Žodžio „pãreigos“ reikšmė ir vietininko problema

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A „KÖTELESSÉGEK” SZÓ JELENTÉSE ÉS A HELYHATÁROZÓI ESET PROBLÉMÁJA KULCSSZAVAK: a szó jelentése, helyhatározó eset, eset, normázás, közigazgatási nyelv. A kötelesség szó a mai litván nyelvben meglehetősen gyakori, a közigazgatási nyelvre pedig különösen jellemző a többes számú kötelességek alak. A DŽ a kötelesség főnevet a törvény, a szokás vagy az erkölcs által előírt szükséges cselekedetként határozza meg: Az állampolgár jogai és kötelességei. A kötelesség érzése. Minden kötelességemet teljesítettem. Ő kötelességtudó ember. A kötelességet mindenek fölé helyezzük; a kötelességek (3b) többes számban pedig a szolgálatban betöltött pozíció: Átvenni a pozíciókat. Rendes, állandó állások. Társadalmi tisztségek. Tisztségeket betölteni. Úgy tűnhet, hogy a szó jelentése és használata a köznyelvben már megszilárdult, ám e szó, különösen többes számú alakjának használatát a raghasználat normatív értékelésének a Litván Nyelvi Állami Bizottság Nyelvtani, helyesírási és központozási albizottságában történő felülvizsgálata késztetett alaposabb vizsgálatra. A cikk célja, hogy a kötelességek szó eredetének és jelentésárnyalatainak tisztázása után megvizsgálja a kötelességekben helyhatározói eset normázásának történetét, tényleges használatát, és értékelje a jelenlegi kodifikáció megalapozottságát. A SZÓ EREDETE ÉS JELENTÉSE A főnév kötelesség igéből képzett elvont főnév, amelyet képző hozzáadásával alkottak. A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa Carl Darling Buck (1949) alapján azt jelzi, hogy az indoeurópai nyelvek „kötelesség” fogalmát jelölő szavai rendszerint a „kell”, „birtokolni”, „kötelesnek lenni” jelentésű szavakból erednek. Az ilyen jelentésű szavak másik szemantikai forrását az „tevékenység”, „gondoskodás”, „valamihez tartozás” és hasonló fogalmak alkotják. A litván „pareiga” (kötelesség) az „eiga” (menet) szóhoz hasonlóan a pareiti igéből (menni) képződött. Az LKŽ a pareiti ige tájnyelvekben följegyzett jelentését is megadja: „tartozni, járni; Mennyi jár neki naponta? Gž. A tűzifaszállítás nekünk (a tűzifaszállításért) ötszázba került Lkv. Akkor most mennyi pénz jár nekem ezért a búzáért? Ss. Még öt cent jár nekem Al.“ Ez a jelentés az ige és a főnév közötti szemantikai kapcsolatot tanúsítja. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 2 A pareiga főnevet az LKŽe úgy határozza meg, mint olyasmit, amit szükséges, kötelező elvégezni; szolgálattal, elfoglaltsággal, ígérettel kapcsolatos munkát, cselekvést; kötelességet: A barátság barátság marad, a kötelesség pedig kötelesség rš. Minden polgár kötelessége, hogy igazat mondjon a tisztességes embernek J. Jabl. Ez volt az ő kötelessége (neki így kellett tennie) J. Jabl. Mindketten kötelességtudó emberek voltak T. Tilv. Az előfizetők... igyekezzenek teljesíteni kötelességüket A1884,392. A kutya helyére kijelölt embernek a kutya kötelességeit is teljesítenie kell: moslékot kell lefetyelnie, a kutyaólban kell feküdnie, és őriznie kell az úr házát BsPII9. Kötelességem arra kötelez, hogy ezt megtegyem BŽ374. Sok kötelességet bíztak rá BŽ61. A gyermekek nevelése a szülők legfontosabb kötelessége sp. A szótári leírásból látható, hogy ez írott szó; az élő nyelvből csak Kurtuvėnai1 településről jegyezték fel. A nyelvben feltehetőleg Frydrichas Kuršaitis és Pilypas Ruigys szótárai, valamint a sajtó révén terjedt el (a 19. század végén az Aušra című lapban is használták). Jonas Jablonskis és Jonas Basanavičius írásaiban egyaránt előfordul. A szó többes száma, a pareigos sajátos, „szolgálatban betöltött tisztség” jelentést kapott. Az LKŽe szerint J. Jablonskis is így használta a szót: Tanári tisztséget fogok betölteni J.Jabl. A bizottságra a bíróság feladatai is hárultak rš. A pareiga szó köznyelvi megfelelősége azonban kétséges volt. Arnoldas Piročkinas szerint J. Jablonskis a sajtóban, nyilvánosan nem javította a pareiga szót. Ilyen javítást azonban feljegyeztek a Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában őrzött Liudas Gira-féle „Feljegyzések a litván nyelvi előadásokról” című munkában: itt a pareiga szót a priedermė szóval helyettesíti. J. Jablonskis később a pareiga szót a Mūsų žodynėlyje (1918) című művében, a „Pareiga ir tiesumas” („Kötelesség és egyenesség”) című fejezetcímben használta (Piročkinas 1986: 38). Antanas Salys a pareiga szót a köznyelvtől némileg idegennek tartotta. Véleménye szerint e szó elsődleges jelentése „visszatérés”, a Pflicht, долг, обязанность szavak jelentésére pedig a priedermė használatát javasolta. Úgy vélte, hogy a pareiga szót legfeljebb a szolgálati tisztség megnevezésére lehet meghagyni, a должность jelentéstől elkülönítve (Salys 1936: 162). A Kalbos patarėjuje című kiadványban ugyanakkor a pareiga, priedermė ir prievolė szavak szinonimaként (hasonló jelentésű szavakként) szerepelnek, azzal a megjegyzéssel, hogy a pareiga inkább a szolgálathoz kapcsolódik, például: a hivatalnokok nem mind végzik kellőképpen a kötelességeiket (KP 1936: 90). Vagyis ekkorra maga a szó már használatban volt a köznyelvben, bár jelentéséről még folyt a vita. Harminc évvel később Jonas Palionis (1961: 50) a Teisinių terminų žodyno (1954) terminusait értékelve a pareigos többes számát a должность fogalom megfelelőjeként védelmezte. Így elmondható, hogy a 20. század közepére e szó többes számának külön jelentése már a köznyelvben és a szaknyelvben (a jogi és közigazgatási nyelvben) egyaránt meghonosodott. 1 Az LKŽ cédulaanyagában egy olyan cédula is található, amelyen egy 1963-ban Zervynos faluban lejegyzett mondat szerepel: A násznagy kötelességei a következők: tudja a saját lakodalmát összehozni. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 3 A szakkiadványokban e szó többes számának jelentését kissé pontosították: a munkahelyen vagy szolgálati helyen betöltött státust jelenti: Osztályvezetői tisztséget tölt be. Felmentették a bírói tisztségéből KancKP; az egyén által betöltött munkahely vagy szolgálati hely, az ottani státusa (Kniūkšta 2005); az AKSTŽ 2008 szerint a pareigos az ellátott tevékenységi funkciók és felelősség összességeként írhatók le, amely meghatározza egy adott szakma vagy tevékenységi terület dolgozójának etikáját és jogait. A pareiga szó köznyelvi megfelelőségéről vallott eltérő vélemények ellenére ez, az írásbeliségben megjelent igéből képzett főnév meghonosodott a köznyelvben, a szolgálattal kapcsolatos jelentés jelölésére pedig a többes számú pareigos alak vált meghatározóvá. A PAREIGOSE INESSIVUS NORMATÍV MEGÍTÉLÉSE A pareiga, pareigos szavak köznyelvi megfelelőségével kapcsolatban tehát a 21. századra már nem merül fel kétség. Kifogásolt alakjuk csupán az inessivuszi eset. Általánosságban elmondható, hogy a litvánban gyakoriak a hibák az inessivusi eset használatakor; e használat javításának történetét J. Jablonskis kezdte meg (Smetonienė, Dambrauskaitė 2011), bár ez a nyelvész a pareigose alakról nem írt. Jonas Kruopas az inessivus használatát vizsgálva azt állította, hogy „az inessivust azokban az esetekben is meg kell hagyni, amikor az – akár belső fejlődésű, akár tükörfordításból eredő – litván nyelvi példákkal igazolható, például: „állásban van, szolgálatban van”, mivel ilyenkor szinte konkrét helyet jelölünk (szolgálatban van2 (Kruopas 1939: 125). Az inessivusi pareigose alak később keltette fel nagyobb mértékben a nyelvészek rosszallását, amikor a 20. század második felében az orosz nyelv hatására rengeteg tükörfordítás terjedt el az írásbeliségben, különösen a szabálytalan inessivusi alakokat tartalmazók. Rita Miliūnaitė az inessivus használatának javítását indokoló szempontokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a būti pareigose („tisztséget betölteni”) fordulatot azért kifogásolták, mert mértéktelenül, tolakodóan és pontatlanul használták (Miliūnaitė 2003: 146). Zigmas Zinkevičius nem a pareigos szót ítélte el, hanem annak mértéktelen használatát ott, ahol fölösleges, és az alábbi mondatokban javította az inessivusi alakokat: A. V. 1964. október 1-jén kezdett nevelőként dolgozni (=auklėtoju). A Šiauliai Városi Könyvtárban könyvtárosi tisztséget tölt be (=bibliotekininku) (Zinkevičius 1968: 27). Kazio Ulvydas szerint (1974: 10–11) az felelős tisztségben, tanári tisztségben szerkezetben használt inessivus idegen a litvántól, szokatlan benne, semmivel sem indokolható és motivált. Az ilyen fordulatok a litván nyelvtől idegen inessivusi használat miatt nem megfelelőek, ami homályossá és helytelenné teszi őket. A szövegkörnyezet néha nem annyira a igazgatóként dolgozni fordulatot kívánja meg, hanem egyszerűen a igazgatónak lenni vagy az igazgatói tisztséget betölteni kifejezést. 2 Ezt az állítást Pranas Kniūkšta bírálta; véleménye szerint az yra pareigose fordulatot indokolatlanul tekintik elfogadható tükörfordításnak (Kniūkšta 1992: 78). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 4 Jonas Šukys (1976: 147) vietininko pareigose taisymą grindžia labiau stilistiniais nei sintaksiniais sumetimais: „Nevartotinas toks vietininkas, kuris sakiniui visai nereikalingas. Tokių vietininkų pavartojama, stengiantis kalbėti įmantriai, pernelyg moksliškai. Dėl to kalba pasidaro išpūsta, kanceliariška. Šio kanceliariško ir parazitiško vietininko vartojimo klaidos ne tiek sintaksinės, kiek stilistinės. Jos kenkia kalbos aiškumui, glaustumui, gyvumui. Deja, mūsų dienomis jos smarkiai plinta.“ Šalia kitų duodamas vienas pavyzdys su vietininku pareigose: Tėvelis dirbo brigadininko pareigose (geriau brigadininku). Kalbos praktikos patarimų pirmajame leidime (1976: 308) nurodoma, kad vietininkas nevartojamas pareigoms reikšti, ir pateikiami du netinkamos vartosenos pavyzdžiai: Dirba auklėtojos pareigose (=auklėtoja). Dirba atsakingose pareigose (=Eina atsakingas pareigas). Antrajame šio leidinio leidime (1985: 346) pakartojami tie patys taisytini pavyzdžiai, priskirti prie netinkamos veikimo ar būsenos reiškimosi srities, sferos raiškos. A „pareigose” helyhatározói eset használatát Kazimieras Župerka is kifogásolta, mert idegesítően használt, sikertelen megoldásnak tartotta; úgy vélte, hogy pontosabb és helyesebb a tisztséget megnevező főnév eszközhatározós esete, például: pareigoseIdeiglenesen a II. osztályban tanítónőként dolgozottLaikinai dirbo II kl. mokytojos pareigose (=mokytoja) (Župerka 1988: 33). A 20. század végén a pareigose helyhatározói esetet különféle kiadványokban gyakran javították, rendszerint a javítás indoklása nélkül (pl. Piročkinas 1990: 128; Šukys 1991: 10; Malakauskas 1996: 10). Išsamiau apie netinkamus vietininkus rašyta J. Šukio (1998: 304–305). Jis prie netaisyklingų būdo vietininkų pateikia ir junginius su pareigose, nes „[n]usakyti tarnybinio darbo atlikimo būdui, susijusiam su einamomis pareigomis, vis dažniau be reikalo vartojamas vietininkas pareigose <...> Jis dirba direktoriaus pareigose (=direktoriumi; yra direktorius, eina direktoriaus pareigas/direktoriauja). Ji laikinai dirbo technikės pareigose (=technike,ėjo technikės pareigas). Kartais atsakingose pareigose dirba (=atsakingas pareigas eina, turi) pakankamai nepasirengę žmonės. Tokie darbuotojai neturėtų dirbti keliose pareigose (=eiti kelių pareigų, dirbti kelių darbų/keliose vietose). Balsuota už jo neperrinkimą direktoriaus pareigose (=direktoriumi; Balsuota neperrinkti jo/kad jis būtų neperrinktas direktoriumi) <...> Jis buvo pažemintas pareigose (=paskirtas/perkeltas į žemesnes pareigas; Jam buvo pažemintos pareigos)“. J. Šukys peikė ir buvio vietininką: Nemažą laiko prabuvęs šiose pareigose (=ėjęs šias pareigas) ryžausi kelti savo kandidatūrą. Sveikinam jus naujose pareigose (=pradėjusį eiti/įgijusį naujas pareigas) (Šukys 1998: 315). BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 5 A KancKP helytelennek minősíti az olyan kifejezéseket, mint „tisztségben dolgozni; előléptetni, lefokozni a tisztségben”; ezek helyett a következőket javasolja: „felelős tisztséget tölt be; előléptetni, lefokozni; magasabb (alacsonyabb) tisztségbe áthelyezni (kinevezni)”. A KP S1 (2003: 109) nem ajánlott tükörfordításként sorol fel olyan helyhatározói esetű alakokat, mint: „felelős tisztségben van, nevelőnői tisztségben dolgozott, tisztségében előléptették.” Tehát a javítások történetéből látható, hogy rendszerint csak néhány, a pareigose helyhatározói esetet tartalmazó kifejezést bíráltak, vagyis az ilyen eset módot kifejező használatait: „tisztségben dolgozni”, „lefokozni (előléptetni) a tisztségben”, valamint a „tisztségben lenni” kifejezést. E kifejezések bírálatának különféle indokai voltak: először is nem azért kifogásolták, mert rendszerszinten nem megfelelő, hanem stilisztikai megfontolásokból, mivel mértéktelenül, idegesítően és szükségtelenül használták; a kifejezések homályossá váltak. Úgy vélték továbbá, hogy ez a helyhatározói eset idegen a litván nyelvtől, nem jellemző rá, és semmivel sem indokolható vagy motiválható. TÉNYLEGES MAI NYELVHASZNÁLAT Bár a pareigose helyhatározói esettel alkotott kifejezéseket már több mint fél évszázada javítják, a tényleges nyelvhasználat azt mutatja, hogy ezek a helyhatározói esetű alakok csak a gondosan szerkesztett szövegekből hiányoznak. A mai litván nyelv korpuszának adataiból látható, hogy legtöbbször publicisztikai szövegekben fordulnak elő (2016 decemberében 799 előfordulást találtak, közülük 557-et publicisztikai szövegekben (Éppen ebben a tisztségben sikerült V. Grigaravičiusnak a leglátványosabb győzelmeket aratnia a dzūkiai banditák felett, és szétkergetnie a „bublius”, „plikiai”, „tamošaičiai” bandákat; Ebben a tisztségben valamivel kisebb a munkaterhelésem, mint a többi rektorhelyettesé; Ebben a tisztségben szolgált a litván hadsereg 29. lövészhadtestté történő átszervezésének teljes időszakában, 1940. december 31-ig.), továbbá 131-et közigazgatási szakirodalomban (csak e rendelet mellékletében meghatározott rend szerint és csak bizonyos tisztségekben helyezkedhet el; Azok a munkavállalók, akiknek tudását a harmadik ellenőrzés során is elégtelennek ítélik, nem dolgozhatnak a betöltött tisztségükben; A másodállásban szerzett jövedelmek adókötelesek voltak). A jogszabály-nyilvántartásban 1990. 01. 01. és 2016. 12. 01. között a pareigose helyhatározói eset 587 dokumentumban fordul elő (némelyikben egynél többször is), például: az új tisztségben eltöltött időszakot a jogellenes elbocsátástól a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig nem számítják be azokba a szolgálati évekbe, amelyek alapján éves szabadság jár TAR, 2016-11-15, Nr. 26808; a munkaerőpiacra való beilleszkedés és az ötletek sikeres betöltött tisztségben történő alkalmazása hozzájárul az ország fenntartható gazdasági növekedéséhez TAR, 2016-05-10, Nr. 11726; A tanárokat azok közül választják be a tanácsba, akik főállásban dolgoznak TAR, 2016-04-05, Nr. 7629. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 6 Az elmúlt évek azon dokumentumait áttekintve, amelyekben ez a helyhatározói eset előfordul, megállapítható, hogy ezek többnyire bíróságok és önkormányzatok által készített dokumentumok. Az Eur-lex adatbázisban 450 olyan dokumentum található, amelyekben a pareigose helyhatározói esetet használták (A legfeljebb 4 éve hivatalban lévő kinevezett tag megbízatása megújítható, a hivatalban töltött idő hatéves összesített korlátjának betartásával buvimo pareigose bendro termino; A végső kifizetendő nyugdíjak összegére hatással van a tagok átlagos munkabérének növekedése, különösen akkor, ha a tag előlép, illetve pályát változtat; A 2012. március 23-i határozat hatályon kívül helyezése, amely nem hagyta jóvá a felperes kinevezését a osztályvezetői tisztségbe, és áthelyezése a Belső Politikák Főigazgatóságára). Tehát a pareigose helyhatározói eset használatának problémája mindmáig aktuális; amint azt az elmúlt évek idézett nyelvhasználati példái mutatják, ezt a helyhatározói esetet különféle kifejezésekben alkalmazzák, többek között olyanokban is, amelyek megfelelőségéről korábban nem esett szó. A mai közigazgatási nyelvben a nem ajánlott pareigose helyhatározói esetet különösen gyakran használják elvont hely (a) és állapot (b) kifejezésére: a) Főállásban 15 tanár dolgozik TAR, 2016-07-07, Nr. 19363; A bírák nem dolgozhatnak másodállásban, kivéve a pedagógiai és tudományos kutatómunkát T; Az első, harmadik rangú jogászi fokozatot annak az ügyésznek vagy nyomozónak ítélik oda, aki legalább 6 hónapot szolgált az ügyészségen ebben a tisztségben T; célul tűzik ki, hogy az elbocsátott munkavállalóknak lehetőséget biztosítsanak arra, hogy elhelyezkedjenek egy másik ágazatban vagy más tisztségben Eur-lex; b) utóbbi az említett beosztásban mindössze 1 hónapig maradt T; marad a betöltött beosztásban T; abban a beosztásban hosszabb ideig megmaradt, mint elődei közül bárki T; A kérelmező azt válaszolta, hogy beleegyezik abba, hogy maradjon a Vilniaus AVPK Širvintų r. PK vezetői beosztásában TAR, 2016-06-16, Nr. 16928; A Sprendimo ESRV/2014/2 5. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (8) bekezdése alapján kinevezett kilenc NCB-képviselő a hivatalában marad a Sprendimo ESRV/2014/2 5. cikkének (8) bekezdésében említett eredeti megbízatás lejártáig Eur-lex; E napon ezekben a beosztásokban St. Bagdonas százados váltotta őt T; Korábbi beosztásában a 2004–2008-as demokratikus ellenzék és a civil társadalom elleni megtorlások egyik fő résztvevője volt Eur-lex. A mai közigazgatási szövegekben a pareigose helyhatározói eset olyan jelzős kifejezésekben is előfordul, amelyek a munka vagy a szolgálat valamely aspektusát, jellegét, részét vagy területét írják le, például: Az alperes állítása szerint a felperes azon törekvése, hogy állami nyugdíjat kapjon olyan tisztségben végzett munkáért, amelyet nem végzett, jogellenes és megalapozatlan TAR, 2016-03-16, Nr. 4942; Az ilyen rendelkezések lehetővé tennék, hogy magasan képzett jogászokat nevezzenek ki felelős állami tisztségekbe, egyúttal pedig lehetőséget biztosítanának számukra arra, hogy bírói pályájukat folytassák azon tisztségben végzett munka befejezése után, amelyre megválasztották vagy kinevezték őket TAR, 2015-05-18, Nr. 7583; A felülvizsgálati kérelmező arra hivatkozik, hogy a másodfokú bíróság BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 7 a bíróság az ítéletben tévesen ismertette a könyvelői munkakörben végzett munkáját az AB „Š. Š.”, az UAB „L” és az UAB „V” társaságoknál időszakában TAR, 2016-03-14, Nr. 4602; megtudta, hogy a koponyaboltozat csontlebenyén végzett műtétet követően az I. csoport alapján alkalmatlan a „Vytis” Közrendvédelmi Rendőri Egység altiszti munkakörének betöltésére, azonban más, hivatásos szolgálati munkakörben való munkavégzését nem tiltották meg számára TAR, 2016-08-26, Nr. 22685; Naujai priimti pareigūnai atestuojami po pusės metų tarnybos tam tikrose pareigose arba pasibaigus stažavimo terminui T; pareiškėja siekė toliau tęsti tarnybą PD Žmogiškųjų išteklių valdybos karjeros valstybės tarnautojo pareigose TAR, 2016-06-22, Nr. 17386; išdavė pažymą, kad jis tinkamas tarnybai policininko pareigose TAR, 2015-04-17, Nr. 5966. A jelzői szerepű inessivusi alakok is előfordulnak, amelyek deverbatív főneveket jellemeznek (vö. az állapot kifejezésére használt igékkel, amelyek mellett a pareigose inessivusi alak szerepel), például: Rámutatott arra, hogy a kérelmező megértette: az, hogy egy kisvállalkozás igazgatói munkakörében dolgozik összeegyeztethetetlen az állami tisztviselői munkakörrel TAR, 2016-04-08, Nr. 8330; A munkakörben történő lefokozásra más eljárások vonatkoznak, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak az áthelyezési eljárásokhoz TAR, 2016-06-16, Nr. 16928; A munkavállalók felvételére és munkakörben történő előléptetésére vonatkozó eljárásoknak, valamint a biztonsági szervezet magas beosztásaiba történő kinevezésnek világosan meghatározott és nyilvánosan közzétett kritériumokon kell alapulniuk Eur-lex; hangsúlyozza a női kutatók felvételét, munkakörben való megtartását és magasabb munkakörökbe való előléptetését akadályozó tényezők felszámolásának szükségességét Eur-lex; a választott tisztségben betöltött megbízatás lejárta után az előző munkakört (tisztséget) biztosítják. T. A helyhatározóragos alak esetében a tisztségekben nem mindig könnyű megfelelő, helyes megfelelőt találni, amely rövid is, és a kifejezni kívánt jelentésnek is megfelel, pl.: A köztisztviselői intézmények vezetőinek megbízatása lejárt, és nem helyezkedtek el más állami intézmény vezetői tisztségében, vagy más köztisztviselői tisztséget töltöttek be, lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy 4 éven belül visszatérjenek az állami intézmény vezetői tisztségébe TAR, 2015-06-13, Nr. 9237; a munkakörhöz meghatározott feladatok figyelembevételével a vezetői feladatokat el nem látó tisztviselő magasabb munkakörbe helyezhető, jelenlegi tisztségében tartható vagy alacsonyabb tisztségbe helyezhető át a munkabér csökkentése nélkül TAR, 2015-06-13, Nr. 9237; megtudta, hogy az I. oszlop szerint a „Vytis” Közrendvédelmi Rendőri Egység főtörzsőrmesteri tisztségének betöltésére a koponyaboltozat csontlebenyének műtét utáni állapota miatt alkalmatlan, azonban más munkát végezni a szolgálati tisztségekbennem tiltották meg neki TAR, 2016-08-26, Nr. 22685. Probléma akkor merül fel, amikor az azonos rangú helyhatározós alakok mellett a tisztség szó használata szükséges, amelynek helyhatározós alakja nem ajánlott, például: Munkavégzési tilalom az oktatási rendszerben, a bűnüldözésben, a rádióban és a televízióban, valamint más tisztségekben, amelyek államtitokkal és a T. stratégiával kapcsolatosak BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 8 A pareigose inessivusi alak helytelenségével kapcsolatos kételyeket az kelti, hogy szemantikailag szorosan kapcsolódik a darbas („munka”) és a tarnyba („szolgálat”) szavakhoz, hiszen mind a tarnyboje („szolgálatban”), mind a darbe („munkában”) inessivusi alak használatos. A kötelesség, szolgálat és munka szavak jelentését összehasonlítva látható, hogy a szolgálatot a DŽ a köztisztviselői kötelességként, a KancKP pedig munkaként, a kötelességek teljesítéseként írja le; a munka egyik jelentése: foglalkozás, szolgálat, üzlet a DŽ szerint, a kötelességeket pedig a munka, a szolgálat és a tevékenység helyeként, valamint az ott betöltött státuszként határozza meg. Különösen fontos a különböző források által hangsúlyozott, a szolgálati helyre (betöltött pozícióra) utaló jelentésjegy; a DŽ egyébként a hely harmadik jelentéseként a szolgálatot adja meg. A pareigos szó jelentésének pontosabb tisztázásában azok az igék is segíthetnek, amelyekkel szókapcsolatokat alkot, például: tisztséget betölteni, feladatokat ellátni, a feladatokat megfelelően elvégezni, több tisztséget viselni, tisztségre kinevezni, munkakörbe felvenni, feladatokat rábízni, korábbi munkakörbe visszahelyezni, tisztségből felmenteni. Azt, hogy a pareigų („tisztség”) jelentése szorosan összefügg a hellyel, olyan igékkel alkotott szókapcsolatok mutatják, amelyek egy bizonyos hely vagy pozíció megváltoztatását jelölik, például: tisztségben előléptetni (vö. a DŽ „szolgálatban előléptetni, magasabb rendfokozatot adni” jelentésével); tisztségben lefokozni (vö. a DŽ „kevésbé fontos, alacsonyabb helyre, pozícióba vagy beosztásba áthelyezni” jelentésével); munkakörbe áthelyezni (vö. a „másik helyre szállítani, áthelyezni” jelentéssel || átv. A tanulót magasabb osztályba léptette DŽ); továbbá olyan melléknévi jellegű szavakkal is, amelyek helyet jellemezhetnek, például a szabad – szabad tisztség melléknévvel (vö. a DŽ „szabad” jelentésével: „betöltetlen, üres: ~ hely”). További érv, amely azt jelzi, hogy a pareigos szó jelentése szorosan kapcsolódik a vieta („hely”) szó jelentéséhez, az a darbo vieta („munkahely”) kifejezés használata a jogszabályokban. A Litván Köztársaság Munka Törvénykönyvében (TAR, 2016-09-19), és az annak alapján minden olyan esetben, amikor bizonyos munkaviszonyokról van szó, a darbo vieta („munkahely”) kifejezés két jelentésben használatos: 1) a munkafeladatok teljesítésének, elvégzésének helye (pl. Minden munkavállaló munkahelyének és munkakörnyezetének biztonságosnak és egészségre ártalmatlannak kell lennie, és a munkavédelmi jogszabályok követelményeinek megfelelően kell kialakítani); 2) a munkavállaló tisztsége, az általa végzett munka (A szabadság időtartama alatt a munkavállaló munkahelyét (tisztségét) fenntartják; A munkáltató köteles tájékoztatni a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat azokról az üres munkahelyekről, amelyekre határozatlan idejű munkaszerződéssel vesznek fel munkavállalókat). Más jogszabályokban is számos példa található erre a használatra, például: Az érintettek számára garantálni kell a munkahelyet (az általuk betöltött tisztséget) arra az időre, amíg feladataikat ellátják, a munkáltatóknak azonban erre az időre nem kell munkabért fizetniük TAR, 2016-10-13, Nr. 25101; <...> képviselőket jelöl a szabad igazgatói tisztségre kiírt nyílt pályázatot lebonyolító bizottságba TAR, 2016-06-03, Nr. 14808; Ha a munkavállaló szakmája, szakképesítése, képzettsége, adott esetben pedig egészségi BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 9 állapota, alkalmas szabadon munkahely (beosztás) betöltésére, a munkáltató köteles ezt a munkát (beosztást) felajánlani neki TAR, 2015-04-24, Nr. 6286; A hőgazdálkodásért felelős személy – az épület tulajdonosának vagy kezelőjének döntése és szerződése alapján kijelölt, technológiai tudományok tanulmányi területén végzettséggel rendelkező személy, munkahelyre akkreditált, és rendelkezik az Energiaügyi Minisztérium alá tartozó Állami Energetikai Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) által kiállított, érvényes képesítési tanúsítvánnyal TAR, 2012-09-26, Nr. 111-5655. A pareigos és vieta szavak jelentése közötti kapcsolatot bemutató érvek alapján feltételezhető, hogy a pareigos szó helyhatározói esete talán nem tekinthető súlyos hibának. Annál is inkább, mert a két világháború közötti Litvániában nem tartották hibásnak, noha más nyelvek hatása az elterjedésére egyértelmű volt. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK A pareiga főnév igéből képzett cselekvéselvont főnév, amely a pareiti igéből előképzős szóalkotással jött létre. Írott nyelvi szó, amely feltehetően az írott nyelvből került át a nyelvjárásokba is. A pareiga szó „kötelesség” jelentésben való köznyelvi használhatóságával kapcsolatban kétségek merültek fel; a litván nyelv számára részben idegen szónak tekintették, és azt javasolták, hogy legfeljebb szolgálati beosztás megjelölésére használják. A pareiga szó azonban meghonosodott a köznyelvben, a szolgálattal kapcsolatos jelentés megjelölésére pedig a többes számú pareigos. forma vált általánossá. A 20. század elején a pareigose helyhatározói eset használatát a litván nyelv példái igazolták, vagyis csaknem konkrét helyet jelölt. Később, a 20. század közepén, több, helyhatározói esetet tartalmazó kifejezést kezdtek javítani: a módhatározói dirbti pareigose, pažeminti (paaukštinti) pareigose és az állapotot jelölő būti pareigose kifejezést. Az ilyen helyhatározói eseteket kezdetben stilisztikai okokból bírálták, mert mértéktelenül, tolakodóan és szükségtelenül használták őket; emellett a kifejezések homályossá váltak. Úgy vélték továbbá, hogy ez a helyhatározói eset idegen, szokatlan a litván