Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra

DAIVA MURMULAITYTĖ Litván Nyelvi Intézet A PÉNZEGYSÉGEK MEGNEVEZÉSEINEK SZEMANTIKAI STRUKTÚRÁJA KULCSSZAVAK: szemantika, szemantikai struktúra, jelentés, jelentésárnyalat, szótári szócikk. A litván nyelv lexikográfiai forrásaiban – talán a nagyobb idegenszó-szótárak kivételével – a pénzegységek nevei nincsenek részletesen és rendszeresen bemutatva1. A rendszerezés a modern lexikográfia egyik feladata (Morkovkin 1993: 37), a rendszeresség minden szótár sarokköve; a szótár nem véletlenszerű, hanem a lexikai egységek rendszerbe foglalt gyűjteménye (Jakaitienė 2005: 9). A rendszerszerűségre törekszik a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: BŽ) is, amely abban különbözik a korábbi litván értelmező szótáraktól, hogy alapvetően nem alfabetikus sorrendben, hanem lexikai-szemantikai szócsoportok szerint készül (Liutkevičienė 2006: 9; Liutkevičienė 2010a: 223; Liutkevičienė 2010b: 141; Naktinienė ir kt. 1999: 4; Naktinienė 2006: 20; a szótárak szócsoportok szerinti írásáról és szerkesztéséről lásd még: Paulauskas 1985; Babickienė 1985: 231; Gudavičius 1997). Az egyik ilyen szemantikai csoportot a pénzegységek nevei alkotják. A fő, nagyobb pénzegységek, vagyis a valuták neveinek egy részét megvizsgálta a Valstybinė lietuvių kalbos komisija (a továbbiakban: VLKK), vagy legalábbis nyelvészek ellenőrizték. A korábbi munkák közül, amelyek többé-kevésbé teljes szólistát közölnek a tárgyalt lexikai csoportról, megemlítendő a Rusiškai lietuviškas ekonomikos terminų žodynas (a továbbiakban: RLETŽ), valamint Kazimieras Eigminas és Kazimieras Gaivenis „Piniginių vienetų pavadinimai” című tanulmánya 1 A pénzegységek neveinek vizsgálatát Aure­lija Tamulionienė kolléganőmmel közösen (akinek a cikk szerzője köszönetet mond az adatok gyűjtésében és feldolgozásában nyújtott segítségéért) azzal a céllal kezdtük meg, hogy rendszeresen mutassuk be őket a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas című szótárban. A munka előrehaladtával már néhány gondolatot is megoszthatunk. A Kalbos kultūros e számában ugyanerről a témáról jelenik meg A. Tamulionienė külön készített tanulmánya is: „Piniginių vienetų pavadinimų atrankos Bendrinės lietuvių kalbos žodynui kriterijai”. A pénzegységek neveinek szentelt két tanulmányban elkerülhetetlenül ismétlődnek bizonyos elemek a közös munka jellegéből adódóan, és ezt nem szabad hibájuknak tekinteni. 60 KALBOS KULTŪRA | 86 (Eigminas, Gaivenis 1968), Antanas Buračas Pasaulio valiutų ir monetų žinynas című munkája (Buračas 1999). Az említett tanulmány a pénzegységek jegyzékét tartalmazza: egy táblázatot, amelyben az ábécérendben felsorolt országok mellett szerepel fő pénzegységeik és azok kisebb egységeinek ékezettel jelölt neve. A szótárban és a kézikönyvben e terület lexikája lexikográfiai formában jelenik meg: a kétnyelvű szótárban egy másik nyelvű megfelelő, a kézikönyvben pedig a jelentés magyarázata szerepel; a pénzegységek nevének szemantikai struktúrája azonban egyik esetben sem tárul fel. A kisebb pénzegységeket, amelyek rendszerint az alapvaluta századrészét teszik ki, a VLKK nem vizsgálta; nincsenek szabványosítva, és a különböző forrásokban eltérőek. A pénzegységek helyes neveit keresők számára jelenleg két jegyzék tekinthető a legmegbízhatóbb forrásnak: a vámügyi főigazgató 2008. január 16-i, 1B–40. számú rendelete „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo”, valamint annak két, 2008. december 1-jei és 15-i módosítása (1B–749, 1B–794); továbbá a rendszeresen frissített Europa. Institucijų leidinių rengimo vadovas. A5 priedas: Šalių, teritorijų ir valiutų sąrašas. Az említett jegyzékek és más források hasznos segédanyagként szolgálnak a pénzegységek neveiről szóló szótári szócikkek megírásához. Ezekben fel kell tárni e nevek szemantikai struktúráját: megfelelően el kell különíteni és meg kell határozni jelentéseiket, használati példákkal kell szemléltetni őket stb. Más nyelvek szótárai különféleképpen közlik a pénzneveket. Még ugyanazon szótáron belül is eltérően választhatják szét a jelentéseket (leggyakrabban azok árnyalatait). A definíciók nem mindenütt tüntetik fel a kisebb pénzegységeket és azok viszonyát ahhoz a valutához, amelynek neve a szócikk címszava. A pénzegységek jeleit sem mindig említik. A régi, már nem használatos pénznevek néha egyetlen lexémaként szerepelnek a ma is használatosakkal együtt, máskor külön lexémaként, historizmusként, ennek megfelelő jelöléssel (például a lett szótárakban vėst. jelölést kapnak; lásd alább a SvV-ből idézett krona szócikket). A pénznevek ritkán szerepelnek használati példákkal, különösen a kisebb és közepes terjedelmű szótárakban. Általában csak e szemantikai csoport leggyakrabban használt szavait illusztrálják. A szócikkek terjedelme is változó; a tezaurusz típusú szótárakban rendkívül hosszúak, enciklopédikusak lehetnek. Vö. a CNRTL-ből származó dollar szócikkel, amely bőségesen közöl használati példákat a forrásokra való hivatkozásokkal, továbbá külön bekezdést szentel a szó kiejtésére és helyesírására, etimológiájára, használati gyakoriságára és egyéb jellemzőire vonatkozó információknak.2 2 A szótári szócikkek idézésekor arra törekedtünk, hogy megőrizzük a szótárban alkalmazott eredeti formátumot. A kihagyott szövegrészeket [...] jelöli. D. MURMULAITYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 61 dollár A.– Az Egyesült Államok és Kanada pénzegysége, 100 centre osztva. Egy tíz-, egy százdolláros bankjegy. Ő [az anya] ugyanakkor kapott egy kis köteg zöld dollárbankjegyet, amelyet keblébe rejtett, mint egy szerelmeslevelet (CÉLINE, Voyage, 1932, p. 274). A grasse-i nagy szállodában egy amerikai ezer dollárban fogadott egy louis ellenében, hogy a háború karácsonyra véget ér (MARTIN DU G., Thib., Épil., 1940, p. 995): 1. Láttam két-három meglehetősen különös típusú éttermet, amelyek közül a legismertebb a Marcel: másfél dollárért bőséges menüt kínálnak, de mindent, amit a tányérján hagy, külön felszámítanak a számlán, büntetésként;... MORAND, New York,1930, p. 148. – Appozícióban melléknévi értékkel. Dollárövezet. Olyan övezet, ahol a dollár van forgalomban. E regionális egyensúlytalanságok közül a legjelentősebb, a dollárövezet és a világ többi része közötti, csak azért tartott ilyen sokáig, mert az Egyesült Államok úgy döntött, hogy adományokkal és hosszú lejáratú kölcsönökkel finanszírozza (Univers écon. et soc.,1960, p. 3814). – Egyes számban [az Egyesült Államok pénzügyi hatalmának jelképeként] Végül az amerikai részlegen Sargent szép hölgyei, Sargent, a dollárhercegnők és a sózott sertéshússal kereskedő milliárdosok vonzó portréfestője (LORRAIN, Sens. et souv.,1895, p. 189). Megj. A dokumentációban előfordul a neologizmus: dollariser, tárgyas ige: amerikanizálni, amerikai jelleget, amerikai mentalitást kölcsönözni. A regényíró [Bourget] gyanakvó természete, amelyet amerikai útja dollárossá tett (GONCOURT, Journal, 1896, p. 980). B.– Átvitt értelemben Különböző országok által elfogadott pénzegység. Etióp, malajziai dollár. Az apa és kis rajának zsebei tele voltak piastre-rel, duploonokkal, arany- és ezüstécu-kkel, kínai dollárokkal, Mária Terézia-tallérokkal, abesszíniai tallérokkal (CENDRARS, Bourlinguer,1948, p. 377): 2. A firenzei florin elterjedése a xiii. század óta nem más okoktól függ, hanem egy mindenütt elismert jóléttel jár együtt. Közelebbi példaként említhetjük a „mexikói dollár” elterjedését a Távol-Keleten. L’Hist. et ses méthodes,1961, p. 343. Prononc. et Orth.: [dɔla:r]. Ds Ac. dep. 1835. Étymol. et Hist. 1776, 13 déc. (Courr. de l’Europe, I, p. 100 ds PROSCHWITZ Beaumarchais, p. 242: le cent pesant ne coûte à Boston que cinq dollars). Anglo-amér. dollar, à l’orig. empr. par l’angl. au b. all. daler (1553 daler; corresp. à l’all. Taler, v. thaler) pour désigner cette monnaie des pays germ.; puis appellation du peso esp. dans les colonies d’Amérique du Nord (1650 Caroline Dollar) enfin unité monétaire adoptée par le Congrès amér. (1785 Resol. Continent. Congress U.S. 6 July ds NED: Resolved that the money unit of the United States of America be one dollar). Fréq. abs. littér.: 383. Fréq. rel. littér.:xixes.: a) 39, b) 373; xxes.: a) 247, b) 1 246. Bbg. PAMART (P.). La Parole est d’argent, mais le silence est d’or. Vie Lang. 1971. p. 138. Néhány további példa különböző nyelvek értelmező szótáraiból, amelyekből látható, mennyire különböző módokon szerepelhetnek a pénznevek: 62 KALBOS KULTŪRA | 86 Szótári szócikk Megjegyzések DŽ7: dollár (1) az Egyesült Államok, Kanada és néhány más ország pénzegysége; az értékét jelölő pénzjel • a pénzjel meghatározásának megfogalmazásai kissé eltérnek; • az Egyesült Államok és más országok azonos pénzegységneveit egyetlen lexémának tekintik. cent (2) a Litván Köztársaság, az Egyesült Államok és néhány más állam pénzegységének századrésze; ilyen értékű pénzjel LLVV: dollārs –a, főnév. Pénzegység (az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és más országokban). A megfelelő pénzjel, érme. Reszkető szívvel kétszáz dollárt tett Vīzemaņa asztalára. Birze 3, 121. • a pénzjelet konkrétan, érméként nevezi meg; LEV: cent Pénzegység, aprópénz (az Egyesült Államokban, Kanadában stb.). Az Egyesült Államokban például 1 c. = a dollár 1/100-a. • a kisebb pénzegység meghatározása megadja annak értékviszonyát az alapegység értékéhez. LLVV: lats –a, főnév. Pénzegység (a polgári Lettországban). A megfelelő pénzjel, érme. Az utolsó fontos lépés [1940-ben] a Szovjetunió valutájának forgalomba hozatala, vagyis a lat rubelhez igazítása volt. F Deglavs II, 17. Öt lat! Öt ezüstkorong csörrent Voldis pénztárcájában. Lācis 5, 37. Erre a napra gondoltam. Vajon milyen lesz? Este talán hazaviszek egy latot? Lehet, hogy az utolsó santīmot is elköltve üres kézzel térek haza. Lēmanis 9, 14. • a jelentést használati példákkal szemléltetik; • ezek mellett megadják a források rövidítéseit; • az LLVV korábbi kötetei még a szovjet időkben készültek, ezért a lat és a santīms meghatározásai nem felelnek meg a mai valóságnak. santīms –a, főnév. Pénzegység (a polgári Lettországban, Franciaországban, Luxemburgban, Svájcban). A megfelelő pénzjel, érme. Voldis az utolsó santīmig elköltötte az egész latot. Lācis 5, 35. D. MURMULATYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 63 Szótári szócikk Megjegyzések ...Martánál összegyűlt néhány tíz santīm. Apja időnként szeretett neki adni egy keveset. J Kalniņš 2, 126. Runcis: A santīmjeidet a gyerekeknek adásnál másra is költhetnéd. Zīverts 1, 285. LEV3 santīms –a, főnév 1. Lettország pénzegysége (Svájcban is, 2002-ig pedig Franciaországban és Luxemburgban is), a lat századrésze; az ennek megfelelő pénzjegy, érme. • a két szemantikai aspektust (a jelenlegi lett pénzt, valamint a francia és luxemburgi pénzt az euró bevezetése előtt) egyetlen lexémaként tüntetik fel. SvV: korona történeti 1. Csehország, Dánia, Izland, Norvégia és Svédország pénzegysége. 2. történeti Több európai ország pénzegysége az euró bevezetése előtt. 3. történeti Ezüst- vagy aranyérme, amely régebben Angliában, Franciaországban és néhány más országban volt forgalomban. […]. • az euró bevezetése előtt használatos pénznem neve historizmusnak minősül, a megfelelő jelölést kapja, és külön lexémaként szerepel. LEV: lats –a, v. Latvijas Republikas nacionālā valūta 1922.–1941. g. un no 1993. g. (1 Ls = 100 santīmu). • a meghatározás a nemzeti valuta folytonosságát mutatja: a megszállás előtt használt, majd a függetlenség visszaállítása után újjáélesztett lat neve egyetlen lexémának számít. SJP: dollár «az USA pénzegysége; más országok, például Kanada, Ausztrália és Új-Zéland pénzegysége is» • dollár- • a pénzegység elnevezésének szócikke annak származékait is tartalmazza; 3 Az SV jelzi, hogy ezt a szócikket az LLVV-ből vették át, az LLVV azonban másféle santīms-szócikket közöl, amely lexikográfiai szempontból teljesen megfelel ugyanennek a szótárnak a lats-szócikkének. 64 KALBOS KULTŪRA | 86 Szótári szócikk Megjegyzések cent 1. „különböző országokban a pénzegység századrészének megfelelő aprópénz” 2. „a hangok közötti távolság mértékegysége” • centes • az USA és más országok azonos pénzegységnevei egy lexémának számítanak, de jelentésárnyalatokként vannak feltüntetve. Longman: dollar [megszámlálható] 1 az USA, Kanada, Ausztrália és néhány más ország hivatalos pénzegysége, 100 centre osztva; jele: $: Három dollárba került. tízdolláros bankjegy A repülőtéren dollárral vagy euróval is fizethet. 2 the dollar az amerikai pénz értéke más országok pénzéhez viszonyítva: A font erősödött a dollárral szemben (=értéke a dollárhoz viszonyítva emelkedett). → a legutolsó fillérjét is ráteheti a bet1 (4); → úgy érzi / úgy néz ki, mint egymillió dollár a million (4) cent [megszámlálható] 1 egyes országok hivatalos pénzegységének századrésze. Például egy dollárban vagy euróban 100 cent van; jele: ¢ hozzáteheti a maga két fillérjét amerikai angol elmondja a véleményét valamiről, amikor mások nem kíváncsiak rá → egy árva vörös centje sincs a red1 (7) • külön lexémaként szerepel a két szemantikai aspektus: egyes országok 100 centből álló pénzegységének neve, valamint az amerikai pénzegység értéke más országok pénzegységeihez viszonyítva; • feltüntetik a pénzegység jelét; • a pénzegység nevével alkotott frazeológiai kapcsolatok is szerepelnek. D. MURMULATYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 65 Szótári szócikk Megjegyzések MWLD: dol·lar 🔊/'dɑːlə/ főnév többes szám dol·lars 1 [megszámlálható] a: az USA, Kanada, Ausztrália és más országok alapvető pénzegysége, amely 100 centtel egyenértékű ■ Az ing 20 dollars kerül. [=$20]■ Több száz dollars összeget kellett fizetnie az autójavításért.■ Az ingatlan egymillió dollars értékű. = Ez egy egymillió-dollar értékű ingatlan.■ Van egy 20 dollaros bankjegyed? [=egy húszdolláros]■ 500 pesóba kerül. Ez mennyi dollárban? [=hány dollár ér 500 pesót?] b: egy egydolláros bankjegy vagy érme ■ Találtam egy dollar a járdán. = Találtam egy dollar bill a járdán.■ Letett egy gyűrött dollar bankjegyet a pultra. — lásd még HALF-DOLLAR, TOP DOLLAR 2 the dollar szaknyelvi: a dollár értéke egy másik pénzegységhez viszonyítva ■ A dollár meredeken esett a fonttal szemben.