Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai

D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 155 DAIVA ALIŪKAITĖ vilniaus universiteto kauno humanitarinis fakultetas ERIKA MERKYTĖ-ŠVARCIENĖ vilniaus universiteto kauno humanitarinis fakultetas A KÖZNYELV RÉGIÓI A FIATAL LITVÁN NYELV A KÖZÖSSÉG TAGJAINAK NÉZŐPONTJÁBÓL: kOMPEtEnciJA ir vAiZDiniAi KULCSSZAVAK: köznyelv, a köznyelv régiói, a nyelvi közösség egyszerű tagja, köznyelvi kompetencia, a köznyelv képe, perceptív dialektológia. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Állítható, hogy a helyhez kapcsolódó jelölés a köznyelv (bk) használójáról szólva kísérő jegy1. A bk képviselőjének általános jellemzésekor rendszerint olyan tényezőrendszert említenek, amely magában foglalja a használó iskolai végzettségét, társadalmi-kulturális tapasztalatát. Végső soron a használó bizonyos foglalkozása vagy tevékenysége is egyértelmű utalás lehet a bk képviselőjére2. Akárhogy is, a hely jelölése nem kerül be a jelentős tényezők közé3. Megjegyzendő, hogy a bk-ról szólva nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a város és a vidék oppozícióját, mivel ez a különbségtétel rendszerint gyakran összefügg a már említett fennmarad1 Természetesen egy ilyen megjegyzés nem lenne helyénvaló azon országok standard nyelveiről (esetünkben – bk) szólva, amelyek alapja a főváros nyelve. 2 A bk-t általában a nyilvános beszéd képviselőivel, azaz a tv, a rádió stb. szakembereivel hozzák összefüggésbe, jóllehet ezek a területek is – amint azt a szociolingvisták legújabb kutatásai mutatják – változatosabb megvalósulást mutatnak, elsősorban azért, mert a tvés rádióműsorok vezetőinek szerepét nem csupán célirányú (azaz e területhez kapcsolódó) végzettséggel rendelkező személyek töltik be (további részletekért lásd tamaševičius 2012). 3 Természetesen, figyelembe véve a használók nyelvjárási tapasztalatának rétegeit és a bk alapjául szolgáló nyelvjárást, Litvánia egyes régióinak képviselőiről a priori feltételezhető, hogy jobb bk-képviselők lehetnek más régiók képviselőinél, konkrét adatok hiányában azonban ez csupán megfontolás. A regionális dialektusok használóival ellentétben a bk képviselőinek sakyti, kad bk atstovų kalba neturėtų išduoti jų kilmės ir gyvenamosios vietos. 156 kAlBOS kUltūrA | 85 beszéde nem árulja el származásukat és lakóhelyüket. Kétségtelenül el kell ismerni, hogy ez miamą įtaką formuojantis vartotojo bk įgūdžiams pirmiausia todėl, kad švietimo sritis a priori siejama su bk. Dėl objektyvių priežasčių (plg. išvysoptimista forgatókönyv. Pontosabban a végzettség (és a társadalmi-kulturális tapasztalat) tényezőjéről lenne szó, amelynek gyakran jelentősége van A fejlett infrastruktúrával rendelkező, oktatási intézményeknek, változatos munkaerőpiaccal stb. otthont adó városok kétségtelenül a művelt nyelvi közösségi tagok vonzásközpontjai, így a bk képviselőinek elsősorban a várossal való összekapcsolására irányuló kísérlet részben helyes lehet. Ezenkívül a hagyományos dialektológiában is alkalmazzák a város és a vidék közötti felosztást, amely alapján a nyelvjárások képviselőit elsősorban falvakban keresik (vö. a nOrM kritériumát4), noha a bk képviselőit a városokban is keresni kell. Természetesen pontatlan lenne a művelt nyelvi közösségi tagot egyértelműen a sztenderd nyelv potenciális képviselőjeként, az alacsony iskolai végzettségűt pedig más változatok, leggyakrabban nyelvjárási kódok, félig nyelvjárási kódok valószínűsíthető képviselőjeként értékelni. Ez a megközelítés nagymértékben leegyszerűsíti a nyelvi változatosság fogalmát. Másrészt e cikk kutatási tárgya nem kötelez arra, hogy egy adott használó szociolingvisztikai portréja és beszédkódja közötti pontos megfeleléseket vizsgáljuk. Figyelembe véve a különböző országok sztenderd nyelveinek létrehozási, fejlődési történetét és használati hagyományát, gyakran még a geolingvisták vagy szociolingvisták által kínált, a nyelvi változatok társadalmi elterjedésének elméleti modelljei is (vö. Peter Trudgill trapézvagy háromszögdiagramját, amely a regionális akcentusok és társadalmi kódok akadályrendszerét ábrázolja, lásd Trudgill 1983: 41) csak részben pontosak, vagyis akkor alkalmasak egy adott ország nyelvi változatossági helyzetének általánosítására, ha a társadalom társadalmi struktúrája nagyon világos, az adott társadalomban alkalmazott nyelvi nevelési modellek jól ismertek, és így tovább. Így az elmondottakból világossá válik, hogy a kutatók, például a szociolingvisták, geolingvisták, a nyelvművelő nyelvészet képviselői és mások, a tipikus (vagy talán pontosabban: sztereotipikus!) sztenderdnyelv-használó szociolingvisztikai portréjában a hely jelölését csak egy konkrét nyelvi közösség (talán még pontosabban: a nyelvi közösség egy nemzedéke) vizsgálata révén ellenőrizhetik. A standard nyelv (esetünkben a sztenderd nyelv) fogalmának jelentős figyelmet szentelő teoretikusok (erről lásd Hilton 2010: 58–69; a sztenderd nyelvvel kapcsolatos elméleti vitákról szintén lásd Aliūkaitė 2009a: 164–168) kétségeiket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a standardnak egyáltalán létezik-e beszélt formája. Deborah Cameron szerint például lényegében csak az írás valósítja meg a standard nyelv (vagyis a sztenderd nyelv) mítoszát 4 Akronimas nOrM apibendrina tokį tarmės atstovo sociolingvistinį portretą: nonmobile, older, rural male = sėslus, vyresnio amžiaus, iš kaimo [paryškinta mūsų – D. A. ir E. M.- Š.] (idézi Jafte 2000: 500). Ezeket a meglátásokat mélyebben is vizsgálni lehetne egy ilyen tiksvyras birtokában (lásd Chambers, Trudgill 1998: 29). D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 157 lą, pasirinkus tam tikrą teorinę perspektyvą ir sukaupus duomenų. Šio A cikk célja annak megfontolása, hogy a sztenderd nyelv miért válik a nyelvi közösség egyszerű tagjainak szemszögéből helyhez kötött kóddá, vagyis olyan változattá, amelyet valamely konkrét várossal, régióval vagy mással kapcsolnak össze. A PERCEPTUÁLIS DIALEKTOLÓGIA KUTATÁSI HAGYOMÁNYA MINT A BK-ÁBRÁZOLÁSOK KUTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A perceptuális dialektológia (angl. perceptual dialectology) paradigmája (a perceptuális dialektológia szemléletéről bővebben lásd: Preston 1988: 373–395; 1989; 1999: xxiii–xl; Long 1999: 198–226; Inoue 1999: 147; Diercks 2002: 51–70; Evans 2002a: 95–975; továbbá lásd: Aliūkaitė 2006: 88–89; 2007: 52–61), amely elsősorban a nyelvközösség egyszerű tagjának6 nézőpontját legitimálta a nyelvjáráskutatásban, lényegében lehetővé tette az úgynevezett nyelvérzék (ném. Sprachgefühl)7 perspektívájának megjelenését nemcsak a nyelvjárási diskurzussal kapcsolatos kutatásokban. Így a kutatási probléma – a fiatal litván nyelvközösségi tagok szemével látott BK-régiók – az egyszerű nyelvközösségi tagok BK-változatokról alkotott képzeteinek vizsgálatával kerül megvitatásra. E képzetek csaknem objektív vetülete, amely e tanulmány elemzésének tárgyává válik, a nyelvhasználók és értékelők nyelvi attitűdje a stimulus-szövegek képviselőivel szemben; ezek olyan munkák, amelyekben ilyen vagy olyan szempontból létrejön, pontosodik és bővül a módszertan. A perceptuális dialektológia taisyklingumo, suprantamumo, panašumo į bk, patrauklumo ir, žinoma, 5 Pažymėtina, kad čia pateikiami tik chrestomatiniai perceptyviosios dialektologijos paradigmos világméretű kutatásairól bővebben lásd: HPD1 1999; HPD2 2002; PD 2010. 6 A tanulmányban a nyelvi közösség egyszerű tagja kifejezés azokat a nyelvi közösségi tagokat jelöli, akik nem rendelkeznek professzionális nyelvi ismeretekkel. Ebben az évben a perceptív dialektológia, illetve a népi nyelvészet (angl. folk linguistics) képviselői a Berlinben megrendezett 19. szociolingvisztikai szimpózium egyik záróvitáján, a „Folk linguistics and society: Discussion” című rendezvényen azt vitatták meg, hogy milyen vizsgált személy felel meg a nyelvi közösség nem professzionális tagjával szemben támasztott kritériumnak. Közös álláspontra azonban nem jutottak. A professzionális vs. nem professzionális dichotómiája minden esetben a vizsgálat tárgyával hozandó összefüggésbe. Még a vizsgált esetben sem teljesen helytálló azt állítani, hogy a kutatás résztvevői nem rendelkeznek professzionális ismeretekkel. Az iskolákban a tanulók ismereteket szereznek a bk-ról, bk-ra oktatják őket (a litvánórákon), sőt a szaktanárok instrumentális nyelve is gyakran bk, vagy legalábbis törekednek arra, hogy bk legyen. Másfelől éppen a vizsgált személyek „professzionalizmusának foka” adja a kutatás érdekességét – vajon az iskola jelentős hatást gyakorol-e a nyelvi közösség egyszerű tagjának nyelvi műveltségére. 7 H. Büld által 1939-ben megfogalmazott, a „nyelvérzet” és a „nyelvi valóság” (németül Sprachwirklichkeit) közötti különbségtételről bővebben lásd Goeman 1999: 136. 158 nYELV kUltúrA | 85 szövegstimulus lokalizációja az úgynevezett mentális térképeken (angl. mental map)8. A szövegstimulusok helyességének, érthetőségének, a köznyelvhez való hasonlóságának, vonzerejének, valamint a mentális térkép feladatainak vizsgálata – a perceptív dialektológia kutatóinak munkáiban ezek hagyományos részek. A kutatások során feltárják a nyelvi közösség tagjainak megítélése szerint leghelyesebb, legvonzóbb és így tovább nyelvjárási kódokat. A mentális térképes feladatból, amelyben a vizsgálati személyeknek a hallott nyelvjárási szövegstimulusokat a térképen kell lokalizálniuk, meghatározható a nyelvhasználók nyelvjárási kontinuumról alkotott (és térbeli) fogalma. Ugyanígy a köznyelvi szövegstimulusok bevonása a perceptív dialektológiai kutatásokba lehetővé teszi a kutató számára, hogy értékelje a nyelvi közösség egyszerű tagjának a köznyelvvel kapcsolatos attitűdjeit és meggyőződéseit, valamint a hely értékét a köznyelvi beszélő szociolingvisztikai portréjában, vagyis meghatározza, hogy a nyelvi közösség egyszerű tagja a köznyelv képviselőjét összekapcsolja-e valamely régióval. Állítható, hogy a nyelvi közösség egyszerű tagjainak a köznyelvhez kapcsolódó helyparamétereinek meghatározásával bizonyos mértékig a nyelvhasználók perceptív köznyelvi kompetenciája is feltárható. A szociolingvisztikai kompetencia e szegmense egyrészt fontos az anyanyelvi nevelés irányelveinek pontosításához, másrészt általában véve jelentős a kulturális műveltség tekintetében, amelynek elválaszthatatlan része (kellene, hogy legyen!) a nyelvjárási oktatás is. Emellett bizonyos mértékig a köznyelvi változat képzetrendszere a használók nyelvjárási kompetenciáját is feltárja, vagyis a kutatás során kiderül, hogy elkülöníthető-e a nyelvjárási kód a nem nyelvjárásitól. Ezek az ismeretek a geolingvisták, a szociolingvisták és a normatív nyelvészet képviselői számára egyaránt fontosak. Megjegyzendő, hogy az e tanulmányban tárgyalt kutatás eszközének kidolgozásakor úgy döntöttek, hogy a köznyelvi szövegeket – stimulusokat – bevonják a perceptív kutatásba, bizonyos kutatási hagyományt és tapasztalatot követve. A „nyelvjárási beszéd észlelésére és értékelésére” irányuló, 2004–2006-ban végzett kutatás során az egyik értékelt nyelvjárási szöveg-stimulusban kapott eredmény, amelyben az úgynevezett egyszerű nyelvi közösség ji rytų aukštaičių anykštėnų bruožai, duomenys leido fiksuoti netikslų patagjainak köznyelvi képzetei valósultak meg. az összes res8 40,63%-a. Willio Diercks (2002) mentális térkép fogalma mellett a perceptív dialektológia kutatóinak munkáiban a megismerési, kognitív térkép (angl. cognitive map) kifejezést is használják (pl. Clopper 2004: 6). Emellett a kutatók időnként hasonló jelentésben alkalmi terminusokat is használnak (nagy valószínűséggel saját maguk alkotta, világos hagyomány nélküli kifejezéseket), például kognitív tájkép (angl. cognitive landscape) és mentális tájkép (angl. mental