Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 95 AURELIJA LEONAVIČIENĖ Kauno technologijos universitetas DALIA LIEPUONIŪTĖ Kauno technologijos universitetas AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA A FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA LEKSINIŲ ANALITINIŲ KONSTRUKCIJŲ FORDÍTÁS FRANCIA NYELVRŐL LITVÁN NYELVRE KULCSSZAVAK: lexikai analitikus szerkezet, fordítási mód, adminisztratív stílus, a köznyelvi norma. Az elmúlt húsz évben megszaporodtak az Európai Unió (a továbbiakban: EU) dokumentumainak litván nyelvre történő fordításai, és felgyorsult a közigazgatási nyelv fejlődése. Az interlingvisztikai hatás következtében az naujų, kartais nemotyvuotai vertėjų pasirinktų kalbos ypatybių. Kaip žinoma, greičiausiai į pokyčius reaguoja leksika, kinta tam tikri stilistiniai skiadminisztratív stílusú szövegekben kezdtek megjelenni a lexika használatának _______ jellemzői. A lexika használatáról számos hasznos adatot standartizacijos laipsnio administracinio lietuvių kalbos stiliaus verstinių tekstų gretinimas su senas šio stiliaus tradicijas turinčiais anglų arba pranszolgáltat az eredeti és a fordítási szövegek összevetése, különösen a francia nyelvű szövegek kisebb _______-val/-vel. A jelenlegi litván nyelv adminisztratív stílusának fordított szövegei, az Unió tyrimai yra aktualūs, rodo 2008 m. gruodžio mėn. 8 d. Lietuvos Respublikos Seimo surengtoje tarptautinėje konferencijoje „Lietuvių kalba Europos terében” című részben a következő gondolatok hangzottak el: „Az uniós jogi aktusok fordításának meglehetősen gyenge minősége kétségtelenül károsítja a litván közigazgatási és jogi nyelvet. Azokban a dokumentumokban, amelyekbe az uniós közigazgatási szövegek fordításait átültetik, más nyelvű szövegek sajátosságai figyelhetők meg: új terminusok, dokumentumés intézménynevek jelentek meg, megszaporodtak a nemzetközi szavak, továbbá le nem fordított, más nyelvekből származó szavak és szókapcsolataik jelentek meg; megváltozik a mondatszerkezet, a mondatok nagyon hosszúak és 96 NYELVI KULTÚRA | 86 nesklandūs; dėl analitinės anglų kalbos įtakos pagausėjo daiktavardinių konstrukcijų.“ (Auksoriūtė 2008: 41–49). Bár a közigazgatási stílus a legszigorúbb, legzártabb, legsematikusabb valamennyi funkcionális stílus közül, és a legkisebb műfaji differenciáltsággal rendelkezik (Župerka 2001: 95–96), normáinak változásai mégis hatással vannak más funkcionális stílusok, különösen a tudományos stílus nyelvére, valamint általában az egész standard litván nyelvre (Vladarskienė 2007: 55–61). Ezért a közigazgatási stílus fordításainak minőségével kapcsolatos kérdéseknek, valamint a fordított szövegekben terjedő nyelvi újításoknak egyre nagyobb figyelmet kellene kapniuk a nyelvkutatók körében. A téma aktualitását figyelembe véve vizsgálatra választottuk az uniós intézmények dokumentum-adatbázisának (EUR-lex) a közigazgatási stílus jogi alstílusához tartozó egyik műfaját – a Bíróság főtanácsnokának francia és litván nyelvű nės analitinės konstrukcijos ir jų vertimai į lietuvių kalbą. Minėto žanro tekstų pasirinkimą lėmė stilistikos darbuose ne kartą išsakyta mintis, kad indítványait; a vizsgálat tárgyát a francia nyelvre különösen jellemző lexikaiA „közigazgatási stílus sajátosságainak, nyelvi jegyeinek vagy kialakulási tendenciáinak” jellemzésekor leggyakrabban csak a jogi alstílus szövegeire hivatkoznak, mivel ezek felelnek meg a legjobban a közigazgatási stílus normáinak (Bitinienė 2002: 4). A vizsgált anyag 444 oldalnyi, 2003–2013 közötti főtanácsnoki indítványból (fr. conclusions) áll, amelyeket két összehasonlító időszakra osztottak: a 2003–2008 közötti szövegek mintája 106 171 szót tartalmaz, a 2009–2013 közötti szövegek pedig 114 870 szóból állnak. Az elemzett dokumentumok összesített szószáma – 221 041 szó. A bírósági következtetések mintáinak két időszakra történő felosztása lehetővé teszi a vizsgált közigazgatási szövegek fordításában tíz év alatt bekövetkezett változások megfigyelését és a fordítások minőségének változásának meghatározását. Az említett kutatás célja a francia nyelvű főtanácsnoki indítványok lexikai analitikus szerkezeteinek mennyiségi használatának vizsgálata, valamint a litván nyelvre történő fordításuk módjainak meghatározása. A következő feladatokat tűzzük ki: 1) elméletileg megvitatni a francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteit, a grammatikai analitikus szerkezetektől és a szabad szókapcsolatoktól való eltéréseiket; 2) meghatározni a lexikai analitikus szerkezetek használatának műfaji sajátosságait a vizsgált szövegekben, és összehasonlítani a két kutatási időszak használati adatait; 3) meghatározni a lexikai analitikus szerkezetek litván nyelvre történő fordításának módjait, valamint megvitatni A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 97 fordításuk minőségét. A vizsgált szerkezetek eloszlásának és fordításának stilisztikai elemzése kvantitatív, összehasonlító, fordításelemzési és leíró módszerekkel történik. A tudományos kutatás a Kaunasi Műszaki Egyetemen, a „Hallgatók tudományos tevékenységének ösztönzése” című litván tudományos tanácsi projektben való részvétellel valósult meg (VP1-3.1-ŠMM-01-V-02-003). A projektet az Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program 3. prioritása, „A kutatói kompetenciák erősítése” keretében, az Európai Szociális Alap és a Litván Köztársaság állami költségvetésének forrásaiból finanszírozzák. PRANCŪZŲ KALBOS LEKSINIŲ ANALITINIŲ A KONSTRUKCIÓK FOGALMA ÉS A VIZSGÁLT ANYAG MENNYISÉGI ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI A lexikai analitikus konstrukciók jellemzőek az analitikus angol, francia és más nyelvekre, amelyekben a teljes szerkezet jelentését két vagy több különálló szó adja át, amelyek közül az egyik lexikai, a másik pedig grammatikai jelentéssel rendelkezik. A lexikai egységnek ez a formája gyakran oppozíciót alkot azzal a szintetikus formával, amelyben egyetlen szó közvetíti mind a lexikai, mind a grammatikai jelentést (Leonavičienė 2009: 24). A nyelvészetben a lexikai analitikus konstrukciókat megkülönböztetik a g r a m m a t i k a i analitikus formáktól és a szabad szószerkezetektől. A grammatikai analitikus formáktól eltérően (pl. a francia tu as fait, tu vas dire, il vient de parler stb.) a lexikai analitikus forma egy segédigéből (fr. verbe support) és egy főnévből (ritkábban melléknévből vagy prepozíciós szerkezetből) álló kapcsolat, amelynek ugyanabban az analitikus nyelvben egyetlen ige felel meg, például avoir de l’admiration – admirer, donner un ordre – ordonner, donner les définitions – définir, donner l’autorisation – autoriser, faire des recommandations – recommander, faire une demande – demander, prendre en considération – considérer stb. A bemutatott, valamint a vizsgált szövegekben talált egyéb francia lexikai analitikus konstrukcióknak többnyire egyszavas szinonimájuk van, míg a grammatikai analitikus formának általában nincsenek ilyen lexikai szinonimái. A lexikai analitikus konstrukciókat valamivel nehezebb megkülönböztetni a szabad szószerkezettől és a hivatali stílusra jellemző kollokációktól. A szabad szószerkezetekben és a kollokációkban minden összetevő megőrzi önálló jelentését, míg a l e x i k a i a n a l i t i k u s k o n s t r u k c i ó t, amint Igor Melčukas állítja, egy szükséges feltétel segít elkülöníteni – a fő, legfontosabb lexémához egy másik szó által hozzáadott kiegészítő flexiós jelentés (Mel’cuk 1990: 131–132). A francia nyelv lexikai analitikus konstrukcióinak fő szemantikai összetevői főnevek, esetenként melléknevek vagy prepozíciós szerkezetek- 98 NYELVI KULTÚRA | 86 ció. Martin Riegel, Jean-Christophe Pellat és René Rioul nyelvészek szerint a lexikai analitikus szerkezetekben