Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose

SOLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet Szintaktikai hibák a vilniusi körzet érettségizőinek fogalmazásaiban KULCSSZAVAK: szintaxis, esetek, elöljárószók, névutók, határozói igenevek, a mondatszerkezet hibái. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az utóbbi években sok szó esik arról, hogy a tanulók és az egyetemisták egyre rosszabbul írnak, és nem javulnak a litván nyelv és irodalom érettségi vizsga eredményei1. Ezért szükségessé vált, hogy Litvánia egyes körzeteiben alaposan megvizsgálják az állami litván nyelv és irodalom érettségi vizsga dolgozatait, feltárják, miért van ez így, és megoldásokat keressenek a helyzet javítására. 2015-ben2, miután az Országos Vizsgaközponttól megkapták a 2014-es állami litván nyelv és irodalom érettségi vizsga 2000 érettségiző által írt dolgozatát, megkezdődött a kutatás. A kutatók Litvánia 10 körzete szerint csoportosították a dolgozatokat. Jelenleg ezeket az írásokat (a vizsgáztatók által ki nem javított példányokat) helyesírási, központozási, szintaktikai és lexikai szempontból vizsgálják. A cikk 238 olyan vilniusi körzeti érettségiző dolgozatát vizsgálja, akik nemzeti kisebbségi nyelvű iskolákban (119), illetve litván oktatási nyelvű iskolákban (119) tanultak. A kutatás tárgyát az ezekben a dolgozatokban talált szintaktikai hibák képezik. A cikk célja a szabadon választott témájú állami litván nyelv és irodalom érettségi vizsga dolgozatainak elemzése, a rendszeresen előforduló szintaktikai hibák megállapítása, a nemzeti kisebbségi és a litván tannyelvű iskolákban készült litván nyelvi érettségi dolgozatok szintaktikai hibái közötti hasonlóságok és különbségek feltárása, valamint e hibák okainak felderítése. A cikk leíró statisztikai és összehasonlító módszereket alkalmaz. 1Az Országos Vizsgaközpont adatai szerint 2014–2015-ben az érettségizők mintegy 10 százaléka nem ment át ezen a vizsgán. 2Lásd még Solvita Labanauskienė cikkét, „A dél-aukštaitijai érettségizők fogalmazásaiban előforduló legjellemzőbb szintaktikai hibák” címmel, a Köznyelv 88. kötetében. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 2 A KUTATÁS ADATAI A nyelvhelyesség (a humán-, természet- és egzakt tudományok területéről származó szövegek) vizsgálatát folyamatosan végzik. A Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) ellenőrizte a 2010–2012 között kiadott felsőoktatási tankönyvek nyelvezetét. Megállapították, hogy a tankönyvekben leginkább az írásjelekre vonatkozó szabályokat hagyták figyelmen kívül (az összes hiba 35 százaléka). Ez arra utal, hogy a mondattani kapcsolatok nem kellő megértése miatt a szintaktikai hibák gyakoriság szempontjából a második helyre kerültek (24 százalék). Ezek nemcsak a névszóragok és elöljárószók használatával kapcsolatos hibák, hanem a mondatrészek összekapcsolásának hibái, valamint a téma és a réma figyelmen kívül hagyása is (Urnėžiūtė 2015: 14–15). A felsőoktatási intézmények 2013-ban a VLKK vizsgálatára benyújtott mesterszakos záródolgozataiban a nyelvi normák megsértéseinek túlnyomó részét (60 százalékát) szintaktikai hibák alkotják (a névszóragok, elöljárószók, melléknévi igenevek és határozói igenevek helytelen használata, valamint a mondatok és szókapcsolatok helytelen szerkesztése) (Urnėžiūtė 2015: 18). A VLKK emellett értékeli az általános oktatási tantárgyak tankönyveinek (2003 óta), valamint a szakképzési tankönyvek (2007 óta) kéziratainak nyelvezetét is (a vizsgálatról bővebben lásd: www.vlkk.lt). Figyelemre méltó, hogy itt is a szintaktikai hibákból találták a legtöbbet. A folyóiratban, amely szerkesztőknek, nyelvi lektoroknak, oktatóknak és tanároknak, valamint más szakmák képviselőinek szól, különféle rendeltetésű kiadványok nyelvezetét értékelik és bírálják. A recenziókban tükröződnek a leggyakrabban előforduló nyelvtani hibák, a szintaxis pedig az egyik legtöbbet tárgyalt terület. E vizsgálatokat egészíti ki a Vilnius megyei érettségizők fogalmazásaiban előforduló szintaktikai hibák jelen tanulmányban ismertetett leíró vizsgálata is. A helyes és helytelen szintaktikai használat megkülönböztetésekor a Nyelvi útmutatók című kiadványban szereplő, változó használatú szintaktikai jelenségek értékeléséből indultunk ki (a tanulmány a kerülendő és nem ajánlott változatokat nyelvi hibának tekinti), továbbá a 2014. évi záródolgozatok nyelvi értékelésének leírásából. A tanulmányban a Vilnius megyei tanulók fogalmazásait kódok jelölik: VATM – a Vilnius megyei nemzeti kisebbségi iskolák végzős diákjainak, vagyis más anyanyelvűeknek a fogalmazásai; VA – a Vilnius megyei litván tannyelvű iskolák végzős diákjainak, vagyis anyanyelvi beszélőknek a fogalmazásai3. Az idézett példákban csak a tárgyalt hibákat javítjuk; az egyéb hibákat és stiláris hiányosságokat nem, a mondatokat eredeti formájukban hagyjuk. Egy-egy fogalmazás szövege átlagosan három oldalból (500–600 szóból) áll. Megjegyzendő, hogy a 238 fogalmazás 16 nemzeti kisebbségi és 28 litván tannyelvű iskola 3 A vizsgálat megkönnyítése érdekében a tanulók anyanyelvi és más anyanyelvű csoportokra osztása feltételes (a litván tannyelvű iskolákat nemzeti kisebbségekhez tartozók is látogatják). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 3 a tanulói munkákban egyetlen szintaktikai hibát sem találtak. A feltárt szintaktikai hibákat három típusba sorolják: a névszóragok, az elöljárószók és utólagos névutók használatának hibái, valamint a mondatszerkesztési hibák (lásd az 1. táblázatot). 1. TÁBLÁZAT. A nem anyanyelvi és anyanyelvi érettségizők által elkövetett hibák statisztikája A hiba típusa | A nem anyanyelvi beszélők által elkövetett hibák | Az anyanyelvi beszélők által elkövetett hibák | Hibák száma | Százalék | Hibák száma | Százalék | 1. | Névszóraghasználati hibák | 107 | 56,3 | 79 | 60,8 | 2. | Elöljárószó- és utólagosnévutó-használati hibák | 36 | 19 | 21 | 16,1 | 3. | Mondatszerkesztési hibák | 47 | 24,7 | 30 | 23,1 | Összesen: | 190 | 130 A statisztikai adatok elemzése három megállapítást tett lehetővé: 1) a nem anyanyelvi beszélők egyharmaddal több hibát vétenek; 2) a leggyakoribbak a névszóraghasználati hibák – ezek az összes szintaktikai hiba mintegy 56,3 százalékát (VATM) és körülbelül 60,8 százalékát (VA) teszik ki; 3) a legkevesebb elöljárószó- és utólagosnévutó-hibát találták (körülbelül 19 százalékot, illetve 16,1 százalékot). A feltárt hibacsoportokat a továbbiakban gyakoriságuk szerint tárgyaljuk. 1. A NÉVSZÓRAGOK HASZNÁLATÁNAK HIBÁI Megfigyelték, hogy a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban leggyakrabban a nem megfelelő névszórag kiválasztása miatt jönnek létre hibás szókapcsolatok. A feltárt névszóraghasználati hibákat részletesebben is csoportosítják (lásd a 2. táblázatot). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 4 2 TÁBLÁZAT. A más anyanyelvű és az anyanyelvi érettségizők által elkövetett esetraghibák statisztikája A hibatípus altípusa A más anyanyelvűek által elkövetett hibák Az anyanyelviek által elkövetett hibák Példa A hibák száma Száza-lék A hibák száma Száza-lék a) alanyeseti hibák 1 0,9 – – gyvenimo kelyje pasirodo sunkumai b) részes esetű hibák 4 3,7 – – neki köszönhetően c) tárgyeseti hibák 19 17,8 1 1,3 ajándékozott méhek által készített mézet d) eszközhatározói esetű hibák 19 17,8 2 2,5 egy ilyen szereplővolt e) helyhatározói esetek hibái 26 24,3 32 40,5 a végső eredményben ez figyelhető meg... f) kettős esetek hibái 38 35,5 44 55,7 nemesnek érezhetik magukat Összesen: 107 79 Az 1. táblázatból látható, hogy mindkét iskolatípus végzős diákjainak fogalmazásaiban a kettős esetek használatával kapcsolatos hibák fordulnak elő a leggyakrabban; igaz, ezeket az anyanyelvi beszélők gyakrabban követik el. Ritkábban, de szintén meglehetősen gyakran hibáznak a tanulók a helyhatározói eset helytelen használatával. E tekintetben is a litván tannyelvű iskolák végzőseinek munkáiban található több ilyen típusú hiba. A nemzeti kisebbségi iskolák végzőseinek fogalmazásaiban sok a társ- és tárgyeset használatával kapcsolatos hiba, míg a legkisebb arányban az alanyeset és a részes eset hibái fordulnak elő; ezek egyáltalán nem jellemzőek a litván tannyelvű iskolák tanulóinak fogalmazásaira. 1.1. A kutatási adatok azt mutatják, hogy a tanulók egyik közös problémája a kettős esetek használatának ismerete, vagyis a más esetek helyett a hibás társeset választása. A melléknevek és melléknévi használatú szavak társesete a fogalmazásokban állapot jelölésére BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 5 reikšti netaisyklingai vartojamas vietoj dvejybinio: a) vardininko; b) kilmininko, c) naudininko ir d) galininko, pvz.: a) [Įsimylėjęs žmogus nori tobulėti, kurti, džiaugtis, būti laimingu (= laimingas) (VATM 29); <...> Sruoga tapo morališkai stipresniu (= stipresnis), kas ir padėjo jam surasti asmenybės laisvę ir sukurti nuostabų kūrinį „Dievų miškas“ (VATM 85); Manau, šis kūrinys parodo, kad ne visi žmonės mylint moka pasilikti kilniai (= kilnūs) (VATM 182); Jis mano, kad laimingu (= laimingas) būsias tik jis, o Elena tuo metu tik bankintųsi matydama, kaip Garšvą ištinka ligos priepuoliai (VA 10); Taip pat lietuvių literatūros herojai, norėdami būti laisvais (= būti laisvi), yra priversti priešintis socialinėms normoms ir maištauti prieš visuomenę (VA12); <...> Liudas Vasaris pats per daug nebūdamas religingu (= religingas) tėvų pastumiamas įstoja į kunigų seminariją (VA 71); b) Taigi iš šio kūrinio mes vėl puikiai matome, kad meilė žmogaus nedaro nei kilnesniu, nei geresniu (= nei kilnesnio, nei geresnio) (VA 17); Taigi meilė dažnai žmogaus nedaro kilniu (= kilnaus), jeigu ji tampa „priemsta“ pavydo, neištikimybės <...> (VA 28); c) Vieniems tai yra gyvenimo tikslas, kitiems – paprastas jausmas, kuris tiesiog padeda žmogui tapti laimingu (= laimingam) (VATM 182); Svarbiausiu uždaviniu tampa tapti geresniu žmogumi, nebūti abejingu (= abejingam) kitų atžvilgiu (VATM 1525); Juk būti kilniu, būti doru, tyru, keliančiu pagarbą (= būti kilniam reiškia būti doram, tyr am, keliančiam pagarbą) (VA 10); Norint būti laimingu (= laimingam), reikia mylėti ir būti mylimiems (VA 13); Laisvė – tai būti nepriklausomu, nesuvaržytu (= nepriklausomam, nesuvaržytam) (VA 22); Meilė – šilta, maloni, ji glosto sielą, padeda atrasti save, jaustis stipresniu (= stipresniam) (VA 22); Vadinasi, kad prisiminimai, kurie gyvena mumyse apie artimuosius žmones, padeda nesijausti vienišais (= vienišiems) (VA 68); <...> ypač meilė tampa tvirta atrama, leidžianti nepasiduoti ir išlikti žmogišku (= žmogiškam) net absurdiškiausiose situacijose <...> (VA 87); d) Mykoliuko meilė Severiutei, mano nuomone, padarydavo vaikino dieną šviesia, laiminga (= šviesią, laimingą) (VATM 32); Meilė sugeba pakeisti kiekvieną žmogų, sugeba padaryti žmogų geresniu, švelnesniu, kilnesniu (= geresnį, švelnesnį, kilnesnį) (VATM 50); Šis šiltas jausmas keičia žmogų, daro jį geresniu (= geresnį) (VA 1); Dori darbai atlikti nuostabiausia jausmo dėka padaro žmones geresniais (= padaro žmones geresnius) (VA 6); Pažiūrėkit į tuos žmones, kurie kasdienybėje jaučiasi laimingi, kas kasdienybėje padaro juos laimingais (= padaro juos laimingus)? (VA 8). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 6 A kisebbségi iskolák tanulói a kettős esetek közül legritkábban a birtokos esetet használják. A melléknevek és melléknévi értelemben használt szavak eszközhatározói esetét leggyakrabban az alanyeset helyett alkalmazzák tévesen (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A kettős esetek használatával kapcsolatos hibák gyakorisága (százalékban) a kisebbségi iskolák végzős tanulóinak fogalmazásaiban A litván anyanyelvű iskolák tanulóinak nyelvi példái azt mutatják, hogy a kisebbségi iskolákkal ellentétben leggyakrabban az eszközhatározói esetet használják helytelenül a részes eset helyett (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA. A kettős esetek használatával kapcsolatos hibák gyakorisága (százalékban) a litván tannyelvű iskolák tanulóinak fogalmazásaiban BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 7 1.2. A feltárt szintaktikai hibák jelentős részét az oroszból átvett, helytelenül használt helyhatározói esetek alkotják. Az orosz helyhatározói esetnek több jelentése van, mint a litvánnak; két fő jelentése a hely és az idő kifejezése (Šukys 1998b: 43). A fogalmazásokban viszonylag gyakoriak az időt jelentő helyhatározói eset helytelen használatai, például: De az idő múlásával (= idővel) a rokonok érzései kihűltek (VATM 78); Tehát B. Sruoga „Dievų miškas” című kisregényében ábrázolt problémák nagyon aktuálisak voltak azokban az években (= akkoriban) (VATM 76); Hiszen a főszereplő Juozapota a Petriukas iránti szerelme miatt, akiről a mű olvasása közben (= a mű olvasása közben) megtudjuk, hogy öngyilkos lesz és megőrül (VATM 50). A litván tannyelvű iskolák végzős tanulói sokkal ritkábban használják helytelenül az időt jelentő helyhatározói esetet, például: A közeli hozzátartozók szeretete, a környezet támogatása és együttérzése (= részvét), a fejlődés vagy az alkotás értékelése az élet folyamán (= az életben) teljességérzetet kell hogy nyújtson (VA 2). Néhány, litván tannyelvű iskolák végzős tanulói által a litván nyelv és irodalom vizsgájára írt fogalmazásban a litván helyhatározói eset kerülendő használata fordul elő: a) egy tárgy létezésének (állapotának) vagy módjának; b) okának kifejezésére, például: a) <...> színházi egyenruhában (= színházi ruhában) a mű hőse úgy érzi magát, mintha J. Strauss-operett szereplője volna (VA 116); A „Balta drobulė” című műben a szerző különféle pózokban próbálja ábrázolni (= igyekszik különböző módokon bemutatni az ember személyiségének szabadságát) (VA 53); <...> a régi emlékek állandó felidézése nem jó dolog, mert ha régen jó körülmények között (= jó körülmények között) éltünk, most pedig nem élünk túl jól, előre kell tekintenünk <...> (VATM 124); b) Mindenekelőtt a látott kép marad meg az ember emlékezetében, amelynek következtében (= ezért) olyan érzés támad, amely az esemény valódiságára utal (VA 60); Liudas Vasaris nagyon tisztelte szüleit és véleményüket, ám ennek következtében (= emiatt) az ember elveszíti valódi személyes szabadságát (VA 71); Severiją önző személyiségként értékelhetjük, mert végeredményben (= végül) kiderül, hogy sajnálatból szeretett bele Mykoliukába (VATM 286). Találtak olyan mondatokat, amelyekben helytelenül használják az igéből képzett főnevek helyhatározói esetét. Jonas Šukys szerint az elvont főnevek, különösen az -imas (-ymas) képzővel ellátottak, helyhatározói esete nem megfelelő: ezek helyett félig folyamatos melléknévi igenevet, határozói igenevet vagy mellékmondatot kell használni (lásd Šukys 1998a: 297), például: Agnės nemessége tehát abban mutatkozik meg, hogy beletörődik és nem küzd (= miközben beletörődik és nem küzd) (VA 74); Ez abban is megmutatkozik, hogy megváltozik a neve (= miután megváltozott a neve) Mykoliukáról Dzidorius, a szántóvető nevére; utóbbit tiszteli a társadalom (VA 87). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 8 Helytelenül használják az olyan tükörfordításokat is, amelyek nem helyviszonyt fejeznek ki – ilyen esetből többet találtak a kisebbségi iskolák tanulóinak dolgozataiban, például: És mi segíthetne neki ebben (= vagyis ilyen esetben) jobban segíthetne, mint a szeretet (VATM 80); a cselekmény abban rejlik (= például), hogy egy alkalommal a postánál elhaladva találkozott egy nő és egy férfi (VATM 192); <...> a cigaretta és az alkohol egyértelműen segíthet neki ebben (= vagyis ilyen esetben) (VATM 386); ebben a műben a nemesség abban rejlik (= megmutatja), hogy a szeretet nagyon erős erő <...> (VA 43). Jellegzetes hiba a vilniusi megyei tanulók dolgozataiban a belső helyhatározói rag (illatívusz) gyakori használata vardan; ez különösen az orosz nyelv hatására terjedt el, és csak rögzült kifejezésekben használható, például: Az emberek nagyon gyakran megfeledkeznek személyes vágyaikról, és vardan (= miatt) mások boldogságáért lemondanak az önálló választásról (VATM 46); Csak egy olyan erős érzés, mint a szerelem, készteti az embert arra, hogy másként tekintsen a világra, és olyasmit tegyen vardan (= miatt), amit egyébként soha nem engedne meg magának (VATM 80); Ebben a műben remekül megmutatkozik a kihasználás és a csalás vardan (= miatt) (VA17); Nehéz örülni a saját boldogságunknak, ha másokat boldogtalanná teszünk vardan (= miatt), saját céljainkért (VA 92); E körülmények ellenére Mykoliukas megőrzi alázatát, nem lázad fel vardan (= miatt) a saját egója érdekében (VA 119). 1.3. Vannak tárgyesethasználati hibák. Ha egy tárgyesetet vonzó ige tagadóvá válik a ne- előtaggal, úgynevezett tagadó birtokos esetet használunk, amely a litván nyelvre jellemző (lásd Šukys 1998a: 107); a más anyanyelvű tanulók azonban néha helytelenül fejezik ki a tagadást, például: Az emlékezet egyedülálló érzés, amely segít, hogy ne felejtsük el a dolgok nagy részét (= a dolgok nagy részére) <...> (VATM 94); Tehát látjuk, hogy a szerelem nemessé teszi az ember mindennapjait; a szerelmes ember, bár visszautasították, mégsem adja fel a harcot (= nem adja fel a harcot) <...> (VATM 131). A litván tannyelvű iskolák végzőseinek dolgozataiban csak egy olyan mondatot találtak, amelyben helytelenül használják a tagadó birtokos esetet: Azonban saját bűnösségének be nem ismerése (= bűnösségének)⁴ miatt a lelkiismeret hangja akár egész életében üldözheti (VA 16). A végzősök időnként néhány igével helytelenül használják a tárgyesetet, mivel ezek az igék más esetet vonzanak, például: A szabadság témáját képviselik (= a szabadság témáját képviselik) Balys Sruoga és Antanas Škėma írók, akik irodalmukban megmutatják, milyen értéke és jelentősége van a szabadságnak (VA 53). 4 Ez lehet helyesírási hiba is: az ė helyett e-t írtak. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 9 A nem anyanyelvi tanulók dolgozatainak mintegy 21%-ában fordultak elő tárgyeseti hibát tartalmazó mondatok, az anyanyelvi tanulók esetében pedig mindössze 6%-ban. 1.4. A VATM-fogalmazásokban egyes esetekben a főnév eszközhatározó esete a būti ige alakjaival szerepel; ez a használat kerülendő állandó vagy változatlan állapot kifejezésére, például: <...> továbbá nem mindig esame sorsunk kalviai (– kovácsok) <...> (VATM 446); Ihletének objektu (– tárgya) buvo Severiutė (VATM 447); a XX. század buvo sunku laikotarpiu (– nehéz időszak), mivel 1939 és 1945 között zajlott a második világháború (VATM 448); Ez az elbeszélés yra geru pavyzdžiu (– jó példa) arra, hogy bármilyen hatalmas is a szerelem ereje, sok minden az ember választásától függ (VATM 449); <...> bár akadnak olyan emberek is, akik yra savanoriais ir egoistais (– önkéntesek és egoisták) <...> (VATM 506). Az eszközhatározó eset használatakor a nemzeti kisebbségek iskoláinak végzős diákjai néha tévednek, mert szükségtelenül ezt az esetet választják a tárgy kifejezésére olyan, teljességet jelölő igékkel, amelyeknek pri- előtagjuk van, például: A szerelem olyan érzés, amely pripildo a szívet meleg érzésekkel (= meleg érzésekkel) (VATM 1191). A litván tannyelvű iskolák végzőseinek fogalmazásaiban egyetlen olyan eset fordult elő, amikor az ige mellett eszközhatározó eset szerepelt, nem pedig az általa megkövetelt részes eset: Két éven át Balys Sruogát taszító környezet vette körül, az embereket pedig prilyginami gyvuliais (= állatokhoz) <...> (VA 21). A bemutatott példák azt mutatják, hogy az eszközhatározó eset használatában a nem anyanyelvi végzősök gyakrabban hibáznak. 1.5. Néhány részes esetbeli hibát találtunk a nemzeti kisebbségek iskoláinak diákjai által írt dolgozatokban. Ritkábban fordul elő az igéből képzett főnevek részes esetének cél, rendeltetés kifejezésére szolgáló helytelen használata, például: A szerelem erőt és akaratot ad nemes cél eléréséhez (= nemes cél elérésére) (VATM 550). Egy mondatban a részes esetet helytelenül használták az idő kifejezésére, például: A belső emberről pedig meg lehet állapítani, hogy a szerelem valóban minden napra nemességet ad-e az egyénnek (= minden nap / naponta) (VATM 1522). Összefoglalva elmondható, hogy a nem anyanyelvűek fogalmazásaiban különféle részes esetbeli hibák fordulnak elő, az anyanyelvi végzősök dolgozataiban viszont nem találtak ilyeneket. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 10 1.6. Az írásokban legritkábban előforduló alanyeseti hibák, például amikor a részleges birtokos eset helyett tévesen alanyesetet használnak a pasirodyti igével: Kai gyvenimo kelyje pasirodo sunkumai (= sunkumų), žmonės dažnai griūna <...> (VATM 283). A litván iskolák tanulóinak írásaiban nem találtak alanyeseti hibákat. A nemzeti kisebbségi iskolák végzőseinek ragozási hibái a 3. ábrán láthatók: gyakoribbak a kettős esetragokkal kapcsolatos hibák (33%), az inessivusi (24%), az accusativusi (21%) és az instrumentalisi (18%) hibák, míg a dativusi (3%) és az alanyeseti (1%) hibák ritkák. 3. ÁBRA. Az esetragokkal kapcsolatos hibák gyakorisága (százalékban) VATM A litván iskolák tanulói kevesebb szintaktikai hibát vétenek, mint a nemzeti kisebbségi iskolák tanulói. Az anyanyelvi tanulók által elkövetett szintaktikai hibák gyakoriságát a 4. ábra mutatja; nyilvánvaló, hogy különösen sok a kettős esetragokkal kapcsolatos (53%) és az inessivusi (39%) hiba. Az accusativusi (6%) és az instrumentalisi (2%) hibák ritkán fordulnak elő. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 11 4. ÁBRA. Az esetragokkal kapcsolatos hibák gyakorisága (százalékban) VA 2. MONDATSZERKEZETI HIBÁK A 3. táblázat adataiból kitűnik, hogy a nemzeti kisebbségi iskolák tanulói nem tudják helyesen összekapcsolni a mondatokat vagy a mondatrészeket, a szórend megválasztásában viszont ritkán hibáznak. A más anyanyelvű végzősök írásaiban nem találtak a melléknévi igenevek használatával kapcsolatos hibákat. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 12 3 TÁBLÁZAT. A nem anyanyelvi és anyanyelvi érettségizők által elkövetett hibák statisztikája Hibatípus A nem anyanyelvi tanulók által elkövetett hibák Az anyanyelvi tanulók által elkövetett hibák Példa Hibák száma Százalék Hibák száma Százalék a) igenévi hibák - - 1 3,3 készek <...