„Gėlės“ samprata aiškinamuosiuose žodynuose

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas A VIRÁG FOGALMA A MAGYARÁZÓ SZÓTÁRAKBAN KULCSSZAVAK: szótár, jelentés, jelentésárnyalat, definíció, virág. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK E tanulmány kutatásának tárgya a gėlė főnév jelentésének (réikšmės) és jelentéseinek (-ių) a litván, lett, orosz és angol nyelv magyarázó szótáraiban közölt meghatározása. Általában véve a növények témája a nyelvészeket, az irodalomtudósokat és az etnológusokat, illetve másokat is foglalkoztat. A gėlė szó azonban mindeddig nem részesült a nyelvészek nagyobb figyelmében. Különböző tanulmányok jelentek meg egyes virágnevek témájában, például : Aurelija Gritėnienė az ibolya képét vizsgálta (2014), Rūta Kazlauskaitė a virágzó mák (2010), valamint a virágzó napraforgó képzeteit elemezte (2014). Džiuljeta Maskuliūnienė és Regina Kvašytė a virágnevek szemantikáját vizsgálták Janina Degutytė és Arturas Guoba gyermekeknek szóló költészetében (2010). Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a gėlė szó nagyon konkrét, világos, könnyen felismerhető és érthető. E szó jelentésének (jelentéseinek) meghatározásait a litván és az említett nyelvek értelmező szótáraiban, valamint más forrásokban megvizsgálva azonban számos kérdés merül fel. 1 A tanulmány célja annak megállapítása, hogy hány jelentése lehet a gėlė szónak, továbbá a gėlė jelentése(i) meghatározásának sajátosságainak összehasonlítása a litván, lett, orosz és angol nyelv értelmező szótáraiban, valamint javaslatok megfogalmazása e szó Köznyelvi litván nyelv szótárában (a továbbiakban – BŽ) való bemutatására. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: a gėlė jelentésének (jelentéseinek) meghatározásakor leggyakrabban választott jegyek megállapítása, annak tisztázása, hogy hagyományos vagy kognitív megközelítést követnek-e leggyakrabban, valamint a litván nyelvi szótárakban megadott meghatározások összehasonlítása a lett, orosz és angol nyelvi szótárak meghatározásaival. Amint Aloyzas Gudavičius állítja, az összehasonlító szemantikai kutatások nagyon fontosak a valóság nyelvi kategorizálásának sajátosságai meghatározásában: „a sajátosságok a nyelvben talán a legvilágosabban a szó jelentésstruktúrájában tükröződnek, ez pedig leginkább más jelentésekkel, különösen más nyelvek megfelelő jelentéseivel összehasonlítva válik szembetűnővé” (Gudavičius 2009: 93). Ezért ebben a tanulmányban nemcsak a litván nyelv értelmező szótáraiban megadott gėlė jelentését határoztuk el megvizsgálni, 1 A Visuotinė lietuvių enciklopedija (a továbbiakban – VLEe), a Laisvoji enciklopedija (a továbbiakban – Vikipedija) és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas értendő alatta. Az utóbbi forrás anyagát a szerzők egy másik, e folyóiratkötetben megjelent tanulmányukban részletesen elemzik. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |2 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szótárban, hanem azt is összehasonlítani, hogyan határozzák meg a virágot a legközelebbi szomszédaink, a lettek, az oroszok, valamint hogy mennyire tolimesni anglai 2 . Kristina Rutkovska és munkatársai (2017: 30) szerint „[a] nyelvi egység jelentését, mint az emberi világ értelmezésének eredményét, a kultúra határozza meg, és ezt <...> fel kell tüntetni a definícióban”. Más szóval, a különböző népek szótáraiban ugyanazokat a szavakat eltérően határozhatják meg, azaz azokat a jellemzőiket emelhetik ki, amelyek éppen az adott néphez tartozó emberek számára fontosak és felismerhetők. Ebben a tanulmányban a szótári rekonstruojamas leksikografinis gėlės vaizdas 3 skirtingose kalbose. Apie šio vaizdo skirtumus ir jelentésmeghatározások és az illusztrációs példák alapján, a hasonlóságokról a továbbiakban lesz szó. A jelentések a szótárakban leggyakrabban a jelentésmeghatározás hagyományos vagy kognitív stratégiája alapján határozhatók meg. A továbbiakban bemutatjuk a hagyományos és a kognitív definíciók közötti különbségeket. A hagyományos definícióban gyakran alkalmazzák a 4 tudományos ismeretek elemeit, ezáltal a valóság egy elemének lehető legobjektívebb képét kívánják közvetíteni; a kategória hierarchikus belső struktúrájára támaszkodnak, amelyet a nemfogalom (hiperonim fogalom) és az alacsonyabb szintű (hiponim) fogalmat jellemző specifikus (megkülönböztető) jegyek alkotnak (Gudavičius 2009: 70–72; Rutkovska és munkatársai 2017: 30). A kognitív definíció a mindennapi, személyes tudáson alapul, amely a beszédaktus során a szó 5 megemlítésekor a tudatban aktiválódik; a lexikai jelentés valamennyi jegye – a központi és a pasaulio pažinimu ir patyrimu; joje stengiamasi parodyti, kokios asociacijos kyla kalbėtojo periférikus jegyek – tükröződik, anélkül hogy éles határt húznánk az úgynevezett denotatív és konnotatív jegyek között, különösen, ha az utóbbiak bizonyos megszokott kontextusokhoz kapcsolódnak (Gudavičius 2009: 70–72; Rutkovska és mtsai 2017: 30). Megemlíthető, hogy a BŽ szerzői gyakran ötvözik a szó jelentésének hagyományos (inkább tudományos) és kognitív definícióját (bővebben lásd: Gaidienė, Liutkevičienė 2017). 1. A GĖLĖ SZÓ ÉS SZINONIMÁINAK DEFINÍCIÓI A LITVÁN NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan definiálják a gėlė szót a Litván nyelv szótárában (a továbbiakban – LKŽe). Meg kell említeni, hogy az LKŽe-ben a gėlė szinonimái is rögzítve vannak: žolynas, × kvietka, ×kvietkas, 6 2 A BŽ szerzői a szótár szövegének megírásakor a jól ismert (különösen az ebben a tanulmányban bemutatott) külföldi kalbų žodynų (latvių, rusų ir anglų kalbų) patirtimi,. 3 A lexikográfiai világkép terminusáról bővebben lásd: Rutkovska és mtsai 2017: 31. 4 Ezt klasszikus, szótári definíciónak is nevezik. 5 Jerzy Bartminski (1988), A. Gudavičius (2009), K. Rutkovska és mtsai (2015) és mások munkáiban a kognitív definíció terminust használják. 6 Az LKŽe-ben a „×” különleges jellel jelölik a köznyelvben nem ajánlott kölcsönszavakat. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |3 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 koszorú, azonban ezeket ebben a tanulmányban nem fogják nagyon részletesen tárgyalni, 7 csupán rajtuk keresztül mutatják be, mennyi bizonytalanság merül fel a virágot megnevező elnevezések jelentéseinek vizsgálatakor. 1 LENTELĖ. Gėlės, kvietkos, kvietko, žolyno ir vainiko reikšmių apibrėžtys LKŽe Címszó A szó jelentésének kvietka 1. 6. gėlė11 virág 1. szépen virágzó vagy dísznövény, növényzet8 kvietka (fehéroro1. virág, sz квeткa) meghatározása növényzet9 növényzet 2. virág | szobanövény10 kvietkas koszorú az LKŽe-ben lásd Amint látható, a gėlė szó meghatározása az LKŽe-ben: „szépen virágzó vagy dísznövény, növényzet”. Más szóval a gėlė szóval kétféle növényt neveznek meg: a) olyan növényeket, amelyek szépen virágoznak; b) olyan növényeket, amelyek egyszerűen díszesek, szépek (de nem feltétlenül van szép viráguk). Tehát az LKŽe a gėlė szó meghatározásában a látással érzékelhető legjellemzőbb tulajdonságokat rögzíti – a virágzást és magának a virágnak a szépségét. Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált szótárban a kvietka (kvietkas), žolynas és vainikas szavakat szinonimikusan határozzák meg, így érthető, hogy a szótárban ezeket a szavakat szinonimáknak tekintik. Mindazonáltal szembetűnő néhány, az LKŽe gėlė szó lexikográfiai 12 szócikkében közölt illusztrációs példa: A réteken žolynasok nőnek, a virágoskertben pedig virágok. Ezek papírból készült kvietkai, a virágoskertben pedig virágok vannak. A szobai virágok, a kvietkák – a virágoskert növényei (LKŽe). Ezek a mondatok azt mutatják, hogy az emberek tudatában a gėlė, kvietka (kvietkas) és žolynas nem egészen ugyanazt jelentette – különbözött növekedési helyük, másrészt ezek a példák ellentmondanak egymásnak, vö.:  gėlė – a virágoskertben nő, de a réteken nem; a szobában nő, de a virágoskertben nem;  kvietka (kvietkas) – papírból készül, a virágoskertben növő növényt azonban nem nevezik így; A virág a kertben nő, de nem a szobában. 7 Természetesen mindezek a szavak csak egy jelentésben szinonimák. 8 Az LKŽe a gėlė szónak egy másik jelentését, a ‘kék szellőrózsa’ jelentést is megadja, de ebben az esetben ez nem releváns. 9 A kvietka szónak az LKŽe szerint még három jelentése van: ‘virág’, ‘virágokból vagy lágyszárú növényekből álló csokor’ és ‘ékszer’. 10 A žolynas szónak az LKŽe szerint több jelentése van: ‘bármilyen lágyszárú (növekvő vagy vágott) növény’, ‘gyom’, ‘gyógynövény’, ‘rét, gyep’, ‘virágágyás, kert’, ‘herbárium’, ‘csokor’. 11 A vainikas szónak az LKŽe szerint több jelentése van, amelyek közül az első: ‘virágokból vagy más lágyszárú növényekből font koszorú (ált. kerek)’. 12 Sinonimų žodyne pateikiami tokie gėlės sinonimai – žolynas, vainikas (plačiau žr. http://lkiis.lki.lt/sinonimu). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |4 a _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Dar palyginkime sakinius, kuriais žodžio kvietkas vartosena iliustruojama jo lexikográfiai szócikkben: Kvietkai tik tie, kurie su kvietkais (su ‘žiedais’ – paaiškinta straipsnio autorių), o tep tai vis žolynai (LKŽe), és a žolynas szó szócikkében: Dabar kvietkai, o labai senai tai žolynai sakė (LKŽe). A bemutatott illusztratív példákból tehát látható, hogy megkísérlik bemutatni a kvietka és a žolynas közötti különbségeket. A szótár további anyaga azonban ezt nem támasztja alá. A tárgyalt illusztratív példák alapján a gėlė szó jelentheti a szobanövényt vagy a kerti virágot. Az LKŽe-ben azonban olyan illusztratív mondatok is vannak, amelyekből a gėlė jelentése nem derül ki, például: : A virágok nyíltak. A virágok között vannak szép virágúak, és vannak teljesen virágtalanok is. A második virág virágzott, miközben felkelt a hold. Az LKŽe-ben a kvietka (kvietkas) szóhoz megadott további szemléltető példákat megvizsgálva e szó jelentésének három, a kvietka (kvietko) növekedési helyével kapcsolatos árnyalatát különíthetjük el:  Egyszerűen virág (a növekedési hely pontos megjelölése nélkül). Gyakrabban feltételezhető, hogy mezei vagy kerti virágról van szó (pl. priraškė kvietkų glėbį – aligha virágcserepekből), de lehet termesztett virág is (pl. palaistyk kvietkus, azaz kerti és szobanövényeket is, de nem mezei virágokat). További szemléltető példák: Jau ir kvietkai pražydo. Kvietkų kvepalas man patinka. Priraškė ji man kvietkų pilną glėbį. Kvietkelių žydžiant nebematyti. Bitelė … nuog kvietkelio lig kvietkeliu[i] renka žiedų dulkeles. Tavasszal minden virág kivirágzott. A földön virágocskák nyílnak. Öntözd meg a virágokat.  Kerti virág, például. : Bement a kertbe, és virágot szed. A ruta a legszebb virág. A bazsarózsa szép virág. A kertben szép virágocskákat fogok termeszteni. A gyermeket óvodába viszem, a virágoskertet három virágszállal látom el.  Szobanövény, pl.: : Én anyácskámnál olyan vagyok, mint az ablakban a virág. Saját anyácskámnál olyan vagyok, mint az ablakban a virág, nálad pedig, legénykém, mint a sarokban a seprű. Az ablakocskán virágok nyíltak, a kezecskéken pedig virágocskák ragyogtak. A hivatkozott LKŽe-mondatokból világossá válik, hogy a „žolynas” szóval olyan növényeket is neveznek, amelyek nem feltétlenül réteken nőnek (ahogyan az a korábban említett „A réteken füvek nőnek, a virágoskertben pedig virágok” mondatból tűnt). Nézzük meg, milyen jelentésárnyalatok különíthetők el a „žolynas” jelentésében e szó LKŽe-ben közölt további illusztratív példái alapján:  Egyszerűen virág (a termőhely pontos megjelölése nélkül), pl.: : Szép a füvecske, de nem tudom, mi a neve. A lányok füvecskéket szórtak. Éppen a füvek virágzása. Húgocskám, vendégem, hol szedted a füvecskéket, hol fontad a koszorúcskát. Lábuk alatt a füvecskék hervadtak, a mi fiútestvéreink pedig, mint a levelek, hullottak.  Kerti virág (a ház, a porta mellett, elültetett, elvetett vagy konkrét kerti virágként megnevezett), pl. : Nekem minden füvecskénél szebb a dáliám. Füveket ültet ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |5 féle – _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 sarkantyúvirág, körömvirág. Mákot, sárga gyomnövényt vetettem. Az asszonyok szép kerítést készítettek, virágokkal ültették be. A ház mellé virágokat kell ültetni. Szép virágokat nevelt magának. A gereblyét a kertben, a virágok között tettem le: azt gondoltam, pihenek egyet, és a gereblyém is pihenjen.  Szobanövény (a szótárban kiemelt jelentésárnyalat), pl. Nála a gyógynövények minden évben beterítik az egész ablakpárkányt. Volt egy ilyen növényem, eső előtt a levelei nedvesek és csöpögnek. Így elhelyezve a növény nem díszíti az ablakot. Hosszú idő után elhervadnak a növények. Vizet öntök, meg kell itatni a növényeket. Az LKŽe-ben nincs sok koszorúra vonatkozó illusztratív példa, ezért nem lehet elkülöníteni az olyan árnyalatokat, mint a virág, a virágocska (virágocska) és a növény, vö. A koszorúk gyönyörű fürtökben virágoznak. Ne törd le a koszorút. Szedj koszorúkat. Náluk mindenütt koszorúk vannak – az ablakpárkányokon is, meg a tisztaszobában az asztalon is [vízbe téve]. A közölt példákból látható, hogy ebben az esetben a legfontosabb a „virág” – a koszorú virágzik, szedhető és díszként vízbe tehető. Megjegyzendő, hogy a köznyelvben a koszorú e jelentései már nebėra. Így arra lehet következtetni, hogy mind a négy szó – gėlė, kvietka (kvietko), žolynas, vainikas – jelentése az LKŽe anyaga alapján alig különbözik. A Lietuvių kalbos atlase (a továbbiakban – LKA; 1977: 188–189) pedig ez olvasható: „A virágzó vagy dísznövény elnevezéseként használt gėl régi elterjedési területe az LKA-ban rögzített anyagból nem rajzolódik ki – a térkép lényegében ennek az elnevezésnek a jelenlegi használati területét tükrözi, amely az utóbbi évtizedekben különösen az irodalmi nyelv hatására jelentősen megnövekedett. <...> A žolno / žol s jelentését néha így is magyarázzák: „szobanövény” <...>, „szobavagy kerti virág” <...>, „kerti virág”<...>, „mezei virág” <...>, „a rét, a kert virágzó és nem virágzó növénye” <...>, „sokféle virág” <...>. A vainìkas elnevezés jelentését egyes helyeken így magyarázzák: „virág vagy virágzat” <...>, „virágzó virág” <...>. Az LKA anyaggyűjtőinek megjegyzései azt mutatják, hogy a kvietkà / kvietkù egyes helyeken csak virágzó <...>, kerti <...>, szobanövényként tartott <...>, leszakított <...> virágot, virág kelyhét <...>, virágot és virágcsokrot jelöl <...>“. Jelentős az LKA-ban (1977: 188) közölt lábjegyzet is: „Egyes helyeken gėlè-nek csak a kis méretű, <...>, virágzó <...>, szép <...> lágyszárú növényt, papírból készített virágot <...> nevezik.” Nézzük meg ezután, hogyan határozza meg a vizsgált szavakat a Kortárs litván nyelv szótára (a továbbiakban – DŽ7i). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |6 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. TÁBLÁZAT. A virág és a 13 lágyszárú növény jelentésének meghatározásai a DŽ7i-ben A címszó A szó jelentésének meghatározása a DŽ7i-ben gėlė szépen virágzó vagy szép levelekkel rendelkező növény: Szobanövények. Kerti, vadon élő, réti, erdei virág. Virágcsokor. Pamerk ~es žolynas 1. žolė, gėlė14: Darželio ~ai. Vartai papuošti ~ais. Pilni laukai ~ų. Mano ~liai žydėti pradėjo (poez.). DŽ7i žodžio gėlė reikšmės apibrėžtis beveik tokia pati, kaip ir LKŽe, tik sukonkretinta, kas yra tas ‘dekoratyvinis augalas’ (žr. 2 lentelę). Taigi ir DŽ7i gėlė suvokiama kaip a) olyan növény, amely szépen virágzik, vagy b) olyan növény, amelynek szép levelei vannak, azaz a meghatározásban a látás által érzékelhető virág legtipikusabb jellemzői – a virágzás és a szép levelek – kerülnek rögzítésre. A žolynas szó DŽ7i szerinti jelentése nemcsak ‘virág’, hanem ‘fű’ is. Ez meglehetősen zavaró, különösen akkor, amikor egyetlen meghatározásban szerepel, mivel az ember tudatában a fű és a virág két különböző dolog. Talán azonban érthető, miért jártak el így – a žolynas ‘virág’ jelentése eltűnőben van, és a žolynas szó az ember tudatában egyre inkább nem virágot, hanem bármilyen lágyszárú növényt kezd jelenteni. Ha összehasonlítanánk a žolynas szó jelentéseinek az LKŽe-ben és a DŽ7i-ben szereplő meghatározásait a BŽ-ben megadott meghatározással, látnánk, hogy a BŽ-ben egyáltalán nem marad meg a žolynas ‘virág’ jelentése, a žolynas meghatározása ‘bármilyen lágyszárú növény’: A kert lágyszárú növényei. A lucerna 15 nélkülözhetetlen lágyszárú növény a tejtermelő gazdaságban. Ökológiai illatos gyógynövénytermesztő gazdaság. Összefoglalva megállapítható, hogy a gėlė szó jelentésének az LKŽe-ben és a DŽ7i-ben adott meghatározása nagyon általános, nem konkrét, vagyis csak a látással érzékelhető virág legtipikusabb jegyei szerepelnek benne – a gėlė lehet szép virágú vagy szép levelű, tehát a jelentésmeghatározás kognitív stratégiája felé hajlik. A két szótárban közölt, vizsgált példákat figyelembe véve azonban felmerül a kérdés, hogy nem kellene-e a gėlė jelentéseinek több változatát elkülöníteni. Az LKŽe-ben, amint említettük, elkülönítették a ‘szobanövény’ jelentésárnyalatot. Néhány, az LKŽe-ben szereplő illusztráló mondat arra utal, hogy a kerti, mezei és házi virágokra még különböző szavakat is használtak – gėlė, kvietka (kvietkas), žolynas, ezek azonban elszigetelt, nem rendszerszerű használati esetek voltak. Ezenkívül az illusztráló példákban: Visas gėles sumerkė (LKŽe) és Gėlių puokštė. Pamerk gėles 13 Žodis kvietka (kvietkas) yra neteiktinas bendrinei kalbai, todėl DŽ7i jo nėra. Žodžio vainikas reikšmė (DŽ7i) a ‘gėlė’ értendő, amelyet ebben a szótárban szintén már nem rögzítenek. 14 A žolynas szónak a DŽ7i-ben további két jelentése van: ‘hely, ahol valamilyen fű nő’ és ‘fűfélék gyűjteménye’. 15 A žolynas szónak a BŽ-ben további két jelentése és egy jelentésárnyalata van: ‘füvekkel benőtt hely | olyan talajtakaró, amely természetes úton növő vagy vetett takarmányfüvekből áll’ és ‘fűfélék gyűjteménye, csokor’. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |7 vágott _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 virág, tehát itt már nem az egész növényről (virágról), hanem annak egy részéről – gyökerek nélkül – van szó. Emlékeztetni kell arra, hogy az LKŽe szótárban a kvietka (kvietkas) szó jelentése még ‘virág’. Az említett példák tehát azt mutatják, hogy a gėlė szó valószínűleg nem egyetlen jelentéssel rendelkezik, és a fő jelentést is több tipikus virágjegy megemlítésével kellene meghatározni. Érdemes megvizsgálni, hogyan határozzák meg a virágot, és hány jelentését különítik el más nyelvek szótáraiban. 2. A GĖLĖ SZÓ MEGHATÁROZÁSAI A LETT NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogyan határozzák meg a virágot két lett értelmező szótárban – az MLVV-ben és az LLVV-ben. 3. TÁBLÁZAT. A gėlė szó jelentésmeghatározásai lett nyelvi Žodynas szótárakban A gėlė szó (lettül puķe) 2. Virág (általában szárral) <...> a Realijų požymiai, meghatározásban MLVV 1. Dísznövény, virágzó lágyszárú ‘virágzó’, ‘kerti vagy vadon termő | Díszes lágyszárú növény vagy díszítésre <...> 2. (a virág mint növényrész) ‘virága van’, ‘ált. növény, 1. (a virág mint növény) növény’, továbbá félcserje <...> ‘virágzó’, ‘lágyszárú növény vagy félcserje’ | (szobanövény) „dísznövény”, „füves | vagy növény”, „a házat díszítő” rögzített meghatározásokban szára van’ LLVV 1. Díszes, virágzó (a szépség 1. (a ‘díszes’, vagy vadon termő) félcserje <...> „füves növény vagy beltéri | Díszes (virágzó neziedošs) telpu augs <...> 2. Virág (általában szárral) <...> 2. (a virág mint növény) „dísznövény”, lágyszárú növény, továbbá félcserje” (szobanövény) „dísznövény”, „virágzó nežydintis’, ‘naminis augalas’ virág mint növény része) „virággal rendelkezik”, „rendsz. „szárral rendelkezik” Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a lett nyelv értelmező szótárai jelentés szerint megkülönböztetik a virágot mint „növényt” és a virágot mint ennek a „növénynek a részét”, azaz „virág (általában szárral)” (lásd a 3. táblázatot). Az utóbbi jelentést még úgy is meg lehetne határozni, mint „gyökér nélküli növény”, „leszakított növény ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |8 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (virág)” vagy hasonló. Ez a megkülönböztetés logikusnak tűnik, mivel a szótárakban rendszerint jelentésekkel vagy jelentésárnyalatokkal különítik el (ha az elnevezés megegyezik) például a gyümölcsöket és az azokat termő növényeket (kriaušė – „fa”, kriaušė – 16 „gyümölcs”; bananas – „trópusi növény”, bananas – „gyümölcs”). A vizsgált esetben is ugyanez a viszony áll fenn – a növény és annak része. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a gėlė első jelentése („növény”) mind az MLVV-ben, mind az LLVV-ben két, a virág növekedési helyével kapcsolatos jelentésárnyalattal rendelkezik: 1) „a szabadban növő virágok” és augančios gėlės’ iliustraciniai pavyzdžiai (LLVV – ir apibrėžtis) rodo, kad turima omenyje ir 2) „a házban növő virágok”. Az olyan jelentésárnyalatról van szó, mint „az ember által a szabadban vetett vagy ültetett, virágoskertekben, valamint a réteken vagy hasonló helyeken vadon, maguktól növő virágok, vö. : Virágokat ültetni a kertbe (Virágokat ültetni a virágoskertbe); A réten különféle virágok nőttek (A mezőn különféle virágok nőttek); Mezei virágok (Mezei virágok). Az árnyalatok ilyen elkülönítése szintén teljesen megalapozottnak tűnik, mivel a kertekben növő virágok általában csak lágyszárú növények (de nem cserjék vagy félcserjék). A lett nyelvi szótárakban szereplő „gėlės” szó meghatározásait illetően meg kell jegyezni, hogy azok részletesebbek, mint a litván nyelvi szótárakban e szóhoz megadott meghatározások – már csak azért is, mert nem egy, hanem három jelentést (jelentést vagy árnyalatot) különböztetnek meg. A 17 fő jelentés a virág legjellemzőbb tulajdonságait határozza meg: ‘virágzó’, ‘dísznövény’ (érzékszervileg észlelhető tulajdonságok); ‘kerti vagy vadon élő növény’ (a termőhely tulajdonsága); ‘lágyszárú növény vagy félcserje (tudományos osztályozás). Mindkét szótár első jelentésárnyalatának (azaz a „szobanövények”) meghatározásában a virág külső jegyeként a „dísznövény” (azaz dekoratív, szép) szerepel; az LLVV azt is megjegyzi, hogy „virágzó vagy nem virágzó” lehet (tehát a virágnak nem feltétlenül kell a virága alapján felismerhetőnek lennie). E jelentésárnyalat másik, mindkét szótárban rögzített jegye a növény rendeltetését tárja fel – „a lakás díszítésére szolgáló növény” (vagy egyszerűen „szobanövény”). A mindkét szótárban megadott második jelentés egyetlen feltüntetett virágjegye a „virág (általában szárral)”. Így a lett nyelv értelmező szótárai a gėlė szó három jelentését (vagy 18 jelentésárnyalatát) különböztetik meg, amelyeket inkább kognitív jelentésmeghatározási stratégia alapján definiálnak. 16 A BŽ szerzői azt az álláspontot képviselik, hogy például a növényt és annak részét jelentések, nem pedig jelentésárnyalatok alapján kell megkülönböztetni. A BŽ szerzőinek ezt az álláspontját az is megerősíti, hogy egyes esetekben a növényt és annak részét még különböző szavakkal is megnevezik, például obelis – obuolys; juodmedis „fa” – persimonas „annak gyümölcse”. 17 A litván nyelvben – nem félcserjék, hanem cserjék. Vö. VLEe: „g lės, dekoratív célból a szabadban, szobában vagy üvegházban termesztett egyéves, kétéves vagy évelő lágyszárú növények, ritkábban cserjék (a cikk szerzői kiemelése), amelyeknek dekoratív virágaik, leveleik, száraik vannak. <...>“ (lásd: https://www.vle.lt/Straipsnis/geles-43169); vö. A Wikipédiát: „A virágok többsége lágyszárú növény, a többi cserje (a cikk szerzői kiemelése)“ (lásd: https://lt.wikipedia.org/wiki/Gėlė). 18 Valójában a lett nyelv szótárai a gėlė két jelentését különböztetik meg, azonban a szótárakban megadott egyik jelentésnek még van egy jelentésárnyalata is. A könnyebbség kedvéért a cikk szerzői az ilyen esetekben a jelentésárnyalatot külön jelentésként számítják, és ezt írják: „jelentés (vagy jelentésárnyalat)“. Megjegyzendő, hogy ha a szótárakban jelentésárnyalatot különítenek el, akkor ez tekinthető úgy, hogy ez már nem a szó „egységes“ jelentése. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |9 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 3. A GĖLĖ SZÓ MEGHATÁROZÁSAI AZ OROSZ NYELV ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAIBAN Nézzük meg, hogyan határozzák meg a gėlė szót az orosz nyelv értelmező szótárai – СЕМ, МАКС és TСД. 4 LENTELĖ. Žodžio gėlė reikšmių apibrėžtys rusų kalbos žodynuose Žodynas A gėlė szó (oroszul цветок) Realijų požymiai, meghatározása a meghatározásokban СЕМ19 1. (мн. цветки', -о'в). Орган размножения цветковых растений с венчиком из лепестков вокруг пестика и тычинок <...> 2. (мн. цветы', -о'в). Травянистое растение, в пору цветения имеющее яркую, часто ароматную, распускающуюся из бутона головку или соцветие <...> 3. (мн. цветы', -о'в). Яркая, часто ароматная головка или соцветие на стебле травянистого растения (цветка во 2 знач.) <...> 1. (a virág mint szaporítószerv) ‘a bibe körül szirmokból álló pártája és porzói vannak’ növény’, ‘a 2. (a gėlė mint növény) ‘lágyszárú virágzás idején a virágrügyből kibomlott, feltűnő, gyakran illatos virágja vagy virágzata van’ 3. (a virág mint a növény része) „feltűnő, gyakran illatos virága vagy virágzata van”, „szára van”, „a lágyszárú növényekhez tartozik” МАКС 1. (мн. ц в е т ы и спец. ц в е т к и ). Часть растения, обычно имеющая вид венчика из лепестков, окружающих пестик с тычинками. <...> | Бот. Такая часть растения как орган 1. (a virág mint a növény része) „a növény része”, „a bibe és a porzók körül sziromlevél-koronája van” | (a virág mint szaporítószerv) „a növény része”, Megtekintették még az orosz nyelv értelmező szótárát, a Толковый словарь русского языка (ТСОШ) címűt is, de abban az anyagot gyakorlatilag a 19 СЕМ-hez hasonlóan mutatják be, ezért a táblázatba nem került be. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |16 az _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 átlagos litván nyelvhasználó számára a virág nemcsak lágyszárú növénnyel, hanem cserjével vagy félcserjével is társulhat. 7. Szinte valamennyi vizsgált szótárban általában a virág jelentéseinek hagyományos és kognitív meghatározásai ötvöződnek. A kognitív jegyek közül leggyakrabban a következőket említik: a virág feltűnősége (pl. „gyakran élénk színű”), illata (pl. „gyakran kellemes illatú”) és rendeltetése (pl. „(szép) virágai miatt termesztett növény”, „ajándékként használják”). A vizsgált szótárak közül a COLLINS követi inkább a virág jelentéseinek kognitívabb meghatározási stratégiáját. Csak ebben a szótárban, a ‘virág mint a növény része’ jelentés meghatározásakor szerepel a ‘csak rövid ideig él’ jegy. 8. A virág jelentéseinek a litván, lett, orosz és angol nyelv értelmező szótáraiban szereplő meghatározásait elemezve meg kell állapítani, hogy a litván nyelv szótáraiban e szó jelentéseinek több jelentést kellene elkülöníteniük. Már az utóbbi szótárak illusztrációs példái is azt mutatják, hogy a gėlė szónak két jelentése van – ‘virág mint növény’ és ‘leszakított virág’. Valószínű, hogy a litván nyelvben a gėlė szónak van egy harmadik jelentése is – ‘virág mint virágzat’. Ezt a feltevést azonban korpuszok és felmérések adatai alapján kell ellenőrizni. Nyilvánvaló, hogy a litván nyelv értelmező szótáraiban a gėlė szó jelentéseit részletesebben kellene meghatározni, nagyobb mértékben támaszkodva a jelentés kognitív meghatározási stratégiájára (amikor elsőbbséget kapnak a minket körülvevő valóság kategorizálása során kiemelt, és ezért a szótár olvasója számára könnyen felismerhető denotátumjegyek), például hangsúlyozva a virág színbeli különlegességét, illatát, megjelölve rendeltetését, talán még létezésének időtartamát is stb. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor a Köznyelvi litván nyelv szótára számára megírják a virágról szóló lexikográfiai szócikket. ŠALTINIAI BŽ: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Redaktorių kolegija: D. Liutkevičienė (vyr. redaktorė), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė. (rengiamas). – Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. CAMBRIDGE: Cambridge Dictionary. Prieiga internete: http://dictionary.cambridge.org/dictionary/english/. COLLINS: Collins English Dictionary. Prieiga internete: https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/. DŽ7i: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas: 7-as patais. ir papild. leid. Vyr. red. Stasys Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012; elektroninis variantas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. Flower bank. Prieiga internete: http://www.flowerbank.ru/?p=6522. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |17 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LKA: Lietuvių kalbos atlasas 1: Leksika, Vilnius: Mokslas, 1977. LKŽe: Lietuvių kalbos žodynas (t. 1–20, 1941–2002): elektroninis variantas. Redaktorių kolegija: Gertrūda Naktinienė (vyr. redaktorė), Jonas Paulauskas, Ritutė Petrokienė, Vytautas Vitkauskas, Jolanta Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete: www.lkz.lt. LLVV: Latviešu literārās valodas vārdnīca. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/llvv/. LRTB: Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt. MACMILLAN: Macmillan Dictionary. Prieiga internete: http://www.macmillandictionary.com/. MERRIAM-WEBSTER: Merriam-Webster Dictionary and Thesaurus. Prieiga internete: https://www.merriam-webster.com/. MLVV: Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Red. I. Zuicena, A. Roze. Prieiga internete: http://www.tezaurs.lv/mlvv/. OXFORD: Oxford Dictionaries. Prieiga internete: https://en.oxforddictionaries.com/. Sierra Flower Finder. Prieiga internete: http://www.sierraflowerfinder.com/en/c/roses/12?page=1&flt=0. SŽ: Sinonimų žodynas / Antanas Lyberis. 2-asis patais. leid. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2002, XIV, 586 p.; elektroninis variantas, 2015. Prieiga internete: https://lkiis.lki.lt. Vikipedija. Laisvoji enciklopedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Pagrindinis_puslapis. VLEe: Visuotinė lietuvių enciklopedija: elektroninis variantas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2018. Prieiga internete: https://www.vle.lt. МАКС: Словарь русского языка. Под ред. А. П. Евгеньевой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. СЕМ: Русский семантический словарь. Отв. Ред. Н. Ю. Шведова. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. TСД: Толковый словарь живaго великорусского языка. Владимира Даля. Prieiga internete: http://slovardalja.net/search.php. ТСОШ: Толковый словарь русского языка С. И. Ожегова и Н. Ю. Шведовой. Prieiga internete: http://slovari.ru/search.aspx?s=0&p=3068. IRODALOM Bartmiński J. 1988: A kognitív definíció mint a konnotáció leírásának eszköze. – Konnotáció. Lublin: UMCS Kiadó. ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Gėlės samprata aiškinamuosiuose žodynuose |18 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Gaidienė A., Liutkevičienė D. 2017. A jelentésmeghatározás sajátosságai a Litván köznyelv szótárában: növények és állatok. – Bendrinė kalba 90, 1–47. Online elérhető: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gritėnienė A. 2014. A májvirág képe a kortárs litván prózában. – Lietuvių kalba 8, 1–11. Online elérhető: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviukalba/article/view/95/75. Gudavičius A. 2009: Etnolingvistika: tauta kalboje, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Kazlauskaitė R. 2010. A virágzó pipacsok képe a litván költészetben. – Filologija 15, 53–70. Kazlauskaitė R. 2014. A virágzó napraforgó képe a litván költészetben. – Res Humanitariae XVI, 86–107. Maskuliūnienė D., Kvašytė R. 2010. A virágnevek szemantikája Janina Degutytė és Artūras Guoba gyermekeknek szóló költészetében. – Filologija 15, 99–113. Rutkovska K., Smetona M., Smetonienė I. 2017. Értékek a litván világképben, Vilnius: Akademinė leidyba. Beérkezett 2018. 07. 12. Elfogadva 2018. 11. 12. A VIRÁG (LIT. GĖLĖ) SZÓ FOGALMA IN DICTIONARIES Ö s s z e f o g l a l á s A tanulmány a flower főnév jelentéseivel és azok meghatározásaival foglalkozik a litván, lett, orosz és angol nyelv szótáraiban. A vizsgálat feltárta, hogy a litván szótárak a flower szó jelentésének csupán egy változatát adják meg. A lett, orosz és angol szótárak ugyanezen szó több jelentését is azonosítják. A vizsgált szótárak csaknem mindegyike általában egyesíti a flower jelentéseinek hagyományos definícióit és azok kognitív megfelelőit. A leggyakrabban említett kognitív jellemzők a következők: a virág színének élénksége (pl. „általában élénk színű”), illata (pl. „rendszerint kellemes illatú”) és rendeltetése (pl. „(szép) virágaiért termesztett növény”, „ajándékként használják”). ANŽELIKA GAIDIENĖ, DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A virág fogalma az értelmező szótárakban |19 _____________________________________________________________________________ BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Miután elemeztük a flower szó jelentéseinek meghatározásait a litván, lett, orosz és angol szótárakban, el kell ismernünk, hogy a litván nyelv szótárainak e szó több jelentését kellene tartalmazniuk. Az utóbbi szótárak szemléltető példái azt mutatják, hogy a flower szónak két jelentése van: „virág mint növény” és „leszakított virág”. Valószínű, hogy a litván nyelvben a flower szónak van egy harmadik jelentése is, mégpedig „virág mint virágzat”. Ezt a feltételezést azonban korpuszokból és felmérésekből származó adatokkal kell ellenőrizni. A litván nyelv szótárainak a jelentés definícióját a virág színbeli különbségének és illatának hangsúlyozásával, rendeltetésének, more detailed definitions of the word flower, in greater reliance on the cognitive strategy of the esetleg élettartamának megadásával és így tovább kellene nyújtaniuk. Ezeket kell figyelembe venni a virág lexikográfiai szócikkének megírásakor a Litván köznyelv szótára (Bendrinės lietuvių kalbos žodynas). KULCSSZAVAK: szótár, jelentés, jelentésárnyalat, definíció, virág. ANŽELIKA GAIDIENĖ DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] [email protected]