a főnévnek, melléknévnek a nyelvben gyakran van vele azonos tövű, hasonló jelentésű igéje (faire le résumé d’un livre / résumer un livre), azonban előfordulnak olyan névszók is, amelyeknek nincs igei megfelelőjük (faire le bilan de sa vie ≠ bilaner? sa vie, az algrammatikai információt közvetítő segédigék száma meghatározottabb. M. Riegel szerint leggyakrabban az avoir, donner, faire, mettre, porter és más, predikatív thèse sur la question ≠ hypothéser? sur la question ir pan.) (Riegel ir kt. 2006: 232–233). Nagrinėjamų konstrukcijų vardažodžiai yra labai skirtingi, bet viszonyokat kifejező igék szerepelnek ilyenekként; ezek a cselekvés kezdetét (Pierre gagne de l’assurance), időtartamát (Pierre a de l’assurance / garde (conserve) son assurance) vagy végét (Pierre perd son assurance) jelölik, és a stiláris megfelelőség figyelembevételével névszókkal is használhatók (avoir de l’intérêt pour → éprouver, manifester, témoigner, etc. de l’intérêt pour; faire l’examen de → effectuer, procéder à, etc. l’examen de; donner l’ordre de → intimer l’ordre de) (Riegel és mtsai 2006: 232–233). A lexikai analitikus szerkezetek a francia nyelv analitikus rendszerének sajátosságai. Ezeket a szerkezeteket M. Riegel, J.-C. Pellat, R. Rioul (2006), I. Mel’cuk (1990) és más nyelvészek tárgyalták; stiláris használatuk és litván nyelvre való fordításuk kérdéseit Aurelija Leonavičienė vizsgálta (2009: 23–30; 2010: 135–149), azonban mindeddig nagyon hiányos a francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek használatát, valamint a litván nyelvre való fordításuk módjait elemző kutatás nagyobb és reprezentatívabb terjedelmű közigazgatási stílusú szövegekben. A vizsgált francia nyelvi anyag 444 oldalnyi szövegében a lexikai analitikus szerkezetek eloszlásának elemzése során összesen 705 lexikai analitikus szerkezetet találtunk: tenir / prendre en / rendre compte, prendre en considération, ressortir / résulter des considérations, avoir à la disposition, avoir / énoncer / faire / imposer / fonder l’obligation, poser la/ remettre en/ saisir/ soumettre/ soulever/ déférer question stb. A szövegekben választott szerkezetek használata összefügg a vizsgált szövegek témájával és tartalmával. A már tárgyalt elméleti meglátások alapján a vizsgált anyagból gyűjtött példákat elválasztották 1) a grammatikai analitikus formáktól, 2) az ismétlődő szabad szószerkezetektől és 3) a jogi nyelvi kollokációktól. Az első időszak, azaz a 2003–2008-as évek főtanácsnoki indítványaiban 355 lexikai analitikus konstrukciót tártak fel, a második, 2009–2013 közötti időszak azonos műfajú szövegeiben pedig 350 lexikai analitikus konstrukciót. A lexikai analitikus konstrukciók hasonló megoszlása mindkét időszak szövegeiben (lásd az 1. táblázatot) e konstrukciók használatának állandóságát mutatja a vizsgált adminisztratív stílusú szövegekben. Összesített gyakoriságuk a teljes vizsgált anyag 10 oldalán (~6,3 konstrukció) lehetővé teszi, hogy ezeket a lexikai egységeket a vizsgált adminisztratív stílusú műfaj megkülönböztető jegyének tekintsük. Az egyes A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 99 időszakokban használatuk némileg eltérő: 2003–2008-ban – ~6,14 konstrukció, 2009–2013-ban – ~6,5 konstrukció. A második időszak lexikai analitikus konstrukcióinak gyakorisága 10 oldalon mindössze 0,36-tal nagyobb, ezért ez a különbség túl csekély ahhoz, hogy alátámassza használatuk növekedési tendenciáját a vizsgált műfaj szövegeiben. 1. TÁBLÁZAT. A francia nyelv lexikai analitikus konstrukcióinak mennyiségi megoszlása Időszak Oldalszám Konstrukciók száma Lexikai analitikai Konstrukciók száma 10 oldalon Lexikai analitikai gyakorisága 2003–2008 218 355 ~6,14 2009–2013 226 350 ~6,5 2003–2013 444 705 ~6,3 A kvantitatív használati adatokat össze lehet vetni A. Leonavičienė valamivel korábban végzett, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (jegyzőkönyveinek) kutatásaival (2010: 135–139). A mindössze 31 oldalas szövegben 43 lexikai analitikai konstrukciót találtak, vagyis 10 oldalonként körülbelül 14-et. A vizsgált anyag túl csekély terjedelme csak az elemzett dokumentum lexikai analitikai konstrukcióinak használatát mutatta, és nem tette lehetővé, hogy általánosabb következtetéseket vonjunk le azok más közigazgatási stílusú műfajokban való gyakoriságáról; ezért e kutatás során úgy döntöttünk, hogy jelentősen megnöveljük a vizsgált anyag mintáját, hogy az a lexikai analitikai konstrukciók gyakoriságát objektívebben tükrözze az adott műfaj szövegeiben. A francia nyelv más funkcionális stílusaihoz tartozó szövegek, különösen a hasonló terjedelmű szépirodalmi szövegek lexikai analitikus szerkezeteinek használatára vonatkozó kutatásokkal összehasonlítva (2009–2010-ben A. Leonavičienė megállapította, hogy négy, összesen 467 oldalas szépirodalmi prózai mű 10 oldalán átlagosan 5,25 lexikai analitikus szerkezetet használnak, míg a 148 oldalas publicisztikai stílusú szövegek 10 oldalán 5 lexikai analitikus szerkezet fordul elő (2009: 25; 2010: 139)), megfigyelhető, hogy a közigazgatási stílusú, a főtanácsnok indítványait tartalmazó, 444 oldalas szöveg 10 oldalán több lexikai analitikus szerkezetet használnak, azaz megközelítőleg 6,3 lexikai analitikus szerkezetet. Lexikai analitikus 100 KALBOS KULTŪRA | 86 konstrukcijų gausa prancūzų kalbos administracinio (~6,3), meninio (~5,25) és a publicisztikai (~5) stílusú szövegekben lehetővé teszi annak nėra stilistiškai žymėtos, jos laikytinos bendrąja analitinės prancūzų kalbos sistemos ypatybe, tačiau dažnesnis jų vartojimas administracinio stiliaus tekstuose leidžia jas laikyti skiriamuoju nagrinėjamo žanro kalbos požymiu. Šį teiginį paremia C. Blanche-Benveniste mintis, kad teksto žanras lemia lekmegállapítását, hogy e szerkezetek mennyiségi használata és grammatikai eszközeik (2000: 55–63), szövegbeli eloszlásuk és természetesen bizonyos PRANCŪZŲ KALBOS LEKSINIŲ ANALITINIŲ fordítási módjaik. A SZERKEZETEK LITVÁN NYELVRE FORDÍTÁSÁNAK MÓDJAI Két vizsgált időszak szövegmintáinak elemzése alapján meghatározhatók a teljes évtized (2003–2013) lexikai analitikus szerkezeteinek általános fordítási módjai: 1) fordítás litván nyelvű igével; 2) fordítás főnévi szerkezettel; 3) fordítás főnévvel (lásd a 2. táblázatot); 4) fordítás melléknévvel, illetve melléknév és ige kapcsolatával; 5) fordítás határozószóval és 6) a lexikai analitikus szerkezet elhagyása (lásd a 3. táblázatot). 2 LENTELĖ. Dažniausi prancūzų kalbos leksinių analitinių konstrukcijų vertimo į lietuvių kalbą būdai Időszak Fordítás veiksmažodžiu ir jo formomis Fordítás daiktavardine konstrukcija Főnévi fordítás Vartota kartų Dažnis procentais Vartota kartų Dažnis procentais Vartota kartų Dažnis procentais 2003–2008 212 ~59,7 125 ~35,2 13 ~3,7 2009–2013 213 ~60,9 120 ~34,3 12 ~3,4 2003–2013 425 ~60,2 245 ~34,8 25 ~3,5 A teljes vizsgált időszak kvantitatív elemzésének eredményei a leggyakoribb fordítási módok alapján az igei fordítást és a főnévi szerkezetű fordítást teszik lehetővé. A fennmaradó fordítási példák az összes vizsgált példa mindössze 5%-át teszik ki. A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 101 3. TÁBLÁZAT. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek litván nyelvre történő fordításának egyéb módjai Időszak Melléknévi fordítás, a fordítása és az szerkezettel melléknév ige határozószói A lexikai analitikus szerkezet elhagyása Vartota kartų Dažnis procentais Vartota kartų Dažnis procentais Vartota kartų Dažnis procentais 2003–2008 4 ~1,1 1 ~0,3 0 ~0 2009–2013 2 ~0,6 1 ~0,3 2 ~0,6 2003–2013 6~0,9 2 ~0,3 2 ~0,3 Amint említettük, leggyakrabban i g é v e l fordítják: az első időszak (2003–2008) szövegeiben 355 lexikai analitikus szerkezetből 212-t igével fordítottak (~a vizsgált