landscape) (lásd Wales 1999, az előadás anyaga). A mentális térkép feladatairól bővebben a perceptív dialektológia kutatóinak munkáiban lásd. Aliūkaitė 2007: 174–182; Aliūkaitė 2009b: 164–179). D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 159 A kérdezettek és az összes válaszadó9 31,92%-a azt állította, hogy az említett nyelvjárási szöveg nem különbözik a bk-tól (erről a kutatásról bővebben lásd Aliūkaitė 2009a: 160–187). a Panašūs duomenys gauti ir per 2008 m. tarminių nuostatų tyrimą (žr. Aliūkaitė, Merkytė 2009: 259–274)10. Užfiksuotas netikslus bk vaizdinys paskakutatások folytatása annak tisztázása érdekében, hogy a bk-val kapcsolatban milyen egyéb szempontok merülnek fel. így ebben az esetben is a bk lokalizációja problémáinak megvitatása egy komplex perceptív dialektológiai kutatás azon adatrészén alapul, amely elsősorban a nyelvjárási beszéd (tk) észlelésének és értékelésének vizsgálatát célozta. A kutatás 2009 novemberében, 2010 decemberében és 2011 januárjában zajlott. A perceptív dialektológiai kutatás során feltárták a tk értékelésére vonatkozó a priori attitűdöket, a tk-diskurzus létrehozójának szociolingvisztikai portréját jellemző vonásokat, az egyes tk-szövegingerek észlelését és értékelését az érthetőség, a helyesség, az esztétika és a bk-hoz való hasonlóság kritériumai alapján, továbbá a mentális térkép feladatából származó adatok alapján vizsgálták az egyszerű nyelvi közösség tagjainak nyelvjárási kontinuumra vonatkozó orientációját. A vizsgált személyeknek értékelésre átadott 13 szöveginger közé 3 bk-szövegingert is beillesztettek. Ez a 3 szöveginger kétségtelenül a bk normáit képviseli (a kiejtés és egyéb szinteken), mivel olyan hangfelvételekből állították össze őket, amelyek a újságírók, színészek, prie Lietuvių kalbos bendrinės tarties (2004) knygelės. Plokštelės įrašai buvo pedagógusok és jogászok helyes kiejtésének tanítására szolgáló kompaktlemezen11 szerepeltek. A nyelvi eszközök sokfélesége szempontjából mindhárom bk szöveginger egyenértékű – szógazdag, szemléletes, művészi stílusú szövegrészlet. Az első szöveginger beszélője nő, a másodiké és a harmadiké férfi. A vizsgálati személyek mind a tk szövegingereket, mind a bk szövegingereket a helyesség, vonzerő, érthetőség és a bk-hoz való hasonlóság kritériumai alapján értékelték. 9 A vizsgálat mintáját 13–17 éves, 548 válaszadó alkotta. A kutatásban részt vettek az Ukmergėi Dukstynos Általános Iskola, az Ukmergėi Šilo Középiskola, a kaunasi „Ąžuolo” katolikus iskola, a Marijampolėi 6. számú Középiskola, az Alytusi járásbeli Pivašiūnų Középiskola, a Skuodasi járásbeli Bartuvos Középiskola, a kretingai járásbeli Kartenos Középiskola és a rokiškisi járásbeli Pandėlio Középiskola tanulói. 10 A vizsgálatban a kaunasi Milikonių Középiskola 46 tanulója (a vizsgálat elvégzésében Audronė Babajan és Violeta Sventkauskienė tanárnők segítettek), valamint a lukšiai Vinco Grybo Középiskola 40 tanulója vett részt (a vizsgálat elvégzésében Aldona Urbaitienė tanárnő segített). 11 A nyelvjárási szövegingereket azért választották ki, hogy feltárják Litvánia teljes nyelvjárási sokféleségét. A 6 szöveginger a felső-aukštaitisi nyelvjáráshoz tartozik (azaz a nyugati aukštaitisi kaunasiakhoz (2 szöveg), a nyugati aukštaitisi šiauliaiakhoz, a déli aukštaitisiakhoz, a keleti aukštaitisi panevėžysiekhez, valamint a keleti aukštaitisi širvintiškiekhez), 4 pedig a žemaitisi nyelvjáráshoz (azaz a nyugati žemaitisiakhoz, a déli žemaitisi raseiniaiakhoz, az északi žemaitisi kretingaiakhoz, valamint a déli žemaitisi varniaiakhoz). 9 nyelvjárási szövegstimulus a lktcH-ból (2004), a nyugat-aukštaičiai kauniškiai (Šakių r.) szövegstimulusza pedig az lt-ből (2005) származik. Ezek észlelésének és értékelésének elemzésére ebben a tanulmányban csak annyiban fordítunk figyelmet, amennyiben ez szükséges a tanulmány vizsgált problémájának világosabb tárgyalásához. 160 kAlBOS kUltūrA | 85 Pastebėtina, kad, vertinant bk tekstą-stimulą, panašumo į bk kriterijus, A kutató szemével nézve fölöslegesnek és a logikával ellentétesnek tűnhet, darant tyrimo instrumentą, paprastajam kalbos bendruomenės nariui tokia strategija yra pagrįsta. tyrimu siekiama aiškintis ne bk kaip abstrahuotos sistemos vertę, o bk vaizdinį paprastojo kalbos bendruomenės nario sąmonėje, taigi tokia užduotis (t. y. panašumo į bk kriterijus) kaip tik ir lemia azonban lehetőséget ad annak tisztázására, hogy a nyelvközösség egyszerű tagja által birtokolt bk-kép megfelel-e a bk megvalósulásának, vagy sem. Ezenkívül az értékelés kifejezésére a vizsgálati személyeknek biztosított mo teksto-stimulo atitiktį bk (žr. 1 pav.). szemantikai differenciálskála lehetővé tette a vertina1 PAv. rögzítését. A szemantikai differenciál értékelési skála12 E tanulmány vizsgált problémájának tárgyalásához maga a perceptív dialektológiai kutatás mentális térképfeladata a legfontosabb. A mentális térkép feladatában a vizsgálati személyeket arra kérték, hogy jelöljék meg és írják le azt a települést, ahonnan véleményük szerint a beszélők származnak. A feladatban olyan térkép szerepel, amelyen fel vannak tüntetve az önkormányzatok határai és központjai, figyelembe véve, hogy a vizsgálati személyek a fiatalabb generáció képviselői, és hiányosak lehetnek a földrajzi ismereteik. Ezt a feltételezést a perceptív dialektológia alapelveinek megalkotója, Dennis r. Preston (1989) is felveti. A tanulmány a Kaunas, Klaipėda, Panevėžys, Šiauliai, Telšiai és Alytus városokban végzett kutatás adatait vizsgálja13. Az egyes városok vizsgálati csoportjának anonim felmérése 30–40 percig tartott. A kutatás teljes mintája – 276 válaszadó. A vizsgálati személyek életkora – 14–18 év. 12 A kutatásokban más, például 5, 6 vagy 9 fokú skálák is használhatók (lásd bővebben: Al-Hindawe 1996: [1–9]). 13 A tárgyalt kutatást nemcsak az említett városokban végezték. Összesen több mint 500 kérdőív gyűlt össze Litvánia egész területéről (például Šakiai, Kalvarija, Kartenа, Kretinga, Varniai, Radviliškis, Ramygala, Varėna stb.), a tanulmányban azonban úgy döntöttek, hogy csak a geolingvisztikailag eltérő nyelvi környezetű 6 város vizsgálati személyeinek adatait elemzik, mivel a kutatás többi pontján a vizsgálati minták nagyon egyenetlenek voltak (néhánytól több tucat személyig). Így a tendenciákról beszélni mindaddig, amíg nem gyűjtöttünk elegendő és egyenletes adatot, nem lenne objektív. Az elvégzett kutatás kérdőívei a Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karának Litván Filológiai Tanszékén vannak megőrizve. D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 161 Bk AtPAŽiniMAS ir lOkAliZAciJA: kOMPEtEnciJA ir vAiZDiniAi Megjegyezzük, hogy a kutatásban különböző nyelvi környezetből származó vizsgálati személyek vettek részt. (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat. a kutatás résztvevői nyelvi környezet Város vizsgált személyek száma nyugati aukštaitisiek kauniškiai14 Kaunas 35 nyugati aukštaitisiek šiauliškiai Šiauliai 40 keleti aukštaitisiek panevėžiškiai Panevėžys 53 Déli aukštaičiai Alytus 46 nyugati žemaičiai klaipėdiškiai Klaipėda 56 Északi žemaičiai telšiškiai Telšiai 46 bár a XXi. században nagyon elterjedt (és, valljuk be, megalapozottan) a nyelvjárások egységesüléséről, keveredéséről, a bk-hoz való hasonulásáról szóló diskurzus, a legújabb geolingvisztikai kutatások Litvániában azt mutatják, hogy a nyelvjárási kód nem minden domént hajlamos feladni15. A tudatos attitűdök szintjén akár a nyelvjárások újjászületéséről is beszélhetünk. Természetesen el kell ismerni, hogy gyakran nem a hagyományos nyelvjárásról, azaz egy bizonyos areához köthető, világos, diszkrét beszédváltozatról, hanem a köznyelv (bk) és a nyelvjárás közötti bizonyos kód-kontinuumról, azaz regiolek­tusról célszerű beszélni. A regiolektus a sztenderd nyelv és a nyelvjárás viszonyainak, közeledésének, kiegyenlítődésének egy bizonyos képződményét jelöli (irány: nyelvjárás → köznyelv) (a regiolektről bővebben14 A tanulmány további részében a csoportok kódolt rövidítései: vAk – a kaunasi Milikoniai középiskola vizsgálati alanyai (a kutatás elvégzésében Audronė Babajan litván nyelvtanár segített), vAš – a Šiauliai Lieporiai Gimnázium tanulói (segített Reda Šteimantienė, a társadalomtudományi, litván nyelvi, technológiai, művészeti és testnevelési oktatási részleg vezetője), rAp – a Panevėžysi „Aušra” középiskola vizsgálati alanyai (Daina Jasiūnaitė igazgatóhelyettes segített), PA – az Alytusi Adolfo Ramanausko-Vanago Gimnázium tanulói (Rita Baubonienė igazgatóhelyettes segített), vŽk – a Klaipėdai „Ąžuolynas” Gimnázium tanulói (Vida Rudokienė igazgatóhelyettes segített), ŠŽt – a Telšiai „Džiugas” középiskola vizsgálati alanyai (Janina Šalkauskytė igazgatóhelyettes segített). 15 Lásd a „Kortárs geolingvisztikai kutatások Litvániában: a pontok hálózatának optimalizálása és a nyelvjárási információ interaktív terjesztése” című projekt (projektkód: VP1-3.1-ŠMM-07-K-01-028, témavezető: Danguolė Mikulėnienė professzor) honlapját, a www.tarmes.lt címen, amelyen a legújabb tarmių tyrimo duomenys, t. y. trumpi pokalbių, monologų fragmentai iš visos lietuvos. Skelbiama medžiaga rodo, kad tarmiškai žymėta raiška būdinga skirtingų kartų atstovams. 162 kAlBOS kUltūrA | 85 lektą žr. Hoppenbrouwers 1982: 186–196). Olandų tyrėjo kornelijaus Antonijaus Johanneso Hoppenbrouwerso pasiūlytas regiolekto terminas kai kurių autorių (plg. Bellmann 1998: 23–34) dažnai pasirenkamas ir kelių panašėjančių tarmių dariniui įvardyti. A vizsgálati minta összeállításakor elsősorban azt vették figyelembe, hogy a kutatás résztvevői eltérő nyelvi környezetből származzanak; ez fontos a kutatás során nyert adatok elemzésében. Mindazonáltal, figyelembe véve a különböző nyelvi megvalósulások keveredését és közeledését, vagyis a regiolektust, a vizsgálati alanyok nyugat-aukštaitis kaunasi, šiauliai és más nyelvjárási környezet szerinti felosztása inkább feltételes és kissé túl merev. Ennek ellenére helyes azt mondani, hogy a vizsgálati alanyok eltérő nyelvi környezetből származnak. Kétségtelen, hogy a különböző csoportok vizsgálati alanyainak a sztenderd nyelvhez és a köznyelvhez való viszonyulása, valamint a nyelvjárásokról és a köznyelvről alkotott képzeteik rendszere függ a lakóhelyüktől, amely sajátos megvalósulás (nyelvjárás, regiolektus vagy más – ez már nem olyan fontos) jegyét hordozza. Fontos hozzátenni, hogy még a nagyvárosban sem vész el annak lehetősége, hogy tisztán nyelvjárási vagy bizonyos nyelvjárási jegyekkel megjelölt nyelvi megvalósulást halljunk, illetve legalább rendelkezzünk a nyelvjárási megvalósulás képzeteivel16. ez természetesen összefügg a városokba irányuló viszonylag késői migrációval, így a meglehetősen rövid városi tradí16 A „Városok és nyelvek” projektum végrehajtóinak adatai azt mutatják, hogy valamennyi főváros (Vilnius, Kaunas, Klaipėda) lakói azt állítják, hogy meglehetősen jól megkülönböztetik a nyelvjárásokat (lásd Kliukienė 2010: 95, 99). 2. ÁBRA. A mentális térkép feladata ció. másrészt itt fontos az D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 163 úgynevezett szociális hálózatok (angl. social network)17 sűrűsége is a rokonaikkal vagy ismerőseikkel a különböző nyelvjárási környezetben, ami legalább a különböző megnyilvánulási formák percepciós készségeit meghatározza, vagyis nemcsak az úgynevezett nyelvjárási, hanem a köznyelvi kompetenciára is hatással lehet. A kutatási kérdőívben F, i és M betűkkel kódolt három köznyelvi szöveg-stimulus értékeléseit kibontva (lásd a 2. ábrát, amely a mentális térkép feladatát elvégzett kérdőívrészleteket mutatja18), mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a kutatási adatok alapján megalapozottan beszélhetünk a fiatalabb generáció nyelvi közössége tagjainak pontatlan köznyelvi képéről. Szigorúan azt állítani, hogy a köznyelv értelmezési kompetenciája korlátozott, nem lenne teljesen pontos és helyes, mivel a vizsgált személyek mindhárom köznyelvi szöveg-stimulust a helyesség és a köznyelvhez való hasonlóság kritériuma alapján nagyon magas pontszámokkal értékelik (7 fokozatú szemantikai differenciálskálán), tehát határozottan megkülönböztetik őket a többi tíz értékelt nyelvjárási köznyelvi szöveg-stimulusok helyességének és a köznyelvhez való hasonlóságának értékei (pontszámok) kritérium Köznyelvi szöveg-stimulusok A vizsgált személyek csoportja szöveg-stimulustól (lásd a 2. táblázatot és a 3. ábrát)19. 