Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena

RAMUNĖ VASKELAITĖ Litván Nemzeti Bank RÖVIDÍTÉSEK: SZERKEZET ÉS SZINTAKTIKAI HASZNÁLAT KULCSSZAVAK: betűszók, szótagrövidítések, vegyes rövidítések, rövidítések, szintaktikai kapcsolat, magyarázó szó, szimbolikus megnevezés. BEVEZETÉS A szavak és szókapcsolataik rövidítése az írott nyelvben nem új jelenség. Azt, hogy a rövidítések használata igen elterjedt, már három évtizeddel ezelőtt megállapították, amikor megjelent a Lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos (a továbbiakban: LKRS) második kiadása (LKRS 1992: 73). Ezt a jelenséget azonban a litván nyelvtudományban részletesebben nem vizsgálták. A különféle rövidítéseket rendszerint csak nyelvi enciklopédiák, kézikönyvek vagy tanácsadó kiadványok említik (LKŽin 1998; LKE 1999; KancKP 2000; Kniūkšta 2004), többnyire helyesírási kérdésként. A jelenség problematikusabb megközelítése alighanem csak Rūta Marcinkevičienė (2003), Gintautas Grigas (2007) és Asta Kazlauskienė (2008) tanulmányaiban jelenik meg. Ezekből kiderül, hogy legalább az egyik rövidítéstípus, az úgynevezett betűszók, széles körben használatos; változatosságuk a más nyelvekből a litván nyelvbe áramló rövidítések miatt megnőtt, a fennálló norma pedig a megváltozott körülmények között már nem elégséges. A korábban említett szerzők által felvetett megoldandó kérdések többnyire a rövidítések helyesírására, litvánosítására és kiejtésére (Grigas 2007; Kazlauskienė 2008), illetve osztályozására és fogalmára vonatkoznak (Marcinkevičienė 2003; Kazlauskienė 2008). A jelen tanulmány szerzője nem ezeket választja közvetlen elemzési tárgyául. A cikk a rövidítéseket a litván nyelvtudományban szinte egyáltalán nem kutatott szempontból, szerkezetük és – mondhatni – teljesen feltáratlan szintaktikai használatuk felől vizsgálja. Ezt a választást elsősorban az indokolja, hogy fel kívánja tárni a mai használatban terjedő rövidítések változatosságát, valamint a folyamatos szövegben való működésük szabályszerűségeit; ugyanakkor úgy véli, hogy éppen a szerkezet és a szintaktikai használat részletes, rendszerszerű elemzése szolgálhat kiindulópontul a helyesírásukra, adaptálásukra vagy más normáikra vonatkozó döntések meghozatalához. 60 KALBOS KULTŪRA | 84 Az elemzés a tényleges nyelvhasználaton, pontosabban a gazdasági szaknyelven alapul. Különleges műfajú szövegek kerülnek kiválasztásra: a Litván Nemzeti Bank által rendszeresen kiadott és/vagy honlapján közzétett részletes éves, negyedéves vagy havi jelentések, közlemények és tájékoztatók, köztük az angolból fordítottak is. E kiadványok közös jellemzője, hogy egy adott időszak litvániai vagy más európai uniós országokban zajló gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulását tekintik át. Bár – ahogy egy ország központi bankjától elvárható – elsősorban a monetáris, pénzügyi és banki szektorra összpontosítanak, lényegében a gazdaság működésének valamennyi területét felölelik, így a gazdasági nyelvben használt rövidítések jelentős részét is bemutatják. Használatuk szabályszerűségei más szakterületek nyelvhasználatában sem lehetnek idegenek. Egyes szövegekre inkább, másokra kevésbé jellemző az elemző jelleg; helyenként még a tudományos stílushoz is közelítenek, de műfajukat alapvetően áttekintésként kell értékelni. A kényelem kedvéért a cikk a kiválasztott, rövidítéseket tartalmazó forrásokat gazdasági áttekintéseknek nevezi. A rövidítések szerkezeti sajátosságainak és folyamatos szövegben való működésének elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül a jelenleg érvényes norma sem, már csak azért sem, mert ez a használat sajátosságait meghatározó tényezők egyike. A nyelvhasználat és a norma összevetése azért is fontos, mert lehetőséget ad megfelelőségük feltárására. E vizsgálat megkezdése lehetetlen a tárgyalt jelenség megnevezése nélkül. Ez pedig meglehetősen bonyolult, és nem csupán azért, mert a szókapcsolatok alkotóelemeinek kezdőbetűiből vagy más elemeiből álló rövid alakokat szinte minden, azokat említő munka másként nevezi. Ha mindezek a terminusok pusztán szinonimák volnának, elegendő lenne egyet kiválasztani közülük; csakhogy az egyik munkában szinonimaként használt terminusokat más munkákban bizonyos rövidítéstípusok vagy altípusok megkülönböztetésére alkalmazzák. A vizsgált tárgy megnevezésére választott terminus tehát a határainak kérdését is felveti. Ezért a vizsgált tárgy megnevezési problémájának megoldásához, határainak meghatározásához és a cikkben használt terminus kiválasztásának indoklásához a nyelvi jelenség tárgyalása előtt legalább röviden át kell tekinteni a litván nyelvtudományban annak megnevezésére szolgáló terminológiát. A TERMINUSOK SOKFÉLESÉGE ÉS VISZONYA A szavak vagy szókapcsolatok elemeinek kezdőbetűiből vagy más elemeiből álló rövidítéseket, amelyek többnyire különféle elnevezéseket helyettesítenek, a litván leíró, normatív és tudományos szakirodalom …-nak nevezi R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 61 betűszavas elnevezés-rövidítéseknek, rövidítéseknek – a rövidítés típusának (betű-, szótag-) megjelölésével vagy anélkül –, mozaikszavaknak, abbreviatúráknak, ritkábban pedig rövid alakoknak. E munkákból kitűnik, hogy talán a legproblematikusabb a santrumpos és a sutrumpinimai, a santrumpos / sutrumpinimai és az akronimák terminusok viszonya. (Betűs) rövidítések és rövid alakok Az elnevezések összevont helyettesítőinek megnevezésére szolgáló litván terminusokat, a santrumpos és a sutrumpinimai kifejezést csak néhány munkában használják szinonimaként, például az LKRS-ben (1992: 73–74). Az ilyen helyettesítőket itt rövidítéseknek és betűszavas elnevezés-rövidítéseknek is nevezik. Más típusú rövid alakokat (például grafikusakat) azonban nem neveznek rövidítéseknek, hanem csak rövidítéseknek; ez arra utal, hogy az LKRS a rövidítéseket a rövid alakok egyik típusaként kezeli. A Kanceliarinės kalbos patarimuose (a továbbiakban: KancKP) a rész és az egész viszonyának ellentétes meghatározásával próbálkoznak: e kiadványban a más típusú rövid alakokat rövidítéseknek nevezik (vö. szimbolikus rövidítések, grafikus rövidítések), a nagybetűkből álló alakokat pedig rövidítéseknek, pontosabban betűszavas elnevezés-rövidítéseknek (KancKP 2000: 277–279). A Lietuvių kalbos žinyne (a továbbiakban: LKŽin) rövidítésnek nevezik a rövid alakok minden típusát, típusukat pedig jelzős szerkezetekkel adják meg: mértékegységek, személyek, beosztások és fokozatok elnevezéseinek rövidítései, különféle (LKŽin 1998: 340–346). A santrumpos terminust a számítástechnikai és más szakterminológia rövidített változatainak vizsgálatakor is használják (Grigas 2007, 2011), ám csak a betűkkel rövidített terminusokat vizsgálják, ezért a santrumpos ir sutrumpinimai terminusok közötti viszony tisztázatlan marad. Ezt nehéz megállapítani a Valstybinė lietuvių kalbos komisija (a továbbiakban: VLKK) 60. számú határozatával jóváhagyott helyesírási és központozási előírások alapján is, amelyek a nem litván rövidítések litván nyelvű használatának általános normáját rögzítik, mivel csak a raidinės santrumpos terminust használják (VŽ 1997a), és csak az így létrehozott rövidítésekre hoznak példákat. A betűkből alkotott rövid alakokat betűs rövidítéseknek nevezi Pranas Kniūkšta is az Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimuose című művében (Kniūkšta 2004: 17–19). A grafikus vagy szimbolikus szó- és szókapcsolat-rövidítési módokról a kiadvány nem tárgyal, ezért a santrumpos ir sutrumpinimai fogalmak közötti különbség ott sem rajzolódik ki. Csak a santrumpos fogalmát magyarázza a Lietuvių kalbos enciklopedijoje (a továbbiakban: LKE) is, mégis bizonyos határvonalat húz a rövidítések és a rövid alakok közé (LKE 1999: 553–554). E fogalomnak két 62 KALBOS KULTŪRA | 84 jelentése van: 1) „összetett (két vagy több szóból álló) elnevezések összevont helyettesítői, amelyek a szavak kezdőbetűiből vagy szótagjaiból állnak”; 2) „gyakran használt szavak (vagy szókapcsolatok) egyszerű grafikus rövidítései, amelyeknek nincs önálló hangalakjuk” (LKE 1999: 553). A sutrumpinimai szinonimát csak a második jelentésben használt fogalom mellett tüntetik fel; vagyis a rövidítéseket az LKRS-től eltérően nem tekintik a rövid alakok egyik típusának. Az első jelentésben használt fogalom, amely a kezdőbetűs és szótagrövidítéseket foglalja magában, az LKE-ben szinonimaként a kölcsönzött abreviatūra terminussal is szerepel. Az akronima szűk és tág értelmezése. Viszonya a rövidítéshez A rövidítések egyik alfaját, mégpedig a betűszókat (azaz betűkből álló rövidítéseket) az LKE szintén jövevényszóval nevezi meg: akronimai (LKE 1999: 553). A betűszók és szótagrövidítések alfajainak elkülönítésekor az LKE a szerkezetük alapján igyekszik megkülönböztetni a rövidítéseket. A megkülönböztetett osztályozási egységek közül azonban csak az egyiket nevezi meg az akronimai terminus. R. Marcinkevičienė (2003) ez arra ösztönzi, hogy tiltakozzon az angol nyelvészeti munkákban kibontakozó akronimafogalom leszűkítése ellen; ennek az ellenvetésnek az eredményeként pedig a litván nyelvészetben kialakul az akronima fogalmának tág értelmezése. Az e szerző által hivatkozott angol nyelvészeti munkában1 akronimának azokat az összetett elnevezésekből alkotott rövidítéseket tekintik, amelyek elfogadható szótagokat alkotnak, és szavakként ejthetők ki (Marcinkevičienė 2003: 91). E kritérium alapján érthetően nehéz határt húzni a betűszók és a szótagrövidítések közé: hiszen a betűszók egy része is, akárcsak a szótagrövidítések, elfogadható szótagokat alkot, és szavakként ejthető ki. Ezért a cikk szerzője hajlik arra, hogy eltörölje az LKE által szerkezeti alapon meghúzott határt. Az angol nyelvészetben azonban nemcsak a „szószerű”, hanem a „nem szószerű” rövidítéseket is akronimának tekintik; ezeket egyúttal a más jellegű rövidítésekkel, vagyis az abreviatúrákkal állítják szembe. R. Marcinkevičienė azt javasolja, hogy az akronima fogalmát ilyen tág értelemben használják a litván nyelvészetben is. Ez a kiterjesztett fogalom azonban teljesen megfelel az LKRS-ben használt rövidítéseknek, az elnevezések betűs rövidítéseinek, az akronimák és abreviatúrák közötti meghúzott határ pedig a rövidítések és rövidített alakok közötti határnak felel meg. Így felmerül a kérdés, hogy a jövevény terminusok miért elfogadhatóbbak a litván nyelvészet számára, mint a litván terminusok. R. Marcinkevičienė akronimafogalma kiemeli a rövidítések egyik fontos aspektusát és a lehetséges osztályozási kritériumok egyikét: a betűkapcsolat 1 Katamba F. English Words, London and New York: Routledge, 1994, 182–183. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 63 szóhoz való hasonlóságát. E kritérium alkalmazásakor azonban igen nehéz lenne olyan mércét választani, amely egyaránt alkalmas a litván és a nem litván rövidítések osztályozására, mivel a litván és a nem litván szavak jellemzői eltérnek. Például az angol főnév megfelelő ismérve a hangok olyan elrendeződése, amely lehetővé teszi a fonetikus kiejtést, a litván főnévnek viszont ezenfelül ragozási toldaléka is van (a ragozhatatlan főnevek kivételével). Ha tehát a „szószerűség” kritériumának a rövidítés ragozhatóságát választjuk, a litván nyelvben használt angol rövidítések közül sok nem kerülne be a „szószerű” rövidítések csoportjába; ha pedig azt tekintjük kritériumnak, hogy a hangkapcsolat fonetikusan kiejthető-e, sok olyan rövidítés is bekerülne, amely nem rendelkezik a litván szavak jellemzőivel. A. Kazlauskienė szintén a szóhoz való hasonlóság kritériumára alapozza az akronimafogalmat: azt javasolja, hogy akronimának nevezzék azokat a rövidítéseket, amelyek szavakként ejthetők ki, függetlenül attól, hogy milyen módon jöttek létre (Kazlauskienė 2008: 73). Ez a felfogás, és vele együtt az akronima fogalmának viszonya a rövidítéshez, mégis eltér attól, amelyet R. Marcinkevičienė dolgoz ki a cikkében: A. Kazlauskienė az akronimát a rövidítések egy bizonyos típusának tekinti. Következésképpen terjedelme szűkebb. Másfelől az akronimák között nemcsak olyan rövid alakok szerepelnek, mint az idézőjelek között írt, vagyis szimbolikusnak tekintett „Keltas”, „Interleksis”, „Erasmus”, „Leonardo da Vinci” elnevezések, hanem az „Rusai Lietuvos Respublikos visuomenėje 1918–1940 m.: istorinės retrospektyvos konstravimas” című projekt kétszavas „Lietuvos rusai” rövidítése is (Kazlauskienė 2008: 73). Bár nem teljesen világos, hogy a szerző maga is akronimának tekinti-e az ilyen szavakat és szókapcsolatokat, mégis felveti az akronima egy további aspektusát, s vele együtt a rövidítések osztályozásának egy újabb lehetőségét. Ez a rövidítéseknek az a litván nyelvészetben is egyre aktuálisabb osztályozása, amely aszerint különíti el őket, hogy szóképzéssel, a szóhoz való hasonlóság elérése érdekében mesterségesen létrehozott alakok-e, amelyek a nyelvben a teljes elnevezések rövidebb helyettesítőiként működnek, vagy hagyományos módon létrehozott névrövidítések, amelyeket a szövegben a kényelmesebb használat érdekében alkalmaznak2. A terminus megválasztása. A rövidítés fogalma és terminológiai használata A szókapcsolatok tagjainak első betűiből vagy más elemeiből képzett rövid alakok megnevezésére használt terminológia áttekintése alapján megállapítható, hogy a litván nyelvű szakirodalomban a következő terminusokat tekintik szinonimáknak: betűs elnevezé- 2 Į šį aspektą atkreipė dėmesį ir R. Marcinkevičienė (2003), tik neatsiejo jo nuo kitų santrumpų klasifikacijos kriterijų. 64 KALBOS KULTŪRA | 84 rövidítések és (betűszavas) rövidítések, akronimák és rövidítések. A jelen cikkben a rövidítés terminus használata mellett döntünk. Ezt a választást mindenekelőtt valószínűleg az a tendencia határozza meg, hogy egyre inkább ezt az egyszavas terminust használják a rövidítések egy bizonyos típusának megnevezésére, valamint az, hogy a terminus alkalmas e típus megjelölésére. Természetesen ez a típus a betűs (névrövidítő) rövidítések terminussal is megkülönböztethető lenne, a rövidítés főnév azonban alkalmasabb a cselekvés eredményének megnevezésére; emellett az elvont, igéből képzett főnevek többes számú alakját a köznyelvi litván nyelvben nem tekintik jellemzőnek3. A rövidítésektől eltérő rövid alakokat más terminusokkal is meg lehetne nevezni, például szimbólumok, grafikus jelek, grafikus rövidítések vagy hasonlók; az általánosító jelentés kifejezésére pedig az rövid alak főnév is teljesen megfelelő. A rövidített alak szó terminusként való használata nem honosodott meg széles körben a litván nyelvtudományban, feltehetően azért, mert a litván szótárak ezt a jelentést rendelik e főnévhez. Ezekben a rövidítést rendszerint csak egyetlen szóhoz kapcsolják: rövidített szóként adják meg (DLKŽ 2000: 860), illetve rövidített, összevont, kisebb terjedelmű szóként (LKŽₑ 2011). Az e szótárakban szereplő példák arra utalnak, hogy a rövidített alak a betűszavas vagy szótagrövidítésektől eltérő rövidítési mód eredményének számít: többnyire a szó végét rövidítik, például Marčė (a Marcelė névből), Gintas (a Gintautas névből). Mindazonáltal az, hogy a szótárak ezt a jelentést adják meg a szóhoz, nem indokolja, hogy más jelentésekben kerüljük használatát: különböző rövidítéstípusokat átfogó terminusként4, illetve bármilyen rövidítési eljárással létrehozott szóként5. Az utóbbi jelentésben a cikk is használja. Az akronima és a rövidítés közötti választásban a rövidítés terminus élvez elsőbbséget, hosszabb használati hagyománya és litván jellege miatt. Általánosságban az akronima fogalmát a litván nyelvtudomány nem tekinti kellően megalapozottnak vagy megszilárdultnak, és nincs ok arra, hogy a rövidítés helyett ezt alkalmazzuk. Ha R. Marcinkevičienė fogalmát valamennyi betűszavas és szótagrövidítésre kiterjesztjük, elkerülhetővé válik a néhány munkában használt betűszavas névrövidítések, betűszavas rövidítések terminusok esetlegessége (hiszen ebbe a csoportba sorolják a- 3 A VLKK konzultációs adatbázisa szerint a köznyelvi litvánban az elvont főneveket általában egyes számban használják (kiszolgálás, szavazás, finanszírozás, regisztrálás); a pardavimai többes számú alakot az angol nyelv hatására kialakultnak tekintik, ezért helyette inkább az egyes számú pardavimas használatát javasolják (http://www.vlkk.lt/lit/2331). Különféle elvont főnevek többes számú alakját (pl. államiságok, eladások, gyulladások) a Kalbos patarimai is javítja (KP1 2002: 20). 4 Taip jis vartojamas A. Kazlauskienės (2008) straipsnyje. 5 Tokia vartosena matyti, pavyzdžiui, KancKP (2000: 277). R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 65 orolnak, valamint a szótagokból képzett rövidített alakok is), ám alig alkalmazható az egyéb rövidítéseket megnevező vagy összefoglaló terminusokra: (szimbolikus rövidítések, grafikus rövidítések, hacsak nem váltaná fel őket a szintén kölcsönzött abreviatúra terminus. Az általános osztályozásba a rövidítések valamely szempontból elkülönülő altípusát jelölő terminusként beillesztve (lásd LKE 1999; Kazlauskienė 2008), az akronima alkalmas volna a rövidítések bizonyos aspektusainak feltárására, ám e fogalom terjedelme a külföldi nyelvészeti munkákban megadotthoz képest természetesen jelentősen leszűkülne. A cikk központi fogalma, a rövidítések, heterogén szerkezetű alakulatok csoportját foglalja magában. E különbségek ellenére egyes munkákban nemcsak a betűszavas, hanem a más módon létrehozott rövidítések megnevezésére is a betűszavas rövidítések, betűszavas névrövidítések terminusokat használják. Ezek természetesen esetlegesek. A rövidítés terminus előnye az is, hogy segít elkerülni ezt az esetlegességet. A megnevezett jelenség feltárni kívánt különbségei megfelelő jelzőkkel fejezhetők ki. Például a rövidítések szerkezeti eltérései olyan összetett terminusokkal írhatók le, mint a betűszavas rövidítések, szótagrövidítések, vegyes rövidítések vagy hasonlók. A RÖVIDÍTÉSEK VÁRHATÓ SZERKEZETE ÉS A HASZNÁLATBÓL ADÓDÓ SAJÁTOSSÁGOK A rövidítések képzésének fő elvei A litván rövidítések szerkezetét a normatív kiadvány határozza meg – A litván nyelv helyesírása és központozása. 2006-ban a VLKK csak az abban megfogalmazott központozási szabályokat módosította, a kiadvány „Helyesírás” című részét, amely a rövidítésekkel foglalkozik, pedig úgy döntött, hogy továbbra is normatívnak tekinti (VŽ 2006a, b, c). A VLKK által elfogadott egyéb határozatok közül a litván rövidítések használatát közvetlenül csak a 2000. október 26-án elfogadott határozat érinti, amely néhány, litván szövegekben használható rövidítést tesz hivatalossá (VŽ 2000). E rövidítések szerkezete teljes mértékben megfelel a képzésükre vonatkozó normatív elveknek. Ezek az elvek első pillantásra meglehetősen egyszerűek: a több szóból álló nevek rövidítésekor minden önálló szó első nagybetűjét veszik (SNO – Suvienytųjų Nacijų Organizacija), néha pedig az első szó első betűjének ábécébeli nevét (ELTA – Lietuvos telegramų agentūra); a funkciószavakat elhagyják (TVR – teisingumas ir vidaus rei 66 KALBOS KULTŪRA | 84 kalai); a szavak elejéről két-három betűt vagy az első szótagokat is vehetik (Elfa – elektros fabrikas); ez utóbbi esetben a rövidítést tulajdonnévként kell írni, vagyis csak az első betűje nagy (LKRS 1992: 73–74). Végül azt is hozzá kell tenni, hogy az olyan összetett és igekötős szavak rövidítésekor, amelyek első tagja vagy igekötője nem litván eredetű, és önállóan nem használatos, mindkét tag első nagybetűjét veszik (HE – hidroelektrinė); ezzel a LKRS-ben előirányzott litván rövidítésképzési lehetőségek mindegyikét áttekintettük. A rövidítésképzés ilyen elveit nyelvhasználati kézikönyvek és enciklopédikus jellegű kiadványok is megismétlik (LKŽin 1998; LKE 1999; KancKP 2000). A KancKP-ben szereplő VŠĮ (viešoji įstaiga) példa arra hívja fel a figyelmet, hogy a rövidítés nemcsak a szavak első betűiből állhat: közéjük kisbetűk is beilleszthetők (KancKP 2000: 277). A normatív és nyelvhasználati munkákban bemutatott rövidítésképzési elveket összegezve arra következtethetünk, hogy ezek háromféle szerkezetű litván rövidítést írnak elő: 1) szavak (vagy azok tagjai) első betűiből állók; 2) a szavak kezdő részeiből állók; 3) a szavak első betűiből állók, más betűk beillesztésével. A valóságban a rövidítések szerkezete ennél jóval változatosabb lehet. Például az egyes évek kiadásait jelölő indexek is szerepelhetnek bennük (DŽ1, DŽ2, DŽ3 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas); a rövidítések szótagokból és betűkből egyaránt állhatnak (K.GaivLT – K. Gaivenis. Lietuvių terminologija) stb. (KK 2008: 139). Ez arra enged következtetni, hogy csak a széles körben használt nevek rövidítési módjait rögzítették, más nevek rövidítéseinek szerkezete pedig a szerző vagy a kiadó belátására van bízva. Ezt az az állítás is megerősíti, hogy a szakirodalomban lehetnek sajátos, speciális rövidítések (LKRS 1992: 73). A rövidítések osztályozásával foglalkozó kiadványoknak azonban meg kellene világítaniuk az ilyen rövidítések helyét és státuszát. Betűszavas rövidítések Az elemzéshez kiválasztott forrásokban használt rövidítések részben megfelelnek a képzésük normatív elveinek. A litván vagy nemzetközi intézmények, vállalatok, szervezetek, hivatalok, rendszerek, területi és egyéb képződmények, dokumentumok, mutatók litván elnevezéseit, valamint a közgazdasági terminusokat egyszerű betűszavas módon rövidítik, vagyis a szókapcsolat tagjainak kezdőbetűit veszik, például: ECB – Európai Központi Bank, ECBS – Európai Központi Bankok Rendszere, R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 67 EEE – Európai Gazdasági Térség, EFSF – Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, FARK – Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság, LCKU – Litván Központi Hitelunió, TVF – Nemzetközi Valutaalap, VPK – Értékpapír-felügyeleti Bizottság; EVRK – Gazdasági Tevékenységek Osztályozása, KRD – Tőkekövetelmény-irányelv; ESD – folyó fizetési mérleg hiánya, PVM – hozzáadottérték-adó, SVKI – harmonizált fogyasztóiár-index, TUI – közvetlen külföldi befektetés, VKM – árfolyam-mechanizmus. A kötőszavakat is tartalmazó szókapcsolatok rövidítésekor ezeket elhagyják, például: EBPO – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, EPS – gazdasági és monetáris unió, ERPB – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, TPFK – Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság. Ugyanakkor nemcsak litván, hanem nem litván, betűszóként képzett rövidítéseket is használnak, mivel használatukat a VLKK határozatával jóváhagyott helyesírási és központozási szabályok teszik hivatalossá (VŽ 1997a). A nem litván rövidítés fogalmát ezek a szabályok nem határozzák meg. Azt a kijelentést megfogalmazva, hogy a litván szövegekben ezeket a rövidítéseket az eredeti nyelv szerinti alakban kell írni, és csak a nem latin írásrendszerű karaktereket kell litván betűkkel átírni, a nem litván fogalom mellett zárójelben a nemzetközi megjelölés is szerepel. Ez a magyarázat kétféleképpen értelmezhető: 1) a nemzetközi rövidítések a nem litván rövidítések részét képezik, tehát a megadott módon csak a nemzetközieket kell átírni; 2) a nem litván rövidítések és a nemzetközi rövidítések fogalma szinonima, tehát a megadott módon minden nem litván rövidítést át kell írni. A második értelmezést erősíti, hogy a latin betűs írást használó nyelvek közül csak angol példák szerepelnek, például: BBC – British Broadcasting Corporation, FAO – Food and Agriculture Organization, NATO – North Atlantic Treaty Organization. Az ilyen értelmezés rendkívül nagy szabadságot biztosítana a használatban: minden nem litván, szó szerinti jelentésű elnevezést, az angolokat is beleértve, korlátozás nélkül lehetne rövidített formában használni. Valószínűbb tehát, hogy a rövidítések litván nyelvbe való átvitelének megadott módját nem minden nem litván rövidítésre, hanem csak azokra javasolják alkalmazni, amelyek nemzetközi intézmények, szervezetek vagy egyéb képződmények elnevezését jelölik. A vizsgált használatban éppen ez a tendencia figyelhető meg. A rövidítések mellett (vagy a hozzájuk csatolt szójegyzékekben) megadott, angolul írt teljes névváltozatok azt mutatják, hogy többségük az Európai Unió, az euróövezet vagy még tágabb térség közös elnevezése, például: CEBS – Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyeleti Bizottság), CESR – Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Bizottság 68 KALBOS KULTŪRA | 84 ), SEPA – Single Euro Payments Area (Egységes Eurofizetési Övezet), SWIFT – Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (a Világszintű Bankközi Pénzügyi Távközlés Társasága). Számos nemzetközi intézmény és egyéb elnevezés rövidítése a litván változatból is képződik, például: CELPA – Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás, EBF – Európai Bankszövetség, EBI – Európai Bankhatóság, ELPA – Európai Szabadkereskedelmi Társulás, EPKB – az Euroszisztéma Beszerzési Koordinációs Irodája, ESRV – Európai Rendszerkockázati Testület, EVPRI – Európai Értékpapír-piaci Hatóság, TDO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Ez a tendencia megfelel a normatív munkákban foglaltaknak: a szélesebb körben elterjedt elnevezések rövidítéseit a litván elnevezésből kell képezni. Nem mindig könnyű azonban megállapítani, mikor tekinthető egy elnevezés szélesebb körben elterjedtnek. A gazdasági áttekintésekben különféle litván és nem litván betűszavas rövidítéseket használnak: kétbetűsek: (IT – információs technológia, KO – korrekciós műveletek, NT – ingatlan, SM – Egyetértési megállapodás, VP – értékpapírok, PB – probability of default; hárombetűsek: BSU – bruttó külső adósság, DPK – Biztosításfelügyeleti Bizottság, EMT – Európai Fizetési Tanács, EPI – Európai Monetáris Intézet, EPS – gazdasági és monetáris unió, FSC – Pénzügyi Tanulmányok Központja, FSV – Pénzügyi Stabilitási Testület, NCB – nemzeti központi bank, PGP – vásárlóerő-paritás, SST – különleges lehívási jogok, TAB – Nemzetközi Fizetések Bankja; CFS – Center for Financial Studies, CLS – Continuous Linked Settlement, RCC – Research Coordination Committee; négybetűsek: VSDF – Állami Társadalombiztosítási Alap, AIFV – alternatív befektetési alapok kezelői, BŽŪP – közös agrárpolitika, FARK – Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság, TFAS – nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, VPAS – értékpapír-elszámolási rendszer; CCBM – Collateral Central Bank Management, OPEC – Organization of Petroleum Exporting Countries, SREP – Supervisory Review and Evaluation Process; ötbetűsek: AVPSS – automatikus értékpapír-kölcsönzési rendszer, KIPVP – kollektív befektetési átruházható értékpapírok, CVPDB – központosított értékpapír-adatbázis, LCVPD – Litván Központi Értéktár, TPPPC – Nemzetközi Pénzhamisítás-megelőzési Központ; EONIA – Euro Overnight Index Average, ICAAP – Internal Capital Adequacy Assessment Process, LIBOR – London Interbank Offered Rate, TACIS – Technical Assistance to the Commonwealth of Independent States; R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 69 még több betűből álló rövidítések: CBPPPG – a Központi Bank pénzhamisítás-megelőzési csoportja, EVPRPIK – az Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatóságok Bizottsága; CEIOPS – az Európai Biztosítási és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága. Amint a példákból látható, litván és nem litván hosszabb rövidítések egyaránt használatosak, kétbetűs vagy hárombetűs nem litván rövidítések azonban alig fordulnak elő. A három-, különösen a kétbetűs rövidítések ezekben a szövegekben leggyakrabban terminusok rövidítései (IT, KO, NT, VP, BSU, PGP, SST), a terminusok viszont a litván szövegben litvánul szerepelnek, vagy litvánra vannak fordítva, ezért a rövid, nem litván rövidítések használata sem elterjedt. Azokat a betűszókat, amelyek a betűk által jelölt hangok alapján kiolvashatók, az LKRS adaptálni javasolja, vagyis szükség esetén kötőjel vagy aposztróf után végződéseket kell hozzájuk kapcsolni, például: TASS-o vagy TASS’o; azokat a rövidítéseket pedig, amelyek utolsó betűi a litván főnevek nőnemű végződésének felelnek meg (pl. ELTA), ragozni ajánlott; ilyen esetben a rövidítésnek csak az első betűjét kell nagybetűvel írni (LKRS 1992: 74). A gazdasági áttekintésekben sem a litván, sem a nemzetközi betűszók nem kapnak nyelvtani jelölést; még azok sem ragozhatók, amelyek végződése litván végződésre emlékeztet, például: A tavalyi utolsó találkozót követő beszédében FARK megjegyezte, hogy valószínűleg továbbra is fokozatosan szigorítani kell a politikán (MB 2006: 23); Vagyis a növekvő OPEC olajexportból származó bevételek megfelelnek a növekvő OPEC exportnak (MA 2006: 71); A legnagyobb mértékben az ELPA felé irányuló export nőtt, és ez járult hozzá leginkább a teljes export növekedéséhez <...>. Az CELPA felé irányuló áruexport is nőtt (LB MA 2004: 30); 2008 januárjában megkezdődött az SEPA átutalási szolgáltatás nyújtása, és alkalmazni kezdték az SEPA kártyaleírást (MA 2009: 12). Szótagrövidítések A tisztán betűkből álló rövidítéseken kívül a gazdasági áttekintésekben különösen gyakoriak azok, amelyeket az elnevezések szavainak kezdő részeiből alkottak. Az LKRS megjegyzi, hogy ezeket pontosabban nem az elnevezések betűszavas rövidítéseinek, hanem szótagrövidítéseknek kell nevezni, de a bemutatott példák – Elfa ir Kuzbasas (LKRS 1992: 74) – is mutatják, hogy az elnevezés csak hozzávetőleges. Az itt bemutatott rövidítések szóelemekből állnak, amelyek nem esnek egybe a szótagokkal. Azért nevezhetők szótagrövidítéseknek, mert szótagokra 70 KALBOS KULTŪRA | 84 bontható szavakat alkotnak, még ha azok nem valódiak is. Ez a hozzávetőleges szakkifejezés azonban később meghonosodott (lásd LKE 1999: 553; Marcinkevičienė 2003; Kazlauskienė 2008), és teljes mértékben alkalmas a rövidítések szerkezeti különbségeinek jelölésére. Valójában a szótagrövidítések képzésekor ritkán használnak teljes szótagokat. A gazdasági áttekintésekben használtak közül csak a litván részvényindex neve, a LITIN (Lithuanian Stock Exchange Index) áll tiszta szótagokból. A BUCOM (Budget Committee) rövidítésben csak a második szó teljes szótagja szerepel, a COM (az első szóból két betűt vesznek át); az ECOFIN (Economic and Financial Affairs) az első szó két szótagjából és a következő szó három betűjéből áll; az EUROSTAT (European Statistics) pedig az első szó két szótagjából és a második szó első négy betűjéből. A bankközi piaci kamatlábakat jelölő angol kifejezés, a European Interbank Offered Rate6 rövidítése, az EURIBOR az első szó olyan morfémájából áll, amely nem esik egybe szótaggal, a második összetett szó tagjainak kezdőbetűiből, valamint az utolsó két szó kezdőbetűjéből. Hasonló módon képzik az Európai Unió országaira kiszámított bankközi piaci kamatláb-mutatók rövidítéseit is, például: TALIBOR (Tallinn Interbank Offered Rate), RIGIBOR (Riga Interbank Offered Rate), WIBOR (Warsaw Interbank Offered Rate) stb. E rövidített elnevezések szerkezete egy olyan tényre világít rá, amelyet a normatív kiadványok nem említenek: a rövidítés szótagokból (pontosabban morfémákból) és betűkből is állhat. A nem litván rövidítések szerkezeti sajátosságait a litván nyelvészeti és nyelvhasználati kiadványok nem tárgyalják, az itt felsorolt rövidítések azonban a szótagrövidítések közé sorolhatók, mivel összetételük rendszerint legalább egy szótagot (morfémát) tartalmaz. Mindazonáltal ezen az alapon meglehetősen nehéz megkülönböztetni a betűszókat és a szótagrövidítéseket. Például a betűkből álló IOSCO (International Organization of Securities Commissions) rövidítés magában foglalja az utolsó szó, a commissions kezdetét, a CO-t is, tehát sem nem tiszta betűszó, sem nem szótagrövidítés. A nem litván rövidítések adatai alapján pontosabb lenne a szótagrövidítések kritériumának a rövidítés szótagokra való hozzávetőleges tagolását tekinteni – így ebbe a csoportba olyan betűkből álló rövidítések is bekerülnének, mint a CELPA, ELPA, EONIA, LIBOR, SEPA, TARGET. 6 Az European és az euro kezdő morfémáinak egybeesése miatt az EURIBOR rövidítést gyakran az Euro Interbank Offered Rate feloldással is értelmezik, különösen mivel az általa jelölt objektum ezt lehetővé teszi: nemcsak az európai bankközi piac, hanem az euróban történő hitelfelvétel (hitelfelvétel) kamatlábáról is van szó. Hasonló változatosság figyelhető meg e rövidítés magyarra fordításakor is. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 71 A legtöbb nem litván szótagrövidítés tudatosan törekszik arra, hogy hasonlítson egy szóra. Ezt különféleképpen érik el: a rövidített elnevezés szavainak bizonyos részeit választják ki, betűkkel váltogatják őket, vagy magukat az elnevezés szavait úgy választják meg, hogy rövidítéseikből egy szó álljon össze, és így tovább. Mivel az angol szavakra nem jellemző a ragozási toldalék, a mesterségesen alkotott elnevezések többsége – köztük a litván intézmény által számított VILIBOR mutató (amelyet 1995-ig VILIBID néven számítottak) – végződés nélküli képződmény. Ha a mesterséges szóalkotás elvét a litván nyelvre alkalmazzák, másképpen értelmezik a szóhoz való hasonlóságot. Így például a Litván Nemzeti Bank által működtetett fizetési rendszer elnevezésének rövidítésekor LITAS, a Litván Integrált Bankközi Elszámolási Rendszer kifejezést úgy választották meg, hogy a rövidítés ne csak szótagokra legyen bontható, hanem litván végződése is legyen. A litván szóhoz való morfológiai hasonlóság érdekében alkották meg a hitelszövetkezetek könyvelési rendszerének rövidített nevét is: KUBAS. Ezek a példák azt mutatják, hogy a rövidítések mesterséges létrehozása Litvániában is egyre fontosabbá válik. Az ilyen mesterséges rövidítéseket éppen az akronima fogalmával lehetne megnevezni, de el kellene dönteni, mit tekintünk a szóhoz való hasonlóságnak: azt, hogy a rövidítés szótagokra bontható, vagy azt, hogy ragozható, esetleg mindkettőt. A litván szókapcsolatokból képzett szótagrövidítéseket az LKRS gyakran végződéssel ellátott és ragozható alakokként jellemzi (pl. Elfa) – ezek írásakor csak az első betűt javasolja nagybetűvel írni (LKRS 1992: 74). Sem az LKRS, sem a helyesírási és központozási szabályok nem rendelkeznek arról, hogy a rövidítés tulajdonnévszerűvé tétele milyen mértékben alkalmazható a nem litván szótagrövidítésekre. A vizsgált nyelvhasználatban a nem litván szótagrövidítéseket csupa nagybetűvel, végződés nélkül írják, például: Az Igazgatótanács a BUCOM segítségével rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetésben nem szereplő kiadásokat (MA 2008: 23); Ezzel párhuzamosan a rövid lejáratú kamatlábak különbségei a 3 hónapos EURIBOR-hoz képest a vizsgált időszak végére fokozatosan eltűntek (PK 2006 12: 39); ECOFIN tanácsa <...> azt javasolta Görögországnak, hogy kövesse az általános gazdaságpolitikai iránymutatásokat (MB 2003 03: 85). Mivel a fonetikailag kiejthető litván és nem litván betűszórövidítésekhez sem járulnak végződések, ez a nyelvhasználat stílusbeli sajátosságokkal magyarázható: a gazdasági áttekintésekben – az alapvetően a hivatalos szaknyelvi stílus követelményeinek megfelelő szövegekben – arra törekednek, hogy a hivatalos neveket a lehető legpontosabban adják vissza, az ezeket jelölő rövidítések nyelvtani formálása pedig torzításként értelmezhető. 72 KALBOS KULTŪRA | 84 A nem litván rövidítések adaptálására vonatkozó norma nincs megállapítva, és ha megpróbálnák őket a litván szabályok szerint adaptálni, elkerülhetetlenül meg kellene változtatni egyes rövidítések fonetikai szerkezetét. Például az ECOFIN rövidítést a szóhoz közelítve, a szótagrövidítések írására megállapított szabályok szerint, nem lenne elég végződést hozzáadni, és nagy kezdőbetűvel írni (Ecofinas), mert ezt az alakot helytelenül olvasnák ki. A kiejtésnek megfelelően Ekofinas formában kellene írni, ám ez eltávolodna az eredeti (és hivatalos) írásmódtól. Talán ezért próbálták meg először adaptálni ezt a rövidítést, majd később visszatértek az eredeti nyelvű írásmódjához. A 2004–2005-ös gazdasági áttekintésekben a rövidítést így próbálták írni: A mechanizmushoz való csatlakozás és a benne meghatározott feltételek szerinti részvétel engedélyezéséről június 27-én, közös megegyezéssel, az euróövezeti államokat az EU Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsában képviselő (Ecofinas) gazdasági vagy pénzügyminiszterei, valamint Litvánia pénzügyminisztere és a központi bankok vezetői <...> döntöttek (Pranešimas 2005: 16); az ECB, figyelembe véve az Ecofin tanács intézkedési tervét az EPS statisztikai követelményeire vonatkozóan, 2004-ben átfogó negyedéves nem pénzügyi és pénzügyi kormányzati beszámolókat tett közzé (MA 2004: 98). Később ugyanúgy írják, mint a többi szótagrövidítést: nagybetűkkel, végződés nélkül, például: Novemberben az ECOFIN tanács közzétette a 2009. évi fenntarthatósági jelentésre vonatkozó következtetéseit (MB 2009 12: 91); A kormányoknak szigorúan be kell tartaniuk az ECOFIN tanács ajánlásaiban meghatározott határidőket, végre kell hajtaniuk az összes tervezett intézkedést, és készen kell állniuk további intézkedések megtételére, ha a célok eléréséhez szükség lesz rájuk (MB 2010 12: 82). Az azonos szerkezetű EUROSTAT, EUROPOL rövidítések esetében, amelyek „szóvá alakítása” nem változtatja meg a fonetikai alakjukat, valószínűleg gyakrabban fordulnak elő ragozott formák, például: A munkaerőpiac rugalmasságát az Eurostat legfrissebb második negyedévi munkaerőköltség-indexadatai mutatják (Pranešimas 2009: 37); Az euróhamisítás elleni küzdelemben az ECB továbbra is szorosan együttműködik az euróövezet nemzeti központi bankjaival, az Europollal és az Európai Bizottsággal (MA 2006: 99). A vizsgált források nem alkalmasak annak általánosítására, hogy a szótagrövidítések mennyivel hajlamosabbak a betűszórövidítéseknél ragozható szavakká válni, és ez szerkezeti sajátosságaiktól függ-e – ehhez más funkcionális stílusok nyelvhasználatát kellene vizsgálni. A gazdasági áttekintésekben a rövidítések litván végződés nélküli írásmódját fenntartó egyik tényező lehet az ilyen műfajú szövegek azon sajátossága is, hogy sok bennük a grafikus ábra és táblázat. Ezekre nem vonatkoznak az összefüggő szövegekkel szemben támasztott követelmények. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 73 Az egységesség érdekében a nem összefüggő szövegben írt rövidítésekhez hasonlóan a toldalékok az összefüggő szövegben is elhagyhatók. Egy általánosabb, a rövidítések bizonyos jövevényszóként való integrálásával kapcsolatos tendenciát is fel lehetne ismerni: az idegen nevek integrációs skáláján a rövidítésekkel jelölt elnevezések – az intézmények, vállalatok, szervezetek és sajtótermékek idézett neveihez hasonlóan – még a családneveknél is alacsonyabb helyet foglalnak el; a rövidítések más nyelvekben is gyakran nem kapnak esetragokat, grafikai alakjukat azonban nem mindig őrzik meg (Ambrazas 2008: 13). Az a helyesírási és központozási szabály, amely szerint a nem litván betűszókat az eredeti nyelvben használt alakjuk szerint kell átírni, úgy is értelmezhető, hogy nem szükséges, sőt talán nem is szabad hozzájuk litván ragokat kapcsolni. Igaz, e szabályok csak a betűszókat említik, ezért egyáltalán nem világos, hogy a szótagrövidítéseket másként kezelik-e, vagy egyszerűen nem különböztetik meg a betűszóktól. A VLKK tanácsadói adatbázisa lehetővé teszi a GLAVLIT rövidítés ragozását (oroszul: Главное управление по делам литературы и издательств – Irodalmi és Kiadói Ügyek Főigazgatósága), ha azt szótagrövidítésnek tekintik; ez arra enged következtetni, hogy a nem litván szótagrövidítések nyelvtani megformálása nem lehetetlen, csupán hiányzik az azt engedélyező kodifikált norma. Egyébként ugyanott a nem litván betűszók ragozásának lehetőségét is elismerik: a betűszónak tekintett GLAVLIT esetében a litván betűszók helyesírási normájának követését javasolják: GLAVLIT-o vagy GLAVLIT’o (http://www.vlkk.lt/lit/7390). Atipikus szerkezetű rövidítések A litván rövidítések szerkezetét tárgyaló kiadványokban említett képzési lehetőségek egyikét – egyes belső betűk bevonását – a gazdasági áttekintésekben ritkán használják ki. Az így képzett talán egyetlen litván rövidítés a PvP (átutalási elv). Ennél több ilyen nem litván rövidítés fordul elő. Például a tőkejövedelmezőségi mutató return on equity, az eszközarányos megtérülési mutató return on assets, valamint a kockázati értékelési mutató value at risk megnevezését a funkciószavak kezdőbetűivel is írják (RoE, RoA, VaR). Ezek a rövidítések kétségtelenül a betűszók csoportjába tartoznak, mivel betűkből állnak. A használat azonban jóval összetettebb szerkezetű rövidítéseket is ismer – olyanokat, amelyeket a litván rövidítések osztályozása alapján sem betűszóknak, sem szótagrövidítéseknek nem lehet nevezni. 74 KALBOS KULTŪRA | 84 A litván rövidítések helyesírásának tárgyalásakor egyáltalán nem említik a számokat tartalmazó rövidítéseket, pedig sokféle és jelentős számban használják őket. A használt rövidítések egy része úgynevezett nemzetközi rövidítés, amely betűkből és számokból áll, például: CCBM2 – Collateral Central Bank Management 2; CIS2006 – Community Innovation Survey 2006; CESAME II – Clearing and Settlement Advisory and Monitoring Experts Group 2; G7 – Group 7; G10 – Group 10, illetve szótagrövidítésből és számból áll: LITIN-10 – Lithuanian Stock Exchange Index. Hasonló szerkezetű litván rövidítéseket is használnak, például: VKM II – a második árfolyam-mechanizmus; ESS’95 – az 1995. évi európai számlarendszer; 39 TAS vagy TAS 39 – a 39. nemzetközi számviteli standard; KPS4 – a 4. mennyiségi hatástanulmány; ECB/2001/13 – az Európai Központi Bank 2011. évi 13. rendelete, ES15, ES-15 – az Európai Unió 15 tagállama. E rövidítések írásmódja meglehetősen változatos: a számjegyek római (VKM II) vagy arab (TAS 39, KPS4) formában szerepelnek; néhol kötőjel választja el őket (ES-15), máshol aposztróf (ESS’95) vagy más írásjel (ECB/2011/13); a szóköz vagy megmarad (VKM II, TAS 39), vagy elmarad (KPS4, ES15); a szám pedig vagy a betűs rész előtt (39 TAS), vagy utána áll (TAS 39). A VKM II, CESAME II rövidítések római számjegyes írásmódja arra utalhat, hogy a sorszámnevet tartalmazó szókapcsolatokat ilyen módon rövidítik, de a 39 TAS, TAS 39, KPS4 rövidítések írásmódja cáfolja ezt a következtetést. Bár az osztályozás nem sorolja a számot tartalmazó rövidítéseket a litván rövidítések külön csoportjába, más helyesírási kérdések szabályozásából mégis arra lehet következtetni, hogy nem tekintik őket helytelennek. A LKRS például a sorozatjelű márkanevek között említi a Tu-104, Il-154, 3 RK rövidítéseket (LKRS 1992: 70). Már ezek a példák is azt mutatják, hogy az írásmód meglehetősen változatos lehet. Az írásmódbeli változatosság lehetőségére vonatkozó feltevést megerősíti a VLKK 1991. szeptember 26-i határozatával (Nutarimas 1991) bevezetett norma is, amely szerint az anyagokat, termékeket és normatív dokumentumokat jelölő, idegen nyelvű, számokat tartalmazó rövidítéseket az eredeti nyelvből kell átvenni: azokat, amelyek betűs része a latin ábécé betűiből áll, az eredeti nyelv írásmódja szerint kell írni (magnetofonas Sony CFS-W304), a nem latin betűkkel alkotott jelölések betűs részét pedig a köznyelvben és a népszerű irodalomban át kell írni (tachometras TČ-10R, szabvány GOST 6920-89). Az eredeti nyelvben az ilyen rövidítések többféleképpen írhatók, vagyis ez a változatosság R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 75 átkerül a litván nyelvbe is. Egy ilyen, az írásmód variánsosságát törvényesítő norma érvényben léte esetén nehéz lenne a számjegyeket tartalmazó litván rövidítések írásmódját is szabályozni, az írásuk általános alapelveit azonban érdemes lenne megfogalmazni, hogy például meg lehessen állapítani a VKM II és a 2-asis VKM, ES15 és ES-15 változatok elfogadhatóságát. Ellenkező esetben még azok a rövidítések is az eredeti nyelv írásmódját követve lesznek írva, amelyek betűs része lefordítható. Ha bizonyos rövidítéseket idézetként kezelünk, a litván nyelvbe olyan szerkezetű rövidítések is bekerülnek, amelyek szimbólumot is tartalmaznak, például: S&P 500. Természetesen gondolhatjuk ezeket egyszeri használati eseteknek, ám korántsem azok a rövidítések, amelyek összetételébe nemcsak számjegyek, hanem szavak is beletartoznak, például: Euro MTS, SWIFTNet FIN. Ha írásmódjukat csupán az az elv szabályozza, hogy az idegen nyelvű rövidítést idézetként kell átvenni a litván nyelvbe, ez az írásmód elkerülhetetlenül hatással lesz a litván rövidítések szerkezetére is. Hogy ilyen hatás már most is létezik, azt a fizetési és elszámolási rendszereket jelölő rövidítések képzésének módjai mutatják. Érdemes ezeket részletesebben megvizsgálni. Az Európai Központi Bank és az euróövezet központi bankjai által létrehozott, úgynevezett második generációs sürgős átutalási rendszer angol neve Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer 2, nemzetközi rövidítése pedig TARGET2. Ez olyan betűszó, amely számjegyet is tartalmaz. Az általa jelölt rendszer összetett. Az Európai Központi Bank iránymutatásai szerint az alkotóelemeinek (az úgynevezett TARGET2-komponensrendszereknek) az elnevezése úgy alakul, hogy a TARGET2 rövidítéshez további rövidítéseket vagy szavakat – az Eurosystem központi bankjainak, illetve a tagállamoknak a nevét – kapcsolnak (ECB 2007: 4). Magát az Európai Központi Bankot illető rendszer nevét az intézmény nevének rövidítését is beépítve alkották meg: TARGET2-ECB. A Litván Központi Bank komponensrendszerének neve úgy jött létre, hogy a rövidítéshez hozzákapcsolták a bank nevét: TARGET2-LIETUVOS BANKAS. Így a rövidítés egy teljes szókapcsolattal bővül. Ebben az esetben a litván alakra gyakorolt hatás közvetlennek tekinthető: az elnevezés szerkezetét egy nemzetközi intézmény határozza meg. A Litván Nemzeti Bank azonban saját rendszereket is létrehoz, amelyek elnevezését nem szabályozzák nemzetközi intézmények és azok jogszabályai. Amint azt már említettük, az általa létrehozott első fizetési rendszerek egyikét (LITAS) egyszerű betűrövidítéssel nevezték el. A 2007 óta működő rendszerek elnevezései feltehetően egyes hasonló nemzetközi fizetési rendszerek elnevezéseit figyelembe véve— 76 KALBOS KULTŪRA | 84 a fizetési és elszámolási rendszerek elnevezésének tendenciáit követve már kötőjellel kapcsolnak hozzájuk más elemeket, ez esetben más rövidítéseket: a valós idejű fizetési rendszert LITAS-RLS-nek nevezik, a kiskereskedelmi fizetési rendszert pedig LITAS-MMS-nek; az euróban történő elszámolásokra szolgáló elnevezés a TARGET2, – LITAS-PHA. Hasonlóképpen képzik a számos ország fizetési és elszámolási rendszereit megnevező rövidítéseket, például: SORBNET-EURO, BI–REL. Így a litván rövidítés-elnevezések szerkezetére gyakorolt hatás ebben az esetben közvetettnek tekinthető. Másfelől nincsenek olyan litván nyelvi szabályok sem, amelyek ellentmondanának ennek a szerkezetnek. A szimbolikus elnevezések jelenleg érvényes képzési szabályai szerint (lásd VŽ 2004) a rövidítésekből olyan szimbolikus nevek alkothatók, amelyek végződése megfelel egy litván ragvégződésnek („Eksma“, „Sodra“), de ezek a szabályok csak intézmények, vállalatok és szervezetek elnevezéseire alkalmazhatók. Ezenkívül a LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA rendszerek nevei nem valódi szimbolikus elnevezések: rövidítésekből képzett alakok, noha a litván végződésű LITAS szó meglehetősen el is halványítja a rövidítés és a szimbolikus elnevezés közötti határt. A Litván Bank által számított kamatlábmutató, a VILIBOR (1995 előtt VILIBID néven számított) elnevezésének szerkezete szintén példaként szolgálhat az idegen nyelvű rövidítések litvánokra gyakorolt közvetett hatására. A mutató nevének megalkotásakor nem kellett figyelembe venni a nemzetközi jogszabályok előírásait, de igazodni kellett az analógiát jelentő EURIBOR (és EURIBID), valamint más országok megfelelő mutatóinak elnevezésképzési szabályszerűségeihez. Az ismertetett rövidítésszerkezeti sajátosságok azt mutatják, hogy a hagyományos terminusok – betűszók és szótagrövidítések – már nem elegendők a litván szövegekben használt rövidítések szerkezeti változatosságának leírására, még akkor sem, ha a „nemzetközi rövidítéseket” nem soroljuk közéjük, mivel összetételükben számjegyek, kötőjel után hozzáfűzött rövidítések, szavak vagy szókapcsolatok is szerepelhetnek. Természetesen egy olyan elnevezés, mint a TARGET2-LIETUVOS BANKAS, inkább a rövidítéssel alkotott szimbolikus elnevezésnek tekinthető, nem pedig kibővített rövidítésnek. A fizetési rendszerek betűszóként képzett LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA elnevezései azonban szimbolikus elnevezésnek és rövidítésnek is tekinthetők. Ezért a rövidítések szerkezet szerinti osztályozásakor célszerű elkülöníteni a betűszók, a szótagrövidítések és a vegyes rövidítések csoportját, a vegyes rövidítéseket pedig – figyelembe véve más használati területeken elterjedő képzési módjaikat is – tovább lehet osztályozni. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 77 A RÖVIDÍTÉSEK SZINTAKTIKAI HASZNÁLATA A mondatszerkezetbe való beillesztés különbségei A rövidítések – betűs, szótagos vagy más, lexikai jelentéssel nem rendelkező képződmények – a mondatban nem elszigetelt elemek. Bizonyos kapcsolatban állnak a mondat más szavaival, és annak szerkezetébe illeszkednek. A norma a rövidítések mondatszerkezetbe való beillesztésének olyan módját írja elő, mint a grammatikai megformálásuk: a ragok, valamint a számot és nemet jelölő magyar toldalékok hozzáadása. A toldalékot kapó, ragozhatatlan elem a szó formai jegyeivel rendelkező mondatrésszé válik, és kifejezheti a mondat más szavaihoz fűződő kapcsolatát. A tárgyalt használatban azonban sem a betűs, sem a szótagos, sem a vegyes rövidítések grammatikai megformálása nem jellemző. Hogyan illeszkednek tehát a mondatba, és miként jelzik más szavakhoz fűződő kapcsolatukat? Az ilyen mutató leggyakrabban a rövidítéssel használt melléknév vagy melléknévi szó, amely átveszi az egyeztetés alapjául szolgáló, azaz azt a morfológiai kategóriákat, amellyel egyeztetik. A litván betűszavakkal használt melléknevek és melléknévi szavak nemét jelölő alakja egy egyszerű kiválasztási szabályt mutat: azok a rövidítések, amelyek feloldott megfelelőinek, vagyis a szókapcsolatoknak a fő eleme hímnemű főnév, a mellékneveknek vagy melléknévi szavaknak hímnemet adnak, a nőnemű főnév pedig nőnemet, például: Az első a világ vezető központi bankjai közül kamatemelésbe az ECB [Európai Központi Bank] kezdett (Pranešimas 2011: 05); Végül ECBS [Európai Központi Bankok Rendszere] anélkül, hogy megsértené az árstabilitási célt, támogatja az EU általános célkitűzéseit, köztük a pénzügyi integrációt (MA 2006: 13); az ECB könyvelésében ez a pozíció az egyes NCB [nemzeti központi bank] nettó követelését vagy kötelezettségét az egész ECBS-szel szemben mutatja (MA 2005: 98); A multilaterális kapcsolatok olyan szerződéses és technikai rendszert jelentenek, amely lehetővé teszi, hogy két közvetlenül össze nem kapcsolt VPAS [értékpapír-elszámolási rendszerek] egy ügylet elszámolását egy harmadik VPAS-on keresztül végezzék (MA 2006: 97). Mivel a rövidítéseknek nincs litván toldalékuk, számjelölőjük sincs, a velük használt melléknevek és melléknévi szavak azonban egyes vagy többes számú alakot vesznek fel, és így a mondatban jelzik a rövidítéshez fűződő szintaktikai kapcsolatukat, például: A kormány eurókötvényeinek hozama 2002 végén 0,2–0,7 százalékponttal, 2003 végén pedig 0,1–0,4 százalékponttal volt magasabb, mint az euróövezet megfelelő bázis- (legmegbízhatóbb) VVP [kormányzati értékpapír] hozama (MA 2004: 45); Kon- 78 KALBOS KULTŪRA | 84 konkrétan fogalmazva, első 12 hónap ITRO [hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek], amelyek során 2009. június 24-én rekordösszegű, 442 milliárd eurót juttattak az euróövezet bankrendszerének (MA 2010: 20). Néhány esetben azonban a számbeli egyeztetés feltételes, mivel a rövidítés a szókapcsolat fő tagjaként álló főnév egyes számú alakjának rövidítésével jön létre, de többes szám jelölésére is használják, például: Pontosabban fogalmazva, 2009 decemberében az EKB Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy a 12 hónapos hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet (ITRO) abban a hónapban az utolsó ilyen lejáratú művelet lesz, és 2010 márciusában már csak egy további, 6 hónapos ITRO végrehajtására kerül sor, míg a további 3 hónapos ITRO műveleteket meg kell szüntetni (MA 2011: 17). Mint látható, a litván betűszóval való nem- és számbeli egyeztetés alapja a rövidített szókapcsolat fő tagjaként álló szó neme és száma. Az ilyen szókapcsolatok fő tagja – legalábbis a gazdasági áttekintésekben használatosaké – mindig főnév. A rövidítendő szókapcsolatok főnévi szerkezetek, amelyek egy főnévből és egy melléknévből (NB – nemzeti költségvetés, NT – ingatlan) vagy főnevekből (PB – Világbank, VKI – fogyasztóiár-index, BBPK – Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság) állnak. Az utóbbiak tagjai melléknévi bővítményeket is tartalmazhatnak (ESD – folyó fizetési mérleg hiánya, TVF – Nemzetközi Valutaalap, PVM – hozzáadottérték-adó, TPPPC – Nemzetközi Pénzhamisítás-megelőzési Központ), ritkábban pedig más szófajokhoz tartozó szavak alkotják a bővítményeket (SSMS – rendszer szempontjából fontos fizetési rendszerek). A bővítmények mellérendelő viszonyban is állhatnak egymással (EBPO – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, ERPB – Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, SVDĮ – kis- és középvállalkozások), a szókapcsolat fő tagja azonban főnév. Amint a példákból látható, a szókapcsolatokat a mondatban helyettesítő rövidítésekkel a melléknév vagy melléknévi szó nemcsak nemben és számban, hanem esetben is egyezik. Az egyeztetés tehát teljes, kivéve a számbeli eltérés említett eseteit. Azokat a szókapcsolatokat rövidítve, amelyek sorszámnevet tartalmaznak, a korábban bemutatott rövidítéspéldák tanúsága szerint a sorszámnév megváltoztatja a helyét: a rövidítésben rendszerint már nem a fő tag előtt, hanem utána áll (VKM II, TAS 39, KPS4, KPS5), és feltehetően tőszámnévvé válik. A tőszámnevek helye is megváltozik a teljes alakú szókapcsolatban – ezek R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 79 általában a főnevek után kerülnek, például: ES-15, ESS95, ESS’95. Mihez igazodik ilyenkor a melléknév vagy a melléknévi értékű szó? A gazdasági áttekintések szövegei azt mutatják, hogy továbbra is inkább a szókapcsolat alaptagjaként szereplő főnévhez igazítják, például: az EKB segít az Eurostatnak felülvizsgálni az ESS95-t [az 1995. évi európai számlák rendszerét], amely számos döntéshez nyújt ajánlásokat európai szinten (MA 2009: 125). A nem, szám és eset szerinti egyeztetés azonban csak azokban az esetekben lehetséges, amikor a rövidített szókapcsolat litván. Nehéz meghatározni a nem litván szókapcsolat alaptagjaként szereplő főnév nemét, de a nem litván rövidítésekkel használt mellékneveknek és melléknévi értékű szavaknak akkor is van nemük. Hogyan veszik fel az egyik vagy a másik nem alakját? Egyes nyelvhasználati példák arra utalnak, hogy a nem litván betűszavakkal való egyeztetés alapja a litvánra fordított szókapcsolat alaptagjának neme, esete és száma, például: SWIFT [Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication] átláthatónak kell lennie (MA 2008: 158); a SWIFT fontos a pénzügyi stabilitás szempontjából, mivel biztonságos üzenetküldési szolgáltatásokat nyújt a pénzügyi közösségnek a világ több mint 210 országában (MA 2010: 143); az SMP [Securities Market Program] kifejezetten ennek a likviditásfogalomnak a helyreállítására irányult, amelyet rendszerint a pénzügyi piacok likviditásának neveznek (MB 2010 06: 24). Az angol teljes szókapcsolat alaptagját, a society szót litvánra közösségnek, társaságnak fordítják, a program szót pedig programnak, ezért ezekben az esetekben a melléknév nőnemű alakját a litván megfelelő alapján használják. Amikor a SWIFT betűszót kibontják, és a szókapcsolat alaptagja főnévvé válik, mégpedig a net szóvá, amelynek litván megfelelője a hálózat, megváltozik az ezzel a rövidítéssel használt melléknév neme is, például: A SWIFT felügyelete során elsősorban a SWIFT szélsőséges körülmények közötti ellenálló képességére, a belső kockázatkezelési folyamatokra és a régi SWIFT üzenetküldő hálózat új SWIFTNetre történő lecserélésére, az internetes technológiákon alapuló infrastruktúrára összpontosítottak (MA 2005: 119). Mindazonáltal ezt a szabályszerűséget nem mindig követik. Például a szintén betűszóként rövidített angol elnevezés, az Euro Overnight Index Average alaptagja, az average szó litván megfelelője átlag, tehát a rövidítéssel elvileg hímnemű melléknevet kellene használni, mégis a nőnemű alakot választják, például: Néhány esetet kivéve az EONIA a jelentős többletlikviditás ellenére továbbra is alacsonyabb volt, mint az eurórendszer irányadó refinanszírozási műveleteinek és hosszabb lejáratú refinan- 80 KALBOS KULTŪRA | 84 szírozási műveleteinek rögzített kamatlába, de közel állt a betéti rendelkezésre állás igénybevételéért fizetett kamatlábhoz (MA 2011: 36). A melléknév nemi alakját ebben az esetben nem a rövidítés végének fonetikája határozza meg, hiszen, amint már szó volt róla, a gazdasági áttekintésekben ezeket a rövidítéseket nyelvtanilag nem ragozzák, és nem veszik figyelembe végződésük litván ragokra emlékeztető hasonlóságát sem. Azt a feltételezést, hogy az egyeztetés egy feltételezett nőnemű főnévvel történhetne, cáfolja az a tény, hogy ugyanezekben a szövegekben a rövidítés mellett hímnemű alak is előfordul, például: A nagyon rövid pénzpiaci kamatlábak értékelésekor megjegyzendő, hogy az EONIA nagyrészt összefüggött a hatalmas likviditásmennyiséggel; Harmadszor, a rendszer többletlikviditásának folyamatos ingadozása miatt az EONIA továbbra is nagyon ingadozó maradt (MA 2010: 40). Az ilyen ingadozás valódi okát az a tendencia tárja fel, hogy ezt és más, kamatlábmutatókat jelölő rövidítéseket bizonyos értelmező szavakkal együtt használnak, amelyek lehetnek hím- vagy nőneműek, például index, kamatláb, például: 2011 elején az EONIA-index továbbra is ingadozó volt (MA 2011: 36); 2005 második negyedévében a 12 havi EURIBOR-kamatláb csökkenni kezdett, és június végére ugyanazt a szintet érte el (MA 2006: 33). Az értelmező szavak kisebb vagy nagyobb mértékben kibővíthetők: például nemcsak a kamatláb, hanem a kamatláb, nemcsak a mutató, hanem a kamatlábmutató is használatos, például: a 3 havi VILIBOR-kamatláb folyamatosan magasabb volt az EURIBOR-nál (LBMA 2006: 44); A litván litasz bankközi hitelezésének kamatlábmutatója, a VILIBOR, akárcsak az euró nemzetközi bankközi piacának hasonló mutatója, az EURIBOR, a bankok által közzétett jegyzések alapján minden munkanapon kerül kiszámításra (Pranešimas 2010: 24). Egyes értelmező szavak egybeesnek a rövidítéssel jelölt szókapcsolat alaptagjával: a VILIBOR, EURIBOR rövidítések utolsó betűje a rate (kamatláb) angol szó rövidített alakját jelöli. A LITAS, KUBAS rövidítések utolsó betűje a rendszer szó rövidítése, ezekkel a rövidítésekkel – beleértve kibővített változataikat is – azonban rendszerint a rendszer értelmező szót vagy az ezzel alkotott szókapcsolatokat használják, például: A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek felügyeleti feladatának ellátása során a Litván Bank felügyeletet gyakorolt az LITAS fizetési rendszer, az LCVPD értékpapír-elszámolási rendszer és az LCKU KUBAS fizetési rendszere felett (LBMA 2007: 68); A LITAS-PHA rendszert a Litván Bank hozta létre és működteti (Pranešimas 2009: 41); 2006-ban a Litván Bank a LITAS fizetési rendszert működtette, és ellátta annak üzemeltetői feladatait (LBMA 2007: 68). R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 81 Vagyis a mondatban használt nagybetűs betűkombinációk ezekben az esetekben már nem is tekinthetők rövidítéseknek. Ezt világosan mutatják azok az esetek, amikor a magyarázó szókapcsolat szinte a teljes rövidített szókapcsolattal együtt szerepel, például: a bankközi litashitelezési kamatlábak mutatója, a VILIBOR, akárcsak az ennek megfelelő euróövezeti nemzetközi bankközi piac mutatója, az EURIBOR, amelyet minden munkanapon a bankok által közzétett jegyzések alapján számítanak ki; ezek alapján a bankok jelzik, hogy milyen kamatláb mellett kívánnak pénzt kölcsönadni más bankoknak (Pranešimas 2011: 24); a Lietuvos bankas üzemelteti a valós idejű bruttó elszámolási rendszert, a LITAS-RLS-t, valamint az előre meghatározott időpontokban működő kiskereskedelmi fizetési rendszert, a LITAS-MMS-t, továbbá e rendszerek üzemeltetői feladatait is ellátja (Pranešimas 2009: 40). Ezért feltételezhető, hogy ezek a rövidítések a mondatban nem közvetlen jelentésű elnevezések olyan rövidítéseiként működnek, amelyekhez melléknév kapcsolódik, hanem inkább szimbolikus elnevezésekként. Természetesen magyarázó szavak nélkül is használják őket, de a szimbolikus elnevezések is állhatnak rokon értelmű vagy nómenklatúrai szavak nélkül. Ha a rövidítést magyarázó szó vagy szókapcsolat elmarad, a melléknév vagy a melléknévi igenév a feltételezett magyarázó szóval, illetve a magyarázó szókapcsolat alaptagjával egyezik. Ez okozza a melléknevek és melléknévi igenevek nem- (és szám-) alakjainak változatosságát. Egyes rövidítések mellett azonban a magyarázó szavak szinte soha nem maradnak el: ilyenek a különféle rendszereket megnevező rövidítések, például: A rendszerszinten jelentős és nagy fontosságú kiskereskedelmi fizetési rendszereket a felügyeleti standardok alapján az illetékes nemzeti központi bankok értékelik, az ECB pedig az EBA rendszerének, a TEVP 2-nek értékeléséért felel (MA 2005: 120); 2004-ben tovább folytatódtak az új üzenetküldő rendszer, a SWIFTNet FIN bevezetéséhez szükséges kötelező módosítások, és a TARGET rendszer valamennyi eleme sikeresen végrehajtotta a módosításokat (MA 2005: 88). A TARGET, TARGET2 rövidítések mellett álló magyarázó szó, a rendszer, mintha a rövidítés nélkülözhetetlen része volna, például: A TARGET rendszer 1999. január 4-én, az euró bevezetésekor kezdte meg működését. Kezdetben 15 nemzeti valós idejű bruttó elszámolási (RLAA) rendszerből és az ECB fizetési mechanizmusából (EMM) állt. Sikere ellenére a TARGET rendszer több hiányossággal küzdött, amelyek heterogén műszaki kialakításából és decentralizált struktúrájából eredtek. E hiányosságok orvoslása és az olyan fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében, mint az euróövezet további bővítése, az Eurosystem 2002 októberében elindította a TARGET2 rendszer projektjét. A Eurosystem célja a rendszer kialakításakor — 82 KALBOS KULTŪRA | 84 a TARGET2 rendszer létrehozásakor a korábbi TARGET rendszer korszerűsített változatának kialakítása volt, amely jobban megfelel a felhasználók igényeinek, egységes szolgáltatási színvonalat, összehangolt árképzést és költséghatékonyságot kínálva (MA 2009: 112). Az ezeket és más rendszereket megnevező rövidítések mellett nemcsak a rendszer szó szerepel, hanem konkrétabb jelentésű szókapcsolatok is, például: Az ECB a nemzeti központi bankokkal együtt értékelte, hogy a jövőbeni Eurosystem fizetési rendszere, a TARGET2 megfelel-e a rendszerkritikusan fontos fizetési rendszerek alapelveinek (MA 2007: 29); az elmúlt néhány évben továbbfejlesztették, és munkálatok folytak a második generációs TARGET2 rendszer létrehozására (MA 2006: 93). A rendszer szó ilyen kötelező használatát a TARGET angol rövidítés keletkezésének módja indokolhatja: az angolban rendszerint közvetlen jelentésű elnevezésként használt Trans-European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer System7 szókapcsolat utolsó szava nem került bele a rövidítésbe, ezért hajlamosak a rövidítés elválaszthatatlan részeként vagy valamiféle nemfogalomként (nómenklatúrai szóként) használni. Azt azonban mi magyarázza, hogy a