Bendrinės kalbos normų pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet A KÖZNYELVI NORMÁK BEMUTATÁSA A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRÁBAN KULCSSZAVAK: szótár, köznyelv, normázás. BEVEZETÉS A Litván Nyelvi Intézet lexikográfusai által készített és az interneten már közzététel alatt álló Litván köznyelvi szótár1 (a továbbiakban – BŽ) feladatai többfélék. A fő feladat – sok más szótárhoz hasonlóan – a szavak értelmezése. Azonban, ahogy maga az elnevezés is mutatja, ez a köznyelv szótára, ezért nem tartalmazhat nem normatív elemeket. Amikor arról döntenek, hogy mely szavakat vegyék fel a szótárba, és milyen mondatokkal vagy szókapcsolatokkal szemléltessék őket, a szótár szerkesztői a nyelv valamennyi szintjén a használat változataival szembesülnek. Jelenleg a nyelvi jelenségek változatainak értékelésében általában négy fokozatot különböztetnek meg: a norma elsődleges változatát, a norma másodlagos változatát, a kerülendő változatot és az el nem fogadható változatot. A BŽ-be csak azok a szavak vagy jelentéseik kerülnek be, amelyeket a norma elsődleges vagy másodlagos változataként értékelnek. A szótárban nincsenek el nem fogadható vagy kerülendő nyelvi jelenségek – pontosabban fogalmazva, törekednek arra, hogy ne legyenek. Erről a BŽ előszava is szól: „Ez egy normatív kiadvány, amely a ténylegesen funkcionáló nyelvi lexikát, a köznyelvi szavak helyes használatát tükrözi. Nem normatív, el nem fogadható vagy kerülendő szavak nincsenek benne. A szótár a norma elsődleges lexikai, szóalkotási, hangsúlyozási vagy egyéb változatai mellett a norma másodlagos változatait is közli. Hangsúlyozandó, hogy a másodlagos norma használata nem számít nyelvi hibának.“2 Ez az utolsó mondat a szótár szerkesztői számára igen jelentős. Úgy tűnhet, kissé különös erről írni, hiszen a norma – legyen elsődleges vagy másodlagos – éppen norma. Sajnos azonban a túlságosan buzgó nyelvművelők gyakran a norma másodlagos változatát nem használhatónak tartják, és automatikusan, a stílusra vagy a szövegkörnyezetre való tekintet nélkül, az elsődlegesre cserélik. A szótár szerkesztőinek értelmezése szerint ez a nyelv elszegényítése. Hiszen a köznyelv a társadalmi élet számos területét magában foglalja, ezért a szótárban nem csupán hivatalos, szerkesztett írott nyelvként értelmezik – ide tartozik a beszélt nyelv, a szemléletes lexika és a szinonimák is. Kétségtelenül problémák merülnek fel, amikor el kell dönteni, hogy egy szó a beszélt nyelv tényének vagy zsargonnak tekintendő-e. Általában véve az a kérdés, hogy valamely nyelvi jelenség normatív vagy nem normatív-e, már a szavak kiválasztásakor felmerül, és ez a kérdés folyamatosan felmerül a szavak jelentéseinek elkülönítésekor, a hangsúlyozáskor, a kiválasztáskor 1 Jelenleg tizenegy betűs szövegek teljesen elkészült változatai vannak feltöltve az internetre. Ezeket a betűket kékkel jelölik. További négybetűs szövegek feltöltése is megkezdődött, ezek a betűk piros színűek. A szótár online elérhetősége: http://bkz.lki.lt/. Ezenkívül az internetre feltöltötték a BŽ különálló részét, az Antraštynas-t. Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/antrastynas/. 2 Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/?pg=bendros_zinios. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 2 szemléltető példát, sőt még a helyesírást illetően is. A szótár szerkesztői nem mindig tudnak egyedül döntéseket hozni ezekben a kérdésekben, ezért különböző nyelvművelő kt.), konsultacijų ir kitokiomis bazėmis (LVvGDB, ND, NSDB, VLKK KB), lietuvių kalbos művekre (KKP, KP és szótárakra (LKŽe, DŽ, LNKŽ, MLKŽ, LKVJŽ, PVE, PVA, PVAAAO, PVAz stb.), nyelvtanokra és más művekre (DLKG, DLKSS, FLKG, LKE, LKG), valamint a Litván Köztársaság terminológiai bankjára (TB)3 támaszkodnak. A már megírt és szerkesztett BŽ-szövegeket a Valstybinė lietuvių kalbos komisija (a továbbiakban – VLKK) által kijelölt bírálók értékelik (prof. dr. Albinas Drukteinis, doc. dr. Lina Murinienė, a Gimtoji kalba folyóirat főszerkesztője, Rita Urnėžiūtė). Észrevételeket tesznek, később pedig ezeket és a BŽ szövegeit a VLKK Szótári albizottságában megvitatják. Ez azért történik, mert a BŽ-t normatív szótárként szándékozzák jóváhagyni. 1. HELYESÍRÁS 1.1. Általános megjegyzések A szótár összeállításának kezdetén egyes szavaknak több helyesírási változatát adták meg, később azonban úgy döntöttek, hogy csak egyet, a fő változatnak tekintettet adják meg. Így a szótárban nincsenek helyesírási változatok. Az olyan helyzet, amikor két helyesírási változat lehetséges (az alább említett szavakról van szó), egyfajta átmeneti időszakként értékelendő, mivel hosszabb távon úgyis egyetlen változatot kodifikálnak (elég csak a biaurus / bjaurus, spiauti / spjauti és hasonló esetekre gondolni). Például a BŽ-ben ez szerepel: Dniẽpras fn. egyes szám (2) folyó Oroszországban, Fehéroroszországban és Ukrajnában, amely a Fekete-tengerbe torkollik: A tizennyolcadik században a Dnyeperen fát és egyéb litván, valamint ukrán rakományokat úsztattak le. Hiroshma fn. egyes szám (2) város Japán déli részén: Hirosmára dobták le a világ első atombombáját. Hiroshmát régen „Hirosimának” nevezték. fjòrd fn. (1) keskeny, mély, hosszú tengeröböl magas, meredek partokkal: Norvégia tája fjordokkal szabdalt. A fjordokon való hajózás nagy benyomást kelt. forszitía fn. (1) kora tavasszal sárga virágokkal nyíló díszcserje (Forsythia): Már sárgállnak a forsztíciák. Egyelőre szokás ezeket a szavakat kissé másképpen írni: Dnyepr, Hirosima, fjord, forsztícia. Hangsúlyozni kell, hogy az írásmód normájának megadásakor a jóváhagyási joggal rendelkező VLKK ajánlásaira támaszkodnak, az írásmóddal kapcsolatos kérdéseket pedig a VLKK Nyelvtani, helyesírási és központozási albizottságában vitatják meg. A szótár készítői más újabb szótárakra, kézikönyvekre és enciklopédiákra is támaszkodnak. Ezért döntöttek úgy, hogy az említett négy szót éppen így4 írják. A BŽ-be olyan szavakat is felvettek, amelyeket másképpen írnak, mint más forrásokban: bačiatà fn. (2) dominikánus eredetű romantikus páros tánc: Bačiatát táncolni. | az ő zenéje: Ska a bachata dallama. csá-csá fn. nőn. ragozhatatlan gyors tempójú szórakoztató páros tánc, amely Dél-Amerikából származik: 3 Jiẽ mókosi šókti čia čia čià. | jo muzika: Skaba čia čia čià. Természetesen az itt felsorolt művek vagy források korántsem teljes körét képezik azoknak, amelyekre a BŽ szerkesztői támaszkodnak. 4 A Dniepras mint fő változat tekintetében vö. VLKK KB és PVE: 105; a Hirošima tekintetében – PVAz: 156 (a VLE VII, 586-ban a Hirosima a fő változat, azonban a PVAz újabb forrás); a fjordas tekintetében vö. VLKK KB; a forsitijáról – TB. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Litván köznyelvi szótárban | 3 csakra fn. (2) a tibeti és indiai orvoslás szerint az emberi testben található (általában hét) energiapontok bármelyike: A csakrák a gerinc végén, a nemi szervek tájékán, a köldökben, a szívben, a torokban, a szemöldökök között, a fej fölött találhatók. Lehetséges megnyitni a csakrákat? csianah fn. (2) kaukázusi húsés zöldségpörkölt, amelyet csianahiban készítenek: Az igazi csianahi – csak bárányból készül. Válgysi čianãchą sù veršiena a sù kiaulena? Šie žodžiai buvo rašomi be minkštumo ženklo: bačata, ča ča ča, čakra, čanachas ir pan. Tačiau VLKK Svetimžodžių atitikmenų sąraše5 teikiami du variantai – su minkštumo ženklu ir be jo (bačata, bačiata; ča ča ča, čia čia čia). VLKK Žodyno pakomisei pritarus, buvo nuspręsta į BŽ traukti šiuos žodžius, rašomus taip, kaip jie tariami. Taigi jų rašybos norma jau pamažu keičiama. 1.2. Didžiųjų ir mažųjų raidžių rašymas BŽ, yra ir tikrinių daiktavardžių, jie rašomi didžiąja raide. Tačiau pasitaiko tokių žodžių, kurių viena reikšmė gali būti reiškiama tikriniu žodžiu (rašoma didžiąja raide), kita – bendriniu žodžiu (rašoma mažąja raide). Azonban olyan esetek is előfordulnak, amikor a nagybetűt tiszteletből, bizonyos megállapodások miatt vagy hasonló okból írják. Az ilyen eseteket a szótár feltünteti. 1.2.1. Amikor egy szó valamelyik jelentésében más betűvel írandó, mint a kiemelt címszó (rendszerint nagybetűvel), az adott jelentéshez megjegyzést fűznek, és szemléltető példákat adnak: bakchanãlija fn. (1) 1. (nagybetűvel írandó) tsz. a bor és a borászat istenének, Bacchusnak a tiszteletére rendezett római ünnep: Senãtas ùždraudė Bakchanãlijų šventmą. 2. mértéktelen, féktelen lakomázás; szin. orgia: Põ toki bakchanãlijų rytais galvõs nuõ bčių spiẽčiaus ne at skrdavau. Még mielőtt elkezdődtek volna a nyilvános bacchanáliák, még toleránsan tekintettem rájuk. brahman, brahmani fn. (2) 1. a legmagasabb kasztba tartozó indiai ember, gyakran pap: A brahman közvetlenül kapja meg a titkos tudást, az a szívén keresztül érkezik. Brahman családba született. 2. (nagy kezdőbetűvel írva) hímnemű egyes szám személytelen szellemi alapelv, a tértől és időtől függetlenül létező legmagasabb objektív valóság: A Brahman már jóval azelőtt létezett, hogy megszületett volna az ész és az értelem, ezért a Brahmant ésszel és értelemmel lehetetlen megérteni. cerberus fn. (1) 1. (nagy kezdőbetűvel írva) egyes szám ókori görög mitikus lény – háromfejű kutya, amely az alvilág, Hádész bejáratát őrizte: Az egyszerű halandók kővé dermedtek, amikor meglátták Cerberust. 2. köznyelvi nagyon éber és mérges őr: A kollégiumba este nem jutsz be – ott ül egy olyan [olyan] cerberus, és mindenkit elkerget. rész főnév (4) 1. sors (2 alkalommal), végzet (2 alkalommal): Ilyen hát az én sorsom: minden barátnőm vallomását hallgatni. Néha az ember legszívesebben megátkozná a saját sorsát. • vö. balsors. 2. (nagy kezdőbetűvel írva) egyes szám az ember szerencséjét megtestesítő ókori litván mitikus lény: Egyes mitológusok Daliát Laimė istennővel hozták kapcsolatba. 1.2.2. Ha egy szó valamely jelentésében nagyés kisbetűvel is írható (ez a szövegkörnyezettől függ), ezt csak szemléltető példákkal mutatják be: aktas fn. (2) <...> 2. hivatalos dokumentum, irat, jegyzőkönyv: Norminis aktas. Patikrinimo aktas. A Litvánia Függetlenségi Nyilatkozatát másképpen Február 16-i okiratnak nevezik. 5 Online hozzáférés: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/svetimzodziu-atitikmenys/svetimzodziu-atitikmenu-sarasas-su-paaiskinimais. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Litván köznyelvi szótárban | 4 bankas fn. (1) 1. különféle pénzügyi műveleteket végző intézmény (pénzt fogad el megőrzésre, kölcsönöz, pénzt vált): Európai Központi Bank. Banki szolgáltatások. Mi okozta a bankválságot? Hitelért forduljanak a bankhoz. Pénzt tartani a bankban. Pénzt vettem ki a bankból <...> 2. HANGSÚLYOZÁS A BŽ-ben nemcsak a címszó, hanem az egész szemléltető mondat vagy szókapcsolat is hangsúlyozva van. Amennyiben lehetséges, igyekeznek nehezebb hangsúlyozási esetet bemutatni, vagyis a címszó olyan alakját választani, amelyben a leggyakrabban fordulnak elő hibák (pl. az egyes számú eszközhatározói esetet, helyhatározói esetet, a többes számú tárgyesetet): babiloniečiai fn. többes szám (2) Babilóniában élt nép, amely egy sémi nyelvet beszélt: <...> Az asszír királyok megpróbálták utánozni a babilóniaiakat, akiknek kultúrája sokkal régebbi volt. babit főnév egyes szám (2) ónt vagy ólmot más fémekkel ötvöző, a súrlódást csökkentő ötvözet: <...> Az elosztótárcsa olyan csapágyakban forog, amelyek belső felülete babittal van kiöntve. Badmakiai főnév többes szám (3b) falu a Telšiai járásban: Útközben beugrunk Badmakiaba. Badmakiuo sè gyvéntojų nedag. dugnnė fn. (2) 1. horog a fenék közelében történő halfogáshoz: <...> A horgász dug ni nè halászott. hipodròmas fn. (2) a lovasés fogathajtó versenyek, valamint a lovak kipróbálásának helye – nagy, rendszerint ovális pálya: A hipodromèban lovakat képeznek ki, és versenyeket rendeznek. Ha a címszónak két hangsúlyozási változata van, mindkettőt megadják, de a mondatban csak az első (fő) változat szerepel6: cùkrinis, cùkrinė melléknév. (1), cukrnis, cukrnė (2) cukrot tartalmazó, édes ízű: Cukrozott alma. bőr, főnév (1), bőrt (4) 1. az ember vagy az állat testének felső rétege: Bőrradírozás. A gyermek bőre puha, sima. Ahogy a szervezet öregszik, a bőr ráncosodik. Száraz bőrre való krémet vásárolt. <...> Kétségtelen, hogy a hangsúlyozás második (másodlagos) változata sem tekinthető hibának. A hangsúlyozási változatokat a VLKK legújabb határozatai alapján állapítják meg. Ezért egyes szavakat a BŽ-ben nem úgy hangsúlyoznak, mint a DŽ-ben: dárgana (1), darganà (3a) (a DŽ-ben dárgana volt); Jninės (1), Jonnės (2) (a DŽ-ben Jonnės (2), Jninės (1) volt); Vėlinės (1), Vėlnės (2) (a DŽ-ben Vėlnės (2),Vėlinės (1) volt); Žlinė (1), Žolnė (2) (a DŽ-ben Žolnė (2), Žlinė (1) volt); baũdžiava (1), baudžiavà (3b) (a DŽ-ben baũdžiava (1) volt). Meg kell jegyezni, hogy a VLKK folyamatosan felülvizsgálja a hangsúlyozási normákat, és a BŽ készítői nem mindig tudják gyorsan figyelembe venni a módosításokat. A helyzetet azonban figyelemmel kísérik, és a hangsúlyozási változatokat pontosítják. Ez azért lehetséges, mert a szótár internetes. 6 A BŽ szerkesztőinek azt javasolták, hogy az illusztrációs példában zárójelben a második hangsúlyozási változatot is tüntessék fel. Ebben a szótárban azonban a többféle zárójelet időnként más célokra használják, a zárójelek sokasága pedig nehezítené az illusztrációs mondatot, ráadásul ez fölösleges információ lenne. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Litván köznyelv szótárában | 5 3. SZAVAK ÉS JELENTÉSÜK 3.1. Már említettük, hogy a BŽ-ben nincsenek nem ajánlott és kerülendő szavak. A szótár szerkesztői már kaptak olyan kérdéseket, hogy miért kerültek be a szótárba a balius, bintas, čiarteris, domkratas, kaladė, kaladėlė és samovaras szavak. Ezeket ugyanis egyes nyelvi forrásokban egy ideig kerülendőnek vagy egyáltalán nem ajánlottnak tartották. Mostanra megváltozott a normatív megítélésük, ezért normatív szavakként kerültek be a BŽ-be. A KP42 a bintas szót adja meg a norma fő változataként, a balius, domkratas, kaladė és kaladėlė szavakat pedig a norma mellékes változataiként. A samovaras szót etnografizmusnak tekintik, és használható. A čiarteris szóval kapcsolatban – maga a szó nem kifogásolható, csak az egyik jelentése kifogásolható7. čiárteris fn. (1) tengeri vagy légi közlekedési eszköz bérleti szerződése: Terminúotasis [keliõnės] čiárteris. bntas fn. (1) nagyon ritka pamutszövetből készült, sebek bekötözésére szolgáló kötés: Sterilùs bntas. Takard le a sarokvasat. Vágd le a vasat. bãlius főnév (2) köznyelvi: bál, lakoma: a velencei csónakosok bálja. Meghívni a bálba. Bált rendezni [vagy szervezni]. | mulatság: A diákok szobája a bál után szörnyen nézett ki. domkrãtas főnév (2) [techn.] emelő 1: Az autót emelővel emelték fel. Kisebb nagybetűkkel jelölik a norma főváltozatát; más szóval így a norma mellékváltozatáról a főváltozatra utalnak. Az ajánlottabb változatra egy szó valamelyik jelentése is utalhat: fãktorius fn. (1) 1. tényező 1: Kockázati tényező. A társadalmi tényezők elemzése. A tényezők együttes hatása. 2. a matematikában – szorzandó, tényező: Azt a mennyiséget, amellyel egy másik mennyiséget megszoroznak, tényezőnek vagy szorzónak nevezik. • vö. Rh-faktor. Megjegyzendő, hogy a kisebb nagybetűkkel a ritkábban használt szó, terminológiai szempontból mellékváltozat, stilárisan konnotált vagy tájszó gyakoribb szinonimáját, illetve fő változatát is jelölik8: diplòminis2 főnév. (1) bizalmas diplomamunka: Mikòr írod meg a diplomamunkádat? begemòtas főnév (2) víziló: Zsiráfokat, vízilovakat, zebrákat és sok más szavannai állatot láttunk. A víziló tudományos elnevezése a nagy víziló. balso styga hangszalag: Hosszú beszéd közben a hangszalagok elfáradnak. Ne erőltesd meg a hangszálaidat. 3.2. A BŽ több mint 9000 új szót9 és számos olyan új jelentést tartalmaz, amelyek a DŽ-ben nem szerepeltek – mind régóta ismert, a köznyelvben már elterjedt szakkifejezéseket, mind a szótárakban korábban nem rögzített új szavakat, például: botanika – aktinídia, földimogyoró, araukária, cukkínia, datolya, forzícia, frézia, gardénia, kardamom és mások. ; orvostudomány – fájdalomcsillapító, artrózis, ateroszklerózis, cellulitisz, enkefalitisz, eufória, glaukóma, katéter, laringitisz, mióma; zoológia – baset, boxer, 7 Vö. KP42, 21: čarteris idegen. ntk. = charterjárat. 8 Erről részletesebben lásd: Liutkevičienė D. 2014: A szavak utaló magyarázata a Litván köznyelvi szótárban. – Lexikográfia és lexikológia 4, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 219–229. 9 Az itt említett szavak némelyike (atmintukas, failas, lazanija, rinkmena, spausdintuvas stb.) a figyelmetlenebb olvasóban kérdéseket vethet fel – hiszen ezek már szerepelnek a DŽ hetedik kiadásában (2012). Mindazonáltal ezek a szavak éppen a készülő BŽ-ből kerültek be a DŽ-be, nem pedig fordítva. Amikor a DŽ hetedik kiadását készítették, a BŽ szerkesztőit arra kérték, hogy kissé frissítsék a DŽ szókincsét. Így is tettek, de ezek a szavak nem kerültek be a DŽ teljes szövegébe, hanem külön mellékletben szerepelnek, amely alatt ez áll: „A készülő „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ alapján összeállítva.“ Emellett a DŽ előszavában (VIII. o.) a következő mondat olvasható: „ <...> bekerült a készülő „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“-ból származó, másképpen összeállított, kisebb (közel kétszázötven) melléklet a DŽ-ben nem szereplő szavakból.“ BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban | 6 dygliãtriušis, echidnà, èmu, koalà, kòlis, opòsumas, rotveleris, sèteris; vallás – abãtas, egzor czmas, mandalà, mišiõlas, mántra, monsinjòras, reformãtas, reinkarnãcija; konyhaművészet – adžikà, br, charčiò, edãmas, kapučnas, kãris, lazãnija, tekilà, tònikas, ùžtepas; számítástechnika – atmintùkas, fáilas, fesbukas, hipertèkstas, modèmas, rinkmenà, skáipas, spausdintùvas, tinklãlapis, tvteris, vrusas, žiniãtinklis. Így bizonyos esetekben már kodifikálva lesz a szó vagy jelentésének normája. 4. NORMÁLÁS ILLUSZTRÁCIÓS PÉLDÁKKAL A BŽ-ben jóval több illusztrációs példa található, mint a DŽ-ben. Ezek célja nemcsak a címszó meghatározásának bővítése, a szóról szóló további információk nyújtása, valamint az egyik vagy másik szó szemantikai környezetének bemutatása, hanem annak hangsúlyozása is, hogy melyik használat helyes. Ezért igyekeznek olyan szerkezeteket beilleszteni, amelyekben nyelvi hibákat lehet elkövetni. Az ilyen példákat korpuszokban (DLKT, LMKT), nyelvművelő művekben, tanácsadási adatbázisokban és hasonló forrásokban keresik. Néha szögletes zárójelben egy további, kiegészítő használati változatot is megadnak – más ragot, elöljárószót vagy hasonlót. Šis pateikimas reiškia, kad abu (ar keli) pateikiami variantai yra lygiaverčiai ir galimi vartoti: batsiuvỹs, batsiuvė dkt. (3b) batų siuvėjas arba taisytojas: <...> Jaunỹstėje màno tėvas yrà bùvęs i kálviu, i bãtsiuviu [i kálvis, i batsiuvỹs]. <...> būti, yrà (būna, būva, ẽsti), bùvo vksm. <...> 8. sudėtinio tarinio jungtis: <...> Táu reikėjo būti mókytoju [mókytojui]. Negražù būti tókia melagè [tókiai melãgei]. Būti ištikimám nelengva. <...> dras, dorà bdv. (4) 1. paisantis dorovės normų, nemeluojantis, neapgaudinėjantis; szin. erkölcsös: <...> Erényes emberekké neveli a gyerekeket [erkölcsös embereket]. Fiát erényes emberré nevelte.<...> remegni, remeg, remegett ige 1. (mitől, mitől, mivel) belső vagy külső erők hatására rázkódásnak, reszketésnek kitenni; szin. reszketni, dideregni: <...> Reszketett a hidegtől [a hidegtől]. Ajkai remegtek a dühtől [haragjában]. 5. A SZINTAKTIKAI VONZAT JELÖLÉSE A BŽ az igéknél, nehezebb esetekben pedig a mellékneveknél vagy főneveknél is a szintaktikai vonzatosságot (valenciát) jelöli. A vonzatosságot a BŽ a kas kérdő névmás eseteivel (elöljáró nélkül vagy elöljáróval)10 jelöli. Így a szótár olvasója további információt kap arról, hogy a címszóval használható-e valamelyik eset vagy valamelyik elöljárós szerkezet. Egyébként a szintaktikai vonzatosságot szemléltető példák is mutatják. Például: atstováuti, atstováuja, atstovãvo ige. (kinek) képviselőnek lenni: Deputãtai atstováuja rinkjams, j interèsams. Konfereñcijoje js atstovas msų šãliai. balsúoti, balsúoja, balsãvo ige. (miről, mi ellen, miért, mit) választásokon vagy egyébként valamiről kollektívan, telefonon vagy más módon: A képviselők a megállapodás ratifikálására szavaztak. Két ember 10 Erről részletesebben lásd. Liutkevičienė D., Naktinienė G., viai sprendžiant atiduoti balsą, reikšti nuomonę biuleteniu (balsu), pakeliant ranką, Vosylytė K. 2010: Igék és absztraktumaik a Standard litván nyelv szótárában. – Lexikográfia és lexikológia 2, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 235–251. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A nyelvi normák bemutatása a Standard litván nyelv szótárában | 7 A javaslata ellen szavazott. Ki szavaz arra, hogy a kiadványt nyomtatásra jóváhagyják? Ma a határozattervezetre fogunk szavazni. bodėtis, bõdisi, bodėjosi ige. visszaható. (mitől, mivel szemben) ellenszenvet érezni, nem kedvelni, gyűlölni, kerülni: Ne veta šáltą rudeñs diẽną bodėtis dulksnà i ūkanomis. Vaikas bõdisi mókslu. Manęs vis bõdisi. Nesibodėk svečių. atitikts, atitiktiẽs főnév. nőnem (3b) (minek, minek) a termékre, gyártmányra, folyamatra vagy szolgáltatásra meghatározott vagy előírt követelményeknek való megfelelés: Direktỹvos reikalãvimų atitikts. A törvénycikkely alkotmányossággal való összhangját vizsgálják. nẽšinas, nešinà melléknév (3b) (mivel) valamit hordozva: Férfiak, virágcsokrokat hordozva. Asszonyok, csecsemőket hordozva. Hazafelé mennek, kosarat hordozva. Zászlókat vivő nyugdíjasok kis csoportja. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK A Litván köznyelv szótára egyéb feladatai mellett normatív munkát is végez. A nyelvi normákat a BŽ több szempontból mutatja be. 1. Helyesírás. A szótárak szerkesztői folyamatosan figyelemmel kísérik a helyesírási normák változásait, és a szótárba csak egy, a legújabb változatot veszik fel, noha jelenleg a használatban talán a második változat elterjedtebb. Ezenkívül a szótár szövegeiben rendszeresen – bizonyos utalásokkal és példákkal – bemutatják azokat az eseteket, amikor a közszavakat nagy kezdőbetűvel írják, vagy ellenkezőleg, a tulajdonnevek közszavakká válnak, és kisbetűvel írják őket. 2. Hangsúlyozás. A szótárban nemcsak a címszót hangsúlyozzák, hanem az illusztrációs példa valamennyi szavát is. Ha egy szót kétféleképpen lehet hangsúlyozni, címszóként mindkét hangsúlyozási változatot feltüntetik. 3. A szavak és jelentéseik. A BŽ-ben nincsenek nem ajánlott és kerülendő szavak, a szótárban található valamennyi szó, illetve jelentés használható. A BŽ-be több mint 9000 új szót és számos olyan új jelentést vettek fel, amelyek a DŽ-ben nem szerepeltek. 4. Normázás szemléltető példákkal. A BŽ példái nemcsak a címszó meghatározásának kibővítését, a szóról szóló további információk nyújtását és az egyik vagy másik szó szemantikai környezetének bemutatását szolgálják, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy melyik használat helyes. 5. A szintaktikai vonzat jelölése. A BŽ-ben az igéknél, bonyolultabb esetekben pedig a mellékneveknél vagy főneveknél is jelölik a szintaktikai vonzatot. Ezáltal további információt nyújtanak arról, hogy a címszóval használható-e valamelyik esetrag vagy elöljárós szerkezet. 6. Valószínű, hogy ez a szótár a jövőben a kodifikált normák egyik forrásává válik. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A köznyelvi normák bemutatása a Litván köznyelv szótárában | 8 FORRÁSOK BŽ – A litván köznyelv szótára (készülőben). Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt. BŽ Antraštynas – A litván köznyelv szótárának címszójegyzéke. Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/ antrastynas/. DLKT – A mai litván nyelv szöveggyűjteménye. Online hozzáférés: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas. DŽ 2011– A mai litván nyelv szótára, 6., javított és bővített kiadás, internetes változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: http://dz.lki.lt. DŽ 2012 – A mai litván nyelv szótára, 7., javított és bővített kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. LMKT – A litván tudományos nyelv szöveggyűjteménye. Online hozzáférés: http://coralit.lt/. Internetes szöveges források böngészése a Google keresőrendszerrel (https://www.google.lt). LITERATŪRA DLKG 1996 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas. 2 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKSS 1998 – E. Valiulytė. Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. FLKG 1998 – A. Valeckienė. Funkcinė lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos konsultacijų bankas. KKP – Kanceliarinės kalbos patarimai. Sud. P. Kniūkšta. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, internetinis leidimas. Prieiga internete: http://kanceliariniaipatarimai.lki.lt/. KP – Kalbos patarimai.1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2004; 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003; 3, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003; 4 (pirmas leidimas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2005; 4 (antras leidimas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2013. Liutkevičienė D. 2014: Nuorodinis žodžių aiškinimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 4, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 219–229. Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylytė K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. LKE 1999 – V. Ambrazas, A. Girdenis, K. Morkūnas, A. Sabaliauskas, V. Urbutis, A. Valeckienė, A. Vanagas. Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKG – Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis, 1965; 2, Vilnius: Mintis, 1971; 3, Vilnius: Mokslas, 1976. LKVJŽ – N. Sližienė. Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas. 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų lei dykla, 1994; 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų lei dykla, 1998; 3, Vilnius, Lietuvių kalbos institutas, 2004. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, elektroninis variantas. Red. kolegija: G. Naktinienė (vyr. red.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. – Atnaujinta versija 2008. Prieiga internete: www.lkz.lt. LNKŽ 2001 – E. Jakaitienė E., S. Berg-Olsen. Lietuviųnorvegų kalbų žodynas = Litauisknorsk ordbok, Vilnius: Baltos lankos. LVvGDB – Lietuvos vietovardžių geoinformacinė duomenų bazė. Prieiga internete: http://lvvgdb.lki.lt. MLKŽ 2000 – M. Norkaitienė, R. Šepetytė, Z. Šimėnaitė. Mokomasis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Baltos lankos. BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne | 9 ND – Naujažodžių duomenynas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt. NSDB – Naujųjų skolinių duomenų bazė. Prieiga internete: http://nsdb.sociolingvistika.lt. PVA 2008 – Pasaulio vietovardžiai. Amerika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. PVAAAO 2010 – Pasaulio vietovardžiai. Afrika. Antarktida. Australija. Okeanija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. PVAz – Pasaulio vietovardžiai. Azija. 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2012; 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2014. PVE 2006 – Pasaulio vietovardžiai. Europa, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://www.lrs.lt/pls/tb/tb.search. VLE VII – Visuotinė lietuvių enciklopedija 7, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. VLKK konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www3.lrs.lt/pls/inter3/dokpaieska.showdoc_l?p_ id=385140&p_query=&p_tr2=. Beérkezett 2015 11 02 Elfogadva 2015 12 28