nyelvben, és semmivel sem indokolható, motiválható. A mai közigazgatási nyelvben a nem ajánlott pareigose helyhatározói esetek meglehetősen gyakran fordulnak elő, különösen a szerkesztetlen szövegekben; módot, állapotot és jellemzőt fejeznek ki. A pareigos szó litván szótárakban szereplő meghatározásainak és tényleges használatának elemzése feltárta, hogy e szó egyik jellemző jelentéseleme az átvitt helyjelentés: egyfajta szolgálati vagy munkaterületként, jellegként, státuszként értelmezhető; ezt azoknak a szavaknak a jelentése is megerősíti, amelyekkel a pareigos szókapcsolatokat alkot. Emellett a darbo vieta kifejezés egyik jelentése: „beosztás”. Ezért megfontolandó a pareigose helyhatározói eset normatív megítélésének enyhítése. Előfordul, hogy a nem ajánlottként számon tartott helyhatározói esetet nehéz más kifejezőeszközökkel pontosan helyettesíteni, mert a jelentés kissé módosul, a megfogalmazás pedig hosszabbá és szerkezetileg összetettebbé válik. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio pareigos reikšmė ir vietininko problema | 10 ŠALTINIAI EUR-lex – Europos Sąjungos teisės aktų ir kitų viešų dokumentų bazė „EUR-lex“. Prieiga internete: http://eur-lex.europa.eu/lt/index.htm. T – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/. TAR – Teisės aktų registras. Prieiga internete: https://www.e-tar.lt/portal/lt/index. LITERATŪRA AKSTŽ 2008: Aiškinamasis kvalifikacijų sistemos terminų žodynas. Rengėjai R. Gatautis, R. Gudauskas, O. Gurskienė... [ir kt.], Vilnius: Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba prie Socialinės apsaugos ir darbo ministerijos. DŽ6 2011: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis). Vyr. red. Stasys Keinys. 6-as leidimas, Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://dz.lki.lt. KancKP 2007: Kanceliarinės kalbos patarimai (internetinis). Sud. Pranas Kniūkšta, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkz.mch.mii.lt/Kanceliarinis. Kniūkšta P. 1992: Kanceliarinės kalbos reikalai „Gimtosios kalbos“ (1933–1940) žurnale. – Kalbos kultūra 62, 54–9. Kniūkšta P. 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. KP 1939: Kalbos patarėjas. Paruošė L. Dambrauskas, redagavo A. Salys ir Pr. Skardžius, Kaunas: Lietuvių kalbos draugijos leidinys. KPP 1985: Kalbos praktikos patarimai. Sud. Aldonas Pupkis, Vilnius: Mokslas. KP S1 2003: Kalbos patarimai. Kn. 1. Sintaksė: 1. Linksnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys, vyr. red. Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Kruopas J. 1939: Vietininko vartojimas. – Gimtoji kalba 8, 122–125. Lietuvių kalbos etimologinio žodyno duomenų bazė. Prieiga internete http://etimologija.baltnexus.lt/?w=pareiga LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt. LRTB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/lit/terminai. Miliūnaitė R. 2003: Lietuvių kalbos gramatikos norminimo pagrindai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Palionis I. 1961: Dėl vieno kito teisės termino. – Kalbos kultūra 1, 49–51. BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ. Žodžio páreigos reikšmė ir vietininko problema | 11 Piročkinas A. 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas: Šviesa. Piročkinas A. 1990: Administracinės kalbos kultūra, Vilnius: Mintis. Salys A. 1936: Klausimų kertelė. – Gimtoji kalba 12, 157–162. Smetonienė I; Dambrauskaitė B. 2011: Jono Jablonskio pėdomis: linksnių klaidos ir taisymo motyvai. – Kalbos kultūra 84, Šukys J. 1976: Taisyklingai vartokime linksnius, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Ul vydas K. 1974: Dar apie netaisyklingą vietininko vartoseną. – Kalbos kultūra 26, 3–14. Zinkevičius Z. 1968: Apie charakteristikų kalbą. – Kalbos kultūra 14, 27–29. Župerka K. 1988: Mokytojų charakteristikų kalba. – Kalbos kultūra 55, 31–39. Gauta 2016 12 20 Priimta 2017 01 20 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204