nagybetűkkel írt rövidítés előtt áll? Hiszen a nemfogalmi szavak az elnevezés után is állhatnak – azokban az esetekben, amikor a nemfogalmi szó a közvetlen jelentésű elnevezés szükséges és elválaszthatatlan része (VŽ 1997b, 2004, 2007). Az, hogy a rendszer szót a rövidítés elé helyezik, valószínűleg arra utal, hogy egyes rövidítéseket a szövegben szimbolikus elnevezésként kezelnek. Bár a nem litván szimbolikus elnevezések utáni nemfogalmi szóhasználatot megpróbálták az angol nyelv hatásával magyarázni (lásd Vaicekauskienė 1997), az ellenkező vélemény is ismert: eszerint ez a posztpozíció a ragozható litván szimbolikus elnevezésekre jellemző birtokos esetű pozíció másolata lehet (lásd Vaskelaitė 2001). Amint a kamatlábakat megnevező rövidítések bemutatott példáiból látható, a magyarázó szó vagy szókapcsolat a rövidítés előtt és után is használatos. Vagyis annak a tendenciának is, hogy bizonyos magyarázó szavakat a rövidítés elé helyeznek, és a pozíciójuk változatosságának is lehet az oka, hogy egyes rövidítések hasonlítanak a szimbolikus elnevezésekre. A nem litván szimbolikus elnevezésekkel a nem litván rövidítéseket a ragozhatatlan alak is összeköti. Még azok a rövidítések is ragozhatatlanok, amelyeknek litván végződés felel meg. 7Ennek az elnevezésnek még nem alakult ki a litván megfelelője. A Lietuvos bankas kiadványaiban rendszerint így fordítják: Transzeurópai automatizált, valós idejű bruttó elszámolási és sürgős átutalási rendszer; a nemzetközi rövidítések szótára pedig ezt a fordítást közli: automatizált, nagy volumenű, régióközi elszámolási valós idejű rendszer (Buračas 2010: 554). R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 83 végződést, pl.: LITAS-MMS az elvégzett műveletek száma és értéke növekedett (Pranešimas 2011: 45); a TARGET2-LIETUVOS BANKAS szolgáltatásainak aktív használata eredményeként ez a rendszer a műveletek értékét tekintve megelőzte a LITAS-RLS rendszert (Pranešimas 2010: 43). E rövidítések ragozását betűjellegük nem teszi lehetővé – a litván toldalék hozzáadásával a rövidítés eltérne a tényleges elnevezéstől. Általában véve olykor meglehetősen nehéz meghúzni a határt a rövidítés és a szimbolikus elnevezés között. Például az említett LITAS rövidítésnek tekintendő, míg egy másik rendszer elnevezésére a nem litván pénznemnevet, az euro szót választották, tehát szimbolikus elnevezést. Úgy tűnik, ezért mind a rövidítéseket, mind egyes szimbolikus elnevezéseket azonos módon írják, vö.: EURO 1 rendszer – nagy értékű, meghatározott időben történő, euróban lebonyolított elszámolási rendszer, amelynek tulajdonosa és üzemeltetője magánszemély (MA 2006: 127). Tehát a gazdasági áttekintésekben használt rövidítések szintaktikai környezete azt mutatja, hogy kettős módon illeszkednek a mondat szerkezetébe: egyeseket melléknéven vagy melléknévi értékű szón, azaz jelzőn keresztül építenek be, másokat pedig magyarázó szó révén, amelyet a mondatrészek viszonyában értelmezőként kell kezelni. Egyes rövidítésekre a szintaktikai egyeztető kapcsolat jellemző8, másokra a korreláció9. Az egyeztetés a betűszóként létrejött, közvetlen jelentésű nevek vagy terminusok rövidítéseire jellemző, míg az úgynevezett szótagrövidítések a főnevekkel – magyarázó szavakkal vagy szókapcsolatok alaptagjaival – korrelálnak. A betűszóként létrejött rövidítések EONIA, LIBOR, LITAS, LITAS-RLS, LITAS-MMS, LITAS-PHA, TARGET szintaktikai használata azonban alig különbözik a szótagokból képzettekétől, ami szintén azt mutatja, hogy ezek a rövidítések hasonlítanak a szótagrövidítésekre. Inkább nem a rövidítés létrehozásának formális módja köti össze őket, hanem az a lehetőség, hogy az alak szótagokra bontható, vagyis a szóhoz való hasonlósága. A vizsgált használatban valamennyi rövidítés grafikai megjelenése azonos (mind nagybetűvel íródik), de a tágabb struktúrába – a szövegbe – való integrálódásuk, akárcsak a mondatszerkezetbe való beillesztésük, eltérő. 8 A szintaktikai kapcsolatoknak a litván nyelvészetben is különféle elméletei vannak. Egyesek szerint az egyeztetés szintaktikai kapcsolat, mások szerint csupán a szintaktikai kapcsolat mutatója. Bővebben lásd: Vaskelaitė R. A szintaktikai kapcsolatok modelljei a litván nyelv szintaxisában. Doktori értekezés, 2009, Vilnius. 9 Ezt a szintaktikai kapcsolatot a litván nyelvészetben nagyon eltérően értelmezik és nevezik meg: önálló szintaktikai kapcsolatként vagy az egyeztetés egyik altípusaként tartják számon, alakok korrelációjának, szóalakok koordinációjának és más hasonló megnevezésekkel illetik (bővebben lásd: Vaskelaitė 2009: 93–99). 84 KALBOS KULTŪRA | 84 A rövidítések szövegbe illesztésének tendenciái LKRS (1992: 73) nurodoma, kad santrumpa aiškintina tekste arba specialiai pridedamuose sąrašuose. KancKP (2000: 279–280) teikimas santrumpą aiškinti formuluojamas konkrečiau: pirmą kartą turi būti pateikiamas nesutrumpintas pasakymas, o skliaustuose – sutrumpintas; sąrašas ir paaiškinimai gali būti pateikiami, jei tekste santrumpų daug. Tačiau teikinys santrumpas aiškinti, atrodytų, sietinas tik su specialiojoje literatūroje vartojamomis, specifinėmis (LKRS 1992: 73) arba individualiomis (KancKP 2000: 279) santrumpomis. A gazdasági áttekintésekben valamennyi rövidítést igyekeznek megmagyarázni, az alkalmazott magyarázati módok azonban különböznek. A szótagokra nem bontható betűszavakat a KancKP által előírt módon magyarázzák: a mondatban megadják az elnevezés teljes alakját vagy a köznevekből álló szókapcsolatot, majd zárójelben feltüntetik a szövegben használt rövidítést, pl.: Az Eurosystem monetáris politikai műveletei egyrészt nyíltpiaci műveleteket foglalnak magukban, például a fő refinanszírozási műveleteket (PRO), a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket (ITRO) és a finomhangoló műveleteket (KO), másrészt rendelkezésre álló kereteket (MA 2008: 98); Ez a cikk az Európai Bankföderáció (EBA) tagjainak betéteit tárgyalja, amelyeket biztosítékként az EKB rendelkezésére bocsátanak a EBA rendszeren keresztül végrehajtott TARGET-fizetésekhez (MA 2006: 187). Hasonlóképpen illesztik a szövegbe azokat a rövidítéseket is, amelyek számjegyet tartalmaznak, pl.: Várhatóan a G10-hez tartozó és azon kívüli országok közül sok elkészíti a negyedik hatásvizsgálatot (KPS4) (MA 2005: 111); 1999. január 1-jén, az euró bevezetésekor, az 1979 óta hatályos Európai Monetáris Rendszert (és annak részét, az árfolyam-mechanizmust) felváltotta a Árfolyam-mechanizmus II (VKM II) (MA 2005: 73). A hatályos litván helyesírási szabályok és – még inkább – a nem litván rövidítések használatára vonatkozó normák nem rendelkeznek arról, hogyan illesszék a szövegbe a nem litván rövidítéseket, különösen akkor, ha a rövidített nem litván elnevezés fordítását is meg kívánják adni, jóllehet a szélesebb körben elterjedt litván elnevezésekhez litván rövidítések képzését is javasolják. A vizsgált nyelvhasználatban ilyen esetekben két megoldással találkozunk: 1) az elnevezés első előfordulásakor a teljes alakot litvánra fordítva írják le, majd zárójelben feltüntetik a szövegben használt rövidítést, pl.: 2006 végén a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) csökkentette a kőolaj-kitermelési kvótát és a tényleges termelést, míg az OPEC országainak kínálatnövekedése nem váltotta be a reményeket, ezért nem ellensúlyozta a csökkenést R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 85 OPEC gamybos apimties (MA 2008: 27); Bendros mokėjimų eurais erdvės (SEPA) iniciatyvos, kurią ECB labai rėmė nuo pat jos pradžios, antras svarbus etapas buvo SEPA tiesioginio debeto pradžia 2009 m. lapkričio mėn. (MA 2010: 12) (originalūs pavadinimai dažniausiai pateikiami pridedamuose žodynėliuose); 2) zárójelben a rövidítés és az eredeti nyelvű megnevezés is szerepel, pl.: A Lietuvos bankas a maga részéről végrehajtja a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatot (Supervisory Review and Evaluation Process – SREP) (Pranešimas 2010: 55); A inflációt nem gyorsító munkanélküliségi ráta (NAIRU – nonaccelerating inflation rate of unemployment) emelkedésétől <...> az elmúlt évtizedben a NAIRU becsült értékei kissé csökkentek (MA 2006: 59). Az ilyen módszerekkel többnyire a tipikus betűszóként képzett rövidítéseket illesztik be a szövegbe, és magyarázzák meg. A szótagrövidítéseket, vagyis azokat, amelyek szótagokra bontható alakot alkotnak, más módokon építik be a szövegbe és magyarázzák meg. Igaz, előfordul, hogy ezeket is úgy próbálják kezelni, mint a többi rövidítést: első említésükkor kiírják a teljes megnevezést, majd zárójelben közlik az utána használt rövidítését, pl.: A Lietuvos bankas három fizetési rendszert üzemeltet. Ezek közül kettő – a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (LITAS-RLS) és a meghatározott idejű kiskereskedelmi fizetési rendszer (LITAS-MMS) – litai fizetésekre szolgál, míg a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (LITAS-PHA) euróban történő fizetésekre. <...> A LITAS-PHA átalakítására készülve (2011 novemberétől korlátozzák az elszámolási szolgáltatásokat) a Lietuvos bankas átfogó tájékoztatási és konzultációs programot folytat az érintett hitelintézetek számára. <...> A LITAS-RLS rendszerben végrehajtott tranzakciók száma nőtt, értékük azonban csökkent (Pranešimas 2010: 44); 1998 decemberéig bezárólag az egynapos betétek kamatlábát az időszak végén a bankközi betétekre kínált kamatlábak fejezték ki, később pedig a euro egynapos kamatlábát mutató index (EONIA) időszaki átlagai. 1999 januárjától az 1, 3, 6 és 12 hónapos betétek kamatlábai az euro bankközi kamatlábak (EURIBOR). E dátum előtt a londoni bankközi betétekre kínált kamatlábak (LIBOR) voltak érvényben. Az Egyesült Államok és Japán 3 hónapos betéteinek kamatlábait a LIBOR mutatja (MB 2010 12: 88). A teljes megnevezés megadása meglehetősen bonyolult, mert abban a nyelvben, amelyből átvették, a rövidített forma ismertebb. A mesterséges megnevezéseket éppen azért alkotják, hogy a jóval hosszabb, valódi szókapcsolatok helyett használják őket. Másfelől még ha tudjuk is, hogyan magyarázzunk meg egy-egy 86 KALBOS KULTŪRA | 84 rövidítést, annak litván fordítása teljesen informatív érték nélküli, sőt pontatlan is lehet. Például a korábban említett VILIBOR rövidítés, amely a Vilnius Interbank Offered Rate szókapcsolatból ered, szó szerinti fordításban Vilniusi bankközi hitelkamatláb lenne, ami eltorzítaná a rövidítéssel jelölt megnevezés lényegét, hiszen nem vilniusi, hanem litvániai, pontosabban a Litvániában működő bankközi piac kamatlábairól van szó, amelyek mellett a bankok nem kölcsönöznek, hanem készek kölcsönadni. Az ECOFIN rövidítést, amely az Economic and Financial Affairs megnevezésből képzett betűszó, pontatlan lenne Gazdasági és pénzügyek formában fordítani. Az olyan rövidítések teljes alakjának pontosabb magyar megfelelőit is meg lehetne adni, amelyek a rövidítendő megnevezés első betűiből állnak (pl. TARGET, EONIA), de alighanem nincs értelme így tenni, hiszen a szövegben úgyis az idegen nyelvű rövidítést használják. Mindazonáltal valamiképpen igyekeznek a rövidítési eljárással alkotott összes ilyen megnevezést beilleszteni a szövegbe; ennek egyik módja különféle magyarázó szavak és szókapcsolatok használata, amelyek olykor szinte megegyeznek a megnevezés teljes alakjával. A magyarázó szókapcsolatok a rövidítések előtt és után is állhatnak. Ha a rövidítések után szerepelnek, a mondatban különféle közbevetések formájában jelennek meg, pl.: Emellett az ECB részt vett a UNIDROIT, a Nemzetközi Magánjogi Egységesítési Intézet tevékenységében, amely a közvetítők által tartott értékpapírokról szóló nemzetközi egyezménnyel kapcsolatos (MA 2006: 126); Az ilyen tranzakciókat főként a TARGET-en, a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási sürgős átutalási rendszeren keresztül bonyolítják le (MA 2005: 98); Például olyan döntés született, hogy a SORBNET-EURO-t, a Narodowy Bank Polski euróban működő valós idejű bruttó elszámolási rendszerét az euróövezet ECB-rendszeréhez csatlakoztassák (MA 2005: 89). A magyarázó szókapcsolatok mellett a rövidített megnevezésváltozatok szövegbe illesztésére különféle metanyelvi megjegyzéseket is alkalmaznak, például: ismert mint, úgynevezett, vagy; pl.: E célból az euróban teljesítendő nagy összegű és sürgős fizetések lebonyolítására az Eurosystem létrehozta a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási sürgős átutalási rendszert, amely TARGET rendszerként ismert (MA 2009: 112); E hiányosságok, valamint a tranzakció végrehajtásának helye szerinti országtól eltérő országban tartott biztosíték növekvő jelentősége együtt arra késztette az Igazgatótanácsot, hogy 2007. március 8-án döntsön az Eurosystem jelenlegi biztosítékkezelési eljárásainak felülvizsgálatáról és az Eurosystem