Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose

BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas SZINTAKTIKAI HIBÁK VILNIUS MEGYÉJÉNEK ÉRETTSÉGIZŐINEK FOGALMAZÁSAIBAN KULCSSZAVAK: szintaxis, esetek, elöljárószók, utóljárószók, határozói igenevek, a mondatszerkezet hibái. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az utóbbi években sok szó esik az egyre rosszabbul író tanulókról és egyetemistákról, valamint a litván nyelv és irodalom érettségi vizsga nem javuló 1 eredményeiről. Ezért szükségessé vált, hogy a litvániai egyes megyék állami litván kalbos ir literatūros brandos egzamino darbus, ieškoti priežasčių, kodėl taip yra, ir sprendimų, kaip pagerinti padėtį. 2015-ben, miután a Nemzeti Vizsgaközponttól megkapták a 2014. évi állami litván nyelvés 2 irodalomérettségi vizsga 2000 érettségizőjének fogalmazását, megkezdődött a kutatás. A kutatók a fogalmazásokat Litvánia 10 megyéje szerint csoportosították. Jelenleg ezeket a fogalmazásokat (a javítók által még nem javított példányokat) helyesírási, központozási, mondattani és lexikai szempontból vizsgálják. A tanulmány 238 vilniusi járási érettségiző fogalmazásait vizsgálja: 119 olyan diákét, akik nemzeti kisebbségi nyelven oktató iskolákban tanultak, és 119 olyan diákét, akikben az oktatás nyelve a litván volt. A kutatás tárgya az ezekben a fogalmazásokban talált mondattani hibák. A tanulmány célja a litván nyelv és irodalom állami érettségi vizsgáján szabadon választott témában írt fogalmazások elemzése, a jellegzetes mondattani hibák megállapítása, a nemzeti kisebbségi és a litván tannyelvű iskolák litván nyelvi érettségi vizsgadolgozataiban előforduló mondattani hibák hasonlóságainak és különbségeinek feltárása, valamint e hibák okainak megkísérelt meghatározása. A tanulmányban leíró statisztikai és összehasonlító módszereket alkalmaznak. 1 Az Országos Vizsgaközpont adatai szerint 2014–2015-ben ezt a vizsgát az érettségizők mintegy 10 százaléka nem tette le. érettségiző. 2 Lásd még. Solvita Labanauskienė „A legjellemzőbb szintaktikai hibák Dél-Aukštaitija érettségizőinek fogalmazásaiban” című cikkét a Köznyelv 88. kötetében. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi megye érettségizőinek fogalmazásaiban | 2 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A KUTATÁS ADATAI A felsőoktatási intézmények 2010–2012-ben kiadott, a nyelvhelyességet (a humán-, tyrimai atliekami nuolat. Valstybinė lietuvių kalbos komisija (toliau – VLKK) atliko természetés egzakt tudományok területéhez tartozó szövegek) vizsgáló tankönyveinek nyelvi ellenőrzését. Megállapították, hogy a tankönyvekben leginkább az írásjelek használatának szabályait nem tartották be (az összes hiba 35 százaléka). Ez azt mutatja, hogy a szintaktikai kapcsolatokat nem értik, ezért a szintaktikai hibák siejimo klaidos, temos ir remos nepaisymas (Urnėžiūtė 2015: 14–15). 2013 m. aukštųjų gyakoriságuk szerint a második helyre kerültek (24 százalék). Ez nemcsak a ragok és az elöljárószók használatát, hanem a mondatrészeknek az iskolák VLKK által végzett kutatásához benyújtott záróvizsgadolgozatokban megfigyelhető nyelvi normasértések többségét (60 százalék) is érinti: ezek szintaktikai hibák (a ragok, elöljárószók, melléknévi igenevek és határozói igenevek helytelen használata, valamint a mondatok és szókapcsolatok nem megfelelő megalkotása) (Urnėžiūtė 2015: 18). A VLKK emellett értékeli az általános oktatási tantárgyak tankönyveinek (2003-tól) és a szakképzési tankönyveknek (2007-től) a kézirataiban használt nyelvet is (a kutatásról bővebben lásd: www.vlkk.lt). Figyelemre méltó, hogy itt is főként szintaktikai hibákat találtak. A szerkesztőknek, nyelvi lektoroknak, oktatóknak és tanároknak, valamint más szakterületek képviselőinek szánt Gimtosios kalbos folyóiratban különböző rendeltetésű kiadványok nyelvét is értékelik és recenzálják. A recenziókban tükröződnek a leggyakrabban elkövetett nyelvtani hibák, a szintaxis pedig az egyik legszélesebb körben tárgyalt terület. Ezeket a kutatásokat kiegészíti a Vilniusi járás végzős diákjai dolgozatainak szintaktikai hibáiról készült leíró vizsgálat is. A helyes és helytelen szintaktikai használat megkülönböztetésekor a Kalbos patarimai című kiadványban bemutatott változó szintaktikai jelenségek értékelésére támaszkodtunk (a cikkben nyelvi hibának tekintettük a kerülendő és nem ajánlott változatokat), továbbá a 2014. évi záródolgozatok