2. TÁBLÁZAT. A F I M rAp szabályossága 6,0 5,3 5,8 Hasonlóság a bk-hoz 5,9 5,2 5,9 PA szabályossága 6,5 6,2 6,1 Hasonlóság a bk-hoz 6,5 6,3 6,3 vAš szabályossága 6,4 6,2 6,2 Hasonlóság a bk-hoz 6,3 6,1 6,0 17 A közösségi hálózatok fogalmáról bővebben lásd: Milroy, Milroy 1992. 18 Megjegyezzük, hogy a bk szövegingerek nagyvárosokhoz kapcsolódnak. Ez a hajlam a vizsgáltak összes csoportja körében az egyik leggyakoribb, lásd a cikk további részét. 19 Már említettük, hogy ebben a cikkben a tk szövegingerek értékelési adatait nem elemezzük – ez más cikkek tárgya. az összehasonlítás érdekében röviden megjegyezzük, hogy csak annak a nyugat-aukštaitiai kaunasi nyelvjárási szövegingernek, amelyet valamennyi csoport vizsgáltjai a legmagasabb pontszámokkal értékeltek, a helyességi értékelés legmagasabb átlaga 5,5 pont, a bk-val való hasonlóság értékelésének legmagasabb átlaga pedig 5,8 (így értékelik a vŽk csoport vizsgáltjai); a többi 9 szöveginger helyességi és a bk-val való hasonlósági értékei jóval alacsonyabbak, vö. a déli aukštaitiai szöveginger bk-hoz való hasonlóságát 4,1 pontra, helyességét pedig 3,7 pontra értékelik (így értékelik az rAp csoport vizsgáltjai); az északi žemaitiai kretingaiak szövegingerének bk-hoz való hasonlóságát 3,2 pontra, helyességét pedig 3 pontra értékelik (így értékelik a PA csoport vizsgáltjai) stb. 170 kAlBOS kUltūrA | 85 nyelvi szülőföldjének, azaz Šiauliainak. Természetesen nagyon valószínű és várt eredmény, hogy az ŠŽt csoport egyetlen vizsgáltja sem kapcsolta össze a bk kódot nyelvi szülőföldjével. Hozzá kell tenni, hogy az ilyen adatok geolingvisztikai szempontból is fontosak. Így látható, hogy a kifejezett nyelvjárási réteg pontosítja a köznyelvi kompetenciát. A nyelvi szülőfölddel kapcsolatos másfajta felismerésekre ösztönöznek a kaunasi város (vAk) vizsgálati alanyainak a köznyelvi szöveg-stimulusokra adott értékelései. Beszélhetünk a fiatal kaunasiak autósztereotipikus beállítottságáról – Kaunasban beszélnek a leghelyesebben, tehát köznyelven beszélnek. Kaunas város litván jellege nem kérdőjeleződik meg, ezt az is megerősíti, és teljesen naujausi sociolingvistų duomenys (plg. ramonienė 2011); šiuo atžvilgiu megalapozottnak tűnik, hogy a köznyelvi szöveg-stimulusokat Kaunas városához rendelik. A kutatók megjegyzik (vö. Milroy 2001: 539), hogy a nyelvi közösség egyszerű tagjai a standard nyelvet (a vizsgált esetben – a köznyelvet) gyakran azonosítják a nemzeti nyelvvel. Feltehető, hogy ebben az esetben is összemossák az elvonatkoztatott nyelvi fogalmakat, azaz a köznyelvet és a nemzeti nyelvet. A vizsgálati alanyok egy része a leghelyesebb, a köznyelvhez leginkább hasonló (ezt a megfelelő értékek is feltárják) szöveg-stimulusokat Litvánia leginkább litván városához rendeli. Természetesen nem zárható ki a már említett nyelvi szülőföld tényezője sem. Logikus és törvényszerű tendencia a tada, kai vertintojai jaučiasi kalbiškai saugūs, ir jų kodas turi atvirąjį prestižą. Manytina, kad kaip tik toks bk ir savo gimtojo kodo sujungimo molegmagasabb pontszámmal értékelt szöveget a saját lakóhelyünkkel összekapcsolni. Különösen elmondható ez a delisről; ez néhány fiatal kaunasi lakosra lehet jellemző. A vAk vizsgálati csoporttal kapcsolatban el kell mondani, linkę lokalizuoti kuo arčiau kauno, pavyzdžiui: kėdainiuose (F tekstą-stimulą – 17,1 proc. i tekstą-stimulą – 5,7 proc.), kaišiadoryse (i tekstą-stihogy egy újabb tendenciát is rögzítettek. A Kaunas városi vizsgálati alanyok egy része a bk szöveg-ingerre mulą – 8,6 százalék –, az M szöveg-ingerre pedig 5,7 százalékban reagált. Az ilyen adatokat részben a már említett nyelvi szülőföld tényező is okozhatta – a következő modell alapján gondolkodhattak: így beszélnek, ha már nem is a közvetlen környezetben, akkor bizonyára valahol a közelben. Általánosságban egyes vizsgálati csoportok adatai felvetik a nagyvárosok közelében található bk-zónák gondolatát. A kutatás azt mutatja, hogy a bk-zónába Kaišiadorys, Kėdainiai, Vilkaviškis, Šakiai és Trakai tartozik. csak a PA csoport vizsgálati személyei nem rendelték a BK-szövegeket Kaišiadoryshoz. Kėdainiuose minden csoport vizsgálati személyei legalább egyszer és legalább egyet lokalizáltak a BK-szövegek közül (mint már említettük, a VAK csoport vizsgálati személyei körében ez még tendencia is volt). Vilkaviškisben és Šakiuose szintén minden csoport vizsgálati személyei között akadtak olyanok, akik a BK-szövegek közül legalább egyet ezekhez a városokhoz rendeltek. D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 171 Manytina, kad trakai tiriamųjų dažnai pažymimi kaip bk zona ir neatskiriami nuo vilniaus. kitaip paaiškinti, kodėl trakai mentaliniame žemėlapyje yra gana svarbi zona, yra neįmanoma, plg.: 27,5 proc. vAš grupės tiriamųjų šiame mieste lokalizuoja i tekstą-stimulą ir 10 proc. – M tekstąstimulust; 10,9 százalék. A ŠŽT vizsgálati személyei a T-szöveget is Trakaihoz rendelik stimulusként; Trakaiban az RАP csoport vizsgálati személyeinek 5,7%-a is lokalizálja az M szöveget stimulusként. Megjegyezzük, hogy meglepő az a tény, hogy a sztereotipikus pakliūva Marijampolė22. Šiam miestui bk tekstai-stimulai priskirti vos kelis BK-városok között nem egyszer: az F szöveget stimulusként egy-egy alkalommal a VAŠ és a ŠŽT vizsgálati személyei lokalizálták; a stimuluszöveget egy-egy alkalommal a PA, vAk és vAš vizsgálati személyek sorolták be; egy vŽk vizsgálati személy Marijampolét az M stimuluszöveghez sorolta. Az ilyen adatok sokféle következtetésre adnak lehetőséget. Lehetséges, hogy Marijampolé a nyelvi közösség egyszerű tagjai számára nagyobb geolingvisztikai értékkel bír, vagyis inkább a nyelvjárásos beszéddel társítják, mintsem a bk-val. Másfelől az is valószínű, hogy éppen a kifejezésmód tekintetében pontatlan bk-kép olyannyira eltávolodott a tényleges bk-tól, hogy a nyelvi közösség egyszerű tagjai az objektíve közelebbi bk-kódokat már nem tekintik a bk-hoz hasonlónak. Ez kétségtelenül a nyelvi közösség egyszerű tagjainak különösen gyenge bk-kompetenciájára utalna. Természetesen, kizárólag attitűdadatok birtokában helytelen lenne szigorú általánosításokat tenni. A vizsgálati személyeket nem kérdezték arról, hol beszélnek a leghelyesebben, hol beszélnek bk-val, hol beszélnek a bk-hoz leginkább hasonlóan stb. Tehát nem lehetünk biztosak abban, hogy ha más kérdéseket és más szövegértési feladatokat adtak volna, Marijampolét ugyanígy értékelték volna-e jelölt városként, amely nem a bk-val, hanem a tk-val hozható kapcsolatba. Elmondható, hogy a mentális térkép feladatban a vizsgált személyek összesen 41 települést (várost vagy kisvárost) jelöltek meg (a 3. táblázat azt mutatja, hogy az egyes esetekben hány különböző várost említettek). egyes városok (települések) már kezdenek prototipikus köznyelvi városi (települési) értéket nyerni (az így értékelt Vilnius városáról lásd Čičirkaitė, Vaicekauskienė 2011: 57–76). ez természetesen 22 Vö.: emlékezzünk Laima Grumadienė 1980-ban szociolingvisztikai módszerekkel vizsgált szubjektív nyelvi értékelésére. A kutató által kapott adatok korábban fennálló, eltérő attitűdöket mutattak. A vizsgálatban ekkor vilniusi iskolák 45 felsőbb évfolyamos tanulója vett részt. A megkérdezettek 44 százaléka lėje) (egyaránt 42 százalék), a teigė, kad normine kalba šneka vilniaus miesto gyventojai. Beveik tokia pati dalis mokinių nurodė, kad literatūrine (t. y. bk) kalba šnekama Suvalkijoje ir kapsuke (dab. Marijampoválaszok 31 százalékában normatívnak a kaunasi lakosok nyelvhasználatát tekintették, 27 kalba, 24 proc. – rytų Aukštaitijos. kai anketoje buvo paprašyta atsakyti į klausimą, ar vilniečių, ar suvalkiečių kalba panašesnė į literatūrinę, 56 proc. apklaustųjų nurodė suvalkiečius, százalékban pedig – a vilniusiakét, a többiek nem válaszoltak a kérdésre. Amikor arra kérték őket, hogy hasonlítsák össze a marijampolėi és a kaunasi lakosok nyelvét, a tanulók 49 százaléka a marijampolėiakét, 22 százaléka pedig a kaunasiakét értékelte kedvezőbben (bővebben lásd Grumadienė 1980: 91–93). 172 nYElV | 85 a rendelkezések és meggyőződések szintjéhez tartozó dolgok. A szociolingvisztikai köznyelvfelfogás, amely a köznyelvet a változatok rendszerében különíti el, a vizsgált személyek számára nem világos. másfelől csak a kódok rendszerszerű megfigyelésén alapuló kutatások biztosítanák a nyelvi valóság (ném. Sprachwirklichkeit) adatait (H. Büldo nyelvi valóság és nyelvi érzék közötti különbségéről bővebben lásd Goeman 1999: 136), és ezek szolgálnának alapul ahhoz, hogy pontos vagy pontatlan köznyelvi képzetről beszéljünk, ez azonban már más kutatások célja. 3. tÁblÁzat. A mentális térképen megnevezett városok és kisvárosok száma a vizsgált személyeknél Az említett városés kisvároscsoport F szöveginger i szöveginger M szöveginger rap 16 16 20 PA 9108 vaš 7 13 17 ŠŽt 14 12 16 vŽk 11 14 22 vak 11 15 15 KÖVETKEZTETÉSEK és FELTÉTELEZÉSEK A vizsgált kérdésre – miért válik a köznyelv a hétköznapi nyelvközösség tagjainak nézőpontjából helyhez kötött kóddá – válaszolva két legfontosabb szempontot kell megemlíteni. A percepciós vizsgálat adatait diagnosztikai jellegűként értékelték. egyrészt feltárul a népi taxonómia per se, másrészt így kézzelfoghatóvá válnak az alkalmazott, gyakorlati nyelvészeti kutatói tevékenység irányai, pontosítandók a nyelvi nevelés irányelvei stb. A fiatal nyelvi közösségi tagok standard nyelv (bk) értelmezésére vonatkozó jó kompetenciája azt a felismerést ösztönzi, hogy a bk kétségtelenül működik az oktatás területén, másrészt a mentális térkép feladatából kiderül, hogy ez a kód nincs egyértelműen konceptualizálva, azaz a nyelvi nuo regioninių, socialinių variantų ir pan. tyrimo rezultatai akivaizdžiai rodo, kad norminamosios kalbotyros ir sociolingvistikos paradigmoje teinevelés folyamatában nem különül el megfelelően; a tiriamiesiems kevéssé tampa įvietintu kodu, vadinasi, beveik pakliūva į regioninių variantų sistemą. Žinoma, teigti, kad bk yra regioninių variantų sistemos narys, iš esmės D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 173 ismert a kiama bk fogalma, és a bk a tudatukban hibás. ez a bk-értelmezés paradox sémája azonban működik a használók körében, és vélhetően még hatással is lehet a használók nyelvi ízlésére és nyelvi preferenciáira. az a kirajzolódó tendencia, hogy a bk-t Vilniushoz és Kaunashoz társítják, azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció nyelvi közösségének tagjai összekeverik a társadalmi-kulturális vonzásközpontokról és a nyelvi ideálokról alkotott képzeteiket. a bk ilyen térbeli lokalizálása a fővárossal és általában a nagyvárossal kapcsolatos sajátos komplexussal magyarázható. Természetesen, ha az egyszerű beszédértékelőről beszélünk, ez nagyon törvényszerű és természetes. A nagyváros társadalmi törekvés, következésképpen nyelvi törekvéssé is válik. ezért a BK-kód az egyszerű értékelő szemszögéből inkább nagyvárosi, semmint valamely más város kódja. Az a helyzet, hogy a versengő viszonyok éppen Vilnius és Kaunas között rajzolódnak ki, nagyon valószínű: Vilniust az említett fővárosi státusza, Kaunast pedig a leginkább litván város képe határozza meg. A perceptív dialektológia nagyon különböző országokból származó képviselői23 hasonló adatokat kapnak, vagyis a pozitív kulturális és társadalmi konnotációjú helyek rendszerint pozitív értékeléseket gyűjtenek, és az žemėlapiuose. tas pat pasakytina ir apskritai dėl kalbinės gimtinės vaizdinio mentaliniuose žemėlapiuose (tiriamuoju atveju dėl bk minėtini tik klaipėértékelők mentális beszédváltozattérképein is előkelő helyet foglalnak el (Vilnius és Kaunas). Így az egyszerű nyelvi közösség tagjainak meggyőződéseit és képzeteit semmiképpen sem helyes lebecsülni. Az egyszerű nyelvi közösség tagjának pontatlan képzete nem tekinthető tévesnek. Csupán nagyon világosan el kell különíteni a kutató és a használó nézőpontját. A kutató nézőpontjából helytelen lenne azt állítani, hogy a BK lokalizált kód, mivel a BK tudományos meghatározásának, illetve általában a konceptualizációnak az adataival operál. A használó, azaz az egyszerű nyelvi közösség tagjának nézőpontjából helyes azt állítani, hogy a BK helyhez kötött kód, mivel a használó szilárdan meggyökeresedett24 vagy nagyon efemer sztereotípiákra, attitűdökre, nyelvi ízlésre és hasonlókra támaszkodik, vagyis olyan tényezőkre, amelyekre egyáltalán nem alkalmazható a tévedés kritériuma, mert ebben az esetben az egyszerű nyelvi közösség tagját azonnal szakértői szintre emelnénk. vagyis a szakember és az amatőr két tudásrendszere is összekeveredne, ez pedig már olyan kognitív tényező, amelyet figyelembe kell venni. kétségtelen, hogy a köznyelvi közösség egyszerű tagjainak pontatlan köznyelvi képzetei önálló és meglehetősen fontos kutatási tárgyat képeznek. 23 Például a kanadai Québecben beszélt francia nyelvváltozatokat vizsgálták (lásd Evans 2002b: 83–86), Törökország dialektusait (lásd Demirci, kleiner 1999: 263—282), valamint a holland köznyelvet és nyelvjárásokat Hollandiában (lásd Bezooijen 2002: 13–30) stb. 24 el kell ismerni, hogy egyes állításoknak még valós alapjuk is van – vö. Kaunas a leglitvánabb város, akkor hol máshol lehetnének a köznyelv használói. 174 nYElVI kUltúrA | 85 irodAlom Al-Hindawe J. 1996: megfontolások szemantikai differenciálskála létrehozásakor. – La Trobe Papers in Linguistics 9, [1–9]. Aliūkaitė D. 2006: A perceptív dialektológia kutatásai: A dialektus képe. – A nyelv különböző kultúrák kontextusában. Tudományos tanulmányok gyűjteménye 16, Daugavpils: Saule, 87–95. Aliūkaitė D. 2007: A dialektusban való beszéd és a köznyelv: az objektív és szubjektív különbségek kulturális értéke. Doktori disszertáció, Vilniusi Egyetem. Aliūkaitė D. 2009a: A köznyelv képzetei: a kvázi-standard problémája. – Respectus Philologicus 16 (21), 160–187. Aliūkaitė D. 2009b: A dialektusok perceptív vizsgálatai: a mentális térkép. – Respectus Philologicus 15 (20), 164–179. Aliūkaitė D., Merkytė E. 2009: A nyelvjárási kódok helyességének szociolingvisztikai vizsgálata. – Kalbos kultūra 82, 259–274. Bellmann G. 1998: A bázisnyelvjárás és a standard nyelv között. – Folia Linguistica XXXii 1–2, 23–34. Chambers J. K., Trudgill P. 1998: Dialektológia. Második kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. Clopper C. G. 2004: Nyelvi tapasztalat és a nyelvjárási változatosság perceptuális osztályozása. Disszertáció, Stanford. Čičirkaitė r., vaicekauskienė l. 2011: A vilniusi kérdés a standard litván nyelv koncepcióiban: a vilniusiak metalingvisztikai megjegyzéseinek vizsgálata. – Darbai ir dienos 56, 57–76. Demirci M., Kleiner B. 1999: A török nyelvjárások észlelése. – Philadelphia: John Handbook of Perceptual Dialectology 1. Ed. by D. r. Preston. Amsterdam, Benjamins Publishing Company, 263—282. Diercks W. 2002: Mentális térképek. nyelvészeti-földrajzi fogalmak. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 2. Szerk. D. long, D. r. Preston. Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company, 51–70. Evans B. 2002a: Az utánzás akusztikai és percepciós elemzése. – A percepciós dialektológia kézikönyve 2. Szerk. D. long, D. r. Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company, 95–112. Evans B. 2002b: A montreali diákok attitűdjei a francia nyelv változatai iránt. – A percepciós dialektológia kézikönyve 2. Szerk. D. long, D. r. Preston. megjegyzések és vitatott módszerek. – A percepciós dialektológia kézikönyve 1. Szerk. D. r. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company, 71—93. Goeman A. c. M. 1999: Dialects and the Subjective Judgments of Speakers: Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company, 135–146. D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 175 Grumadienė l. 1980: A nyelv szubjektív értékelése. – Kalbos kultūra 39, Hilton n. 91–93. H. 2010: Regionális nyelvjárási kiegyenlítődés és nyelvi standardok: A hønefossi nyelvjárás változásai. PhD-disszertáció, Yorki Egyetem. Hoppenbrouwers c. A. J. 1982: Nyelvi változás: A fonematikus és analógiás változás tanulmányozása, különös tekintettel a délkelet-holland nyelvjárásokra, Meppel: knips repro. HPD1 1999: A percepciós dialektológia kézikönyve 1. Szerkesztette: D. r. Preston. Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company. HPD2 2002: A percepciós dialektológia kézikönyve 2. Szerkesztette: D. long, D. r. Preston. Amszterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Inoue F. 1999: A nyelvjárások képek általi osztályozása: angol és japán. – Handbook of Perceptual Dialectology 1. Ed. by D. r. Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 147–160. Jafte A. 2000: Bevezetés: nem standard helyesírás és nem standard beszéd. – Journal of Sociolinguistics 4/4, 497–513. Kliukienė R. 2010: Nyelvjárások a városban: ismeret, használat és nyelvi attitűdök. – Városok és nyelvek, Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója, 91–105. LKTC H 2004: A litván nyelv nyelvjárásainak chrestomathiája (CD-melléklettel). Szerkesztők: R. Bacevičiūtė, A. Ivanauskienė, A. Leskauskaitė, E. Trumpa. Vilnius: a Litván Nyelvi Intézet kiadója. Long D. 1999: A nem nyelvészek értékeléseinek feltérképezése a japán nyelvi változatosságról. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 1. Szerk. D. R. Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 198– lt 2005: A litván nyelvjárások, 2. rész. Szerkesztők: r. 226. Bacevičiūtė, k. Juškevičius, A. leskauskaitė, k. Morkūnas, D. Mikulėnienė, E. Ožeraitis, l. telksnys, D. vaišnienė, A. vidugiris és mások. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Matematikai és Informatikai Intézet. Milroy J. 2001: Nyelvi ideológiák és a standardizáció következményei. – Journal of Sociolinguistics 5/4, 530–555. Milroy l., Milroy J. 1992: Társadalmi hálózat és társadalmi osztály: egy integrált szociolingvisztikai modell felé. – Language in Society 21, 1–26. Pakerys A., Pupkis A. 2004: A litván nyelv standard kiejtése (CD-melléklettel), Vilnius: Gimtasis žodis. PD 2010: Perceptual Dialectology: a dialektológia új útjai. Szerk. ch. A. Anders, M. Hundt, A. lasch. Berlin, New York: De Gruyter. Preston D. r. 1988: Módszerek a nyelvjárási percepció tanulmányozásában. – Methods in Dialectology. Szerk. A. r. Thomas. Clevedon: Multilingual Metters, 373—395. 176 kAlBOS kUltūrA | 85 Preston D. r. 1989: Perceptual Dialectology: Nonlinguists’ Views of Areal Nyelvészet, Dordrecht: Foris. Preston D. r. 1999: introduction. — Handbook of Perceptual Dialectology 1. Ed. by D. r. Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing company, xxiii–xl. ramonienė M. 2011: kalbų vartojimas darbe didžiuosiuose lietuvos miesazokban. – Lietuvių kalba 5, [1–15]. Tamaševičius G. 2012: A média vezetőinek nyelvi kompetenciája a társadalmi átalakulások kontextusában. Doktori disszertáció, Vytautas Magnus versitetas, lietuvių kalbos institutas. EgyetemTrudgill P. 1983: Sociolinguistics: an introduction to language and Society. London: Penguin Books. van Bezooijen R. 2002: A holland nyelv esztétikai értékelése. – A perceptuális dialektológia kézikönyve 2. Szerk. D. Long, D. R. Preston. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 13—30. Wales k. 1999: Észak és Dél: Nyelvi megosztottság? – Székfoglaló előadás, június 10. Megjelent 2012. 11. 05. A standard nyelv régiói a litván nyelvi közösség fiatal tagjainak nézőpontjából: kompetencia és képzetek Összefoglalás A standard nyelv egy képviselőjének modellezésekor figyelembe vett tényezők rendszere magában foglalja a felhasználó iskolázottságát, valamint társadalmi és kulturális tapasztalatait. A felhasználó foglalkozása vagy tevékenysége szintén egyértelmű vonatkozási ponttá válhat a standard nyelv beszélőinek potenciális képviselője szempontjából. Elméleti szempontból a hely jelölése nem tartozik a fontos tényezők közé, bár az elméleti modellek nem mindig felelnek meg pontosan a felhasználó attitűdjeinek és meggyőződéseinek rendszerével. E cikk célja annak megvitatása, hogy a standard nyelv miért válik lokalizált kóddá a nyelvi közösség fiatal tagjainak nézőpontjából. A vizsgált probléma – a standard nyelv régiói a litván nyelvi közösség fiatal tagjainak szemszögéből – a helyesség, az érthetőség, a standard nyelvhez való discussed researching the images of the standard language variants prevalent in this group of users. linguistic attitudes of the language users and estimators towards hasonlóság és a szövegingerek vonzereje; a szövegingerek lokalizációja az úgynevezett D. AliūkAitė, E. MErkytė-ŠvArciEnė. Bendrinės kalbos regionai jaunųjų lietuvių kalbos bendruomenės narių požiūriu: kompetencija ir vaizdiniai 177 mentális térképeken többé-kevésbé objektív leképezését nyújtja ezeknek a képeknek. A standard nyelv lokalizációs problémájának vizsgálata a percepciós dialektológia 2009 novemberében, 2010 decemberében és 2011 januárjában végzett komplex kutatása során gyűjtött adatok egy részén alapul. A percepciós dialektológiai mentális térkép feladata a legfontosabb e kérdés vizsgálatában. A kutatást Kaunas, Klaipėda, Panevėžys, Šiauliai, Telšiai és Alytus iskoláiban és gimnáziumaiban végezték. A kutatás teljes mintája 276, 14–18 éves válaszadót foglalt magában. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a standard nyelv csak tudományos perspektívából lokalizálatlan. A nyelvi közösség tagjainak taxonómiájában ez a kód konkrét helyekhez kapcsolódik. A helyjelölő nem sztereotipikusan egyértelmű és pontos, de bizonyos tendenciák megállapíthatók. A standard nyelv használójának szociolingvisztikai portréjából két egyértelmű jellegzetesség emelhető ki: a standard nyelv használóját gyakrabban társítják Litvánia nagyvárosaihoz (Vilniushoz vagy Kaunashoz), mint más településekhez, és a standard nyelv használója lehet a válaszadó nyelvi szülőföldjének kódját használó személy. Néhány vizsgált csoport adatai a városok vagy nagyobb települések közelében található standard nyelvi zónákra vonatkozó elképzelésre utalnak. A kutatás azt mutatja, hogy Kaišiadorys, Kėdainiai, Vilkaviškis, Šakiai és Trakai bevonhatók lennének az ilyen övezetekbe. A mentális térképezés feladata során a kutatás résztvevői összesen 41 helyet (nagyvagy kisvárost) jelöltek meg. E helyek némelyike kezdi felvenni a prototipikus standard nyelvi hely értékét. ez attitűdök és nézetek kérdése, és a válaszadók nincsenek tisztában a standard nyelv szociolingvisztikai fogalmával. A kód megfigyelésének szisztematikus kutatása biztosítaná az adatok „nyelvi valóságát”, és alapul szolgálna a standard nyelv pontos képéről folytatott beszédhez. KULCSSZAVAK: standard nyelv, a standard nyelv régiói, a nyelvi közösség hétköznapi tagja, standard nyelvi kompetencia, standard nyelvi kép, perceptuális dialektológia. DAivA AliūkAitė vilniaus universiteto kauno humanitarinis fakultetas Muitinės g. 8, LT-44280 Kaunas [email protected] ErikA MErkytė-ŠvArciEnė vilniaus universiteto kauno humanitarinis fakultetas Muitinės g. 8, lt-44280 kaunas [email protected]