> nem habozott feláldozni b) határozói igenévi hibák 20 42,6 20 66,7 összegezve emlékeztetni szeretnék c) folyamatos melléknévi igenévi hibák 5 10,6 1 3,3 elárulta az anyját bezárva őt d) a mondatok és mondatrészek összekapcsolásának hibái 20 42,6 6 20 mindenre elszánt, csakhogy levezessen f) szórendi hibák 2 4,2 2 6,7 felemelkedést és a törekvést saját céljai Összesen: 47 30 A következő alfejezetek a határozói igenév, a folyamatos melléknévi igenév és a féligenév használatának, a mondatok és mondatrészek összekapcsolásának, valamint a szórendnek a hibáit tárgyalják. 2.1. Az érettségi dolgozatokban a javítandó határozói igeneves szerkezetet tartalmazó mondatok teszik ki e hibacsoport legnagyobb részét. A határozói igeneveket akkor használják hibásan, amikor a fő- és mellékcselekvés viszonyai nem olyanok, amilyeneket a határozói igenévnek valójában ki kellene fejeznie. Ott, ahol a két cselekvést ugyanaz a cselekvő végzi, a határozói igenév helyett folyamatos melléknévi igenevet vagy melléknévi igenevet kell használni (lásd KP S2: 14), például: Rapolą összehasonlítva (=Összehasonlítva) a mű elején és végén, mi világosan érezhetjük a változásait <...> (VATM 80); A szerelem arra készteti az embert, hogy megváltoztassa szürke BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 13 a mindennapokat, adva (= szépséget, színeket és nemességet kölcsönözve neki) <...> (VATM 81); <...> negyedik alkalommal az orosz cár tisztviselői kivágták, mit sem törődve (= nem törődve) (VATM 94); Miután egy egész hetet együtt töltöttek <...> (= Miután egy egész hetet együtt töltöttek), elhatározzák, hogy Kaunasba utaznak (VATM 804). A határozói igenevek használatában a litván tanítási nyelvű iskolák érettségizői is sok hibát vétenek, például: A háború közeledtével, elkerülve a katonai behívást (= elkerülve a katonai szolgálatot), V. Mačernis visszatért szülőföldjére, Žemaitijába (VA 2); Olvasva (= Olvasva) ezt a művet észrevettem, hogy az emberek nemcsak a saját érdekeiket hajlamosak védeni, hanem szeretteik méltóságát is (VA 10); Miután beleszerettünk (= Miután beleszerettünk) kezdjük becsülni nemcsak a magunk, hanem szerelmünk becsületét is (VA 10); Tehát mindent összegezve (= mindent összegezve) mindent elmondhatom, miért él az ember emlékezetében az, ami már nincs (VA 11); Összegezve (= Összegezve) szeretném elmondani, hogy nem számít, ki vagy <...>, mindig úgy kell cselekedned, ahogyan a szíved diktálja (VA 17); Az individuum olyan ember, akinek vannak elvei, amelyekhez akkor is ragaszkodik, ha olyan környezetben van (= olyan környezetben van), amely nem kedvez neki (VA 50); Következésképpen, ha nemes akar lenni (= ha nemes akar lenni), az igaz szerelmet kell keresnie, és ahhoz, hogy szeretett legyen (= ahhoz, hogy szeretett legyen), magának is adnia kell valamit (VA 99). 2.2. Előfordulnak olyan mondatok, amelyekben a nem normatív „kad” + főnévi igenév szerkezet célt fejez ki. Arnoldas Piročkinas (Piročkinas 1990: 95) rámutat, hogy a „kad” kötőszóval alkotott ilyen és hasonló kifejezések a szláv nyelvekben nem hibásak, ezért a nemzeti kisebbségi iskolák végzős tanulóinak dolgozataiban nem ritka az ilyen hiba. Például: A költő az érzését is „meilyte”-nek nevezte, hogy hangsúlyozza (= hogy hangsúlyozza) érzékenységét és gyengédségét (VATM 29); Persze nem kell feltétlenül szerelmesnek lenni, hogy így érezzük magunkat (= ahhoz, hogy így érezzük magunkat) (VATM 98); Tehát nagyon fontos, hogy az embernek legyen szerelme, egy hozzá közel álló személy az életében, hogy ne törjünk össze (= hogy ne törjünk össze) (VATM 99); <...> Tilius nem fél a gonosz férfitól, és a szerelemért kész a végsőkig harcolni, csak hogy vele legyen (= hogy csak együtt lehessen) az igaz szerelmével (VATM 191); Különösen gyakran hiányzik ez a fény az emberek életéből, hogy boldogok legyenek (= akik boldogok akarnak lenni) (VATM 247); A szereplő kénytelen volt New Yorkban egy szállodában liftesként dolgozni, hogy megéljen (= hogy megéljen) (VATM 299); Manapság ahhoz, hogy megtaláld (= hogy megtaláld) a másik feledet, még csak el sem kell hagynod az otthonodat (VATM 377); Ahhoz, hogy igazán szeressünk, és átérezzük (= hogy szeressünk és átérezzük) ezt az égi érzést, oda kell adnunk magunkat, és erre csak a nemes ember képes (VATM 669). Megjegyzendő, hogy azoknak az érettségizőknek a dolgozataiban, akik litván tanítási nyelvű iskolákba jártak, mindössze egy ilyen típusú hibát találtak: BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 14 <...> miután rossz döntést hoztunk, emlékezzünk rá és tanuljunk belőle, hogy amikor az életben eljön az ideje annak, hogy levonjuk (= levonnád) a következtetéseket (VA 20). A Vilnius megyei érettségizők dolgozataiból kitűnik, hogy egyértelműen hajlanak arra, hogy az és kötőszó helyett a valamint kötőszót használják. A valamint kötőszót egyre inkább az és kötőszó stilisztikai helyettesítőjeként értelmezik, és figyelmen kívül hagyják az összekapcsolt tagmondatok szemantikáját (Bielinskienė 2004: 123). Pl.: Az emberek azonban a szabadulás reményében, életüket kockáztatva német fegyvereket visznek be a gettó kapuján, és (– és) titkos szervezetet alakítanak (VATM 46); Tehát Jurgis Kunčinas regényének hőse soha nem felejti el Tūlát, és (– és) szerelmet érez iránta (VATM 47); <...> ez a szerelem rendkívül erőteljes jellemzője – értelmet és nemességet ad, és (– és) képes kiemelni az embert a legmélyebb kétségbeesésből is (VATM 80); Nem kellene-e az embernek a hazájában maradnia, és (– és) szeretnie, óvnia és ápolnia azt? (VA 21); Ez azt jelenti, hogy szeretve és megértve legyünk, és (– és) támogatást kapjunk a nehéz pillanatokban, amikor valóban tanácsra vagy egyszerűen egy megnyugtató, vigaszt nyújtó ölelésre van szükség (VA 32). Előfordult, hogy szavakat vagy mondatokat hibásan kapcsoltak be, például: Nem számít, hogy az átélt élmény régen történt, újra és újra átéljük újra meg újra (= ismét) (VA 97); Az ember gyorsabban kezd hanyatlani és hal meg, mint azok, akik szeretnek. Mert (= szeretnek, mert) a szerelem erőt ad a túléléshez (VATM 247); <...> fontos számunkra tudni, hogy ebben a világban valakinek fontosak vagyunk. Mert (= fontosak vagyunk, mert) amikor már nem érezzük magunkat biztonságban és szeretve, személyiségünk elkezd elsorvadni (VA 92); Ekkor Mykoliuko lelkében felébred a remény, és ugyanakkor (= a remény és) a nemesség (VATM 1993). 2.3. Egyes kisebbségi és litván iskolák végzőseinek dolgozataiban sérül a szórend: a jelző a jelzett szó után áll, például: Ő csupán egy kis részlete volt a szálloda szerkezetének (= a szálloda szerkezetének részlete) (VATM 299); A szeretet alapvető magasztalást és a saját céljaink elérésére való törekvést eredményez (= A szeretet lényegében felmagasztalja saját céljainkat, és arra ösztönöz, hogy törekedjünk elérésükre) (VATM 495); A vizsgált anyag alapján tehát megállapítható, hogy a mondatokban betartják a litván nyelvre jellemző szórendet. 2.4. A félrészesi igeneveket gyakran helytelenül használják, amikor nem alkalmasak olyan körülményes cselekvés kifejezésére, amely nem egy időben történik az állítmány cselekvésével, például: <...> a mamácskának lehetősége volt megváltoztatni az életét, és elkezdeni (= lehetősége volt megváltoztatni az életét és elkezdeni) vele, Janavičius úrral, aki ugyanolyan értékeket vallott, mint a mamácska (VA 74). Ebben az esetben nemcsak a más anyanyelvű érettségizők hibáznak, hanem az anyanyelvi érettségizők is, például: BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 15 Ahogy ők maguk mondták, mind a sikeres repülés, mind az esetleges katasztrófa megerősíti Litvánia fiainak lelkét, új hőstettekre (= megerősíti Litvánia fiainak lelkét és lelkesíti) ösztönözve; (VATM 89); <...> nem küzd a boldogságáért, ugyanakkor nem ad (= és ily módon nem ad) mindennapjainak nemességet (VATM 804); Doveika lelőtte Tiliust, ezzel véget vetve (= lelőtte Tiliust és véget vetett) a közte és Monika között fennálló kapcsolatnak (VATM 821). Az anyanyelvi tanulók néha figyelmetlenül használnak igeneveket fogalmazásaikban, például: <...> Sam és Dean készek bármelyik pillanatban és bármi áron, sokáig nem habozva (= habozás nélkül) feláldozzák magukat egymásért (VA 108). Más anyanyelvű tanulók munkáiban nem találtak igenévi hibákat. 5. ÁBRA. A mondatszerkezeti hibák gyakorisága (százalékban) a VATM-ben A szintaxis témaköréből a nemzeti kisebbségi iskolák tanulói számára a legnehezebb a határozói igenév helyes használata, valamint a szavak és mondatok megfelelő összekapcsolása (lásd az 5. ábrát). Ugyanennyi határozóiigenév-hibát találtak a litván tannyelvű iskolák végzőseinek fogalmazásaiban is (lásd a 6. ábrát), ezekben azonban kevesebb volt a mondatok és mondatrészek összekapcsolásával kapcsolatos hiba. Mint megfigyelhető, a legritkábbak a melléknévi igenév és a féligenév használatával kapcsolatos hibák. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 16 6. ÁBRA. A mondatszerkezeti hibák gyakorisága (százalékban) a VA-ban 3. A NÉVUTÓK ÉS UTÓNÉVUTÓK HASZNÁLATI HIBÁI A helytelen elöljárószós és utónévutós szerkezetekből – amint már említettük – fordult elő a legkevesebb (lásd a 4. táblázatot). 4. TÁBLÁZAT. A nem anyanyelvi és anyanyelvi érettségizők elöljárószó- és utónévutó-használati hibáinak statisztikája Hibatípus A nem anyanyelvi tanulók által elkövetett hibák Az anyanyelvi tanulók által elkövetett hibák Példa Hibák száma Százalék Hibák száma Százalék Elöljárószó-használati hibák 21 58,3 3 14,3 Szeretet minden egyénnél Utónévutó-használati hibák 15 41,7 18 85,7 az az időszak, amelynek köszönhetően Összesen: 36 21 A kutatás kimutatta, hogy a nem anyanyelvi érettségizők több elöljárószó-használati, míg az anyanyelvi érettségizők több utónévutó-használati hibát vétenek. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 17 3.1. Az esszékben a szláv nyelv hatására a pas elöljárószó használatában követnek el hibákat, például: Svarbiausi orientyrai pas Raganą (= Svarbiausi Raganos orientyrai) buvo šventasis raštas ir krikščioniški idealai (VATM 33); Vaikui norėjosi normalių, dorų tėvų, kaip pas visus (= kaip visų) (VATM 78); Pas juos buvo tik dvasinė meilė (= jų meilė buvo tik dvasinė), tačiau Mykoliukui to užteko visam gyvenimui (VATM 79); Meilė suteikia stiprių emocijų, nes pas tave yra (= tu turi) daug mylinčių žmonių, kurie suteikia tau stiprybės (VATM 326); Meilė pas visus individus labai skiriasi (= Visų individų meilė yra labai skirtinga) (VATM 500); Rašytojas buvo iš šių romantikų, pas kuriuos buvo nelaiminga meilė (= kurių meilė buvo nelaiminga) (VATM 552); Pas laimingus, supančius gražiais jausmais žmones viskas gerai klostosi (= Laimingų, gražių jausmų apimtų žmonių gyvenimas klostosi gerai) (VATM 1995). Ritkábban fordulnak elő ilyen típusú hibák a litván iskolák tanulóinak esszéiben, például: <...> csak egyeseknél az emlékek (= egyesek emlékei) mélyen a memóriában élnek, mások pedig emlékekből élnek <...> (VA 18); Nálunk (= nálunk) mások tettei és emlékei élnek a gondolatainkban (VA 58). Az adatokból látható, hogy a nem anyanyelvi érettségizők gyakran az orosz nyelvből vett mintára követnek el hibákat az į elöljárószó használatában, például: Mindezt egy kidobott játékszerhez lehet hasonlítani (= egy kidobott játékszerhez hasonlítani) <...> (VATM 245); A „Miškais ateina ruduo” című regényben az őszről írnak, nincs mit (= amin) gyönyörködni (VATM 326); Napról napra (= napról napra) egy kis csodára vársz (VATM 1526). Több helytelen elöljárós szerkezetet találtak a kisebbségi iskolák érettségizőinek esszéiben, például: a) az ant elöljárószóval: <...> a szerelem által boldogabbá válunk, az arcunkon (= az arcunkon) gyakran mosoly jelenik meg (VATM 298); <...> ugyanakkor nem is annyira (= annyira) romlott el <...> (VATM 803); b) az nuo elöljárószóval: <...> a „Dievų miškas” című regényben a foglyok csíkos egyenruhát viseltek, amely elvette tőlük (= tőlük) nemcsak a fizikai, hanem az erkölcsi szabadságukat is (VATM 241); Az ilyen emberek különböznek másoktól (= másoktól), mert nem mindig értik meg őket a környezetükben élők <...> (VATM 669); c) az prieš elöljárószóval: Jakubas azonban, annak ellenére, hogy az akkori törvények előtt ártatlannak tartotta magát (= annak ellenére, hogy az akkori törvények szerint ártatlan volt), elkezdi emészteni magát (VATM 192); Érezve a mások iránti kötelességet (= mások iránt) igyekszünk segíteni nekik, jobbá tenni az életüket (VATM 528). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 18 A nemzeti kisebbségi iskolák egyes végzős diákjainak fogalmazásaiban helytelenül használnak tükörfordításokat. Nem megfelelő, a prie elöljárószóval alkotott tükörfordítások is előfordulnak (vö. orosz при чём здесь), például: A művet olvasva felmerül a kérdés, mi olyan különleges, és mi köze van ehhez (= mi köze van ehhez) a személyiség szabadságának? (VATM 76). A kutatás azt mutatja, hogy a szláv nyelvek hatására kialakult, nem litván szintaktikai szerkezeteket gyakrabban használják a nemzeti kisebbségi iskolák végzős diákjainak fogalmazásaiban. 3.2. A nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak munkáiban előfordulnak a főnévi eszközhatározói esetet (su) pagalba segédszóval alkotott szerkezetek. E szerkezetek választását a nyelvi gazdaságosság és az egyértelműség elveivel lehet indokolni: a törekvéssel, hogy a mondanivalót a lehető legrövidebben, azaz tömörítve és világosan fejezzék ki (Vaičiulytė-Semėnienė 2016: 32). Ez a szerkezet az orosz nyelvből származik: при помощи. Pl.: Valaha egészen más volt, de az idő múlásával a betegség segítségével (= a betegség miatt) valahogy idegenné vált önmaga számára <...> (VATM 124). Az író a regény segítségével (= a regényben) nagyon pontosan meg tudott válaszolni erre a kérdésre (VATM 186). A főnév eszközhatározói esetét (su) pagalba segédszóval alkotott szerkezetek a Vilnius megyei litván tannyelvű iskolák végzőseinek dolgozataiban is előfordulnak, például: Šį ginklą buvo puikiai įvaldęs ir nuostabiai mokėjo su jo pagalba (= juo) skleisti laisvės idėjas žmonėms kunigas Jonas Mačiulis-Maironis (VA 3); Meilės pagalba (= Mylėdami) žmonės dažnai pasiekia išsvajotųjų tikslų, nugali baimę, šiltomis spalvomis nuspalvina pilką bei niūrią kasdienybę (VA 39); Tai liudija, kad ir kas būtų užmiršta, gali būti prisiminta garso pagalba (= garsiai) (VA 60); Todėl lakios fantazijos pagalba (= būdamas lakios fantazijos) įsikūnija į šikšnosparnį, kad nors akies krašteliu galėtų pamatyti mylimąją ir pabūti šalia jos (VA 61); Taigi Irusia, suaugusi ir tapusi moterimi, tik atminties pagalba (= prisiminusi) galėjo suprasti, iš kur atsirado jos vertybinis pagrindas (VA 118). A Dėka a dolgozatokban elöljáróként és utótagként is használatos, de leggyakrabban tárgyakról és jelenségekről szólva (vö. orosz благодаря кому), például: Romantizmo epochos rašytojas Antanas Baranauskas savo kūrinyje „Anykščių šilelis“ dėka prisiminimų ir vaizduotės galios (= remdamasis prisiminimais ir vaizduote) labai aiškiai aprašė Anykščių šilelio vaizdą (VATM 94); Jie yra dėkingi gamtai, kurios dėka turi (= iš kurios gauna) maisto (VATM 504); Tik dėka knygų (= skaitydami knygas) galime nors įsivaizduoti, kas yra meilė (VATM 1997); Pasaulinių karų laikotarpiu sukauptos patirties dėka (= sukaupęs patirties) A. Škėma atrado būdą, kaip pabėgti nuo žiaurios BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 19 a valóság (VA 16); A fogságnak köszönhetően (= Fogságban lévén) Sruoga a halál küszöbére kerül <...> (VA 71); Valamilyen eseményeknek köszönhetően (= Bizonyos események bekövetkezésekor) vagy néha ugyanarra a helyre visszatérve, ahol valami történt, az ember hirtelen felidézheti <...> (VA 72); <...> a főszereplő-elbeszélő a bohém életmódnak köszönhetően (= bohém életet élve) képes nem feladni, Túlá iránti szerelme pedig az élet és az öröm mozgatórugója (VA 87). Időnként előfordulnak olyan mondatok, amelyekben az atgal névutót időtartam kifejezésére használják – ezek az orosz nyelvből tükörfordított szókapcsolatok (vö. oroszul: пару лет (веков) назад), például: Két évvel visszafelé (= Két évvel ezelőtt) reménytelenül éreztem magam <...> (VATM 98); Azonban két évszázaddal visszafelé (= két évszázaddal ezelőtt) a fehérek kegyetlen bánásmódja miatt a feketéket rabszolgasorba hurcolták <...> (VA 36). Egy mondatban a sąskaita szó névutói értelemben szerepel, például: Azonban ha a szerelmet mások rovására érik el (= ha a szerelmet mások bántalmazásával érik el), az ember soha nem lehet teljesen (= teljes mértékben) boldog, és nem élvezheti a szerelmét (VA 92). 7. ÁBRA. Az elöljáró- és névutóhasználati hibák gyakorisága (százalékban) a VATM-ben A nem anyanyelvi érettségizők dolgozataiban az elöljárókkal kapcsolatos hibák mintegy 58%-ot tesznek ki (lásd a 7. ábrát). Gyakrabban használják hibásan a pas, į, ant elöljárókat, ritkábban pedig a prie ir su alakokat. A helytelenül használt névutók közül (mintegy 42%) a pagalba, dėka ir atgal említendők. A dėka tükörfordítás a kutatási adatok szerint inkább a nemzeti kisebbségi iskolák érettségizőire jellemző. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 20 8. ÁBRA. Az elöljáró- és névutóhasználati hibák gyakorisága (százalékban) a VA-ban Az anyanyelvi érettségizők követik el a legkevesebb elöljáró- és névutóhasználati hibát (lásd a 8. ábrát). Mindössze 21 dolgozatban találtak ilyeneket. Ez az elöljáróhibák mintegy 14%-át teszi ki; ezek közül gyakoribbak a pas ir į elöljárók helytelen szerkezetei. Közel 86% a névutóhibákra jut – megfigyelhető, hogy leggyakrabban a dėka ir pagalba névutók szerkezeteit használják helytelenül, ritkábban pedig az atgal ir sąskaita alakokat. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Vilniusi kerület nemzeti kisebbségi és litván tannyelvű iskoláinak végzősei által a 2014-es állami litván nyelv és irodalom vizsgán írt dolgozatokban háromféle szintaktikai hiba fordult elő: az esetek, az elöljárószók és névutók használatának hibái, valamint a mondatszerkesztés hibái. Az adatok elemzése azt mutatja, hogy a más anyanyelvű tanulók egyharmaddal több hibát vétenek. Az elvégzett kutatás lehetővé teszi általánosító következtetések levonását. 1.1. Az egyik leggyakoribb, minden dolgozatban előforduló hibatípus az esetek használatának hibája; ezek a hibák a magyar anyanyelvűek és a más anyanyelvűek dolgozataiban is hasonló arányt képviselnek. A legnagyobb hibacsoportba a kettős esetek használatának elmaradása tartozik; ilyen hibát több magyar anyanyelvű végzős dolgozatában találtak, ennek oka pedig az lehet, hogy ezt a kifejezési módot gyakrabban választják. 1.2. Mindkét iskolatípus tanulói hibáznak az inessivus használatakor: a nemzeti kisebbségi iskolák végzőseinek dolgozataiban gyakoribbak az időt jelentő inessivusi hibák, a litván tannyelvű iskolákéiban pedig a jelen idejű belső inessivus vardan használatának hibái. 1.3. A más anyanyelvű végzősök a magyar anyanyelvűeknél jóval gyakrabban használják helytelenül a tárgyesetet a tagadó birtokos eset helyett. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 21 2. A szintaktikai hibák második csoportját a mondatszerkesztési hibák alkotják. 2.1. E típus leggyakoribb hibája a határozói igenév helytelen használata. Ezt a nemzeti kisebbségi és a litván tannyelvű iskolák végzősei egyaránt elkövetik. A hibák jellege és aránya arra utal, hogy az ok is azonos lehet: nem ismerik fel, hogy a határozói igenév személyes mondatokban nem alkalmas ugyanazon cselekvő alárendelt cselekvésének kifejezésére. 2.2. A magyar anyanyelvűekkel ellentétben a más anyanyelvű végzősök dolgozataiban – feltehetően az orosz nyelv hatására – gyakoriak a cél kifejezésére szolgáló, kad kötőszót főnévi igenévvel társító szerkezetek. 3. A harmadik, a magyar anyanyelvűek és a más anyanyelvűek dolgozataiban egyaránt jellemző hibatípus az elöljárószók és névutók helytelen használata. 3.1. Az orosz nyelv hatására a nemzeti kisebbségi iskolák tanulóinak dolgozataiban az elöljárószók használatával kapcsolatos hibák legnagyobb részét a pas és į elöljárószóval alkotott szerkezetek helytelen használata teszi ki. 3.2. A litván tannyelvű iskolák végzőire jellemző a dėka és pagalba névutó helytelen használata. 4. Az eredményekből kitűnik, hogy a dolgozatokban előforduló szintaktikai hibák többnyire a szláv nyelvek hatására keletkeztek. Az oroszból lefordított szókapcsolatok mind a más anyanyelvű, mind a magyar tannyelvű iskolák tanulóinak dolgozataiban előfordulnak. Az orosz nyelvi analógia alapján a szintaktikai szerkezetek a tudatban normaként rögzülnek. A hatást feltehetően a családban és a környezetben használt nyelv, valamint a média is erősíti; írott és beszélt szövegeikben egyaránt sok, az érettségi dolgozatokra jellemző nyelvhelyességi hiba található. LITERATŪRA Bielinskienė A. 2004: Dėl jungtuko bei vartosenos dabartinėje lietuvių kalboje. – Kalbos kultūra 77, 119–123. KP S1: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 1. Linksnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. KP S2: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 2. Įvairūs dalykai. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis ir Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Piročkinas A. 1990: Administracinės kalbos kultūra, Vilnius: Mintis. Šukys J. 1998a: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Sintaksės klaidos Vilniaus apskrities abiturientų rašiniuose | 22 Šukys J. 1998b: Taisyklingi ir klaidingi vietininkai, normų ribos. – Gimtasis žodis 4, 43–46. Urnėžiūtė R. 2015: Mūsų mokslo ateities kalba. – Gimtoji kalba 1, 14–20. Vadovėlių rankraščių kalbos apžvalga. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/svietimas/vadoveliu-aprobavimas/vadoveliu-rankrasciu-kalbos-apzvalga (žiūrėta 2016 11 02). Vaičiulytė-Semėnienė 2016: Daiktavardžio pagalba įnagininko desemantizacija. – Acta Linguistica Lithuanica 74, 9–39. Įteikta 2016 12 05 Priimta 2017 01 20 SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204