biztosítékkezelési rendszerén alapuló új, közös platform létrehozásáról, amelyet Központi banki biztosítékkezelésnek (angolul: Collateral Central Bank Management), vagy CCBM2-nek neveznek (MA 2009: 116). R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 87 A nem litván rövidítések szövegbe illesztésének e módszerei a jövevényszavak vagy neologizmusok szövegbe való integrálódásának bizonyos jegyeivel is megegyeznek (lásd Girčienė 2005), ami arra utal, hogy a megnevezések rövidített változatait nem csupán rövidítésként vagy szimbolikus megnevezésként kezelik, hanem idegen elemként is, amely magyarázatra szorul. A különféle metanyelvi megjegyzések célja az is lehet, hogy megelőzzék a nem litván rövidítés pontatlan értelmezését. A RÖVIDÍTÉSEK HASONLÓSÁGA ÉS KÜLÖNBSÉGEI: A HASZNÁLAT ÉS A NORMA TÉNYEZŐI Amint arra már felhívtuk a figyelmet, a rövidítéseket leginkább betűszókra és szótagrövidítésekre szokás felosztani. A rövidítések létrehozásának módját figyelembe véve megkísérlik megállapítani ragozásuk és helyesírásuk normáját is: az LKRS a ragozhatók közé sorolja az összes szótagrövidítést, a betűszókhoz pedig csak azok esetében javasolja a toldalék hozzáfűzését, amelyeket a betűk által jelölt hangok kiejtésével olvasunk, például TASS, ELTA, FIAT (LKRS 1992: 74). Ez az ajánlás arra utal, hogy az utóbbiak közel állnak a szótagrövidítésekhez, ám igyekeznek különbséget tenni közöttük: a szótagrövidítéseket (Elfa, Kuzbasas) nagy kezdőbetűvel javasolják írni, és a végződést közvetlenül hozzáfűzve ragozni, míg a hangzók szerint kiejtett rövidítésekhez kötőjel vagy aposztróf után kell kapcsolni a toldalékot (TASS-o, TASS’o); igaz, az utóbbi csoport magánhangzóra végződő rövidítéseit, ha az a nőnemű végződésnek felel meg (pl. Elta), a szótagrövidítésekhez hasonlóan, vagyis nagy kezdőbetűvel, kötőjel vagy aposztróf nélkül javasolják írni (LKRS 1992: 74). Amint már említettük, nem világos, hogy az ilyen ragozási és helyesírási különbségek mennyire alkalmazhatók a nem litván rövidítésekre. A vizsgált használatban valamennyi rövidítés azonos nyelvtani formát kap – mindegyiket végződés nélkül, nagybetűkkel írják. Mégis eltérően kezelik őket, amit a rövidítések mondattani használatának különbségei tárnak fel. A rövidítések mondatba és szövegbe illesztésének tendenciái kétféle rövidítést mutatnak: az egyenes jelentésű megnevezések rövid alakjait, amelyeket a szövegben a teljes alak helyett használnak, valamint azokat a rövidítéseket, amelyek már kész rövidítésként kerülnek a szövegbe, és magyarázatra szorulnak. Az előbbiek a nyelvi gazdaságosság eszközének tekinthetők, az utóbbiak inkább bizonyos fokú redundáns használatnak. Az utóbbi rövidítéseket gyakran nem csupán egy-két szóval, hanem a megnevezés teljes alakját helyettesítő egész szókapcsolattal magyarázzák, és a magyarázó szó maga is gyakran része a rövidítésnek. 88 KALBOS KULTŪRA | 84 Az így magyarázott rövidítések a mondatban inkább szimbolikus megnevezésekként működnek. Bár a szimbolikus használatra leginkább a szótagrövidítések hajlamosak, az elemzés azt mutatja, hogy számos litván és nem litván, betűk összevonásával alkotott rövidítést is szimbolikusan használnak (LITAS, KUBAS, TARGET, EONIA, LIBOR). Ez arra ösztönöz, hogy pontosítsuk a szótagrövidítés fogalmát, különösen azért, mert az úgynevezett nemzetközi rövidítések terjedésével elmosódik a határ a betűszók és a szótagrövidítések között: sok nem litván rövidítés szókapcsolatok elemeinek betűiből, szótagjaiból, illetve a szótagokkal nem egyező szórészekből áll össze. Az ilyen rövidítések adatai arra engednek következtetni, hogy szótagrövidítésnek azokat a rövidítéseket tekintsük, amelyek szótagokra bonthatók. Azoknak a szótagokra bontható rövidítéseknek a kifejezettebb szimbolikus használata, amelyek ilyen módon felbonthatók, arra utalna, hogy a szimbolikus használatra a „szószerű” alakok hajlamosak, vagyis azok, amelyeket R. Marcinkevičienė tanulmányában (Marcinkevičienė 2003: 91) tudatosan akronimizált képződményekként, A. Kazlauskienė tanulmányában (Kazlauskienė 2008: 73) pedig mesterségesen létrehozott megnevezésekként tárgyalnak. A betűszókra, amikor a szövegben egyenes jelentésű megnevezések vagy terminusok rövid alakjaként szerepelnek, nem jellemző a szimbolikus használat. Így az akronima fogalma, amelyet R. Marcinkevičienė az összes rövidítés megnevezésére javasol, a litván nyelvészetben éppen az olyan, mesterségesen alkotott rövidítések megkülönböztetésére volna hasznos, amelyek már kész formában kerülnek a szövegbe, és a szokásos rövidítésektől eltérő működésre hajlanak. A rövidítések ragozási és helyesírási normáinak megállapításakor is célszerű volna figyelembe venni a mondattani használat által kirajzolt határt. A nem litván rövidítések ragozási és helyesírási normája, amint korábban tárgyaltuk, egyáltalán nem világos. Valószínűleg a norma ilyen bizonytalansága vagy elégtelensége is az egyik oka annak, hogy a mondattanilag eltérően kezelt rövidítések nyelvtani formája azonos: mindegyik változatlan, és csupa nagybetűvel írják. Az LKRS-ben előírt szótagrövidítés-írásmód – nagy kezdőbetűvel írni, és litván végződést hozzáfűzni – a vizsgált használatban nem fogadható el: a rövidítés ilyen „szóvá alakítása” a hivatalos szaknyelvi szövegben torzításként értelmezhető. Másfelől a nem litván szótagrövidítések helyesírási normája nincs meghatározva, és ha megpróbálnánk úgy alkalmazni rájuk, mint a litvánokra, egyes rövidítések szerkezete megváltozna, vagyis módosulna a megnevezés hivatalos alakja is, amelyet rendszerint litván vagy nemzetközi jogszabályok rögzítenek. A Lietuvos bankas egyes fizetési rendszerek létrehozását és működését jogszabályokkal teszi hivatalossá, ezért valószínűleg nem megvalósítható feladat, hogy az általa kiadott kiadványokban másképpen írják az ezekben nagybetűkkel szereplő megnevezéseket. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 89 Az ilyen megnevezéseknek e bank kiadványaiban más módon való írása aligha megvalósítható feladat. Nehéz volna azt az elvet is követni, hogy a szótagrövidítéseket vagy egyes, betűkből létrehozott litván rövidítéseket ragozzák, és csak az első betűjüket írják nagybetűvel, mert ennek ellentmondana az analógia elve: a hasonló objektumokat (rendszereket, mutatókat) jelölő nem litván rövidítések. A litván szótagrövidítéseknek az a normája, amely közvetlen jelentésű megnevezésekként rögzíti státuszukat (Elfa, Kuzbasas), a használat számára azért sem kedvező, mert gyakran van szükség olyan objektumok megnevezésére rövidítésekkel, amelyek azonosak, és csak a nevükben különböznek. Mindez feltehetőleg azt eredményezi, hogy az eltérő mondattani használatú rövidítéseket azonos módon, a többihez hasonlóan nyelvtanilag formálják: nagybetűkkel, végződés nélkül írják őket. Másfelől eltérő mondattani használatuk eltérő kezelésük jele. Annak, hogy a szövegben mind a szokásos, mind a szimbolikus jelentésű megnevezésekhez közel álló rövidítések azonos formát kapnak, valószínűleg nem kis mértékben oka a rövidítésekre, valamint a szimbolikus megnevezésekre jelenleg érvényes norma. Ez előírja, hogy a szimbolikus megnevezéseket idézőjelek között írják (LKRS 1992: 70–71; VŽ 2004, 2006; Kniūkšta 2004: 28–29). Bár a litván szimbolikus megnevezéseket nem rövidítésekből alkotják, kivételesen a ragozható rövidítésekből létrehozott szimbolikus megnevezéseket is idézőjelben kell írni (VŽ 2004, 2006). Így az a javaslat, hogy egyes számítástechnikai terminusrövidítéseket (POP protokolas, POP pašto protokolas) szimbolikus megnevezésként használjanak (lásd Grigas 2007), nem egyeztethető össze a szimbolikus megnevezések írására jelenleg érvényes normával. A szimbolikus megnevezések előírt írásmódja pedig a vizsgált használatban azért nem fogadható el, mert a jogszabályok rendszerint nem idézőjelben, hanem nagybetűkkel rögzítik a rövidítések írásmódját. Nem ajánlott egyszerre nagybetűkkel és idézőjelben írni őket. Az a tény, hogy a cégtáblákon, címkéken és reklámokban a szimbolikus megnevezések írhatók nagybetűkkel (VŽ 2006), arra utal, hogy a nagybetűket az idézőjelek megfelelőjének tekintik. A közgazdasági áttekintésekben a valódi szimbolikus megnevezéseket idézőjelben (vagy eltérő betűtípussal) írják, például: „Visa“ rendszer betéti kártyáinak piaci részesedése a 2005. évi 72,3 százalékról 70,9 százalékra csökkent. „Master Card“ rendszer betéti kártyáinak piaci részesedése 27,4-ről 28,9 százalékra nőtt (LBMA 2007: 71); Ezt a részvénytársaság „Ache ma“ ammóniagyárának megújított működése is elősegítette, valamint a műtrágya árának jelentős emelkedése (Pranešimas 2010: 16). A tárgyalt tényezők mellett az eltérő típusú rövidítések egységes grafikai megjelenését feltehetőleg nemcsak a szimbolikus megnevezések írásmódjára vonatkozó norma tartja fenn, hanem az ilyen megnevezések litván nyelvészetben adott fogalma is. A szimbolikus megnevezések írásmódját és 90 KALBOS KULTŪRA | 84 az összeállításukat szabályozó határozatokban általában csak az átvitt értelmű vállalat-, intézmény- és szervezetnevekkel kapcsolatban említik őket (Kniūkšta 1996, 1997; 2004; VŽ 1995, 2002, 2004). A „Szimbolikus nevek ragozásáról” szóló VLKK-határozatban szereplő példák („Ežys” bankkártya, „Palemonas” betűtípus, „Zebros” internetcsomag) arra utalnak, hogy a fogalom tágabb kört ölel fel, a példák között azonban egyetlen olyan nem litván szimbolikus név sem szerepel, amely rövidítés lenne (VŽ 2007). A litván szimbolikus nevek képzésének szabályai – amint említettük – nem teszik lehetővé, hogy változatlan betűszókból szimbolikus neveket alkossanak, ezért írásmódjuk sincs meghatározva. Akárhogy is, a szimbolikus nevek és a rövidítések írásmódja között a normák által meghúzott határ bizonyos ellentmondásokat vet fel; ezek olyan használati esetekben mutatkoznak meg, amikor a név rövidítésből és szimbolikus névből egyaránt áll. A rövidítést ugyanis nagybetűkkel kellene írni, a mellette álló név szóbeli részét pedig idézőjelbe tenni, ám a rövidítés és ez a szóbeli rész jelentés szempontjából oszthatatlan egységet alkot. A rövidítések és szimbolikus nevek írására vonatkozó normabeli különbségek összeegyeztetésére tett kísérletek során a használatban jelentős ingadozás tapasztalható. Néha a rövidítés név előtti helyzete kerekedik felül, ezért az egész nevet nem különítik el más betűtípussal vagy idézőjellel, például: A Parlament is úgy véli, hogy TARGET-Securities projekt előmozdíthatja az európai értékpapír-elszámolási infrastruktúra integrációját (MA 2008: 176); Az OMX Vilnius index negyedéves szinten 13 százalékkal emelkedett (Pranešimas 2011: 22). Más esetekben mind a rövidítést, mind a név szóbeli részét dőlt betűvel szedik10, például: Dow Jones EURO STOXX árindexe egy év alatt mintegy 20%-kal emelkedett 2005 végéhez képest (MA 2007: 38); Dow Jones EURO STOXX indexe az év végére mintegy 10%-kal emelkedett az előző év végéhez képest (MA 2005: 34). Olyan esetek is előfordulnak, amikor megpróbálják összeegyeztetni a két írásmódi normát: a rövidítést nagybetűkkel írják, a név szóbeli részét pedig – szimbolikus névként – idézőjelet helyettesítő dőlt betűkkel különítik el, például: Dow Jones EURO STOXX indexében szereplő vállalatok részvényenkénti nyereségének előre jelzett éves növekedési üteme a következő 12 hónapra tavasszal történelmi mélypontot (−4%) ért el (MA 2010: 45). A TARGET2-Securities nevű projekt<...> célja az elszámolások egységesítése 10 A cikkben minden idézett példa dőlt betűvel szerepel, ezért az álló betűs szedés a forrásban dőlt betűs szedésnek felel meg. Szerkesztői megjegyzés. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 91 eurais už vertybinius popierius centrinio banko pinigais (MA 2007: 12). Beje, nagrinėjamoje vartosenoje pasvirusiosiomis raidėmis išskiriami tekste vartojami svetimi elementai, todėl gali būti, kad tokie pavadinimai traktuojami ir kaip simboliniai, ir kaip nelietuviški. Érdemes tehát megfontolni azoknak a rövidítéseknek az írásmódját, amelyek a szövegben szimbolikus névként működnek. Ha úgy döntenénk, hogy csökkentjük a köztük és a szimbolikus nevek között húzódó különbséget, ezt legalább kétféleképpen tehetnénk meg. Az egyik lehetőség a szimbolikus nevek írására vonatkozó norma pontosítása, vagyis annak elismerése, hogy összefüggő szövegben az ilyen nevek nemcsak idézőjelben, hanem nagybetűkkel is írhatók. Jelenlegi írásmódjuk normája (idézőjelben) nem felel meg a hivatalos, szakmai stílus követelményeinek megfelelő használatnak az olyan neveknél, amelyeket rövidítéssel alkottak, és amelyek többségét különféle jogszabályok nagybetűs írásmódúként teszik hivatalossá. A szimbolikus és szimbolikusan használt nevek közötti határ csökkentésének másik módja az lenne, ha a használatban terjedő, mesterségesen alkotott litván és nem litván nevek figyelembevételével engedélyeznék e nevek egyidejű nagybetűs és idézőjeles írását. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A szószerkezetek első betűiből vagy más elemeiből alkotott rövidítéseket a litván nyelvészeti munkák szinte egyáltalán nem elemzik, a nyelvhasználati és normatív munkákban pedig általában csak helyesírási kérdésként tárgyalják. A rövidítések szerkezetének és összefüggő szövegben való működésének gazdasági témájú szövegekre alapozott elemzése feltárja, hogy ez a jelenség nem egydimenziós, a rövidítések használatára jelenleg érvényes normák pedig nem fedik le teljes sokféleségüket, továbbá nem egyértelműek vagy nem elégségesek. 2. A vizsgált gazdasági áttekintésekben használt rövidítéseknek csak egy része felel meg a tipikus betűszó fogalmának, amely egyébként pontatlan és ellentmondásos. A nem litván rövidítések többsége nem csupán betűkből, hanem szótagokból vagy szótagokkal nem egybeeső szóelemekből is áll, ami indokolttá teszi a szótagrövidítés fogalmának pontosítását. A litván szövegekben terjedő nem litván rövidítések használatára vonatkozó adatok alapján pontosabb szótagrövidítésnek azokat a rövidítéseket nevezni, amelyek szótagokra bonthatók, nem pedig azokat, amelyek szótagokból állnak. 92 KALBOS KULTŪRA | 84 3. A betűszavas és szótagos rövidítéseken kívül sok olyan rövidítést is használnak, amelyeket a litván nyelvhasználati munkák egyáltalán nem említenek – ezek olyan rövidítések, amelyek betűkből és számjegyekből, valamint szavakból vagy szókapcsolatokból állnak. Összefoglalóan vegyes rövidítéseknek nevezhetők. Az ilyen rövidítések írásmódját csupán egy általános elv szabályozza: az idegen nyelvű rövidítéseket idézetként kell átírni a litván nyelvbe. Ez az elv azonban elkerülhetetlenül a hasonló litván rövidítések írásmódjának változatosságához is vezet. Ezt csökkenthetnék a szokatlan szerkezetű rövidítések írásának általános elvei. 4. Az idegen nyelvű rövidítés fogalma nincs meghatározva a litván nyelvtudományban, nyelvtani alaki szabályozása pedig meglehetősen tisztázatlan. A szabályozás tisztázatlansága az egyik tényezőnek tekinthető, amely miatt a vizsgált nyelvhasználatban az ilyen rövidítéseket hajlamosak ragozhatatlan alakban használni. 5. A rövidítések szintaktikai használata, nevezetesen a mondatba és a szövegbe való beillesztésük tendenciái jelentős különbségeket tárnak fel, amelyekkel a rövidítések osztályozását bemutató munkák egyike sem foglalkozik: egyes rövidítések összefüggő szövegben a szó szerinti jelentésű megnevezések rövid alakjaiként működnek, és a nyelvi gazdaságosság eszközeként kerülnek a szövegbe, mások viszont inkább már kialakított szimbolikus megnevezésekként. Mivel az ilyen mesterségesen létrehozott megnevezések némi magyarázatot igényelnek a szövegben, és ez a magyarázat gyakran megegyezik a rövidített szókapcsolat egyik szavával, sőt akár az egész szókapcsolattal, az ilyen rövidítések a fölösleges nyelvhasználat egyik megnyilvánulási formáját jelentik. 6. Nyilvánvaló, hogy a különböző jellegű rövidítések egységes alaki megjelenését a nyelvhasználatban bizonyos stílusbeli és műfaji követelményeken kívül nagymértékben meghatározzák a rövidítések és a szimbolikus megnevezések írására vonatkozó szabályok, valamint a szimbolikus megnevezés jelenlegi értelmezése is. A szimbolikus megnevezések és a szimbolikus használatra hajló rövidítések közötti határt alaposabban meg kellene vitatni és egyértelműbben meghatározni, vagy teljes egészében meg kellene szüntetni. ŠALTINIAI ECB 2007: Europos centrinio banko gairės 2007 m. balandžio 26 d. (ECB/2007/2). LBMA 2004: Lietuvos bankas. Metų ataskaita, 2003. LBMA 2006: Lietuvos bankas. Metų ataskaita, 2005. LBMA 2007: Lietuvos banko metų ataskaita, 2006. MA 2004: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2003. MA 2005: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2004. MA 2006: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2005. R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 93 MA 2007: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2006. MA 2008: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2007. MA 2009: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2008. MA 2010: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2009. MA 2011: Europos centrinis bankas. Metų ataskaita, 2010. MB 2003 03: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. MB 2009 12: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. MB 2010 06: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. MB 2010 12: Europos centrinis bankas. Mėnesinis biuletenis. PK 2006: Europos centrinis bankas. Pranešimas apie konvergenciją. Pranešimas 2005: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. Pranešimas 2009: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2009 m. lapkričio mėn. Pranešimas 2010: Lietuvos banko pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2010 m. lapkričio mėn. Pranešimas 2011: Lietuvos bankas. Pranešimas apie pagrindinio tikslo įgyvendinimą, funkcijų vykdymą ir bankų sistemos būklę. 2011 m. gegužės mėn. LITERATŪRA Ambrazas V. 2008: Svetimų tikrinių vardų rašymas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Buračas A. 2010: Tarptautinės finansų, verslo ir komercijos santrumpos, Vilnius: Mykolo Romerio universitetas. DLKŽ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Girčienė J. 2005: Neologizmų integracija į tekstą. – Žmogus ir žodis 1, 78–82. Grigas G. 2007: Santrumpos terminijoje. – Terminologija 13, 194–199. Grigas G. 2011: Kompiuterijos santrumpos: skolinimas, vertimas, tarimas. Prieiga per internetą: www.vlkk.lt/lit/naujienos/naujiena.791.html (žiūrėta 2011). KancKP 2000: Kanceliarinės kalbos patarimai. 4-asis (2-asis pataisytas ir papildytas) leidimas. Parengė P. Kniūkšta, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų institutas. Kazlauskienė A. 2008: Santrumpos, sutrumpinimai, simboliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos, Vilnius: MRU leidykla, 69–75. KK 2008: Kalbos kultūra 81. Kniūkšta P. 1996: Firmų pavadinimų giminių žodžių vartojimas ir rašymas. Firmų vardų darymo taisyklių priedas. – Kalbos kultūra 68, 14–18. 94 KALBOS KULTŪRA | 84 K n i ū k š t a P. 1997: Firmų vardai ir jų vartojimas. – Kalbos kultūra 69, 6–20. K n i ū k š t a P. 2004: Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimai. Darbybos ir vartosenos aptarimai, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. KP1 2002: Kalbos patarimai 1. Gramatinės formos ir jų vartojimas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKE 1999: Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKRS 1992: Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba. 2-asis pataisytas fotografuotinis leidimas. Parengė N. Sližienė, A. Valeckienė, Vilnius: Mokslas. LKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas. Sudarė P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa. LKŽ 2011: Lietuvių kalbos žodynas. Prieiga per internetą: http://www.lkz.lt/startas.htm (žiūrėta 2011). M a r c i n k e v i č i e n ė R. 2003: Santrumpos – akronimai – nauji žodžiai. – Kalbos kultūra 76, 89–93. Nutarimas 1991: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl medžiagų, gaminių ir normatyvinių dokumentų žymenų rašymo“ (1991 m. rugsėjo 26 d., Nr. 34). V a i c e k a u s k i e n ė L. 1997: Dėl žodžių tvarkos su nelietuviškais simboliniais vardais. – Kalbos kultūra 69, 61–63. V a s k e l a i t ė R. 2001: Nelietuviškų nekaitomų žodžių sintaksiniai vaidmenys. – Kalbos kultūra 74, 43–52. V a s k e l a i t ė R. 2009: Sintaksinių ryšių modeliai lietuvių kalbos sintaksėje. Daktaro disertacija, Vilnius. VŽ 1995: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl firmų pavadinimų giminių žodžių vartojimo ir rašymo“ (1995 m. gegužės 25 d., Nr. 50). VŽ 1997a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos“ (1997 m. birželio 19 d., Nr. 60). – Valstybės žinios, 1997, Nr. 63–1490. VŽ 1997b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo 1995 m. gegužės 25 d. nutarimo Nr. 50 „Dėl firmų pavadinimų giminių žodžių vartojimo ir rašymo“ pakeitimo“ (1997 m. lapkričio 13 d., Nr. 65). – Valstybės žinios, 1997, Nr.107–2712. VŽ 2000: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Europos bendrijų pavadinimų ir valstybių Europos Sąjungos narių bendradarbiavimo sričių pavadinimų santrumpų“ (2000 m. spalio 26 d., Nr. 2 (76)). – Valstybės žinios, 2000, Nr. 93–2912. VŽ 2002: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo 1992 m. balan- R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandara ir sintaksinė vartosena 95 džio 30 d. nutarimo Nr. 35 „Dėl firmų vardų“ pakeitimo“ (2002 m. birželio 27 d., Nr. 3 (83). – Valstybės žinios, 2002, Nr. 70–2955. VŽ 2004: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl įmonių, įstaigų ir organizacijų simbolinių pavadinimų darymo taisyklių patvirtinimo“. – Valstybės žinios, 2004, Nr. 27–867. VŽ 2006a: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl privalomosios skyrybos taisyklių (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N–2 (103)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 107–4084. VŽ 2006b: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas dėl pasirenkamosios skyrybos taisyklių (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N–3 (104)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 107–4085. VŽ 2006c: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos prie Lietuvos Respublikos Seimo 1996 m. gruodžio 19 d. nutarimo Nr. 58 „Dėl leidinio „Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba“ pakeitimo“ (2006 m. rugsėjo 28 d., Nr. N–5 (106)). – Valstybės žinios, 2006, Nr. 107–4087. VŽ 2007: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl simbolinių pavadinimų linksniavimo“ (2007 m. balandžio 5 d., Nr. N–1 (110)). – Valstybės žinios, 2007, Nr. 42–1625. Gauta 2011 11 02 SHORTENINGS: STRUCTURE AND SYNTACTIC PATTERNS OF USAGE Summary The paper sets out to examine shortenings in written language, which seems to be gaining importance but so far has hardly been researched. The notion is problematic; it tends to compete and overlap with similar terms, such as abbreviations, alphabetical shortenings, alphabetisms of titles and names, acronyms etc. In the present paper preference is given to shortenings, a largely acknowledged term by Lithuanian linguists. The notion includes three varieties: alphabetical shortenings, syllabic shortenings and mixed shortenings. The choice has been determined by the current usage patterns of shortenings, more precisely, by the tendencies identified in the language of economics. The paper aims at identifying the structure and syntactic patterns of shortenings used in economic reviews published by the National Bank of the Republic of Lithuania. When analysing a large variety of shortenings in present-day Lithuanian and variation in their usage in sentences and longer texts, a number of 96 KALBOS KULTŪRA | 84 specific cases have been identified. They are not included in publications dealing with the language norm and should be discussed in reference to the norm. From this point of view, a number of shortenings which seem to be spreading in actual usage have not been given sufficient evaluation yet. They include numbers, words or even symbols; from the structural point of view, they should make a separate category of shortenings. The analysis of alphabetical or syllabic shortenings, the usage of which is mainly regulated by the language norm, has revealed that the issue has become rather problematic due to a rapid spread of non-Lithuanian shortenings. The so-called international shortenings, which are fairly difficult to categorise either as purely alphabetical or syllabic shortenings, reopen the discussion of the notions of alphabetical or syllabic shortenings and their boundaries. The above international shortenings also reveal important differences in their functioning in the text. A syntactic approach helps identify two varieties of shortenings: those which tend to be used with other words which grammatically agree with the shortening and those which require explanatory words. The latter type seems to be much closer to symbolic names than to alphabetical shortenings, which are introduced into the text for the purposes of language economy. The paper also discusses a possibility to introduce grammatical markers, which help discriminate between the two varieties of shortenings. KEY WORDS: alphabetical shortenings, syllabic shortenings, mixed shortenings, abbreviations, syntactic relationship, explanatory word, symbolic name. RAMUNĖ VASKELAITĖ Lietuvos bankas Gedimino pr. 6, LT-01103 Vilnius [email protected] R. VASKELAITĖ. Santrumpos: sandar ir sintaksinė vartosena 97