Kokia kalbos dalis yra dalyvis?

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas MELYIK SZÓFAJTA A MELLÉKNÉVI IGENÉV? KULCSSZAVAK: grammatika, szófajok, ige, az ige alakjai, melléknévi igenév, padalyvis, pusdalyvis. BEVEZETÉS A Litván nyelv grammatikájának információs rendszerének (LIGIS) létrehozásakor azt 1 vizsgálták, hogyan írják le a szófajokat különböző kiadványokban. A melléknévi igenév tárgyalásakor számos következetlenséget figyeltek meg. Ezért döntöttek úgy, hogy megírják ezt a tanulmányt, amely áttekinti a melléknévi igenév valamely szófajhoz való hozzárendelését az első grammatikáktól napjainkig. Meg kell jegyezni, hogy az idő múlásával a nyelvészek nézete nemcsak a melléknévi igenévvel kapcsolatban változik. Néha ugyanabban az időben az egyes nyelvészek bizonyos nyelvi jelenségeket eltérően értelmeznek. Ez különösen jól látható a különböző rendeltetésű kiadványokban. Például a múlt század 8. évtizedének elején a széles nagyközönségnek szánt könyvekben az -ti főnévi igenévi morfémát végződésnek tekintették. Juozas Žiugžda a nyelvtanában ezt írja: „A főnévi igenévnek -ti végződése van.” (Žiugžda 1971: 139). A tudományos nyelvtanokban ugyanezt a morfológiai jelenséget másképpen értelmezik. Az ugyanabban az évben kiadott háromkötetes litván nyelvtanban ez áll: „a főnévi igenévnek -ti vagy -t képzője van” (LKG 1971: 398). Az egykötetes litván nyelvtanban ezt a főnévi igenévi morfémát szintén képzőnek nevezik (DLKG 2006: 383). További hasonló példákat is lehetne találni. A tanulmány azt javasolja, hogy a participiumot másként értelmezzük, mint ahogyan azt jelenleg a nyelvészeti kiadványokban teszik – önálló szófajnak tekintsük, ne pedig az ige argumentai šiam teiginiui pagrįsti. Reikia pabrėžti, kad žodžiai įvairiose kalbose į klases skirstomi labai nevienodai. Beveik alakjának –, és bemutatja, hogy minden nyelvben van főnév és ige, nemcsak az indoeurópai nyelvekben – például a tamil nyelvben is, amely a dravida nyelvek csoportjába tartozik. Egy 2 körülbelül i. e. 500-ra datált műben, amely a tamil nyelv grammatikáját írja le, a szavakat négy csoportba sorolják: 1 A litván nyelv grammatikájának információs rendszere. Elérhető az interneten: http://ligis.lki.lt/ (megtekintve 2018 03 03). 2 Wikipedia. Elérhető az interneten: https://en.wikipedia.org/wiki/Tamil_language (megtekintve 2018. 03. 03.). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a participium? |2 1) főnevek, 2) igék, 3) olyan szavak, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 amelyek a kapcsolatot jelölik az ige és daiktavardžio, ir 4) žodžiai, kurie apibūdina daiktavardį ar veiksmažodį 3 . A többi szó osztályozásában azonban jelentős különbségek vannak. Például Walter Jung német nyelvtanában a számnév nem számít önálló szófajnak, és azt mondják, hogy žodžiai, kurie reiškia skaičius, gali būti būdvardžiai, daiktavardžiai, įvardžiai, aplinkybės 4 (Jung 1967: 359). Egy másik német nyelvtanban a számnevet a melléknevek közé sorolják – „Zahladjektiv”-nak nevezik, és a melléknevekről szóló fejezetben írják le (Helbig, Buscha 1989: 320). A Wikipédia kompromisszumos változatot közöl: a számnevet a nyelvészetben néha önálló szófajnak tekintik, tehát csak néha, de nem mindig. 5 A számunkra szokatlan szójellemzés egy másik példája lehet a japán nyelv melléknevei. Ezeket igeidők szerint ragozzák, pl. kék – aoi, kék volt – aokatta; forró – atsui, forró volt – 6 atsukatta stb. Ezért minden nyelvben a szavakat az adott nyelv sajátos jellemzőit figyelembe véve osztják szófajokba. A háromkötetes litván nyelvtanban 1965-ben a következő állítás szerepel: „nem szabad azt gondolni, hogy a szófajok minőségük és mennyiségük tekintetében az egyes nyelvekben azonosak lehetnek” (LKG 1965: 31). A litván szerzők nyelvtanok írásakor külföldi szerzők munkáira támaszkodnak. Nyilvánvalóan ezért tekintik a melléknévi igenevet a litván nyelvészeti munkákban az ige egyik alakjának. Vannak azonban olyan érvek, amelyek alapján feltételezhető, hogy a melléknévi igenév önálló szófajnak is tekinthető. Az angol nyelvben a melléknévi igenév valójában csak egy alak, a litván nyelvben viszont – egész paradigma. Az iskolák számára készült nyelvtani adatleírásokban, valamint a széles közönségnek szánt internetes információkban már felfedezhetők az előfeltételei annak, hogy a melléknévi igenév önálló szófaji státust kapjon. 1. A MELLÉKNÉVI IGENÉV FOGALMÁRÓL ALKOTOTT NÉZETEK FEJLŐDÉSE nyolc szófajba sorolják: Šiuolaikiniuose indoeuropiečių prokalbės gramatikos tyrimuose teigiama, kad žodžiai főnevekre, melléknevekre (beleértve a melléknévi igeneveket), névmásokra, 3 Wikipedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Part_of_speech (žiūrėta 2018 03 03). 4 „a számnév nem valódi értelemben vett szófaj. Melléknevek és főnevek, névmások és Adverbien können „Zahlwörter“ sein“ (Jung 1967). 5 „Zahlwort wird in der Sprachwissenschat manchmal als eigene Wortart angesetzt“, prieiga internete: https://de.wikipedia.org/wiki/Zahlwort (žiūrėta 2018 03 03). 6 Wikipédia. Online hozzáférés: https://en.wikipedia.org/wiki/Japanese_equivalents_of_adjectives (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenév? |3 igéket, határozószókat, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 elöljárószókat, kötőszókat és indulatszókat. A melléknévi igenevek melléknevekhez 7 való sorolását az magyarázza, hogy a melléknevekhez hasonlóan minőséget fejeznek ki (Quiles, LópezMenchero 2011: 153). 1.1. A melléknévi igenév értelmezése az első grammatikákban A legrégebben fennmaradt szanszkrit nyelvtant, egyben a világ legrégebben fennmaradt nyelvtanát Pāṇini az i. e. V. században írta, azonban abban a melléknévi igenév még nem 8 szerepel. A melléknévi igenév Yāska szanszkrit nyelvről szóló művében sem szerepel. Maga a mű nem maradt fenn napjainkig, ezért feltételezhető, hogy még korábban keletkezett. 9 Dionysius Thrax már az i. e. II. században görög nyelven írta meg a legrégebbi ismert antik nyelvtant, A grammatika művészetét. Ennek mintájára íródtak a későbbi indoeurópai nyelvek nyelvtanai (Kairienė 2003: 788). A Grammatika művészetében a szófajok nyolc kategóriáját különböztetik meg: nomen, ige, melléknévi igenév, névelő, névmás, elöljárószó, határozószó, 10 kötőszó. A latin nyelvtanokat a görög nyelvtanok alapján írták. Varro De lingua latina című nyelvtanában 6 szófajt jelöl meg: nomen, ige, melléknévi igenév, határozószó, elöljárószó, kötőszó. Minden latin szót ragozható és nem ragozható szavakra oszt. A ragozható szavakat két kritérium – az igeidők és az esetek – alapján négy osztályba sorolja: az igeidők és az esetek szerint is ragozhatók (melléknevi igenevek); sem az igeidők, sem az esetek szerint nem ragozhatók (határozószók); csak az igeidők szerint ragozhatók (igék); csak az esetek szerint 11 ragozhatók (névszók). A participiumot külön szófajnak tekintő hagyománytól nem tér el a Kristupas Sapūnas által írt, Teofilis Šulco által kiadott litván nyelvtan sem. Ebben nyolc szófaj szerepel: négy ragozható (névszó, névmás, melléknévi igenév, ige) és négy nem ragozható (határozószó, elöljárószó, kötőszó és indulatszó) (Eigminas, Stundžia 1997: 27). Danielius Kleinas nyelvtanában a melléknévi igenév nem az ige fejezetében szerepel: ott kerül bemutatásra (Balčikonis, Larinas, Kruopas 1957: 504), ezért joggal vélhető, hogy D. Kleinas a participiumot verbs, adverbs, prepositions, conjunctions, atskirame lygiaverčiame su kitomis kalbos dalimis skyriuje po veiksmažodžio prieš prieveiksmį and interjections… A participle is a word that attributes quality like an adjective“ (Quiles, López-Menchero 2011). laikė atskira kalbos dalimi. 7 „Words are divided into eight parts of speech: nouns, adjectives (including participles), pronouns, 8 Wikipédia. Elérhető az interneten: https://de.wikipedia.org/wiki/Panini_(Grammatiker) (megtekintve 2018 03 03). 9 Wikipédia. Elérhető az interneten: https://en.wikipedia.org/wiki/Y%C4%81ska (megtekintve 2018 03 03). 10 Wikipedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Part_of_speech (žiūrėta 2018 03 03). 11 Elérhető az interneten: https://mokslai.lt/referatai/lietuviu-kalba/lingvistika.html (megtekintve 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Melyik szófaj a melléknévi igenév? |4 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1.2. A melléknévi igenévre vonatkozó információk bemutatása a jelenlegi nyelvtanokban A jelenlegi grammatikákban (mind az ókori nyelvekében, mind a modern nyelvekében) a melléknévi igenév az ige egyik alakjaként szerepel. „A melléknevek természetüknél fogva névszói formák, idővel azonban az igealakok rendszeréhez csatlakoztak” (Ambrazas 1979: 16). Annak megvitatása, hogy mikor és milyen okokból sorolták a melléknevi igenevet az igéhez, külön tanulmányt igényelne. Ebben a munkában csak e jelenség következményeit vizsgáljuk. A melléknévi igenév az ókori nyelvek grammatikáiban. Az ókori nyelvek (latin, görög) modern grammatikáiban a melléknévi igenevet már nem tekintik önálló szófajnak. Jonas Dumčius A görög nyelv rövid történeti grammatikája című művében a melléknévi igenevet az ige fejezetében tárgyalja, az ige egyéb morfológiai kategóriáival együtt – a latin melléknévi laikais, asmenimis, skaičiais ir t. t. (Dumčius 2011: 100). Lotynų kalbos gramatikoje Elementa igenév szintén az ige nem ragozott alakjaként szerepel (Dumčius, Kuzavinis, Mironas 2010: 76). A melléknévi igenév a modern indoeurópai nyelvek grammatikáiban. A szófajokról szóló Wikipédia-szócikk hangsúlyozza, hogy az angol nyelvtan az európai hagyományt követve íródott, kivéve azt, hogy a participiumot inkább igei formának, nem pedig önálló szófajnak tekinti. 12 Taip pateikta ir naujausiose anglų kalbos gramatikose. Šiuolaikinėje anglų kalbos gramatikoje A participiumot az igealakok táblázatában tüntetik fel (Quirk et al. 1992: 62). Az Oxfordi angol nyelvtanban a participiumot nem standard igei formaként határozzák meg (Greenbaum, 1996: 132). Az Oxfordi angol nyelvtani kézikönyv című könyv nyolc fő szófajt ír le: ige, főnév, melléknév, határozószó, elöljárószó, determináns, névmás és kötőszó (Eastwood 2002: 1). Amint látható, a participium nincs közöttük. A német nyelvtanokban a participiumot szintén igei formának tekintik. Egyes művekben az ige névszói formájának nevezik, amelyet nem ragozhatóként jellemeznek (Jung 1967: 202). Más művekben változatlan igei formaként írják le (Helbig, Buscha 1989: 105). A legújabb német nyelvtanban, amelyben a nyelvi részek és a morfológiai kategóriák megnevezései már németül szerepelnek az eddig használt latin elnevezések helyett, a melléknévi igenest Mittelwort kifejezéssel nevezik (szó szerinti fordításban köztes szó, vagyis köztes a 12 Wikipedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Part_of_speech (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenes? |5 ige és melléknév között), ennek BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ellenére továbbra is a ige határozatlan alakjaként – unbestimmte Verbform – jellemzik (Paukert, Holböck 2017: 7). A nyelvtanok a litván nyelv melléknévi igenesét is értékelik. Frydrich Kuršaitis 1876-ban kiadott nyelvtanában a melléknévi igenes hangsúlyozását az igék hangsúlyozásáról szóló fejezetben írja le, így kijelenthető, hogy a melléknévi igenest az ige alakjának tartotta, bár a könyvben az áll, hogy a melléknévi igenesek ragozásának alapját a melléknevek esetragozása képezi (Kuršaitis 2013: 357), vagyis bizonyos következetlenség már itt is megfigyelhető. F. Kuršaitis nyelvtanában jól látható a német nyelvtan egyértelmű hatása. A melléknévi igeneseket melléknévi észrevételűekre osztják, megadva a német nyelvi megfelelőjüket, a Partizip I-et, valamint határozószóiakra (megfelelőjük a Partizip II) (Kuršaitis 2013: 358–359). Az igei alakot, a melléknévi igenevet a 20. századi nyelvészetben is annak tekintik. Juozas Žiugžda grammatikájában a melléknévi igenév „az ige és a melléknév sajátosságaival rendelkező igei forma” (Žiugžda 1971: 174). A DLKG-ben ez áll: „A melléknévi igenév az ige tövéből képzett, ragozható forma, amely az ige és a melléknév sajátosságaival rendelkezik.” (DLKG 2006: 354). Talán az orosz nyelvészek őrizték meg a leghosszabb ideig a régi hagyományt – a melléknévi igenevet önálló szófajnak tekinteni. A 2012-es, iskolák számára készült tankönyvben a melléknévi igenevet az önálló szófajok fejezetében írják le, és olyan önálló szófajként határozzák meg, amely a cselekvéssel összefüggő tárgyi jellemzőt fejez ki, valamint a melléknév és az ige 13 sajátosságaival rendelkezik (Бабайцева, Чеснокова 2012: 167). Bár vannak olyan orosz nyelvtanok is, amelyekben a melléknévi igenév meghatározása eltérő: „a melléknévi igenév az ige olyan jelzői formája, amely két szófaj – az ige és a melléknév – jelentéseket” (Шведова 1980: 664). 2. A RÉSZES HELYE A LITVÁN NYELVÉSZETBEN Az angol nyelven megírt litván nyelvtanban a részes a nem ragozott igei alakok fejezetében kerül tárgyalásra (LG 2006: 284). 14 A litván nyelvtan 11 szófajt sorol fel, a részes azonban nem szerepel közöttük, és megállapítja, hogy ez a szófaji osztályozás Jonas Jablonskis nyelvtanában is megtalálható volt, csupán a partikula és az indulatszó megítélése tért el (LKG 1965: 31). A 2011-ben összeállított Litván nyelvi morfémák gyakorisági szótárában a bėgančio ‘futó’ részesről a következő információ szerepel (1. ábra): a kiinduló alak bėgti; ige, részes, hímnemű 13 «Причастие – самостоятельная часть речи, которая обозначает признак предмета по действию, объединяет в себе свойства прилагательного и глагола» (Бабайцева, Чеснокова 2012). 14 „Az ige nem véges alakjai“ (LG 2006). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Kokia kalbos dalis yra dalyvis? |6 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 giminė, esamasis laikas, vienaskaitos kilmininkas, veikiamoji rūšis (Rimkutė, Kazlauskienė, Raškinis 2011: 596). 1. ÁBRA A bėgančio szó információinak bemutatása a Litván nyelvi morfémák gyakorisági morfemikos žodyne (Rimkutė, Kazlauskienė, Raškinis 2011: 596) szótárában Két évvel később, 2013-ban, a Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központjában létrehozott Litván nyelvi morfémák adatbázisában a részesre vonatkozó információk megadásakor már nem jelzik, hogy ige, jóllehet az adatbázis ugyanazon 15 morfémaszótár alapján készült. A 2. ábra a bėgančio melléknévi igenévvel kapcsolatos információ megjelenítését mutatja be a litván nyelv morfémikai adatbázisában. 2. ÁBRA A bėgančio szóval kapcsolatos információ megjelenítése a litván nyelv morfémikai adatbázisában. Az Interaktyviosios litván nyelvi tanulási források adatbázisa, a www.šaltiniai.info, a morfológiai elemzés rendjét is tartalmazza. Itt a melléknévi igenév kiinduló alakjának a nominativust tekintik, nem pedig az infinitivust. A 3. ábra a melléknévi igenév morfológiai elemzését mutatja be az Atsisveikinę vaikai išėjo mondatban. 16 3. ÁBRA A melléknévi igenév morfológiai elemzése a www.šaltiniai.info mondatban. A hetedik osztályos, iskoláknak szánt tankönyvben a szófajok grammatikai elemzésének táblázatában (4. ábra) a melléknévi igenév, a határozói igenév és a félig határozói igenév külön sorokban szerepelnek, akárcsak valamennyi önálló szófaj (Palubinskienė, Čepaitienė 2008: 185). Tehát az igealakok bemutatása 15 Lietuvių kalbos morfemikos duomenų bazė. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/page.xhtml?id=morfema-db (žiūrėta 2018 03 03). 16 Interaktív litván nyelvi, irodalmi (kulturális) és litván történelmi tanulási források adatbázisa. Online elérhető: http://www.šaltiniai.info/index/details/599%20 (megtekintve: 2018. 03. 03.). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenév? |7 nem áll más, például BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 határozott vagy visszaható alakok mellett. A melléknévi igenévhez, a határozói pusdalyvio atitraukimas nuo eilutės krašto gali rodyti tam tikrą priklausomybę eilute aukščiau igenévhez és az írásban jelölt szófajhoz tartoznak, azonban külön sorokba való elkülönítésük bizonyos önállóságot is jelez. 4. ÁBRA. A szófajok grammatikai elemzésének táblázata a 7. osztályos tankönyvben (Palubinskienė, Čepaitienė 2008: 185) Összefoglalva elmondható, hogy a melléknévi igenév sajátos igei alaknak tekintendő (a határozói forma, kuri yra panašesnė į savarankišką kalbos dalį. Lentelėje moksleiviams dalyvis (taip pat igenév és a félig határozói igenév mellett), és külön sorban szerepel, akárcsak a többi önálló szófaj. Ha egyszerű igei alaknak tekintenénk, a rovat címének mellette kellene lennie DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenév? |8 a határozott formák és a BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 visszaható formák. Az említett iskolai tankönyvben táblázatban bemutatott, a szófajok morfológiai elemzése világos és könnyen érthető. Az interneten (a Wikipédián) a széles nyilvánosságnak szánt információban (5. ábra) a melléknévi igenév (a határozói igenév és a félig határozói igenév) szintén külön sorban szerepel, akárcsak a többi önálló szófaj, és fel vannak tüntetve a rá jellemző morfológiai kategóriák; igaz, a sor szélétől való nagyobb behúzás még nem teszi lehetővé, hogy teljesen önálló szófajnak tekintsük. 17 5. ÁBRA A ragozható szófajok bemutatása az interneten, a Wikipédián 3. A LITVÁN NYELVŰ MELLÉKNÉVI IGENÉV ÉRTÉKELÉSÉNEK PROBLÉMÁS ESETEI: ÉRVEK „MELLETTE” ÉS „ELLENE” Azt, hogy a melléknévi igenév igeféle alaknak jelenleg elterjedt tekintése nem kellően megalapozott tudományosan, más szemléletet megfogalmazó tudósok állításai is mutatják. Mind a litván nyelvészek munkáiban, mind a német nyelv grammatikáiban felmerült az a gondolat, hogy a melléknévi igenév, a határozói igenév és a féligenév más szófaj, mint az ige, például: „a tárgyak tulajdonságait jelölő melléknévi igeneveket akár mellékneveknek is nevezhetjük” (Paulauskienė 2015: 201); „a határozói igenevek, mivel változatlan körülményhatározói szavak, a nyelvben határozószóként is funkcionálnak” (Paulauskienė 1994: 373); „a melléknévi igenév mint ragozható alak valójában igei melléknév, amelynek – akárcsak minden melléknévnek – első funkciója az attributív, második pedig a predikatív, amelyet csak alanyesetben tölthet be” (Paulauskienė 2015: 356). A német nyelv grammatikája szerint az igeragozási személyt nem jelölő igealakok nem alkotnak különleges szófaji osztályt, hanem ahhoz tartoznak 17 Vikipedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Kalbos_dalis (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 įvairioms kitoms kalbos dalims 18 , pvz., bendratis eina daiktavardžiu, dalyviai – būdvardžiu, igenév? |9 a határozói igenevek – határozószóként, sőt 19 partikulaés elöljárószóként is (Helbig, Buscha 1989: 20 113). Még a litván nyelv igealakjainak analitikus formáit leírva is, amelyeket alighanem a ragozott svarbiausias argumentas laikyti dalyvį veiksmažodžio forma, nėra viskas sklandu dėl galimo dvejopo dalyvių interpretavimo. Dalyvis su asmenuojamuoju veiksmažodžiu gali būti igealak szinonimájának vagy az összetett állítmány névszói részének tekintenek. Nincsenek megfogalmazott szabályok arra, hogyan különítsük el őket, és nagyon gyakran ugyanazt a dviem būdais: pvz., Aš jau esu išalkęs gali reikšti išalkau arba esu alkanas (Paulauskienė 2015: mondatot lehet értelmezni 356). A továbbiakban elismerik, hogy „Ezzel a helyzettel mindmáig sintaksių autoriai“ (Paulauskienė 2015: 356). nemcsak a morfológusok küszködnek, hanem 3.1. A szófajokba sorolás kritériumai a nyelvtanokban és a tankönyvekben A Wikipédiában az szerepel, hogy a szófaj olyan kategória, amely hasonló grammatikai sajátosságokkal rendelkező szavakat foglal magában. Azok a szavak, amelyeket ugyanahhoz a szófajhoz sorolnak, hasonló szintaktikai jellemzőkkel rendelkeznek – ugyanazokat a funkciókat töltik be a mondatban, morfológiai szempontból pedig azonos ragozásúak. A szófajok olyan 21 szóosztályok, amelyeket a jelentés, a szintaktikai kapcsolatok és a morfológiai jegyek közössége alapján különböztetnek meg. 22 A 20. századi litván nyelvtanban az áll, hogy a szófajok olyan szóosztályok, amelyek bizonyos jegyek alapján különülnek el. Négy ilyet sorolnak fel: 1) lexikai jelentés, 2) grammatikai kategóriák, 3) szintaktikai funkció és 4) a szóképzés eszközei (LKG 1965: 28). A továbbiakban ez a nyelvtan elismeri „a szófajok hagyományos felosztásának korlátozottságát, a felosztási kritériumok elégtelen szilárdságát” (LKG 1965: 29). Azt, hogy az első kritérium nem elegendő, a főnév jelentéséről szóló állítással mutatják be: jelenthet tárgyat, cselekvést és tulajdonságot is (LKG 1965: 30). A második jegy – a grammatikai kategóriák és a hozzájuk kapcsolódó formák rendszere – következetlenséget tár fel a melléknévi igenév értelmezésében. A Lietuvių kalbos žinyne azt állítják, hogy „[m]inden ragozható szófajra jellemzők az egyetlen közös jelentés alapján kialakult, grammatikai kategóriáknak nevezett formarendszerek“ (LKŽin 2007: 82). Az alábbi példák következnek: a főnévnek van neme, „Die infiniten Verbformen 18 (Infinitiv, Partizip I, Partizip II) bilden im Deutschen keine besondere Wortklasse, sondern gehören verschiedenen anderen Wortklassen an.“ (Helbig, Buscha 1989). 19 „Égő vágyat érzett, hogy megtudja.“, „Éppen vele találkoztam.“ (Helbig, Buscha 1989). 20 „Teljesítményének megfelelően fizetik.“ (Helbig, Buscha 1989). 21 Wikipedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Part_of_speech (žiūrėta 2018 03 03). 22 Vikipedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Kalbos_dalis (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Melyik szófaj a melléknévi igenév? |16 A melléknévi igenévnek BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 nincsenek olyan alakjai, amelyek ne állhatnának jelzőként, vagyis a melléknévi igenévnek több közös vonása van a melléknévvel, mint az igével. LITERATŪRA A m b r a z a s, V. 1979: Lietuvių kalbos dalyvių istorinė sintaksė, Vilnius: Mokslas. B a l č i k o n i s J., L a r i n a s B., K r u o p a s J. 1957: Pirmoji lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Cambridge dictionary. Prieiga internete: http://dictionary.cambridge.org/grammar/britishgrammar/about-verbs/verbs-basic-forms (žiūrėta 2018 03 03). DLKG 2006 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. D u m č i u s J. 2011: Trumpa istorinė graikų kalbos gramatika, Vilnius: Skaitmeninės filologijos centras. D u m č i u s J., K u z a v i n i s K., M i r o n a s R. 2010: Elementa latīna, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. DŽ 1993 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. S. Keinys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. E a s t w o o d J. 2002: Oxford Guide to English Grammar, Oxford: Oxford University Press. E i g m i n a s K., S t u n d ž i a B. 1997: Sapūno ir Šulco gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. G r e e n b a u m S. 1996: The Oxford English Grammar, Oxford: Oxford university Press. H e l b i g G., B u s c h a J. 1989: Deutsche Grammatik, Leipzig: VEB Verlag Enzyklopädie. Interaktyvi lietuvių kalbos, literatūros (kultūros) ir Lietuvos istorijos mokymosi šaltinių duomenų bazė. Prieiga internete: http://www.šaltiniai.info/index/details/599%20 (žiūrėta 2018 03 03). J u n g W. 1967: Grammatik der deutschen Sprache, Leipzig: VEB Bibliographisches Institut. K a i r i e n ė A. 2003: Dionisijas Trakietis. Visuotinė lietuvių enciklopedija 4, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. K u r š a i t i s F. 2013: Lietuvių kalbos gramatika 1876, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LG 2006 – Lithuanian Grammar, red. V. Ambrazas. Vilnius: Baltos lankos. Lietuvių kalbos morfemikos duomenų bazė. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/page.xhtml?id=morfema-db (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Kokia kalbos dalis yra dalyvis? |17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Lietuvių kalbos žodžių formų žodynas. Prieiga internete: http://www.morfologija.lt/zodzioformos/susitikimas (žiūrėta 2018 03 03). LIGIS – Lietuvių kalbos gramatikos informacinė sistema. Prieiga internete: http://ligis.lki.lt/ (žiūrėta 2018 03 03). LingQ. Prieiga internete: https://www.lingq.com/lesson/25-drei-grundformen-der-verben468764/ (žiūrėta 2018 03 03). LKG 1965 – Lietuvių kalbos gramatika 1: Fonetika ir morfologija, red. K. Ulvydas. Vilnius: Mintis. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2: Morfologija, red. K. Ulvydas. Vilnius: Mintis. LKŽin 2007 – Lietuvių kalbos žinynas. Sudarė P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa. P a l u b i n s k i e n ė E., Č e p a i t i e n ė G. 2008: Lietuvių kalba. Vadovėlis VII klasei. Antroji knyga, Kaunas: Šviesa. P a u k e r t H., H o l b ö c k S. 2017: DEUGRA – eine Deutsche Grammatik, Version 7.1. Eigenverlag http://www.paukert.at. Prieiga internete: http://www.paukert.at/sprachen/deugra.pdf (žiūrėta 2018 03 03). P a u l a u s k i e n ė A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. P a u l a u s k i e n ė A. 2006: Pirmosios lietuvių kalbos gramatikos, Vilnius: Gimtasis žodis. P a u l a u s k i e n ė A. 2015: Svarbesniosios XX a. lietuvių kalbos gramatikos, Vilnius: Gimtasis žodis. Q u i l e s C., L o p e z – M e n c h e r o F. 2011: A Grammar of Modern Indo-European. Indo-European Language Association. Prieiga internete: https://indoeuropean.info/indo-european-grammar.html (žiūrėta 2018 03 03). Q u i r k R., G r e e n b a u m S., L e e c h G., S v a r t v i k J. 1992: A Grammar of Contemporary English, Singapore: Longman Group Ltd. R i m k u t ė E., K a z l a u s k i e n ė A., R a š k i n i s G. 2011: Dažninis lietuvių kalbos morfemikos žodynas, 3 dalis, Kaunas: VDU. Vikipedija. Laisvoji enciklopedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Pagrindinis_puslapis (žiūrėta 2018 03 03). Ž i u g ž d a J. 1971: Lietuvių kalbos gramatika: 1 Fonetika ir morfologija, Kaunas: Šviesa. Wikipedia. Die freie enzyklopädie. Prieiga internete: https://de.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Hauptseite (žiūrėta 2018 03 03). Wikipedia. The free encyclopedia. Prieiga internete: https://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page (žiūrėta 2018 03 03). DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenév? |18 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Б а б а й ц е в а В., Ч е с н о к о в а Л. 2012: Русский язык – Теория, Москва: Дрофа. Ш в е д о в а Н. 1980: Русская грамматика 1, Москва: Наука. Beérkezett: 2018. 03. 05. Priimta 2018 11 12 MIFÉLE SZÓFAJ A MELLÉKNÉVI IGENÉV? Összefoglaló A melléknévi igenév kezelését már a legősibb protoindoeurópai nyelvtantól kezdve írjuk le, amikor melléknévként hivatkoztak rá; ezt követően bemutatjuk azokat az ókori időket, amelyekben a melléknévi igenevet önálló szófajként kezelték, továbbá tárgyaljuk a 20. századi nyelvtanokat, amelyek szerint a melléknévi igenév igealak, végül pedig felhívjuk a figyelmet a 21. századi trendre, amelyet az oktatási szakirodalomban, valamint a széles közönségnek szánt weboldalakon is nagyon világosan látunk: a melléknévi igenév önálló szófaji státuszának visszaadására. Tárgyaljuk a melléknévi igenév megítélését más nyelvekben, például a németben, az angolban és az oroszban is. Érveket is szolgáltatunk arra vonatkozóan, hogy miért hivatkoznak a melléknévi igenévre önálló szófajként, rámutatva az akadémiai nyelvtanok azon állításainak hibáira, amelyek a melléknévi igenév igealakként való besorolását indokolják. Az egyik nyelvtan szerint ennek az az oka, hogy a melléknévi igenév szükséges az összetett igeidők képzéséhez. Mindazonáltal néhány melléknévi igenév csoportja elegendő: a jelen, a múlt ismétlődő és az egyszerű múlt idő nominativusai. A többi, összehasonlíthatatlanul nagyobb számban előforduló alakot nem használják igeidők képzésére, mégis igealakokként kezelik őket. Még több hiányosságot figyeltünk meg, amikor a melléknévi igenévre igealakként hivatkoztak: magában az igedefinícióban is következetlenségek találhatók: az „ige” olyan szófajként van leírva, amely csak a személyragozott ige morfológiai kategóriáit sorolja fel. Logikailag ebben az esetben mindezeket a kategóriákat fel kellene sorolni, beleértve mind az esetet, mind a nemet, azaz hogy milyen igenevek have if they are verb forms. Az az állítás, miszerint az igeneveket az igei nem és igeidő miatt sorolják az igékhez, categories joining them with verbs and it is not convincing because non-personalized verbs do not have voice morphemes does not imply voice hence. That is why we cannot join olyasmivel ruházza fel az igenevet, amivel az ige nem rendelkezik. DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ. Milyen szófaj a melléknévi igenév? |19 KULCSSZAVAK: grammatika, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szófajok, ige, igealakok, igenév, félig igenév, gerundium. DAIVA ŠVEIKAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]