Daiktavardiškasis ir polinksniškasis „labui“ dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje

LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Litván Nyelvi Intézet A FŐNÉVI ÉS NÉVUTÓI LABUI A MAI LITVÁN (ÍROTT) NYELVBEN KULCSSZAVAK: a főnév dativusa, desemantizáció, posztpozíció. ABSZTRAKT A tanulmány a A mai litván nyelv korpusza (DLKT) anyaga alapján tárgyalja a főnévi és posztpozíciós használatú labui alakot. A hierarchiák alapján a vizsgálat arra jutott, hogy a labas főnév dativusa rendszerint tárgyként vagy határozóként szerepel, amikor bővítményét személyt jelölő főnév (névmás) genitivusa fejezi ki (a társadalom javára szükséges; mind önmaga, mind más népek javára alkotott). Az ilyen főnévi labui a kedvezményezettet emeli ki, emellett a finitást, a pácienst és a tartalmat jelöli, valamint módot fejez ki. A genitivusszal álló posztpozíciós labui szerkezetre leginkább a cél jelentése jellemző. A tárgyként álló posztpozíciós labui genitivusi bővítménye tipikusan elvont főnév (a közjó érdekében szükséges), míg a határozóként állóé lexikailag korlátozatlan. BEVEZETÉS A Nagy litván nyelvi szótár (LKŽₑ)1 a labas hímnemű, egyes számú főnév három jelentését különbözteti meg: (1) „jólét2, haszon3” (lásd az 1–3. mondatot), (2) „vagyon, kincs, jószág” (lásd a 4–5. mondatot), valamint (3) „üdvözlés” (lásd a 6. mondatot). A A mai litván nyelv szótára (DŽₑ) és a A köznyelvi litván nyelv szótára (BŽₑ) az első két jelentést közli: „jólét, haszon” (lásd a 7–8. mondatot), „vagyon, kincs, erőforrás” (lásd a 9–10. mondatot). 1) Neki rossz, és neki nem labas Sv4. 1 A Litván nyelvi szótár második kötete (C–F), amelynek főszerkesztője Jonas Kruopas volt, 1969-ben jelent meg Vilniusban. 2 Vö. DŽₑ: jólét – jó, ellátott élet: Anyagi jólétben él – mindene megvan. 3 Vö. DŽₑ: haszon – 1. ami hasznos, értékes, jövedelmező: Ebből a munkából nagy haszon származik. 2. jólét, jó: Dolgozzunk mindannyian a haza javára. 3. pozitív, kedvező eredmény: A mérkőzés csapatunk javára dőlt el. 4. vagyon: Ennyi vagyonunk még sosem volt. 5. termés, gabona: Idén jól termett a gabona. 4 Az olyan rövidítések, mint az LKŽₑ. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 2 2) Minden legjobbat <...> a nép javára használjuk fel. 3) A szülők a csecsemők javáért dolgoztak A1885,6. 4) Pilį sugriovė ir visą jų labą pasiėmė A1884,335. 5) De ha az erdő javát akarjuk leírni és megmagyarázni, el kell mondani, mit kellett ott átélni. 6) A jóságért egy szót sem kapsz, enni viszont nem tudsz eleget PrLXVII26. 7) Egész életemben az emberek [a haza]javára dolgoztam. BŽe 8) A hatalomnak a közjó javát kellene szem előtt tartania. BŽe 9) Abból a jóból egész életre elegendő lesz. BŽe 10) Čia visas mūsų labas. BŽe 11) Később megértettem, hogy megfékezte Széth erejét, az ég mérhetetlen hatalmát, és a harmónia, nem pedig a káosz javára használta fel. DLKT 12) Miután az ötödik erőd rövid ellenállás után megadta magát, a gradgrotok úgy döntöttek, hogy a veszélyes időhiányra tekintettel az ügy érdekében maguk beszélnek a megmaradt tüzérekkel. DLKT A 2. és 7. mondatban a cél jelentésű javára a „jólét” jelentésű főnév jólétéért részes esetű alakjához áll közel (vö.: Minden legjobbat a nép jólétére fordítunk; Egész életemben az emberek jólétéért dolgoztam5). Más a helyzet a 11–12. mondatban, ahol a javára szinonim jólétéért szóval való helyettesítése nehézkes (vö.: ?Az erőt a harmónia jólétére, nem pedig a káosz jólétére használta;?Az ügy jólétéért maguk beszélnek a megmaradt tüzérekkel). Lehetséges, hogy a javára főnévi jellege – a „jólét, haszon” jelentés egyértelműsége – összefügg azzal, hogy a hozzá tartozó főnévi (névmási) birtokos esetű bővítmény élő vagy elvont dolgot jelöl-e. A labui genitivusszal álló szerkezetek, amelyeket a 2., 11. és 7., 12. mondatban használnak, a mondatbeli szükségességük szerint különböznek: az első esetben a szemantikailag eltérő labui genitivusszal a (pa-)használni6 ige valenciakötött aktánsai, a másodikban nem. A 7. és 12. mondatban a nem kötelező labui genitivusszal álló szerkezet párhuzamba állítható a 3. mondat célhatározói miatt szerkezetével (vö. Balkevičius 1963: 226). A célt a 7. mondatban a labas főnév dativusa fejezi ki (vö. a 2. mondattal), a 3. mondatban a miatt szerkezet, valamint az alárendelt névutó7, pontosabban szólva, a labui névutó genitivusszal 5 Vö. a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas (DLKT) egyik példájával: [Pliusnys] a továbbiakban a Teremtő dicsőségére és az emberek jólétéért munkálkodna. 6 Plg. Nijolės Sližienės (1998: 10) teikiamą naudoti „vartoti kaip priemonę, įrankį kokiam tikslui, taikyti kur“ junglumo aprašą, kur naudininkas atliepia finitývo – tikslo, paskirties funkciją (žr. Sližienė 1994: 23). 7 „Másodlagos (származékos) elöljárószóknak azokat nevezzük, amelyek a beszéd más részeinek szavaival, leginkább határozószókkal kapcsolhatók össze” (Vaiulytė in: DLKG 2006: 438). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 3 konstrukcija (plg. Šukys 1998: 552; Kazlauskienė, Rimkutė, Bielinskienė 2011: 150–1518) 12 sakinyje (plg. 11 sakinį). Pagal 3 ir 7 sakinių analogiją ir atsižvelgiant į tai, kad tipiška priežasties (siaurąja prasme) raiška – prielinksnio dėl konstrukcijos, o daiktavardžio naudininkui priežasties reikšmė nėra būdinga, taip pat galima manyti, kad polinksნიო labui konstrukcija ir (arba) prielinksniu dėl su kilmininku (gali būti) žymima priežastis. Kokią vietą tikslo, priežasties raiškoje užima daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui? Ar jais pasakomos tik šios reikšmės? Kaip bus matyti, ir kitos. A továbbiakban (lásd a 2. fejezetet) arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen kritériumok alapján különíthető el a főnévi és a posztpozíciós labui, vagy másképpen: mi befolyásolja, és mikor válik (válik azzá) a jelentéssel bíró labui desemantizálttá, és mikor kap posztpozíciói státuszt. Feltételezhető, hogy az említett élőségi kritérium mellett a nyelvtani funkció is befolyásolja ezt: a főnévi labas dativusa nem tipikus benefaktív 9objektumként (bővítményként) szerepel, például a Visi gyvuliai naudingi žmogaus labui mondatban (vö. žmogaus gerovei, žmogui); a posztpozíciós labui szerkezet célhatározó. Másfelől itt inkább arról kell beszélni, hogy a főnévibb és a posztpozícióibb labui által jelölt tárgyi és határozói (tágabb értelemben vett okot (inter alia Balkevičius 1963), illetve szűkebb értelemben vett – (valós) okot és célt (inter alia LKG 1971, 1976; DLKG 2006; Labutis 1998)10) jelentésekről van szó. A tanulmány tárgya tehát a főnévként és posztpozícióként használt labui. A tanulmány célja, hogy hierarchiák alapján tárgyalja a labui mondatbeli funkcióit. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: a szakirodalom teljes körű áttekintésére való igény nélkül röviden megemlítjük, mi jelent meg a főnévi dativusról és szinonimáiról a litván nyelv nyelvtani leírásaiban (lásd az 1. fejezetet); elemezzük a (inkább) főnévi és a (inkább) posztpozíciós labui használati eseteit, majd ezek alapján összefoglaljuk, mit jelöl a mai litván (írott) nyelvben (lásd a 2. fejezetet, valamint az összefoglalást és a következtetéseket). Leíró-analitikus és értelmező módszereket alkalmazunk. Vö.: „Azok a prepozíciók nevezhetők újszerűnek, amelyek megőrizték világos etimológiai kapcsolatukat azokkal az önálló szavakkal, amelyekből származnak” (Vaitulytė in: LKG 1971: 580). 8 Vö.: „Egyes határozószók posztpozícióként is használhatók, például: labui, metu stb. Szinte soha nem állnak a névszói eset előtt, ezért posztpozícióknak tekinthetők, például: Viską dariau tik tavo labui” (Kazlauskienė, Rimkutė, Bielinskienė 2011: 150–151). Egyetlen példánk van, amelyben a labui prepozícióként használatos: Kad valstybės reikalai prastėja ir kad be jo įsikišimo pilietinis karas, visų protingų ir gerų žmonių nelaimei, nesiliaus per amžius. Jis įsikišo vien labui tų romiųjų, kurie bet kokiomis aplinkybėmis nūsta tik ramiai dirbti darbą ir mėgautis paprasta šeimynine laime (DLKT). A labui ilyen prepozíciós használatát a melléknévi alárendelt tagmondat befolyásolja. 9 A benefaktív funkció élőlényekre, különösen személyekre jellemző, akiknek javára vagy kárára történik valami. „Néha élettelen tárgyakat és elvont dolgokat is benefaktívumként értelmezünk, például: sudėjo grėbliui dantis, rūkymas kenkia sveikatai” (lásd Sližienė 1994: 21) 10 Vaida Našlėnaitė-Eberhardt (2002: 17–18) kalba apie šešias priežasties subkategorijas: realiosios priežasties (kauzatyvo), hipotetinės priežasties (sąlygos), kaip į ateitį nukreiptos priežasties (tikslo), nerealiosios priežasties (nuolaidos), motyvo (t. y. skatinančios priežasties), padarinio (pasekmės, rezultato). Priežasties semantiniams santykiams ji priskiria realiosios priežasties, motyvo ir padarinio subkategorijas ir teigia, kad hipotetinės priežasties (sąlygos), kaip į ateitį nukreiptos priežasties (tikslo), nerealiosios priežasties (nuolaidos) santykiai yra savarankiški, pasižymintys savita semantika ir turintys tiktai jiems būdingą gramatinę raišką. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 4 A cél eléréséhez a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában összeállított Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno (a továbbiakban: DLKT) anyagára támaszkodunk, amelynek túlnyomó részét különböző műfajú (publicisztikai, szépirodalmi, szakirodalmi vagy közigazgatási) írott, gyakran szerkesztett nyelvi szövegek alkotják. A beszélt nyelvi példák a DLKT legkisebb részét teszik ki. A tanulmány 1250 olyan példára támaszkodik, amelyben a labui szerepel. Ezeket a mondatokat műfaj szerinti válogatás nélkül, sorrendben gyűjtöttük ki a DLKT-ből, a bővített keresőmezőbe beírva a labui szót (az alkalmazott keresési feltétel: sutampa). 1. A DATIVUS ÉS SZINONIMÁI A LITVÁN NYELV NYELVTANI LEÍRÁSAIBAN A labui mondatbeli funkcióinak pontosabb meghatározásához mindenekelőtt röviden meg kell említeni, hogyan értelmezik a nyelvtanok a főnévi dativust, és milyen szinonimái lehetnek. 