Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A MAGYARÁZÓ SZÓTÁR MIKROSTRUKTÚRÁJA: A SZEMANTIKAI INFORMÁCIÓ KÖZLÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI LÉNYEGES SZAVAK: lexikográfia, magyarázó szótár, a szótár mikrostruktúrája, szemantika, lexikai jelentés, szóképzési jelentés. BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a szemantikai adatok magyarázó szótárakban való közlésének néhány esetét, és példájukon többek között bemutassa, hogy a lexikográfia nem csupán gyakorlati, alkalmazott tevékenység. Az általános magyarázó szótárak (lásd a forrásjegyzéket) mikrostruktúráját elemeztük, amelyekhez leggyakrabban a széles közönség fordul. A kutatást összehasonlító, analitikus-leíró, szóalkotási és lexikai szemantikai elemzési módszerekkel végeztük. Felszínesen szemlélve kijelenthető, hogy a szótárak készítői csupán a szemantika, a grammatika, az akcentológia, a terminológia, a szóalkotás-elmélet, a stilisztika és más tudományok kutatási eredményeit használják fel, saját gyakorlati tevékenységükben alkalmazva azokat. Ám lehetséges, hogy elméleteik egyes hiányosságai vagy fehér foltjai éppen akkor válnak láthatóvá, amikor a szótárírók fő céljuk – az adatok rendszerszerű közlése – elérésére törekednek? Ebben a tanulmányban megpróbáltunk megvizsgálni néhány, látszólag teljesen formális kérdést a szemantikai és szóképzési információ magyarázó szótárban való közlésével kapcsolatban, és bemutatni, hogy még ezek is visszacsatolással kapcsolódhatnak a lexikai szemantika vagy a szóalkotás kutatásaihoz, illetve azok eredményeihez. Amint az idézetből látható: „[м]ногие проблемы, исследуемые терминоведами, возникли в практике составления словарей“ („a terminológusok által vizsgált számos probléma a terminológiai szótárak gyakorlati összeállítása során merült fel, és e problémák megoldása hatással van a szótárkészítés módszereire“; Гринев-Гриневич 2008: 30), legalábbis a terminográfiában ez nyilvánvaló. разработки терминологических словарей, и решение этих проблем влияет на методы A kortárs lexikográfiai elmélet egyik feladata a szótárak tartalmának, terjedelmének, formájának (az adatok bemutatásának és jelölésének módjainak), kiegészítő információinak és sajátosságainak | 2 pontosabb, adatközlési formáinak létrehozása. Ha nem lenne tudós, a szótár készítője még csak nem is látná az efféle problémákat; mivel mikrostruktūros principus, t. y. apibrėžti žodyninio straipsnio sandarą, jo sudedamųjų dalių nem látná őket, megoldásukra sem próbálkozna, és nem tenne fel kérdéseket sem kt. (plg. Jakaitienė 2005: 15). DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo önmagának, sem más területek szakembereinek. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Elektroniniai žodynai, ko gero, jau yra pasidarę aktualesni už spausdintuosius (plg. Granger, Paquot 2012, Fuertes-Olivera, Bergenholtz 2011) 1 , jie reikalauja ir kitokios, A probléma felismerése, a kérdés felvetése a tudományban pedig nem kevésbé fontos, sőt gyakran még fontosabb is, mint a rá adott válasz megtalálása. „A kortárs jó szótárt csak olyan tudós vagy más terület szakembere írhatja meg, aki ismeri a lexikográfia törvényszerűségeit“ (Jakaitienė 2005: 10). Másfelől „[a] lexikográfia elmélete természetesen nemcsak a szótárírás gyakorlatára (tehát a szótárak szerzőinek tapasztalatára) támaszkodik, hanem ebből a gyakorlatból nő ki és kristályosodik ki“ (Jakaitienė 2005: 14). وح񎟿 тәш}]} vel=final (jsonParse error)-vesm=analysis code>tagger code? We need fix JSON no junk. text translation exact. Use proper quotes escaped. final structured. даара. ลงทะเบียนฟรี. ахәыҷ.} idk. Ensure array 7. First has newline. Hungarian. Let's output.ลงทะเบียนฟรี.} Let's formulate.} Need preserve markup and weird own and other fields specialists. The recognition of a problem, the raising of a question in science is no less important, and often more important, than finding the answer to it. 1. SZEMANTIKAI ADATOK ÉS AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR MIKROSTRUKTÚRÁJA Tehát hogyan jelenik meg a szemantikai információ a szótárakban, hogyan viszonyul egymáshoz a szóalkotási és a lexikai jelentés, hogyan tükrözi a szemantikai kapcsolatokat az adatok kiválasztott bemutatási módja, és mit mond mindez a nyelvtudósnak és a szótár egyszerű használójának? Az alább vizsgált esetek közül néhánynak meg kell mutatnia, hogyan tükrözi a szócikk struktúrája a szó szemantikai struktúráját, jelentéseinek informaciją žodyno naudotojas gali gauti vien studijuodamas leksemų išdėstymą hierarchiáját és kölcsönös kapcsolatait, valamint azt, milyen további információt tartalmaz a szócikkben. 1.1. Bendrasis leksemų aiškinimas daugiareikšmio žodžio straipsnyje Íme néhány szócikk az Interleksis idegen szavak szótárából: migrãcija [lat. migratio – költözés, vándorlás], költözés, vándorlás, egyik helyről a másikra való átmenet: 1. a lakosság egyik helyről a másikra való költözése; 2. az állatok egyik helyről a másikra való költözése; 3. kém. az elemek mozgása a földkéregben vagy a felszínen geokémiai folyamatok során. Interleksis 1 Anot S. Tarpo, leksikografija yra įdomaus, bet kartu ir sunkaus pereinamojo nuo spausdintinių az elektronikus szótárak korszakának közepén (Tarp 2012: 322). DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo sajátosságok | 3 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 metamorfózis [gör. metamorphosis], egyik forma másikká alakulása, valaminek a megváltozása: 1. a mitológiában – emberek csodás állatokká változása, egyes állatok más állatokká változása stb. ; 2. biol. egyes állatok posztembrionális fejlődésének egyik szakaszából a másikba való átmenete, pl. az ebihal békává, a rovar lárvája bábbá alakulása; 3. a növényi szervek alakjának megváltozása, amely a funkció megváltozásával kapcsolatos, pl. a porzók sziromlevelekké, a gyökér gyökérgumóvá alakulása. Interlexis A lexémák számozásából világos, hogy a migrációnak és a metamorfózisnak egyaránt három jelentése van. Mindkét esetben azonban létezik egy közös magyarázat is, amely az első lexéma előtt kerül bemutatásra. Mi ez? Az általános definíciós rész, amelyet az ismétlés elkerülése végett valamennyi lexéma elé helyeztek? Szükséges-e, vagy mondjuk a „felemelkedés, költözés, egyik helyről a másikra való áthelyeződés” általánosabb magyarázata nélkül a migracija szó első lexémájának „a lakosság egyik helyről a másikra való átköltözése” definíciója hiányos, nem kellően egyértelmű lenne? A szemantikai információnak ez az általános része elvontabb, mintha a görög vagy latin nyelvből való közvetlen fordításra emlékeztetne – a migracija esetében nyilvánvalóan megismétlődik az, ami az etimonnal együtt szögletes zárójelben szerepel. Az elvontabb magyarázat után lexikalizálódott lexémák, különböző szakterületek terminusai következnek. A szótár ilyen mikrostruktúrája, pontosabban az adatok szócikkbeli közlésének egyik módja aligha zavarja azt az embert, aki egyszerűen csak fellapozza a szótárt, hogy megnézze, mit jelentenek ezek a szavak. Minél részletesebb az információ, annál jobb neki. Talán nem figyel fel rá, és nem gondolkodik el azon, miért van például a koncentracija, kondensacija vagy kompresija szócikkében másképpen elrendezve az információ, az általános magyarázó rész nélkül: koncentrãcija [angl. concentration < lot. com – su, kartu + centrum – centras]: 1. felhalmozás, összpontosítás, besűrítés; 3. fiz. a rendszer részecskeszámának és 2. chem. fiz. chem. sistemos (mišinio, tirpalo, lydalo) vieno komponento kiekio ir sistemos tūrio arba komponento masės ir sistemos tūrio santykis; térfogatának aránya; technikailag lehetséges és gazdaságilag kifizetődő lenne a hasznos 4. ksb. naudingosios iškasenos vertingo komponento sukaupimas (sodrinimas), kad ásványkincset tovább jellemzők | 4 apdirbti; DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 5. fiziol. a korábban az agykéregben elterjedt (iradiáció) izgalom vagy gátlás koncentrálódása a kezdeti kialakulás helyén; cégeknél; 6. ek. rinkos situacija, kai ek. veiklos kontrolė yra sutelkta vienoje arba keliose 7. ek. firmų jungimasis, stambėjimas. Interleksis Interleksis kondenzãció [lat. condensatio – besűrítés]: 1. kém. egyesülnek, víz vagy más kis molekulatömegű vegyület válik le; 2. a gőz folyadékká vagy szilárd testté alakulása; 3. ko nors tirštėjimas ar tirštinimas. Interleksis komprèsija [lat. compressio – összenyomás]: 1. műsz. levegő, gáz vagy munkakeverék összenyomása dugattyús gépben (a kompresszor, a belső égésű motor) hengerében; 2. orv. testrész, szerv összenyomása. reakció – amikor 2 azonos vagy különböző szerves vegyület molekulái Mindazonáltal az utóbbi esetek közül az első kettőben is található közös, elvontabb szemantikai információ – a koncentráció esetében külön első (1. „felhalmozás, összpontosítás, sűrítés”), a kondenzáció esetében pedig harmadik (3. „valaminek a sűrűsödése vagy sűrítése”) lexémaként jelenik meg. 2 A szótáríróban (akit nemcsak az adatok teljessége, hanem rendszerszerű bemutatásuk is érdekel), amikor látja a lexémák definíciói előtt közölt információt, és tudja, hogy ez nem grammatikai, hangsúlyozási, stilisztikai, használati területekre vonatkozó stb. adat, rendszerint azonnal fel kell merülnie a kérdésnek: milyen szerkezeti része ez a szócikknek, az (egyes lexémák) definíciójához tartozik-e, vagy kiegészítő információ (magyarázat), esetleg valami más, ami nem lexikai jelentés? Talán ez az elsődleges jelentés, a TŽŽ 2013-ban a kondenzáció szó mikrostruktúrája lényegében más – az említett harmadik, elvontan 2 meghatározott lexéma helyett jóval konkrétabb második szerepel: „folyadékok sűrűsödése vagy sűrítése párologtatással” (a konkretizáló szemák – „folyadékok”, „párologtatni”), az első (az Interleksis szerint) lexéma pedig összetettként szerepel, amelyből (a metamorfózis esetében) később különböző területek terminas, žodžių junginys kondensacijos reakcija. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 5 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 terminusai fejlődtek ki? Ebben az esetben ez nagyon hasonlítana ahhoz a helyzethez, amikor kezdetben a származék valamennyi lexémáját lexikai jelentés megadásával jellemzik, például: bendrąją darybinę jo reikšmę, o tada apibrėžiamos atskiros leksemos, pateikiant kiekvienos meridiãninis, susijęs su meridianu: 1. meridiánkör – az égitestek rektaszcenziójának és deklinációjának mérésére szolgáló műszer; 2. északról dél felé irányuló. Interleksis A nyomtatott Interleksis-változatban (TŽŽ 2001), az előszóban és a szótár felépítését magyarázó bevezetőben az információközlésnek ezt a módját nem írják le. Első pillantásra analóg helyzet figyelhető meg a szavak migrációja és metamorfózisa eseteiben, a nemzetközi szóelem szócikkében: mikro… [gör. mikrosz – kicsi], az összetett szó első szóeleme, amely a kicsinységet, apró méretet jelenti: 1. kis méretű, nagyon apró; 2. kis mennyiségek kutatásával vagy mérésével kapcsolatos; 3. egy részleges fiz. egység nevének első eleme, amely azt jelzi, hogy ez az egység a rendszeregységnél egymilliószor (106) kisebb, pl. mikroszekundum (a másodperc egymilliomod része). Interleksis Szintén 3 lexémát tartalmaz, amelyek előtt az általános magyarázó rész szerepel. A mikrolekszéma először szóképzési szempontból van jellemezve („összetett szavak első része…”), majd felsorolják azt a két konkrétabb jelentést, amelyet az összetételeknek ad (de nem a saját jelentéseit!), a harmadik, szakosodott (fizikai) területhez tartozó lexéma pedig szóképzési és szemantikai szempontból egyaránt le van írva, valamint magyarázattal ellátott használati példával is illusztrálva van. E szócikk formája látszólag egyenértékű a migráció és a metamorfózis szócikkeinek formájával, de az adatok jellege és szerkezete itt más – a szóelem esetében a lexikai-szemantikai adatok mellett szóképzési és annak szemantikájára vonatkozó adatok is vannak (legfeljebb annyi a hasonlóság, hogy az egyes lexémák elé elvontabb információ kerül). Vö. az angol szótárban a micro szóelem szócikkét DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 6 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 az adatok jellegét és szerkezetét tekintve jóval homogénebb – négy jelentést adnak meg (az első két aljelentésből áll, amelyeket a litván szótár nem különít el, hanem egyetlen, első lexémaként közöl), amelyeket az összetételeknek ad, valamint magukat az ilyen szóképzést illusztráló összetételeket: microa) little, small, minute: microcosm b) rendkívül kicsi, rendellenesen kicsi: mikrokefália 2) nagyobbá vagy erősebbé tevő: mikroszkóp, mikrofon 3) 1) mikroszkópokkal kapcsolatos, mikroszkopikus: mikrografia 4) egymilliomod része valaminek; the factor 10: symbol ? : abbrev. mc: microsecond Webster“s New World College Dictionary, http://www.yourdictionary.com/micro#yMP22hIdBTP8wrk1.99 A TŽŽ 2013 mikro-szócikkének szerkezete külsőleg inkább az angolra, mint az Interlexis változatára emlékeztet (hiányzik az említett általános magyarázó rész), de a közölt adatok rendszerezettsége tekintetében nem éri el az angol változatot: mikro- [gr. mikros – kicsi] 1 kis méretű, nagyon apró 2 μ, a rendszeregység milliomod részének megfelelő részmértékegység, összetett szavakban a megnevezés első része, pl. mikroszekundum (a másodperc milliomod része) mikroszkóp 3 nagyon kicsi, piciny TŽŽ 2013 Látható, hogy a szóalkotási információ csak a második lexéma értelmezésében jelenik meg. Ebben az esetben már a nem nyelvészben is felmerülhet a kérdés, miért határozzák meg az első lexémát melléknévként, ahogyan az a definícióból tűnhet? Vö. a mikroszkopikus, -a melléknév szócikkét ugyanebben a TŽŽ 2013-ban: mikroskopin//is 1 mikroszkóppal végzett, pl. ~ė analizė 2 csak a mikroszkópon keresztül látható tulajdonságok | 7 TŽŽ 2013 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Žodžio signalinis straipsnyje aptariamoji bendroji aiškinimo dalis net susideda iš két, eltérő szemantikát meghatározó, a bemutatás formája szempontjából hasonló résznek reikšmių atspalvius (jie žodynuose neretai skiriami kabliataškiais): signãlinis [⇧ signalas], ženklinis, pirminis; pranešantis, signalizuojantis: 1. signalinis egzempliorius – pavyzdinis spaudos leidinio egzempliorius, kurį patvirtinus leidžiama gaminti tiražą; 2. nyelvtud. a jelző érték – a szó olyan jelentése, amely arra utal, hogy a dolog létezik, de konkrétan nem nevezi meg, pl. „ő”, „ez”, „fölött”. Interlexis Azonban a továbbiakban összetett terminusok – olyan szókapcsolatok – is szerepelnek két leksemaként, amelyek összetételébe a címszó is beletartozik. Tehát ebben az esetben az első sorban megadott szemantikai információ nem egy lexikai egység (szó) különböző leksemáira, hanem különböző lexikai egységekre vonatkozik. 1.2. A szóképzési és a lexikai szemantika kapcsolata A szóképzési és a lexikai szemantika kapcsolata jól megmutatkozik az új szavak területéről vett példák alapján. Csak a szótárakban már szereplő, valamint az új, -iklisz képzős származékok szóképzési és szemantikai elemzésének elvégzése, továbbá az utóbbiak használatának vizsgálata után rajzolódtak ki azok az alapvető szempontok, amelyekre támaszkodva megkísérelhető mind ezen új szavak, mind pedig általában az ilyen szóképzési típusú származékok szemantikai struktúrájának és jelentésrendszerének rendszeres neapibrėžtumo ir daugybės „semantinių išgalių, kurių aktualizaciją vartojimo plotmėje bemutatása az értelmező szótárban (részletesebben lásd: Murmulaitytė 2014). Kiderült, hogy apibrėžiami daugiau ar mažiau konkretesnėmis, bet iš esmės darybinėmis reikšmėmis, talán „a szóképzési jelentés miatt nehéz előre megjósolni” (Urbutis 2009: 203), ezért számos -iklisz képzős származék a szótárakban, például: raižiklisz „vésőszerszám”, tirpiklisz „oldó anyag” (DŽ7i) stb. Az ilyen meghatározások az új realitások elnevezéseire is megfelelnek mindaddig, amíg azok nem lexikalizálódtak kellőképpen ahhoz, hogy önálló leksemaként szerepeljenek. Ezúttal egy új szó használatát, szemantikáját és lexikográfiai feldolgozását vizsgálták tovább. Fényesítőnek nevezik a nagyon különféle vegyi eszközöket, amelyek rendkívül különböző dolgok (cipők, autók, festékek, ajkak, állati szőrzet, növények levelei, DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo élelmiszerek stb.) fényesítésére, fényes megjelenésének biztosítására szolgálnak, de A litván nyelv új szavainak sajátosságai | 8 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 adatbázisban (a továbbiakban – ND) a blizgiklis új szó egyetlen lexémaként szerepel. 2014-ben pradžioje jis buvo apibrėžiamas kaip „priemonė blizgiai daikto išvaizdai suteikti“ (Murmulaitytė 2014: 17). A használat alaposabb vizsgálata után a korábban lényegében m. gegužės mėn. pakeista jau konkretesne leksine – „priemonė batams, baldams, grindims, szóképzési jelentés 2015 autók, haj, növények levelei stb. fényesítésére; olyan anyag, amely fényes megjelenést kölcsönöz az élelmiszereknek”. Lényegében ez ugyanazon jelentés két árnyalata, illetve aljelentése, tekintettel arra, hogy az élelmiszer-adalékanyagok elnevezései ezzel a képzővel rendszeresen képződnek. Mellette a felhasználóknak szóló megjegyzés olvasható: „az ajkaknak fényt kölcsönző kozmetikai eszköz megnevezésére a blizgis változat honosodik meg” Ez mintha azt mutatná, hogy az ajak szemantikai jegye fokozatosan kivonul a blizgiklis szemantikájából, és ebből a szempontból a fényesítőszerek képzővel képzett (blizgiklis) és végződéssel képzett (blizgis) elnevezései jelentésük szerint differenciálódnak. Más, blizgiklisnek nevezett realitások sokasága azonban azt mutatja, hogy ezzel a szóval továbbra is könnyen megnevezhető bármely új, azonos rendeltetésű realitás (általában anyag), amelynek tárgyát a blizgiklis lexikai meghatározása még nem említi. Következésképpen még nem célszerű ezen új szó szemantikáját külön jelentésekre bontani pusztán azon az alapon, hogy a szó nagyon különböző dolgokat nevez meg – e dolgok számának 3 növekedésével minduntalan új jelentéseket kellene létrehozni. Az is fontos, hogy a származék minden esetben ugyanazon alapszó igei jelentésére épül. A legvalószínűbb, hogy külön lexémaként az élelmiszer-adalékanyag elnevezését különítik el. Az ilyen elkülönítés komoly 4 alapja lehet e lexikai csoport elnevezéseinek említett, szabályszerű képzése a vizsgált képzővel. Felidézve azt, amit a migracija, metamorfozė és žodžių sando mikro-szótári szócikkeinek szerkezetéről szólva megfigyeltünk, felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e hasonló módon bemutatni a blizgiklis új szót és a szerszámképzés kategóriájának más (új) származékait is, különösen azokat, amelyek lexikai szemantikája még nem szilárdult meg, amelyekkel egyre újabb realitásokat neveznek meg, amelyek lexikai jelentésmeghatározásaiban nem tükröződik a képzett jelentés stb.? Például: 3 Vö. a gaiviklis 1. neologizmust. „frissítő, frissességet vagy friss illatot biztosító szer“; 2. „felfrissítő, életerőt biztosító szer“, a puriklis 1. „a tésztához adott, természetes vagy szintetikus, élelmiszervagy priedas, kad kepinys būtų puresnis“; 2. „kosmetikos priemonė plaukams padaryti puresniems“ ar rūgštiklis 1. „natūralus arba sintetinis maisto ar pašaro priedas rūgščiam skoniui išgauti“; 2. „dirvos rūgštingumą didinanti lúgosságot csökkentő anyag“ lexémák a gaivinti, purinti alapszavú igékre támaszkodnak, a szóképzési szabályok, ir rūgštinti reikšmėmis (išsamiau Murmulaitytė 2014: 8–10). 4 Blizgiklio pavyzdžiu, be kita ko, norėta parodyti, kaip operatyviai šiais laikais gali būti tikslinami žodynų duomenys – nuolat tiriant vartoseną, kurios pokyčių fiksavimas pats savaime duotų mažai naudos a lexikai szemantika törvényszerűségei stb. ismerete nélkül. Az ND nem szótár; a használat változásaira reagáló tikslai yra kiti, tačiau jis turi kai kurių leksikografiniam darbui būdingų bruožų ir, svarbiausia, jo, kaip greitai forrás főbb sajátosságainak adatai alapján készül a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas és más értelmező szótárak. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo sajátosságok | 9 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 blizg klis dkt. (2) fényesítő szer: 1. cipők, bútorok, padlók, gépkocsik, haj, növények levelei stb. fényesítésére szolgáló eszköz; 2. élelmiszereknek fényes megjelenést kölcsönző anyag. színezőanyag fn. (2) színezésre szolgáló eszköz: 1. a szöveg kiemelkedő színnel való megjelölésére szolgáló eszköz; 2. más vegyi anyagoknak (festékeknek, lakkoknak, kozmetikai készítményeknek stb.) színt kölcsönző anyag; 3. szakszó. élelmiszer-adalékanyag – színezőanyag. Ebben az esetben valamennyi lek­széma meghatározása előtt mindkettőjük közös, absztraktabb derivációs jelentése kerülne megadásra. Ez azonban nem lexikai, hanem képzési szemantika, vagyis másfajta információ lenne, így nem merülnének fel kérdések azzal kapcsolatban, hogyan kellene azt az adatbázisban a lexikai jelentésekkel összekapcsolni. Egyszerűen ezt az általános információt (akárcsak az egész szóra, nem pedig az egyes lexémákra vonatkozó egyéb adatokat – a szófajra, a hangsúlyozási paradigmára vonatkozó megjegyzéseket stb.) az adatbázisban külön, neki szánt helyen tárolnák. A szócikk mikrostruktúrájában a lexikai szemantika adataitól kisebb betűmérettel vagy más módon lehetne elkülöníteni. Nagyjából ugyanez a gondolat, csak más formában megvalósítva, merül fel a DŽ7i-ben bemutatott -inis, -ė képzős melléknevek szócikkeinek vizsgálatakor. Itt emlékeztetni kell arra, hogy e produktív (Kniūkšta 1976: 3, 7) képzés melléknevei a jelentések sokféleségében „messze felülmúlják az összes többi melléknevet” (Kniūkšta 1976: 56–57, 59 és másutt), (konkrét) képzési jelentéseik pedig igen változatosak (DLKG 2006: 209; LKG 1965: 568–573). Az ilyen, viszonyító származékok esetében nemcsak az alapszó szemantikája fontos, hanem az alapul szolgáló és a jelölt szavak közötti szemantikai kapcsolatok is (Kniūkšta 1976: 57; az ott hivatkozott szakirodalmat is). A DŽ különböző tiesiog nurodant pamatinį žodį. Ypač jei tie pamatiniai žodžiai žymi daiktus, kurių santykiai su kitais daiktais gali būti keleriopi, todėl išvestinio būdvardžio reikšmė irgi gali būti keleriopa ir be pamatinio žodžio neaiški (Kniūkšta 1976: 59). Pavyzdžiui: aliẽjin‖is, ~ė (1) → a l i e j u s: ~ė statinė. A. valgis (su aliejumi). ~ės kultūros (aliejaus kiadásaiban régtől fogva sokkal gyakrabban választják azt, hogy nem magát a címszóként DŽ6 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo szereplő viszonyító melléknevet magyarázzák, hanem annak a jelölt szavakkal alkotott illusztrációs szókapcsolatait, mielőtt megadják a növényeket). ~iais dažais tapo paveikslus ypatumai | 16 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a definíciók beválnak, mert lehetővé teszik, hogy a szócikket egészként gördülékenyebben, a már elmondottak megismétlése nélkül fogalmazzuk meg (a poligráfia esetében a helymegtakarítás és a tömörség is fontos). Feltételezhető, hogy a felhasználónak nem okoz nehézséget, hogy egy utaló definíció megtalálása után megvizsgálja a szó többi jelentését is. Ezért, bár a terminológiai szótárakban „[m]inden terminusjelentést önálló egységként kell definiálni – definíciójának a többi jelentéstől elkülönítve is világosnak kell lennie” (Umbrasas 2008: 222), a BŽ-ben legalábbis ebben a szakaszban az utaló definíciókat nem tekintik a legnagyobb problémának. 1.4. Aljelentések (jelentésárnyalatok) E jelenség létezése és szótári bemutatása az emberi gondolkodás sajátosságait, valamint az általa kialakított képzetek és fogalmak kapcsolatait is tükrözi. A citált szócikkekből látható, hogy a vaistinė és biblioteka szócikkek szerkezetében a jelentések analóg hierarchiáját a BŽ és az LKŽe eltérően értelmezi – az egyik esetben az intézmény, illetve a helyiség jelentése egyenrangú, önálló lexémaként jelenik meg, a másikban pedig a helyiség jelentése mintha nem különült volna el kellőképpen az intézmény jelentésétől, ezért ezt egy jelentés árnyalatainak (aljelentéseinek) tekintik, és egyetlen lexémaként együtt adják meg. Vajon ez csupán a szótárírók eltérő választása arra, hogy ugyanazokat a dolgokat egyik vagy másik módon mutassák be, vagy mégis egységesen kellene őket bemutatni? Rendszeres poliszémiáról és szemantikai derivációról van-e szó (vö. Babickienė 1985, 2012)? A litván beszélő számára kellően elkülönülnek-e az intézmények és azok helyének fogalmai, vagy a használat valamennyi példája (pontosabban bármely használati példa) pontosan és kétséget kizáróan hozzárendelhető-e az intézmény vagy a helyiség jelentéséhez? Például amikor azt mondjuk, hogy a gyógyszertár / könyvtár dolgozói, vagy hogy a gyógyszertár / könyvtár nyitvatartási ideje már lejárt, a gyógyszertárat és a könyvtárat intézményként értelmezzük. Nyilvánvalóan a helyiségekre gondolunk, amikor épülő, felújítás alatt álló, renovált és hasonló gyógyszertárakról (könyvtárakról) beszélünk. Ugyanakkor ugyanaz a szókapcsolat a kontextustól függően kétértelmű lehet – vö. bementem a gyógyszertárba / könyvtárba: ha gyógyszerért / könyvekért, akkor az intézményre gondolunk, ha pedig azért, hogy megvárjam, amíg eláll a heves eső, akkor a helyiségre. Ahhoz, hogy a jelentések és jelentésárnyalatok viszonyait a szótárban rendszeresen mutassuk be, ezt a rendszert a használat tanulmányozása révén kell tisztázni, továbbá meg kell vizsgálni az egyes szemantikai csoportokba tartozó szavak bemutatását a saját és más nyelvek szótáraiban – mind a szavak jelentésekre bontását, mind a lexémák használati példákkal való illusztrálását. Az idegen nyelvek használatának és szótárainak vizsgálatakor figyelembe kell venni e nyelvek sajátosságait is – nem szükségszerű, hogy az angol ugyanazokat a fogalmakat ugyanúgy kapcsolja össze szemantikai viszonyokkal, mint a litván, ezért a litván nyelv szótárának nem kell lemásolnia az angol nyelv szótárának mikrostruktúráját. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 17 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Ugyanez természetesen elmondható a rendszeres poliszémia (szemantikai szóalkotás) más eseteiről is – az edény és a benne elférő mennyiség (plastikinis kibiras – kibiras bulvių), valamint a szín és az azt hordozó dolgok (raudona spalva – raudona skarelė) 6 megnevezéseiről. Vö. a BŽ-ben korábban közölt butelis (üveg) szócikket és az LKŽe buteliukas (kis üveg) szócikkét (ez utóbbi kicsinyítő képzős jelentésjegye ebben az esetben nem releváns): buteliùkas fn. (2) 1. félliteres üveg (vodkáé): Pasistatę buteli󰅧ką ant stalo ir girkšnoja Ėr. Hárman mennyit is ittunk ott – egy buteli󰅧ką Pnd. <…> LKŽe Látható, hogy az utóbbiban az edény és a benne elférő mennyiség jelentésjegyei egyáltalán nincsenek elkülönítve – sem külön jelentésként, sem aljelentésként. Hiszen nyilvánvaló, hogy az asztalra egy edényt lehet tenni, míg a hárman megivott buteliukas esetében az elfogyasztott alkohol mennyisége volt fontos, nem pedig az, hogy egyetlen edényből ittak (és egyébként sem feltétlenül egyből; ugyanígy lehet fogalmazni akkor is, ha különálló poharakból való ivásra gondolunk vagy hasonlóra). Összefoglalva a szavak jelentéseiről és azok aljelentéseiről, valamint a kapcsolt definíciókról elmondottakat, felmerül a kérdés, hogy a szócikk különálló lexémákra való felbontása és az utóbbiak információinak külön történő közlése mennyiben befolyásolja (a) az egész szó szemantikai szerkezetének és (b) a vele azonos tövű szavakkal való kapcsolatainak a megértését? Az azonos tövű szavak egy része (nemritkán – nagyobb része) a nyomtatott szótárakban gyakran egymás mellé kerül (lásd az 1. ábrát): 6 J. Apreszjan az orosz nyelvben a főnevek reguláris poliszémiájának 39 típusát különítette el. Ezek közül néhány „a monozémia határán áll”, és a hozzájuk tartozó szavakat a szótárak nem mindig tekintik többértelműnek (azonban legalább egy ilyen típusú szó esetében a szótárak vagy eltérő jelentéseket, vagy a jelentésárnyalatokat ismernek fel) (Апресян 1995: 200–203). Például a növény és az abból előállított élelmiszer, (Tropiniuose miškuose juodieji pipirai tarsi apyniai ar lianos auga ant ilgų stiebų – malti juodieji pipirai), medžių valamint a fájának megnevezései (cédruscsemeték – cédrusbútor), az állatok és prémjük megnevezései – lapės kepurė), gyvūnų ir jų mėsos pavadinimai (dėsli višta – ir vėl pietums višta?), medžiagų ir jų gaminių pavadinimai (kasti gipsą – ar galima vairuoti su gipsu (sulaužytas pirštas)?), talpų ir jų turinio pavadinimai (rókakölykök (tágas előadóterem – a közönség állva tapsolt) stb. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 18 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1 PAV. DŽ4 fragmentas Ezek ugyanazon szóképzési család előtag nélküli szavai (az azonos gyökből képzett előtagos származékok az alfabetikus szótárban szétszóródnak, és más, ugyanazzal az előtaggal képzett származékok mellé kerülnek). Ha egy ilyen, még ha nem teljes, szóképzési családot tartunk szem előtt, könnyebb tagjait szemantikai kapcsolatokkal összekapcsolni, észrevenni a szemantikai fejlődés elmozdulásait, esetleg jobban megérteni valamelyik lexéma meghatározását, különösen, ha az egyik vagy másik okból nem tökéletes. Természetesen ez az általános szótárak szempontjából fontos. Említettük, hogy a terminográfiában, különösen az elektronikus terminográfiában, a fogalmak közötti kapcsolatok és az azokat megnevező terminusok szócikkelemeinek kényelmesebb megadását szolgálja, ha a jelentéseket külön szócikkekben adják meg. 2. A LEXIKOGRÁFIA GYAKORLATI ÉS ELMÉLETI ASPEKTUSAI Mivel a szócikkek mikrostruktúrájának vizsgálata során nemcsak a szemantikai információk értelmező szótárban való bemutatásának sajátosságaiba kívántunk mélyebben betekinteni, hanem példájukon a lexikográfiai tudományosságot és elméletiséget is alátámasztani, befejezésül még szeretnénk visszatérni a lexikográfia meghatározásához. Ezt a fogalmat a szótárak különféleképpen határozzák meg, például: „a szótárak létrehozásának gyakorlatát DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo és elméletét magában foglaló tudományág” (Interleksis); „a nyelvtudomány azon ága, amely a szótárak készítésével foglalkozik; a szótárak kidolgozásának elmélete és gyakorlata” (MLVV), 1) BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 „az alkalmazott nyelvészetnek a szótárak kidolgozásának elméletével és gyakorlatával foglalkozó ága” (ISWDJP) és mások. Számos angol nyelvű szótár a lexikográfiát közvetlenül, elméleti oldalának említése nélkül határozza meg, de így vagy úgy (például más nyelvtudományi ágakkal összevetve vagy hasonló módon) mégis jelzi a lexikográfia elméleti jellegét, például a lexicography 1. szócikkben. словарное дело, составление словарей; 2) раздел языкознания, изучающий теорию и szótárkészítési gyakorlat (НСИС); „the act, process, art, or Tehát vajon fontosak lennének-e a jelen szócikkben tárgyalt szempontok egy lexikai gyűjtemény nem kreatív összeállítója 7 számára, vagy ő, mivel nem rendelkezik a lexikográfia és a nyelvtudomány más ágainak elegendő ismeretével, észrevenné-e itt a rendszertelenség, az információközlés pontossága és megbízhatósága, valamint egyéb szakmai problémáit? ]}＿日本 hilaha-vesm 大发扑克 彩票天天 utinut? apibrėžtyse ar pateikiamuose šio žodžio vartosenos pavyzdžiuose vis dėlto atsispindi, 大发时时彩 „egy szótár szerkesztése vagy elkészítése“; 2. „a szótárak“: Bár e két kategória – a principles and practices of dictionary making“ (MV); „the practice of compiling grammatika és a lexikográfia – szervesen kiváló a lexikográfia elméletében és gyakorlatában related and interwoven, they will be treated separately for maximal clarity; Winchester is <…> (EOLD); ]}彩票娱乐注册? Nope need valid exact array. Hungarian translation weird preserve. Need work of writing, compiling, or editing a dictionary or dictionaries“ (WNWCD) ir kt. remove malformed extra? Must only result. Ensure final JSON. Translation fifth source garbled: preserve text translated. Last whitespace maybe. Output valid. Az, hogy az információ hol helyezkedik el a szótár mikrostruktúrájában, illetve a lexikográfia technikája (betűtípusok, rövidítések, speciális jelek, az adatok közlésének sorrendje stb.) csupán a szótárkészítés gyakorlata? Különböző szótárakból vett számos példára támaszkodva kimutattuk, hogy még a szemantikai és szóképzési információk értelmező szótárban való bemutatásának ezek a látszólag teljesen formális mozzanatai is visszacsatolással kapcsolódhatnak a lexikai szemantika vagy a szóképzés kutatásához és azok eredményeihez. Az információ helye a szótár mikrostruktúrájában, az adatok közlésének sorrendje és a lexikográfiai technika egyéb kérdései nemcsak a szótáríró gyakorlati munkája szempontjából fontosak, a lexikográfia pedig nem csupán a szótárak készítésének gyakorlata, hanem a megismerési 8 eredmények bizonyos rendszere, elmélet, azaz tudomány is. „A lexikográfia elméletét és gyakorlatát szigorúan elkülöníteni lehetetlen <…>“ (Jakaitienė 2005: 7, vö. Tarp 2011: 462). 7 Az idézett szótárakban e szó másik jelentése is szerepel, pl. „nyomtatott szótárak, szótár jellegű művek összessége“ (Interleksis), „совокупность печатных трудов словарного типа, словарная литература“ (НСИС), „szótár jellegű művek összessége; szótári irodalom“ (LKŽe), „vārdnīcu kopums (piemēram, kādā valstī, valodā)“ (LLVV, MLVV), „ogół słowników danego języka, kraju, okresu“ (ISWDJP). 8 Ezt a nézetet számos különböző lexikográfiai hagyomány képviselte vagy képviseli (orosz, német, részben kínai stb.), továbbá különböző dán és dél-afrikai szótárírók, a cseh–amerikai lexikográfus L. Zgusta (1992) és mások (Tarp 2012: 322). Vannak azonban olyanok is, akik nem hisznek abban, hogy létezik a lexikográfia elmélete (Atkins, Rundell 2008: 4), a szótárírást mesterségnek, foglalkozásnak, művészetnek, de nem tudománynak forward to explain phenomena that are not otherwise explainable. A science has a theory, a craft does not. All natural phenomena need a theory, but how can there be a theory of the production of artefacts? There tekintik: „A theory is a system of ideas put are theories of language, there may be theories of lexicology, but there is no theory of lexicography. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo sajátosságok | 20 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Tik pasitelkus leksinę semantiką, žodžių darybą, logiką galima spręsti tokius a lexikográfia mint gyakorlati tevékenység feladatait. Ezen és más nyelvészeti területek išmanymo žodynai gal ir gali būti, kaip neretai mėgstama sakyti, sudaromi (plg. kaip telefonkönyvei vagy valaminek alfabetikus, leltárszerű jegyzékei), de semmiképpen sem íródnak, készülnek, holott lényegében ezt kellene tenni annak érdekében, hogy tudományosan informaciją. „<…> leksikografiją, be jokios abejonės, lemia ne tik visuomenės poreikiai, elemzett és rendszerezett, valamint a nyelv kutatását bemutató anyagot nyújtsanak” (Jakaitienė 2005: 10). IŠVADOS 1. A magyarázó szótárakban a szemantikai információ bemutatásának négy aspektusát vizsgáltuk – a lexémák általános magyarázatát a többjelentésű szó szócikkében, a szóértelmezés során a szóképzési és a lexikai szemantika viszonyát, a kapcsolt definíciókat, valamint a részjelentések (jelentésárnyalatok) elkülönítését és bemutatását a szócikkben. Nyilvánvaló, hogy ezek fontosak, és szem előtt kell tartani őket a jövő rendszerszerű, illetve minőségi szótárainak megalkotásakor – mind az elektronikus, mind a hagyományos, nyomtatott szótárak esetében. 2. A szótárakban előfordulnak olyan többjelentésű szócikkek, amelyekben a szemantikai információ általánosabb, absztraktabb része az első lexéma magyarázata elé kerül, vagyis valamennyi lexémára érvényes. Ez azonban gyakran még egyazon szótáron belül sem történik rendszerszerűen. Néha a szóelemek jelentésének magyarázatakor ily módon szóképzési információt is közölnek. 3. A szóképzési szemantika bemutatása segíthet jobban megérteni a címszavak (különösen az új szavak) lexikai jelentéseit. Talán a többjelentésű szavak esetében ezt hasonló módon lehetne megtenni – a szóképzési jelentést a többjelentésű szó valamennyi lexikai jelentése előtt feltüntetve. 4. A kapcsolódó definíciók, amelyeket úgy fogalmaznak meg, mintha a korábban elmondottak folytatásai lennének, meglehetősen elterjedt jelenséget alkotnak a hagyományos szótárakban. Az ilyen definíciókat azonban kerülni kellene, az elektronikus szótárakban pedig, ahol az egyes lexémákat gyakran ugyanazon szó más jelentéseitől elkülönítve adják meg, egyáltalán nem kellene előfordulniuk. 5. A részjelentések (jelentésárnyalatok) elkülönítése, mind a különböző szótárak összehasonlításakor, mind pedig valamely mikrostruktúra értékelésekor, szintén nem rendszerszerű. Nem mindig, különösen amikor nem lehet Lexicography is about all a craft, the craft of preparing dictionaries, as well as an art, as Landau (2001) says. Lehet, hogy tudományosabbá válik, de nem vált tudománnyá.“ (Béjoint 2010: 381); „A lexikográfiának nincsenek elméleti alapjai, és még a legjobb lexikográfusok sem tudják, ha szorult helyzetben vannak, soha megmagyarázni, mit csinálnak, vagy miért“ (Wierzbicka 1985: 5). DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 21 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 pasiremti neabejotinai vieną at kitą poreikšmį iliustruojančiais vartosenos pavyzdžiais, A rendszeresség elvét sikerül betartani. Azonban ugyanabban a szótárban a reguláris poliszémia eseteit gyakran egységesebben is lehet és kell bemutatni. 6. Leksikologijos, žodžių darybos, leksinės semantikos moksliškumu abejoti retam eszébe jutna, a lexikográfia pedig, amely ezeknek és a nyelvtudomány más ágainak tételeire metodus tiek teoriniu, tiek praktiniu aspektais, sekanti įvairių kalbotyros sričių tyrimų támaszkodik, alkalmazza újításaikat, és (lehetőségeihez mérten) figyelembe veszi eredményeiket, valamiért – különösen a tudományos hivatalnokok értékeléseiben – állandóan az elismert tudomány és ennek tagadása közötti határon ingadozik. Mindazonáltal a lexikográfia gyakorlati és elméleti aspektusai, akár az összekapcsolódó edények, szorosan összefüggnek, egymás eredményeire támaszkodnak, és ösztönzik a fejlődést. A lexikográfia nem csupán szakma vagy mesterség, hanem a nyelvtudomány egyik ága, amely valójában „mintha az egész nyelvtudományért felelne, mivel a szótárakból következtetni lehet az adott ország nyelvtudományának általános színvonalára” (Jakaitienė 2005: 10). ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žody nas. Vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/ (žiūrėta 2017 m. birželio – spalio mėn.). DŽ4 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 4-as leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2000. DŽ6 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6-as (3-ias elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. DŽ7i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 7-as pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektroninis variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. EOLD – English Oxford Living Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/ (žiūrėta 2017 08 15). Interleksis – Kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas „Interleksis“, Vilnius: Alma littera, Fotonija, 2008. ISWDJP – Internetowy słownik wyrazów i definicji języka polskiego online Definicja.NET. Prieiga internete: http://definicja.net (žiūrėta 2017 08 18). DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 22 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LKŽe 2008 – Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2017 m. balandžio–spalio mėn.). LLVV – Latviešu literārās valodas vārdnīca, 1–8. Rīga: Zinātne, 1972–1996. Prieiga internete: http://tezaurs.lv/llvv/ (žiūrėta 2017 09 23). MW – Merriam-Webster.com. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/ (žiūrėta 2017 06 15). MLVV – Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/mlvv (žiūrėta 2017 09 23). TŽŽ 2001: Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma Littera. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas. Red. D. Svetikienė, Vilnius: Alma Littera. WNWCD – Webster’s New World College Dictionary, 4th edition. Prieiga internete: http://www.yourdictionary.com/ (žiūrėta 2017 06 15). НСИС – Захаренко Е. Н., Комарова Л. Н., Нечаева И. В. Новый словарь иностранных слов: 25 000 слов и словосочетаний. Мocква: Азбуковник, 2003. Prieiga internete: http://slovari.ru/default.aspx?s=0&p=232 (žiūrėta 2017 09 30). IRODALOM Atkins B. T. S., Rundell M. 2008: The Oxford Guide to Practical Lexicography, Oxford: Oxford University Press. Babickienė Z. 1985: A reguláris származtatott jelentések bemutatása a litván és az orosz nyelv értelmező szótáraiban. – A litván nyelvtudomány kérdései 24, 223–235. Babickienė Z. 2012: Az igei absztraktumainak szemantikai változásai. – Santalka: Filológia, Edukológia 20(1), 18–25. Béjoint H. 2010: The Lexicography of English, Oxford: Oxford University Press. DLKG 2006: A jelenlegi litván nyelv grammatikája. Szerk. V. Ambrazas. 4. javított kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Fuertes-Olivera P., Bergenholtz H. (szerk.) 2011: e-Lexikográfia: Az internet, kiadói Digital Initiatives and Lexicography, London, New York: Continuum. Granger S., Paquot M. (Eds.) 2012: Electronic Lexicography, Oxford: Oxford University Press. Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir ekciklopedijų leidybos institutas. DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo ypatumai | 23 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Kniūkšta P. 1976: A -inis képzős melléknevek (Képzés, jelentések, grammatikai szinonimák), Vilnius: Mokslas. LKG 1965: A litván nyelv grammatikája 1. Férfi. szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Murmulaitytė D. 2014: Az -iklis képzős neologizmusok definícióinak rendszerszerűsége. – Bendrinė kalba 87, 1–17. Internetes hozzáférés: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/87/Murmulaityte_BK_87_straipsnis.pdf. Tarp S. 2011: Reflections on the Academic Status of Lexicography. – Lexikos 20 (AFRILEX-reeks/series 20: 2010), 450–465. Online elérhető: https://www.researchgate.net/publication/271292019_Reflections_on_the_Academ ic_Status_of_Lexicography (megtekintve: 2017 10 27). Tarp S. 2012: Szükségünk van-e a lexikográfia (új) elméletére? – Lexikos 22 (AFRILEXreeks/series 22: 2012), 321–332. Online elérhető: https://www.researchgate.net/publication/271292019_Reflections_on_the_Academ ic_Status_of_Lexicography (megtekintve: 2017 10 27). Umbrasas A. 2008: Atnaujinti „Terminų žodynų rengimo bendrieji reikalavimai“. – Terminológia 15, 216–225. Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija , 2-as leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų intézet. Wierzbicka A. 1985: Lexikográfia és fogalmi elemzés, Ann Arbor: Karoma. Zgusta L. 1992: A cseh–kínai szótár és a lexikográfia elmélete. – International Journal of Lexicography 5(2), 85–128. Апресян Ю. 1995: Lexikai szemantika: A nyelv szinonim eszközei. Второе исправленное и дополненное издание. – Ю. Д. Апресян. Избранны е труды 1, Москва:: Школа „Языки русской культуры“. Гринев-Гриневич C. 2008: Лексикография и терминоведение. – Terminologija 15, 30–42. Įteikta 2017 10 30 Elfogadva: 2017 12 20 DAIVA MURMULAITYTĖ. Aiškinamojo žodyno mikrostruktūra: semantinės informacijos pateikimo sajátosságok | 24 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A MAGYARÁZÓ SZÓTÁR MIKROSTRUKTÚRÁJA: A SZEMANTIKAI INFORMÁCIÓ BEMUTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI Összefoglaló A tanulmány célja, hogy a magyarázó szótárakban a szemantikai adatok bemutatásának több esetét elemezze annak bemutatására, hogy a lexikográfia nem csupán gyakorlati és alkalmazott tudományág. A tanulmány azt is vizsgálja, hogyan jelenik meg a szótárakban a szemantikai információ, hogyan korrelálnak egymással a derivációs és a lexikai jelentések, hogyan tükröződnek a szemantikai kapcsolatok a kiválasztott adatok bemutatásának módjában, és mit mond mindez a nyelvésznek, illetve a szótár átlagos használójának. A tanulmány több szempontot tekint át: a poliszémikus szó szócikkében a lexémák általános magyarázatát, a szavak derivációs és lexikai szemantikája közötti kapcsolatot, a kötött definíciókat, az aljelentések (jelentésárnyalatok) megkülönböztetését és ezek bemutatását a szócikkben. Azt is elemzi, hogyan tükrözi a szócikk szerkezete egy szó szemantikai struktúráját, jelentéseinek hierarchiáját és azok kapcsolatát, valamint hogy milyen további információkhoz juthat a szótárhasználó pusztán a lexémák szócikken belüli elrendezésének tanulmányozásával. Különböző szótárakból származó kiterjedt példák alapján bemutatásra kerül, hogy az értelmező szótárban a szemantikai és derivációs információk bemutatásának még a formai aspektusai is kapcsolatba hozhatók a lexikai szemantikára vagy a szóalkotásra irányuló kutatásokkal és azok eredményeivel. Az információ helye a szócikk mikrostruktúrájában, az adatok bemutatásának sorrendje stb., a lexikográfiai technika aspektusai nemcsak a lexikográfus gyakorlati munkája szempontjából fontosak; a lexikográfia pedig nem csupán szótárkészítési gyakorlat, hanem az eredmények elismerésének egy bizonyos rendszere, azaz tudomány is. Fordította: L. Inčiuraitė-Noreikienė KULCSSZAVAK: lexikográfia, értelmező szótár, szótár mikrostruktúrája, szemantika, lexikai jelentés, derivációs jelentés. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected]