célja a Litván Köztársaság Nemzeti Bankja által kiadott gazdasági áttekintésekben használt rövidítések szerkezetének és szintaktikai mintázatainak azonosítása. A mai litván nyelvben előforduló rövidítések sokféleségének, valamint mondatokban és hosszabb szövegekben való használatuk változatosságának elemzésekor számos r. VasKElaItĖ. rövidítések: felépítés és szintaktikai használat 97 Ebből a szempontból számos, a tényleges használatban terjedőnek tűnő rövidítés még nem specific cases have been identified. they are not included in publications dealing with the language norm and should be discussed in reference to the norm. From kapott kellő értékelést. számokat, szavakat vagy akár szimbólumokat tartalmaznak; szerkezeti szempontból a rövidítések külön kategóriáját kellene alkotniuk. Az alfabetikus vagy szótagrövidítések elemzése, amelyek használatát főként a nyelvi norma szabályozza, kimutatta, hogy a nem litván rövidítések gyors terjedése miatt a kérdés meglehetősen problematikussá vált. Az úgynevezett nemzetközi rövidítések, amelyeket meglehetősen nehéz tisztán alfabetikus vagy szótagrövidítésekként kategorizálni, újra felvetik az alfabetikus, illetve szótagrövidítések fogalmának és határainak kérdését. A fent említett nemzetközi rövidítések szövegbeli működésükben is fontos különbségeket tárnak fel. A szintaktikai megközelítés segít azonosítani a rövidítések két változatát: azokat, amelyeket általában a rövidítéssel nyelvtanilag egyeztetett más szavakkal együtt használnak, valamint azokat, amelyek magyarázó szavakat igényelnek. Az utóbbi típus sokkal közelebb állni látszik a szimbolikus nevekhez, mint az alfabetikus rövidítésekhez, amelyeket a nyelvi takarékosság céljából vezetnek be a szövegbe. A tanulmány megvitatja a nyelvtani jelölők bevezetésének lehetőségét is, amelyek segítenek megkülönböztetni a rövidítések két változatát. Kulcsszavak: alfabetikus rövidítések, szótagos rövidítések, vegyes rövidítések, rövidítések, szintaktikai kapcsolat, magyarázó szó, szimbolikus név. raMuNĖ VasKElaItĖ Lietuvos bankas Gedimino pr. 6, lt01103 Vilnius [email protected]