1.1. Adelė Laigonaitė a főnévi dativust tárgyalva a Lietuvių kalbos gramatikoje (a továbbiakban: LKG) című műben (LKG 1965: 193t) azt állítja, hogy „az ige által kormányzott dativus olyan személyt vagy dolgot jelöl, amelynek szánják, amelynek érdekében végzik, illetve amelyet valamilyen módon érint a szóban forgó cselekvés. Az ilyen főnévi dativust tárgyi dativusnak nevezhetjük. A mondatban bővítményi funkciót tölt be” (lásd a 13. mondatot). Azokban az esetekben, amikor az ige által kormányzott dativus azt jelzi, hogy milyen célból tesznek vagy történik valami, célhatározói funkciót tölt be (lásd a 14. mondatot). 13) Fabrikantai prispirti pakelti darbininkams užmokestį. (idézve: LKG 1965: 193) 14) Tas dėdė paskolijo dar jai keliui ir porą rublių pinigų. (idézve: LKG 1965: 194) Elena Valiulytė, gramatikose (LKG 1976: 29tt; DLKG 2006: 513t; plg. Šukys 1998: 147) aptardama veiksmažodinius junginius su naudininku, sako, kad naudininkas dažniausiai žymi objektinius (aukojasi vaikams), rečiau – tikslo (ruošiasi sėjai), kiekybinius (dingo amžiams) bei laiko (išvažiuos žiemai) santykius. Objekto naudininkas su tranzityviniais veiksmažodžiais „turi dvi ryškesnes reikšmes – veiksmo adresato ir veiksmo paskirties. Šios reikšmės ypač aiškiai skiriasi tada, kai abu naudininkai pavartojami greta su tuo pačiu veiksmažodžiu, pvz., nupirko dukteriai (adresatas) siūlų megztiniui (paskirtis). Adresatą paprastai reiškia asmenis (ar kitas gyvas būtybes) žyminčių daiktavardžių (ar jį atstojančių įvardžių) naudininkas. <...> Paskirties reikšmę turi paprastai daiktus žyminčių daiktavardžių naudininkas. Jis žymi, kam skiriamas kitu nuo to paties veiksmažodžio priklausomu linksniu (galininku ar kilmininku) pasakytas daiktas“ (Valiulytė in: LKG 1976: 31t; dar žr. DLKG 2006: 513t) (plg. 15–16 sakinius). Abstrakčios reikšmės (dažnai veiksmažodinės kilmės) daiktavardžių naudininkas 17–18 sakiniuose rodo veiksmažodžiu žymimo BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (raš to) kalboje | 5 veiksmo tikslą (Valiulytė in: LKG 1976: 34). Kitaip kalbant, E. Valiulytės nuomone, 15–16 sakinių naudininkas yra (adresato, paskirties) papildinys, o 17–18 sakiniuose – (tikslo) aplinkybė. Albertas Ruže LKG (1976: 517) teikiamą, pavyzdžiui, sakinio Beržo tošės pasidžiauk prakurai daiktavardžio prakuras naudininką laiko tikslo aplinkybe (plg. 16 sakinį). Panašios nuomonės yra ir Vitas Labutis, kuris 16–18 sakiniuose vartojamą daiktavardžio naudininką supranta kaip tikslo¹¹ – tiksliau, paskirtinio tikslo (paskirties) aplinkybę, kurią „rodome tariniu pasakyto požymio tikslą, kuris dažnai drauge žymi ir veiksniu ar papildiniu pasakyto daikto paskirtį“ (Labutis 1998: 302; panašiai Ruže in: LKG 1976: 517; Šukys 1998: 168t; dar žr. t. p.: 147, 176). Jonas Balkevičius (1963: 226) kalbamųjų sakinių naudininkus taip pat aptaria tikslo aplinkybių skyriuje. Tačiau jis (Balkevičius 1963: 219), skirtingai nei V. Labutis ar A. Ruže, tikslo aplinkybę įtraukia į plačiai suvokiamą priežasties aplinkybių sąvoką. Kaip sako Jonas Šukys (1998: 169), aplinkybių naudininkas 16 sakinyje „kartu rodo ir netiesioginį objektą¹²“, o 17–18 sakiniuose, kur yra „abstraktesnis daiktavardis, jis paprastai turi ryškesnį tikslo atspalvį“ (plg. Ruže in: LKG 1976: 517¹³; plg. t. p.: 34, 87). 15) Én neki ástam a dombot, ő nekem gödröt ásott. (idézi: Šukys, 1998: 148) 16) Én magam készítettem a háznak ablakokat. (idézi: LKG 1976: 32) 17) A szivárvány az ő szépségükért gyűjti a hétszirmú virágokat? (idézi: LKG 1976: 34) 18) Hatalmát arra használni, hogy rosszra és becstelenre. (idézi: LKG 1976: 34) Aldona Paulauskienė (1994: 120, dar žr. t. p.: 123, 173¹⁴) laikosi nuomonės, kad „visais šiais [papildinio, aplinkybių] vartojimo atvejais naudininkas išlaiko bendrą (invariantinę) paskirties ir naudos/nenaudos reikšmę“ (dar žr. Šukys 1998: 147). Világossá válik, hogy a főnévi dativus értelmezése a mondatrészek (grammatikai funkciók) bővítmény (indirekt tárgy), illetve határozó, valamint a konkrét (élő, illetve élettelen), illetve elvont dolog közötti különbségen alapul. A bővítmény a konkrét élő vagy élettelen dolgokat jelölő főnévi dativus (Valiulytė); a határozó a konkrét élettelen vagy elvont dolgokat jelölő főnévi dativus (Labutis, Balkevičius, Šukys). E megkülönböztetés alapján 11 „A célhatározó a mondat másodlagos része, amely egy feltételezett, a perspektívában fennálló okot jelöl, amelynek érdekében, amelyhez igazodva érvényesül az állítmányban kifejezett tulajdonság” (Labutis 1998: 300). Vö.: „A célhatározó a cselekvés vagy állapot célját és rendeltetését jelöli, a ko, kurių galų [mi célból, mi végre] kérdésre válaszolva, amikor valaki megy, utazik, törekszik valamire, illetve arra, hogy kam, kuriam tikslui [kinek, milyen célra] van vagy történik valami” (Balkevičius 1963: 225). ¹² „Az ilyen tárgyat rendszerint meglehetősen konkrét főnév fejezi ki” (Šukys 1998: 168). ¹³ „A cél jelentése legkifejezettebben a cselekvésből képzett főnevek dativusában jelenik meg”, pl. Dujinei cementacijai különféle kemencéket használnak (LKG 1976: 517). ¹⁴ „A határozói dativus megőrzi ugyanazt az alapvető rendeltetésjelentést. <...> A célhatározó a rendeltetés jelentésével szintén kettős természetű” (Paulauskienė 2001: 173). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 6 az indirekt tárgyi és határozói dativusok között különbséget téve azt kell mondanunk, hogy a főnévi dativus indirekt tárgy az olyan szerkezetekben, mint feláldozza magát a gyermekekért, fonalat vett a lányának, neki dombot ástam, és különbözik a határozói szerepű alakoktól az ilyen szerkezetekben: feláldozza magát a gyermekek javára (vö. jólétükért), fonalat vett a lánya javára, az ő javára ástam a dombot. Itt az is fontos, hogy ugyanaz a kifejezésmód szemantikai különbségeket jelöl: az olyan szerkezetekben, mint feláldozza magát a gyermekekért, fonalat vett a lányának, neki dombot ástam benefaktív, míg az feláldozza magát a gyermekek javára, fonalat vett a lánya javára, az ő javára ástam a dombot cél-dativus. Vajon különböznek az utóbbi dativusok? Sokféleképpen lehet. De például ebben a mondatban: Barátaim, az ő tapasztalata még a javunkra válik (DLKT), a javára inkább a dativusszal jelölt benefaktív indirekt tárgyhoz áll közel (azaz a javunkra válik ≈ nekünk; vö.:?nekünk a javunkra válik; továbbá vö.: A lánya javára fonalat vett a pulóverhez; Kölcsönadott még pénzt is neki, az útjára) (lásd alább). Következésképpen a javára jelentésbeli különbségeinek magyarázatához más kritériumokat is kell keresni. Axelis Holvoetas ir Loreta Semėnienė (2004) linksniams priskiria gramatiškumo laipsnius. Remdamiesi Veslavos Čižik (2003) preliminariai nustatyta linksnių hierarchija: vardininkas > galininkas > naudininkas > kilmininkas (arba kilmininkas > naudininkas) > įnagininkas, autoriai (Holvoet, Semėnienė 2004: 33) teigia, kad „linksniai išsidėsto skalėje pagal tai, ar jie koduoja centrines, ar periferines sakinio funkcijas“; linksnių reikšmės „yra labai abstrakčios ir sunkiai suformuluojamos linksnių hierarchijoje aukštai esančių linksnių atveju, bet darosi tuo konkretesnės kuo žemesnė linksnio pozicija hierarchijoje“. Pagal santykinį gramatiškumo (artimumo sakinio branduoliui) ar semantiškumo (periferiškumo) laipsnį skiriama linksnių hierarchija susijusi ir su sintaksinės priklausomybės (valdinys > modifikatorius15) pagrindu skiriama gramatinių funkcijų hierarchija: subjektas > tiesioginis objektas > netiesioginis objektas > tolimesni objektai (angl. oblique) (trumpiau, subjektas > objektai) > aplinkybės (plačiau Holvoet 2009a, 2009b). Kaip rašo A. Holvoetas (2009a: 18), „vardžodžių hierarchija, išrikiuojanti veiksmažodžio palydovus tam tikra žemėjančia tvarka pagal jų periferiškumo, arba atsietumo nuo pagrindinės predikacijos laipsnį, leidžia įsivaizduoti laipsnišką veiksmažodžio komplementų perėjimą į modifikatorių kategoriją, kartu numatydama ir tarpinius šio perėjimo atvejus“. Taigi hierarchizacijos pagrindu naudininkas yra labiau semantinis (mažiau gramatinis) linksnis, žymintis labiau periferines gramatines funkcijas. Hierarchikus különbségekkel a javára használata is indokolható: a szintaktikai függőség szerint tárgyakat > vagy határozókat jelöl (a közjóért szenteli magát > a javunkra válik > az emberek javáért dolgozik > a szépség kedvéért gyűjti a hétszirmú virágokat). Ez összefügg magának a javára főnévi jellegével > 15 A szintaktikai viszonyok – a kormányzás és a módosítás, a vonzat, illetve a módosító, a kormányzó szó, illetve a módosított szó fogalmáról, amelyre itt támaszkodunk, bővebben lásd Holvoet, Judžentis (2003: 11–35; 2005: 11–38). Ugyanott vö. a szintaktikai viszonyok típusainak hagyományos áttekintésével is. A bővítmények és határozók megkülönböztetésének a cikkben alkalmazott kritériumairól bővebben lásd Holvoet, Čižik-Prokaševa (2005: 66–70). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 7 a névutói használatban (a javunkra válik (vö. jólétünkre) > a szépség javára (*a szépség jólétére) gyűjtik a hétszirmú virágokat). Szemantikai funkcióik alapján a közvetett tárgyként álló főnévi labui a beneficienssel korrelál, míg a körülményként álló névutós labui szerkezet a finitivusszal16, azaz a cél kifejezésével. Amint láthattuk, az ilyen főnévi vagy névutói használatú labui mellett vannak olyan esetek is, amikor a labui (inkább) főnévi jellegű, de szintaktikai függősége alapján nem az állítmány vonzata (az ő javára (vö. neki, az ő jólétére) hegyet hordtam), és fordítva: a labui inkább névutó, de az állítmány vonzata (a harmónia, nem pedig a káosz javára használta). A. Holvoetas ir V. Čižik-Prokaševa (2005: 81–92) sintaksiškai naudininką, kuris neužima argumento pozicijos, t. y. nėra predikato valdinys, vadina laisvuoju ir skiria keturis jo tipus: dativus commodi (Jonas atnešė Onai vyno), dativus sympatheticus (Jonas paspaudė šeimininkui ranką), dativus ethicus (Jis tau atvažiuos!), dativus iudicantis (Šis paveikslas man visai gražus). Autoriai dativus commodi interpretuoja kaip beneficiento aplinkybę (plg.: jam kalną pyliau), dativus sympatheticus – kaip argumento suskaidymo atvejį, dativus ethicus sieja su diskursu ir laiko sakinio aplinkybėje, o „dativus iudicantis yra semantiškai reikalaujamas ir sintaksiškai valdomas“ (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 83, 86, 88, 90). Pastarasis laisvasis naudininkas siejamas „ne su visu sakiniu (kaip sakinio aplinkybė), o tik su konkrečių žodžių sintaksinėmis savybėmis“ (t. p.: 91). Agnieszka Rembiałkowska a szabad dativusokat tárgyalva azt javasolja, hogy „az <...> osztályozásakor az átfogási (angolul scope) kritériumára támaszkodjunk”. Közelebbről: „a szabad dativusok típusait elsősorban az alapján különítjük el, hogy a mondat melyik szakaszával állnak kapcsolatban, vagyis a predikáció melyik szintjével alkotnak szorosabb egységet, illetve a predikáció melyik szintjére terjed ki az általuk kifejezett predikáció hatóköre” (Rembiałkowska 2009: 149–150). Ennek alapján „a dativus sympatheticus által kódolt birtokos jelentések a magpredikáció szintjén jelennek meg (vö. a 16. mondattal), a dativus commodi / incommodi által kódolt beneficiens-/maleficiensjelentéseknek” (uo.: 167–168) „a kiterjesztett predikáció szintjéhez kell tartozniuk” (uo.: 162) (vö. a 15. mondattal), „a dativus iudicantis jelentései [kódolva] a propozíció szintjén vannak, a dativus ethicus pedig a beszédaktus (mondat) szintjén” (uo.: 168). Így A. Rembiałkowska (2009: 161–162, 168) az átfogás kritériumára alapozza az állítmánnyal közvetlenül össze nem függő szabad dativusok hierarchikus különbségeit. Hogy (és miként) felel meg a körülményként álló szabad dativusok ilyen hierarchiájának: dativus sympatheticus > dativus commodi / incommodi > dativus iudicantis > dativus ethicus, a tárgyalt labui használat, arról a továbbiakban lesz szó (lásd a 2. fejezetet). Az eddigiekből világos, hogy a labui használata (esetleg) a dativus sympatheticus keretében korlátozott (vö.: ablakokat készítettem a háznak,?ablakokat készítettem a ház javára, de: ablakokat készítettem a házak javára (azaz a házak mint lakóhely számára) ablakokat (lásd alább). 16 A finitivus „olyan dolgokra és jelenségekre jellemző, amelyekre törekszünk, amelyekre az ige által jelölt cselekvés irányul, például: a csapatok az első helyért versengenek, a földművesek a vetésre készülnek” (Slizienė 1994: 23). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 8 Jurgita Kerevičienė (2008: 117tt), taikydama kognityvinės gramatikos teorines prielaidas ir metodus, siūlo naudininko funkcijas skirti ne pagal sintaksinius (valdomas resp. nevaldomas), bet pagal semantinius kriterijus. Kalbininkė naudininką interpretuoja kaip tam tikrą tarpusavyje susijusių skirtingų reikšmių tinklą (angl. network, set of meanings). Ebben a tanulmányban a főnévi dativust az említett szerzők (Holvoetas, Semėnienė, Čižik-Prokaševa, Rembiałkowska) által felállított hierarchiák egyik tagjának tekintjük. Ezek alapján azt vizsgáljuk, hogy a labui mikor használatos (inkább) főnévi értelemben (jelentéssel bír), és mikor névutói használatban (deszemantizálódottként). Ezt a szintaktikai függőségét figyelembe véve tárgyaljuk: azt vizsgáljuk, hogy az ige vonzata-e vagy sem. Az ige vonzataként álló főnévi labas dativusza, illetve a névutói labui genitivusszal alkotott szerkezete tárgy (bővítmény) (lásd a 2. és 11. mondatot), míg a módosítóként állók körülmények (lásd a 7. és 12. mondatot) (részletesebben lásd a 2. fejezetet). 1.2. A továbbiakban, figyelembe véve Vytautas Ambrazas (2006: 307) megállapítását, miszerint „a dėl(ei) elöljáró genitivusszal behatol a cél- és rendeltetési dativus használati körébe, különösen akkor, ha a céllal összefüggő konkrét dolgokról van szó, például: vetőmagnak hagyta a burgonyát → a vetőmag miatt, félretette a tejet a gyerekeknek → a gyerekek miatt, <...> kiszorítja az igék absztraktumaival kifejezett rendeltetési dativust is, például: Az evésre elég17” (vö. Balkevičius 1963: 226 és a 17–18. mondattal), röviden meg kell említenünk, hogy a dativuson kívül mi fejezheti még ki a célhatározót, és hogyan kapcsolódik ez az ok tipikus kifejezéséhez, vagyis a dėl elöljárós szerkezetekhez. Például A. Ružė véleménye szerint a már említett részes eseten kívül célhatározói szerepben állhat határozószó, főnévi birtokos eset, eszközhatározói eset, a miatt elöljárószóval álló birtokos eset, az -ba/-be, -ért elöljárószókkal álló tárgyeset, főnévi igenév, célhatározói igenév, frazeologizmus és szókapcsolat (LKG 1976: 514tt; vö. Balkevičius 1963: 221t); okhatározói szerepben pedig határozószó, főnévi eszközhatározói eset, a miatt, -ból/-ből, -tól/-től és a jóvoltából elöljárószóval álló birtokos eset, a át, -ért elöljárószóval álló tárgyeset, a -val/-vel elöljárószóval álló eszközhatározói eset, frazeologizmus és szókapcsolat, például: A szülők önkényeskedése és a tudatlan fanatikusok babonái miatt lemondtam a legszebb érzésről – a szerelemről (vö. a 3. mondattal) (LKG 1976: 516–517; lásd még LKG 1965: 194). A miatt elöljárószóval álló birtokos eset gyakran szinonimája a cél jelentésű, -ért elöljárószóval álló tárgyesetnek, illetve a részes esetnek; vö.: Hiszen már iskolás korodban is a litván jellegért küzdöttél (vö. a litván jellegért); A csatára a pecsenye miatt vadásznak (vö. a pecsenyéért) (Ružė in: LKG 1976: 518).1819 17 Plg. Šukio (1998: 169) nuomonę šiuo klausimu: „Vietoj paskirties [t. y. tikslo] naudininko paprastai nelabai tinka prielinksnio dėl konstrukcijos, pvz.: dėl sėklos pasilikom; dėl duonos užsidirbsiu; pasiskolink dėl kelionės.“ 18 Az okviszonyok leírását a legfontosabb litván nyelvészeti munkákban lásd Našlėnaitė-Eberhardt (2002: 8–12). 19 A célhatározói už szerkezeteket „olyan igék mellett használják, amelyek cselekvésükkel valamilyen törekvést fejeznek ki (küzdeni, meghalni, elpusztulni, emelni stb.)” (Ružė in: LKG 1976: 518). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 9 E. Valiulytė, DLKG (2006: 543) aptardama priežasties reikšmės veiksmažodinius junginius, teigia, kad „priežastį žymi junginiai su prielinksniai iš, nuo, dėl, už, rečiau – su dėka, per, su įnagininku be prielinksnio, su prieveiksmiais“ (dar žr. Valiulytė 1998: 337–410). Kiek toliau nagrinėdama tikslo raišką, ji (DLKG 2006: 551) laikosi nuomonės, kad „veiksmo tikslą bei paskirtį žymi kilmininkas ir naudininkas (vieni ar su bendratimi), bendratis, prielinksnių [dėl, prie, į su kilmininku] konstrukcijos“; pvz.: kovoja dėl laisvės, paklausė smalsumo dėlei (dar plg. Labutis 1998: 302). Prielinksnis dėl, vartojamas „reiškiant veiksmo tikslą, dažnai susipina su priežasties reikšmės atspalviu“ (LKG 1971: 59020; panašiai Ruzė in: LKG 1976: 51821; dar žr. Valiulytė 2001: 201, 222). Išsamiai aprašiusi dabartinės lietuvių kalbos sintaksinius sinonimus, kalbininkė apibendrina: „pagrindinės priežasties santykių raiškos priemonės yra konstrukcijos išKilм, nuoKilм ir dėlKilм“ (Valiulytė 1998: 406), o „centrinę vietą tikslo [konkrečiau, siekinio] reikšmės priemonių sistemoje užima bendratis – viena ir su kilmininku, o prielinksninės [į, prie, dėl] konstrukcijos sudaro tos sistemos periferiją“ (Valiulytė 2001: 222; panašią nuomonę dar žr. Labutis 1998: 300). J. Šukio (1998: 380; dar žr. 1978: 31) nuomone, „bendroji prielinksnio dėl reikšmė – priežastis su paskirties atspalviu – gana aiški ir be sakinio“. „Kai prielinksnio dėl konstrukcija reiškia gana aiškią paskirtį [t. y. tikslą], jai yra artimas paskirties naudininkas, tačiau juo keisti nebūtina, nei norima išlaikyti priežasties atspalvį. Mama dėl savo vaiko (plg. savo vaikui) duoną paskutinę raiko. Tačiau vietoj tokios paskirtį reiškiančios prielinksnio dėl konstrukcijos, kur negalima įžiūrėti priežasties atspalvio, geriau tinka įprastas paskirties naudininkas. Pirkom bulvių dėl sėklos“ (Šukys 1998: 380t). E. Valiulytė (1998: 376) teigia, kad prielinksnio dėl – priežasties, tikslo, objektinė, nuolaidos – „reikšmės yra labai artimos: jas vienija bendras semantinis požymis, kurį sąlygiškai galima pavadinti „loginiu pagrindu“. <...> Pasitaiko tokių vartojimo atvejų, kad sunku pasakyti, kokiai reikšmei priskirti aptariamą konstrukciją“22. Az elmondottakból látható, hogy a dėl névutó konstrukció tipikus – okot kifejező – jelentése ellenére többjelentésű: egyéb, nem okot kifejező (cél-, tárgyi vagy hasonló) jelentéseket is kifejez. 20 „A dėl, dėlei névutókat a cselekvés (valamint az állapot és a cselekvésből eredő tulajdonság) okának kifejezésére” (Valiulytė in LKG 1971: 590), továbbá cél, engedmény, gondolati vagy nyelvi tárgy kifejezésére, valamint egy másik szó jelentésének erősítésére használják, például: Dėl gerumo jis geras (jósága miatt jó) (Valiulytė in DLKG 2006: 441). E. Valiulytė (1998: 381) szerint aktív, akarati cselekvéseket jelölő igékkel alkotott szerkezetekben a dėl névutós szerkezet céljelentést is hordoz, például: atjojo dėl mergelės (a lányért jött el) (bővebben lásd LKG 1976: 87). Az ilyen szerkezetek célhatározói mellékmondattá alakíthatók, vö.: atjojo, kad pamatytų mergelę. 21 „A [dėl + birtokos esetű főnévvel alkotott] névutós szerkezet célhatározói jelentésben nemigen jellemző az irodalmi nyelvre. Emellett a dėl névutóval álló birtokos eset céljelentése nem mindig különül el egyértelműen az okjelentéstől”, például: Dėl drąsumo jis užsikišo už diržo savo tėvo ilgą Damasko durklą, paėmė lazdą ir išėjo; Dėl smagumo vieną gali pasikviesti, bet daugiau nieko (LKG 1976: 518). 22 Balkevičius (1963: 225; dar žr. t. p.: 226; panašią nuomonę žr. Labutis 1998: 293, 300) sako, kad „tikslo aplinkybė nuo veikiančios priežasties aplinkybės skiria kitoks priežastinis ir laiko santykis su sakinio tariniu: veikiančios priežasties aplinkybė realioje tikrovėje kyla anksčiau už tarinį arba eina kartu su tariniu, o tikslo aplinkybė yra tik galimas arba laukiamas tarinio veiksmo arba buvimo rezultatas“, arba, Našlėnaitės-Eberhardt (2002: 17) žodžiais, kalbamasis tikslas – tai į ateitį nukreipta priežastis. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 10 jelentései: egyes esetekben tiszták, máskor szinkretikusak. A főnév részes esetével rendszerint célt jelölünk (az emberek javáért dolgozunk, tejet tett félre a gyerekeknek). Az ilyen határozói szerepű részes esetet kiszorítja a miatt elöljárószós szerkezet (Ambrazas). Mivel az ok- és célhatározói viszonyt egyaránt jelölheti a miatt elöljárószó birtokos esettel alkotott szerkezete, nehéz lehet elkülöníteni az ok- és céljelentést. A továbbiakban az ok- és céljelentést két önálló jelentésként értelmezzük, vagyis az ok szűkebb felfogását követjük (hasonlóképpen lásd Labutis 1998), és arról szólunk, milyen szerepet tölt be az itt tárgyalt javára (bővebben lásd a 2. fejezetet). J. Šukys (1998: 552–553; 1978: 134) szerint ez a határozószói névutóvá válás felé egyre inkább elmozduló javára „birtokos esettel az okot, a rendeltetést fejezi ki (különösen a dolgozni, tenni, igyekezni...). A te javadra, nem máséra igyekszem (vö. a 7. mondattal). A javára könnyen helyettesíthető az archaikus miatt elöljárószóval, vö.: Dolgozzunk a hazáért; Érted igyekszem.” A 11. mondat alapján azt mondhatjuk, hogy azokban az esetekben, amikor a javára névutós szerkezet tárgyi szerepben áll (vagyis vonzat), szinonimája a céljelölő részes esetnek. Tehát a határozói szerepű javára helyettesíthető ok- és céljelölő miatt szerkezetekkel és szabad részes esetekkel. Felmerül a kérdés, hogy a javára és miatt szerkezetet, illetve a részes esetet (szabad) változatként használjuk-e, vagy mindegyiknek saját jelentése van. Például vajon a határozói szerepű javára és miatt szerkezetek jelentése szinonim vagy különböző (vö.: a gyermekek javára / a gyermekek miatt dolgozik, takarékoskodik, és a saját jövője javára / a jövője miatt23); hogyan (vagy egyáltalán) kapcsolódik a határozói szerepű javára a kedvezményezetthez (vö.: a gyermekek javára / a gyermekeknek takarékoskodik, a tejet a gyermekek javára / a gyermekeknek teszi félre); miben (ha egyáltalán) különböznek a közvetett tárgy részes esetei az alábbi mondatokban: A függetlenség a társadalom számára szükséges – szükséges a társadalom javára. 2. A FŐNÉVI ÉS NÉVUTÓI LABUI A DLKT ALAPJÁN A továbbiakban a DLKT példái alapján a labui mondatbeli szerepét tárgyaljuk, figyelembe véve, hogy inkább főnévként vagy inkább névutóként használatos-e. Ennek megállapításakor azt vizsgáljuk, hogy vonzat vagy módosító-e. Ez alapján meghatározzuk a labui szerkezet nyelvtani funkcióját (tárgy > határozó), vö.: 19) Az ember választhatja az érzéki örömök mértékletes élvezetét vagy azok szigorú megtagadását, arra törekedve, hogy az államot szolgálja és a közjó javát. DLKT 23 Vö.: „A prielinksnis (elöljárószó) vagy polinksnis (névutó) jelentősen megváltoztatja a névszói eset jelentését, és a főnév vagy főnévként használt szó (névmás, számnév...) esetével együtt névutós szerkezetet alkot. <...> A névutó és az eset mintegy összeolvad, és minőségileg új jelentésű szókapcsolatot alkot; ezért rendszerint nem a névutók, hanem a névutós szerkezetek jelentéséről beszélünk” (Šukys 1978: 5–6). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 11 20) Csak a külső köd akadályozta meg Lukast abban, hogy észrevegye a kanyart. Az ismerős, tiltó hang arra kérte, felejtse el ezt, és ne gondoljon többé az ő és a saját javára, de az odesszai köd erősebb volt. Láttam, amint Luka autója az esthajnalba boruló, üres úton halad. DLKT Amint említettük, az ige predikatív funkciójában vonzatokat kapcsol magához, vagyis az ige jelentése olyan vonzatokat kíván meg kiegészítésekként (komplementumokként), amelyek az argumentumait fejezik ki. A mondatban a predikátum vonzatai bővítményként szerepelnek (lásd a 19. mondatot). A bővítmények mint az ige (vagy más predikatív szó) vonzatainak fogalma annak valenciális tulajdonságaival függ össze, vagyis azzal, hogy az ige képes a számára szükséges, meghatározott alakú szavakkal – valenciális kísérőkkel – kapcsolódni (Sližienė 1994: 5). A mondatban rendszerint határozóként szereplő módosítók további predikációt fejeznek ki (lásd a 20. mondatot). A bővítményeket a határozóktól „egy egyszerű kritérium alapján lehetne megkülönböztetni: ami a fő predikáció hatókörébe tartozik, az bővítmény, ami nem tartozik bele, az határozó” (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 6624) (lásd még alább). 2.1. A labui főnévi használata A labas főnév dativusi alakja a 19., 21–28. mondatban fordul elő. Az olyan típusú példák, amelyekben a labui saját egyeztetett jelzőkkel rendelkezik, az összegyűjtött anyag kisebb részét teszik ki (30 a 1250-ből). Szintaktikailag a 19., 21–24. mondatban használt labas főnév dativusi alakja eltér a 25–28. mondatban használtól, azaz tárgy (bővítmény) illetve körülmény. A 21. mondatban tárgyként szereplő labui a pácienst mint a cselekvés hatásának befogadóját jelöli (vö. Sližienė 1998: 96), a 19., 22–24. mondatban pedig atipikus beneficienst (lásd a 7. lábjegyzetet) (vö. Sližienė 1994: 343; 2004: 299); a 25–28. mondatban körülményként a célt jelöli. A 19., 21–25. mondatban könnyen kikövetkeztethető a személyt jelölő főnév genitivusa (vö.: (19) az egyetemes javát szolgálni (jólétét) ≈ minden ember egyetemes javát szolgálni), amely a 27–28. mondatban ki van fejezve (vö.: (28) mindenki közös (emberi) javára). E mondatok alapján a 29–30. mondatban szereplő mindenki szintaktikailag kétféleképpen értelmezhető: a mindenki-t a labui függő szavának – személyt jelölő főnév genitivusának – egyeztetett jelzőjeként lehet tekinteni (vö.: megmaradni [minden élőlény] javára), vagy a jelentésbeli szinonimitás alapján egyeztetetlen genitivusi jelzőként a mindenki-t az egyeztetett közös25, egyetemes26 jelzőkhöz kapcsolni, és magát a labui függő tagjának tekinteni ((28) megmaradni mindenki, azaz közös javára). 24 Ten pat (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 66t) plg. ir tradicinę papildinio ir aplinkybės sampratą. 25 Vö. LKŽe: közös – mindenkihez, mindenki tulajdonához tartozó; együtt használt. 26 Vö. LKŽe: egyetemes – mindent és mindenkit átfogó, mindenki számára közös. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 12 21) A Szövetségi Tanács pénzügyileg támogathatja a kantonok kísérleti gazdaságainak és tudományos intézeteinek speciális kutatásait, amennyiben azok a közjót szolgálják [P]. DLKT 22) A hiú elsőségvágy sokakat pusztít el. Ártott a közjónak [B] és most is árt. DLKT 23) Az Egyház értékeli és dicséri azok munkáját, akik az embereket szolgálva a közjónak szentelik magukat [B] és vállalják a közfeladatok terhét. DLKT 24) A házasság „a legnagyobb jelentőségű (vö. jelentős) az emberi nem fennmaradása, a családtagok személyes java, valamint örök sorsa szempontjából.” DLKT 25) A bátrabbak végigszáguldottak a vezetékek mentén az utcácskán – lám, a patak fölött lógnak kifeszülve, itt nagy a távolság az oszlopok között, ezért a vezetékek nem is bírták. Reggel a közjó érdekében (vö. a közös jólétért) Mortūnienė is megmozdult, útban az irodába betért Milašiushoz; fel kell hívni a városi villanyszerelőket, jöjjenek, és javítsák meg. DLKT 26) Talán elmondaná az itt összegyűlteknek, milyen munkát végez? Szerintem érdekes lenne megtudni, ön, Veler testvér, mit tesz a közjóért (vö. a közös jólétért)? – Én... – körülnézett, de valóban sok várakozó tekintetet látott – hmmm... például segítek a konyhában... DLKT 27) Galėtų ir turėtų daugiau susikoncentruoti, gal ir susivienyti – bendrajam mūsų tautos labui. DLKT 28) Bendruomenėje ji padeda kitiems, o kiti padeda jam, arba vėl – kartu veikia bendram visų labui. DLKT 29) Tai tantrinės apeigos, jų metu mokiniai prašo Mokytoją kiek galima ilgiau pasilikti šioje žemėje visų gyvų būtybių labui (plg. bendram gyvų būtybių labui). DLKT 30) Röviden szólva, nagy nehezen megmentik a detektort a merénylettől, a detektorteremeket pedig a megszentségtelenítéstől, és az értékes, megbecsült állami vagyon mindenki javára maradt fenn (vö. minden ember javára; mindenki számára; minden ember közös javára; a közjó érdekében). DLKT Térjünk vissza a főnévi labui alakhoz. A „jólét, haszon” jelentésű labas főnév dativusi alakja a 31–40. mondatban kétvalenciájú (pl.: (ön-)feláldozza magát, szolgál, árt, ellentmond, szükséges, fontos stb.) és háromvalenciájú (pl.: átad, feláldoz, hátrahagy, gondoskodik, szán; szentel, felhasznál stb.) predikátumokkal fordul elő. Ez a tárgyként szereplő labui a 31–37. mondatban, a 22–24. mondathoz hasonlóan, atipikus beneficienst jelöl (vö. pl. Sližienė 1994: 109; 1998: 111, 122; 2004: 299). Pontosabban szólva, ezekben a mondatokban a labas főnév dativusi alakja aktualizálja BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksn(i)škasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 13 (kiemeli) a jótéteményi – haszonra utaló jelentést, magát a kedvezményezettet pedig az javára birtokosaként konkrét élő, ritkán élettelen, illetve elvont dolgokat jelölő főnévi genitivus fejezi ki (vö.: (31) a házasság javára (jólétéért) tenni ≈ a házasságért; (32) mindannyiunk javára (jólétére) adtuk el ≈ mindannyiunknak adtuk el). Ahogy Valerij Apreszjan mondja (1995: 18), az ilyen javára láthatóvá teszi a „hogy X-nek jó legyen” szemantikai jegyet (vö.: (31) a család javára tenni ≈ úgy tenni, hogy a családnak [B] jó legyen). 31) Most biztató szavakat szeretnénk intézni a tudomány embereihez, akik nagyon sokat tehetnek a házasság és a család javára és lelkiismeretük nyugalmáért, ha másokkal együtt kutatva vállalkoznak arra, hogy jobban megvizsgálják a születések erkölcsös szabályozásának feltételeit. DLKT 32) Az is örömmel tölt el bennünket, hogy intuitívan, női eszedre hallgatva, ilyen olcsón adtad el mindannyiunk javára. DLKT 33) A családot elsődleges társadalomként és bizonyos értelemben „függetlenként” kellene elismerni. A „függetlenség” szükséges a társadalom javára. DLKT 34) A NATO képviselőinek litvániai látogatásai egyben Litvánia barátai és jóakarói körének bővítését is jelentik. A tapasztalat azt mutatja, hogy fontosak Litvánia javára a külföldiekkel fenntartott személyes kapcsolatok és az ismeretségek is. DLKT 35) Kedves commendatore, foglaljon helyet! De Ambrozijas barátom mesélt Önnek Önről, az Ön államának javára áldozott életéről (vö. Ön az állam javára áldozta életét). És a költői véna titkáról is, ugye? DLKT 36) Kelmės rajono Paprūdžio žemę nerealizuoju, prašymo agrarinės reformos tarnybai dėl žemės ar kompensacijos gavimo nepateikiau, palikdamas ją Lietuvos labui. Netiesa ir tai, kad valstybės sąskaita į mano žmonos turimą sklypą nutiestas kelias ir iškirsti medžiai. DLKT 37) Értem, Ignacas doktor. Köszönöm az atyai gondoskodást. Egész hátralévő életemben adósa maradok ezért az álmatlan éjszakáért, amelyet feláldozott testem javára és lelkem üdvösségéért. – V z a i m n o... DLKT A főnévi javára a 38. mondatban kontentívumnak felel meg (vö. Sližienė 1998: 226), a 39–40. mondatban pedig finitivumnak (vö. Sližienė 1998: 10; 2004: 67). Amint a 41. mondat kontextusából kiderül, a javára itt szinkretikus – kedvezményezetti és cél- (finitivumi) – jelentésűként értelmezhető (vö.: a hiúz javára húst szerezni ≈ húst szerezni a Hiúznak [B], és/vagy húst szerezni, hogy a Hiúz ehessen [Fin], azaz a Hiúz javára vagy a Hiúz miatt). Az aktualizált kedvezményezett objektumaként a főnévi jó szerepel. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniskasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 14 datívusz, a célhatározói szerepű labui pedig főnévi datívuszként és névutóként is értelmezhető (lásd alább). 38) Megnyílnak a téves és megtévesztő döntések előtt, amelyek ellentmondanak az igazságnak, valamint az egyén és a népek javára. DLKT 39) A kutatási eredmények felhasználhatók sok ember javára: hogy segítsenek az embereknek jobban alkalmazkodni és boldogabbá válni, megtanulják leküzdeni a kognitív képességek hiányát, valamint a félelmet és a szorongást. DLKT 40) Természetesen új megtérőként megerősítettem – ami állítólag a sebhelyekből is látszik –, hogy minden erőmet Jeruzsálemnek szentelem és temploma javára. DLKT 41) Pietums suvalgiau bulvių su pienu ir supratau, kad Lūšio labui kuo greičiau turiu parūpinti mėsos. DLKT A főnévként használt, körülményt kifejező javára. Az ilyen jó részes eset a 42–44. mondatokban – a 31–40. mondatokkal ellentétben – nem foglalja el az ige argumentumának helyét, vagyis módosító. Például a 42. mondat főnévi javára kétféleképpen érthető: szörnyű dolgokat művelt a vagyonommal, vagyis kárt tett benne, tönkretette a vagyonomat; illetve szörnyű dolgokat művelt az én javamra, vagyis nekem magamnak. Az első jó részes eset jelentése: „vagyon, kincs, erőforrás”, a második pedig a „haszon, jólét” jelentést aktualizálja (azaz nekem ≈ az én javamra). Ez a javára – akárcsak a 43–45. mondatokban használt alak – közel áll a fent említett dativus commodi esethez, amely a kedvezményezettet jelöli. A 46. mondatban szereplő javára szerkezet értelmezhető dativus commodi (mindezt a te javadra tettem ≈ neked) értelemben, célhatározói részes esetként (mindezt a te javadra tettem ≈ a te jólétedért), vagy az ezekhez közel álló, miatt névutós szerkezetként (mindezt a te javadra tettem ≈ miattad). A 47. mondatban a javára birtokos esettel álló szerkezet a kedvezményezettet jelölő dativus commodi esethez közelinek értelmezhető (vö.: (47) Egyiptom javára dolgozik ≈ Egyiptomnak), vagy a célhatározói miatt szerkezet szinonimájaként. Ez utóbbi esetben a javára „elveszíti” főnévi jellegét, vagyis a javára „haszon, jólét” jelentése elhalványul, és birtokos esettel álló névutóként használatos. A 48–49. mondatból látható, hogy az itt használt, célhatározói javára szerkezet, amely személyre utaló névmás birtokos esetével áll, közelebb áll a miatt névutós szerkezethez (vö.: (48) sütvé küld nekem az én javamra ≈ nekem küld sütvét miattam), mint a jólét, haszon főnév részes esetéhez (vö. (48) sütvé küld nekem az én javamra ≈?nekem küld sütvét az én jólétemre). Másképpen fogalmazva: azokban az esetekben, amikor a személyre utaló névmás (főnév) birtokos esetével álló körülményhatározói javára már nem kapcsolódik a kedvezményezetthez, vagyis célhatározóként értelmezhető, az elvont BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351–7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniskasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 15 főnév, a labas jelentése elhalványul, és inkább a birtokos esettel álló labui névutóként használatos (lásd alább). 42) Varnui sosem voltam se lány, se nő, de még ember sem, Ligoni. Nem számít, hogy az én labui (vö. az erőforrásaimnak, a vagyonomnak; nekem) rettenetes dolgokat művelt. DLKT 43) Ők maguk teremtették őket saját energiájukkal és alkotó tehetségükkel, egyrészt maguk, másrészt más népek javára (vö. más népeknek). DLKT 44) Számára nem önmagukban ezek az értékek fontosak, hanem a hasznuk. A hasznot személyesen keresi (vö. önmaga számára), vagy a társadalom javára (vö. a társadalomnak). DLKT 45) Yra pabrėžęs, kad dalyvavimas šventuosiuose slėpiniuose „yra tikras išpažinimas ir atminimas, kad Viešpats mirė ir grįžo į gyvenimą dėl mūsų ir mūsų labui (plg. mums)“: DLKT 46) Hozzád kiáltok, atyám, Amon, mert egyedül vagyok, teljesen egyedül. Szerető szívvel mindent a te javadra tettem (vö. neked, a jólétedért, érted), ezért a bánat és a viszontagság órájában segíts annak, aki cselekvésre szánja el magát. DLKT 47) Mózes néhány hónapig a királyi építkezések felügyelője marad – amíg utódot nevel maga helyett. Azután velem együtt dolgozik Egyiptom javára (vö. Egyiptomnak; Egyiptomért) és jólétéért. DLKT 48) Nézzük csak, kik ezek, ez az őrültekből álló csürhe, akiket az úgynevezett Isten nekem küld [B] az én javamra (vö. ?az én jólétemért, miattam). DLKT 49) Különben még német kémeknek is bélyegeznek benneteket. A legjobb, ha a saját érdeketekben gondoskodtok nevekről. DLKT A szabad datívuszok említett hierarchiái: dativus sympatheticus > dativus commodi / incommodi > dativus iudicantis > dativus ethic(us) alapján felmerül a kérdés, hogy a főnévi labui párhuzamosan használatos-e a bal oldalon a dativus commodi / incommodi által kijelölt taggal, vagyis a külső birtokost jelölő datívusz – a dativus sympatheticus – helyett? Ez a helyettesítés lehetséges, de szemantikailag a dativus sympatheticus és a főnévi labui különbözik egymástól. Az 50. mondatban a szabad datívusszal (keleiviui) jelölt kedvezményezett birtokosát az állítmányok által kifejezett cselekvés bevonja (németül involviert), és közvetetten érinti (angolul affected) (németül indirekt) (vö. Vaičiulytė-Semėnienė 2015 és az ott idézett szakirodalom). Más szóval az itt használt datívusznak a dativus sympatheticus mellett háttérben (angolul background) dativus commodi jelentése is van. Úgy tűnik, hogy az 51. mondatban felbomlik a birtokos (keleiviui) és a birtok (kojos) közötti birtokviszony. Inkább arról van szó, hogy a dativus sympatheticus értelmezése háttérbe szorul, és előtérbe (angolul foreground) kerül BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 16 ir aktualizuojama posesoriui daromos naudos – beneficientinė interpretacija. Toks daiktavardiškasis labui artimas dativus commodi, ypač tais atvejais, kai labui su kilmininku atskiriamas nuo galininku žymimo posesumo ir keliamas į sakinio pradžią, kaip 52 sakinyje (plg. Vaičiulytė-Semenienė 2006: 171–172). Tokių kaip 50–52 sakiniai tarp turimų DLKT pavyzdžių nėra. Neturima ir sakinių, kur labui vartojamas kaip maleficiento aplinkybė (plg. Rembia|kowska 2009: 154). 53 sakinio maleficiento (nesėkmės) naudininkas (mamai) keičiamas 54 sakinyje į konstrukciją mamos labui suponuotų jos kaip dativus commodi interpretaciją: mamai gerai / pasisekė, kad ši kartą pyragas nenusisekė; ji taip ir norėjo (plg.: Mamos labui (plg. naudai) pyragas nenusisekė). Dėl tos pačios labui kaip „nauda, gerovė“ interpretacijos jis netinka sakiniuose su dativus iudicantis, kuriuo žymimas subjektyvus vertinimas (plg. Rembia|kowska 2009: 156–157, 163; žr. 55 sakinį). Kitaip kalbant, dativus iudicantis yra susijęs su percipiento (žr. Šličienė 1994: 20–21), o labui – su beneficiento funkcija. Kita vertus, 56 sakinyje, kur „laisvasis naudininkas gali būti suprantamas tiek kaip dativus iudicantis, tiek ir kaip dativus commodi“ (Rembia|kowska 2009: 157), būtų galima tikėtis ir beneficenta aktualizuojančios labui su kilmininku konstrukcijos. 50) Megmosta az utasnak a lábát. (idézve: DLKG 2004: 514) 51) Megmosta az utas labui (vö. naudai) a lábát. 52) Az utas labui (vö. az utas javára, az utasnak) a házigazda megmosta a lábát. 53) Ezúttal nem sikerült a sütemény anyának. (idézve: Rembia|kowska 2009: 154) 54) Ezúttal a sütemény az anya labui nem sikerült. 55) Ez neked (vö.?a te javadra) talán még monitor is a képernyő? (idézve: Rembia|kowska 2009: 155) 56) A tanulmányok nekem (vö. az én javamra) olyan dologgá váltak, mint a teáskanna készítése az öreg kínainak. (idézve: Rembia|kowska 2009: 156) Végül az 57. mondat kontextusa arra enged következtetni, hogy a főnévi labui módot vagy jelentést jelöl. 57) A döntést a szavazók egyszerű többségével hozzák meg, miután két képviselő szólt „mellette”, kettő pedig „ellene”. Ezt a kérdést most meg tudjuk oldani (HOGYAN?) az önök labui (vö. az önök javára; az önök számára kedvezően). DLKT BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 17 Azok alapján, amit a labui főnévi alakjáról elmondtunk, világossá válik, hogy saját bővítményével – egy ritkán egyeztetett melléknévvel vagy egy rendszerint nem egyeztetett főnévi (névmási) genitivusszal – predikátum vonzataként vagy módosítóként használatos. Az egyeztetett jelzővel álló főnévi labui a mondatban tárgyként vagy körülményként szerepel. Lexikai jelentésének elvontsága miatt a tárgyi szerepű labas dativusza atipikus beneficienst (pasišvenčia bendram labui) vagy pácienst (tyrinėjimai padeda bendram labui) jelöl. A körülményként álló főnévi labas dativusza egyeztetett jelzővel a célt jelöli (bendram labui sujudo). A célhatározói dativusz közel áll a dėl elöljárószós szerkezethez (dėl bendro labo (gerovės) sujudo). A főnévi labui vonzataként rendszerint élőlényt (személyt), illetve ritkán elvont dolgot jelölő főnév genitivusza áll (pasitarnauti santuokos bei šeimos labui). A labas főnév labas lexikai jelentésének egyértelműségét, valamint nem egyeztetett bővítményét figyelembe véve a következő általánosítás tehető: a tárgyi szerepű főnévi labas dativusza beneficienst aktualizál (būtinas visuomenės labui), vagy pácienst, kontentívumot (prieštarauja asmens labui), illetve finitívumot jelöl (naudoti žmonių labui); a körülményként álló forma rendszerint aktualizált beneficiensnek felel meg (sukūrė ne sau, o tautų labui), néha pedig módot fejez ki (išspręsti jūsų labui). A főnévi használatú labui-ra szinkretikus (beneficiens- és cél-) jelentések is jellemzők (parūpinti Lūšio labui, dariau visa tai tavo labui). Azokban az esetekben, amikor a személyt jelölő főnév (névmás) genitivuszával álló, körülményként szereplő labui-s szerkezet célként értelmezhető, magának a labui-nak a jelentése elhalványul (vö. siunčia man mano labui) (lásd alább). 2.2. A névutói labui A DLKT-ben további példák is találhatók, amelyekben a labas főnév labas jelentése kevésbé egyértelmű, és nyilvánvalóvá válik, hogy a labui genitivusszal inkább névutós szerkezetként használatos. Ez a labui által jelölt, genitivuszi vonzat elvontságával függ össze. Például az 58. mondat alapján, amelyben egy elvont főnév dativusza (sveikatai) beneficiens tárgyként áll, arra lehet következtetni, hogy a beneficiens egy elvont főnév, a labas dativuszával is aktualizálható, hasonlóan ehhez: Bloga nuotaika kenkia tavo labui (tau). Az 59. mondatból azonban kitűnik, hogy elvont főnév genitivuszával nehezebbé válik a labui használata (?kenkia sveikatos labui). Úgy tűnik, hogy tárgyi szerepben az elvont főnév gyengíti a főnévi labui-t. A 60. mondatban azonban használatos, ahol finitívum tárgyaként szerepel. A 61–64. mondatokban a beneficiens vagy a finitívum tárgyát a névutói labui és egy elvont főnév genitivusza alkotta szerkezet jelöli, amely a ige vagy melléknév által vonzott dativusznak szinonimája. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniskasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 18 58) A rossz hangulat, az ingerlékenység árt az egészségnek. (idézet Sližienė 1994: 343) 59) ?A rossz hangulat, az ingerlékenység árt az egészség javának (vö. ?az egészség jólétének). 60) „Šiuo pakviutoju, kad maloningasis Utenos dvaro ponas Balcevičius lenkų revoliucijos labui (plg. lenkų revoliucijos gerovei; lenkų revoliucijai) paaukojo tris šimtus rublių. Jam atlygins Dievas ir laisvoji Žėčpospolita. Pasirašė revoliucijos pasiuntinys Smilga“. DLKT 61) A paraszt és a kézműves anyagi javakkal járul hozzá, a pap imádsággal és vallási szertartásokkal, minden osztály pedig saját munkájával. A közjó javára (vö. a közjóért) szükséges, hogy egy ilyen rendszernek legyen irányító része, ahogyan a lélek irányítja a testet, vagy a magasabb természet az alacsonyabbat. DLKT 62) Dauginančios politinio godumo ir nusikaltimų aukas, valdžios galią naudojančios ne bendrosios gerovės (plg. bendrajai gerovei), o kurios nors partijos arba pačių vadovų labui. DLKT 63) Nepaisant to, ko norėtų kai kas, nevalia pamiršti, nes mes, žmonės, galime kaip tik tai daryti, tylėti, bijoti, mąstyti skaičiais, aukoti priemones tikslų labui (plg. tikslams, dėl tikslų), nenoriai sutepame krauju savo rankas, bet jei tai daro kažkas kitas mūsų vardu, nusukame akis į šalį arba skanduojame pritarimo šūksnius. DLKT 64) Kedveseim, papságotok Isten ajándéka, amely arra szolgál, hogy népetek megszentelődjék javára (vö. ?népetek megszentelődésének javára / érdekében; népetek megszentelődéséért). DLKT Az a javára függő tagjaként szereplő főnév elvontsága elveszíti megkülönböztető erejét (főnévi > névutós) azokban az esetekben, amikor az a javára genitivusszal célhatározóként szerepel, vagy így is értelmezhető (vö. a 47–49. mondatokat). A 63–68. mondatokban használt a javára névutó genitivusi vonzata lexikailag korlátozatlan: konkrét (élő vagy élettelen) és elvont dolgokat jelölő főnév is állhat benne. V. Apresjan (1995: 18) szerint az ilyen céljelentésű, genitivusszal álló a javára szerkezetek úgy értelmezhetők: „hogy P létrejöjjön”. A cél tömör formában fejeződik ki (vö. Valiulytė 1998: 369): a gazdaságosság elvének megfelelően az a javára szerkezetet választjuk a mellékmondat helyett (vö.: (67) Ők izzadtak a legkevesebbet az ingyenes mobiltelefon javára ≈ a legkevesebbet izzadtak azért, hogy ingyenes mobiltelefont kapjanak / vásároljanak). Az a javára névutós szerkezetek szinonimái a genitivusszal álló, célt kifejező miatt szerkezeteknek. Az ilyen egyértelmű eseteken kívül kétértelműek is vannak: a 71. mondatban a határozóként használt a javára főnévi szerkezetként is értelmezhető, vagyis a beneficienst aktualizálja (ne magunkért tegyük. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniskasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 19 [B], az emberek javára ≈ az embereknek), és inkább névutószerűként, vagyis célt jelölőként is (ne a jelentésekért dolgozzunk [Fin], az emberek javára ≈ az emberekért) (lásd még a 46–47. mondatot). 65) Isten versenyre kel az emberekkel: Ábrahám feláldozta halandó fiát Istennek, de neki nem kellett meghalnia; Isten viszont halhatatlan Fiát odaadta az emberek halálára javára (vö. *az embereknek;?az emberek jólétéért; az emberekért). Mit mondjunk erre? DLKT 66) Jaj, te szegény, még élhetett volna az emberek és a város javára (?az emberek és a város jólétéért; az emberekért és a városért), de hát lám, nem mindig úgy történik, ahogy te szeretnéd. De talán Isten megkönyörül rajta, és meggyógyul. DLKT 67) Elküldte a „puskát”. Így aztán azok, akik a fülhallgatóval felszerelt akciórésztvevő nyomában jártak, izzadtak a legkevesebbet az ingyenes mobiltelefon javára. A szervezők zűrzavarra számítottak. DLKT 68) A ketrecbe zárt emberekben csak olyan igény támad, hogy elképzeljék életük komolyságát: tanulni menni, művelődni, gyerekeket vállalni, dolgozni a ketrec javára, abból a szükségszerűségből kiindulva, hogy két nyelven kell beszélniük, szó szerinti és átvitt értelemben is. DLKT 69) Jie valdo atsižvelgdami į tai, kas geriausia valstybei ir visiems jai priklausantiems, o kai dauguma valdo bendros naudos labui, [tokia santvarka] vadinama bendru visų santvarkų vardu – politeja. DLKT 70) Miért hívott ide, Ofir? Ez nem igazán tetszik nekem. – Bátorkodtam meghívni önt, uram, mert továbbra is dolgozom a mi ügyünk javára. Nem fog csalódni. – Remélem. DLKT 71) A reformokat ne magunkért hajtsuk végre [B], ne a jelentésekért [Fin], hanem az emberek javára [B/Fin]. DLKT A konkrét és elvont főnevek genitivusával álló körülményjelölő a labui utópozíciós szerkezetnek a 72–75. mondatokban szinkretikus jelentései vannak: a 72–73. mondatokban a cél az okkal, a 74–75. mondatokban pedig az okkal és a feltétellel fonódik össze. 72) Magyarázza el, miből áll, de végül a ló maga dönti el, mikor jön el az ivás ideje. Legyen éber, és ne alkalmazzon kényszert. Gyermeke javára (vö. a saját gyermekéért) ne siettesse az eseményeket. Az idő önmagában nem gyógyítja be a veszteség okozta érzelmi sebeket, ezért hagynunk kell, hogy a gyermekek egyénileg rendezzék érzelmeiket. DLKT 73) Az állam mindenféle támogatása az ifjúsági otthonok építésére alakult társulásoknak. A nemzet és az ország jóléte javára felejtsük el az ambíciókat, felejtsük el a mondást: „két litván – három párt”, és lépjünk koalícióra. DLKT BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 20 74) Miután már elveszítette, mert saját akaratából elkergette őt, gondolatban idiótának nevezte magát, és legszívesebben lekevert volna magának egy pofont. De már késő bánat, semmin sem lehet változtatni. Az igazság érdekében (vö. Az igazságot keresve; Ha igazságot akarunk) el kell mondanunk, hogy bár az elvesztett szép test látványa fájdalmat okozott Eduardnak, a veszteséget meglehetősen gyorsan kompenzálta. DLKT 75) Ráadásul a horrorfilm után igazi rémületet él át, amikor meglátja az üres hűtőszekrényt! Ezért az ember egészsége és pénztárcája érdekében (vö. az ember egészsége és pénztárcája miatt; ha azt akarjuk, hogy...) érdemes lenne vetíteni minél több lassú öldöklésről szóló filmet, nem pedig gyorsan lezavarni az egészet! Egyébként sok alkotó ezt már felismerte, és eredményesen munkálkodik kizárólag ebben az irányban. DLKT A cél és az ok összefonódását azok az esetek is kifejezik, amikor az utópozíciós a labui függő tagjaként a kataforikusan használt mutató névmás annak genitivusa áll. Az általános utalás jelentésű névmás, amint a 76. vagy a 77. mondatból látható, tágabb kontextust helyettesít. A 78. mondat kontextusa lehetővé teszi, hogy az utópozíciós a labui szerkezetet okot jelölőként értelmezzük. 76) Lemtingą įtaką liturgijai padarė Renesansas, šventy bę sureliatyvindamas to, kas gražu žmogaus akyse, labui. Žmogaus puikybė jį suvedžiojo: jis taip rimtai save vertina, jog užmiršta, kad gyvenimas turi žaidimo atspalvį. DLKT 77) Az aszkézist „újra értékelik” annak, amit „az élet legalapvetőbb feltételeinek” tartanak; érdekében. DLKT 78) Ezért nyilvánvaló, hogy ha négy-öt évvel túllépik ezt az életkort, le kell mondaniuk a gyermekvállalásról, és ezután már csak együtt élni, kizárólag az egészség érdekében (vö. az egészség miatt), vagy valamilyen más hasonló okból. DLKT Az elmondottakból látható, hogy a (inkább) utópozícióként használt a labui olyan esetekben fordul elő, amikor tárgyi szerepű, és genitivusi vonzatát elvont főnév fejezi ki (a közjó érdekében). A körülményként használt, utópozíciós a labui szerkezet tipikus jelentése a cél, olykor más jelentésekkel is összefonódva. Az utópozíciós a labui szerkezet az okot is kifejezheti. Végül a 79–80. mondatok alapján a a labui egy olyan használatáról is beszélhetünk, amely közel áll a dativus ethicus-hoz; ezt „a beszélőnek a tárgyalt dolgokhoz fűződő eleven érzelmi viszonyának kifejezésére használják” (Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 87). Szintaktikailag ez a diskurzushoz kapcsolódó a labui a második személyű névmások dativusával együtt a mondat, nem pedig a predikátum körülménye (vö. Holvoet, Čižik-Prokaševa 2005: 88). BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 21 elismerni, hogy ez a tavo labui (a te javadra) úgy is értelmezhető, mint a dativus commodi-hoz közeli forma (vö.: (79) nepadarė tavo labui ≈ tau [nem tett a javadra ≈ neked]). 79) Ugyan, mit nem tett még Anupras nepadarė tavo labui (vö. vajon mit nem tett még Anupras neked), kolléga? Nem működött a feje. Előhúzott a zsebéből egy üveg ginzengszeszt, lecsavarta a kupakot, és kortyolt belőle... fenékig. DLKT 80) A Seimas mindjárt nekiesik a mezőgazdasági törvény miatt, a kormány pedig a te labui (vö. neked) drágítja az üzemanyagot pabrangina, és rögtön atlygina (micsoda szép szélhámosság!) – tapsolj csak, ember, a hatalmon lévőknek és azoknak is, akik finoman fintorognak. DLKT ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A kutatásból kiderült, hogy a mai litván (írott) nyelvben a labui alak főnévként és névutóként egyaránt használatos. Egyes esetekben a labas főnév dativusának jelentése egyértelmű (tarnauti visuotiniam labui; kartu veikia bendram visų labui [az egyetemes jóért szolgálni; együtt mindenki közös javára tevékenykednek]), más esetekben halványabb (siunčia man mano labui [a javamra küldi nekem]). Hasonló a helyzet a labui névutóval alkotott szerkezeteknél is: a kétséget kizáró esetek (būtinas bendro gėrio labui [a közjó érdekében szükséges]) mellett vannak olyanok is, amelyekben a labui egyaránt érthető absztrakt főnévi alaknak és névutónak (visa tai dariau tavo labui [mindezt a javadra tettem]). A világos esetekre támaszkodva, és a kevésbé egyértelmű (átmeneti) eseteket is figyelembe véve, a főnévi és névutói labui használata hierarchikus alapon szerveződik: a megkülönböztetett tagot a világos (tipikus) főnévi vagy névutói labui képviseli. A Labui használatának magyarázatában fontos szerepet játszik az élőség kritériuma, vagyis a személy > absztrakt dolog megkülönböztetése. Ez Michael Silverstein (1976) és Robert Dixon (1979: 85) (i) élőségi hierarchiájával27 függ össze, amelyben az élőségi jegyek korrelálnak a (ii) szemantikai28, (iii) grammatikai funkciók és azok (iv) morfoszintaktikai jelölésének hierarchiáival (Hentschel 1992; vö. Givón 1984: 239kk; Dik 1989: 269–270; Holvoet 2009a, 2009b). (i) személy > élőlény (nem személy) > élettelen konkrét dolog > absztrakt dolog (ii) A > P > Rec29 > Ben > I > L > T 27 A későbbi munkák az élőségi hierarchiát (i) személyi (a kommunikáció résztvevőire vonatkozó), (ii) élőségi (szűkebb értelemben vett) és (iii) ismertségi hierarchiára bontották (vö. Croft 1990: 111; 127; Comrie 1989: 128, 185). Alan Timberlake (1986) az élőség (szűkebb értelemben vett), a határozottság, a szám, a konkrétság és egyéb jegyek alapján megkülönbözteti az individualitás (angolul: individuation) hierarchiáját. 28 Kritišką nuomonę semantinių funkcijų hierarchijos skyrimo klausimu žr. Croft (2012: 175tt) ir ten aptariamą literatūrą. 29 „A szemantikai szerep Rezipient morfoszintaktikai jelölése a dativus prototipikus funkciója. <...> Egy tipikus címzett részt vesz egy átadási cselekvésben. Egy tárgy gazdát cserél BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniskasis labui dabartinėje lietuvių (rašo) kalboje | 22 (iii) alany > tárgy > kiegészítő (körülmény). (iv) Nom > Acc > Dat > elöljárós szerkezetek. A nyelvtani (vagy strukturális) – alanyeseti és tárgyeseti – eseteket a mondat szintaktikailag és szemantikailag legkiemelkedőbb (angolul salient) tagjainak – az ágens alanyának és a páciens közvetlen tárgyának – jelölésére választjuk (Jonas [A] házat épít [P]); a többi eset kevésbé kiemelkedő (nyelvtani és szemantikai) funkciókat jelöl. A cikkben vizsgált absztrakt főnév labas részeshatározós esete a mondatmag kevésbé kiemelkedő, illetve a mondat szabad tagjai – a kiegészítők (azaz a predikátum vagy a mondat körülményei) – funkcióival korrelál. A vizsgált főnévi és posztpozíciós labui használat alapján a nyelvtani funkciók (iii) hierarchiája kiegészíthető a szabad részeshatározók hierarchiájával (Rembiałkowska 2009), és elmondható, hogy a főnévi labui, illetve a posztpozíciós labui használat a következő nyelvtani funkcióhierarchiával korrelál: tárgy > kiegészítő (körülmény): dativus sympatheticus > dativus commodi > egyéb körülmények (cél, ok) > dativus ethicus. Ez összhangban van a szintaktikai függőségek (alárendelt > módosító) hierarchikus különbségeivel is. Matyti hierarchijų asmuo > abstraktus daiktas ir daiktavardiškasis labui > polinksniskasis labui koreliacija, kai labui eina objektu: daiktavardžio labas naudininkas tipiškai valdo asmenis žymintį daiktavardžio (arba jį pavaduojančio įvardžio) kilmininką (būtinas visuomenės labui), polinksnis labui – abstrakčių daiktavardžių kilmininką (būtina bendro gėrio labui; galią naudoti bendros gerovės labui). Nors yra daugiau svyravimų tarp daiktavardiškojo ir polinksniskojo labui, panašios koreliacijos esama ir tais atvejais, kai labui yra aplinkybė: daiktavardiškasis labui paprastai vartojamas su asmenis pasakančiu daiktavardžio (įvardžio) kilmininku (gyvenimą pašvęsti šeimos labui; sukūrė sau ir tautos labui), polinksnio labui kilmininko valdinys dažnai reiškiamas abstrakčiu daiktavardžiu (ar jį atstojančiu įvardžiu) (kviečiami jų pačių šviesesnės ateities labui; grožio labui septyžiedžius renka), bet dėl sintaksinės kondensacijos kilmininkas gali žymėti ir gyvus daiktus (atidavė mirčiai žmonių labui). A főnévi labas részeshatározói esete, ha tárgyként szerepel, a kedvezményezett vagy a finitivus funkciójának felel meg; vannak olyan esetek is, amikor a pácienssel vagy a kontentummal korrelál. A körülményként használt főnévi labas részeshatározói eset rendszerint kedvezményezettet, olykor módot jelöl. A labui posztpozíció birtokos esettel… Birtokos, a korábbi birtokostól a későbbi birtokosig. A recipiens egy sikeres átadási cselekmény után későbbi birtokos. Az „adni / elvenni” mező igéi szolgálnak hátteréül a recipiens prototipikus meghatározásának: Klaus könyvet adott a testvérének” (Bartels 2005: 105; vö. Hentschel 2001: 181kk., 196–197). Plg.: Valeckienė (1998: 36): „Recipientas [Rec] yra ko nors gavėjo, ėmėjo funkcija. Jis dažniausiai pasakomas vardininku. Kaip recipientas paprastai suvokiamas asmuo, pvz.: Vaikas [Rec] gavo dovanų [Con] (plg.: Vaikui [B] davė dovanų [Con]).“ BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 23 A tárgyként használt birtokos esetű szerkezetek finitivust vagy kedvezményezettet, a körülményként használtak pedig tipikusan célt jelölnek. A posztpozíciós labui szerkezetek szinonimák a részeshatározói esettel és/vagy a dėl elöljárós szerkezetekkel (elengedhetetlen a közjó javára (vö. a közjónak); célokért áldozni (vö. célokért, a célok miatt); az ügy érdekében dolgozik (vö. az ügy miatt)). A főnévi labui személyt jelölő főnév vagy névmás birtokos esetével különbözik a kedvezményezett részeshatározójától: a labui a haszon – az adott személy javára végzett jótett – szemantikai jegyét hangsúlyozza (elengedhetetlen a társadalom javára (vö. a társadalomnak); más népek javára alkotott (vö. más népeknek)). A posztpozíciós labui birtokos esettel alkotott szerkezete, mivel kevesebb jelentése van, azaz világosabb (angolul transparent), behatol (egyre kiszámíthatóbbá válik (angolul predictable)) a tárgyi részeshatározói kifejezésmódba (vagyis a predikátum vonzatkeretébe – a mondatmagba), kiszorítva a cél részeshatározóját mint körülményt az ilyen mondatokból: Így gyarapodjék folyamatosan az „életért kiálló nép”, és fejlődjék a szeretet és szolidaritás új kultúrája az egész emberi társadalom igazi javára (DLKT), valamint a célhatározói dėl szerkezeteket váltja fel, tekintettel azok többfunkciós jellegére. ŠALTINIAI DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, sud. Kauno Vytauto Didžiojo universiteto Kompiuterinės lingvistikos centras. Prieiga internete: http://donelaitis.vdu.lt. BŽₑ – rengiamas Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: Danutė Liutkevičienė (vyr. redaktorė), Gertrūda Naktinienė, Rūta Petrokienė, Dovilė Svetikienė, Klementina Vosyl y tė, Jolanta Zabarskaitė. Programuotojas Vikis Satkevičius. D. 1: Įvadas, B, C, H, J, O. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013. D. 3: Č, E, Ę, Ė, F, Z. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DŽₑ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyriausiasis redaktorius Stasys Keinys. – 7-as patais. ir papild. leid. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, XXVI, 969 p.; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽₑ – Lietuvių kalbos žodynas (t. I–XX, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Rūta Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė. – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 24 LITERATŪRA Ambrazas V. 2006: Lietuvių kalbos istorinė sintaksė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Apresian V. J. 1995: Апресян В. Ю. Для и ради: сходства и различия. – Вопросы языкознания 3, 17–27. Balkevičius J. 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Bartels H. 2005: Dativ oder Präposition: Zur Markierungsvariation im Kontext adjektivischer Prädikate im Deutschen, Russischen und Polnischen. Oldenburg (Studia Slavica Oldenburgensia 12). Comrie B. 1989: Language Universals and Linguistic Typology. Syntax and Morphology, 2 edition. Oxford: Basil Blackwell Basil Blackwell. Croft W. 1990: Typology and Universals. Cambridge etc.: Cambridge University Press. Croft W. 2012: Verbs: Aspect and Causal Structure. Oxford: Oxford University Press. Čižik V. 2003: Linksnių atrakcija lyginamosiose konstrukcijose. – Acta Linguistica Lithuanica 48, 1–17. Dik S. C. 1989: The Theory of Functional Grammar 1. Berlin etc.: Mounton de Gruyter. Dixon R. M. W. 1979: Ergativity. – Language 55 (1), 59–138. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Gaivenis K., Keinys St. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Givón T. 1984: Syntax. A functional–typological introduction 1. Amsterdam; Philadelphia: John Benjamins. Hentschel G. 1992: Konstanten der Kasusvariation. Zum Nominativ–Instrumental– und Akkusativ–Genitiv–Wechsel im Russischen. Habilitationsschrift. Göttingen (rankraštis). Hentschel G. 2001: Dative or prepositional marking of noun phrases in the context of Russian adjectival experiencer predicates. – Variierende Markierungen von Nominalgruppen in Sprachen unterschiedlichen Typs, Hrsg. Winfried Boeder, Gerd Hentschel. Oldenburg (Studia Slavica Oldenburgensia 4), 171–200. Holvoet A., Čižik-Prokaševa V. 2005: Papildiniai ir aplinkybės. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 65–92. Holvoet A., Judžentis A. 2003: Sintaksinių ryšių tipai. – Sintaksinių ryšių tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1), red. Axel Holvoet, Artūras Judžentis. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–35. BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 25 Holvoet A., Judžentis A. 2005: Sintaksinės priklausomybės tipai: papildymai ir patikslinimai. – Gramatinių funkcijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–38. Holvoet A., Semėnienė L. 2004: Linksnio teorijos pagrindai. – Gramatinių kategorijų tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 2), red. Axel Holvoet, Loreta Semėnienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 11–31. Holvoet, A. 2009a: Argumentų hierarchijos ir gramatinės funkcijos. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 1–36. Holvoet, A. 2009b: Difuziniai subjektai ir objektai. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 37–67. Kazlauskienė A., Rimkutė E., Bielinskienė A. 2011: Bendroji ir specialybės kalbos kultūra, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga internete https://eltalpykla.vdu.lt/bitstream/handle/1/219/ISBN978995126553.pdf?sequence=1 & isAllowed=y Kerevičienė J. 2008: The Lithuanian Dative and its English Counterparts (a Case Study in Cognitive Grammar). Doctoral dissertation, Kaunas. Labutis V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Fonetika ir morfologija. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2. Morfologija. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė. Red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. Našlėnaitė-Eberhardt V. 2002: Priežasties santykiai įvairiose lietuvių kalbos sintaksės pakopose. Daktaro disertacija, Vilnius. Paulauskienė A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Paulauskienė A. 2001: Lietuvių kalbos kultūra, Kaunas: Kauno technologijos universitetas. Rembiałkowska A. 2009: Lietuvių kalbos laisvieji naudininkai ir predikacijos lygmenys. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška (Acta Salensia 3), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas. Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, Asociacija „Academia Salensis“, 147–168. Silverstein M. 1976: Hierarchie of features and ergativity. – Grammatical categories in Australian languages, ed. Robert M. W Dixon. Canberra, 112–171. Sližienė N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 26 enciklopedijų leidykla. Sližienė N. 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė N. 2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(2), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Šukys J. 1978: Prielinksnių vartojimas, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Timberlake A. 1986: Hierarchies in the Genitive of Negation. – Case in Slavic, eds. Richard D. Brecht, James S. Levine. 339–359. Vaičiulytė-Semėnienė L. 2006: Morfosintaksinis posesyvumo žymėjimas: vidinė ir išorinė posesyvumo raiška. – Daiktavardinio junginio tyrimai (Lietuvių kalbos gramatikos darbai 4), red. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas, 151–178. Vaičiulytė-Semėnienė L. 2015: Kiek naudos iš posesyvinio naudininko: bučiuoja Onutei į ranką ir pakšteli Onutei į ranką. – Baltu filologija 24 (2), 95–118. Valeckienė A. 1998: Funkcinė lietuvių kalbos gramatika. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Valiulytė E. 1998: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai, Vilnius: mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Valiulytė E. 2001: Lietuvių kalbos tikslo konstrukcijos su slinkties veiksmažodžiais. – Acta Linguistica Lithuanica 44, 201–222. Įteikta 2017 10 25 Priimta 2017 12 20 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 27 SUBSTANTIVAL AND POSTPOSITIONAL LABUI IN THE MODERN (WRITTEN) LITHUANIAN LANGUAGE S u m m a r y This article deals with the word labui (Lith. ‘for the sake, good, benefit (of)’), which in modern (written) Lithuanian is used as a substantive form and a postposition. Reference is made to the material sampled in the Corpus of the Modern Lithuanian Language compiled by the Centre for Computer-assisted Linguistics of Vytautas Magnus University. The study has revealed that while the meaning dative meaning of the noun labas is transparent (tarnauti visuotinį labui (Lith. ‘to serve the common good’); kartu veikia bendram visų labui (Lith. ‘working together for the good of all’)) in some instances, in others it tends to be somewhat more obscure (siunčia man mano labui (Lith. ‘sending (s.t.) to me, for my benefit’)). A similar situation has been observed with constructions of the postposition labui: in addition to the clear-cut cases (būtinas bendro gėrio labui (Lith. ‘necessary for the common good’)), there are those where labui can be construed both as an abstract substantive form, and a postposition (visa tai dariau tavo labui (Lith. ‘I did it all for your benefit’)). Relying on the transparent and recognising the less obvious (transitional) cases, the usage of the substantive and postpositional labui is grounded on a system of hierarchies, where the appointed member is represented by a clear substantive or postpositional labui. Analysis of the usage of labui (substantive resp. postpositional) has showed that it correlates with a hierarchy of grammatical functions: object > supplement (circumstance): dativus sympatheticus > dativus commodi > other circumstances (purposes, cause) > dativus ethicus. This mirrors the hierarchical differences of syntactic subordination (complement > modifier) as well. The hierarchical correlation of person > abstract thing and the substantive labui > postposition labui shows when labui acts as the object: the dative of the substantive labas typically controls the genitive of a noun that denotes persons (or the substitute pronoun) (būtinas visuomenės labui (Lith. ‘necessary for the good of the public’)), the postposition labui, the genitive of abstract nouns (būtina bendro gėrio labui (Lith. ‘necessary for the sake of the common good’)); galią naudoti bendros gerovės labui (Lith. ‘using power for the sake of common wellbeing’)). Even though there are more variations between the substantive and the postpositional labui, a similar correlation exists when labui is a circumstance: the substantive labui is typically used with the dative of a noun (or pronoun) that denotes persons (gyvenimą pašvęsti šeimos labui (Lith. ‘dedicate BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ. Daiktavardiškasis ir polinksniškasis labui dabartinėje lietuvių (rašto) kalboje | 28 one’s life for the good of the family’); sukūrė savo ir tautos labui (Lith. ‘created (smth.) for the benefit of himself and his nation’)), while the subordinate of the dative of the postposition labui is usually expressed with an abstract noun (or pronoun in its stead) (kviečiami jų pačių šviesesnės ateities labui (Lith. ‘are being invited for the sake of their own bright future’); grožio labui septynžiedžius renka (Lith. ‘collecting seven-leafs for the sake of beauty’)), but thanks to syntactical condensation, the genitive can also stand to signify living things (atidavė mirčiai žmonių labui (Lith. ‘gave up to die for the sake of the people’)) as well. The dative of the substantive labas that acts as an object mirrors the function of the beneficiary or finitivus; there are cases when it correlates with the patient or the contentive. The dative of the substantive labas that acts as a circumstance usually denotes the beneficiary, and sometimes, the method. Genitive constructions involving the postpositional labui that act as the object denote the finitivus or beneficiary, and those that act as a circumstance typically designate the purpose. Constructions of the postposition labui are synonymous with the dative and/or the constructions of the preposition dėl (būtinas bendro gerio labui (plg. bendram gerui) (Lith. ‘necessary for the sake of common good’; cf. ‘for common good’); aukoti tikslų labui (plg. tikslams, dėl tikslų) (Lith. ‘donate for the sake of purposes’; cf. ‘for purposes’); darbuojasi reikalo labui (plg. dėl reikalo) (Lith. ‘working for the sake of the cause’; cf. ‘for the cause’). The substantive labui paired with the genitive of a noun denoting persons or a pronoun differs from the dative of the beneficiary: labui explicates the attribute of benefit, of doing good for a person (būtina visuomenės labui (plg. visuomenei) (Lith. ‘necessary for the good of the public’; cf. ‘for the public’); sukūrė kitų tautų labui (plg. kitoms tautoms) (Lith. ‘created (smth.) for the good of other nations’; cf. ‘for other nations’). The construction of the postposition labui involving a genitive has fewer meanings, is more transparent, and penetrates the expression of the dative of the object (the valence structure of the predicate – the nucleus of the sentence), pushing the dative of purpose acting as a circumstance, and altering constructions of the purpose preposition dėl due to their multifunctional nature. KEYWORDS: the dative of the substantive, desemantisation, postposition. LORETA VAIČIULYTĖ-SEMĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204