■ a dollár erőssége/gyengesége■ A dollár többet ér Mexikóban. 3 [megszámlálható]: meghatározott forrásból származó vagy meghatározott célra felhasznált pénz ■ Tudni szeretné, hogyan költi el az állam az összes szövetségi dollar [=a szövetségi kormánytól kapott pénzt]?—általában többes számban ■ Egy ilyen programot adó/adófizetői dollars⟧ kellene finanszírozni? [=az adókból beszedett kormányzati pénzből]■ turista/turizmus dollars [=az a pénz, amelyhez egy gazdaság a turisták ottani költéséből jut]■ A vállalatnak bölcsen kell befektetnie a reklámra szánt dollárjait. • megadják az alapegységet alkotó kisebb pénzegységeket; • a különböző szemantikai aspektusokat külön lexémák mutatják be (a korábban közölt litván, lett és lengyel szótári példákban ezek jelentésárnyalatok); • külön lexémaként jelenik meg a pénzegység más országok pénzegységeihez viszonyított értékének jelentése is; • minden jelentést a használatra jellemző példák szemléltetnek; • jelzik, hogy az első és a harmadik lexémának többes számú alakja is lehet. Tehát a különböző szótárakban a pénzegységek neveit a szótárak rendeltetésétől, terjedelmétől, szerkesztési módszertanától stb. függően eltérően adják meg. Különböznek a szavak meghatározásainak megfogalmazásai (leggyakrabban bizonyos sablonos meghatározások), a használatot ritkán szemléltetik, és e szavak szemantikai szerkezetét is eltérő módon mutatják be. 66 KALBOS KULTŪRA | 86 A vizsgált litván, lett, angol, francia, német, orosz és lengyel szótárak anyagának (lásd a forrásjegyzéket) összegzése alapján megállapítható, hogy e lexikai-szemantikai csoport szavainak három jelentése (vagy három jelentésárnyalata) van: egy adott ország pénzegysége; ennek az egységnek az értéke más országok pénzegységeihez viszonyítva; az értékét képviselő pénzjegy (bankjegy és/vagy érme). A pénznevek szemantikájának vizsgálatához kisebb felmérést végeztünk. A felmérésben 32 válaszadó vett részt: 6 nyelvész és 28, a kreatív iparágak képzés harmadéves hallgatója. Harminc, a litas és a centas használatát bemutató példamondatot kaptak (19, illetve 11 mondatot), és azt kellett megjelölniük, hogy ezekben a szavak magukra a pénzegységekre (értékmérőként, nemzeti valutaként stb.) vagy azok pénzjegyeire (bankjegyekre, érmékre) utalnak-e. Öt válaszlehetőség közül választhattak: pénzegység, annak pénzjegye, inkább pénzegység, mint pénzjegy, inkább pénzjegy, mint pénzegység, nem tudom. Az utóbbi három (bizonytalanságot kifejező) lehetőséget ritkán választották. A következő mondatok szerepeltek: A litas szóval A centas szóval 1. Száz litas bankjegy. 1. Öt centas érme. 2. Ma csak két litas van nálam. 2. A gazdáknak 1 kilogramm tejért 35 centas fizettek. 3. Tévedtem: litas. 3. Csak néhány centas van nálam. 4. A litas az euróhoz van kötve, és biztosan nem fog leértékelődni. 4. Nem az Ön pénztárcájából esett ki két centas? 5. Lito kursas. 5. A tárgymegőrző szekrényeket (az üzletekben) mindenféle „spórolók” rongálják meg, akik öt centest dugdosnak a zárakba két litas helyett. 6. Hogyan jobb takarékoskodni [kölcsönkérni] – litasban, dollárban vagy euróban? 6. Egy marék cent. 7. A piacon húsz hamis litast sóztak rám. 7. Nem bánja, ha apróban adom vissza a visszajárót?centekben? 8. Fel tudna váltani nekem tíz litast? 8. A kereskedők és a vásárlók elismerik, hogy fehér centekkel történő fizetés több időt és türelmet igényel. 9. A litas bevezetésének 85. évfordulója. D. MURMULAITYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 67 A litas szóval A centas szóval 13. A Litván Köztársaságban lehetséges-e a szolgáltatások és/vagy áruk külföldi valutában történő kifizetése pénztárgépen keresztül, a visszajárót litasban? 9. Hol lehetne pótdíj nélkül fehér centeketcentesekre nagyobb címletű pénzre váltani? 14. A koldus kalapjában aprópénzhalom és gyűrött tíz litas. 10. Aprópénz aprópénzre – és kész a litas. 15. Paskolink 50 litų iki algos. 11. Öt centértmég egy tetvet is elhajtana Ausztráliába. 16. Tud majd visszaadni 500 litasból? 17. Visszajáróként két húsz (litas) értékű bankjegyet kaptam, és még egy litastapróban. 18. A kollégák ajándékára fejenként húsz litast. 19. Az euró litvániai bevezetése után még mennyi ideig lehet majd litasbanfizetni? Bár a megkérdezett szakemberek és hallgatók csoportja létszámban különbözött, ezért messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, nem állítható, hogy a szakemberek pontosabban válaszoltak. Néhány esetben éppen a hallgatók válaszai voltak pontosabbak. Az egyetlen mondat, amelyet egy nyelvész kivételével minden megkérdezett egységesen megjelölt, ez volt: A litas árfolyama. Helyesen állapították meg, hogy ebben a mondatban a litas szó pénzegységet jelent. Szemantikai szempontból a következő mondatokat gyakrabban minősítették helyesnek, mint helytelennek: • A koldus kalapjában aprópénzhalom és tíz összegyűrt litai hevert. Azt, hogy ebben a mondatban a litas pénzegységet jelent, 6 hallgató jelölte meg; 28 válaszadó (6 nyelvész és 22 hallgató) pedig azt, hogy a pénzegység jelét. • A litas az euróhoz kötött, és biztosan nem fogják leértékelni. 23 válaszadó (5 nyelvész és 18 diák, közülük az egyik azt válaszolta: „inkább pénzegység, mint a pénzegység jele”) úgy vélte, hogy a litas ebben a mondatban pénzegységet jelent, 8-an (1 nyelvész és 7 diák) pedig úgy, hogy a pénzegység jelét. A vizsgált szavak jelentését a válaszadók leggyakrabban tévesen a következő használati példákban határozták meg: Száz litas bankjegy és Öt centes érme. Az első esetben mindössze 2 diák, a másodikban 4 jelezte, hogy a litas és a centas ezekben a mondatokban 68 KALBOS KULTŪRA | 86 pénzegységeket jelent. A többi válaszadó nagy többsége – az első esetben 30 (4 nyelvész és 26 diák), a másodikban pedig 27 (5 nyelvész és 22 diák) – a „pénzegység jele” jelentést jelölte meg. 2 nyelvész a lito, egy pedig a cento esetében azt válaszolta: „nem tudom”. Nyilvánvaló, hogy a válaszadókat megzavarja az általános pénzjelölő megnevezés (a bankjegy, érme szavak) használata a konkrét pénznevek mellett. Érdekes eset: a Öt centes érme és a Tárgymegőrző szekrényeket (az üzletekben) mindenféle „spórolók” rongálják; az értékelésük szerint öt centet dugdosnak a zárakba két litas helyett. Ugyanazt a valóságot kétféleképpen nevezték meg: öt centes érme és öt cent. Az első esetben a centas pénzegységet jelent, a másodikban pedig annak jelét, az érmét. A szó szemantikáját azonban a két mondatban eltérően ítélték meg: az első esetben (öt centes érme) mindössze 4 diák válaszolt helyesen, a fennmaradó 27 válaszadó úgy vélte, hogy a centas ebben a mondatban pénzjelet jelent, 1 nyelvész pedig a „nem tudom” választ választotta. A második esetben éppen ellenkezőleg: a válaszadók többsége (23) a helyes választ választotta, 2 diák bizonytalan volt, és mindössze 7-en jelölték meg tévesen, hogy a megőrzőszekrények zárjaiba magukat a pénzegységeket dugdossák be, nem pedig azok jeleit (érméket). Egy másik érdekes példa: Fel tudna váltani nekem száz litast? Bár a válaszadók többsége azt jelölte, hogy ebben a mondatban a litas a pénzegység értékét jelölő jelet jelent, mindössze 5 diák vélte úgy, hogy magát a pénzegységet, mégis 3 „nem tudom” válasz is érkezett; ezek egyike megjegyezte, hogy a litas jelentése ebben a mondatban attól függ, mire kérnek váltást – kisebb címletekre vagy másik valutára. Néhány értékelés meglepő volt. Például amikor a litas szó jelentését kellett meghatározni a Ma csak két litasom van és Tévedtem egy litasban mondatokban, a helyes és a helytelen válaszok hozzávetőleg fele-fele arányban oszlottak meg, mind összességében, mind a diákok csoportjában. A nyelvészek válaszai mindkét esetben a következők voltak: 2 (ugyanaz a két személy) helyesen válaszolt, 4 pedig helytelenül. Ezek és a hasonló esetek alátámasztják azt a feltevést, hogy a pénzegységek neveinek jelentése szorosan összefügg, és egyes esetekben nehezen különíthető el. Ez jelentős problémát jelent a lexikográfusok számára. Ahhoz, hogy egy szó szemantikai szerkezetét olyan egyértelmű használati példákra alapozva mutassák be, amelyek világosan jelzik az elkülönülő jelentéseket vagy legalább azok árnyalatait, el kell hagyniuk azokat a használati példákat, amelyek több jelentést (árnyalatot) is szemléltethetnek, noha ezek nagyon megszokottak és gyakran használatosak. Más esetekben a jelentés megállapításában a tágabb kontextus segíthetne, a szótárakban azonban a szókészlet használatát rendszerint önálló mondatokkal vagy szókapcsolatokkal szemléltetik. D. MURMULAIT YTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 69 A kérdőív kérdéseire adott válaszok elemzése tehát azt mutatta, hogy elméletben a válaszadók látszólag könnyen megkülönböztetik a pénzegységnevek jelentésének két szemantikai aspektusát: a „teoretikus” pénzt mint az ország valutáját, az érték mércéjét, valamint a gyakorlatban kézzelfogható tárgyat, a pénz jelét (bankjegyet vagy érmét). Amikor azonban azt kellett megállapítani, hogy a litas és a centas szavak melyik jelentésben (jelentésárnyalatban) szerepelnek a mondatokban, ez meglehetősen nehéznek bizonyult. Mindazonáltal, bármit mutassanak is a kérdőívre adott válaszok és azok elemzésének eredményei, a pénzegységek neveinek szemantikai szerkezetét a szótári szócikkben bemutatva a már említett három jelentést (jelentésárnyalatot) kell elkülöníteni: egy adott ország pénzegységét; ezt az egységet értéke szempontjából, más (más országokbeli) pénzegységekkel összehasonlítva; valamint az egység értékét képviselő pénzjelet (bankjegyet és/vagy érmét). Megjegyzendő, hogy az első két jelentés szorosan összefügg, és alapvetően nem annyira szemantikai, mint inkább grammatikai szempontból különbözik: a másodikra az egyes számú használat jellemző, vö. a litas árfolyama, a litas az euróhoz kötött, és biztosan nem fogják leértékelni; a litas bevezetésének 85. évfordulója és a betét litasszal; csak két litasom van; fejenként húsz litast választunk; az átlagfizetés tavaly körülbelül 1600 litast tett ki. Ezért a szótárban célszerűbb lenne ezeket a jelentéseket jelentésárnyalatokként megadni. Figyelemre méltó azonban, hogy a MWLD szócikkében a dollar esetében éppen emiatt a grammatikai ok miatt választották a külön lexémákként való bemutatást. A harmadik jelentés valamivel távolabb áll az első kettőtől. Ezt mutatja a pénznevek eltérő lexikai-szemantikai szókapcsolati képessége, valamint az összefüggésük a pénz különböző funkcióival stb. Például a valuták, vagyis maguknak a pénzegységeknek a nevei olyan szavakkal fordulnak elő, mint árfolyam, leértékelni, megtakarítani, bevezetni, betét, kölcsönadni és hasonlók; a pénzjelek (bankjegyek, érmék) jelentésében viszont ezek a nevek olyan szókapcsolatokat alkothatnak, mint hullani, gurulni, marék, összegyűrni, széttépni, eldobni, bedugni, fehér, hamisítani és hasonlók. Ami a pénznevek és a pénz funkciói közötti kapcsolatot illeti, maguk a pénzegységnevek az értékmérés, illetve a világpénz funkciójához kapcsolódnak, a pénzjelek nevei pedig a forgalmi funkciókhoz. Megjegyzendő, hogy a fizetési és felhalmozási funkciókkal mind maguknak a pénzegységeknek, mind azok jeleinek nevei kapcsolatban állnak. Valószínű, hogy ez az egyik oka annak, hogy az említett jelentések gyakran annyira összefüggenek, hogy konkrét esetekben nagyon nehéz pontosan megmondani, melyik jelentésben használatos a pénz neve az adott mondatban. Éppen ezt tárta fel a tárgyalt felmérés. 70 KALBOS KULTŪRA | 86 ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A pénznevek szemantikai struktúrája részeinek egymáshoz való viszonyát és közelségét pontosabban bemutatandó talán helyénvaló volna a pénzjegyek jelentését külön jelentésként megadni, nem pedig egy jelentés harmadik árnyalataként, amely a kölcsönös kapcsolatok szempontjából az első két árnyalattal egyenértékű. Konkrétan a pénzegységek elnevezéseinek a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne történő feltüntetéséről szólva megjegyzendő, hogy elegendő szemléltető anyag híján legalább kettőt kell megkülönböztetni a fent említettek közül: az első vagy a második, illetve a harmadik árnyalatot. A jelentés harmadik árnyalata valószínűleg eléggé eltávolodik az első kettőtől, és külön jelentésnek is tekinthető. Ha azonban nem csupán a pénzegységek elnevezéseinek szemantikai csoportját tartjuk szem előtt, hanem a jelentések és árnyalatok elkülönítését a BŽ teljes szókészletének összefüggésében értékeljük, célszerűnek tűnik a pénzegységek szemantikai struktúráját éppen árnyalatokként megadni. Annál is inkább, mert ez bevett gyakorlat a lexikográfiában: a megvizsgált szótárak többségében a pénzegység és annak jele közötti szemantikai különbséget nem különítik el két külön jelentésként (ha egyáltalán rögzítik). Ezért a pénzegységek elnevezéseinek különböző litván és más nyelvű szótárakban való feltüntetését figyelembe véve valószínűleg mindhárom tárgyalt szemantikai aspektust hagyományosan ugyanazon jelentés három árnyalataként kellene megadni. A Lito szócikk a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne körülbelül így nézhetne ki (a BŽ szerkesztési módszertana szerint túl sok benne a használatot szemléltető példa, de ezek ebben az esetben segítik a javasolt lito szemantikai struktúra megadásának jobb megértését): lìtas fn. (2) Litvánia pénzegysége: Száz litasos bankjegy. Egy litas száz centnek felel meg. Négyszáz litas egy fürdőruháért?! Eltévesztettem a litast. Ma csak két litasom van. Az összegyűjtött litasaink kezdenek elértéktelenedni. Hogyan jobb megtakarítani [kölcsönvenni] – litasban, dollárban vagy euróban? Adj kölcsön ötven litast fizetésig. A tavalyi átlagfizetés nettó ezerötszázkilencvennégy litas volt. Egy ilyen jacht több százezerbe kerülne litasban számolva. | egyes számban ez az egység értékviszonyában, más (más országok) pénzegységeivel összehasonlítva: A litas árfolyama. Erős [gyenge] litas. A litas az euróhoz van kötve, és biztosan nem fogják leértékelni. | az értékének megfelelő pénzjegy (bankjegy és/vagy érme): Ki tudna nekem tíz litast felváltani? Tud visszaadni ötszáz litasból? A piacon rám sóztak húsz hamis litast. A koldus kalapjában egy marék aprópénz és néhány gyűrött tízlitasos bankjegy hevert. ŠALTINIAI CNRTL – Centre National de Ressources Textuelles et Lexicales. Prieiga per internetą: <http://www.cnrtl.fr/lexicographie/>. D. MURMULAITYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 71 Currency (valiutų lentelės). Prieiga per internetą: <http://www.thefreedictionary.com/currency>. Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga per internetą: <http://donelaitis.vdu.lt/tekstynas>. Deutsch Wörterbuch. Prieiga per internetą: <http://woerterbuch.babylon.com/deutsch/>. DŽ₇ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. 7-as leidimas. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012. Enciklopediskā vārdnīca 1–2, Rīga: Latvijas Enciklopēdiju redakcija, 1991. Interleksis – Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas „Interleksis“, Vilnius: Alma littera, Fotonija, 2008. LEV – Lielā enciklopēdiskā vārdnīca, Rīga: Jumava, 2003. Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga per internetą: <http://terminai.vlkk.lt>. LLVV – Latviešu literārās valodas vārdnīca 1–8, Rīga: Zinātne, 1972–1996. Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (1941–2002; I elektroninio varianto leidimas). Red. kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: LKI, 2005. Prieiga per internetą: <www.lkz.lt>. Longman – Longman Dictionary of Contemporary English. Prieiga per internetą: <http://www.ldoceonline.com/dictionary>. Merriam-Webster’s Word Central. Student Dictionary. Prieiga per internetą: <http://www.wordcentral.com/browse/ABC>. Merriam Webster. Prieiga per internetą: <http://www.merriam-webster.com>. Monetų katalogas. Prieiga per internetą: <http://lt.ucoin.net/catalog>. MWLD – Merriam-Webster Learner’s Dictionary. Prieiga per internetą: <http://www.learnersdictionary.com>. Oxford dictionaries. Prieiga per internetą: <http://www.oxforddictionaries.com>. Raktažodžių žodynas. Prieiga per internetą: < http://www.limis.lt/raktazodziu-zodynas>. RLETŽ – Krievu-latviešu ekonomikas terminu vārdnīca, Vilnius: Mintis, 1966. SJP – Słownik języka polskiego. Prieiga per internetą: <http://sjp.pwn.pl>. SV – Skaidrojošā vārdnīca. Prieiga per internetą: <http://www.tezaurs.lv/sv>. SvV – Svešvārdu vārdnīca, Rīga: Jumava, 1999. Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera. 2001. Tarptautinių žodžių žodynas lietuvių kalba. Prieiga per internetą: <http://www.zodziai.lt>. The free dictionary. Prieiga per internetą: <http://www.thefreedictionary.com>. Visuotinė lietuvių enciklopedija 1–22, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2001–2012. 72 KALBOS KULTŪRA | 86 Большой толковый словарь русского языка. Ред. Кузнецов С. А., Санкт-Петербург: Норинт, 2002. Ожегов С. И. 1988: Словарь русского языка, Москва: Русский язык. LITERATŪRA A5 – Europa. Institucijų leidinių rengimo vadovas. A5 priedas: Šalių, teritorijų ir valiutų sąrašas. Prieiga per internetą: <http://publications.europa.eu/code/lt/lt-5000500.htm>. Babickienė Z. 1985: Reguliariųjų išvestinių reikšmių pateikimas aiškinamuosiuose lietuvių ir rusų kalbų žodynuose. – Lietuvių kalbotyros klausimai 24, 223–235. Buračas A. 1999: Pasaulio valiutų ir monetų žinynas, Vilnius: Vilniaus universitetas, Vytauto Didžiojo universitetas. Eigminas K., Gaivenis K. 1968: Piniginių vienetų pavadinimai. – Kalbos kultūra 14, 65–69. Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Gudavičius A. 1997: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas leksikos sistemiškumo požiūriu. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 33–39. Liutkevičienė D. 2006: „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas“. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1, Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Liutkevičienė D. 2010a: „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas“: problemos ir sprendimai. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 223–234. Liutkevičienė D. 2010b: „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ struktūra, tikslai ir perspektyvos. – Kalbos kultūra 83, 141–150. Naktinienė G. ir kt. 1999: Pristatome rengiamą bendrinės kalbos žodyną [į redakcijos klausimus atsako G. Naktinienė, D. Liutkevičienė, D. Murmulaitýtė, D. Svetikienė, A. Sirutavičiūtė, V. Černiūtė, V. Sakalauskienė]. – Gimtoji kalba 7, 1999, 1–10. Naktinienė G. 2006: Svarbesnieji „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ semantikos aspektai. – Leksikografija ir leksikologija 1, Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Paulauskas J. 1985: Žodyno redagavimas žodžių grupėmis. – Kalbos kultūra 49, 6–14. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Kalbos konsultacijų bankas. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/konsultacijos>. Морковкин В. В. 1993: О предпосылках системного лексикографирования. – Прагматика словаря. Под ред. О. Ю. Богуславской, Москва, 31–39. D. MURMULATYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 73 2008 m. sausio 16 d. Muitinės departamento generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–40 „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“, Vilnius. 2008 m. gruodžio 1 d. Muitinės departamento prie Lietuvos Respublikos Finansų ministerijos generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–749 „Dėl Muitinės departamento generalinio direktoriaus 2008 m. sausio 16 d. įsakymo „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“ pakeitimo“, Vilnius. 2008 m. gruodžio 15 d. Muitinės departamento prie Lietuvos Respublikos Finansų ministerijos generalinio direktoriaus įsakymas nr. 1B–794 „Dėl Muitinės departamento generalinio direktoriaus 2008 m. sausio 16 d. įsakymo nr. 1B–40 „Dėl valiutų, naudojamų deklaruojant prekes Lietuvos muitinei, sąrašo patvirtinimo“ pakeitimo“, Vilnius. Interneto šaltiniai naršyti paieškos sistema Google. Gauta 2013 11 25 Priimta 2013 12 20 SEMANTIC STRUCTURE OF NAMES OF CURRENCY UNITS S u m m a r y With the exception of larger dictionaries of international words, the lexicographic sources of the Lithuanian language do not present the names of currency units comprehensively and systematically. Depending on dictionary purpose, scope, compiling methodology, etc., this lexical semantic group is presented differently in different dictionaries. The wordings of definitions of words are different (usually, certain conventional definitions are used); the actual usage is rarely illustrated; the presentation of semantic structure of such words varies as well. The summary of material from Lithuanian, Latvian, English, French, German, Russian and Polish dictionaries shows that the names of currency units have three meanings (or three shades of meaning): a currency unit of a specific country; the unit in terms of value compared to other currency units (only singular use); the cash form of its value (bank-note and/or coin). A small survey was carried out in the analysis of semantics of the names of currency units. Specialists of linguistics and third-year students of the study programme of Creative Industries were asked to indicate the meaning – whether 74 KALBOS KULTŪRA | 86 currency unit or its cash form – in which the words litas and centas are used in the given examples of use. The analysis revealed that in theory, it is relatively easy for the respondents to distinguish between the two meanings; however, in specific cases, the answers of both linguists and the students of the aforementioned speciality to questionnaire questions were far from unanimous. Among other things, it prompts a conclusion that it is not always possible to distinguish between the said meanings. It can be explained by the fact that they are often provided as two shades of the same meaning. Nevertheless, the dictionary makes a distinction between them; it is also indicated by the different semantic valency of words. For example, in the sense of the currency unit, litas is used together with the words kursas (exchange rate), devalvuoti (to devalue), taupyti (to save), įvesti (to introduce), indėlis (a deposit), skolinti (to lend), etc., while in the sense of its cash form (bank-note, coin), it goes with suglamžyti (to crumple), suplėšyti (to tear apart); in turn – centas is used together with byrėti (to fall), baltas (white), sauja (handful), mesti (to toss), kišti (to slip into), riedėti (to roll), etc. In the absence of sufficient illustrative material, The Dictionary of Standard Lithuanian distinguishes at least two of the aforementioned shades – the first or the second and the third shade. The third shade of meaning is probably far enough from the first two shades to consider it an individual meaning. However, if we did not limit with the semantic group of names of currency units alone but also considered the distinction of meanings and shades in the context of the overall lexis of The Dictionary of Standard Lithuanian, it would apparently be appropriate to provide the semantic structure of currency units as shades, the more so that it is rather commonplace in the lexicographical practice – most of the dictionaries under analysis do not divide the currency unit and its cash form into two individual meanings (if it is recorded altogether). KEYWORDS: semantics, semantic structure, meaning, shade of meaning, dictionary entry. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] D. MURMULAITYTĖ. Semantinė piniginių vienetų pavadinimų struktūra 75