példák 59,7 százaléka), a második időszakban (2009–2013) pedig 350 szerkezetből 213-at fordítottak igével (~a vizsgált példák 60,9 százaléka). A vizsgált évtized (2003–2013) egészében a főtanácsnoki indítványok lexikai analitikus szerkezeteinek igével és annak alakjaival való fordítása a vizsgált anyag példáinak ~60,2 százalékát teszi ki. A fordítók ezt a fordítási módot a francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek szemantikája, azaz a velük gyakran k i f e j e z e t t i g e i c s e l e k v é s miatt választották, továbbá figyelembe véve a litván nyelv igei, flektáló természetét: (1) Il faudrait donc donner une réponse affirmative à la seconde question. (C-349/01) A Munkástanács véleménye szerint ezért a második kérdésre igenlő választ kellene adni. (C-349/01) (2) <...> egyetlen munkavállalót se érhessen hátrány amiatt, hogy nem hajlandó hozzájárulását adni ilyen munka elvégzéséhez. (C-397/01 à C-403/01) <...> a munkavállalót a munkáltató intézkedései miatt semmilyen veszteség nem éri jis nenori sutikti dirbti tokį darbą. (C-397/01 iki C-403/01) (3) La Cour administrative (Luxembourg) a des doutes quant à la compatibilité d’une abból következően, hogy a nemzeti jog adójövedelemre vonatkozó rendelkezése összeegyeztethető-e a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokkal. (C-242/03) A luxembourgi Cour administrative kételyeit fejezi ki egy nemzeti jövedelemadó-jogi rendelkezésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokkal való összeegyeztethetőségét illetően. (C-242/03) 102 NYELVI KULTÚRA | 86 apporter les preuves – bizonyítani; donner des indications – megadni az útmutatásokat; effectuer un travail – dolgozni; ellenőrzést gyakorolni – Štai daugiau šio vertimo būdo pavyzdžių: kontrollálni; faire mention – megemlíteni; faire suite – folytatni; faire usage – használni, alkalmazni; fournir les informations – tájékoztatni; fournir des explication – megmagyarázni; mettre fin – befejezni; prendre une décision – döntést hozni; prendre part – részt venni, hozzájárulni stb. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezetei nem mindig cselekvést jelölnek, hangsúlyozhatják az objektumot vagy az eredményt. Ezek a jelentések a közigazgatási nyelvre jellemzők, amelyben „nem a cselekvéseket, hanem azok eredményeit kell kifejteni, fogalmakat és meghatározott terminusokat kell használni” (Kniūkšta 2005: 60). Ezért a fordítók – a fordítandó szerkezetek jelentésének sajátosságait figyelembe véve – az összes példa mintegy 34,8 százalékát litván főnévi szerkezetekkel fordították: (4) Az alapeljárás felperese, az alapeljárás alperese, az osztrák, a spanyol, az olasz és az Egyesült Királyság kormánya, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be ebben az ügyben. (C-523/10) Írásbeli észrevételeket az alapeljárás felperese és alperese, Ausztria, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Olaszország kormánya, valamint a Bizottság nyújtott be. (C-523/10) (5) A 2011. október 27-én továbbított levélben a Bíróság írásbeli válasz céljából, a tárgyalásra tekintettel a következő kérdést tette fel [...] (C-522/10) A 2011. október 27-én elküldött levélben a Bíróság a következő kérdést tette fel, amelyre a tárgyalásig írásban kellett válaszolni [...]. (C-522/10) Azok a főnévi szerkezetek, amelyek jelentése eltér a megfelelő igékétől, szükségesek a nyelvben. Pranas Kniūkšta szerint „a főnevek jelentéséből eredő jelentéskülönbségeik az egyik legfontosabb oka annak, hogy a főnévi szerkezetek meghonosodnak és elterjednek” (2005: 69). Még akkor sem mindig esik egybe a jelentésük, amikor a fordítás szövegében a főnévi szerkezetet ige helyettesítheti. Ezért kijelenthető, hogy „a főnévi kifejezésmódok objektív okok miatt terjednek el, és bizonyos esetekben elkerülhetetlenül meghonosodnak” (Kniūkšta 2005: 60). A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a lexikai analitikus szerkezetek főnévi szerkezetekkel való fordításának példái a különböző vizsgált időszakokban hasonlóan oszlanak meg: a főtanácsnoki indítványok 2003–2008 közötti fordításaiban 125 alkalommal választottak főnévi szerkezeteket (ez az elemzett időszak valamennyi példájának mintegy 35,2%-át teszi ki), míg 2009–2013 között 120 alkalommal (a példák mintegy 34,3%-ában). A teljes vizsgált anyag (2003–2013) fordításaiban leggyakrabban a következő szerkezetek fordultak elő: turėti teisę (joggal rendelkezni) (az összes főnévi szerkezet 7,3%-a), būti žinioje (valakinek a rendelkezésére állni) (4,5%), iškelti / A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 103 pateikti klausimą (kérdést felvetni / előterjeszteni) (4%), atlikti auditą (auditot végezni) (3,7%), suteikti teisę (jogot biztosítani) (3,7%), priimti sprendimą (határozatot hozni) (3,3%), pateikti pastabas (észrevételeket tenni) (2,8%), turėti poveikį (hatással lenni) (2,8%), daryti poveikį (hatást gyakorolni) (2,4%), daryti nuorodą (hivatkozni) (1,6%), pateikti prašymą (kérelmet benyújtani) (1,6%), suteikti galimybę (lehetőséget biztosítani) (1,6%), pateikti skundą (panaszt benyújtani) (1,2%) stb. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy az egyes szerkezetek kiválasztását és használatuk gyakoriságát a vizsgált szövegek témája és tartalma határozta meg. E tényezőket figyelembe véve a fordítók vagy a fordítandó francia nyelvi szerkezet pontos szótári megfelelőjét választották (4., 5. példa), vagy az adott kontextusban megfelelőbb és a vizsgált műfaj szövegeire jellemzőbb, a közigazgatási nyelv lexikájának sajátosságait tükröző magyar nyelvi főnévi szerkezetet: (6) L’article 48 prévoit que, « [a]ux fins du présent titre, aucune disposition du présent accord ne fait obstacle à l’application, par les parties, de leurs lois et de leurs réglementations concernant l’admission et le séjour, l’emploi, les conditions de travail, l’établissement de personnes physiques et la prestation de services [...] ». A 48. cikk szerint „e rész alkalmazásában a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy alkalmazzák a természetes személyek beutazására és tartózkodására, foglalkoztatására, munkafeltételeire, letelepedésére és szolgáltatásnyújtására vonatkozó törvényeiket és szabályaikat [...]”. (7) Közelebbről, a 883/2004 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a határ menti ingázó munkavállaló „a lakóhelye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére bocsátja magát” [...]. (C-443/11) Közelebbről, a 883/2004 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határ menti munkavállalónak „a lakóhelye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére kell állnia” [...]. (C-443/11) A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek litván nyelvi főnévi szerkezetekkel való fordítása növeli a főnév mennyiségi használatát a vizsgált műfaj szövegeiben, és a közigazgatási nyelv egyik sajátosságát tükrözi – a főnév más szófajokhoz viszonyított gyakori dominanciáját. A neralinio advokato išvadų (444 puslapių) leksinių analitinių konstrukcijų vertimo daiktavardinėmis konstrukcijomis duomenis (apie 34,8 proc.) galivizsgált korpuszt összevetették a hasonló terjedelmű (467 oldalas) francia művészi szövegek litván nyelvre fordításának kutatási adataival (Leonavičienė 2009: 26–29; 2010: 140–149). A korábbi kutatások megállapították, hogy a vizsgált művészi szövegek összes lexikai analitikus szerkezetének mintegy 74 százalékát litván igei szerkezettel, és csupán mintegy 23 százalékát főnévi szerkezettel fordították. Hasonló eredményeket kaptak a kisebb terjedelmű (148 oldalas) pub- 110 KALBOS KULTŪRA | 86 A LEXIKAI ANALITIKAI SZERKEZETEK FORDÍTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA FŐTANÁCSNOKAINAK VÉLEMÉNYEIBEN FRANCIÁBÓL LITVÁNRA Összefoglalás Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt az uniós dokumentumok litván nyelvre történő fordításainak száma; ezzel párhuzamosan a közigazgatási nyelv fejlődése is felgyorsult. A nyelvek közötti kölcsönhatás eredményeként a közigazgatási stílusú szövegekben a fordítók által kiválasztott új, esetenként megalapozatlan nyelvi sajátosságok jelentek meg. A lexika reagált a leggyorsabban a változásokra; a lexika használatának bizonyos stilisztikai megkülönböztető jegyei szintén változásokon mentek keresztül. A litván közigazgatási nyelvből származó szavak használatának elemzése során két nyelv szövegeinek – a forrásszövegnek és annak fordításának – összehasonlítása számos értékes adatot szolgáltató forrás. Az elemzett téma relevanciáját az analitikus (angol, francia stb.) nyelvekről a szintetikus litván nyelvre történő fordítás gyakori hibái, valamint az anyanyelvi rendszer sajátosságainak, normáinak és stilisztikai használatának figyelmen kívül hagyása határozza meg. A tanulmány az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának francia és litván nyelvű véleményeit elemzi. A kutatás tárgyául a francia közigazgatási nyelvre jellemző lexikai analitikus szerkezeteket és azok litván nyelvre történő fordítását választották. A vizsgálat anyagát a 2003–2013 közötti főtanácsnoki vélemények 444 oldala alkotja, két összehasonlító időszakra osztva: a 2003–2008-ban, illetve a 2009–2013-ban írt szövegekre. Az elemzett dokumentumokban szereplő szavak teljes száma 221,041 szó. Az elemzett anyag két időszakra történő felosztása lehetővé teszi az elemzett lexikai analitikus szerkezetek litván nyelvre való fordítási módszereinek, valamint a fordítás minőségében az elmúlt tíz év során bekövetkezett változásoknak az azonosítását. A tanulmányban a következő célkitűzést fogalmazták meg – a francia lexikai analitikus szerkezetek mennyiségi használatának elemzését a főtanácsnok véleményeiben, valamint litván nyelvre történő fordításuk módszereinek meghatározását. A tanulmány kontrasztív nyelvészeti, kvantitatív és leíró módszereken alapul. Az elemzés eredményei arra a következtetésre vezetnek, hogy a tanulmányi anyagban talált 705 francia lexikai analitikus szerkezet litván nyelvre történő fordításakor és referencia-tartalmuk visszaadásakor általában a szemantikai struktúrák komponensszintézisét választották, vagyis igével vagy annak alakjaival fordították őket (az elemzett példák 60,2%-ában), ritkábban pedig főnévi szerkezettel (a példák 34,8%-ában). A főnévvel (a példák 3,5%-ában), melléknévvel, melléknévi és igei kifejezéssel (a példák 0,9%-ában), valamint határozószóval (a példák 0,3%-ában) történő fordítás con- A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą 111 sidered least common translation methods. To avoid semantically and stylistically excessive units, 0.3% of translation examples omitted lexical analytical constructions altogether. The methods of translation identified in the study lead to the conclusion that the selection of linguistic means in the target language depends a fordító szakértelmén, a fordított egység jelentésének megértésén, valamint a célnyelv stilisztikai és műfaji sajátosságainak ismeretén. a litván standard nyelv The comparison of translation examples from the two periods in terms of the normája azt mutatja, hogy az uniós dokumentumok fordításának minősége fokozatosan javul; a fordítók egyre körültekintőbben kezelik a forrásés a célnyelv sajátosságait, a nyelvi egységek szemantikáját, és jobban ismerik a közigazgatási nyelvben alkalmazandó litván standard nyelvi normákat. KULCSSZAVAK: lexikai analitikus szerkezet, fordítási módszer, közigazgatási stílus, standard nyelvi norma. AURELIJA LEONAVIČIENĖ Kauno technologijos universitetas Gedimino g. 43, LT-44240 Kaunas [email protected] DALIA LIEPUONIŪTĖ Kauno technologijos universitetas Gedimino g. 43, LT-44240 Kaunas [email protected]