Daiktavardiškasis ir polinksniškasis „labui“ dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas A FŐNÉVI ÉS AZ UTÓVONZATOS LABUI A MAI LITVÁN (ÍROTT) NYELVBEN KULCSSZAVAK: a főnév részes esete, desemantizáció, utóvonzat. ÖSSZEFOGLALÓ Ebben a tanulmányban a Mai litván nyelv korpuszának (DLKT) anyaga alapján a labui főnévi és utóvonzatos használatáról esik szó. A hierarchiák alapján a kutatásból kiderült, hogy a labas főnév részes esete általában tárgyként vagy határozóként szerepel azokban az esetekben, amikor vonzata személyt jelölő főnév (névmás) birtokos esetében áll (a társadalom javára szükséges; mind önmaga, mind más népek javára létrehozta). Az ilyen főnévi labui aktualizálja a beneficienst, továbbá a finitívumot, a pácienst és a kontentívumot jelöli, valamint a módot fejezi ki. A labui utóvonzatnak a birtokos esettel alkotott szerkezetére leginkább a cél jelentése jellemző. A tipikus, célhatározóként szereplő, a labui utószóhoz kapcsolódó birtokos jelzője absztrakt főnév (būtina bendro gėrio labui), a körülményhatározóként szereplőé – lexikailag korlátlan. BEVEZETÉS A Nagy litván nyelvi szótárban (LKŽe) a labas hímnemű, egyes számú főnév három jelentését 1 különböztetik meg: (1) „jólét, haszon” (lásd az 1–3. mondatot), (2) „vagyon, kincs, jószág” (lásd a 4–5. mondatot) és (3) „üdvözlés” (lásd a 6. mondatot). A Litván nyelv jelenkori szótárában (DŽe) és a 2 Köznyelvi litván nyelv szótárában (BŽe) az első két jelentést adják meg – „jólét, haszon” (lásd a 3 7–8. mondatot), „vagyon, kincs, erőforrás” (lásd a 9–10. mondatot). 1) Jum negera, ir 4 jam ne labas Sv. 1 A Litván nyelv szótárának második kötete (C–F), amelynek főszerkesztője Jonas Kruopas, 1969-ben jelent meg Vilniusban. 2 Vö. DŽe: jólét – jó, ellátott élet: Anyagi jólétben él – mindene megvan. 3 Vö. DŽe: haszon – 1. ami hasznos, értékes, jövedelmező: Ebből a munkából nagy haszon származik. 2. jólét, jóllét: Dolgozzunk mindannyian a haza javára. 3. pozitív, kedvező eredmény: A mérkőzés csapatunk javára ért véget. 4. vagyon: Ennyi vagyonunk még soha nem volt. 5. gabona, szemtermés: Idén jól termett a gabona. 4 Rövidítések, mint az LKŽe. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 2 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2) Visa geriausia <...> mes panaudojame liaudies labui sp. 3) A szülők saját gyermekeik javára dolgoztak A1885,6. 5) Ha azonban az erdő 4) Pilį sugriovė ir visą jų labą pasiėmė A1884,335. javát le akarjuk írni, meg kell magyarázni, mit kellett ott megtapasztalni rš. 6) A jóért egy szót sem, enni viszont nem kapsz PrLXVII26. 7) Egész életemben az emberek [a haza] javára dolgoztam. BŽe 8) A hatalomnak a közjóra való törekvést kellene követnie. BŽe 9) Ez a jó elég lesz egész életünkre. BŽe 10) Ez itt minden javunk. BŽe 11) Később megértettem, hogy megfékezte Seth erejét, a mérhetetlen égi hatalmat, és nem a káosz, hanem a harmónia javára használta fel. DLKT 12) Amikor a rövid ellenállás után az ötödik erőd megadta magát, a gradgroutok úgy döntöttek, hogy a veszélyes időhiányra való tekintettel a dolog érdekében ők maguk beszélnek a megmaradt tüzérekkel. A DLKT 2. és 7. mondatában a tikslo labui-hoz közeli, a gerovė főnév részes esetű alakját használják (vö.: Minden legjobbat a nép jólétére használunk fel; Egész életemben az 5 emberek jólétéért dolgoztam). Másképp van ez a 11– 12. mondatban, ahol a labui sinonim gerovė szóval való helyettesítése nehézkessé válik (vö.: ?Az erőt a harmónia, nem pedig a káosz jólétére használta fel; ?A dolog jóléte érdekében ők maguk beszélnek a megmaradt tüzérekkel). Lehetséges, hogy a labui főnévi jellege – a „jólét, haszon” jelentés egyértelműsége – összefügg azzal, hogy a hozzá tartozó tagként szereplő főnév (névmás) genitivusa élő vagy elvont dolgot jelöl-e. A labui és a birtokos esettel használt szerkezetek, amelyek a 2., 11. és 7., 12. mondatokban szerepelnek, a mondatbeli szükségességük szerint különböznek: az első, birtokos esettel használt, szemantikailag megkülönböztetett 6 labui-szerkezetek a (pa-)naudoti ige valenciális aktánsai, a másodikak nem azok. A 7. és 12. mondatban szereplő, nem kötelező labui + birtokos eset szerkezet összevethető a 3. mondat célhatározói dėl elöljárós szerkezetével (vö. Balkevičius 1963: 226). A célt a labas főnév részes esetű alakja fejezi ki a 7. mondatban (vö. a 2. mondattal), a dėl elöljárós szerkezete a 3. mondatban, valamint a másodlagos 7 elöljáró, pontosabban utóljáró labui birtokos esettel 5 Vö. a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas (DLKT) példáját: [Pliusnys] toliau darbuotųsi Kūrėjo garbei ir žmonių gerovei. 6 Plg. Nijolės Sližienės (1998: 10) teikiamą naudoti „vartoti kaip priemonę, įrankį kokiam tikslui, taikyti kur“ annak a kapcsolódási leírását, ahol a részes eset a finitivus – a cél, rendeltetés funkciójának felel meg (lásd Sližienė 1994: 23). 7 ,,Másodlagos (újabb keletű) elöljáróknak nevezik azokat az elöljárókat, amelyek a szófajok más részeinek szavaival, leginkább határozószókkal kapcsolhatók össze“ (Valiulytė in: DLKG 2006: 438). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 3 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szerkezet (vö. Šukys 1998: 552; Kazlauskienė, Rimkutė, Bielinskienė 2011: 150–151) a 12. mondatban (vö. a 8 11. mondattal). A 3. és 7. mondat analógiája alapján, valamint figyelembe véve, hogy az ok (szűkebb értelemben vett) tipikus kifejezési módja a dėl elöljárós szerkezete, miközben az ok jelentése nem jellemző a főnév részes esetére, az is feltételezhető, hogy az okot a labui utóljárós szerkezet és/vagy a dėl elöljáró birtokos esettel (is) jelölheti. Milyen helyet foglal el a cél és az ok kifejezésében a főnévi, illetve az utópozíciós labui? Csak ezeket a jelentéseket fejezik ki? Amint látni fogjuk, másokat is. A továbbiakban (lásd a 2. fejezetet) arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen kritériumok alapján alapozható meg a főnévi és az utópozíciós labui, vagy másként fogalmazva: mi befolyásolja, és mikor válik a jelentéssel bíró labui (illetve mikor van) desemantizálttá, s mikor nyeri el az kriterijaus, tam įtakos turi ir gramatinė funkcija: daiktavardžio labas naudininkas eina netipiško utópozíció státusát. Feltehető, hogy a fent említett, élő haszonélvező mellett tárgyként, például 9 a Visi gyvuliai naudingi žmogaus labui (vö. žmogaus gerovei, žmogui) mondatban az utópozíciós labui szerkezet célhatározó. Másrészt itt inkább a inkább főnévivel, illetve inkább utópozícióssal jelölt tárgyi és határozói (az ok tágabb értelmében (inter alia Balkevičius 1963), illetve szűkebb értelmében – a (valós) ok és a cél (inter alia LKG 1971, 1976; DLKG 2006; Labutis 1998)) jelentésekről kell beszélni. 10 Tehát e tanulmány tárgya a főnévi és utópozíciós használatú labui. A cikk célja a labui funkcióinak hierarchiák alapján történő megvitatása a mondatban. A cél eléréséhez a főnévi részes eset és szinonimái kapcsán a litván uždaviniai: nepretenduojant į išsamią literatūros apžvalgą, trumpai minėti, kas rašyta apie nyelv grammatikai leírásaiban a következő kérdések merülnek fel (lásd az 1. fejezetet): annak összegzése, hogy išanalizuoti (labiau) daiktavardiškosios ir (labiau) polinksniškosios labui vartosenos atvejus ir pagal mit jelöl a mai litván (írott) nyelvben (lásd a 2. fejezetet, valamint az összegzést és a következtetéseket). Leíró-elemző és interpretációs módszereket alkalmazunk. Vö.: „Újkeletűeknek nevezik azokat az elöljárószókat, amelyek világos etimológiai kapcsolatokat őriztek meg azokkal, szinte soha nem állnak a ragos alak előtt, ezért savarankiškais žodžiais, iš kurių jie kilę“ (Valiulytė in: LKG 1971: 580). 8 Plg.: „Kai kurie prieveiksmiai taip pat gali būti vartojami kaip polinksniai, pavyzdžiui, labui, metu ir kt. Jie utószóknak tekinthetők, pl. „: Mindent csak a te javadra tettem” (Kazlauskienė, Rimkutė, Bielinskienė 2011: 150–151). Egyetlen olyan példa áll rendelkezésünkre, amelyben a labui elöljárószóként használatos: Mivel az állam ügyei rosszabbodnak, és hogy az ő beavatkozása nélkül a polgárháború minden értelmes és jó ember szerencsétlenségére örökké folytatódni fog. Csak azoknak a szelídeknek a javára avatkozott közbe, akik minden körülmények között csupán nyugodtan akarnak dolgozni és egyszerű családi boldogságot élvezni (DLKT). Az ilyen elöljárószói labui-használatra hatással van a jelzői mellékmondat egyik tagja. 9 A beneficiens funkciója élőlényekre, különösen olyan személyekre jellemző, akiknek javára vagy kárára történik, válik valami. „Néha élettelen tárgyakat és elvont dolgokat is beneficiensnek tekintenek, pl.: fogakat rakott a gereblyére, a dohányzás káros az egészségre” (lásd Sližienė 1994: 21) 10 Vaida Našlėnaitė-Eberhardt (2002: 17–18) a kauzális viszonyok hat alkategóriájáról beszél: a reális ok (kauzatívusz), a hipotetikus ok (feltétel), a jövő felé irányuló ok (cél) alkategóriájáról; a nem reális ok viszonyaihoz a reális ok, a motívum (nuolaidos), motyvo (t. y. skatinančios priežasties), padarinio (pasekmės, rezultato). Priežasties semantiniams és a következmény alkategóriáját sorolja, és azt állítja, hogy a hipotetikus okok sajátos szemantikával rendelkeznek, (sąlygos), kaip į ateitį nukreiptos priežasties (tikslo), nerealiosios priežasties (nuolaidos) santykiai yra savarankiški, valamint csak rájuk jellemző grammatikai kifejezésmóddal bírnak. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 4 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A cél elérése érdekében a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított A mai litván nyelv korpuszából (a továbbiakban – DLKT) gyűjtött anyagra sudaro rašytinės, dažnai redaguotos, skirtingų žanrų (publicistikos, grožinės, negrožinės ar támaszkodunk, amelynek nagy részét közigazgatási irodalmi) nyelvi szövegek alkotják. A beszélt dalį. Straipsnyje remiamasi 1250 pavyzdžių, kur vartojamas labui. Tokie sakiniai, neskirstant pagal žanrus, eiliškumo tvarka atrinkti į DLKT išplėstinės paieškos laukelį įrašius žodį labui (naudojamas nyelvi példák a DLKT-ben a keresési kritériumok legkisebb részét alkotják egybeesnek). 1. A RÉSZES ESET ÉS SZINONIMÁI A LITVÁN NYELV GRAMMATIKAI LEÍRÁSAIBAN A labui funkcióinak mondatbeli pontosítása érdekében mindenekelőtt fontos röviden megemlíteni, hogyan értelmezik a grammatikákban a főnév részes esetét, és milyen szinonimái lehetnek. 1.1. Adelė Laigonaitė a főnév részes esetét tárgyalva a Lietuvių kalbos gramatika című műben (a továbbiakban – LKG) (LKG 1965: 193t) azt állítja, hogy „az igék által vonzott részes eset olyan személyt vagy dolgot jelöl, akinek szánják, akinek az érdekeiben végzik, akit valamilyen módon érint az adott cselekvés. A főnevek ilyen részes esetét a tárgy részes esetének nevezhetjük. A mondatban tárgyfunkciót tölt be” (lásd a 13. mondatot). Azokban az esetekben, amikor az igék által vonzott részes eset azt mutatja, milyen célból tesznek vagy történik valami, a célhatározó funkcióját tölti be (lásd a 14. mondatot). 13) A gyárosokat rákényszerítették, hogy emeljék a munkások bérét. (idézve innen: LKG 1965: 193) 14) Az a nagybácsi még az útra is kölcsönzött neki egy pár rubelnyi pénzt. (idézve innen: LKG 1965: 194) Elena Valiulytė a grammatikákban (LKG 1976: 29tt; DLKG 2006: 513t; vö. Šukys 1998: 147) a részes esettel álló igei szerkezeteket tárgyalva azt mondja, hogy a részes eset leggyakrabban tárgyi (aukojasi vaikams), ritkábban cél- (ruošiasi sėjai), mennyiségi (dingo amžiams), valamint időbeli (išvažiuos žiemai) viszonyokat jelöl. A tárgy részes esete tranzitív igékkel „két hangsúlyosabb jelentéssel bír – a cselekvés címzettjének és a cselekvés rendeltetésének jelentésével. E jelentések különösen világosan különülnek el akkor, amikor mindkét részes eset ugyanazon ige mellett, egymás közelében fordul elő, pl. vett a lányának (címzett) fonalat a pulóverhez (rendeltetés). A címzettet rendszerint személyeket (vagy más élőlényeket) jelölő főnevek (vagy az azokat helyettesítő névmások) részes esete fejezi ki. <...> A rendeltetés jelentésével rendszerint tárgyakat jelölő főnevek részes esete bír. Ez jelöli, hogy kinek szánják a tárgyat, amelyet ugyanattól az igétől függő másik esetben (tárgyesetben vagy birtokos esetben) mondanak ki” (Valiulytė in: LKG 1976: 31t; lásd még DLKG 2006: 513t) (vö. a 15–16. mondatokat). Az absztrakt jelentésű (gyakran igei eredetű) főnevek LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) részes esete a 17–18. mondatokban a beszédben igével jelölt | 5 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 cselekvés célját mutatja (Valiulytė in: LKG 1976: 34). Másképpen fogalmazva, E. Valiulytė véleménye szerint a 15–16. mondatok részes esete (a címzett, a rendeltetés) bővítménye, míg a 17–18. mondatokban – (a cél) határozója. Albertas Ružė az LKG-ban (1976: 517) megadott, például a Beržo tošes pasidžiauk prakurui mondatban a prakuras főnév részes esetét célhatározónak tartja (vö. a 16. mondattal). Hasonló véleményen van Vitas Labutis is, aki a 16–18. mondatokban használt főnévi részes esetet célhatározóként – pontosabban rendeltetési cél (rendeltetés) határozójaként – 11 értelmezi, amellyel „a predikátummal kifejezett tulajdonság célját mutatjuk, amely gyakran egyúttal az alannyal vagy a tárgyi bővítménnyel kifejezett dolog 176). Jonas Balkevičius (1963: 226) a paskirtį“ (Labutis 1998: 302; panašiai Ružė in: LKG 1976: 517; Šukys 1998: 168t; dar žr. t. p.: 147, szóban forgó mondatok részes eseteit szintén a célhatározó kapcsán tárgyalja, és a széles aplinkybių skyriuje. Tačiau jis (Balkevičius 1963: 219), skirtingai nei V. Labutis ar A. Ružė, tikslo értelemben vett okhatározók fogalmába sorolja. Amint Jonas Šukys (1998: 169) mondja, a részes esetű határozó a 16. mondatban „egyúttal közvetett tárgyat is jelöl”, a 17–18. mondatokban pedig, 12 ahol „elvontabb főnév áll, általában hangsúlyosabb célárnyalata van” (vö. Ružė in: LKG 1976: 517; vö. 13 uo.: 34, 87). 15) Hegyet hordtam neki, ő gödröt ásott nekem. (Šukys, 1998: 148 alapján idézve) 16) Én magam készítettem el a ház ablakait. (LKG 1976: 32 alapján idézve) 17) Szivárvány, szépségükért gyűjtöd a hétszirmú virágokat? (LKG 1976: 34 alapján idézve) 18) Saját hatalmát gonosz célra felhasználni becstelen. (LKG 1976: 34 alapján idézve) Aldona Paulauskienė (1994: 120, lásd még uo.: 123, 173) azon a véleményen van, hogy „a [a bővítmény, a körülmények] használatának mindezen eseteiben a részes 14 eset megőrzi a rendeltetés és a haszon/kár általános (invariáns) jelentését” (lásd még Šukys 1998: 147). Világossá válik, hogy a főnévi részes eset értelmezése a mondatrészek (grammatikai funkciók) bővítmény (közvetett tárgy), illetve körülmény, valamint a konkrét (élő, illetve élettelen), illetve absztrakt dolog közötti különbségtételen alapul. A bővítmény a konkrét élő vagy élettelen dolgokat jelölő főnévi részes eset (Valiulytė); a körülmény pedig a konkrét élettelen vagy absztrakt dolgokat jelölő főnévi részes eset (Labutis, Balkevičius, Šukys). Az így megkülönböztetett alapján 11 „A célhatározó a mondat másodlagos mondatrésze, amely egy feltételezett, perspektivikusan fennálló okot jelöl, amelynek érdekében, amelyhez igazodva megnyilvánul az állítmánnyal kifejezett jegy” (Labutis 1998: 300). Vö.: „A célhatározó a cselekvés vagy állapot célját és rendeltetését jelöli, azokra a kérdésekre válaszolva, hogy miért, milyen célból megyünk, utazunk, törekszünk valamire, illetve hogy mire, milyen célra van vagy készül valami” (Balkevičius 1963: 225). 12 „Az ilyen objektumot általában meglehetősen konkrét főnév fejezi ki” (Šukys 1998: 168). 13 „A legkifejezettebb céljelentéssel a cselekvésnevek dativusa rendelkezik”, pl. Gázcementáláshoz különféle kemencéket használnak (LKG 1976: 517). 14 „A körülmény dativusa megőrzi ugyanazt az alapvető rendeltetésjelentést. <...> A célhatározó szintén kettős kapcsolatban áll a rendeltetésjelentéssel” (Paulauskienė 2001: 173). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 6 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a közvetett tárgy és a körülmény dativusával kapcsolatban azt kell mondani, hogy a főnév dativusa közvetett tárgy az olyan szerkezetekben, mint aukojasi vaikams, nupirko dukteriai siūlų, jam kalną pyliau, és különbözik a körülményként szereplő olyan szerkezetekben használatos dativustól, mint aukojasi vaikų labui (vö. gerovei), nupirko dukters labui siūlų, jo labui kalną pyliau. Szintén fontosak itt az ugyanazzal a kifejezésmóddal jelölt szemantikai különbségek: az aukojasi vaikams („gyermekeknek áldozza magát”), nupirko dukteriai siūlų („fonalat vett a lányának”), jam kalną pyliau („hegyet hordtam neki”) szerkezetekben beneficiensi, míg az aukojasi vaikų labui („a gyermekek javára áldozza magát”), nupirko dukters labui siūlų („fonalat vett a lánya javára”), jo labui kalną pyliau („hegyet hordtam az ő javára”) szerkezetekben célhatározói részes eset szerepel. Különböznek-e az utóbbi részes esetek? Többféleképpen is lehet. De például a Bičiuliai, jo patirtis dar pasitarnaus mūsų labui („Barátaim, az ő tapasztalata még a javunkra válik”) (DLKT) mondatban a labui inkább közel áll a részes esettel jelölt beneficiensi indirekt tárgyhoz (vagyis pasitarnaus mūsų labui ≈ mums; vö.: ?pasitarnaus mums mūsų labui; továbbá vö.: Nupirko dukters labui siūlų megztiniui; Paskolijo dar jos labui kelionei ir pinigų) (lásd alább). Következésképpen a labui különbségeinek magyarázatához további kritériumokat kell keresni. Axelis Holvoetas és Loreta Semėnienė (2004) a grammatikalitás fokozatait rendeli az esetekhez. Veslava Čižik (2003) előzetesen megállapított esethierarchiájára támaszkodva: nominativus > accusativus > dativus > genitivus (vagy genitivus > dativus) > instrumentalis, a szerzők (Holvoet, Semėnienė 2004: 33) kijelentik, hogy „az esetek egy skálán helyezkednek el aszerint, hogy a mondat központi vagy periférikus funkcióit kódolják-e”; A ragok jelentései „nagyon elvontak és nehezen megfogalmazhatók a hierarchiában magasan elhelyezkedő ragok esetében, viszont annál konkrétabbá válnak, minél alacsonyabb a rag pozíciója a hierarchiában”. A grammatikusság (a mondat magjához való közelség), illetve a szemantikusság (periferikusság) relatív foka alapján megkülönböztetett raghierarchia összefügg a szintaktikai függőség (vonzat > módosító) alapján megkülönböztetett 15 grammatikai funkciók hierarchiájával is: alany > közvetlen tárgy > közvetett tárgy > távolabbi tárgyak (angl. oblique) (rövidebben: alany > tárgyak) > határozók (bővebben Holvoet 2009a, 2009b). Ahogyan A. Holvoet írja (2009a: 18), „a főnévi hierarchia, amely az ige bővítményeit bizonyos csökkenő sorrendbe rendezi periferikusságuk, illetve az alapvető predikációtól való elszakítottságuk foka szerint, lehetővé teszi az igekomplementumoknak a módosítók kategóriájába való fokozatos átmenetének elképzelését, egyúttal előre jelezve ezen átmenet köztes eseteit is”. Így a hierarchizáció alapján a részes eset inkább szemantikai (kevésbé grammatikai) rag, amely periferikusabb grammatikai funkciókat jelöl. A hierarchikus különbségekre alapozható a labui használata is: a szintaktikai függőség szerint ezzel jelölik a tárgyakat > a határozókat (odaadja magát a közös ügy javára > a mi javunkra fog szolgálni > az emberek javára dolgozik > a szépség kedvéért gyűjti a hétszirmú virágokat). Ez magának a labui főnévi jellegével is összefügg > 15 A szintaktikai kapcsolatok – a vonzás és a módosítás, a vonzat, illetve modifikuojamojo žodžio sampratą, kuria čia remiamasi, plačiau žr. Holvoet, Judžentis (2003: 11–35; 2005: 11–38). Ten pat plg. ir tradicinę sintaksinių ryšių tipų apžvalgą. Apie papildinių ir aplinkybių skyrimo kriterijus, kuriais straipsnyje naudojamasi, plačiau žr. Holvoet, Čižik-Prokaševa (2005: 66–70). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a módosító, a vonzó szó, illetve a(z) nyelvben | 7 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 utóposztpozíciós jelleggel (a javunkra szolgál (vö. a javunkra) > a szépség javára (*a szépség jólétére) a hétszirmúakat gyűjti). Szemantikai funkciói alapján a közvetett tárgy szerepét betöltő főnévi labui a beneficienssel korrelál, míg a határozóként szereplő, utópozíciós labui szerkezet a finitivusszal, 16 azaz a cél kifejezésével függ össze. Amint látható volt, az ilyen főnévi vagy utópozíciós használatú labui mellett vannak olyan esetek is, amikor a labui (inkább) főnévi jellegű, de szintaktikai függősége alapján nem az állítmány vonzata (az ő javára (vö. neki, az ő jólétéért) hegyet hordtam össze), és fordítva: a labui inkább utópozíció, de az állítmány vonzata (a harmónia, nem pedig a káosz javára használta). A. Holvoet és V. Čižik-Prokaševa (2005: 81–92) azt a szintaktikailag szabad dativust, amely nem foglal el argumentumpozíciót, vagyis nem az állítmány vonzata, négy típusra osztják: dativus commodi (Jonas bort hozott Onának), dativus sympatheticus (Jonas megszorította a házigazda kezét), dativus ethicus (Ő bizony el fog jönni hozzád!), dativus iudicantis (Ez a kép nekem egyáltalán szép). A szerzők a dativus commodit beneficienshatározóként értelmezik (vö.: neki hegyet hordtam össze), a dativus sympatheticust az argumentum felbontásának eseteként, a dativus ethicust a diskurzushoz kapcsolják, és a mondat határozójának tekintik, míg „a dativus iudicantis szemantikailag megkövetelt és szintaktikailag kormányzott” (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 83, 86, 88, 90). Ez utóbbi szabad dativus „nem az egész mondathoz (mint mondathatározó), hanem csak konkrét szavak szintaktikai tulajdonságaihoz kapcsolódik” (uo.: 91). Agnieszka Rembiałkowska a szabad dativusokat tárgyalva azt javasolja, hogy „az <...> osztályozás során azok hatókörének (angl. scope) kritériumára támaszkodjunk”. Pontosabban fogalmazva: „a szabad dativusok típusait mindenekelőtt az alapján különítjük el, hogy a mondat mely szakaszával állnak kapcsolatban, vagyis a predikáció mely szintjével alkotnak szorosabb egységet, és a predikáció mely szintjével határos az általuk kifejezett predikáció hatása” (Rembiałkowska 2009: 149–150). Ennek alapján „a dativus sympatheticus által kódolt birtokosi jelentések a magpredikáció szintjén nyilvánulnak meg (vö. a 16. mondatot), a dativus commodi / incommodi által kódolt beneficiens / maleficiens jelentések pedig“ (uo.: 167– 168) „a kiterjesztett predikáció szintjéhez tartozhatnának“ (uo.: 162) (vö. a 15. mondatot), „a dativus szintjén“ (uo.: 168). iudicantis reikšmės [koduojamos] propozicijos lygmeniu, dativus ethicus – šnekos akto (sakinio) Tehát A. Rembiałkowska (2009: 161–162, 168) a határozói szerepű szabad részes esetek hierarchiáját a su predikatu tiesiogiai nesusijusių laisvųjų naudininkų hierarchizuotus skirtumus. Kaip (ar) tokią hatókör kritériumára alapozza: dativus sympatheticus > dativus commodi / fejezet). Az eddig incommodi > dativus iudicantis > dativus ethicus, atliepia aptariamas labui, bus kalbama toliau (žr. 2 elmondottakból világos, hogy a labui használata (lehet, hogy) korlátozott a pagrečiui dativus sympatheticushoz képest (vö.: pasidariau namui langus, ?pasidariau namo labui langus, de: pasidariau namų labui (vagyis a namams mint lakóhelyként értelmezett helynek) langus) (lásd alább). 16 Finityvas „būdingas daiktams bei reiškiniams, kurių siekiama, kuriems skiriamas veiksmažodžio žymimas cselekvés, pl.: a csapatok az első helyért versengenek, a földművesek a vetésre készülnek“ (Sližienė 1994: 23). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) nyelvben | 8 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Jurgita Kerevičienė (2008: 117kk.), a kognitív grammatika elméleti előfeltevéseit és módszereit alkalmazva, azt javasolja, hogy a részes eset funkcióit ne szintaktikai (vonzott, illetve nem vonzott), hanem szemantikai kritériumok alapján különítsük el. A nyelvész a részes esetet egymással összefüggő különböző jelentések bizonyos hálózataként (angl. network, set of meanings) értelmezi. Ebben a tanulmányban a főnév részes esetére a fent említett szerzők (Holvoet, Semėnienė, Čižik-Prokaševa, Rembiałkowska) által kijelölt hierarchiák tagjaként tekintünk. Ezek alapján arról van szó, mikor használatos a labui inkább főnévi értelemben (jelentéssel), és mikor névutósan (deszemantizáltan). Ezt a szintaktikai függőségének figyelembevételével tárgyaljuk: azt vesszük figyelembe, hogy igétől függ-e vagy sem. A labas főnév datívusza, ha az ige bővítményeként áll, illetve a módosítóként állók – polinksnio labui konstrukcija su kilmininku yra objektas (papildinys) (žr. 2, 11 sakinius), határozók (lásd a 7. és 12. mondatot) (bővebben lásd a 2. fejezetet). 1.2. Továbbá, figyelembe véve Vytautas Ambrazas (2006: 307) azon gondolatát, miszerint „a dėl(ei) elöljáró ragos főnévvel behatol a célés rendeltetési datívusz használati területére, különösen akkor, amikor konkrét, a céllal kapcsolatos dolgokról van szó, pl.: paliko bulves sėklai → dėl sėklos, pasidėjo pieną vaikams → dėl vaikų, <...> és kiszorítja az igék absztraktumaival kifejezett rendeltetési datívuszt is, pl.”, Dėl valgymo užteks” (vö. Balkevičius 1963: 226 és a 17–18. mondatot), röviden meg kell említeni, hogy a datívuszon kívül még mivel 17 jelölik a célhatározót, és hogyan kapcsolódik ez az ok tipikus kifejezéséhez – a dėl elöljárós szerkezetekhez. Pavyzdžiui, A. Ružės nuomone, be jau minėto naudininko, tikslo aplinkybe eina határozószó, főnévi genitívusz, illatívusz, dėl elöljárós genitívusz, 1976: 514tt; accusativus a vö. prielinksniais į, už, veiksmažodžio bendratis, siekinys, frazeologizmas ir žodžių junginys (LKG Balkevičius 1963: 221t), az okhatározó pedig – határozószó, főnévi instrumentálisz, dėl, iš, nuo és 18 dėka névutós genitívusz, per, už névutós accusativus, instrumentálisz a prietarų išsižadėjau gražiausio jausmo – meilės (vö. a 3. mondatot) (LKG 1976: 516–517; lásd még Az LKG az už prielinksniu su, frazeologizmas ir žodžių junginys, pvz.: Dėl tėvų įnorio, dėl tamsuolių fanatikų elöljárószóval álló tárgyesethez vagy a részes esethez, vö. Hiszen te már iskolás korodban is a 1965: 194). Kilmininkas su prielinksniu dėl dažnai būna sinonimiškas tikslo funkciją turinčiam litván nyelvűségért küzdöttél (vö. a litván nyelvűség miatt); A vadászatra a pecsenye miatt 19 vadásznak (vö. a pecsenyéért) (Ružė in: LKG 1976: 518). 17 Vö. Lásd Šukio (1998: 169) véleményét e kérdésben: „A rendeltetés [azaz a cél] részes esetének helyett általában nemigen illik a dėl elöljárószós szerkezet, pl.: dėl sėklos pasilikom; dėl duonos užsidirbsiu; pasiskolink dėl kelionės“. 18 Az okviszonyok leírását a legfontosabb litván nyelvészeti munkákban lásd Našlėnaitė-Eberhardt (2002: 8– 12). 19 A célhatározói už szerkezeteket „olyan igék mellett használják, amelyek cselekvésükkel valamilyen törekvést fejeznek ki (kovoti ’harcolni’, žūti ’elpusztulni’, mirti ’meghalni’, kelti ’emelni’ stb.)” (Ružė in: LKG 1976: 518). LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 9 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 E. Valiulytė a DLKG-ben (2006: 543) az okhatározói jelentésű, elöljáró nélküli eszközhatározós per, su junginius, teigia, kad „priežastį žymi junginiai su prielinksniais iš, nuo, dėl, už, rečiau – su dėka, igéket tárgyalva, „határozószókkal” (lásd még Valiulytė 1998: 337–410). Valamivel később a birtokos nagrinėdama tikslo raišką, ji (DLKG 2006: 551) laikosi nuomonės, kad „veiksmo tikslą bei paskirtį és a részes eset (önállóan vagy főnévi igenévvel), a főnévi igenév, valamint az elöljárós [dėl, prie, į birtokos esettel] szerkezetek jelölik”, pl.: kovoja dėl laisvės ’a szabadságért harcol’, paklausė 302). Prielinksnis dėl, vartojamas „reiškiant veiksmo tikslą, dažnai susipina su priežasties reikšmės smalsumo dėlei ’kíváncsiságból megkérdezte’ (vö. még: Labutis 1998: „árnyalattal” (LKG 1971: 590; 20 hasonlóan Ružė in: LKG 1976: 518; lásd még Valiulytė 2001: 201, 222). 21 Išsamiai aprašiusi dabartinės lietuvių kalbos sintaksinius sinonimus, kalbininkė apibendrina: „a fő okviszonyok kifejezésének fő eszközei az išKilm, nuoKilm és dėlKilm szerkezetek” (Valiulytė 1998: 406), míg „a cél [pontosabban: törekvés] jelentését kifejező eszközök rendszerében központi helyet foglal el a főnévi igenév – önmagában és birtokos esettel –, az elöljárós [į, prie, dėl] szerkezetek pedig e rendszer perifériáját alkotják” (Valiulytė 2001: 222; hasonló véleményért lásd még Labutis 1998: 300). J. Šukis (1998: 380; lásd még 1978: 31) szerint „a dėl elöljáró általános jelentése – a rendeltetés árnyalatával rendelkező ok – a mondaton kívül is meglehetősen világos” . „Amikor a dėl elöljárószós szerkezet meglehetősen világos rendeltetést [azaz célt] fejez ki, közel áll hozzá a rendeltetést kifejező részes eset, azonban nem szükséges azzal helyettesíteni, ha meg akarjuk tartani az ok árnyalatát. Az anya gyermeke miatt (vö. gyermekének) az utolsó falatig felkarikázza a kenyeret. Azonban az ilyen, rendeltetést kifejező dėl elöljárószós szerkezet helyett, amelyben nem fedezhető fel az ok árnyalata, jobb a szokásos, rendeltetést kifejező részes esetet használni. Burgonyát vettünk vetőmagnak“ (Šukys 1998: 380sk.). E. Valiulytė (1998: 376) szerint a dėl elöljárószó – az ok, a cél, a tárgyi viszony és az engedmény – „jelentései nagyon közel állnak egymáshoz: egy közös szemantikai jegy egyesíti őket, amelyet feltételesen „logikai alapnak” nevezhetünk. <...> Előfordulnak olyan használati 22 esetek, hogy nehéz megmondani, melyik jelentéshez soroljuk a vizsgált szerkezetet“. Az elmondottakból látható, hogy a dėl elöljárószó szerkezetének tipikus – okhatározói – jelentése ellenére többjelentésű: más – nem okhatározói (cél-, tárgyi vagy hasonló) – jelentéseket is kifejez 20 ,,A dėl, dėlei elöljárószókat a cselekvés (valamint az állapot és a cselekvéses tulajdonság) okának kifejezésére használják“ (Valiulytė in LKG 1971: 590), továbbá cél, engedmény, gondolati vagy beszédtárgy kifejezésére, illetve egy másik szó jelentésének erősítésére, pl. Dėl gerumo jis geras (a jósága miatt jó) (Valiulytė in DLKG 2006: 441). E. Valiulytė véleménye szerint (1998: 381) az aktív, szándékos cselekvéseket jelölő igékkel alkotott kapcsolatokban a dėl elöljárószós szerkezet céljelentéssel is rendelkezik, pl.: eljött a leány miatt (bővebben lásd LKG 1976: 87). Az ilyen kapcsolatokat célhatározói összetett mondatokká lehet átalakítani, vö.: eljött, hogy lássa a leányt. 21 „A [dėl + genitivus] elöljárószós szerkezet célhatározói jelentésben az irodalmi nyelvben nemigen használatos, pl.: būdinga. Be to, kilmininko su prielinksniu dėl tikslo reikšmė ne visada aiškiai atribojama nuo priežasties reikšmės“, Bátorságból apja hosszú damaszkuszi tőrét az övébe tűzte, botot vett, és elment; A mulatság kedvéért egyet meghívhatsz, de többet semmi esetre sem (LKG 1976: 518). 22 Balkevičius (1963: 225; lásd még uo.: 226; hasonló véleményt lásd Labutis 1998: 293, 300) azt mondja, hogy „a célhatározót a cselekvő ok határozójától a mondat állítmányával fennálló ok-okozati és időbeli viszony különbözteti meg: a cselekvő ok határozója a valóságban korábban keletkezik, mint az állítmány, vagy együtt jár az állítmánnyal, a célhatározó pedig csupán az állítmány által jelölt cselekvés vagy állapot lehetséges, illetve várt eredménye”, vagy Našlėnaitė-Eberhardt (2002: 17) szavaival: a beszédben megjelölt cél a jövő felé irányuló ok. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) nyelvben | 16 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 és aktualizálódik a birtokos javára irányuló haszon – a beneficiens értelmezés. Az ilyen főnevesült labui közel áll a dativus commodihoz, különösen azokban az esetekben, amikor a genitivusszal álló labui elválik a dativusszal jelölt birtoklástól, és a mondat elejére kerül, mint az 52. mondatban (vö. Vaičiulytė-Semėnienė 2006: 171–172). Az 50–52. mondatokhoz hasonlók a rendelkezésre álló DLKT-példák között nem találhatók. Olyan mondatok sincsenek, amelyekben a labui a maleficiens körülményeként szerepelne (vö. Rembiałkowska 2009: 154). Az 53. mondat maleficiensének (kudarcának) részes esete (mamai) az 54. mondatban a mamos labui szerkezettel való helyettesítése azt feltételezné, hogy ezt dativus commodi-ként értelmezzük: mamai gerai / pasisekė, hogy ezúttal nem sikerült a sütemény; ő pontosan ezt akarta (vö. : Mamos labui (vö. naudai) nem sikerült a sütemény). A labui „haszon, jólét” jelentésének ugyanezen értelmezése miatt nem illik olyan mondatokba, amelyekben dativus iudicantis szerepel, amely szubjektív értékelést jelöl (vö. Rembiałkowska 2009: 156–157, 163; lásd az 55. mondatot). Másképpen fogalmazva, a dativus iudicantis a percipiens (lásd Sližienė 1994: 20–21), míg a labui a beneficiens funkciójához kapcsolódik. Másfelől az 56. mondatban, ahol „a szabad részes eset egyaránt értelmezhető dativus iudicantisként és dativus commodiként” (Rembiałkowska 2009: 157), számítani lehetne a beneficienst aktualizáló, birtokos esettel álló labui szerkezetre is. 50) Megmosta az utas lábát. (idézve a DLKG 2004: 514-ből) 51) Az utas javára (vö. hasznára) mosta meg a lábát. 52) Az utas javára (vö. az utas hasznára, az utasnak) a házigazda megmosta a lábát. 53) Ezúttal nem sikerült a sütemény anyának. (idézve Rembiałkowska 2009: 154-ből) 54) Ezúttal nem sikerült a sütemény anya javára. 55) Ez neked (vö. ?a te javadra) talán még monitor az, vagy képmegjelenítő? (idézve a Rembiałkowska 2009: 155) 56) A tanulás számomra (vö. a javamra) olyasmivé vált, mint a teáskanna készítése az ősi kínaiak számára. (idézi: Rembiałkowska 2009: 156) Végül a módjáról vagy a jelentéséről, amelyet a labui főnévi alak jelöl, az 57. mondat kontextusa alapján beszélhetünk. 57) A döntést a szavazók egyszerű többségével hozzák meg, miután „mellette” és „ellene” két-két képviselő felszólalt. Ezt a kérdést most meg tudjuk oldani (HOGYAN?) az önök javára (vö. az önök előnyére; az önök számára kedvezően). DLKT LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 17 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A labui mint főnévi alakról elmondottakból világossá válik, hogy függő elemével – egy (ritkán) egyeztetett melléknévvel vagy egy (rendszerint) nem egyeztetett főnévi (névmási) genitivusszal – predikátumbővítményként vagy módosítóként használatos. A főnévi labui a mondatban egyeztetett jelzővel együtt tárgyként vagy határozóként szerepel. Lexikai jelentésének absztraktsága miatt a tárgyként álló labas dativusa atipikus beneficienst (pasišvenčia bendram labui – a közjóért szenteli magát) vagy pácienst (tyrinėjimai padeda bendram labui – a kutatások a közjót szolgálják) fejez ki. A határozóként álló, egyeztetett jelzővel ellátott labas főnév dativusa csak célt jelöl (bendram labui sujudo – a közjó érdekében megmozdult). A célhatározói dativus közel áll a dėl elöljárószós szerkezethez (dėl bendro labo (gerovės) sujudo – a közjó (jólét) érdekében megmozdult). A főnévi labui vonzataként rendszerint élőlényeket (személyeket), illetve (ritkán) absztrakt dolgokat jelölő főnév genitivusa áll (pasitarnauti santuokos bei šeimos labui – a házasság és a család javát szolgálni). Magának a labas főnévnek a lexikai jelentésének egyértelműségét figyelembe véve, és nem egyeztetett függő eleme alapján a következőképpen összegezhetjük: a tárgyként álló labas főnév dativusa beneficienst aktualizál (būtinas visuomenės labui – szükséges a társadalom javára), vagy páciensre, kontentívumra utal (prieštarauja asmens labui – ellentétes a személy javával), illetve finitivumot fejez ki (naudoti žmonių labui – az emberek javára használni); a határozóként álló dativus rendszerint aktualizált beneficiensnek felel meg (sukūrė ne sau, o tautų labui – nem önmagának, hanem a népek javára alkotta meg), olykor pedig a módot fejezi ki (išspręsti jūsų labui – az önök javára megoldani). A főnévi használatú labui-ra a szinkretikus (beneficienst és célt kifejező) jelentések is jellemzők (parūpinti Lūšio labui – Lūšis javára biztosítani, dariau visa tai tavo labui – mindezt a te javadra tettem). Azokban az esetekben, amikor a labui határozói szerkezetet egy személyt jelölő főnév (névmás) genitivusával célként értelmezzük, magának a labui-nak a jelentése halványabbá válik (vö. elküldi nekem az én javamra) (lásd alább). 2.2. A labui posztpozíciós használata A DLKT-ban több olyan példa is található, amelyekben a labas főnév jelentése kevésbé egyértelmű, és nyilvánvalóvá válik, hogy a labui genitivusszal (inkább) posztpozíciós szerkezetként használatos. Ez a labui genitivusszal jelölt vonzatának absztraktságával kapcsolatos. Például az 58. mondat alapján, amelyben az absztrakt főnév dativusa (sveikatai) beneficiensobjektumként szerepel, feltételezhető, hogy a beneficiens az absztrakt labas főnév dativusával is aktualizálható, hasonlóan a Bloga nuotaika kenkia tavo labui (tau) mondathoz. Az 59. mondatból azonban látható, hogy a labui használata absztrakt főnév genitivusával nehézkesebbé válik (?kenkia sveikatos labui). Úgy tűnik, hogy az objektumként szereplő absztrakt főnév gyengíti a labui főnévi jellegét. Mindazonáltal a 60. mondatban használatos, ahol egy infinitívusz objektumaként szerepel. A 61–64. mondatokban a benefaktív vagy a finitívum tárgya a labui posztpozícióval és egy elvont főnév genitivusával alkotott szerkezettel van jelölve, amely szinonimája az ige vagy melléknév által vonzott dativusnak. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 18 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 58) Bloga nuotaika, susierzinimas kenkia sveikatai. (cituojama iš Sližienė 1994: 343) 59) ?Bloga nuotaika, susierzinimas kenkia sveikatos labui (plg. ?sveikatos gerovei). 60) „Šiuo pakvituoju, kad maloningasis Utenos dvaro ponas Balcevičius lenkų revoliucijos labui (vö. a lengyel revoliucijos gerovei; lengyel revoliucijai) paaukojo tris šimtus rublių. Neki atlygins Dievas ir laisvoji Žečpospolita. Pasirašė revoliucijos pasiuntinys Smilga“. DLKT 61) A paraszt és a kézműves anyagi javakat nyújtva, a pap imával és vallási szertartásokkal, és minden osztály a maga munkáját végezve. A közjó érdekében (vö. a közjónak) szükséges, hogy egy ilyen rendszernek legyen irányító része, ahogyan a lélek irányítja a testet, vagy ahogyan a magasabb természet irányítja az alacsonyabbat. DLKT 62) A politikai kapzsiság és a bűncselekmények áldozatait megsokszorozó, a hatalom erejét nem a közjó (vö. a közjónak), hanem valamely párt vagy maguk a vezetők javára használó. DLKT 63) Annak ellenére, amit egyesek szeretnének, nem szabad megfeledkezni arról, hogy mi, emberek, éppen ezt tehetjük: hallgathatunk, félhetünk, számokban gondolkodhatunk, eszközöket áldozhatunk a célok javára (vö. a célokért, a célok érdekében), kelletlenül vérrel szennyezzük be a kezünket, de ha ezt valaki más teszi a nevünkben, félrefordítjuk a tekintetünket, vagy helyeslő kiáltásokat skandálunk. DLKT 64) Kedveseim, papságotok Isten ajándéka, amely saját népetek megszentelődésének javára szolgál (vö. ?saját népetek megszentelődésének érdekében / javára; saját népetek megszentelődésére). DLKT A labui által függő bővítményként álló főnév elvontsága elveszíti megkülönböztető (főnévi > utópozíciós) erejét azokban az esetekben, amikor a labui genitivusszal célhatározóként áll, vagy így értelmezhető (vö. a 47–49. mondatokat). A 63–68. mondatokban használt labui utópozíció genitivusi vonzata lexikailag korlátlan: konkrét ((nem) élő) és elvont dolgokat jelölő főnévvel fejezik ki. A labui utópozíciónak a genitivusszal alkotott, ilyen céljelentésű szerkezetei V. Apresiano (1995: 18) szerint úgy értelmezendők, mint „hogy P létrejöjjön”. A cél tömören van kifejezve (vö. Valiulytė 1998: 369): a gazdaságosság elve alapján a labui utópozíciós szerkezetet választják az alárendelt mondat helyett (vö.: (67) Tie išliejo mažiausiai prakaito nemokamo mobiliojo telefono labui ≈ išliejo mažiausiai prakaito tam, kad gautų / įsigytų nemokamą mobilųjį telefoną). E labui utópozíciós szerkezetek szinonimái a tikslo dėl genitivusszal alkotott szerkezeteinek. Az ilyen egyértelmű eseteken kívül kétértelműek is vannak: a 71. mondatban határozóként használt labui értelmezhető főnévi, azaz a beneficienst aktualizáló elemként is (ne magunkért tegyük a nyelvben LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) | 19 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 [B], az emberek javára ≈ embereknek), és mint inkább elöljárószós, azaz célt jelölő (ne tegyük ataskaitoms [Fin], o žmonių labui ≈ dėl žmonių) (dar žr. 46–47 sakinius). 65) Isten versenyre kel az emberekkel: Ábrahám egy halandó fiút áldozott fel Istennek, de neki nem kellett meghalnia; Isten azonban a halhatatlan Fiút az emberek javára adta halálra (vö. *embereknek; ?az emberek jólétéért; az emberek miatt). Mit mondjunk erre? DLKT 66) Jaj neked, jaj, hiszen még élhetett volna egy ideig az emberek és a város javára (?az emberek és gerovei; dėl žmonių ir miesto), bet gi va, nebūna taip, kaip tu nori. Bet galgi Dievas susimils ir a város ő meggyógyul. DLKT 67) Nusiuntė „špargalką“. Tad tie, kurie sekė paskui ausinėmis apsirūpinusį akcijos dalyvį, a legtöbb verejtéket az ingyenes mobiltelefon javára ontotta. A pusztítók zűrzavarra számítottak. DLKT 68) A ketrecbe terelt emberekben csak az a szükséglet alakul ki, hogy elképzeljék életük komolyságát: iskolába járni, művelődni, gyerekeket vállalni, a ketrec javára dolgozni, szükség szerint két nyelven beszélni, szó szerinti és átvitt értelemben. DLKT 69) Úgy kormányoznak, hogy azt tartják szem előtt, mi a legjobb az állam és minden hozzá tartozó számára, és amikor a többség a közjó érdekében kormányoz, [az ilyen államrendet] valamennyi államrend közös nevén politeiának nevezik. DLKT 70) Miért hívott ide, Ofir? Ez nekem egyáltalán nem tetszik. – Bátorkodtam meghívni önt, uram, mert folyamatosan ügyünk javán fáradozom. Nem fog csalódni. – Remélem. DLKT 71) Ne magunkért [B], ne a jelentésekért [Fin], hanem az emberek javára [B/Fin] hajtsuk végre a reformokat. A Aplinkybinė polinksnio labui konstrukcija su konkrečių ir abstrakčių daiktavardžių DLKT-ben a birtokos esetnek szinkretikus jelentései vannak a 72–75. mondatokban is: a 72–73. mondatokban a cél összefonódik az okkal, a 74–75. mondatokban pedig az okkal és a feltétellel. 72) Elmagyarázni, miből áll, de a ló végül maga fogja eldönteni, mikor jött el az ivás ideje. Legyenek éberek, és ne alkalmazzanak kényszert. Gyermekük érdekében (vö. gyermekük miatt) ne sürgessék az eseményeket. Az idő önmagában nem gyógyítja be a veszteség által hagyott érzelmi sebeket, ezért lehetővé kell tennünk, hogy a gyermekek egyénileg rendezzék érzelmeiket. DLKT 73) Az állam sokoldalú támogatása az ifjúsági otthonok építésével foglalkozó közösségek számára. A nemzet és az ország jóléte érdekében felejtsük el az ambíciókat, felejtsük el a „két litván – három párt” mondást, csatlakozzunk koalícióhoz. DLKT nyelvében | 20 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 74) Miután már elveszítette, mivel saját akaratából elűzte, gondolatban idiótának nevezte magát, és kedve támadt pofon vágni önmagát. De késő bánat, ezen már semmit sem változtathatsz. Az igazság kedvéért (vö. Az igazságot keresve; Ha az igazságot akarjuk) el kell mondanunk, hogy bár az jis gana greitai kompensavo prarastį. DLKT elveszített szép test látványa fájt Eduárdnak, 75) Ráadásul a horrorfilm befejeződése után igazi Todėl žmogaus sveikatos ir kišenės labui (plg. dėl žmogaus sveikatos ir kišenės; jei norime, borzalmat él át, amikor meglátja az üres hűtőszekrényt! hogy...) érdemes volna minél több lassú öldöklést bemutató filmet vetíteni, nem pedig csak fecsegni-fecsegni! Egyébként sok alkotó ezt felismerte, és termékenyen kizárólag ebben az irányban dolgozik. DLKT A célt a „priežastimi” szóval is megnevezik azokban az esetekben, amikor a „labui” utópozíció vonzataként a kataforikusan használt „tas” mutató névmás birtokos esete áll. Az általános utaló jelentésű névmás, amint az a 76. vagy 77. mondatból látható, tágabb szövegkörnyezetet helyettesít. A 78. mondat szövegkörnyezete lehetővé teszi, hogy a „labui” utópozíciós szerkezettel jelölt okjelentésről beszéljünk. 76) A liturgiára sorsdöntő hatást gyakorolt a reneszánsz, a szentséget annak javára relativizálva, ami szép az ember szemében. Az ember gőgje félrevezette: olyan komolyan értékeli önmagát, hogy elfelejti, az életnek játékos árnyalata van. DLKT 77) Az aszketizmus „újraértékelődik” annak javára, amit „az élet legalapvetőbb előfeltételeinek” tartanak. DLKT 78) Ezért nyilvánvaló, hogy ha ezt az életkort négy vagy öt évvel meghaladjuk, már le kell mondani a gyermeknemzésről, és továbbra is csak az egészség javára (vö. az egészség miatt) vagy valamilyen kitos panašios priežasties. DLKT Az elmondottakból látható, hogy a labui (inkább) posztpozíciós használata azokban az esetekben objektu ir jo kilmininko valdinys pasakomas abstrakčiu daiktavardžiu (būtina bendro gėrio labui). fordul elő, amikor a labui posztpozíciós szerkezet körülményként betöltött tipikus jelentése – a su kitomis reikšmėmis. Polinksnio labui konstrukcija pasakoma ir priežastis. cél, amely néha össze is fonódik a Végül a 79–80. mondatok alapján a labui olyan, az ethicus „vartojamas reikšti kalbančiojo gyvą emocinį santykį su aptariamais dalykais“ (Holvoet, Čižikdativushoz közel álló használatáról is beszélhetünk, amely Prokaševa 2005: 87). Szintaktikailag az ilyen, a diskurzushoz kapcsolódó, a 2. személyű névmások részes esetével álló labui a mondat, nem LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) pedig a predikátum körülménye (vö. Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 88). A nyelvben illik | 21 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 pripažinti, kad šis tavo labui gali būti interpretuojamas ir kaip artimas dativus commodi (plg.: (79) nem tett a javadra ≈ neked). 79) Nos, mit nem tett még Anupras a javadra (vö. hát mit nem tett még neked Anupras), kolléga? A feje nem működött. Előhúzott a zsebéből egy üveg ginzenget, lecsavarta a kupakját, és kortyolt egyet... Az aljáig. DLKT 80) A Szejm mindjárt egymásnak esik a gazdákról szóló törvény miatt, a kormány a javadra (vö. neked) megdrágítja az üzemanyagot, majd tüstént kárpótol (szép kis üzletelés!) – tapsolj csak, ember, a kormányzóknak és azoknak, akik kecsesen ráncolják az orrukat. DLKT ÖSSZEGZÉS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A kutatásból kiderült, hogy a mai litván (írott) nyelvben a labui forma főnévként és névutóként egyaránt használatos. Egyes esetekben a labas főnév részes esetének jelentése világos (szolgálni az egyetemes jót; együttesen mindenki közös javáért cselekednek), más esetekben halványabb (elküldi nekem az én javamra). Hasonlóképpen van ez a labui névutós szerkezetekkel is: a kétséget nem ébresztő esetek mellett (az általános jó érdekében szükséges) vannak olyanok, amelyekben a labui mind absztrakt főnév formájaként, mind névutóként értelmezhető (mindezt a te javadra tettem). Az egyértelmű és a kevésbé világos (átmeneti) eseteket egyaránt figyelembe véve a főnévi és névutói labui használata hierarchiákon alapul, amelyekben a megkülönböztetett tagot az egyértelmű (tipikus) főnévi, illetve névutói labui képviseli. A labui használatának magyarázatában jelentős az élőség kritériuma, vagyis személy > absztrakt tárgy. Ez összefügg Michael Silverstein (1976), illetve Robert Dixon (1979: 85) (i) élőségi hierarchiájával, amelyben a megkülönböztetett élőségi jegyek korrelálnak (ii) a 27 szemantikai, (iii) a grammatikai funkciók és azok (iv) morfoszintaktikai jelölésének 28 hierarchiáival (Hentschel 1992; vö. Givón 1984: 239tt; Dik 1989: 269–270; Holvoet 2009a, 2009b). (i) személy > élőlény (nem személy) > élettelen konkrét tárgy > absztrakt tárgy (ii) A > P > Rec 29 > Ben > I > L > T 27 Az élőségi hierarchiát a későbbi munkákban (i) személyi (a kommunikáció résztvevőinek), (ii) élőségi (szűkebb értelemben vett) és (iii) ismertségi hierarchiákra osztották (vö. Croft 1990: 111; 127; Comrie 1989: 128, 185). Alanas Timberlake (1986) az élőség (szűkebb értelemben vett), a meghatározottság, a szám, a konkrétság és más jegyek alapján az individualitás (angl. individuation) hierarchiáját különíti el. 28 A szemantikai funkciók hierarchiájának elkülönítésével kapcsolatos kritikai véleményt lásd Croft (2012: 175tt) és az ott tárgyalt szakirodalmat. 29 A szemantikai Szerep címzettjének morfoszintaktikai jelölése a prototipikus Dativfunktion. <...> Ein typischer Rezipient ist eingebunden in eine Transferhandlung. Ein Objekt wechselt den LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) a nyelvben | 22 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (iii) alany > tárgy > szupplementum (körülmény). (iv) Nom > Acc > Dat > elöljárós szerkezetek. A grammatikai (vagy strukturális) – alanyeseti és tárgyeseti – eseteket szintaktikailag és szemantikailag legkiemelkedőbb (angl. salient) mondatrészek – az ágens alanya és a páciens közvetlen tárgya – jelölésére választják (Jonas [A] házat [P] épít), a többi esetet pedig a kevésbé kiemelkedő (grammatikai és szemantikai) funkciókra. Ebben a tanulmányban vizsgált, a labas absztrakt főnév dativusa a mondatmag vagy a mondat szabad tagjainak – a szupplementumoknak (vagyis a predikátum, illetve a mondat körülményeinek) – kevésbé kiemelkedő funkcióival korrelál. A vizsgált főnévi és utópozíciós labui használat alapján a grammatikai funkciók (iii) hierarchiája kiegészíthető a szabad dativusok hierarchiájával (Rembiałkowska 2009), és beszélhetünk arról, hogy a főnévi labui, illetve az utópozíciós labui használata a grammatikai funkciók következő hierarchiájával korrelál: tárgy > szupplementum (körülmény): dativus sympatheticus > dativus commodi > egyéb körülmények (cél, ok) > dativus ethicus. Ez megfelel a szintaktikai függőség hierarchikus különbségeinek is (vonzat > módosító). Látható a személy > absztrakt dolog és a főnévi labui > utópozíciós labui hierarchiák korrelációja, amikor a labui tárgyként áll: a labas főnév dativusa tipikusan személyt jelölő főnév (vagy azt helyettesítő névmás) genitivusát vonzza (būtinas visuomenės labui), az utópozíciós labui pedig absztrakt főnevek genitivusát (būtina bendro gėrio labui; galią naudoti bendros gerovės labui). Bár a főnévi és a névutói labui között nagyobb ingadozás tapasztalható, hasonló korreláció áll fenn azokban az esetekben is, amikor a labui határozó: a főnévi labui-t általában személyt megnevező főnév (névmás) genitivusával használják (az életét a család javára szentelni; önmagának és a nemzet javára teremtette), a labui névutó genitivusi bővítményét gyakran elvont főnév (vagy azt helyettesítő névmás) fejezi ki (saját maguk fényesebb jövőjének javára hívják őket; a szépség kedvéért gyűjti a hétvirágúakat), de a szintaktikai kondenzáció miatt a genitivus élőlényeket is jelölhet (az emberek javára átadta a halálnak). A tárgyként álló labas főnév dativusa a beneficiens vagy a finitívus funkciójának felel meg; vannak olyan esetek, amikor a pácienssel vagy a kontentummal korrelál. A határozóként álló labas főnév dativusa általában a beneficienst, néha pedig a módot jelöli. A labui névutó Besitzerrel, a Vor–Possessortól a Nach–Possessorhoz. A címzett egy sikeres transzfercselekvést követő utólagos birtokos. Az „adni / venni” mező igéi szolgálnak a címzettség ezen prototipikus meghatározásának hátteréül: Klaus egy könyvet adott a testvérének” (Bartels 2005: 105; vö. Hentschel 2001: 181tt, nominativusszal. Recipiensként általában egy személyt értünk, pl. : A gyermek 196–197). Plg.: Valeckienė (1998: 36): ,,Recipientas [Rec] yra ko nors gavėjo, ėmėjo funkcija. Jis dažniausiai pasakomas [Rec] ajándékot kapott [Con] (vö. : A gyermeknek [B] adtak a tárgyként szereplő birtokos szerkezetek finitivust dovanų [Con]).“ LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 23 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 vagy beneficienst, a körülményként szereplők – tipiškai tikslą. A labui utópozíció konstrukciói szinonimái a részes esetnek és/vagy a dėl elöljárószós szerkezeteknek (az általános jó érdekében szükséges (vö. az általános jóért); a célok érdekében áldozni (vö. a célokért, a célok miatt); az ügy érdekében dolgozik (vö. az ügy miatt)). A labui főnévi használata a személyeket jelölő főnév vagy névmás birtokos esetével különbözik a beneficiens részes esetétől: a labui a haszon – a személy javára való jótett – szemantikai jegyét hangsúlyozza (a társadalom javára szükséges (vö. a társadalomnak); más népek javára alkotott (vö. más népeknek)). A labui utópozíció birtokos esettel alkotott szerkezete, mivel kevesebb jelentéssel rendelkezik, vagyis egyértelműbb (angl. transparent), behatol (egyre valószínűbbé válik (angl. predictable)) a tárgyi részes eset kifejezésébe (vagyis a predikátum valenciaszerkezetébe – a mondat magjába), kiszorítja az ilyen mondatokból a célhatározói részes esetet: Ezért szüntelenül növekedjen a „élet mellett kiálló nemzet”, bontakozzék ki a szeretet és a szolidaritás új kultúrája az egész emberi társadalom valódi javára (DLKT), és a dėl cél-elöljárószó szerkezeteit is felváltja, utóbbiak többfunkcióssága miatt. ŠALTINIAI DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, sud. Kauno Vytauto Didžiojo universiteto Kompiuterinės lingvistikos centras. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt. BŽe – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: Danutė Liutkevičienė (vyr. redaktorė), Gertrūda Naktinienė, Ritutė Petrokienė, Dovilė Svetikienė, Klementina Vosylytė, Jolanta Zabarskaitė. Programuotojas Vikis Satkevičius. D. 1: Įvadas, B, C, H, J, O. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013. D. 3: Č, E, Ę, Ė, F, Z. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DŽe – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyriausiasis redaktorius Stasys Keinys. – 7-as patais. ir papild. leid. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, XXVI, 969 p.; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 24 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LITERATŪRA Ambrazas V. 2006: Lietuvių kalbos istorinė sintaksė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Apresian V. J. 1995: Апресян В. Ю. Для и ради: сходства и различия. – Вопросы языкознания 3, 17–27. Balkevičius J. 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Bartels H. 2005: Dativ oder Präposition: Zur Markierungsvariantion im Kontext adjektivischer Prädikate im Deutschen, Russischen und Polnischen. Oldenburg (Studia Slavica Oldenburgensia 12). Comrie B. 1989: Language Universals and Linguistic Typology. Syntax and Morphology, 2 edition. Oxford: Basil Blackwell Basil Blackwell. Croft W. 1990: Typology and Universals. Cambridge etc.: Cambridge University Press. Croft W. 2012: Verbs: Aspect and Causal Structure. Oxford: Oxford University Press. Čižik V. 2003: Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose. – Acta Linguistica Lithuanica 48, 1–17. Dik S. C. 1989: The Theory of Functional Grammar 1. Berlin etc.: Mounton de Gruyter. Dixon R. M. W. 1979: Ergativity. – Language 55 (1), 59–138. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Gaivenis K., Keinys St. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Givón T. 1984: Syntax. A functional–typological introduction 1. Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins. Hentschel G. 1992: Konstanten der Kasusvariation. Zum Nominativ–Instrumental– und Akkusativ–Genitiv–Wechsel im Russischen. Habilitationsschrift. Göttingen (rankraštis). Hentschel G. 2001: Dative or prepositional marking of noun phrases in the context of Russian adjectival experencier predicates. – Variierende Markierungen von Nominalgruppen in Sprachen unterschiedlichen Typs, Hrsg. Winfried Boeder, Gerd Hentschel. Oldenburg (Studia Slavica Oldenburgensia 4), 171–200. Holvoet A., Čižik-Prokaševa V. 2005: Papildiniai ir aplinkybės. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 65–92. Holvoet A., Judžentis A. 2003: Sintaksinių ryšių tipai. – Sintaksinių ryšių tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1), red. Axel Holvoet, Artūras Judžentis. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–35. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 25 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Holvoet A., Judžentis A. 2005: Sintaksinės priklausomybės tipai: papildymai ir patikslinimai. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–38. Holvoet A., Semėnienė L. 2004: Linksnio teorijos pagrindai. – Gramatinių kategorijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 2), red. Axel Holvoet, Loreta Semėnienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–31. Holvoet, A. 2009a: Argumentų hierarchijos ir gramatinės funkcijos. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 1–36. Holvoet, A. 2009b: Difuziniai subjektai ir objektai. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 37–67. Kazlauskienė A., Rimkutė E., Bielinskienė A. 2011: Bendroji ir specialybės kalbos kultūra, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete https://eltalpykla.vdu.lt/bitstream/handle/1/219/ISBN9789955126553.pdf?sequence=1 & isAllowed=y Kerevičienė J. 2008: The Lithuanian Dative and its English Counterparts (a Case Study in Cognitive Grammar). Doctoral dissertation, Kaunas. Labutis V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Fonetika ir morfologija. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2. Morfologija. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Našlėnaitė-Eberhardt V. 2002: Priežasties santykiai įvairiose lietuvių kalbos sintaksės pakopose. Daktaro disertacija, Vilnius. Paulauskienė A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Paulauskienė A. 2001: Lietuvių kalbos kultūra, Kaunas: Kauno technologijos universitetas. Rembiałkowska A. 2009: Lietuvių kalbos laisvieji naudininkai ir predikacijos lygmenys. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, Asociacija „Academia Salensis“, 147–168. Silverstein M. 1976: Hierarchie of features and ergativity. – Grammatical categories in Australian languages, ed. Robert M. W Dixon. Canberra, 112–171. Sližienė N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir