Priešas „Lietuvių kalbos žodyne“

Anželika Gaidienė Litván Nyelvi Intézet AZ ELLENSÉG A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN Kulcsszavak: ellenség, konceptus, illusztratív mondat, szemantika, Litván Nyelv Szótára. Absztrakt A kutatás célja, hogy illusztratív mondatok alapján megvitassa az ELLENSÉG konceptusának a Litván Nyelv Szótárában (a továbbiakban: LKŽe) rögzített részletét. A kutatás kimutatta, hogy az ellenség az LKŽe-ben elsősorban egy másik ország barátságtalan, megtámadó hadserege, amelynek a megtámadott (vagy megtámadottá vált) országgal szembeni cselekedetei sztereotipikusak. Az ellenséggel szemben védekező ország háborús cselekedetei szintén meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak. Az ellenséggel szemben védekező országról szólva az LKŽe illusztratív mondataiban ritkán nevezik meg Litvániát (vagy a litvánokat). Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségét szintén nagyon ritkán nevezik meg az LKŽe illusztratív mondataiban. Az LKŽe illusztratív mondataiban az ellenség lehet továbbá: barátságtalan ember vagy állat; olyan dolog, amely kárt okoz, árt egy embernek vagy elvont jelenségnek, konkrét tárgynak; ellentétes meggyőződésű ember vagy emberek, valamint valaki vagy valami, akit vagy amit elítélnek, károsnak, rossznak tartanak. Bevezető megjegyzések Az identitás az egyediség hangsúlyozásával ragadható meg, ez pedig összefügghet a másoktól való elhatárolódással, sőt akár az ellentétességgel is. Umberto Eco a Az ellenség megalkotása és más alkalmi írások című könyvében kijelenti: „Az ellenség megléte nemcsak azért fontos, hogy meghatározzuk identitásunkat, hanem azért is, hogy akadályt kapjunk, BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 amellyel összevethetjük értékrendünket, és amellyel összecsapva megmutathatjuk értékünket. Ezért ha nincs ellenségünk – meg kell teremtenünk” (Eco 2011: 11). U. Eco szerint az ellenségek különböznek tőlünk, és olyan szokások szerint viselkednek, amelyek nem a mieink; az ellenségnek visszataszítónak kell lennie, mert a szépséget a jóval azonosítjuk; az ellenség mindig bűzlik; az ellenséget olykor azért tekintjük különbözőnek és visszataszítónak, mert alacsonyabb származású (Eco 2011: 11–35). A bevándorlási hullámoktól való félelemről szólva, és Olaszország példáját hozva, ahol a román ideális bűnbak a társadalom számára, U. Eco így ír: „Egyrészt csak a Másik jelenlétében ismerhetünk magunkra, és ezen alapulnak az együttélés és a szokások szabályai. Mégis szívesebben tekintjük elviselhetetlennek azt a Másikat, mert nem mi vagyunk. Ezért, amikor ellenséggé tesszük, saját földi poklunkat teremtjük meg” (Eco 2011: 35). A kutatás célja, hogy szemléltető mondatok alapján tárgyalja az ELLENSÉG fogalmának azt a részletét1, amelyet a Litván nyelv szótára (a továbbiakban: LKŽ) rögzít. A cikk célkitűzései: 1) az ellenség meghatározásainak tárgyalása a litván nyelv értelmező szótáraiban; 2) az LKŽ szemléltető mondataiban rögzített lehetséges ellenségek, jellemzőik és cselekedeteik azonosítása és tárgyalása. Kutatási módszerek: szemantikai elemzés, interpretatív és leíró módszer. A cikk nem tűzi ki célul az ELLENSÉG fogalma2 egészének leírását, hanem arra törekszik, hogy rekonstruálja a fogalomnak azt a részletét, amelyet az LKŽ rögzít. Ahogyan Aloyzas Gudavičius (2011: 113) állítja: „a fogalom önmagában nem a lexikai szemantika tárgya. A fogalom nyelvi kifejezése azonban a nyelvtudomány tárgya.” Alan Cruse (2014: 396) szerint „a szó fő funkciója az általa társított fogalom aktiválása”. Ronald 1 A tanulmány tárgya, az ELLENSÉG konceptuma nem véletlenül esett választásul. Jelenleg több szerző (Veslava Čižik-Prokaševa, Anželika Gaidienė, Aurelija Gritėnienė, Danutė Liutkevičienė, Loreta Vaičiulytė-Semėnienė) közös tudományos monográfiája készül Lietuvos draugai ir priešai 1922–2022 m.: semantiniai ir struktūriniai pokyčiai címmel. A munka a vizsgálatra kiválasztott identitásszavak (barát, ellenség, Oroszország, Németország stb.) szemantikai és szerkezeti változásait, valamint azok okait tárja fel. 2 E tanulmány a konceptumot az egyén és a társadalom strukturált tudásának olyan egységeként értelmezi, amely egy bizonyos tárgyról, jelenségről, cselekvésről stb. szóló összetett ismereteket halmoz fel, és a világ kategorizálásához, illetve konceptualizálásához kapcsolódik. A konceptum tartalma és szerkezete a környező világtól függően változhat (Gaidienė 2016: 15). BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 Langackerio (1987: 56) teigimu, žodžiai yra konceptualiųjų žinių struktūros „prieigos taškai“. Zinaida Popova ir Josifas Sterninas (2007: 79) taip pat teigia, kad „kalbinė nominacija – raktas, atveriantis žmogui konceptą kaip mąstymo vienetą, leidžiantis operuoti juo mąstymo procese“. Taigi galima teigti, kad kiekviena atskira nominacija atspindi tik tam tikrus koncepto požymius, vadinasi, atspindi tam tikrą koncepto fragmentą (Gudavičius 2009: 51). A lublini etnolingvisták szerint „a nyelvben létező, bizonyos fogalmakat magában foglaló szemléletet különböző nyelvi forrásokból kell feltárni, majd stílusok és műfajok, idő és tér szerint felosztani” (Smetonienė és mtsai. 2019: 12). Az így kapott összetevőket a világkép profiljainak nevezik, leírásuk pedig lehetővé teszi a tárgy átfogó képének megfogalmazását (Smetonienė és mtsai. 2019: 12). Egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy „[A] szótári adatok elemzésével rekonstruálható a nyelv lexikográfiai világképe” (Rutkovska és mtsai. 2017: 31), az átfogó kép kialakításához pedig különböző adattípusok – nemcsak rendszerszerű (lexikográfiai), hanem kérdőíves és szöveges adatok – elemzésére is szükség van (bővebben lásd Smetonienė és mtsai. 2019: 12–16). Az LKŽ korpuszként való használata nem új keletű. Az elsők között Viktorija Daujotytė-Pakerienė (2002: 34) írt arról, hogy az LKŽ a litván kultúra alapvető szövege, amelyet olvasni és kutatni kell. Az LKŽ különlegessége, hogy „a litván írásbeliség, a klasszikus irodalom nagy részének elolvasása után készült <...>” (Daujotytė-Pakerienė 2002: 36). A szótár azért is egyedülálló, mert történetisége és a nyelvjárási anyag gazdagsága révén forrásként végzett kutatása segíthet a litván világkép XXI. század előtti töredékeinek rekonstruálásában a lexika alapján. Az LKŽ jelentős és érdekes kutatási forrásként való szerepét tudományos kutatások már igazolták: kutatták a szótárban rögzített politikai világképet (Zabarskaitė 2010); a szótárban rögzített Adalbert Bezzenberger-anyag felhasználásával leírták a lagúnát, a lagúna menti területet és annak lakóját (Zabarskaitė 2012); vizsgálták a berkenyefa (Gritėnienė 2016), a szótár (Gritėnienė 2017), a terminológia (Umbrasas 2019) és Oroszország (Gritėnienė 2020) képét. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 A tanulmány anyagát a szótár valamennyi kötetét magában foglaló elektronikus változatából gyűjtöttük (a továbbiakban: LKŽe). Részletes keresést követően több mint 450 olyan példa-mondatot találtunk, amelyben a priešas lexéma szerepel3. Az LKŽe-ben talált mondatok 90 százaléka különféle írott és kéziratos forrásokból származik: konkrét írók, kulturális személyiségek és mások műveiből (például Maironis, Salomėja Nėris, Petras Cvirka, Justinas Marcinkevičius, Vincas Krėvė-Mickevičius, Vincas Mykolaitis-Putinas, Žemaitė, Ieva Simonaitytė, Antanas Vienuolis, Jonas Jablonskis, Juozas Balčikonis és mások írásaiban talált mondatok), továbbá enciklopédiákban, szótárakban és chrestomathiákban található, valamint az írott nyelvben (rš = írott nyelvi szó vagy mondat) és a sajtóban (sp = sajtónyelvi szó vagy mondat) előforduló mondatok. Az LKŽe-ben talált, a priešas lexémát tartalmazó mondatoknak mindössze mintegy 10 százaléka származik élőbeszédből. Mivel az írott példamondatok nagyobb részét különféle írásművekből és a sajtóból kiírt mondatok alkotják, fontos emlékeztetni arra, hogy az LKŽ a szovjet időszakban nem kerülte el az (ön)cenzúrát és a szótár tartalmába való ideológiai beavatkozást (erről bővebben lásd Gritėnienė 2020: 42–43 és másutt), és csak „a XVI. kötettől csökkent az ideológiai anyag mennyisége a szótárban, a függetlenség helyreállítása után pedig teljesen eltűnt” (Zabarskaitė 2010: 128). Vytautas Vitkauskas (2002: 11) azonban rámutat, hogy az (ön)cenzúra időszakában is „a tudomány számára a nyelvjárások és a régi szövegek tényei, az élő mondatok voltak a legfontosabbak, amelyek megvilágították a nemzet életét és gondolkodását”. A HARAGOS ELLENSÉG fogalmának vizsgálatakor meg kell említeni, hogy nyelvészeti szempontból kevéssé kutatták. Gana plačiai šis konceptas aptartas Viktorijos Makarovos (2014) straipsnyje, kuriame pristatomi lietuvių kultūros koncepto PRIEŠAS ir rusų kultūros koncepto ВРАГ lyginamosios analizės rezultatai. Tyrimas buvo atliktas remiantis 100 pavyzdžių iš publicistikos diskurso (lietuvių kalbos ir rusų kalbos tekstynų). Prieita prie tokių išvadų: 1) tas pats subjektas lietuvių tautos sąmonėje gali būti draugu ir virsti priešu; 2) lietuviams priešai yra lenkų puolančios 3 A BARÁT fogalmáról a publicisztikában Loreta Vaičiulytė-Semėnienė írt (2020). BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 csoportok és bolsevikok; 3) a litván kultúra nem engedi, hogy a beszélő ellenségnek bélyegezzen valakit (‘X ellenség’), de ezt enyhébb formában megteheti, például az ‘X ellensége’ szerkezet használatával; 4) a litván semlegesen, negatív konnotációk nélkül is leírhatja az ellenség cselekedeteit (Makarova 2014: 191). A HARAGOS ELLENSÉG fogalmának antropológiai, történeti, filozófiai, etnológiai és más megközelítései kapcsán elmondható, hogy ezekben inkább a savas és a kitas (svetimas) (saját–más [idegen]) oppozíciók kerülnek előtérbe (vö. Savoniakaitė 2014); a kitu (svetimu) nemcsak a nemzeti identitások vonásainak kiemelésére szolgálhat, hanem a kitas (svetimas) ellenségként is értelmezhető. Leonidas Donskis filozófus (1997) a tömegkultúra ellenségeiről értekezett. 1. AZ ELLENSÉG MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAKBAN A litván nyelv értelmező szótáraiban – az LKŽ-ben, a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DŽ7i), valamint a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BŽ) – a priešas szó jelentéseinek száma eltér (lásd az 1. táblázatot). BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 1. TÁBLÁZAT. A priešas szó jelentései a litván nyelv szótáraiban LKŽ4: DŽ7i: 1. rosszindulatú, ártani vágyó ember 1. aki ellentétes érdekekért küzd 2. egy ellenséges, támadó ország hadserege 2. rosszindulatú, másnak rosszat kívánó ember 3. ellentétes meggyőződésű, ellenséges érdekű ember 3. ország és hadsereg, amellyel háborút viselnek 4. ami árt, kárt okoz 4. aki nem szeret, nem fogad el valamit 5. aki valakit vagy valamit elítél, károsnak, rossznak tart 5. minden, ami kárt vagy kellemetlenséget okoz 6. rabló, gonosztevő 7. ellenkező természetű, akadékoskodó személy 8. ellentét, ellenpólus 9. valami ellenséges, elfogadhatatlan (?) A BŽ kéziratában5: 1. olyan ember, aki ellenségesen viszonyul, rosszat kíván egy másik embernek, gyűlöli őt 2. más meggyőződésű ember 3. ország és hadsereg, amellyel háborúban állnak 4. aki nem szeret valamilyen dolgot, és károsnak tartja azt 5. ami kárt okoz, árt 4Az LKŽe-ben szereplő priešas szó homonima. Ebben az esetben az első homonimaszámmal jelölt priešas jelentés a releváns. 5 A priešas szó lexikográfiai szócikkének végleges szerkesztése után a jelentések megfogalmazása és száma változhat. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 A megadott jelentésekből látható, hogy a DŽ7i és a BŽ kéziratában rögzített priešo jelentések hasonlóan vannak meghatározva, csupán a sorrendjük különbözik; vö. az első és a második meghatározást: 1. „aki ellentétes érdekekért küzd” DŽ7i és 1. „olyan ember, aki ellenségesen viszonyul, rosszat kíván a másik embernek, gyűlöli őt” BŽ (kézirat); 2. „ellenségesen viselkedő, másnak rosszat kívánó ember” DŽ7i és 2. „ellentétes meggyőződésű ember” BŽ (kézirat). Az LKŽe-ben a priešas szónak kilenc jelentése van; közülük öt megegyezik a DŽ7i-ben és a BŽ kéziratában rögzített jelentésekkel; vö. az 1. táblázatban közölt LKŽe 1–5. jelentését. Az LKŽe utolsó négy jelentése (6–9) sajátos, és csak ebben a szótárban szerepel. Összefoglalva elmondható, hogy az említett értelmező szótárakban a priešas olyan ellenséges, rosszat kívánó emberként van meghatározva (pl.: Po ginčo jie pasidarė priešai LKŽe), a priešas ellentétes meggyőződésű ember (pl.: Liaudies priešas LKŽe; Idėjinis priešas BŽ), a priešas olyan ország és hadsereg, amellyel háborúban állnak (pl.: Priešą atmušti [nugalėti] BŽ), a priešas olyan valaki (alany, tehát élőlény), aki nem kedvel valamit, és károsnak tartja azt (pl.: Rūkymo priešas LKŽe), valamint a priešas olyan valami (tárgy, tehát élettelen dolog), ami kárt okoz, ártalmas (pl.: Šaltis – svarbiausias sodų priešas LKŽe). Nézzük meg, hogy az LKŽe illusztratív mondatai a PRIEŠAS („ELLENSÉG”) fogalom mely részletét rögzítik – ki ez az ellenség, milyen tulajdonságai és tettei emelkednek ki a legfontosabbként. 2. AZ ELLENSÉG A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ILLUSZTRÁCIÓS MONDATAIBAN 2.1. Az ellenség – a támadó ország hadserege Az LKŽe illusztratív mondatai legnagyobbrészt olyan mondatokból állnak, amelyek az ellenséggel – egy másik ország ellenséges, támadást indító hadseregével – vívott harcot rögzítik. Az ilyen mondatok nagy számát BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 az a régóta kialakult szükséglet magyarázza, hogy megvédjük területeinket, és külső ellenségeink legyenek, akik látszólag mindig támadásra készek; vö. az U. Eco könyvében leírt eseményt: „Egyszer New Yorkban egy taxival utaztam, amelyet egy nehezen kibetűzhető nevű férfi vezetett. Elmondta, hogy pakisztáni. Megkérdezte, honnan jöttem; azt feleltem, Olaszországból. <...>. Végül megkérdezte, kik az ellenségeink. Amikor visszakérdeztem: „Elnézést?”, türelmesen elmagyarázta, hogy azt szeretné tudni, mely népekkel háborúzunk ősidők óta területekért, etnikai gyűlöletből, állandó határsértések miatt és hasonlókért. Azt feleltem, hogy senkivel sem háborúzunk. <...>. Elégedetlen maradt” (Eco 2011: 10). Úgy tűnik tehát, fontos egy nép számára, hogy legyenek ellenségei, akikkel háborúzhat. Az LKŽe-ben rögzített mondatokban a hadsereg a végrehajtott cselekedeteken keresztül jelenik meg, és gyakran nem világos, hogy az említett hadsereg konkrétan melyik országhoz tartozik. Azt sem nevezik meg gyakran, hogy ki az „mi”, aki harcol – Litvánia vagy egy másik ország. 2.2. A támadó ország hadseregének hadviselési cselekvései Az ellenség – a támadó ország hadserege – cselekvéseit illetően megállapítható, hogy az LKŽe szemléltető mondatai sztereotip viselkedést tükröznek: a) az ellenség először felkészül, például flottát épít és erőket von össze, például: Az ellenség most ismét nagy flottát épített, és hadseregének partra szállítására készül földünkre J. Balč6 (lásd: kelti). Az ellenség erőit összevonja rš (lásd: traukti); b) támadást szervez, például felfedezi és körülveszi az ellenséget, pl.: Az ellenség felfedezte az ő táborhelyüket rš (l. táborozás). Mielőtt a lakosok észbe kaptak volna, az ellenség már az egész várost bevettemti rš (l. támogat). És az ellenség tűzgyűrűbe zárta őket tűzívbe E. Miež (l. ív). Az ellenség azt akarta hirtelen körülzárni minket rš (l. körülvesz); 6Az olyan rövidítések, mint az LKŽe. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 c) megkezdi a támadást, például behatol, betör, beszivárog a városba, várba vagy hasonló helyre, például: Az ellenség minden hevességével megrohanta a várost rs (l. sėlimas). Saját földjét és népét védi az ellenség betöréseitől rs (l. veržimas). A falat ledöntve az ellenség betört a várba Š (l. rombol). Az ellenség betört három oldalról NdŽ (l. veržti). Betört az ellenség, lángra lobbant a háború S. Nėr (l. įbrauti, liepsnoti). Az ellenség ékkel betört a városba rs (l. mušti). Heves csata bontakozott ki. Az ellenség mindenáron7 akarta visszafelé áttörni V. Myk-Put (l. siautėti) Az ellenség ország belsejébe való behatolásaharcra ösztönözte a litván írókat rs (l. skverbimas); d) lő (ágyúkból, géppuskákból és hasonló fegyverekből), pl.: Az ellenség megtámadta állásainkat rs (l. atakuoti). Az ellenség viszonozta a tüzet DŽ1 (l. šaudyti). Az ellenség szüntelenül lőtt ágyúkból rs (l. patranka). Az ellenség kilőtt a parittyákból több ezer követ M. Valanč (l. svilksnė). Az ellenség géppuskával zúdított ránk rs (l. žerti). Az ellenség lőni kezdett puskákkal (lőni) rs (l. pliekti). Két napon és két éjszakán át lángolt az ellenség által felgyújtott földön a pokol E. Miež (l. pragaras); e) visszavonul, vereséget szenved, pl.: Az ellenség már meghátrál, visszavonul, széthullik8... Mennyi foglyot ejtettek, mennyit kötöztek meg, mennyit vágtak le! J. Jan (l. mišti). A kedvezőtlen helyzet miatt az ellenség vereséget szenvedett rs (l. palankumas); f) elpusztulnak, pl.: A hullámok fekete mélységében nem egy ellenségpusztult el rs (l. pragarmė). Végül az ellenség a saját vérébe fulladt, több száz katonát és rengeteg haditechnikát veszítve rs (l. springti). g) elfoglalja (vagy betör) az országot (államot), ott letelepszik, pl. Az ellenségelfoglalta országunkat rs (l. valdyti). Az ország kellős közepén, úgyszólván a szívében, az ellenség fészket rak magának rs (l. sukti). Idegen országban az ellenség durván viselkedik – tombol, pusztít, házakat éget fel, embereket öl, elveszi a kenyerüket, pl.: Az ellenség a mi országunkbantombolt rs (l. dūkti). Az ellenség tombolt országunkban DŽ (l. siaučioti). Az ellenség pusztítja otthonainkat, pusztítja9 az embereket, elveszi 7Ennek a szónak a helyesírása megváltozott – žūtbūt. 8„meggyengül, szétesik” LKŽe. 9„megölni” LKŽe. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 10 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 kenyeret rš (l. žurdoti). Az ellenség arra utasítja ügynökeit, hogy égessék fel és pusztítsák el a tanyákat, bomlasszák erőinket, hogy gyengüljön a védőinknek nyújtott támogatás rš (l. krikdyti). Az LKŽe egyes szemléltető mondataiban az ellenség bátorsága is megjelenik – bátran és elszántan harcolnak, például: A körülzárt ellenség bátran és elszántan fog harcolni, miközben megpróbál visszatörni V. Myk-Put (ž. praveržti). Az ellenség egyre bátrabbá válik Š (ž. drąsus), valamint ravaszságuk is megmutatkozik – ostromot terveznek, igyekeznek kihasználni a kialakult helyzetet, például: Az ellenség igyekezett megkedveltetni magát az emberekkel rš (ž. gerinti). Az ellenség megkezdi a szabályos ostromot rš (ž. apgulimas). Az ellenség igyekszik kihasználni minden egyes botlásunkat rš (ž. slystelėjimas). Néha az ellenség hiányosságait, például a céltévesztést is hangsúlyozzák: Az ellenség bombái célt tévesztve hullottak rš (l. taiklus). Találtunk olyan szemléltető mondatokat, amelyek az ellenség nagyobb létszámáról és jobb fegyverzetéről szólnak, például Sok bátor harcos és vezér esett el az egyenlőtlen küzdelemben a nagyobb létszámú és fogig felfegyverzett ellenséggel vívott harcban rš (l. dantis), illetve az átgondolt stratégiáról, például: Az ellenség felderítői minden irányban szimatoltak rš (l. šniukštinėti). Néhány szemléltető mondatból kiderülnek az ellenség céljai, szándékai, például: Az ellenség azt remélte, hogy már az első csapás után szétszóródik a hadseregünk, és térdre kényszerül az országunk rš (l. klupdyti). 2.3. Az ellenséggel háborúzó védekező fél cselekedetei Az LKŽe olyan szemléltető mondatokat rögzít, amelyekben az ellenséggel szemben védekező ország nincs konkrétan megnevezve, továbbá olyanokat is, amelyek a védekező országot Litvániaként (illetve a védekezőket litvánokként) nevezik meg, valamint olyan példákat, amelyekben az ellenséggel szemben védekező személyt – történelmi személyiséget, rendszerint litván fejedelmet vagy a litván történelem más jelentős alakját – név szerint említik. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 11 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 2.3.1. A meg nem nevezett védekező ország Az LKŽe szemléltető mondatainak jelentős részét olyan mondatok alkotják, amelyekben nincs megnevezve az ellenséggel szemben védekező ország. Az ország ellenség elleni védekezésének (az ország területéért folytatott harcnak) cselekedetei meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak: a) először felkészülnek a harcra, például: A vezérek megismerkednek az ellenség elhelyezkedésével rš (l. dėstymas); b) később megtámadhatják az ellenséget (körülzárhatják, szorongathatják, lőhetik stb.), például: Körülzárni az ellenséget Rtr (l. apsiausti). Az ellenséget a folyónál körbe kell venni10 NdŽ (l. supti). Egyszer csak előbukkant három vadászgépünk, és megtámadta az ellenséget rš (l. nirti). Géppuskával megsoroztuk11 az ellenséget DŽ1 (l. spirginti). Az ellenséget tűzzel fogadtuk DŽ1 (l. tikti). A partizánok páncéltörő lövedékekkel felgyújtották az ellenség szerelvényét sp (l. šarvamušis). Ütegeink közül sok közvetlen irányzással megsemmisítette az ellenség géppuskafészkeit rš (l. lizdas); c) az ellenség erőit különféle módokon fel lehet őrölni, illetve fel lehet tartóztatni, például: Hadseregünk, miután felőrölte az ellenség erőit, maga is támadásba lendült sp (l. sekinti). Az ellenséget éheztetéssel és lövöldözéssel fékezték meg KŽ (l. tramdyti). Az ellenség előrenyomulását az ország belseje felé feltartóztatták rš (l. brovimas); d) az ellenséget le lehet győzni, meg lehet verni, például: Lovakat ad. Katonákat. Velük szétzúzzuk12 az ellenség erejét B. Sruog (l. pyškinti). Az ellenséget hamar legyőzték rš (l. doroti). Legyőzték az ellenséget rš (l. galėti). Mindnyájukat, az [ellenséget] leterítettük (szétzúztuk, legyőztük) Strn (l. pilti). Az ellenséget egytől egyig leterítettük sp (l. guldyti). A golyók tizedelték az ellenséget DŽ (l. skinti). Már sírban nyugszik nem egy 10 „körülkerítve, körbe kerülve valamihez szorítani” LKŽe 11 „alaposan meglőni” LKŽe 12 „szétzúzni, megsemmisíteni” LKŽe BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 az ellenség rátalált, földünket készül letiporni E. Mież (sírfelirat). Golyótól találva az ellenség tisztje meglengette a karját, és holtan esett össze rš (a „talál” szócikknél); e) ritkábban meg lehet adni magunkat az ellenségnek, például: Te minket ellenségeinknek elárulni beleegyeztél rš (az „ad” szócikknél); f) a védekező az ellenség keze által halhat meg, pl.: Emlékezz, szeretett testvérem, te, aki túlélted a háború viharát: itt, amikor támadásban az ellenségre rontottak, a haza bátor gyermekei elestek E. Mież (l. túlélni). Az ellenséggel szembeni védekezést magas várak segítik, pl., Szűkek és kényelmetlenek a mi váraink, az ellenséggel szembeni védekezésre egyedül kialakított V. Krėv (l. kialakítani). Minden ellenség, aki arra vágyik, hogy abba a várba behatoljon, kitöri a nyakát M. Valanč (l. behatolni), menedékül a földvárak szolgálnak, pl.: A földvárvalószínűleg egykori menedékhely, ahová az emberek az ellenség elől elrejtőzni futottak sp (l. menedékhely). Egyes mondatok a védekezők bátorságát hangsúlyozzák, pl.: Mi megyünk az első sorban, és az ellenség előtt talán minket ér először a golyó V. Myk-Put (l. elérni). Mocsaraktól, erdőktől nem rettentünk meg, nem féltünk az ellenség tüzétől sp (l. mocsár). Egyetlen háborúban sem nélkülözhetők a felderítők, akik információkat nyújtanak az ellenség harckészültségéről és így tovább, például: Felderítőkbeszivárognak az ellenség hátországába, felderítikaz összes tüzelőállást és az ellenség teljes harckészültségét E. Mież (l. žvalgyti). A felderítéstés az ellenség nyomon követését fokozták rš (l. sekimas). Az ellenségről és a terepről általában a pontos információkat afelderítésadja (l. žvalgymas). A hadvezér előőrsöket – felderítőketküld, hogy azok felderítsék az ellenséges hadsereg elhelyezkedését A. Mac (l. žvalgas). 2.3.2. Az ellenséggel szemben védekező országként megnevezett fél – Litvánia (vagy a litvánok) Mint tudjuk, Litvániának nemegyszer kellett megvédenie területét a külső ellenségektől, akik Litvánia területének elfoglalására és a litvánok szabadságának korlátozására törtek. A LKŽe illusztratív mondataiban azonban kevés olyan példát találtunk, amelyben a hadviselő felet Litvániaként (vagy BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 litvánok), vö.: Borzalmas harc a halandó litván nemzet ellenségeivel szemben rš (l. mirtingas). Hogy a litvánok nyilaikkal lőjék a legyőzhetetlen ellenséget, amelynek itt a seregei megszámlálhatatlanok, akár a homokszemek a tengerparton, I. Simon (l. žizdrai). A litvánok gyalog és apró lovacskáikon lovagolva hol támadtak, hol menekültek, majd ismét visszatértek, és egyre mélyebbre csalogatták az ellenséget az erdőbe A. Vien (l. vilioti). Nemune, ó Nemunėl, folyók atyja, tiszta vizű, hány ellenséget fojtottál a vízbe, akik Litvániát pusztították LTR(Brž) (l. skaidrūnėlis). Az ellenség hátországában aktívan tevékenykedtek a litván partizánok (l. partizanas). A jelentés megemlíti az ellenség hátországában tevékenykedő partizánosztagok harci tevékenységét sp (l. kovinis). Az LKŽe olyan mondatokat is tartalmaz, amelyekben a harcoló felet a litván etnikai csoportként, a žemaitiaiakként nevezik meg. A szótárban rögzített példamondatok a žemaitiaiak harcmodorát, bátorságát és meg nem hátrálását tükrözik, vö.: J. Dlugōš megadja a žemaitiaiak harcmodorát: az erdőbe csalogatták az ellenséget, majd a kidőlt fák mögé rejtőzve megtámadták rš (l. vilioti). A žemaitiaiak inkább úgy döntöttek, hogy porrá égnek, mintsem élve ellenségeik bosszúszomjas kezére kerüljenek A. Vien (l. priešas). A žemaitiaiak, Pilėnai védői közül alig a fele maradt életben, egyharmaduk pedig sértetlen; ellenség azonban még mindig sok volt, mint a hangya M. Valanč (l. žeisti). Az LKŽe-ben csak néhány olyan példa található, amelyben ugyanabban a mondatban a ellenség szó mellett Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségét is megnevezik – a keresztes lovagokat és a német fosztogatót, vö.: A keresztes lovagok éjjel-nappal ostromolták Punia falait, de a litvánok mindenütt visszaverték az ellenséget BM106 (l. pitlyti). A szovjet hadsereg kardja kettévágta a litván nép ellenségének – a német fosztogatónak – a gerincét (szov.) sp (l. nugarkaulis). 2.3.3. A megnevezett védekező (harcoló) személy Az LKŽe példamondataiban több történelmi személyiséget is megneveznek, akik különböző korszakokban harcoltak és védték Litvániát (vagy a Litván Nagyfejedelemséget) az ellenségtől. A litván történelem szempontjából fontos személyek közül a következőket említik: Margiris (Margis) litván fejedelmet, BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 14 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 Litvánia nagyfejedelmei, Kęstutis és Vytautas, valamint az 1863–1864-es felkelés egyik vezére, Zigmantas Sierakauskas. Az LKŽe-ben rögzített példákat olvasva ismét meggyőződhetünk arról, hogy e személyiségek bátran védték hazájukat, könyörtelenül harcoltak, az ellenséget Litvániától távolabb csalták stb., vö.: Margis az oroszlán erejével mészárolta az ellenséget DŽ1 (skersti szócikk). Margiris, miközben Pilėnuose állt, tüzeket látott, de nem tudta kiűzni az ellenséget J. Balč (ištremti szócikk). Kęstutis csupán elcsalta az ellenséget Litvániától távolabb rš (vilioti szócikk). De íme, Vytautas veszi át az uralkodás gyeplőjét; a tegnapi ellenségei félnek uruktól! Mair (vengti szócikk). Vezette Vytautas ott hatalmas seregeket, és megtörte az ellenség gőgjét Mair (didžiauryis, priešas szócikk). Itt Vytautas Didis dicsőségesen uralkodott, Žalgirisnél legyőzve a gonosz ellenséget Mair (viešpatauti szócikk). Sierakauskas nem merte megtámadni a visszavonuló ellenséget, mert Mackevičiust várta, aki még nem ért oda V. Myk-Put (traukti szócikk). 2.4. Az ellenség mint ellenséges beállítottságú ember vagy állat 2.4.1. Az ember ellensége Az LKŽe-ben található illusztráló mondatokból, amelyekben pontosan meg van nevezve egy (nem feltétlenül litván) ellenség – egy konkrét szereplő –, mint említettük, nincs sok. Található néhány mondat konkrétan megnevezett ellenségekkel; köztük van egy konkrét személy (az az ember, a miniszter), egy nép, vállalkozók13, a józanság előmozdítói vagy akár egy gúnár is, például: Az az ember volt halálos ellenségem rš (mirtinas szócikk). Ez a miniszter mindvégig titkos ellenségem volt, noha a szemembe jónak mutatta magát J. Balč (rodyti szócikk). A belgák fejében csak az a gondolat járt, hogy a németek halálos ellenségeik lennének Vd (žudingas szócikk). A munkások közvetlen ellensége itt az egyes vállalkozók vagy csoportjaik rš (įmonininkas szócikk). Legnagyobb ellenségei a „józanság hívei” rš (vykintojas14 szócikk). 13 A vállalkozó „a vállalat tulajdonosa” az LKŽe-ben. 14 „aki végrehajt, végrehajtó” az LKŽe szerint. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 15 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 A kisgyerekek, megijedve legnagyobb ellenségüktől, a gúnártól, beszaladtak, a nagyok pedig összefröcskölték az utcát Žem (ž. taškyti). Vannak olyan mondatok, amelyekben az ellenség – az ember – nincs konkrétan megnevezve, de kikövetkeztethető, például: A nagy természetpusztítók nagyon ritkák, de nem kevés apró kárt okozó akad köztünk sp (ž. žeidėjas). A szovjet patriotizmus az a forrás, amelyből dolgozóink erőt merítenek a belső és külső ellenségek elleni küzdelemben (sov.) sp (ž. išorė). Senki se gondolja, hogy a Szovjet állam ellenségei felkészületlenül lephetnek meg minket (sov.) sp (ž. klupti). A vita után ellenségek lettek DŽ (ž. priešas). A halál megállította mindkét engesztelhetetlen ellenséget V. Myk-Put (ž. priešas). Előfordulnak egészen meghatározatlan ellenségek is, például: Aki túlságosan hatalmas, annak sok ellensége van A. Vien (ž. per daug). Minél jelentősebbek az eredményeink, annál alattomosabbá válik az ellenség sp (ž. klastingas). 2.4.2. Az állat ellensége Az LKŽe olyan mondatokat tartalmaz, amelyek különféle állatok ellenségeit említik. A madarak ellensége lehet egy másik madár, például: Időnként magasan az égbolton feltűnik egy tarka izlandi sas, a vadkacsák nagy ellensége A. Vencl (ž. šmėkšterėti). A házi szárnyasok legádázabb ellensége a héja, más néven tyúkászhéja J. Jabl (ž. 2 vištinis), egy másik állat, például: A verébnek nincs félelmetesebb ellensége, mint a mi cicánk J. Jabl (ž. katė); elvont dolog, például: A civilizáció sok esetben a jót szolgáló dolgok ellensége is, mivel elpusztítják az átvonulásra és telelésre szolgáló helyeket T. Ivan (ž. žiemojimas). A halak ellenségei más vízi élőlények, például: A ponty ellenségei a következők: vízi cickány, vízi pocok rš (ž. kirstukas). BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 A majmok, egerek és pockok ellenségei más állatok, például: A majmok közül a páviánok látnak a legjobban messzire: nyílt terepen legádázabb ellenségüket, a leopárdot csaknem egy kilométerről észreveszik rš (ž. toliaregis). Megfigyelték, hogy az egerek és pockok tartósan megtelepednek a kertekben, rendkívül gyorsan szaporodnak, mert legfőbb ellenségük, a baglyok sp (ž. retėti) száma nagyon megfogyatkozott. A vadállat ellensége az ember, például: A vadállat szemtől szembe találkozik leggyűlöletesebb ellenségével, az emberrel sp (ž. neapkenťiamas). 2.5. Az ellenség – az, ami kárt okoz, árt Néhány LKŽe-beli szemléltető mondatban az ember (emberek) ellenségeként egy elvont jelenség vagy konkrét (élettelen) dolog jelenik meg, amely nagyon kedvezőtlen, kárt okoz, árt; ilyen például a sors, az idő és a távolság, a valóság megismerése, a gőg, a hazugság, a cárizmus, az élvezet, a vodka. Vö.: A sors, örök ellenségem, nem akarta megadni nekem azt a boldogságot J. Balč (l. teikti). Az idő és a távolság az emberi kapcsolatok ellensége (l. santykiai). A valóság gyenge megismerése – az írók legádázabb ellensége rš (l. pažinimas). A kreativitás ellensége a gőg rš (l. kūrybiškumas). Az igazmondás hiánya¹⁵ – a legnagyobb ellenség, saját maga számára is káros az igazmondásra képtelen ember számára rš (l. tiesakalbingumas). A cárizmus a nép halálos ellensége volt (szov.) rš (l. mirtinis). Fegyvereim a fő ellenség ellen irányulnak – az állatias, fogyasztói és sajnos hatalmas elv ellen: az élet élvezet J. Marcin (l. vartotojiškas). Legnagyobb ellensége a vodka DŽ (l. priešas). Az LKŽe-ben előfordulnak olyan mondatok, amelyekben egy elvont jelenség (pl. a tudomány, a haladás stb.) vagy konkrét (élettelen) dolog (pl. kertek, repülőgép) ellenségéről esik szó – ilyen a felszínesség, a nacionalizmus, a bürokratizmus, a hideg, a jegesedés, például: 15 A tiesakalbingumas „az igazság kimondása” LKŽe. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 A felszínesség a tudomány ellensége sp (l. paviršutiniškumas). A nacionalizmus a marxizmus ellensége (szov.) sp (l. priešas). Haladásunk egyik legkegyetlenebb ellensége a bürokratizmus rš (l. priešas). A hideg a kertek legfőbb ellensége rš (l. priešas). Az északi vidékeken repülő gépek korábban veszélyes ellenséggel, a jegesedéssel találkoztak sp (l. ledėjimas). 2.6. Az ellenség – más meggyőződésű ember vagy emberek Az LKŽe-ben néhány mondatban szerepel a nép ellensége kifejezés. Emlékeztetünk arra, hogy a nép ellensége „a szovjet terminológiában olyan személy, aki a szovjet hatalom ellen harcol vagy legalábbis nyíltan nem ért vele egyet, és akit gyakran már csak ezért is megvádolnak” VLE16. Az LKŽe-ben rögzített példák alapján a nép ellenségei gúnyt űztek, hiteltelenítettek, a párt17 pedig szétzúzta őket (a nép ellenségeit) stb., például: A nép ellenségei gúnyt űztek, hiteltelenítették e nép klasszikus örökségének legkiválóbb képviselőit (szov.) rš (l. juodinti). A párt szétzúzta a nép halálos ellenségeit (szov.) sp (l. mirtinas). Távolítsák el a szövetkezeti tagságból az összes kapzsi társadalmi söpredéket és a nép ellenségeit (szov.) sp (l. gobšus). Az LKŽe-ben olyan példák is szerepelnek, amelyekben közös ellenséget említenek, például: A forradalom előtti években a bolsevik párt már Oroszország valamennyi nemzetiségének dolgozóit közös harcra szervezte a közös ellenség ellen sp (l. ikirevoliucinis). A sajtóért vívott hosszú évek vasfegyelemű, a közös ellenség ellen harcosok kohorszává kovácsolták népeinket rš (l. kohorta). Ilyen példák is találhatók: Az egyház ellenségei a pápaság végét jósolták Gmž (l. nešdineti). A rend ügynökei, a pápa és a császár támogatásával, Nyugat-Európában azt hirdették, hogy Litvánia még mindig pogány, a litvánok pedig igazi szaracénok, valamint a kereszténység ellenségei stb. rš (l. 16 Bővebben l. https://www.vle.lt/straipsnis/liaudies-priesas/. 17 A kommunista pártra gondol. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 saracénok). Azokban az időkben, amikor írásainkat a „Varpas”-ba küldözgettük, a legkülönfélébb álneveket használtuk, hogy az ellenség azt higgye, a szerzők tábora a lehető legnagyobb Pt (lásd slapyvardė). A közölt mondatok az LKŽₑ (ön)cenzúráját tükrözik – a szovjet korszakban veszélyes volt (vagy nem volt szabad) beszélni néhány olyan ellenségről, akik nem feleltek meg a hivatalos ideológiai nézeteknek. A közölt példák (különösen az első kettő) az akkori „ráerőltetett” ideológiai nézeteket tükrözik. 2.7. Ellenség – aki valamit elítél, károsnak, rossznak tart A szótár szövegében több olyan példamondatot találtunk, amelyben valamit elítélnek, károsnak, rossznak tartanak, például a pénzes szerencsejátékokat vagy a dohányzást. Vö.: Én mindenféle pénzes játék ellensége vagyok rš (lásd piniginis). A dohányzás ellensége DŽ (lásd priešas). 2.8. Az ellenség és a barát szembeállítása Külön alcsoportként különítettük el ebben a tanulmányban az LKŽV-ben rögzített azon mondatokat, amelyekben nyilvánvaló az ellenség és a barát szembeállítása. Sok ilyen mondat található a szótárban. Az ellentétekben való gondolkodás és azok sokasága a világteremtés legősibb eredetében gyökerezik, amikor a világot két ellentétes pólus, két ellentétes princípium egységeként szemlélték (Vėlius 1983: 10). Számos példát lehet felhozni az ellentétekre, vö.: föld és ég, élet és halál, szerelem és gyűlölet, barát és ellenség stb. (bővebben lásd Erm arnytė 2003, 2015). Úgy tűnhet, hogy ezek az ellentétes pólusok messze vannak egymástól, az élet azonban azt mutatja, hogy ez nem így van. Az ellenség és a barát szembeállításával kapcsolatban elmondható, hogy az ellenség és a barát viszonya különféle körülményektől (belsőktől és külsőktől egyaránt) függően egy pillanat alatt megváltozhat, illetve megváltozhat a barátság megítélése. Ezt az LKŽₑ-ben talált mondat is mutatja, amely rögzíti, hogy csak az idő mutathatja meg, mik a felek egymás számára – ellenségek vagy BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA Gaidienė. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 barátok, vö.: Barátok vagyunk-ebarátok, vagyellenségek, a jövőnek még meg kell mutatnia, németV. Krėv (l. megmutat). Azokban az esetekben, amikor az alany meghatározatlanságát, idegenségét vagy a vele szembeni közömbösséget kívánják hangsúlyozni, az ellenség és a barát ellentétpárját használják, mint teljesen ellentétes fogalmakat: Igaz, Grėtė nem ellensége, de nem is barátnője a királynőnek; idegen számára, olyan idegen, mint Vil iaus esküvője utáni első napon I. Simon (lásd svetimas). Az LKŽₑ-ben olyan mondatok is találhatók, amelyekben az említett személy, aki egykor barát volt, könnyen ellenséggé válhat, vagy egyszerűen megváltozhat a (nem)barátként való megítélése: Legjobb barátjukat az emberek ádáz ellenséggé teszik J, Jabl (lásd 1 rasti). Ha nem akart jó szóval hallgatni rám, mint barátot, erővel kényszerítem majd, mint az ellenséget! V. Krėv (lásd varu). Véleményét, családját, jogait védve, a túlélésért küzdve stb. az alany nemcsak ellenségekkel, hanem barátaival is viaskodhat: Egész életemben ellenségekkel és barátokkal viaskodva, magam is elfáradtam, és másokat is kifárasztottam V. Krėv (lásd varginti). Ami a kezemben van, az az enyém, még ha nem is az ellenség, hanem a barát kardja V. Krėv (lásd ranka). Az ellenség és a barát ellentéte az LKŽₑ-ben közölt litván népi mondásokban is tükröződik: A barátnak– tiszta szeretetet, az ellenségnek– kemény haragot kell hordoznod a szívedben rš (lásd kietas). A reggelit edd meg magad, az ebédet oszd meg barátoddal, a vacsorát pedig add az ellenségednek rš (lásd valgyti). Skolindamas – draugas, atiduodamas – priešas TŽIII375 (ž. skolinti). Kvailas draugas už priešą pavojingesnis TŽV600 (ž. kvailas). KÖVETKEZTETÉSEK A priešas lexémát tartalmazó mintegy 450 LKŽₑ-illusztrációs mondat elemzése alapján az ELLENSÉG fogalmának következő részlete rajzolódik ki. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 Az ellenség az LKŽe-ben mindenekelőtt egy másik (gyakran meg nem nevezett) ország barátságtalan, támadó hadserege, amelynek a megtámadott (vagy megtámadottá vált) országgal szembeni cselekedetei sztereotipikusak: először felkészülnek a harcra, később megszervezik és megindítják a támadást, amely vereséggel, halállal vagy győzelemmel (a terület, az ország elfoglalásával) végződik. Az LKŽe illusztrációs mondatai olykor azt hangsúlyozzák, hogy az ellenség bátor és kitartó, erői nagyobbak, fegyverzete pedig jobb. Az ellenséggel szemben védekező ország háborús cselekedetei szintén meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak: felkészülnek a harcra, támadást indítanak, amely győzelemmel, halállal vagy megadással végződik. Ritkán nevezik meg az ellenséggel szemben védekező országként Litvániát (vagy a litvánokat) az LKŽe illusztrációs mondatai. Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségét is csak nagyon ritkán nevezik meg. Az ellenség lehet továbbá barátságtalan ember vagy állat (pl. egy másik ember, egy nép), illetve valami, ami kárt okoz, árt az embernek (pl. az idő, a távolság, az elbizakodottság), vagy egy elvont jelenségnek, konkrét tárgynak (pl. a felszínesség a tudomány ellensége, a hideg a kertek ellensége). Az ellenség lehet ellentétes meggyőződésű ember vagy emberek is (pl. a nép ellensége, az egyház ellensége). Ellenség az is, aki valamit elítél, károsnak, rossznak tart (pl. ő a pénzes játékok, a dohányzás ellensége). Az LKŽe illusztrációs mondataiban szembetűnő az ellenség és a barát szembeállítása; a közöttük lévő viszony egy szempillantás alatt megváltozhat (belső és külső tényezőktől függően), vagy megváltozhat a barátság értelmezése. Amint látható, az LKŽe illusztrációs mondataiban a konkrét ellenséget (különösen egy másik ország hadseregéről szólva) nem nevezik meg. Ezt az LKŽe (ön)cenzúrája, illetve a politikai korrektség is okozhatja, amely nem teszi lehetővé az ellenség egyértelmű meghatározását. Emellett a priešas szó szemantikailag és érzelmileg is erős, ezért talán kerülik az ellenség hangos és konkrét megnevezését; biztonságosabb egy meg nem nevezett, de mindenki által ismert ellenségről beszélni. Természetesen szem előtt kell tartani, hogy az LKŽe illusztrációs mondatai kontextus nélkül szerepelnek, magában a forrásban (vagy egy élő ember BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 elbeszélésében) pedig megnevezhették az ellenséget, csak az LKŽₑ-be felvett konkrét illusztrációs mondatban nem említik. Ahhoz, hogy ezeket a feltevéseket konkrétabban alá lehessen támasztani, további forrásokat kell megvizsgálni, például a A kortárs litván nyelv szövegkorpuszának adatait, kérdőíves adatokat és hasonlókat. ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas), vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DŽ₇i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. S. Keinys, 7-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽė – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt. LITERATŪRA Cruse Alan 2014: Prototype Theory and Lexical Semantics. – Meanings and Prototypes. Studies in Linguistic Categorization 20, London and New York: Routledge, 382–402. Daujotytė-Pakerienė Viktorija 2002: Pamatinis kultūros tekstas. – Dvidešimt „Lietuvių kalbos žodyno“ tomų, sud. J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: InterSe, 34–38. Donskis Leonidas 1997: Masinė kultūra ir jos priešai. – Tarp Karlailio ir Klaipėdos: visuomenės ir kultūros kritikos etiudai, Klaipėda: Klaipėdos universiteto leidykla, 128–141. Eco Umberto 2011: Sukurti priešą ir kiti proginiai rašiniai, Vilnius: Tyto alba. Ermanytė Irena 2003: Antonimų žodynas 23 (elektroninis variantas), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antonimu. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 Ermanytė Irena 2015: Antonimų žodynas 25 (elektroninis variantas), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antonimu. Gaidienė Anželika 2016: Lietuvių kalbos gėrimo ir valgymo veiksmažodžių semantinių ryšių ypatybės: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gritėnienė Aurelija 2016: Šermukšnio vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Tautosakos darbai 52, 85–104. Gritėnienė Aurelija 2017: Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 90, 1–19. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gritėnienė Aurelija 2020: Rusija Lietuvių kalbos žodyno iliustraciniuose. – Baltų filologija 29(1), 41–61. Gudavičius Aloyzas 2009: Etnolingvistika: tauta kalboje, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Gudavičius Aloyzas 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res Humanitariae X, 108–119. Langacker Ronald 1987: Foundations of Cognitive Grammar 1: Theoretical Prerequisites, Stanford: Stanford University Press. Makarova Viktorija 2014: Литовское слово priešas и русское слово враг. – Res Humanitariae 16, 182–191. Prieiga internete: http://journals.ku.lt/index.php/RH/article/view/1020. Popova Zinaida, Sternin Josif 2007: Язык и национальная картина мира, Воронеж: Истоки. Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. Savoniakaitė Vida, sud., 2014: Savas ir kitas šiuolaikiniais požiūriais, Vilnius: LII leidykla. Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2019: Kalba. Tauta. Valstybė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 Umbrasas Alvydas 2019: Terminologija Lietuvių kalbos žodyne. – Terminologija 26, 162–183. Vaičiulytė-Semenienė Loreta 2020: Draugo konceptas publicistikoje. – Vertybės lietuvių ir lenkų kalbų pasaulėvaizdyje 5, 337–365. Prieiga internete: https://www.journals.vu.lt/open-series/article/view/21405/20514. Vėlius Norbertas 1983: Senovės baltų pasaulėžiūra: struktūros bruožai, Vilnius: Mintis. Vitkauskas V. 2002: Didysis akademinis mūsų Žodynas. Dvidešimt „Lietuvių kalbos žodyno“ tomų. Sud. Jolanta Zabarskaitė, Zita Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 8–14. Zabarskaitė Jolanta 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžiajame Lietuvių kalbos žodyne (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka, 126–143. Prieiga internete: http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm. Zabarskaitė Jolanta 2012: Kitoks didžiojo Lietuvių kalbos žodyno skaitymas: Adalbertas Bezzenbergeris, marios, pamarys, pamariškis. – Mažoji Lietuva: paribio kultūros tyrimai, sud. G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 239–271. Gauta 2020 12 05 Priimta 2020 12 30 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAGDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 THE ENEMY IN THE DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE Summary The goal of this study is to dissect, using illustrative sentences, the fragment of the concept of ENEMY (Lith. PRIEŠAS) recorded in the Dictionary of the Lithuanian Language (LKŽe). The article has the following objectives: (1) discussing the definitions of enemy in the modern Lithuanian thesauri, (2) identifying and discussing potential enemies, their attributes, actions recorded in the illustrative sentences of the LKŽe. The study employed these methods: semantic analysis, interpretation, and description. Thesauri (the Dictionary of the Lithuanian Language (LKŽe), the Dictionary of the Modern Lithuanian Language (DŽ7i), and the Dictionary of the Standard Lithuanian Language (BŽ)) define enemy as an unfriendly, ill-meaning person (e.g., ‘They became enemies after the dispute’ (Lith. Po ginčo jie pasidarė priešai, LKŽe)); an enemy is someone with opposing beliefs (e.g., ‘enemy of the people’ (Lith. Liaudies priešas, LKŽe), ‘ideological enemy’ (Lith. Idėjinis priešas, BŽ)); an enemy is the opposing country and army at war (e.g., ‘repel [overcome] the enemy’ (Lith. Priešą atmūšti [nugalėti], BŽ)); an enemy is someone who dislikes something, considers it harmful (e.g., ‘enemy of smoking’ (Lith. Rūkymo priešas, LKŽe)); an enemy is something that causes damage or harm as well (e.g., ‘cold is the garden’s enemy No 1 (Lith. Šaltis – svarbiausias sodų priešas, LKŽe)). Analysis of nearly 450 illustrative sentences from the Dictionary of the Lithuanian Language with the lexeme enemy (Lith. priešas) has pieced together the fragment of the concept of ENEMY as described below. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 First and foremost, enemy in the LKŽe is defined as an unfriendly, assailing army of another (often unidentified in the illustrative sentences of the LKŽe) country; its actions with regard to the country that is being (or has been) assaulted are stereotypical: first it prepares for combat, then organises and launches an attack, which culminates in defeat, death, or victory (the occupation of the land or country). Sometimes the illustrative sentences of the LKŽe accentuate that the enemy is brave, persistent, its forces are larger, weapons better. The actions of the country defending itself against the enemy in war are also rather predictable and stereotypical: preparation for combat, the launching of an attack, which culminates in victory, death, or surrender. On rare occasions, the illustrative sentences of the LKŽe refer to Lithuania (or Lithuanians) as a country defending itself against an enemy. The illustrative sentences presented in the LKŽe contain very few mentions of the specific enemy of Lithuania (or Lithuanians) as well. In the illustrative sentences of the LKŽe, enemy can also be an unfriendly person or animal (e.g., another human being or nation), that what causes damage or harm to a human being (e.g. time, distance, arrogance) or an abstract phenomenon, a specific object (e.g., superficiality is an enemy of science; cold is an enemy of the garden). Enemy can also be a person or persons of opposing beliefs (e.g., an enemy of the people; an enemy of the church). Furthermore, enemy is he who condemns something, considers it harmful or evil (e.g., he is an enemy of gambling for money; an enemy of smoking). The illustrative sentences of the LKŽe carry a clear-cut opposition between enemy and friend; their relationship can change in an instant (depending on internal and external factors), and so can the approach to friendship. It is evident that the illustrative sentences recorded in the LKŽe do not mention the specific enemy (especially when it comes to the army of another country). This can be the product of the LKŽe’s (self-)censorship, political correctness that prevents any clear BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 26 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 definition of the enemy; plus, the word enemy carries a strong semantic and emotional charge, potentially causing any open reference to a specific enemy to be avoided – after all, talking about an enemy that is undefined yet ‘known’ to everyone is a safer thing to do. Of course, one should keep it in mind that the illustrative sentences of the LKŽe are void of any context: omitted from the specific illustrative sentence present in the LKŽe, the enemy could have been clearly mentioned in the source (or the story of a live person) as such. Any stronger validation of the above musings would require an analysis of a larger quantity of sources, such as the data of the Corpus of the Modern Lithuanian Language, questionnaire findings, and so on. KEYWORDS: an enemy, concept, illustrative sentence, semantic, the Dictionary of the Lithuanian Language ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204