nyelvi értékelésének leírására. A cikkben idézett vilniusi járási tanulói dolgozatokat kódok jelölik: VATM – a vilniusi járás nemzetiségi kisebbségi iskoláinak végzősei, vagyis más anyanyelvű tanulók dolgozatai; VA – a vilniusi járás litván tannyelvű 3 iskoláinak, vagyis anyanyelvi beszélőinek dolgozatai. A hivatkozott példákban csak a tárgyalt hibákat javítják; a többi hibát és a stilisztikai hiányosságokat nem javítják, a mondatokat eredeti formájukban hagyták. Egy-egy fogalmazás szövege átlagosan három oldalt (500–600 szót) tesz ki. Megjegyzendő, hogy a 238 fogalmazás közül 16 nemzeti kisebbségi és 28 litván iskolából származik 3 A kutatás megkönnyítése érdekében a tanulóknak anyanyelvűekre és más anyanyelvűekre való felosztása feltételes (a litván tannyelvű iskolákba nemzeti kisebbségek képviselői is járnak). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi járás érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 3 tanulói munkában egyetlen szintaktikai hibát sem találtak. A feltárt skirstomos į tris tipus: linksnių, prielinksnių ir polinksnių vartojimo bei sakinių sandaros szintaktikai hibák hiányosságai (lásd az 1. táblázatot). 1. TÁBLÁZAT. A más anyanyelvű és anyanyelvi érettségizők által elkövetett hibák statisztikája A hiba típusa Kitakalbių daromos hibák Gimtakalbių daromos hibák A hibák os aránya száma százalékA hibák os aránya száma százalék1. A ragok hibái 107 56,3 79 60,8 2. Az elöljárópolinksnių hibák szók és 36 19 21 16,1 hibái Összese3. Sakinių sandaros n: 190 130 47 24,7 30 23,1 A statisztikai adatok elemzése három dolgot tárt fel: 1) a más anyanyelvűek egyharmaddal több hibát ejtenek; 2) a leggyakoribbak a raghasználati hibák – (ezek a szintaktikai hibák mintegy 56,3 százalékát (VATM), illetve körülbelül 60,8 százalékát (VA) teszik ki); 3) a legkevesebb elöljáróés utóljáró-hibát találtak (körülbelül 19 százalékot, illetve megközelítőleg 16,1 százalékot. ). A kiemelt hibacsoportokat a továbbiakban gyakoriságuk szerint tárgyaljuk. 1. A RAGOK HASZNÁLATÁNAK HIBÁI Megfigyelték, hogy a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban leggyakrabban a nem megfelelő rag kiválasztása miatt helytelenül alkotják meg a szókapcsolatokat. A talált raghasználati hibákat részletesebben csoportosítják (lásd a 2. táblázatot). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi megye érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 4 2. TÁBLÁZAT. A más anyanyelvű és az anyanyelvi érettségizők által Klaidos elkövetett esetképzési hibák statisztikája altípus Kitakalbių elköveteGimtakalbių tt hibák Pavyzdys Hibák Összesen szám alanyeseti 1 0,9 -az élet százalék cen-35,5 tai a) útján hibák jelennek meg b) részes eseti 4 3,7Klaidų elköveteProc) tárgyeset 19 17,8 1 1,3 eset 19 17,8 2 2,5 hiba e) helyhatározói eset 26 mézet ajándékozott neki az egyik ilyen klaidos tt szám 24,3 32 40,5 hiba a szereplő a végső f) kettős grammatikai esetek eredményben hiba d) eszközhatározói hibái Összesen: 107 79 megfigyelhető ez... 38 44 55,7 nehézségek hála neki hibák s méhek által készített nemesnek érezheti magát Az 1. táblázatból látható, hogy mindkét típusú iskola végzős diákjainak fogalmazásaiban leggyakrabban a kettős esetek hibái fordulnak elő, igaz, ezeket gyakrabban követik el az anyanyelvi beszélők. Ritkábban, de szintén meglehetősen atveju lietuviškų mokyklų abiturientų darbuose tokio tipo klaidų yra daugiau. Tautinių gyakran hibáznak a tanulók a helyhatározói eset helytelen használatakor. A kisebbségi iskolák végzőseinek fogalmazásaiban is sok az eszközhatározói és tárgyeset használatának hibája, míg a legkisebb részt az alanyeset és a részes eset hibái teszik ki, amelyek egyáltalán nem jellemzők a litván iskolák tanulóinak fogalmazásaira. 1.1. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a tanulók egyik közös problémája – nem tudják helyesen használni a kettős eseteket, vagyis más esetek helyett helytelenül az eszközhatározói esetet választják. A melléknevek és melléknévi értelemben használt szavak eszközhatározói esete az írásokban az állapot kifejezésére SOLVITA LABANAUSKIENĖ. A szintaktikai hibák a Vilniusi megye érettségizőinek dolgozataiban | 5 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a helytelenül használt, kettős szerkezetben álló helyett kifejezni: a) alanyeset; b) birtokos eset, c) részes eset és d) tárgyeset, pl. : a) A szerelmes ember fejlődni, alkotni, örülni és boldog lenni (= boldog) akar (VATM 29); <...