Kamieną „lietuv-“ turinčių žodžių darybiniai ryšiai

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ Šiauliai Egyetem LITVÁN SZÓTÖVŰ SZAVAK SZÓKÉPZÉSI KAPCSOLATAI 1 KULCSSZAVAK: képzett szó; származékszó; összetett szó; szóképzési fészek; új szó; (szóképzési) szinonimák; (szóképzési) változatok; szóképzési fokozatok. BEVEZETÉS A Litvánia név, amely a történelmi forrásokban és a nyelvi hagyományban három változatban fordul elő: a liet- (litván hagyomány), a lit- (szláv hagyomány) és a leit- (lett hagyomány) tövekkel – 1009-től (a quedlinburgi kolostor évkönyvei) kezdett szerepelni, amikor a kereszténység Nyugat felől közeledett Litvániához (a Litvánia név eredetéről, a hipotézisekről, a jelentés változásáról stb. lásd: Bumblauskas 2005; Zinkevičius 2010; 2010a; 2011; Patackas 2014). A litván nyelvben, amelyben a szóképzés a szókincs bővítésének egyik leggyakoribb módja, és amelyben a szókincs jelentős részét nem elsődleges szavak, hanem 2 származékszavak alkotják (Urbutis 2009: 35–37, 76–80), nemcsak a Lietuva helynév használatos, hanem számos más, vele rokonságban álló szó is (lietuvis, -ė „litván férfi, -nő”; lietuvybė „litván mivolt”; puslietuvis, -ė „féllitván férfi, -nő”; lietuviškumas „litván jelleg”; lietuviškas, -a „litván”; lietuvinti „litvánosítani”; lietuvėti „litvánná válni”; sulietuvinti „litvánosítani” stb.), amelyek különféle szemantikai és szóképzési kapcsolatok révén összefüggnek egymással. A litván nyelvben a szavak mind elsődleges szavakból, mind pedig olyan származékszavakból képződnek, amelyek maguk is szolgálhatnak más (2., 3. stb. fokú) származékszavak képzési alapjául – így a nyelvben származékszó-fészkek (családok) 3 alakulnak ki (Keinys 1999: 15–17; Urbutis 2009: 83–84; Jakaitienė 2010: 117–118). A származékszó-fészkekben az azonos tövű származékszavakat nemcsak különféle szóképzési, hanem variánsi vagy szinonim viszonyok is összekapcsolhatják, mivel ugyanabból a képzőszóból különböző (többnyire belső) okok miatt külső formájukban eltérő, hasonló (vagy azonos) jelentésű származékszavak jöhetnek létre – szóképzési szinonimák (a továbbiakban – DS) és szóképzési változatok (a továbbiakban – DV). Emlékeztetni kell arra, hogy DS-nek azokat a hasonló vagy azonos jelentésű származékszavakat tekintjük, amelyek különböző képzőformánsokkal jöttek létre (vagyis különböző szóképzési típusokhoz tartoznak), pl. prapuolimas – prapultis; išgaišėlis, -ė – išgaiša, o DV yra 1 Straipsnis skiriamas Lietuvos valstybės atkūrimo šimtmečiui. 2 Az articolo a Lietuvių kalbos gramatikoje (LKG 1965; 1971), a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje (DLKG 2005), Vinco Urbučio Žodžių darybos teorijoje (2009), Stasio Keinio Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryboje (1999) és más šaltiniuose aprašytu žodžių darybos principu remiamasi. ; naujas įžvalgas apie darybos būdus žr. Smetona 2005. 3 Ritos Miliūnaitės (2009: 123) teigimu, variantiškumas ir sinonimija atsiranda tada, kai žyminys (ženklo turinys) turi daugiau kaip vieną formą. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. Kamieną lietuvturinčių žodžių darybiniai ryšiai |2 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 su tuo pačiu darybos formantu sudaryti dariniai, kurie skiriasi šalutinėmis darybos priemonėmis, pvz.: pamiškė / pamiškys, sagė / segė, saulėlydis / saulėleidis, tarpukalnė / tarpukalnis / tarpkalnė / tarpkalnis. (A DS-ről és DV-ről lásd: Vaskelienė 2000, 2013; a variánsságról, a szinonim kapcsolatokról, a szinonima fogalmáról, a szinonímia forrásairól és a szinonimák fajtáiról lásd: Pikčilingis 1988: 4–47; Miliūnaitė 2009; Jakaitienė 2010: 119–131; Župerka 2012: 28–40.) A kutatás t á r g y á u l a lietuvtövet tartalmazó származékokat választották. A tanulmány 4 c é l j a – a lietuvtövet tartalmazó szavak elemzése – érdekében a következő f e l a d a t o k a t tűzték ki: a Lietuvių kalbos žodynasból (LKŽe), a Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartotekosból (LKŽPK), a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynasból (ND) és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynasból (DLKT) kiválogatni a lietuvtövet tartalmazó szavakat, szóalkotási szempontból elemezni őket, megvitatni a származékok között kialakult szinonim és variáns kapcsolatokat, valamint áttekinteni a lietuvtövet tartalmazó származékok használatának sajátosságait. A munkában szóalkotási elemzési, behelyettesítési és számlálási m ó d s z e r e k e t alkalmaztak. Az LKŽe-ben, az LKŽPK-ban, az ND-ben és a DLKT-ben összesen 102, különböző szóalkotási és szemantikai kapcsolatokkal összefüggő, lietuvtövet tartalmazó származékot találtak: 58 főnevet, 17 melléknevet, 20 igét és 7 határozószót. 1. A LIETUVA HELYSÉGNÉVBŐL KÉPZETT SZÁRMAZÉKOK 5 1.1. Képzős származékok (főnevek) A Lietuva helynévhez közvetlenül 9 származék kapcsolódik, mindenekelőtt az -is, -ė végződéssel 6 képzett lietuvis, -ė főnév, amelynek két lexikai jelentése van: 1 „a litván néphez tartozó ember”, 2 rég. „aukštaitis”. Az LKŽe az -ys hangsúlyos végződésváltozatot tartalmazó 7 származékot is megadja 4 Az értékes meglátásokért és tanácsokért a cikk szerzői köszönetet mondanak a cikk titkos bírálóinak. 5 A cikk első fejezete a Lietuvához közvetlenül kapcsolódó (1. fokú) származékokat tárgyalja, a második fejezetben pedig a szófajok és a képzés módjai szerint a 2. fokú származékokat tárgyaljuk, továbbá (hogy ne távolodjunk el túlságosan az alapszavaktól) „A további képzési fokok származékai” című külön alfejezetekben bemutatjuk a 3. fokú és (ha vannak) a 4. fokú származékokat. 6 A szinkrónia szempontjából az -is, -ė végződés különítendő el (lásd Pakerys 1994: 220), Pranas Skardžius (1996: 384) ezt a főnevet (történetileg) az -uvis képzővel képzett származéknak tekinti. 7 A tárgyalt szó a példában ritkított szedéssel szerepel, az új képzések (a szótárakban és az LKŽPK-ban nem rögzített, az ND-ben talált származékok JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvtövű szavak képzési kapcsolatai |3 lietuvys, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 -ė „a litván nemzethez tartozó személy” (lásd még erről: Zinkevičius 2010: 43). Amint azt a DLKT anyaga mutatja, a lietuvis, -ė főnév (elsősorban az első jelentésben) minden stílusú szövegben, változatos lexikai környezetben használatos, míg a lietuvys, -ė változat a mai nyelvben valószínűleg ritka, pl.: 1 Gyakran az erdőben a litván nem tudja, miért sír LKŽe; 2 Itt a žemaitis és 8 a litván barátságban elmélkedett, együtt a győzelem énekeit énekelték LKŽe; ereiben egy litván és egy zsidó nő vére folyik DLKT; nap mint nap egy szerencsétlenként ábrázolt litván portréját erőltetik rá, aki semmire sem képes, litvánnak született, de más szavakat nem tudok litvánul nieko nesugeba DLKT; Vaižgantui labai rūpėjo tas lietuvio gamtojautos podirvis DLKT; Aš esu LKŽe; Nem, ugyan már, ízig-vérig litván, Panevėžysből DLKT; Ha nem Kaunasból való – akkor nem litván! DLKT. 1.2. Összetételek (főnevek) Litvánia egyike az összetételek alapjául szolgáló néhány szónak. Vaižgantas írásaiban rögzítették a lietuvlenkis összetételt (: Lietuva, lenkas), amelynek jelentése „Litvánia lengyele”, a mai litván nyelvben ritka – a DLKT-ban egyetlen használati példáját sem találták. A Lietuva helynévhez olyan összetételek kapcsolhatók, amelyek első tagja melléknévi: jaunalietuvis, -ė „a Litván Nacionalisták Ifjúsági Szervezetének tagja”, didlietuvis, -ė „Nagy-Litvánia litvánja”; a DLKT-ban megtalált, az LKŽe-ben és az LKŽPK-ban nem rögzített származékos szavaknak tekinthető a *mažlietuvis, -ė és a *mažalietuvis, -ė. A *mažlietuvis, -ė és *mažalietuvis, -ė neologizmusok példáinak elemzése azt mutatja, hogy „Kis-Litvánia litvánja” jelentésben használják őket. A DLKT-ban a jaunalietuvis, -ė összetétel használatára 628 példát találtak (figyelemre méltó, hogy az LKŽe-ben 9 egyetlen, ezzel a főnévvel alkotott mondatot sem közöltek), a *mažlietuvis, -ė szóval 120 példát, a didlietuvis, -ė szóval 35-öt, a *mažalietuvis, -ė szóval pedig 3 példát, pl. ： Egyébként mindkét fél, vagyis a kisés nagylitvánok, meglehetősen kritikusan értékelte egymást DLKT; az elnök köszöntésére összegyűltek az LTS tagjai, a jaunalietuviok és a lövészek; szép példáink vannak a mažlietuviok és didlietuviok múltbeli együttműködésére DLKT; Egyesek nagylitvánként beszéltek, mások még nem veszítették el a klaipėdaiak szép nyelvjárását LKŽe; DLKT; JSO vienijo visus jaunalietuvių organizacijos sporto klubus DLKT; Svarbiausia, kad Egyébként elég érdekes lenne – kik is azok a kislitvánok, és miért éppen a žemaitisokkal kellene társulniuk? DLKT. vagyis a DLKT-ban), csillaggal * jelölve; a szavak jelentései (ha nincs másként jelezve) az LKŽe alapján vannak megadva; az új szavak meghatározásai az ND-ből származnak, a DLKT-ban megtalált, de az ND-ben nem rögzített új szavakat pedig a szövegkörnyezetből érthető módon magyarázzuk. 8 A lietuvis, -ė és lietuvys, -ė főnevek legtöbb ragos alakja megegyezik, ezért nehéz megállapítani, melyik szót használták. (Mindazonáltal feltételezik, hogy az esetek többsége a lietuvis, -ė szó használatának példája.) A lietuvys, -ė főnevet egyértelmű (egyes számú alanyeseti) használati példák szemléltetik (a DLKT-ban ezekből 17). 9 találtak A szóalkotások a didlietuvis, -ė összetett szó analógiájára jöhettek létre (a didlietuvis, -ė, *mažlietuvis, -ė / *mažalietuvis, -ė összetételeket gyakran ugyanabban a mondatban használják). JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuv szótövet tartalmazó szavak képzési kapcsolatai |4 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1.3. Előtagos főnév Az LKŽPK-ben szereplő palietuvys előtagos származék (Tada Seinai ir Palietuvys atsikėlė į 10 Lietuvą LKŽPK), amint az ezen előtag származékainál szokásos, olyan helyet jelöl, amely az alapszóval megnevezett dolog mentén található (lásd LKG 1965: 424). A DLKT-ben nem találhatók példák a palietuvys főnévvel, de általában véve olyan mondatok [találhatók], amelyekben a palietuvys feltehetően „a megszokott helye mellett” jelentésben Lietuvą“ reikšme, esama, pvz.: rodo XVII a. vidurio latviams palietuvyje tą žodį buvus mažai használatos (Urbutis 1997: 267). 11 1.4. Képzős melléknév A litván nyelvben a -inis, -ė produktív képzővel tulajdonnevekből (városvagy egyéb helynevekből, családnevekből) képzett melléknevek viszonylag ritkák (lásd Kniūkšta 1976: 9; továbbá Ambrazas 2011: 71–74). Ilyen a Lietuva főnévből a -inis, -ė képzővel képzett lietuvinis, -ė melléknév (1 „Litvániából származó”: Ar lietuvinis tabokas? LKŽe, 2 „Litvániában készült, illetve használt”: Anie lietuviniais svarais svera LKŽe). A megkülönböztető (faji) melléknevek közé tartozik, és képzési jelentése: „[a]z, aki a szóban forgó helyen található, él, alapvető szóként szerepel, onnan származik, illetve onnan származtatott” (lásd: DLKG 2005: névelem, 211). Dabartinėje lietuvių kalboje šis būdvardis dažniausiai vartojamas kaip sudėtinių pl.: próbáljuk meg termeszteni vidékünk ritka vagy már kihalt növényeit: a vízigesztenyét – a gombát, a vízi lobéliát, <...>, a litván monázsfüvet DLKT; Virágzanak a jégkorszakokat túlélő, a Litvánia Vörös Könyvébe bejegyzett flóraunikumok: a litván mécsvirágok, fogfüvek DLKT. 10 A kartoték példájában ez a szó nagy kezdőbetűvel van írva (feltehetően tulajdonnévként értelmezik). 11 Vö. még J. Endzelins ezt némileg kétségbe vonta, azonban ilyen szó a XVII. század közepén a litván nyelvterület peremén kevéssé volt megszokott, ezért valóban átvehették a szomszédos litván nyelvjárásokból (A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa, http://etimologija.baltnexus.lt/?w=d%C5%ABsia (megtekintve: 2018. 08. 08.). JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A litván tövet tartalmazó szavak képzési kapcsolatai |5 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. MÁSOD- (HARMAD-, NEGYED-)FOKÚ SZÁRMAZTATÁSOK 2.1. A lietuvis, -ė szóból képzett származékok A lietuvis, -ė főnév annak a szócsaládnak a központja, amely összesen 88, különböző fokozatú származékot foglal magában. Ez a főnév 35 származék alapszava (vagy azok egyike): 26 főnévé 12 (16 képzett szóé és 10 összetett szóé), 4 melléknévé és 5 igéé, amelyek más (további képzési 13 fokozatú) származékok képzési alapjául szolgálnak. 2.1.1. K é p z ő s f ő n e v e k . A lietuvis főnévvel képzési oppozíciós viszonyban tizenhárom képzett származék áll: lietuvybė; lietuvystė; lietuvaitis, -ė; litván kisfiú, -lány; litván kislány; litván kislány; Litvánia; litván föld; litván, -nő; litván, -nő; litván, -nő; lietuvnykas, -ė; lietuvninkis, -ė. Az -ybė és -ystė képzőkkel alkotott (Ambrazas 2002: 8–18; DLKG 2005: 101–102) lietuvybė (1 „litván jelleg“, 2 „litván szó vagy litván nyelvi forma nem litván nyelvben“) és lietuvystė („litván jelleg“) származékok „litván jelleg“ lexikai jelentésben DS-párt alkotnak: a különböző 14 képzéstípusú származékok a főnévi absztraktumok (vagy tulajdonságnevek) képzési kategóriájába tartoznak, ugyanarra az alapszóra épülnek, és különböző képzőformánsokkal jöttek létre. Az absztrakt jelentéssel bíró azonos tőből képzett származékokat nagy fokú helyettesíthetőség jellemzi – szókapcsolatokban vagy mondatokban felcserélhetők: iš krašte, išlaikė tik didelis įgimtas lietuvių atsparumas LKŽe; išlaikytume lietuvybę ir dvasinę esmės nepakeisdami konteksto prasmės, pvz.: Lietuvybę ilgesniam laikui, ypač Klaipėdos pusiausvyrą DLKT; Taigi, matai, jie tenai apie <...> lietuvystę kalba, nuo lenkų skiriasi DLKT (vö. išlaikyti lietuvybę – išlaikyti lietuvystę, kalba apie lietuvystę – kalba apie lietuvybę ir pan.). 15 A deminutívumokra jellemző -aitis, -ė képzőkkel; -ukas, -ė; -ikė képzős, a lietuvis főnévből képzett származékok: lietuvaitis, -ė; lietuviukas, -ė; lietuvukė; lietuvikė. Az LKŽe-ben szereplő lietuvaitis, -ė főnév („fiatal litván férfi vagy nő”), amelyet az LKŽe nem tartalmaz, de az LKŽPK 12 A szóképzési származéki sort általában a szótárakba be nem kerülő kicsinyítő képzős alakok bővítenék (a szótárakban csak azok kerülnek rögzítésre, amelyek sajátosabb jelentéseket nyertek). 13 Egyes esetekben talán a lietuvys, -ė is. 14 Az ND szerint a lietuvybė új (konkrétabb) jelentést nyert – „litván írásjelek (diakritikus jelekkel)”: Nyílt forráskódú programokhoz – lietuvybė ND. 15 A DLKT-ben összesen 1605 példát találtak a lietuvybė főnév, és mindössze 28-at a lietuvystė származék használatára, de annak ellenőrzése nélkül, hogy a lietuvybė főnevet melyik (absztrakt vagy konkrét) jelentésben használták, nehéz megmondani a DS tényleges használati gyakoriságát. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. Kamieną lietuvturinčių žodžių darybiniai ryšiai |6 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 rögzített származékok: lietuviukas, -ė, 16 ennek változata lietuvukė („litván lány” LKŽPK), valamint a képzők Az -ikė képzett szó, a lietuvikė (a žemaitikė mellett használatos) sajátos jelentésekkel bír. 17 Mondatok a bendrašakniais lietuvaitis, -ė származékokkal; A lietuviukas, -ė / lietuvukė, lietuvikė 18 elemzés azt mutatja, hogy különféle lexikai környezetben használatosak – egyes esetekben az eredet, másokban a fiatalság vagy a kedvesség szemantikai komponense hangsúlyosabb, pl. : Vágtatnak, vágtatnak a litvánok, viszik, viszik a koszorúcskát, a ruta koszorúját LKŽe; A fiatal, szép litván lányok soha nem adják oda a saját emberüket egy orosznak DLKT; A litván férfi nagyon felelőtlenül járt el DLKT; A Palesos iskolában nem kevesebb mint 120 litván gyerek tanult LKŽPK; És a litván gyerekeket széles e világ országaiba szállítgatták, gyakran még oroszul sem tudtak DLKT; Mindössze négy litván gyerek voltunk, mindannyian az Első Fiúiskolába, a mai Jezsuita Gimnáziumba jártunk DLKT. E DS-nek tekinthető származékok helyettesítése néha nagyobb korlátozások nélkül is lehetséges (vö. išvežiodavo lietuviukus – išvežiodavo lietuvaičius; buvome keturi lietuviukai – buvome keturi lietuvaičiai; jaunos lietuvaitės – jaunos lietuvukės / lietuvikės és így tovább). Mindazonáltal vannak különbségek – a lietuvaitis, -ė szót gyakran egyszerűen litván származású személyre használják, a lietuviukas, -ė pedig litván gyermekre, egyes képzett alakokat (lietuvaitis, -ė; lietuvikė) olykor pejoratív konnotációval használnak, és a képzett alakok használatának gyakorisága is eltérő: a DLKT-ben a lietuvaitis, -ė főnév 1785, a lietuviukas, -ė pedig 188 használati példáját találták, míg a lietuvikė és lietuvukė szavakkal alkotott mondatok nem fordultak elő a korpuszban. A lietuvis, -ė főnévből a -ija képzővel létrehozott lietuvija főnév, amelynek jelentése „a litvánok összessége”, a gyűjtőnevek képzési kategóriájába tartozik – ezek különböző 19 személyek kisebb vagy nagyobb léptékű összességét jelölő főnevek (Keinys 1999: 51; DLKG 2005: 43–144), pl. : Felhívom a figyelmet a fiatal, sarjadó litván közösségre – a kisöcsikékre és kishúgokra LKŽe; Az „utolsó pogányok” valódi jele a litván közösségben – annak buzgó vallásossága DLKT. 20 A helynevek képzésének kategóriájába tartozó származéknak tekinthető az LKŽe-ben nem közölt, de az LKŽPK-ban rögzített, a -ynas képzővel alkotott lietuvynas származék („olyan hely, ahol a litvánok vannak többségben 16 Megjegyzendő, hogy az LKŽPK-ban a cédulán feljegyzett származék tévesen szerepel: az LKŽPK-ban lietuvnikas áll, holott lietuviukas-nak kellene lennie, mivel ez a szó szerepel a cédulán feljegyzett példában, és a forrásban is ez található – Zigmas Zinkevičius (1993: 208) művében. 17 Az -ikė képzőt a žemaitis, valamint néhány szomszédos aukštaitis nyelvjárásban használják (lásd LKG 1965: 278–279). 18 Kai kada dariniai gali būti suprantami kaip „lietuvio (-ių) vaikas (sūnus, dukra)“, t. y. šiek tiek megközelíti a gyermekeknek a szüleik alapján történő elnevezését (lásd LKG 1965: 414). 19 ND nurodoma nauja lietuvija reikšmė „vietinės kilmės Lietuvos gyventojai“, pvz.: Ir kas tada gelbės ennek a muszlim vallás általi eltűnésétől, a Litvániába irányuló hatalmas bevándorlás közepette, amíg a nemzetnek még joga lesz a lietuvija összegyűjtésére? ND. 20 A DLKT-ban a lietuvija főnév használatára 16 példát találtak. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietvų kalbos žodžius turinčių žodžių darybiniai BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ryšiai |7 gyvena“), pvz. : Į Ežerę dabar lietuviai važiuon gyventi, greit ten būs vien lietuvyns, 21 latviškai nebsusišnekėsi LKŽPK; Bostono lietuvyne taipgi nemažai teko padirbėti DLKT. 22 Tą pačią (tas pačias) reikšmę (reikšmes) turi LKŽe pateikti vediniai lietuvininkas, -ė (1 „lietuvis (paprastai Rytų Prūsijos lietuvis)“, 2 „žmogus, lietuvis, kuriam ypač rūpi lietuvių reikalai“), lietuvninkas, -ė („žr. lietuvininkas“), lietuvninkis, -ė („žr. lietuvininkas 1“), prie jų šliejasi ir į LKŽe neįtraukti, tačiau LKŽPK užfiksuoti Sauliaus Ambrazo (2002: 119) ir Zigmo Zinkevičiaus (2010: 44) veikaluose minimi vediniai lietuvinykas, -ė; lietuvnykas, -ė. Tokią pačią (tokias pačias) reikšmę (reikšmes) turintys bendrašakniai vediniai lietuvininkas, -ė / lietuvninkas, -ė / lietuvinykas, -ė / lietuvnykas, -ė / lietuvninkis, -ė susiję variantiškumo santykiais. Iš šių DV dabartinėje lietuvių 23 kalboje dažniausiai vartojamas asmens pavadinimas lietuvininkas, -ė – DLKT rasti 1135 jo vartosenos pavyzdžiai (plg. lietuvninkas, -ė 190 pavyzdžių, lietuvinykas, -ė 2, lietuvnykas, -ė 1, pavyzdžių su lietuvninkis tekstyne nerasta). Tolesnės darybos pakopos dariniai. 3-iojo laipsnio vediniais laikytini daiktavardžiai lietuvininkystė, lietuvninkaitė, lietuvnykaitė, puslietuvininkis, -ė ir *lietuvybininkas, -ė. Priesagos -ystė abstraktas lietuvninkystė (žr. „lietuvystė“) papildo aptartą DS sinonimų lietuvybė – lietuvystė eilę, o su priesaga -aitė sudaryti DV lietuvninkaitė ir (Lietuvnykaitei ilgu terp brolelių LKŽe). A lietuvninkas, -ė főnév egyben a ritka litván összetett szó, a puslietuvininkis, -ė (lásd: „puslietuvis”) második tagjának töve is – az összetett szó első tagja a lietuvnykaitė („lietuvaitė“) pratęsia minėtą DS lietuvaitė – lietuviukė / lietuvukė – lietuvikė eilę pusiau határozószóra támaszkodik (vö. LKG 1965: 460–461). Az ND-ben közölt *lietuvybininkas, -ė új szó („a lietuvybės (litván mivoltság) propagálója, támogatója”) a lietuvybė absztrakt főnévre támaszkodik: Úgy tűnik, hogy a litván lietuvybininkai nagyon lusták (vagy nem tudnak) együttműködni... ND. Megjegyzendő, hogy ezek a további szóképzési lépcső termékei az aktív használaton kívüli szókincshez tartoznak – az LKŽe nem közöl mondatokat a lietuvninkystė és puslietuvininkis szavakkal, és a DLKT-ben sem találtak egyetlen, e származékok használatára vonatkozó példát sem. 21 Az LKŽPK a lietuvėnas („misztikus lény”) származékot is közli, de kapcsolata a Lietuva vagy lietuvis szavakkal nem világos (tai galėtų būti ir skolinys iš la. lietuvēns „slogutis“). 22 A DLKT-ben 2 példát találtak a lietuvynas származék használatára. 23 Az LKG (1965: 340, 360, 413) mind a származásuk, illetve lakóhelyük alapján megnevezett személyek, mind a névszói tulajdonság birtokosainak megnevezéseit létrehozó képzési kategóriákban az -ininkas, -ė / -(n)inkas, -ė és az -inykas, -ė / -(n)ykas, -ė alakokat ugyanazon képző változatainak tekinti, egymás között azonban különböző szóképzési típusként adja meg őket. Az -ininkas, -ė és -(n)inkas, -ė alakokat egyazon képző változataiként jelöli Antanas Pakeris (1994: 47) Akcentologija című művében. Saulius Ambrazas (2002: 118–123) az -inykas, -ė; alakot; -ininkas, -ė és -inykas, -ė ugyanazon képző változatainak tekintendők. Ugyanott (Ambrazas 2002: 125) az áll, hogy „[a]z „-ininkas képzőnek van egy nagyon ritka paradigmatikus -ininkis változata”. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvturinčių tövű szavak képzési kapcsolatai |8 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2.1.2. E l ő k é p z ő s f ő n e v e k . A lietuvis, -ė főnévből előképzőkkel három származék jött létre: a prolietuviai nevű előképzős származék, amelynek lexikai jelentése „ősi litvánok”, egy korábbi nemzedékhez tartozó vagy sokkal régebben élt személyt jelöl (Keinys 1999: 66; vö. DLKG 2005: 149). Nagyon hasonló jelentése van a pralietuviai előképzős származéknak is: „a régi idők litvánjai, a litvánok elődei”. Tehát a prolietuviai és pralietuviai származékok DS-nek tekintendők: hasonló lexikai és azonos képzési jelentésük van, váltakozásuk lényegében 24 lehetséges szókapcsolatokban vagy mondatokban, pl. Az összes nyelvjárás megrövidítette a pralietuviai akūtnikus végződések hosszú magánhangzóit, valamint az uo, ie kettőshangzókat LKŽe; A hangsúlytalan, szóvégi őslitván rövid magánhangzókat mindkét nyelvjárás elhagyta a DLKT szerint (vö. a hosszú / hangsúlytalan rövid őslitván magánhangzókat). Megjegyzendő, hogy a szótárakban csak a pralietuviai származékkal találhatók példák; a DLKT-ben szintén 8 példát találtak e származék használatára, míg a prolietuviai szóval alkotott mondatok sem az LKŽe-ben, sem az LKŽPK-ban nem szerepelnek, és a DLKT-ben sem találtak ilyeneket, így használata feltehetően ritka. A lietuvis, -ė főnévből előképzővel alkotott nelietuvis, -ė személynév lexikai jelentése „nem litván nemzetiségű ember” (Litvániában nem litvánok is élnek LKŽe; Veronika nevét egy nem litván is ugyanúgy ejtené ki DLKT); ez nemcsak az alapszóval 25 kifejezett dolog ellentétét jelöli, hanem az antonímia elve alapján új fogalmat is alkot, pl.: nederlius, negarbė, nelaimė, nelaisvė stb. (bővebben lásd: Paulauskienė 1983: 95–96). T o v á b b i s z ó k é p z é s i s z i n t e k s z á r m a z é k a i . Az előképzős pralietuvis, -ė főnév a 3. szintű képzés alapjául szolgál – a -iškas, -a képzős pralietuviškas, -a melléknévnek, amelynek jelentése „a pralietuviaiakra jellemző” (Aukštaitis nyelvjárásában a pralietuviški hangok (különösen a magánhangzók) kevésbé változtak meg, mint a žemaitis nyelvjáráséban LKŽe); az LKŽe-ben szereplő pralietuviškai határozószó pedig 4. fokú származék (Lietuva→lietuvis→ pralietuvis→ pralietuviškas→ pralietuviškai). 26 2.1.3. Ö s s z e t é t e l e k . A lietuvis, -ė főnév tíz összetételnek (naujalietuvis, -ė; senlietuviai; skerslietuvis, -ė; baltlietuvis, -ė; puslietuvis, -ė; lietuvlatviai, *anglalietuvis, -ė; *afrolietuvis, -ė; lietuviakalbis, -ė; lietuvėdis, -ė) az egyik alapszava. Összetételek 24 Bár a helyet jelölő származékszavak gyakrabban képződnek, léteznek más jelentésű származékok is (lásd: LKG 1965: 434; DLKG 2005: 149). 25 Az DLKT-ben a nelietuvis, -ė főnév 322 különböző használati példája található. 26 Az LKŽe-ben nem szerepelnek a pralietuviškai határozószóval alkotott mondatok, az DLKT-ben sem találhatók meg a pralietuviškas és pralietuviškai származékszavak használati példái. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuv tövet tartalmazó szavak szóalkotási BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kapcsolatai |9 naujalietuvis, -ė; anglalietuvis, -ė; a lietuviakalbis, -ė összekötő -(i)amagánhangzóval rendelkezik, a többi összekötő magánhangzó nélkül képzett. Három (determinációs) összetett szó első tagja melléknévre épül: naujalietuvis (: naujas, lietuvis) 27 „új idők, új szemléletű litván”, senlietuviai (: senas, lietuviai) „régi litvánok”, skerslietuvis (: skersas, lietuvis) „elnemzetietlenedett litván”. A szótárakban nem rögzített, de az LKŽPK-ban közölt baltlietuvis, -ė származék minden bizonnyal a baltas melléknévből és a lietuvis főnévből alakult. A puslietuvis, -ė („nem igazi, elnemzetlenedett litván”) összetett szó első 28 tagja a pusiau határozószón alapul. A puslietuvis, -ė és a skerslietuvis, -ė összetett szavakat DS-nek kell tekinteni (szinonimájuk a asmens pavadinimo lietuvininkas, -ė išvestas darinys puslietuvininkis, -ė), pvz.: Puslenkiai, már említett skerslietuviai lyg susitarę visa daro, kad tik Lietuva nebūtų Lietuva LKŽe, lenkės sūnus – mūsiškai puslenkis (antraip apvertus – puslietuvis!) DLKT, vö. puslenkiai, puslietuviai visa daro, antraip apvertus – skerslietuvis is). Mindazonáltal ezek a hasonló jelentésű DS-ek stilisztikailag különböznek – a puslietuvis, -ė stilisztikailag semleges szó, a skerslietuvis, -ė pedig az LKŽe-ben pejoratív szó jelölését kapta, így a skerslietuvis, -ė összetett szó lényegében minden esetben helyettesíthető a puslietuvis, -ė főnévvel, fordított irányú csere azonban nem mindig lehetséges. A DLKT-ben a következő összetett szavak használatára találtak példákat: 29 naujalietuvis, -ė; senlietuvis, -ė és puslietuvis, -ė, például : Naujalietuvius [carinė] rusų administracija ėmė itin terorizuoti LKŽe; mokesčių nemokantys naujalietuviai yra menkesni valstybės priešai negu mokesčius renkanti valdžia DLKT; Az újlitvánoknak, például Mažeikių Zitának, nincs szükségük színházra DLKT; Az ólitván vallás lényege a természeti tárgyak, erői és jelenségei istenítése és imádása LKŽe; az ólitván vallás híveinek egyik állandó rítusa - apeiginis alaus arba midaus gėrimas DLKT. Kopulatív összetett szónak (LKG 1965: 441–442; DLKG 2005: 151) tekinthető a lietuvis, -ė és latvis, -ė főnevekből kötőhangzó nélkül, többes számban képzett lietuvlatviai főnév, amelynek jelentése „litvánok és lettek”: Gyventa kitąkart čia, kur šiandien lietuvlatviai gyvena LKŽe – a DLKT-ben nem találtunk mondatokat ezzel az összetett szóval, valószínűleg ritkán használatos szó. Az ND két új képzésű szót közöl: *anglalietuvis, -ė („Angliában (Nagy-Britanniában) élő és/vagy kevert angol és litván nyelven beszélő litván”) és a hibrid Ezt az összetett szót a mai litván nyelvben más 27 jelentésben is használják: az ND adatbázisában „újonnan (Litvániában a függetlenség visszaállítása után) felemelkedett milliomosként” értelmezik, pl. : A társadalom felháborodik – ők, az újlitvánok építettek ízléstelen, kastélyokra hasonlító házakat... ND. 28 Az LKŽPK nem adja meg a baltlietuvis, -ė jelentését, és használatára egyetlen példát sem közöl, ezért nehéz róla bármi pontosabbat mondani. 29 A szövegkorpuszban 28 példát találtunk a naujalietuvis, -ė használatára (általában az ND-ben megadott új jelentésben használják), valamint 7 példát a senlietuvis, -ė használatára; 3 su puslietuvis, -ė; töveinek baltlietuvis, -ė és skerslietuvis, -ė használati példái a szövegtárban nem találhatók. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvtővel rendelkező szavak szóképzési BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kapcsolatai |16 a széles néptömegek számára LKŽe; Mindenki kiabált, ordított arról, hogy litvánosítani kell színházunk művészetét DLKT), 16 példát találtak a lietuvėti igével (A fürdőhely nagyon litvánosodik LKŽe; Vilnius gyorsabb és erőteljesebb ütemben kezdett litvánosodni DLKT), a lietuvauti és lietuvuoti / lietuviuoti igékkel alkotott példák a DLKT-ban nem találhatók, de az LKŽe és az LKŽPK közli őket: A fiatalabbak lietuvauna, nem dzsūk módra beszélnek LKŽe; Ő <..> már nem lietuvuoja tovább LKŽPK; 1883 körül <...> a klerikusok világosan két csoportra oszlottak: a lengyelbarátokra és a litvánbarátokra LKŽPK. T o v á b b i s z ó k é p z é s i s z i n t e k s z ó k é p z é s i t e r m é k e i . A nyelvészeti igető elemzése a litván igékben. Ez az ige nyolc (két képzős és hat igekötős) származék képzésének alapjául szolgál: lietuvinimas; lietuvintojas, -a; aplietuvinti; atlietuvinti; sulietuvinti; *įlietuvinti; *išlietuvinti; *elmagyarosítani. A képzős származékok, a lietuvinimas („litvánosítás”; Jablonskis nem támogatta valamennyi terminus szigorú, válogatás nélküli litvánosítását LKŽe) és a lietuvintojas, -a („aki litvánosít” Mit akar elérni írásreform-tervezetével ez a mi litvánosítónk? LKŽe), a cselekvést kifejező igék absztrakt főneveinek, valamint a cselekvőket és az igei tulajdonság hordozóit megnevező főnevek képzési kategóriáinak produktív típusaiba tartoznak (Ambrazas 1993: 21–26, 112–117; DLKG 2005: 94–95, 104–105). Az ap-, atelőtagok módosítják az alapul szolgáló lietuvinti ige jelentését. A cselekvés befejezettségének eredményjelentését (lásd Paulauskienė 1994: 275–276) a suelőtaggal képzett sulietuvinti („litvánná, litvánossá tenni” Sulietuvino ir sulatvino kitas savos ir svetimos giminės tauteles LKŽe) hordozza; az apelőtaggal képzett aplietuvinti („kissé litvánossá tenni” Tokiu būdu įsmuko į lietuvių liežuvį daugumas svetimų žodžių, kurie apsilietuvinę insiplėtė ir į arčiausius Lietuvos kraštus LKŽe) kicsinyítő jelentésű („az alapigével kifejezettnél kisebb, gyengébb cselekvést végrehajtani”, lásd DLKG 2005: 405), az atelőtaggal képzett atlietuvinti („ismét litvánossá tenni” Pavardę atlietuvinti LKŽe) pedig azt jelenti, hogy az alapige cselekvésének végrehajtásakor visszatérnek egy korábban fennálló állapothoz (LKG 1971: 275). Az ND-ben és a DLKT-ban olyan, szótárakba fel nem vett, į-, išés nuelőtaggal képzett származékokat találtak, mint a *įlietuvinti, *išlietuvinti és *nulietuvinti. Az ND-ben megadott meghatározások alapján az új képzések, a *įlietuvinti („litvános tulajdonságokkal felruházni; a litván nyelvben meghonosítani”) és a *išlietuvinti („a litvánosság jegyeit megszüntetni”), antonimáknak tekinthetők; a nuelőtaggal képzett *nulietuvinti valószínűleg azt jelenti, hogy az alapigével kifejezett cselekvés egy ideig tartó végrehajtása során valamit leegyszerűsítenek (lásd LKG 1971: 279). A lietuvinti igéből képzett származékokat a mai litván nyelvben nem egyforma gyakorisággal használják: a DLKT-ban 239 sulietuvinti-, 84 lietuvinimas-, 38 atlietuvinti-, 26 aplietuvinti-, 4 *nulietuvinti-, valamint 2 lietuvintojas, -a-használati példát találtak, míg JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. Kamieną lietuvturinčių žodžių darybiniai ryšiai |17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a *įlietuvinti és *išlietuvinti előfordulására a korpuszban nem találtak példát, pl.: a neveket nagyon gyorsan megtanultuk a helyi nyelvjárás szerint litvánosítani DLKT; Šio sulietuvinimo iniciatorius buvo Vireliūnas DLKT; LMS valdyba svarstė valstybinių mokyklų sulietuvinimo reikalus DLKT; lietuvių pavardės ir vardai buvo sulietuvinami DLKT; Visi šie terminai yra šiek tiek sulietuvinti DLKT; įsigalios šiuo metu užkulisiuose brandinamas sumanymas „atlietuvinti” lietuvių akademikus, skatinant juos rašyti tik angliškai... DLKT; Nacių atlietuvintos Lietuvos komisariato scenarijus DLKT; galės pasinaudoti ir kitos programinės įrangos sulietuvintojų grupės DLKT; Du D. Grybauskaitės sulietuvinti mulkiai nesupranta net to? ND; A személyneveket litvánosítani kell, mert ellenkező esetben külföldön valakinek nehézséget okozhat az elolvasásuk ND. A maguk részéről az atlietuvinti, aplietuvinti, sulietuvinti, *išlietuvinti, *nulietuvinti származékok a további képzési fokozatok (4. fokozatú) származékainak képzési alapjai – az LKŽe-ben megadott atlietuvinimas absztrakt főnévé, valamint az ND-ben rögzített és a DLKT-ban talált neologizmusok: *aplietuvinimas; *sulietuvinimas; *atlietuvintojas, -a; *sulietuvintojas, -a; *išlietuvinimas („a litvánság jegyeinek eltörlése” ND), *nulietuvinimas. Így a következő képzési láncok jönnek létre: Lietuva→ lietuvis→ lietuvinti→ aplietuvinti→ *aplietuvinimas; Litvánia→ litván→ elitvánosítani→ visszaelitvánosítani→ visszaelitvánosítás, *visszaelitvánosító, -a; Litvánia→ litván→ elitvánosítani→ elitvánosítani→ *elitvánosítás, *elitvánosító, -a; Litvánia→ litván→ elitvánosítani→ *kielitvánosítani→ *kielitvánosítás*; Litvánia→ litván→ elitvánosítani→ *lelitvánosítani→ *lelitvánosítás. Néhány, a DLKT-ben talált, képzett származék használati példája: A lengyelországi litvánok úgy vélik, hogy keresztés 48 vezetéknevük elitvánosítása nem e nemzeti kisebbség legfontosabb problémája DLKT; A könyv szerzői a „nemzetietlenítés” vagy „visszaelitvánosítás” fogalmát használják DLKT; Akkoriban még egyáltalán nem volt megszilárdulva az úgynevezett nemzetközi szavak litvánosításának és írásának módja DLKT; Antanas Macijauskas-Adatos Užburtas kunigas című művének szerzőségét az elitvánosítók kapták meg DLKT; A Steponas Báthory Egyetem kormányzója–litvánosítója DLKT; a lutheránusok Litvániában ezüst fáklyát vittek a litvánosítás sötétségén át DLKT; Vajon valóban ennyire kimosta az agyakat Litvánia litvánosítási politikája? ND. A lietuvėti igéből képzett származékok. Ez az ige öt származék alapszava: a lietuvėjimas képzős származéké és négy igekötős származéké (aplietuvėti, atlietuvėti, nulietuvėti, sulietuvėti). Az igei absztraktum (-imas képzővel képzett származék) 48 A DLKT-ben 38 *sulietuvinimas, 35 atlietuvinimas, 2 *aplietuvinimas, valamint 1-1 *atlietuvintojas, *sulietuvintojas, *nulietuvinimas használati példát találtak; az új *išlietuvinimas szóhoz nem találtak példákat. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. Kamieną lietuvturinčių žodžių darybiniai ryšiai |18 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a lietuvėjimas tárgyilagos megnevezése (a balti törzsek lietuvėjimas BŽa). A nusudarytas előtaggal képzett nulietuvėti („elveszíteni a litván jellemvonásokat, eloroszosodni“) ige a reikšmę 49 . Minėtas priešdėlių ap-, atir susuteikiamas reikšmes turi veiksmažodžiai következő, veszteséget kifejező igékkel rendelkezik: aplietuvėti („kissé litvánná válni“), atlietuvėti („újra litvánná válni“) és sulietuvėti („litvánná válni, litván jellemvonásokat elsajátítani“). Az atlietuvėti és sulietuvėti igék az LKŽe-ben bemutatott atlietuvėjimas absztrakt főnév, valamint a szótárakba fel nem vett, a DLKT-ben megtalált *sulietuvėjimas absztrakt főnév (taigi darybos opozicijos santykis susiklosto tarp gretimų narių tokiose darybos grandinėse: szóképzési alapjául szolgálnak: Lietuva→ lietuvis→ lietuvėti→ atlietuvėti→ atlietuvėjimas; Lietuva→ lietuvis→ lietuvėti→ sulietuvėti→ *sulietuvėjimas. A lietuvėti igén alapuló, azonos tőből képzett származékok csoportjából leggyakrabban a sulietuvėti igét használják, pl. : Akkor lettek litvánná a gyerekek, amikor iskolába kezdtek járni 50 LKŽe; Néhány lengyel, orosz és német litvánná vált DLKT; most reális veszély fenyegeti őket a litvánná válásra DLKT; a komszomolisták aktivistáinak kezével ezt a litvánosodási gócpontot lerombolták DLKT; Gečius megérezte magában azt az erőt, amely arra ösztönözte, hogy újra litvánná váljon LKŽe; A Petkevičiusok és Landsbergiusok kisnemesi, újra litvánná vált žemaitiai nemesek voltak DLKT; Azokból az időkből és későbbről is számos példát ismerünk a litvánná válás folyamatára LKŽe; itt a „lassabb újralitvánosodás” egyéb okai is felismerhetők DLKT; Frankfurt „litvánná válásának” ez a szakasza, úgy tűnik, mintegy három évvel ezelőtt kezdődött DLKT; Litvánia keleti része fokozatosan eltűnt mint litván terület; az ország belsejében a birtokok és kolostorok sikeresen elpolonizálták a litván népet LKŽe; Ez a [szó] neme a leginkább el-litvánosodott az LKŽe-ben. A l i t v á n o s í t ig e k é p z e t t s z á r m a z é k a i . Erre a szóra két származék épül: a -imas képzővel képzett igei absztraktum, a lietuviavimas, valamint az įelőtaggal alkotott, intenzitást jelentő įsilietuviuoti ige („a litván nyelv, a litván jelleg megerősödését jelenti”). Az 51 olyan helyeken, mint Griškabūdis, Keturvalakiai és más, így el-litvánosodott helyeken, e képzési csoport származékaira jellemzően (lásd DLKG 2005: 405) az előtagon kívül a visszaható afixumot …, dvasiškieji giesti … lenkiškai LKŽe). Pasakytina, kad veiksmažodis įsilietuviuoti, kaip is megkapta. 49 A nuelőtagú igék használatáról és normativitásáról lásd Alvydas Umbrasas (2016) publikációját. 50 A DLKT-ben 44 példát találtak a sulietuvėti, 7-7 példát a lietuvėjimas és az atlietuvėti használatára, egy-egy példát az atlietuvėjimas és a *sulietuvėjimas absztraktumokra; a nulietuvėti és aplietuvėti igékre nem találtak példát (feltehetőleg használatuk a mai litván nyelvben ritka). 51 Mindkét képzett alak a litván lexika perifériáján található – a DLKT-ben egyikük használatára sem találtak egyetlen példát sem. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A litván tővel rendelkező szavak szóképzési BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kapcsolatai |19 2.2. A jaunalietuvis, -ė szóból képzett alakok; kislietuvi, -ė; didlietuvis A jaunalietuvis, -ė és mažalietuvis, -ė összetételeken alapuló, a DLKT-ben talált új képzésű szavak (a 2. laipsnio dariniai) *jaunalietuvaitis, -ė; *jaunalietuviukas, -ė; *jaunalietuviškas, -a; *kislettuv, -a. A DS-nek tekintendők az -aitis és -ukas képzővel képzett *jaunalietuvaitis és *jaunalietuviukas származékok, amelyeket feltehetően „a jaunalietuvių szervezethez tartozó fiatal emberek” jelentésben használnak, pl. : Nem a jaunalietuviukų, az elelesininkų vagy a megztaberečių kezdeményezéseiről beszélek, és nem is a DLKT-hez benyújtott interpellációkról és népszavazásokról; Kinek a magas hivatalok küszöbeit tapossák lakájszerűen azok a barna szakállú forradalmárok, azok a komor fiatal litvánok nevetséges duci arcocskákkal DLKT. Ezek a közös tőből képzett származékok 52 lényegében a kontextus jelentésének megváltoztatása nélkül felcserélhetők (vö. jaunalietuvaičiai kezdeményezései, jaunalietuviukai dučių arcvonásaival). A -iškas, -a képzővel alkotott *jaunalietuviškas, -a (: jaunalietuvis) és *mažalietuviškas, -a (: *mažalietuvis) neologizmusok jelentése minden valószínűség szerint: „a jaunalietuvaičiai-ra jellemző, olyan, mint a jaunalietuvaičiai”, illetve „Kis-Litvánia litvánjaira jellemző”. A DLKT-ben 2 *jaunalietuviškas, -a és 1 *mažalietuviškas, -a használati példa található: ezeknek az embereknek az etnicitáshoz való viszonya nem más nemzetek ellen irányul, nem etnocentrista, ezért nem azonosítható a „jaunalietuviškuoju”-val DLKT; Kis-Litvánia pedig, amely nem törekedett államiságra, bizonyos értelemben litvánabb volt Nagy-Litvánia területénél, a maga tényleges, jóllehet ki nem hirdetett mažalietuviška kulturális autonómiájával DLKT. T o v á b b i k é p z é s i s z i n t e k s z á r m a z é k a i . A DLKT-ben talált, egy potenciális alapszóra épülő *didlietuviškumas neologizmus 3. fokú származéknak tekintendő: Lietuva→ didlietuvis→ [*didlietuviškas]→ *didlietuviškumas: németként kötelességemnek tartom a didlietuviškumas ellen harcolni DLKT. 52 A DLKT-ben az új szavak használatára csupán egy-egy példa található. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvturinčius szótövet tartalmazó szavak szóképzési kapcsolatai |20 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A tanulmány 102, lietuvturinčius szótövet tartalmazó képzett szót tárgyal: a Lietuva helynévből 9 képzett szó származik, a lietuvis, -ė szóból pedig 35, amelyek további képzett szavak (a további szóképzési fokozatokba tartozó képzett szavak) képzési alapjául szolgálnak. A képzési bokorban a többlépcsős képzett szavak vannak túlsúlyban: 9 képzett szó első fokú, 39 második fokú, 36 harmadik fokú és 18 negyedik fokú. Szófajok szerint a főnevek (58) dominálnak: 34 szuffixumos képzésű szó (az összes főnév 59 százaléka), 16 összetett szó (28 százalék), 4 prefixumos képzésű szó (7 százalék), 2 végződéses képzésű szó (3 százalék) és 2 olyan képzett szó (3 százalék), amelyeknél a szóképzési fokozatok sorrendje nem állandósult. 2. A DLKT adatai azt mutatják, hogy egyes képzett szavak a litván aktív szókészlet részét képezik, megszokottak és meglehetősen gyakran használatosak (lietuvis, -ė; lietuvaitis, -ė; lietuvybė; lietuviškumas; lietuviškas, -a; lietuviškai), ugyanakkor vannak olyanok is, amelyek írásokból ismertek, illetve ellenkezőleg, újonnan keletkeztek, és a mai litván nyelvben ritkán használatosak (a DLKT-ben 28 képzett szó használatára nem találtak példát). 3. A litván nyelvben nemcsak a litván nyelvben meghonosodott, szótárakba felvett képzett dariniai, bet ir atsiranda naujadarų: ND ir DLKT rasti 25 žodynuose neužfiksuoti dariniai szavak (vagy ezek változatai) használatosak (lietuvybininkas; sulietuvėjimas; afrolietuvis, -ė; jaunalietuviškas, -a stb.). Valamennyi új képzett szó (általában termékeny típusokhoz tartoznak) jelentése könnyen kikövetkeztethető a szövegkörnyezetből – többnyire olyan képzett szavakról van szó, amelyek megőrzik kategorikus szóképzési jelentésüket (elvont főnevek, személynevek, prefixummal képzett igék, -iškas, -a képzős melléknevek). 4. Az ND adatai azt mutatják, hogy a lietuv tövet tartalmazó képzett szavak néha új, a szótárakban nem rögzített jelentésekre tesznek szert – az ND-ben 3 ilyen képzett szó található: lietuvybė, lietuvija és naujalietuvis, -ė. 5. Néhány, a szótárakban nem található képzett szót fel lehetne venni azokba: az LKŽe-ben rögzíthető lenne a mažalietuvis, -ė, a BŽa-ba pedig érdemes lenne felvenni a lietuviakalbis, -ė melléknevet. 6. Néhány, lietuv tövet tartalmazó képzett szó variánsi vagy szinonimikus viszonyban áll egymással: összesen 7 DVés 6 DS-sort állítottunk össze és tárgyaltunk. A DV-sorok tagjai a kötőhangzóban különböznek, vagy ugyanazon képző különböző variánsait tartalmazzák (lietuvuoti / lietuviuoti, mažlietuvis, -ė / mažalietuvis, -ė). Néha különböző fokozatú képzett szavak is szinonimikus viszonyban állnak egymással (három ilyen esetet tárgyaltunk). Egyes szinonimasorok tagjait a szinonimitás nagy foka és a helyettesítés lehetősége jellemzi (lietuvybė – lietuvystė, prolietuviai – pralietuviai), de gyakrabban még a közeli szemantikájú képzett szavak is stiláris különbségeket mutatnak (puslietuvis, -ė – puslietuvininkis, -ė – JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuv tövet tartalmazó szavak szóképzési BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kapcsolatai |21 pejor. skerslietuvis, -ė) és/vagy eltér a származékok használatának gyakorisága (pl., lietuvaitis, -ė – lietuviukas, -ė / lietuvukė – lietuvikė). ŠALTINIAI BŽa – Bendrinės lietuvių kalbos žodyno antraštynas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/antrastynas/?pg=c (žiūrėta 2018 m. liepos–rugpjūčio mėn.). DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ (žiūrėta 2018 m. liepos–rugpjūčio mėn.). DLKŽ 2012 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis (žiūrėta 2018 liepos– rugpjūčio mėn.). LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, elektroninis variantas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://www.lkz.lt/ (žiūrėta 2018 m. liepos–rugpjūčio mėn.). LKŽEPK 2015– Skaitmeninė Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartoteka. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antra-kartoteka (žiūrėta 2018 m. liepos–rugpjūčio mėn.). ND – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Sudarytoja R. Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujazodziai.lki.lt/ (žiūrėta 2018 m. liepos– rugpjūčio mėn.). IRODALOM Ambrazas S. 1993: Daiktavardžių darybos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ambrazas S. 2002: Daiktavardžių darybos raida 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Ambrazas S. 2011: Būdvardžių darybos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Bumblauskas A. 2005: Senosios Lietuvos istorija 1009–1795, Vilnius: R. Paknio leidykla. DLKG 2005 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. Kamieną lietuvturinčių žodžių darybiniai ryšiai |22 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Keinys S. 1999: A standard litván nyelv szóképzése, Šiauliai: Šiauliai Egyetemi Kiadó. Kniūkšta P. 1976: Az -inis képzős melléknevek. Képzés, jelentések, grammatikai szinonimák, Vilnius: Mokslas. LKG 1965, 1971 – A litván nyelv grammatikája 1, 2, Vilnius: Mintis. Miliūnaitė R. 2009: A mai litván nyelvhasználat változatai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Pakerys A. 1994: Akcentológia 1, Kaunas: Šviesa. Patackas A. 2014: Litua, Vilnius: Versmė. Paulauskienė A. 1983: A litván nyelv morfológiájának vázlata, Kaunas: Šviesa. Paulauskienė A. 1994: A litván nyelv morfológiája. Előadások litvanisták számára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Pikčilingis J. 1988: Szinonimika. Nyelvi alakzatok, Kaunas: Šviesa. Skardžius P. 1996: Válogatott írások 1, A litván nyelv szóképzése, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Smetona A. 2005: A főbb szóképzési módok elkülönítésének kérdéséről. – Acta Linguistica Lithuanica 52, 83–85. TŽŽ 2003 – Nemzetközi szavak szótára, Vilnius: Alma littera. Umbrasas A. 2016: A zsírtalanítástól a jelentésfosztásig: ajánlás és használat.– Terminologija 23, 120–160. Urbutis V. 2009: A szóképzés elmélete, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadási Intézet. Urbutis V. 1997: Trevor G. Fennell, Freckerʼs dictionary: the first manuscript. – Baltistica 32 (2), 264–269. Vaskelienė J. 2000: Képzési szinonimák, Šiauliai: K. J. Vasiliausko kiadó. Vaskelienė J. 2013: A képzési szinonimák, a képzési változatok és a paronimák hasonlóságai és különbségei. – Az ember és a szó: Didaktikai nyelvészet 5 (1), 206–214. Zinkevičius Z. 1993: Kelet-Litvánia a múltban és a jelenben, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Zinkevičius Z. 2010: Litvánia neve. A név eredete és alakjainak képzése, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Zinkevičius Z. 2010a, Szent Brúnó és Litvánia. Litvánia neve történeti forrásokban való említésének millenniumára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvtövű szavak képzési kapcsolatai |23 A BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Zinkevičius Z. 2011: Lietuvos senosios valstybės 40 svarbiausių mįslių. Lietuvos Didžioji Nagyfejedelemség nyelvészeti szempontból, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Župerka K. 2012: Stilistika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Gauta 2018 11 18 Elfogadva: 2018. 12. 17. A LIETUVTŐVEL RENDELKEZŐ SZAVAK KÉPZÉSI KAPCSOLATAI Ö s s z e f o g l a l á s A litván nyelv, amelyben a szóképzés az új szavak egyik leggyakoribb forrása, és a szókincs nagy része származékszó, nemcsak a helynevekkel kapcsolatos viszonyokat használja. A jelen Lietuva, but there are other related words that have different semantic and derivational tanulmány tárgya, amelyet a litván állam helyreállításának centenáriuma alkalmából szenteltek, a lietuvtövű származékok, amelyek a Litván nyelv szótárában (LKŽe), a Litván nyelv szótárának kiegészítő fájljaiban (LKŽPK), a neologizmusok adatjegyzékében (ND) és a mai litván nyelv korpuszában (DLKT) találhatók. A lietuvtövű 102 származékszó (58 főnév, 17 melléknév, 20 ige, 7 határozószó), a közöttük fennálló kapcsolatok és használatuk sajátosságainak elemzése lehetővé tette a következő következtetések levonását: 1. 9 szó a Lietuva helynévből származott, 35 szó pedig a lietuvis szóból, amelyek további származékok alapjául szolgáltak a későbbi szakaszokban. A szócsalád többnyire több szakaszban képzett származékokból áll: 1. fokú származékok (9), 2. fokú származékok (39), 3. (36) és 4. (18) fokú származékok. A szófaj szerint a főnevek dominálnak: 34 szuffixumos származék, 16 összetétel, 4 prefixumos származék, 2 inflexiós származék és 2, a szóképzési szakaszok nem rögzített rendszerébe tartozó származék. 2. A Litván Nyelv Jelenkori Korpuszának (DLKT) adatai feltárták, hogy egyes származékok a litván aktív szókincs részét képezik, közhasználatúak és meglehetősen gyakran használatosak, míg mások a szókincs perifériájához tartoznak, mivel csak írásos forrásokból ismertek vagy újonnan alkották őket (28 származék használati példái nem voltak megtalálhatók a korpuszban). JOLANTA VASKELIENĖ, REGINA VILČINSKIENĖ. A lietuvtövű szavak szóképzési kapcsolatai |24 3. A BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 litván nyelv nemcsak a szótárakban rögzített származékokat használja, hanem neologizmusok létrehozását is lehetővé teszi: 25, szótárakban nem rögzített származékot találtak a Neologizmusok Adattárában és a Litván Nyelv Jelenkori Korpuszában (DLKT). Az összes neologizmus jelentése könnyen érthető a szövegkörnyezetből. Egyes szótárakban rögzített származékok új jelentéseket sajátítottak el. 4. Néhány új származék bekerülhetne a szótárakba: a Litván nyelv szótára (LKŽe) tartalmazhatná a mažalietuvis, -ė összetett szót, a lietuviakalbis, -ė melléknév pedig bekerülhetne a Standard litván nyelv szótárába. 5. A lietuvare tövű egyes származékok variációs vagy szinonimikus kapcsolatban állnak egymással: összesen 7 derivációs változatsort és 6 derivációs szinonimasort alakítottak ki és tárgyaltak. Néha a különböző derivációs fokú származékok és helyettesítési lehetőségek, de gyakrabban még a jelentésükben közel álló származékok is stilisztikai különbségeket mutatnak, és / vagy a synonymous. The members of some rows of synonyms have a high degree of synonymity származékok használati gyakorisága eltérő. KEYWORDS: derivative; compound; word family; neologism; (derivational) synonyms; (szóképzési) változatok; szóképzési szakaszok. JOLANTA VASKELIENĖ REGINA VILČINSKIENĖ Šiaulių universitetas, Povilo Višinskio g. 38, LT-76352, Šiauliai [email protected] [email protected]