Bendrinės kalbos normų pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet A KÖZNYELVI NORMÁK BEMUTATÁSA A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRÁBAN KULCSSZAVAK: szótár, köznyelv, nyelvi normalizálás. BEVEZETÉS A Litván Nyelvi Intézet lexikográfusai által készített, és az interneten már közzétételre megkezdett A litván köznyelv szótárának1 (a továbbiakban: BŽ) több feladata is van. A legfontosabb, mint sok más szótár esetében, a szavak magyarázata. Ahogy azonban a címe is mutatja, ez a köznyelv szótára, ezért nem szerepelhetnek benne nem normatív elemek. Amikor arról döntenek, mely szavakat vegyék fel a szótárba, és milyen mondatokkal vagy szókapcsolatokkal illusztrálják őket, a szótár szerkesztői a nyelv valamennyi szintjén használt változatokkal szembesülnek. Jelenleg általában a nyelvi jelenségek változatainak négy értékelési fokozatát különböztetik meg: a norma elsődleges változatát, a norma másodlagos változatát, a kerülendő változatot és a nem ajánlott változatot. A BŽ-be csak azok a szavak vagy jelentések kerülnek be, amelyeket a norma elsődleges vagy másodlagos változatának tekintenek. A szótár nem tartalmaz nem ajánlott vagy kerülendő nyelvi jelenségeket – pontosabban arra törekszenek, hogy ne is legyenek benne. Erről a BŽ előszavában is szó esik: „Ez normatív kiadvány, amely a ténylegesen használatban lévő nyelvi szókészletet, a köznyelvi szavak helyes használatát tükrözi. Nem tartalmaz nem normatív, nem ajánlott vagy kerülendő szavakat. A szótár az elsődleges norma szókészlete, szóalkotási és hangsúlyozási változatai stb. mellett a másodlagos norma változatait is közli. Hangsúlyozandó, hogy a másodlagos norma használata nem minősül nyelvhelyességi hibának.”2 Ez utóbbi mondat a szótár szerkesztői számára igen jelentős. Furcsának tűnhet, hogy erről írnak, hiszen a norma – akár elsődleges, akár másodlagos – attól még norma. Sajnos azonban a túlságosan szigorú nyelvművelők gyakran nem használhatónak tekintik a norma másodlagos változatát, és a stílust vagy a kontextust figyelmen kívül hagyva automatikusan az elsődleges változatra cserélik. A szótár szerkesztői szerint ez a nyelv elszegényítése. Hiszen a köznyelv a társadalmi élet számos területét felöleli, ezért a szótárban nem csupán hivatalos, szerkesztett írott nyelvként értelmezik: ide tartozik a beszélt nyelv, a szemléletes szókincs és a szinonimák is. Természetesen problémát jelent annak eldöntése, hogy egy szó a beszélt nyelv része-e, vagy zsargon. Általánosságban az a kérdés, hogy egy nyelvi jelenség normatív-e vagy sem, már a szavak kiválasztásakor felmerül; ugyanez a kérdés újra és újra előjön a szavak jelentéseinek elkülönítésekor, a hangsúlyozáskor, a kiválasztás során ............................ 1 Jelenleg tizenegy betű teljesen elkészült szócikkei kerültek fel az internetre. Ezeket a betűket kék szín jelöli. További négy betű szócikkeinek feltöltése megkezdődött; ezek a betűk pirosak. A szótár internetes elérhetősége: http://bkz.lki.lt/. Ezenkívül a BŽ külön része, a címszómutató is felkerült az internetre. Internetes elérhetőség: http://bkz.lki.lt/antrastynas/. 2 Internetes elérhetőség: http://bkz.lki.lt/?pg=bendros_zinios. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Danutė Liutkevičienė. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 2 illusztrációs példákat, sőt még a helyesírást illetően is. A szótár szerkesztői nem mindig hozhatnak önállóan döntést ezekben a kérdésekben, ezért különféle nyelvművelési munkákra (KKP, KP stb.), konzultációs és egyéb adatbázisokra (LVvGDB, ND, NSDB, VLKK KB), litván szótárakra (LKŽₑ, DŽ, LNKŽ, MLKŽ, LKVJŽ, PVE, PVA, PVAAAO, PVAz stb.), nyelvtanokra és egyéb művekre (DLKG, DLKSS, FLKG, LKE, LKG), valamint a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjára (TB) támaszkodnak³. A már megírt és szerkesztett BŽ-szövegeket a Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) által kijelölt lektorok (Albinas Drukteinis prof. dr., Lina Murinienė doc. dr., a Gimtosios kalbos folyóirat főszerkesztője, Rita Urnėžiūtė) értékelik. Megjegyzéseket tesznek, majd ezeket és a BŽ szövegeit a VLKK Szótári Albizottsága vitatja meg. Erre azért kerül sor, mert a BŽ-t normatív szótárként kívánják jóváhagyni. 1. HELYESÍRÁS 1.1. Általános megjegyzések A szótár szerkesztésének kezdetén egyes szavaknak több helyesírási változatát is megadták, később azonban úgy döntöttek, hogy csak egyet, a fő változatnak tekintettet közlik. A szótárban tehát nincsenek helyesírási változatok. Az olyan helyzetet, amikor két helyesírási változat is lehetséges (az alább említett szavakról van szó), sajátos átmeneti időszaknak tekintik, mert idővel úgyis egy változatot kodifikálnak (elég felidézni a biaurus / biaurus, spiauti / spjauti és hasonló eseteket). Például a BŽ a következő alakokat adja meg: Dniepras fn. egyes szám (2) folyó Oroszországban, Belaruszban és Ukrajnában, amely a Fekete-tengerbe torkollik: A tizennyolcadik században a Dnieprason fát és más litvániai, illetve ukrajnai árukat szállítottak. Hirošima fn. egyes szám (2) város Japán déli részén: Hirošimára dobták le a világ első atombombáját. Hirošimát régebben „Hirosima” néven emlegették. fj ordas fn. (1) keskeny, mély, hosszú tengeri öböl magas, meredek partokkal: Norvégia táját fjordok szabdalják. A fjordokon való hajózás nagy élményt nyújt. forsitija fn. (1) kora tavasszal sárga virágokkal nyíló díszcserje (Forsythia): Már sárgulnak a forszítiák. Egyelőre szokás ezeket a szavakat kissé másképp írni: Dnepras, Hirosima, fiordas, forzitija. Hangsúlyozni kell, hogy a helyesírási norma megállapításakor a jóváhagyási joggal rendelkező VLKK ajánlásaira támaszkodnak; a helyesírási kérdéseket a VLKK Nyelvtani, Helyesírási és Központozási Albizottsága tárgyalja meg. A szótár szerkesztői emellett más, újabb szótárakra, kézikönyvekre és enciklopédiákra is támaszkodnak. Ezért döntöttek úgy, hogy az említett négy szót éppen így írják⁴. A BŽ-be néhány olyan szó is bekerült, amelyet a többi forrástól eltérően írnak: bačiata fn. (2) romantikus, dominikai eredetű páros tánc: Bačiatát táncolni. | zenéje: A bačiata dallama szól. čia čia čia fn. nőnemű, ragozhatatlan, gyors tempójú társas páros tánc, amely Dél-Amerikából származik: Megtanulnak čia čia čia-t táncolni. | zenéje: A čia čia čia dallama szól. ........................ 3 Természetesen az itt felsorolt művek és források korántsem merítik ki mindazokat, amelyekre a BŽ szerkesztői támaszkodnak. 4 A Dniepras fő változatként való megadásához vö. VLKK KB és PVE: 105; a Hirošima alakhoz – PVAz: 156 (a VLE VII, 586 a Hirosima alakot adja meg fő változatként, a PVAz azonban újabb forrás); a fjordas alakhoz vö. VLKK KB; a forsitija alakhoz – TB. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 3 csakra fn. (2) a tibeti és indiai orvoslásban – az emberi testben található (általában hét) energiaközpont bármelyike: A csakrák a gerinc végén, a nemi szervek tájékán, a köldöknél, a szívnél, a torokban, a szemöldökök között és a fej fölött helyezkednek el. Meg lehet nyitni a csakrákat? csianah fn. (2) csianahinában készített, kaukázusi húsos-zöldséges ragu: Az igazi csianah csak bárányhúsból készül. Eszel borjúhúsos vagy sertéshúsos csianahot? Ezeket a szavakat lágyítójel nélkül írták: bačata, ča ča ča, čakra, čanačas stb. A VLKK Idegen szavak megfelelőinek jegyzéke azonban két változatot ad meg – lágyító jellel és anélkül (bačata, bačiata; ča ča ča, čia čia čia). Miután a VLKK Szótári Albizottsága jóváhagyta, úgy döntöttek, hogy ezeket a szavakat úgy veszik fel a BŽ-be, ahogyan ejtik őket. Így helyesírási normájuk fokozatosan változik.5 1.2. A nagy- és kisbetűk használata A BŽ-ben tulajdonnevek is szerepelnek, ezeket nagybetűvel írják. Előfordulnak azonban olyan szavak, amelyek egyik jelentésükben tulajdonnévként (nagybetűvel), másikban köznévként (kisbetűvel) használatosak. Olyan esetek is vannak, amikor tiszteletből, bizonyos megállapodások miatt stb. írnak nagybetűt. A szótár bemutatja ezeket az eseteket. 1.2.1. Ha egy szó valamelyik jelentésében a címszótól eltérő betűvel írandó (általában nagybetűvel), az adott jelentéshez megjegyzést fűznek, és szemléltető példákat adnak: bakchanãlija fn. (1) 1. (nagybetűvel írandó) tsz. római ünnep Bacchus, a bor és a szőlőművelés istenének tiszteletére: A senatus megtiltotta a Bakchanãlija-ünnepségek megtartását. 2. féktelen, kicsapongó mulatozás; szin. orgia: Az ilyen bakchanáliák után reggel úgy zúgott a fejem, mint a méhraj. Mielőtt elkezdődtek volna nyilvános bakchanáliáik, még elnézően tekintettem rájuk. brahmãnas, brahmãnė fn. (2) 1. az indiai legmagasabb kaszt tagja, gyakran pap: A brahmãnas közvetlenül jut hozzá a titkos tudáshoz, az a szívén keresztül érkezik. Brahmãn családba született. 2. (nagybetűvel írandó) hímnemű, egyes számú, személytelen szellemi princípium, a legmagasabb objektív valóság, amely tértől és időtől függetlenül létezik: A Brahmãnas jóval az elme és az értelem megszületése előtt létezett, ezért Brahmãnost lehetetlen ésszel és értelemmel felfogni. čèrberis fn. (1) 1. (nagybetűvel írandó) egyes számú, az ókori görög mitológia lénye – háromfejű kutya, amely az alvilág, Hádész bejáratát őrizte: A halandókat kővé dermesztette, ha megpillantották Čèrberist. 2. közny. nagyon éber és haragos őr: A kollégiumba ma este nem jutsz be – egy ilyen [ilyen] cerberus ül ott, és mindenkit kizavar. dalià fn. (4) 1. sors (2 jelentés), végzet (2 jelentés): Már csak ez a sorsom: meghallgatni az összes barátnőm vallomását. Néha legszívesebben megátkoznám a sorsomat. • vö. nedalia. 2. (nagybetűvel írandó) egyes számú, az ősi litván mitológia emberi szerencsét megszemélyesítő lénye: Néhány mitológus Daliát Laima istennővel hozta kapcsolatba. 1.2.2. Ha egy szó valamelyik jelentésében nagy- és kisbetűvel is írható (a szövegkörnyezettől függően), ezt kizárólag szemléltető példákkal mutatják be: ãktas fn. (2) <...> 2. hivatalos dokumentum, irat, jegyzőkönyv: Normatív ãktas. Ellenőrzési ãktas. Litvánia függetlenségi Ǎktasát más néven február 16-i aktusnak hívják. 5 Elérhető az interneten: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/svetimzodziu-atitikmenys/svetimzodziu-atitikmenu-sarasas-su-paaiskinimais. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 4 bánkas főnév (1) 1. különféle pénzügyi műveleteket végző intézmény (pénz letétbe helyezését elfogadó, pénzt kölcsönző és váltó intézmény): Európai Központi Bank. Banki szolgáltatások. Mi okozta a bankválságot? Hitelért forduljon a bankhoz. Pénzt tartani a bankban. Pénzt vettem fel a bankból <...> 2. HANGSÚLYOZÁS A BŽ nemcsak a címszót hangsúlyozza, hanem a teljes illusztráló mondatot vagy szókapcsolatot is. Ha lehetséges, igyekeznek nehezebb hangsúlyozási esetet bemutatni, azaz a címszó olyan alakját választani, amelyben leggyakrabban hibáznak (pl. az egyes szám eszközhatározói vagy helyhatározói esetét, illetve a többes szám tárgyesetét): babilóniaiak főnév többes szám (2) a Babilóniában élt, valamely sémi nyelvet beszélő nép: <...> Az asszír királyok igyekeztek utánozni a babilóniaiakat, akiknek kultúrája sokkal régebbi volt. babbit főnév egyes szám (2) más fémekkel alkotott ón- vagy ólomötvözet, amely csökkenti a súrlódást: <...> A vezérműtengely perselyekben forog, amelyek belső felülete babbitból van kiöntve. Badmakiai főnév többes szám (3b) falu Telšiai járásban: Útközben betérünk Badmakiába. Badmakiában kevés a lakos. fenekező főnév (2) 1. fenék közelében történő halfogásra szolgáló horgászbot: <...> A horgász fenekező bottal horgászott. hippodrom főnév (2) lovas- és fogathajtó versenyek, valamint lovak kipróbálásának helyszíne – nagy, rendszerint ovális tér: A hippodromban lovakat edzenek, versenyeket rendeznek. Ha a címszónak két hangsúlyozási változata van, mindkettőt feltüntetik, de a mondatban csak az elsődleges változat szerepel6: cukros, cukros melléknév (1), cukros, cukros (2) cukrot tartalmazó, édes ízű: Cukros almák. bőr főnév (1), bőr (4) 1. az ember vagy az állat testének külső rétege: A bőr hámlasztása. A gyermek bőre puha, sima. A szervezet öregedésével a bőr ráncosodik. Száraz bőrre való krémet vettem. <...> Kétségtelen, hogy a második (másodlagos) hangsúlyozási változat sem tekinthető hibának. A hangsúlyozási változatokat a VLKK legújabb határozatai alapján állapítják meg. Ezért a BŽ-ben némely szót nem úgy hangsúlyoznak, mint a DŽ-ben: dárgana (1), darganà (3a) (a DŽ-ben dárgana volt); Jõninės (1), Jonìnės (2) (a DŽ-ben Jonìnės (2), Jõninės (1) szerepelt); Vė̃linės (1), Vėlinès (2) (a DŽ-ben Vėlinès (2), Vė̃linės (1) szerepelt); Žõlinė (1), Žolinė (2) (a DŽ-ben Žolinė (2), Žõlinė (1) szerepelt); baũdžiava (1), baudžiavà (3b) (a DŽ-ben baũdžiava (1) szerepelt). El kell mondani, hogy a VLKK folyamatosan mérlegeli a hangsúlyozási normákat, és a BŽ szerkesztői nem mindig tudják gyorsan követni a változásokat. A helyzetet azonban figyelemmel kísérik, és pontosítják a hangsúlyozási változatokat. Ez azért lehetséges, mert a szótár online. 6A BŽ szerkesztőinek azt is javasolták, hogy az illusztráló példában zárójelben tüntessék fel a második hangsúlyozási változatot. Ebben a szótárban azonban a különféle zárójeleknek olykor más szerepük van, a zárójelek sokasága pedig megnehezítené az illusztráló mondat olvasását, ráadásul ez fölösleges információ lenne. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 5 3. SZAVAK ÉS JELENTÉSÜK 3.1. Már említettük, hogy a BŽ-ben nincsenek nem ajánlott és kerülendő szavak. A szótár szerkesztői már kaptak kérdéseket arról, miért kerültek be a szótárba a balius, bintas, čarteris, domkratas, kaladė, kaladėlė, samovaras. szavak. Ezeket valóban egyes nyelvi források egy ideig kerülendőnek vagy egyenesen nem ajánlottnak tartották. Normatív megítélésük mára megváltozott, ezért normatív szóként kerültek be a BŽ-be. A KP4₂ a norma elsődleges változataként a bintas szót adja meg, a norma mellékváltozataiként pedig a balius, domkratas, kaladė, kaladėlė. szavakat. A samovaras szó etnográfiai jellegűnek számít, és használható. A čarteris szóval kapcsolatban pedig: maga a szó nem nem ajánlott, csak az egyik jelentése az7. čárteris főnév (1) tengeri vagy légi fuvarozási bérleti szerződés: Határozott időre szóló [utazási] čárteris. bìntas főnév (1) nagyon ritka szövésű pamutból készült sebkötöző pólya: Steril bìntas. Kösd be bìntasszal a lábát. Vágj le a bìntasból. bãlius főnév (2) bizalmas, tréfás. LAKOMA, VIGALOM: Velencei álarcos bãlius. Meghívni valakit a bãliusra. bãlius rendezése [szervezése]. | HÁZIBULI: A diáklányok szobája a bãlius után borzalmasan festett. domkrãtas főnév (2) [műsz.] EMELŐ 1: Az autót domkrãtasszal emelték fel. A kisebb méretű nagybetűk jelölik a norma elsődleges változatát; más szóval, a másodlagos normaváltozat így az elsődleges változatra utal. Az ajánlottabb változatra a szó egyik vagy másik jelentése is utalhat: fãktorius főnév (1) 1. TÉNYEZŐ 1: Kockázati fãktorius. Társadalmi fãktoriusok elemzése. A fãktoriusok kölcsönhatása. 2. matematikában – szorzótényező, szorzó: Azt a mennyiséget, amellyel egy másik mennyiséget megszoroznak, fãktoriusnak, azaz szorzótényezőnek nevezik. • vö. Rh-faktor. Megjegyzendő, hogy a kisebb méretű nagybetűk jelölik a ritkábban használt szó, terminológiai szempontból másodlagos változat, stilisztikailag konnotált vagy nyelvjárási szó gyakoribb szinonimáját vagy elsődleges változatát is8: diplòminis2 főnév (1) bizalmas, tréfás. DIPLOMAMUNKA: Mikorra írod meg a diplòminist? begemòtas főnév (2) VÍZILÓ: Zsiráfokat, begemòtasokat, zebrákat és sok más szavannai állatot láttunk. A begemòtas tudományos neve nagy víziló. bãlso stýga HANGSZALAG: Hosszas beszéd közben elfáradnak a bãlso stýgák. Ne erőltesd meg a bãlso stýgáidat. 3.2. A BŽ több mint 9000 új szót9 és számos új jelentést tartalmaz, amelyek a DŽ-ben nem szerepeltek – egyrészt régóta ismert, a köznyelvben már elterjedt szakkifejezéseket, másrészt korábban szótárakban nem rögzített új szavakat, például: botanika – aktinidija, arachis, araukarija, cukinija, finikas, forsitija, frezija, gardenija, kardamonas stb.; orvostudomány – analgètikas, artròzė, ateroskleròzė, celiùlitas, encefalìtas, eufòrija, glaukomà, katèteris, laringìtas, miomà; zoológia – bãsetas, bòkseris, 7 Vö. KP4₂, 21: čarteris idegen szó, nem ajánlott = charterjárat. 8 Apie tai išsamiau žr. Liutkevičienė D. 2014: Nuorodinis žodžių aiškinimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 4, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 219–229. 9 Az itt említett szavak közül néhánnyal kapcsolatban (atmintukas, failas, lazánija, rinkmena, spausdintuvas stb.) az olvasókban kérdések merülhetnek fel – hiszen ezek már a DŽ hetedik kiadásában (2012) is szerepelnek. Ezek a szavak azonban éppen a készülő BŽ-ből kerültek át a DŽ-be, nem pedig fordítva. A DŽ hetedik kiadásának készítésekor a BŽ szerkesztőit felkérték, hogy kissé frissítsék a DŽ szókincsét. Ez meg is történt, de ezeket a szavakat nem vették fel a DŽ törzsszövegébe: külön mellékletben szerepelnek, amely után ez áll: „A készülő „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas”-ból összeállítva.” Ezenkívül a DŽ előszavában (VIII. o.) a következő mondat olvasható: „<...> a készülő „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas”-ból származó, a DŽ-ben nem szereplő szavak kis (csaknem két és fél száz szóból álló), másképpen összeállított függeléke került be.” BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 6 tüskésfarkú hangyászsün, echidnà, èmu, koalà, kòlis, opòsumas, rotveileris, sėteris; vallás – abàtas, egzorcizmas, mandalà, mišòlas, màntra, monsinjoras, reformàtas, reinkarnãcija; gasztronómia – adžikà, bri, charčio, edãmas, kapučìnas, kãris, lazanìja, tekilà, tònìkas, kenőkrém; számítástechnika – atmintùkas, fá ilas, feisbukas, hipertèkstas, modèmas, rinkmenà, skáipas, spausdintùvas, tinklalapis, tvìteris, vìrusas, žiniãtin klis. Így bizonyos esetekben már kodifikálva lesz a szó vagy annak jelentése szerinti norma. 4. NORMÁZÁS ILLUSZTRÁLÓ PÉLDÁKKAL A BŽ-ben jóval több illusztráló példa található, mint a DŽ-ben. Ezek célja nemcsak a címszó meghatározásának bővítése, a szóval kapcsolatos további információk nyújtása és az adott szó szemantikai környezetének bemutatása, hanem annak jelzése is, hogy melyik használat helyes. Ezért igyekeznek olyan szerkezeteket felvenni, amelyekben nyelvhasználati hibák fordulhatnak elő. Az ilyen példákat korpuszokban (DLKT, LMKT), nyelvművelő művekben, tanácsadási adatbázisokban és másutt keresik. Néha szögletes zárójelben egy további, kiegészítő használati változatot is megadnak – másik esetet, elöljárószót vagy hasonlót. Az ilyen feltüntetés azt jelenti, hogy mindkét (vagy több) megadott változat egyenértékű és használható: batsiuvỹs, batsiu vė dkt. (3b) cipőkészítő vagy -javító: <...> Fiatal korában apám kovács is volt, cipész is [kovács is, cipész is]. <...> būti, yra (būna, būva, èsti), buvo ige. <...> 8. az összetett állítmány kapcsolóeleme: <...> Tanárnak kellett lenned [tanárnak]. Csúnya dolog ilyen hazugnak lenni [ilyen hazugnak]. Hűségesnek lenni nem könnyű. <...> dòras, dorà mn. (4) 1. erkölcsi normákat követő, hazugságra és csalásra nem hajlamos; szin. erkölcsös: <...> Becsületes emberekké neveltem a gyerekeket [becsületes embereknek]. A fiát becsületes embernek nevelte. <...> drebėti, drėba, drebėjo ige. 1. (mitől, mi miatt, mitől) belső vagy külső erők hatására rázkódik, remeg; szin. reszket, vacog: <...> A hidegtől remegett [a hidegtől]. Az ajka dühében remegett [dühében]. 5. A SZINTAKTIKAI VONZAT JELÖLÉSE A BŽ-ben az igéknél, a nehezebb esetekben pedig a mellékneveknél vagy főneveknél is jelölik a szintaktikai vonzatot (valenciát). A BŽ a vonzatot a kas kérdő névmás eseteivel (elöljárószóval vagy anélkül)10 jelöli. Így a szótár használója további információt kap arról, hogy a címszóval melyik eset vagy elöljárószós szerkezet használható. Egyébként a szintaktikai vonzatot az illusztráló példák is megmutatják. Például: atstovauti, atstovauja, atstovavo ige. (kinek) képviselőként eljárni: A képviselők választóikat, érdekeiket képviselik. A konferencián ő fogja képviselni az országunkat. balsuoti, balsuoja, balsavo ige. (miről, ki ellen, kire, mire) választáskor vagy más kollektív döntés során szavazatot leadni, véleményt nyilvánítani szavazólappal (szavazattal), kézfeltartással, telefonhívással vagy más módon: A képviselők a szerződés ratifikálásáról szavaztak. Dù emberek 10 Apie tai išsamiau žr. Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylyte K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 7 a javaslat ellen szavazott. Ki szavaz arra, hogy a kiadványt nyomtatásra jóváhagyják? Ma a határozattervezetről szavazunk. bodėtis, bōdisi, bodéjosi ige, visszaható (kit, mivel) ellenszenvet érezni, nem kedvelni, gyűlölni, kerülni: Nem érdemes egy hideg őszi napon irtózni a szitálástól és a ködtől. A gyermek irtózik a tanulástól. Mindenki irtózik tőlem. Ne idegenkedj a vendégektől. megfelelés, megfelelés főnév, nőnemű (3b) (minek, mihez) termékre, gyártmányra, folyamatra vagy szolgáltatásra megállapított, illetve előírt követelményeknek való megfelelés: Az irányelvek követelményeinek való megfelelés. A törvénycikknek az Alkotmánnyal való megfelelését vizsgálják. valamit magával vivő melléknév (3b) (mivel) úgy, hogy közben (mit) visz: A férfiak virágcsokrokat vittek. Az asszonyok csecsemőket vittek. Kosárral mentem haza. Egy zászlókat vivő túrázócsoport. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK A köznyelvi litván nyelv szótára egyéb feladatai mellett normatív munkát is végez. A nyelvi normákat a szótár többféle szempontból mutatja be. 1. Helyesírás. A szótár szerkesztői folyamatosan figyelemmel kísérik a helyesírási normák változásait, és a szótárba csak egyetlen, a legújabb változatot veszik fel, még akkor is, ha jelenleg a használatban esetleg a másik változat elterjedtebb. Emellett a szótár szövegeiben rendszeresen – meghatározott utalásokkal és példákkal – bemutatják azokat az eseteket, amikor a közneveket nagybetűvel írják, vagy ellenkezőleg, a tulajdonnevek köznevekké válnak, és kisbetűvel írandók. 2. Hangsúlyozás. A szótárban nemcsak a címszó, hanem a szemléltető példák valamennyi szava is hangsúlyjelölést kap. Ha egy szónak kétféle hangsúlyozása lehetséges, címszóként mindkét hangsúlyváltozat szerepel. 3. Szavak és jelentésük. A szótárban nincsenek nem ajánlott vagy kerülendő szavak; az itt szereplő valamennyi szó és jelentés használható. A szótár több mint 9000 új szóval, valamint számos olyan új jelentéssel bővült, amelyek a DŽ-ben nem szerepeltek. 4. Normák bemutatása szemléltető példákkal. A szótár példáinak célja nem csupán a címszó meghatározásának bővítése, a szóval kapcsolatos további információk nyújtása és az egyes szavak szemantikai környezetének bemutatása, hanem annak hangsúlyozása is, hogy melyik nyelvhasználat helyes. 5. A szintaktikai kapcsolódási képesség jelölése. A szótárban az igék, valamint a nehezebb esetekben a melléknevek és főnevek mellett is feltüntetik a szintaktikai kapcsolódási képességet. Ez további tájékoztatást ad arról, hogy a címszóval használható-e valamelyik vagy másik eset, illetve elöljárós szerkezet. 6. A jövőben ez a szótár várhatóan a kodifikált normák egyik forrásává válik. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 8 ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. BŽ Antraštynas – Bendrinės lietuvių kalbos žodyno Antraštynas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/antrastynas/. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas. DŽ 2011– Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 6-asis pataisytas ir papildytas leidimas, internetinė versija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. DŽ 2012 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, 7-asis pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. LMKT – Lietuvių mokslo kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://coralit.lt/. Interneto tekstų ištekli ai naršyti paieškos sistema Google (https://www.google.lt). LITERATŪRA DLKG 1996 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 2 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKSS 1998 – E. Valiulytė. Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. FLKG 1998 – A. Valeckienė. Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos konsultacijų bankas. KKP – Kanceliarinės kalbos patarimai. Sud. P. Kniūkšta. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, internetinis leidimas. Prieiga internete: http://kanceliariniaipatarimai.lki.lt/. KP – Kalbos patarimai.1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2004; 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003; 3, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003; 4 (pirmas leidimas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2005; 4 (antras leidimas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2013. Liutkevičienė D. 2014: Nuorodinis žodžių aiškinimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 4, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 219–229. Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylytė K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. LKE 1999 – V. Ambrazas, A. Girdenis, K. Morkūnas, A. Sabaliauskas, V. Urbutis, A. Valeckienė, A. Vanagas. Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis, 1965; 2, Vilnius: Mintis, 1971; 3, Vilnius: Mokslas, 1976. LKVJŽ – N. Sl文žienė. Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas. 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1994; 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1998; 3, Vilnius, Lietuvių kalbos institutas, 2004. LKŽₑ – Lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas. Red. kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – Atnaujinta versija 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt. LNKŽ 2001 – E. Jakaitienė E., S. Berg-Olsen. Lietuvių-norvegų kalbų žodynas = Litauisk-norsk ordbok, Vilnius: Baltos lankos. LVvGDB – Lietuvos vietovardžių geoinformacinė duomenų bazė. Prieiga internete: http://lvgdb.lki.lt. MLKŽ 2000 – M. Norkaitienė, R. Šepetytė, Z. Šimėnaitė. Mokom asis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Baltos lankos. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 9 ND – Naujažodžių duomenynas. Prieiga internete: http://naujažodžiai.lki.lt. NSDB – Naujųjų skolinių duomenų bazė. Prieiga internete: http://nsdb.sociolingvistika.lt. PVA 2008 – Pasaulio vietovardžiai. Amerika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. PVAAAO 2010 – Pasaulio vietovardžiai. Afrika. Antarktida. Australija. Okeanija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. PVAz – Pasaulio vietovardžiai. Azija. 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2012; 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2014. PVE 2006 – Pasaulio vietovardžiai. Europa, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://www.lrs.lt/pls/tb/tb.search. VLE VII – Visuotinė lietuvių enciklopedija 7, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. VLKK konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www3.lrs.lt/pls/inter3/dokpaieska.showdoc_l?p_id=385140&p_query=&p_tr2=. Gauta 2015 11 02 Priimta 2015 12 28 BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204