> Sruoga erkölcsileg erősebbé (= erősebb) vált, ami hozzásegítette őt a személyiség szabadságának megtalálásához és a „Dievų miškas” című csodálatos mű megalkotásához (VATM 85); Úgy gondolom, ez a mű azt mutatja, hogy nem minden ember tud a szerelemben nemes maradni (= nemes maradni) (VATM 182); Úgy gondolja, hogy csak ő lesz boldog (= boldog), Elena pedig ezalatt csak szenvedne, mivel szabadok szeretnének lenni matydama, kaip Garšvą ištinka ligos priepuoliai (VA 10); Taip pat lietuvių literatūros herojai, (= szabadok lenni), kénytelenek szembeszegülni a társadalmi normákkal és fellázadni a társadalom ellen (VA12); <...> Liudas Vasaris, aki maga sem lévén túlságosan vallásos (= vallásos), szülei ösztönzésére belép a papneveldébe (VA 71); b) Így tehát ebből a műből ismét világosan látjuk, hogy a szerelem nem teszi az embert sem nemesebbé, sem jobbá (= sem nemesebbé, sem jobbá) (VA 17); Így tehát a szerelem gyakran nem teszi nemessé (= nemessé) az embert, ha féltékenységgel, hűtlenséggel <...> „teli” lesz (VA 28); c) Egyesek számára ez az élet célja, mások számára egyszerű érzés, amely csupán segít az embernek boldoggá válni (= boldoggá válni) (VATM 182); A legfontosabb feladattá az válik, hogy jobb emberré váljunk, és ne legyünk közömbösek (= közömbösek) mások iránt (VATM 1525); Hiszen nemesnek lenni azt jelenti, hogy erkölcsösnek, tisztának és tiszteletet ébresztőnek lenni (= nemesnek lenni azt jelenti, hogy erkölcsösnek, tisztának és tiszteletet ébresztőnek lenni) (VA 10); Ahhoz, hogy boldogok legyünk (= boldognak), szeretnünk kell és szeretve kell lennünk (VA 13); A szabadság azt jelenti, hogy függetlenek, korlátozásoktól mentesek vagyunk (= függetlennek, korlátozásoktól mentesnek) (VA 22); A szeretet meleg és kellemes, simogatja a lelket, segít felfedezni önmagunkat, és erősebbnek érezni magunkat (= erősebbnek) (VA 22); Vagyis a hozzánk közel álló emberekről bennünk élő emlékek segítenek abban, hogy ne érezzük magunkat magányosnak (= magányosaknak) (VA 68); <...> különösen a szeretet válik szilárd támaszszá, amely lehetővé d) Mykoliuko meilė Severiutei, mano nuomone, padarydavo vaikino dieną šviesia, teszi, hogy ne adjuk fel és emberségesek maradjunk (= emberségesnek) még a legabszurdabb padaryti žmogų geresniu, švelnesniu, kilnesniu (= geresnį, švelnesnį, kilnesnį) (VATM helyzetekben is <...> (VA 87); boldog (= derűset, boldogat) (VATM 32); A szeretet képes minden embert megváltoztatni, képes 50); Ez a meleg érzés megváltoztatja az embert, jobbá teszi (= jobbnak) (VA 1); A jó cselekedetek, amelyeket a csodálatos érzésnek köszönhetően hajtanak végre, jobbá teszik az embereket (= jobbá teszik az embereket) (VA 6); Nézzék meg azokat az embereket, akik a mindennapokban boldognak érzik magukat, mi teszi őket boldoggá a mindennapokban (= mi teszi őket boldoggá)? (VA 8). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 6 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Iš visų dvejybinių linksnių tautinių mažumų mokyklų moksleiviai rečiausiai birtokos esetet használ. A melléknevek és melléknévi értelemben használt szavak eszközhatározói esete leggyakrabban tévesen az alanyeset helyett használatos (lásd az 1. ábrát). 45% 2% 24% 29% A kettős alanyeset hibái A kettős birtokos klaidos Dvejybinio eset és részes eset hibái A kettős tárgyeset hibái 1. ÁBRA A kettős esetek hibáinak gyakorisága (százalékban) a nemzetiségi kisebbségi iskolák végzőseinek fogalmazásaiban Az anyanyelvi iskolák tanulóinak nyelvi példái azt mutatják, hogy a nemzetiségi kisebbségi iskolákkal ellentétben leggyakrabban a részes eset helyett a társhatározói esetet használják helytelenül (lásd a 2. ábrát). 35% 4% 43% 18% A kettős alanyeset hibái A kettős birtokos eset hibái A kettős naudininko hibái A kettős galininko hibái 2. ÁBRA A kettős esetek hibáinak gyakorisága (százalékban) a litván iskolák tanulóinak fogalmazásaiban SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi körzet végzős tanulóinak fogalmazásaiban | 7 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1.2. A talált szintaktikai hibák jelentős részét az orosz nyelvből átvett, nem megfelelően használt helyhatározói esetek alkotják. Az orosz nyelv helyhatározói esete több jelentéssel bír, mint a litván nyelv helyhatározói esete; két fő jelentése a hely és az idő (Šukys 1998b: 43). A fogalmazásokban meglehetősen gyakoriak az idő jelentésében helytelenül használt helyhatározói esetek, pl. : De az idő folyásában (= idővel) a rokonok érzései lehűltek (VATM 78); Így B. Sruoga „Istenek erdeje” című kisregényében ábrázolt problémák azoknak az éveknek az időszakában (= akkoriban) nagyon aktuálisak voltak (VATM 76); His main character Juozapota, who, out of love for Petriukas, whom we learn in the course of the work (= while reading the work) is murdered, goes insane (VATM 50). Much less frequently, Lithuanian-school graduates incorrectly use the locative expressing time, e.g. : Love for one’s fellow human being, the support and sympathy of those around us (= compassion), and the appreciation of improvement or creation in the course of life (– in life) must provide a sense of fulfilment (VA 2). In several essays written by graduates of Lithuanian schools for the Lithuanian language and literature examination, Lithuanian locatives that should not be used were found a) to express the state (condition) of a thing, or manner; b) to express a cause, e.g. : a) <...> in a theatrical uniform (= in theatre clothes), the protagonist of the work feels like a character from a J. Strauss operetta (VA 116); In the work „The White Shroud“, the author strives to convey the freedom of the individual in various human postures (= strives to convey the freedom of the human individual in various ways) (VA 53); <...> a régi emlékeken való állandó töprengés nem jó dolog, mert ha jó körülmények között éltünk (= jó körülmények között), most pedig nem élünk valami jól, előre kell gondolkodni <...> (VATM 124); b) Mindenekelőtt az ember emlékezetében megmarad a látott kép, amelynek következtében (= ezért) megjelenik az esemény valódiságára utaló érzés is (VA 60); Liudas Vasaris nagyon tisztelte a szüleit, véleményüket is, azonban ennek következtében (= emiatt) az ember elveszíti valódi személyes szabadságát (VA 71); Severiját önző személyiségként lehet értékelni, mert végeredményben (= végül is) az figyelhető meg, hogy szánalomból szeretett bele Mykoliukasba (VATM 286). Olyan mondatokat találtak, amelyekben helytelenül használják a cselekvést jelentő főnevek helyhatározói esetét. Jonas Šukys szerint az elvont főnevek, különösen a -imas (-ymas) képzővel rendelkezők vietininkai netinka – juos reikia keisti pusdalyviu, padalyviu ar šalutiniu sakiniu (žr. Šukys 1998a: 297), pl. : Tad Agnės kilnumas atsiskleidžia jos susitaikyme ir nekovojime (= jai susitaikant ir nem harcolva) (VA 74); Ez abban is megmutatkozik, hogy neve Mykoliukasról Dzidoriusra változik, aki tiszteletnek örvend a társadalomban (VA 87). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi körzet érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 8 Helytelenül használják az olyan tükörfordításos kifejezéseket is, amelyekben nincs helyhatározói jelentés – több ilyen esetet találtak a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban, például: : Ki segíthetne neki ebben (= ilyen esetben) jobban, mint a szerelem (VATM 80); A cselekmény abban rejlik (= ilyen), hogy egyszer, amikor a posta előtt haladtak el, egy nő és egy férfi találkozott (VATM 192); <...> a cigaretta és az alkohol kétségtelenül segíthet neki ebben (= ilyen esetben) (VATM 386); Ebben a műben a nemesség abban rejlik (= megmutatja), hogy a szerelem nagyon erős erő <...> (VA 43). Aktuális hiba – a Vilniusi körzet tanulóinak fogalmazásaiban gyakori a vardan jelenlegi belső helyhatározói eset (illatívusz), amely különösen az orosz nyelv hatására terjedt el, és csak speciális kifejezésekben használatos, pl. : Az emberek nagyon gyakran megfeledkeznek személyes vágyaikról, és mások boldogsága érdekében (= dėl) lemondanak az önálló választásról (VATM 46); Csak egy olyan erős érzés, mint a szerelem, készteti az embert arra, hogy másként tekintsen a világra, és érte (= dėl) olyasmit tegyen, amit az ember soha nem engedne meg magának (VATM 80); Ebben a műben tökéletesen tükröződik a szerelem érdekében (= dėl) történő kihasználás és megtévesztés (VA17); Nehéz örülni a boldogságunknak, amikor saját céljaink érdekében (= dėl) másokat boldogtalanná teszünk (VA 92); E körülményeket figyelmen kívül hagyva Mykoliukas megőrzi alázatosságát, nem kezd lázadozni saját egója érdekében (= dėl) (VA 119). 1.3. A tárgyeset használatának hibái fordulnak elő. Amikor a tárgyesetes ige netagadószót kap, az úgynevezett tagadó birtokos esetet használják, amely a litván nyelvre jellemző (lásd Šukys 1998a: 107), a más nyelvű tanulók azonban néha helytelenül fejezik ki a tagadást santykius, pvz.: Az emlékezet olyan megismételhetetlen érzés, amely segít nekünk, hogy ne feledjük a (= daugumos) dalykų <...> (VATM 94); Taigi matome, jog meilė suteikia žmogaus mindennapok többségének nemességét, a szerelmes ember pedig, bár elutasították, mégsem (= nenuleidžia rankų) <...> (VATM 131). adja fel. A litván iskolák végzőseinek fogalmazásaiban mindössze egy olyan mondatot találtak, amelyben helytelenül használják a tagadó birtokos esetet: Tačiau nepripažinus savo kaltes (= kaltės) sąžinės balsas gali persekioti ir visą gyvenimą (VA 16). 4 A végzősök időnként egyes igék mellett helytelenül használják a tárgyesetet, mivel ezek az igék más esetet vonzanak, pl. A szabadság témáját képviselę (= temai atstovavę) szerzők, Balys Sruoga és Antanas Škėma irodalmukban bemutatják, milyen a szabadság értéke és jelentősége (VA 53). 4 Ez lehet helyesírási hiba is: ė helyett e-t írtak. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. A szintaktikai hibák a Vilniusi kerület végzőseinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 9 A más anyanyelvű tanulók munkáiban a tárgyeset hibáit tartalmazó mondatok mintegy 21%-át, az anyanyelvi beszélőkében pedig mindössze 6%-át találták. 1.4. Egyes esetekben a VATM fogalmazásaiban a főnév eszközhatározói esete a būti ige formáival használatos; állandó vagy változatlan állapot kifejezésére ez folyamatosan kerülendő, pl. : <...> taip pat mes ne visada esame savo likimo kalviais (– kalviai) <...> (VATM 446); Ihletésének tárgya Severiutė volt (– tárgy) (VATM 447); A XX. század nehéz időszak volt (– nehéz időszak), mivel 1939-től 1945-ig tartott a második világháború (VATM 448); Ez az elbeszélés jó példa (– jó példa) arra, hogy bármilyenek is legyenek a szerelem erői, sok minden az ember választásától függ (VATM 449); <...> bár előfordul az ilyen emberek egy része, akik önkéntesek és egoisták (– önkéntesek és egoisták) <...> (VATM 506). A nemzetiségi kisebbségi iskolák végzősei a tárgyesetet használva olykor hibáznak, és szükségtelenül ezt az esetet választják a tárgy kifejezésére a teljességet jelölő, prielőtaggal rendelkező igék mellett, pl. : A szerelem olyan érzés, amely meleg érzésekkel (= meleg érzésekkel) tölti meg a szívet (VATM 1191). A litván tannyelvű iskolák végzőseinek fogalmazásaiban egy olyan eset veiksmažodžiu vartojamas įnagininkas, o ne naudininkas, kurio jis reikalauja: fordult elő, amikor a két évig Balys Sruogát körülvevő tér ellenszenves volt, az embereket pedig állatokkal (= állatokhoz) hasonlították <...> (VA 21). A bemutatott példák azt mutatják, hogy a tárgyeset hibáit gyakrabban követik el a más anyanyelvű végzősök. 1.5. Néhány részeseti hiba található a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban. Ritkábban fordul elő az igei főnevek részes esetének helytelen használata a cél, rendeltetés kifejezésére, pl. : Meilė suteikia jėgų ir valios kilnaus tikslo siekimui (= kilniam tikslui siekti) (VATM 550). Egy mondatban helytelenül használták a részes esetet az idő kifejezésére, pl. : O būtent vidiniam galima pastebėti, ar tikrai individui meilė suteikia kilnumo kiekvienai dienai (= kiekvieną dieną / kasdien) (VATM 1522). Összefoglalva megállapítható, hogy a más anyanyelvűek fogalmazásaiban különféle részeseti hibák fordulnak elő, míg az anyanyelvi érettségizők munkáiban ilyeneket nem találtak. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi kerület érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 20% 67% 3% 7% 3% fogalmazásaiban | 16 A szavak és mondatok összekapcsolásának hibái A határozói igenév hibái A félig ragozott igenév hibái Szórendi hibák A melléknévi igenév hibái 6. ÁBRA A mondatszerkezeti hibák gyakorisága (százalékban) VA 3. A NÉVUTÓK ÉS ELÖLJÁRÓSZÓK HASZNÁLATÁNAK HIBÁI A helytelen elöljárós és névutós szerkezetekből, amint már említettük, fordult elő a legkevesebb (lásd a 4. táblázatot). 4. TÁBLÁZAT. A más anyanyelvű és az anyanyelvi érettségizők által elkövetett elöljárószói és utóljárószói hibák statisztikája altípus Klaidos Kitakalbių elkövetett Gimtakalbių hibák Pavyzdys Hibák száma Hibák százalék százalék Klaidų elkövetett hibák száma ProElöljáróstörténő használatának hibái zók 21 58,3 3 14,3 A „meilė” minden egyednél Utóljárósköszönhető használatának hibái zók 15 41,7 18 85,7 az az időszak, amelynek Összesen: 36 21 Az elvégzett kutatás kimutatta, hogy a más anyanyelvű érettségizők több elöljárószó-, míg az anyanyelvi beszélők több utóljárószó-használati hibát követnek el. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 17 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 3.1. Rašiniuose dėl slavų kalbos poveikio daroma prielinksnio pas vartojimo hibák, pl. : A Ragana legfontosabb tájékozódási pontjai (= Ragana legfontosabb tájékozódási pontjai) a szentírás és a keresztény eszmények voltak (VATM 33); A gyermek normális, tisztességes szülőkre vágyott, mint mindenki más (= mint mindenkié) (VATM 78); Náluk csak lelki szeretet volt (= a szeretetük csak lelki volt), Mykoliukui azonban ez egész életére elegendőnek bizonyult (VATM 79); A szeretet erős érzelmeket ad, mert sok szerető ember van melletted (= sok szerető embered van), akik erőt adnak neked (VATM 326); A szeretet minden egyénnél nagyon különbözik (= Minden egyén szeretete nagyon különböző) (VATM 500); Az író ezen romantikusok közé tartozott, akiknél boldogtalan szerelem volt (= akiknek a szerelme boldogtalan volt) (VATM 552); A boldogoknál, akik szépekkel vesznek körül jausmais žmones viskas gerai klostosi (= Laimingų, gražių jausmų apimtų žmonių gyvenimas klostosi gerai) (VATM 1995). Ritkábban találhatók ilyen típusú hibák a litván iskolák tanulóinak fogalmazásaiban, például: <...> csak egyeseknél rejlenek az emlékek (= egyesek emlékei) mélyen az emlékezetben, míg mások emlékekből élnek <...> (VA 18); Nálunk (= A mi) gondolatainkban élnek más emberek munkái és emlékei (VA 58). Az adatokból látható, hogy a más anyanyelvű érettségizők által elkövetett, az į elöljárószóval kapcsolatos hibák gyakran az orosz nyelvből származnak, pl. Mindezt egy eldobott játékhoz lehet hasonlítani (= egy eldobott játékhoz hasonlítani) <...> (VATM 245); A „Miškais ateina ruduo” című regényben az őszről leírtakban nincs mit (= mivel) csodálni (VATM 326); Napról napra (= Napról napra) egy kis csodát vársz (VATM 1526). Több helytelen elöljárós szerkezetet találtak a nemzeti kisebbségi iskolák érettségizőinek fogalmazásaiban, pl. : a) az ant elöljárószóval: <...> a szeretet miatt boldogabbá válunk, az arcunkon (= az arcainkon) gyakran mosoly jelenik meg (VATM 298); <...> ugyanakkor nem is annyira (= annyira) elrontott <...> (VATM 803); b) a nuo elöljáróval: a „Dievų miškas” című regényben a foglyok csíkos egyenruhát viseltek, amely nemcsak fizikai, hanem erkölcsi szabadságukat is elvette (= elvette tőlük) (VATM 241); Az ilyen emberek különböznek másoktól (= mások közül), mert környezetük nem mindig érti meg őket <...> (VATM c) a prieš elöljáróval: Jakūbas azonban, annak ellenére, hogy az akkori törvények szerint ártatlan (= annak ellenére, hogy az akkori törvények alapján 669); ártatlan), elkezdi emészteni az életüket (VATM 528). save (VATM 192); Jausdami pareigą prieš kitus (= kitiems) stengiamės jiems padėti, gerinti SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi járás érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 18 Egyes nemzetiségi kisebbségi iskolák érettségizőinek fogalmazásaiban hibásan használnak tükörfordításból származó szókapcsolatokat. Nem ajánlott, tükörfordításból származó, a prie elöljáróval alkotott szókapcsolatokat találtak (vö. orosz при чём здесь), pl. : E mű olvasásakor felmerül a kérdés, mi ebben a különleges, és mi köze van ehhez (= mi köze van ehhez) asmenybės laisvė? (VATM 76). A kutatás azt mutatja, hogy a szláv nyelvek hatására kialakult, nem litván szintaktikai szerkezeteket gyakrabban használják a nemzetiségi kisebbségi iskolák érettségizőinek fogalmazásaiban. 3.2. A nemzetiségi kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban előfordulnak a prielinksnėjančio įnagininko (su) pagalba szerkezetek. E konstrukciók választását a nyelvi gazdaságosság és az egyértelműség elveivel lehet indokolni: azzal a törekvéssel, hogy a mondanivalót a lehető legrövidebben, azaz redukáltan és világosan fejezzük ki (Vaičiulytė-Semėnienė 2016: 32). Ez a konstrukció az orosz при помощи nyelvből lett átvéve. Pl. : Valamikor egészen más volt, de idővel a betegség segítségével (= a betegség miatt) valamiféle önmagává lett <...> (VATM 124). Az író a regény segítségével (= a regényben) nagyon pontosan tudott válaszolni erre a kérdésre (VATM 186). A (su) pagalba főnévvel alkotott eszközhatározói konstrukciók Vilnius körzetének litván iskoláiban végzett érettségizők záródolgozataiban is előfordulnak, pl. : Ezt a fegyvert Jonas Mačiulis-Maironis pap is tökéletesen elsajátította, és csodálatosan tudta segítségével (= vele) terjeszteni a szabadság eszméit az emberek között (VA 3); A szerelem segítségével (= Szeretve) az emberek gyakran elérik áhított céljaikat, legyőzik a félelmet, meleg színekkel festik át a szürke és komor mindennapokat (VA 39); Ez arról tanúskodik, hogy bármi is legyen elfeledve, hang segítségével (= hangosan) felidézhető (VA 60); Ezért élénk fantáziája segítségével (= élénk fantáziával rendelkezőként) denevérré változik, hogy legalább a szeme sarkából megpillanthassa kedvesét, és mellette lehessen (VA 61); Így Irusia, felnőttként és nővé válva, csak az emlékezet segítségével (= visszaemlékezve) érthette meg, honnan származott értékrendjének alapja (VA 118). A dėka az írásokban elöljáróként és utójáróként egyaránt használatos, de leggyakrabban tárgyakról és jelenségekről beszélve (vö. or. благодаря кому), pl. : A romantika korszakának írója, Antanas Baranauskas az „Anykščių šilelis” című művében az emlékeknek és a képzelet erejének köszönhetően (= emlékekre és képzeletre támaszkodva) nagyon világosan írta le az Anykščių šilelis látványát (VATM 94); Hálásak a természetnek, amelynek köszönhetően (= amelytől kapnak) élelemhez jutnak (VATM 504); Csak a könyveknek köszönhetően (= könyveket olvasva) tudjuk legalább elképzelni, mi a szerelem (VATM 1997); A világháborúk időszakában felhalmozott patirties dėka (= sukaupęs patirties) A. Škėma atrado būdą, kaip pabėgti nuo žiaurios SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi járás érettségizőinek BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fogalmazásaiban | 19 valóság (VA 16); A fogságnak köszönhetően (= Fogságban lévén) Sruoga a halál küszöbére kerül <...> (VA 71); Bizonyos eseményeknek köszönhetően (= Bizonyos események bekövetkezésekor) vagy néha arra a helyre utazva, ahol valami történt, az 72); <...> pagrindinis veikėjas-pasakotojas bohemiško gyvenimo būdo dėka ember hirtelen visszaemlékezhet <...> (VA (= bohém életet élve) képes ellenállni, Tūla iránti szerelme pedig az élet és az öröm motorja (VA 87). Időnként előfordulnak olyan mondatok, amelyekben az atgal utópozíció az időtartam megjelölésére szolgál – ezek az orosz nyelvből lefordított szókapcsolatok (vö. orosz пару лет (веков) назад), pl. : Két évvel ezelőtt (= Két évvel korábban) reménytelenül éreztem magam <...> (VATM 98); Két évszázaddal ezelőtt (= két évszázaddal korábban) azonban a fehérek kegyetlen bánásmódja miatt a feketéket rabszolgaságba hurcolták <...> (VA 36). Egy mondatot találtak, amelyben a sąskaita szó utószói jelentésben szerepel, pl. : Ha azonban a szeretetet mások kárára (= ha a szeretetet mások bántásával) érik el, az ember soha nem érezheti magát teljesen (= maradéktalanul) boldognak, és nem élvezheti a szeretetét (VA 92). 58% 42% A névutók használatának hibái Az utószók használatának hibái 7. ÁBRA A névutóés utószóhasználati hibák gyakorisága (százalékban) A VATM-ben a más anyanyelvű érettségizők dolgozataiban előforduló névutóhasználati hibák Dažniau klaidingai vartojami prielinksniai pas, į, ant, rečiau – prie ir su. Iš netinkamai körülbelül 58 százalékot tesznek ki (lásd a 7. ábrát). a használt utószók közül (körülbelül 42 százalék) említést érdemel a pagalba, a dėka és az atgal. A fordításnak köszönhetően, mint rodo tyrimo medžiaga, būdingesnis tautinių mažumų mokyklų abiturientams. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. A Vilniusi megye érettségizőinek dolgozataiban előforduló szintaktikai hibák | 20 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 14% 86% A névutók használatának hibái Az utónévutók használatának hibái 8. ÁBRA A névutók és az utónévutók használati hibáinak gyakorisága (százalékban) VA Az anyanyelvi beszélők közül az érettségizők körében fordul elő a legkevésbé névutóés utónévutó-hiba (lásd a 8. ábrát). Ezeket mindössze 21 dolgozatban találtuk. Ez a prepozíciós hibák mintegy 14%-át teszi ki, amelyek között gyakoribbak a pas és į lieka polinksnių klaidoms – pastebėta, kad dažniausiai netaisyklingai vartojamos elöljárók helytelen konstrukciói. A postpozíciós dėka és pagalba konstrukciók csaknem 86%-ban fordulnak elő, ritkábban az atgal és sąskaita konstrukciók. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Vilniusi járás nemzeti kisebbségi és litván tannyelvű iskoláinak 2014. évi állami litván nyelvés irodalomvizsgáján részt vevő végzősök fogalmazásaiban háromféle szintaktikai hibát találtak – a névszóragok, az elöljárók és a postpozíciók használatában, valamint a mondatok nem megfelelő szerkezetében. Az adatok elemzése alapján látható, hogy a más anyanyelvű tanulók egyharmaddal több hibát követnek el. Az elvégzett kutatás lehetővé teszi az általánosító következtetések levonását. 1.1. Az összes fogalmazásban előforduló főbb hibák egyike a névszóragok használatának hibája; ezek a hibák a litván anyanyelvű és a más anyanyelvű tanulók fogalmazásaiban hasonló arányt képviselnek. A legnagyobb hibacsoportot a kettős névszóragok használatának elmaradása alkotja; ilyen hibát nagyobb számban találtak a litván anyanyelvű végzősök munkáiban, ennek oka pedig az lehet, hogy ezt a kifejezésmódot gyakrabban választják. 1.2. Mindkét iskolatípus tanulói hibáznak a helyhatározói eset használatakor: a nemzetiségi kisebbségi iskolák végzőseinek fogalmazásaiban gyakoribbak az időjelentésű helyhatározói eset hibái, a litván iskolákéiban pedig a folyamatos belső helyhatározói eset vardan használatának hibái. 1.3. A más anyanyelvű végzősök nagy különbséggel előzik meg az anyanyelvi beszélőket a fogalmazásokban a tárgyeset helytelen használatában a tagadó birtokos eset használata helyett. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Szintaktikai hibák a Vilniusi megye végzőseinek fogalmazásaiban | BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 21 2. A szintaktikai hibák második csoportja a mondatszerkesztés hibái. 2.1. Az ilyen típusú hiba leggyakoribb formája a határozói igenév helytelen használata. Ezt mind a nemzetiségi kisebbségi, mind a litván iskolák végzősei elkövetik. A hibák jellege és arányuk azt mutatja, hogy ugyanaz az ok is állhat a háttérben – nem értik, hogy a határozói igenév személyes mondatokban nem alkalmas ugyanazon cselekvő mellékcselekvésének kifejezésére. 2.2. Az anyanyelvi beszélőktől eltérően, feltehetően az orosz nyelv hatására, a más anyanyelvű érettségizők fogalmazásaiban bőségesen előfordulnak a hogy 3. Trečias klaidų tipas, būdingas ir gimtakalbių, ir kitakalbių rašiniams, – kötőszó és főnévi igenév cél kifejezésére szolgáló szerkezetei. a névutók és elöljárók helytelen használata. 3.1. Az orosz nyelv hatására a nemzetiségi kisebbségi iskolák tanulóinak dolgozataiban az elöljáróhasználati hibák nagy részét a pas és į elöljárók nem megfelelően használt szerkezetei alkotják. 3.2. A litván tannyelvű iskolák érettségizőire jellemző a dėka és pagalba névutók hibás használata. 4. Az eredményekből látható, hogy a fogalmazásokban előforduló szintaktikai hibák mind a daugiausia atsiradusios dėl slavų kalbų poveikio. Iš rusų kalbos išsiverstų žodžių junginių más anyanyelvű, mind az anyanyelvi iskolák tanulóinak dolgozataiban előfordulnak. Az orosz nyelvvel való analógia alapján a szintaktikai szerkezetek a tudatban normaként rögzülnek. A hatást nyilvánvalóan a családban és a környezetben használt nyelv, valamint a tömegtájékoztatás is gyakorolja, amelynek mind írott, mind beszélt szövegeiben bőségesen előfordulnak az érettségizők fogalmazásaira jellemző nyelvi hibák. LITERATŪRA Bielinskienė A. 2004: Dėl jungtuko bei vartosenos dabartinėje lietuvių kalboje. – Kalbos kultūra 77, 119–123. KP S1: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 1. Linksnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. KP S2: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 2. Įvairūs dalykai. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis ir Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Piročkinas A. 1990: Administracinės kalbos kultūra, Vilnius: Mintis. Šukys J. 1998a: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 22 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Šukys J. 1998b: Taisyklingi ir klaidingi vietininkai, normų ribos. – Gimtasis žodis 4, 43– 46. Urnėžiūtė R. 2015: Mūsų mokslo ateities kalba. – Gimtoji kalba 1, 14–20. Vadovėlių rankraščių kalbos apžvalga. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/svietimas/vadoveliuaprobavimas/vadoveliu-rankrasciu-kalbos-apzvalga (žiūrėta 2016 11 02). Vaičiulytė-Semėnienė 2016: Daiktavardžio pagalba įnagininko desemantizacija. – Acta Linguistica Lithuanica 74, 9–39. Beérkezett 2016 12 05 Elfogadva: 2017. 01. 20. SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected]