Priešas „Lietuvių kalbos žodyne“

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ANŽELIKA GAIDIENĖ Lietuvių kalbos institutas AZ ELLENSÉG A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN ESMINIAI ŽODŽIAI: priešas, konceptas, iliustracinis sakinys, semantika, Lietuvių kalbos žodynas. ANNOTÁCIÓ A kutatás célja – szemléltető mondatok alapján megvitatni az ELLENSÉG fogalmának a Litván nyelv szótárában (a továbbiakban – LKŽe) rögzített részletét. A kutatás kimutatta, hogy az ellenség az LKŽe-ben mindenekelőtt egy másik ország barátságtalan, támadást indító hadserege, amelynek a megtámadott (vagy megtámadott) országgal szembeni cselekedetei sztereotipikusak. Az ellenségtől védekező ország háborúskodás közbeni cselekedetei szintén meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak. Az ellenségtől védekező országról szólva az LKŽe szemléltető mondataiban ritkán nevezik meg Litvániát (vagy a litvánokat). Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségét is nagyon ritkán nevezik meg az LKŽe-ben közölt szemléltető mondatokban. Az ellenség az LKŽe szemléltető mondataiban lehet továbbá: barátságtalanul viszonyuló ember vagy állat; ami kárt okoz, árt az embernek vagy egy absztrakt jelenségnek, egy konkrét tárgynak; ellentétesek įsitikinimų žmogus ar žmonės ir tas, kas ką smerkia, laiko žalingu, blogu. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az identitás az egyediség hangsúlyozásán keresztül értelmeződik, ez pedig összekapcsolható a másoktól való elhatárolódással vagy akár az ellentétességgel. Umberto Eco A ellenség megalkotása és más alkalmi írások című könyvében kijelenti: „Az ellenség megléte nemcsak ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 azért fontos, hogy meghatározzuk identitásunkat, hanem azért is, hogy olyan akadályra tegyünk szert, amellyel összevethetjük értékrendszerünket, és amellyel szembeszállva megmutathatjuk értékünket. Ezért amikor nincs ellenség – létre kell hozni” (Eco 2011: 11). U. Eco szerint az ellenségek mások, mint mi, és olyan szokások szerint cselekszenek, amelyek nem a mieink; az ellenségnek csúnyának kell lennie, mert a szépséget a jóval azonosítják; az ellenség mindig büdös; az ellenséget néha azért érzékelik másnak és undorítónak, mert alacsonyabb U. Eco rašo: „Viena vertus, galime save atpažinti tik Kito akivaizdoje ir tuo remiasi származású (Eco 2011: 11–35). Amikor a bevándorlási hullámoktól való félelemről beszél, és mes. Todėl pavertę jį priešu kuriame savo pragarą žemėje“ (Eco 2011: 35). Olaszország példáját hozza fel, ahol a román ember képe ideális bűnbak a társadalom számára, az 1 együttélés és a szokások szabályai. Azonban inkább elviselhetetlennek tartjuk azt a Másikat, mert nem olyan, mint Mi. A kutatás célja – illusztratív mondatok alapján megvitatni az ELLENSÉG fogalmának a Lietuvių kalbos žodyne (a továbbiakban – LKŽ) rögzített töredékét. A tanulmány feladatai: 1) az ellenség definícióinak megvitatása a litván nyelv értelmező szótáraiban; 2) az LKŽ illusztratív mondataiban rögzített lehetséges ellenségek és azok jellemzőinek, cselekedeteinek 2 meghatározása és megvitatása. A kutatás módszerei: szemantikai elemzés, interpretatív és leíró módszer. A tanulmány nem tűzi ki feladatul az ELLENSÉG fogalma egészének képét leírni, hanem annak a fogalmi töredéknek a rekonstruálására törekszik, amelyet az LKŽ rögzít. Aloyzas Gudavičius (2011: 113) teigimu, „konceptas pats savaime nėra leksinės semantikos objektas. „Tačiau kalbotyros dalykas yra koncepto kalbinė raiška“. Alano Cruse’o (2014: 396) teigimu, „pagrindinė žodžio funkcija yra aktyvuoti konceptą, su kuriuo jis asocijuojamas“. Ronaldo 1 Toks straipsnio objektas – PRIEŠO konceptas – pasirinktas neatsitiktinai. Šiuo metu rašoma kelių autorių (Veslavos Čižik-Prokaševos, Anželikos Gaidienės, Aurelijos Gritėnienės, Danutės Liutkevičienės, Loretos Vaičiulytės-Semėnienės) kolektyvinė mokslo studija Lietuvos draugai ir priešai 1922–2022 m.: semantiniai ir struktūriniai pokyčiai, kurioje atskleidžiami pasirinktų tirti tapatybinių žodžių (draugas, priešas, Rusija, Vokietija ir kt.) semantiniai ir struktūriniai pokyčiai, jų priežastys. 2 A konceptus ebben a munkában a személy és a társadalom strukturált tudásának olyan egységeként értelmezzük, amely komplex ismereteket halmoz fel egy bizonyos tárgyról, jelenségről, cselekvésről stb., és összefügg a világ kategorizálásával és konceptualizálásával. A konceptus tartalma és szerkezete a környező világtól függően 2016: 15). ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 3 változhat (Gaidienė doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Langacker (1987: 56) szerint a szavak a konceptuális tudás struktúrájának „hozzáférési pontjai”. Zinaida Popova és Josif Sternin (2007: 79) szintén azt állítják, hogy „a nyelvi nomináció – a kulcs, amely az ember előtt a konceptust mint a gondolkodás egységét megnyitja, lehetővé téve számára, hogy a gondolkodási folyamatban műveleteket végezzen vele”. Így kijelenthető, hogy minden egyes nomináció a konceptusnak csak bizonyos jegyeit tükrözi, vagyis a konceptus egy bizonyos töredékét tükrözi (Gudavičius 2009: 51). A lublini etnolingvisták szerint „a nyelvben jelen lévő, bizonyos fogalmakat magában foglaló szemléletet különböző nyelvi forrásokból kell kiemelni, majd stílusok és műfajok, idő és tér szerint fel kell bontani” (Smetonienė ir kt. 2019: pasaulio vaizdo profiliais, o jų aprašymas leidžia suformuluoti visapusišką dalyko vaizdą 12). Az így kapott alkotóelemeket nevezik (Smetonienė ir kt. 2019: 12). Egyetértünk azzal a véleménnyel, hogy „[A] szótári adatok elemzésével rekonstruálható a világ lexikográfiai képe a nyelvben” (Rutkovska ir kt. 2017: 31), egy tárgy átfogó képének kialakításához pedig különböző adattípusok – nemcsak rendszerszerű (lexikográfiai), hanem kérdőíves és szöveges – elemzésére van szükség (erről bővebben lásd Smetonienė és munkatársai 2019: 12–16). Az LKŽ korpuszként való használata nem új dolog. Az elsők egyike, aki arról írt, hogy az LKŽ a litván kultúra alapvető szövege, amelyet feltétlenül olvasni és kutatni kell, Viktorija DaujotytėPakerienė volt (2002: 34). Az LKŽ különlegessége, hogy „végigolvasta a litván klasikos <...>“ (Daujotytė-Pakerienė 2002: 36). Šis žodynas unikalus ir tuo, kad jam būdingas írásbeliséget, a történeti anyag jelentős részét és a nyelvjárási anyag gazdagságát, ezért forrásként végzett kutatása a lexikán keresztül segíthet rekonstruálni a litván világkép XXI. századig terjedő töredékeit. Az LKŽ fontos és érdekes kutatási forrás voltát már tudományos kutatómunkák is bizonyították: megvizsgálták az ebben a szótárban rögzített politikai žodyne fiksuotą Adalberto Bezzenbergerio medžiagą, aprašytos marios, pamarys ir pamariškis világképet (Zabarskaitė 2010), felhasználva (Zabarskaitė 2012), megvizsgálták a berkenye (Gritėnienė 2016), a szótár (Gritėnienė 2017), a terminológia (Umbrasas 2019) és Oroszország (Gritėnienė 2020) képét. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Ellenség a litván nyelv szótárában | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A jelen cikk kutatási anyagát a szótár valamennyi kötetét magában foglaló elektronikus változatából gyűjtötték (a továbbiakban – LKŽe). A részletes keresés elvégzése után több mint 450 olyan szemléltető mondatot találtak, amelyben a priešas lexéma szerepel. A LKŽe-ben talált 3 mondatok 90 százalékát különféle írott és kéziratos forrásokból kiírt mondatok alkotják: konkrét írók, kulturális személyiségek stb. műveiben (például Maironis, Salomėja Nėris, Petras Cvirka, Justinas Marcinkevičius, Vincas Krėvė-Mickevičius, Vincas Mykolaitis-Putinas, Žemaitė, Ieva Simonaitytė, Antanas Vienuolis, Jonas Jablonskis, Juozas Balčikonis és mások írásaiban) talált mondatok, továbbá enciklopédiákban, szótárakban, chrestomathiákban talált mondatok, valamint az írott nyelvben (rš = írott nyelvi szó vagy mondat) és a sajtóban (sp = sajtónyelvi szó vagy mondat) előforduló mondatok. Mindössze körülbelül 10 százalékát alkotják az LKŽe-ben talált, a priešas lexémát tartalmazó mondatoknak az élő nyelvből lejegyzett mondatok. Mivel a talált mondatok nagyobb részét különféle írásokból és a sajtóból kiírt mondatok alkotják, fontos emlékeztetni arra, hogy az LKŽ a szovjet időszakban nem kerülte el az (ön)cenzúrát és az ideológiai beavatkozást a szótár tartalmába (erről bővebben lásd Gritėnienė 2020: 42–43 és tomo žodyne sumažėjo ideologinės medžiagos, o po nepriklausomybės atkūrimo jos visai köv.), és csak „a XVI. századtól nem maradt fenn” (Zabarskaitė 2010: 128). Mindazonáltal, amint Vytautas Vitkauskas (2002: 11) állítja, az (ön)cenzúra időszakában is „a tudomány számára a nyelvjárások és a régi szövegek tényei, az élő mondatok voltak a legfontosabbak, amelyek megvilágították a nemzet életét és gondolkodását”. A PRIEŠAS fogalmának vizsgálatakor meg kell említeni, hogy nyelvészeti szempontból kevéssé kutatták. Ezt a fogalmat meglehetősen részletesen tárgyalja Viktorija Makarova (2014) tanulmánya, amelyben a litván kultúra PRIEŠAS és az orosz kultúra ВРАГ fogalma összehasonlító elemzésének eredményeit mutatják be. A kutatás a publicisztikai diskurzus (lietuvių kalbos ir rusų kalbos tekstynų). Prieita prie tokių išvadų: 1) tas pats subjektas lietuvių 100 példája alapján készült a nemzeti tudatban barát lehet és ellenséggé válhat; 2) a litvánok számára az ellenségek a támadó lengyelek 3 A BARÁT konceptusáról a publicisztikában Loreta Vaičiulytė-Semėnienė (2020) írt. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Ellenség a Litván nyelv szótárában | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 csoportosulások és bolsevikok; 3) a litván kultúra nem teszi lehetővé, hogy a beszélő az ellenség címkéjét akassza valakire (‘Х yra priešas’), ezt azonban enyhébb formában meg lehet tenni, például a ‘Х-o priešas’ szerkezet segítségével; 4) a litván ember semlegesen, negatív konnotációk nélkül jellemezheti az ellenség cselekedeteit (Makarova 2014: 191). Az ELLENSÉG konceptusáról szólva az antropológiában, történelemben, filozófiában, etnológiában stb. meg kell jegyezni, hogy itt inkább a saját és a másik (idegen) oppozícióit tárgyalják (vö. Savoniakaitė 2014), ahol a másikban (idegenben) nemcsak a nemzeti identitások vonásai emelhetők ki, hanem a másik (idegen) ellenségként is felfogható. Leonidas Donskis filozófus (1997) a tömegkultúra ellenségeiről elmélkedett. 1. AZ ELLENSÉG MEGHATÁROZÁSA AZ ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRAKBAN A litván nyelv értelmező szótáraiban – az LKŽe-ben, a Kortárs litván nyelv szótárában (DŽ7i) és a Köznyelvi litván nyelv szótárában (BŽ) – az ellenség szó jelentéseinek száma változó (lásd az 1. táblázatot). ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 1. TÁBLÁZAT. Az ellenség szó jelentései a litván nyelv LKŽe4: DŽ7i: szótáraiban 1. barátságtalan beállítottságú, rosszat kívánó ami árt, kárt okoz 4. aki valamit nem szeret, nem ismer el 5. aki 1. aki ellentétes érdekekért küzd 2. a barátságtalan, megtámadott ország 2. barátságtalan beállítottságú, más valamit elítél, károsnak, rossznak tart 5. minden, ami kárt, embernek rosszat kívánó ember hadserege ember ember 4. kellemetlenséget okoz 6. rabló, gonosztevő 7. ellenkező természetű ember 9. valami ellenséges, elfogadhatatlan (?) A BŽ kéziratában5: 2. ellentétes meggyőződésű ember 3. az ország és a hadsereg, amellyel háborúban állnak 4. aki valamit nem szeret, károsnak tartja 5. ami kárt okoz, árt 3. ellentétes meggyőződésű, ellenséges érdekű 3. az ország és a hadsereg, amellyel háborúban állnak 8. priešprieša, priešybė 1. žmogus, kuris nedraugiškai nusiteikęs, linki kitam žmogui bloga, jo nekenčia 4 Az LKŽe-ben szereplő priešas szó homonima. Ebben az esetben az első homonimaszámmal jelölt ellenség releváns. 5 Az priešas szó lexikográfiai szócikkének végleges szerkesztése során a jelentések megfogalmazása és száma változhat. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A megadott jelentésekből látható, hogy a DŽ7i-ben és a BŽ kéziratában rögzített, az priešas szóra vonatkozó jelentések hasonlóan vannak meghatározva, csak a közlésük sorrendje különbözik, vö. az első és a második meghatározást: 1. „aki ellentétes érdekekért küzd” DŽ7i és 1. „olyan ember, aki ellenségesen viszonyul, rosszat kíván a másik embernek, gyűlöli őt” BŽ (kézirat); 2. „ellenségesen viszonyuló, másnak rosszat kívánó ember” DŽ7i és 2. „ellentétes meggyőződésű ember” BŽ (kézirat). Az LKŽe-ben a priešas szónak kilenc jelentése van, ezek užfiksuotomis reikšmėmis, plg. 1 lentelėje pateiktas 1–5 LKŽe reikšmes. Paskutinės keturios közül öt egybeesik a DŽ7i és a BŽ jelentéseivel; az LKŽe-ben a (6–9) jelentések specifikusak, és csak ebben a szótárban vannak rögzítve. Összefoglalva megállapítható, hogy az említett értelmező szótárakban a priešas olyan nem barátságos, rosszat kívánó emberként van meghatározva (pl.: Po ginčo jie pasidarė priešai LKŽe), a priešas ellentétes meggyőződésű ember (pl.: Liaudies priešas LKŽe; Idėjinis priešas BŽ), a priešas olyan ország és hadsereg, amellyel háborúban állnak (pl.: Priešą atmušti [nugalėti] BŽ), a priešas pedig az, aki (tehát élő Rūkymo priešas LKŽe) ir priešas yra tai (objektas, vadinasi, negyvas), kas daro žalą, kenkia alanyként) valamit nem kedvel, károsnak tart (pl.: (pvz.: Šaltis – svarbiausias sodų priešas LKŽe). Pasižiūrėkime, koks PRIEŠO koncepto fragmentas fiksuojamas LKŽe iliustraciniuose a mondatokban – ki az az ellenség, milyen jellemzői és cselekedetei emelkednek ki mint a legfontosabbak. 2. A PRIEŠAS A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ILLUSZTRÁCIÓS MONDATAIBAN 2.1. A priešas – a támadó ország hadserege Az LKŽe illusztrációs mondatainak legnagyobb részét olyan mondatok alkotják, amelyekben az ellenséggel – egy másik ország nem baráti, támadó hadseregével – folytatott harc rögzítődik. Az ANŽELIKA GAIDIENĖ. Ellenség a Litván nyelv szótárában | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ilyen mondatok nagy számát a saját területek védelmének régóta kialakult szükségessége határozza meg, valamint az, hogy külső ellenségeink legyenek, amelyek látszólag mindig készen állnak a támadásra, vö. A U. Eco könyvében leírt eseményt: „Egykor New Yorkban egy taxival kellett utaznom, amelyet egy nehezen megfejthető nevű férfi vezetett. Elmagyarázta, hogy pakisztáni. Megkérdezte, honnan érkeztem, én pedig azt válaszoltam – Olaszországból. <...>. Végül megkérdezte, kik az ellenségeink. Amikor visszakérdeztem: „Tessék?“, türelmesen elmagyarázta, hogy azt szeretné megtudni, mely népekkel háborúzunk évszázadok óta területekért, etnikai gyűlöletből, állandó határsértések miatt és hasonlókért. Azt válaszoltam, hogy senkivel sem háborúzunk. <...> Elégedetlen maradt” (Eco 2011: 10). Úgy tűnik tehát, hogy egy nemzet számára fontos, hogy legyenek ellenségei, akikkel háborúzhat. Az LKŽe-ben rögzített mondatokban a hadsereg az általa végrehajtott cselekvéseken keresztül tárul fel, és gyakran nem világos, hogy az említett hadsereg konkrétan melyik országhoz tartozik. Szintén gyakran neįvardyta, kas yra „mes“, kariaujantys, – Lietuva ar kita šalis. 2.2. A támadó ország hadseregének hadviselés közbeni tevékenységei Az ellenség – a támadó ország hadserege – tevékenységeiről szólva megállapítható, hogy az LKŽe illusztrációs mondatai sztereotipikus viselkedést tükröznek: a) az ellenség kezdetben készülődik, pl.: flottát épít, erőket gyűjt, pl. : Az ellenség most ismét b) támadást szervez, pastatė didelį laivyną ir rengiasi iškelti kariuomenę į mūsų žemę J. Balč 6 (ž. kelti). Priešai jėgas traukia rš (ž. traukti); például felderíti az ellenséget, körülveszi azt, pl. Az ellenség felfedezte a táborhelyüket rš (l. stovyklavimas). Mire a lakosok észbe kaptak, az ellenség már az egész várost körülzárta rš (l. remti). És az ellenség tűzívvel vette körül őket E. Miež (l. lankas). Az ellenség hirtelen akart ránk támadni rš (l. klupti); c) támadást indít, például betör, behatol, beszivárog egy városba, várba 6 Rövidítések, mint például az LKŽe. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas a Lietuvių kalbos žodyne | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 vagy hasonló helyre, pl. Az ellenség teljes őrjöngéssel támadta a várost rš (l. šėlimas). Saját földjeit és népét védi az ellenség betöréseitől rš (l. veržimas). Miután lerombolták a falat, az ellenség betört a várba Š (l. griauti). Az ellenség három oldalról nyomult előre NdŽ (l. veržti). Betört az ellenség, fellángolt a háború S. Nėr (l. įbrauti, liepsnoti). Az ellenség ékkel törte be magát a városba rš (l. mušti). Elkeseredett csata tombolt. Az ellenség mindenáron vissza akart 7 szivárogni V. Myk-Put (l. siautėti) Az ellenség behatolása az ország belsejébe harcra ösztönözte a litván írókat rš (l. skverbimas); (l. atakuoti). Az ellenség visszalőtt DŽ1 (l. šaudyti). Az ellenség d) šaudo (iš patrankų, kulkosvaidžių ir pan.), pvz.: Priešas atakavo mūsų pozicijas rš szüntelenül ágyúkból lőtt rš (l. patranka). Az ellenségek svilksnėkből köveket hajigáltak ezrével M. Valanč (lásd: svilksnė). Az ellenségek géppuskával golyózáport zúdítottak ránk rš (lásd: žerti). Az ellenségek elkezdtek puskáikból tüzelni (lőni) rš (lásd: pliekti). Két nap és két éjjel égett, lángolt a földbe gyújtott ellenséges pokol E. Miež (lásd: pragaras); mennyi van belőle megkötözve, e) traukiasi, pralaimi, pvz.: Priešas jau linksta, traukiasi, myšta 8 ... Kiek jo sugauta, mennyi felaprítva! J. Jan (lásd: mišti). A kedvezőtlen helyzet miatt az ellenségek vereséget szenvedtek rš (ž. palankumas); f) žūsta, pvz. : Bangų juodoj pragarmėj ne vienas priešas žuvo rš (ž. pragarmė). Pagaliau g) užvaldo (ar įsibrauna į) kraštą (valstybę), čia įsikuria, pvz., Priešai užvaldė mūsų priešas užspringo pats savo krauju, netekęs šimtų kareivių ir daugybės technikos rš (ž. springti). kraštą rš (ž. valdyti). Pačiame jo valstybės viduryje, jo, galima sakyti, širdyje, priešas sukasi sau lizdą rš (ž. sukti). Idegen földön az ellenség durván viselkedik – tombol, pusztít, házakat éget fel, embereket öl, elveszi a kenyerüket, pl. : Az ellenségek végigdühöngtek a földünkön rš (lásd dūkti). Az ellenségek tomboltak a földünkön DŽ (lásd siaučioti). Az ellenségek pusztítják házainkat, embereket gyilkolnak, elveszik Ennek a szónak a helyesírása megváltozott – žūtbūt. 9 7 8 „szétesni, bomlani” LKŽe. 9 „ölni” LKŽe. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Ellenség a Litván nyelv szótárában | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A majmok, egerek, pocokfélék ellenségei – más állatok, pl. : A majmok közül a páviánok látnak a legtávolabbra: a nyílt mezőn legádázabb ellenségüket, a leopárdot, csaknem egy kilométerről észreveszik rš (l. toliaregis). Megfigyelték, hogy az egerek és a pocokfélék állandóan megtelepednek a kertekben, rendkívül gyorsan szaporodnak, mert legnagyobb ellenségük – a baglyok – nagyon megritkultak sp (l. retėti). A vadállat ellensége – az ember, pl. : A vadállat kettesben találkozik leggyűlöltebb ellenségével – az emberrel sp (l. neapkenčiamas). 2.5. Ellenség – az, ami kárt okoz, árt Kai kuriuose LKŽe iliustraciniuose sakiniuose fiksuojamas žmogaus (žmonių) priešas – elvont jelenség vagy konkrét (élettelen) dolog, amely nagyon kedvezőtlen, kárt okoz, árt, például a sors, az idő és a távolság, a valóság megismerése, a gőg, a hazugság, a cárizmus, az élvezet, a vodka. Vö. Sorsom, örök ellenségem, nem akarta megadni nekem ezt a boldogságot J. Balč (lásd: teikti). Az idő és a távolság az emberi kapcsolatok ellensége (lásd: santykiai). A valóság gyenge megismerése – az írók legádázabb ellensége rš (lásd: pažinimas). A kreativitás ellensége – išpuikimas rš (ž. kūrybiškumas). Netiesakalbingumas 15 – didžiausias priešas, kenkėjas pačiam a nem egyenes beszédű ember számára rš (lásd: tiesakalbingumas). A cárizmus a nép halálos ellensége volt (szovj.) rš (lásd: mirtinis). Fegyvereim a fő ellenség – az állati, fogyasztói és sajnos hatalmas alapelv: az élet élvezet – ellen irányulnak J. Marcin (lásd: vartotojiškas). Legnagyobb ellensége a vodka DŽ (lásd: priešas). Az LKŽe-ben olyan mondatok is előfordulnak, amelyekben egy elvont jelenség (pl. a tudomány, a haladás stb.) vagy egy konkrét (élettelen) dolog (pl. a kertek, a repülőgép) ellensége szerepel – a felszínesség, a nacionalizmus, a bürokratizmus, a hideg, a jegesedés, pl. : 15 Tiesakalbingumas „az igazság kimondása“ LKŽe. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A felszínesség a tudomány ellensége sp (l. felszínesség). A nacionalizmus bürokratizmus rš (l. marksizmo priešas (sov.) sp (ž. priešas). Vienas žiauriausių mūsų pažangos priešų yra ellenség). A fagy – a kertek legfontosabb ellensége rš (l. ellenség). Az északi járásokban repülőgépek korábban veszélyes ellenséggel – jegesedéssel – ütköztek sp (l. jegesedés). 2.6. Ellenség – ellentétes meggyőződésű ember vagy emberek Az LKŽe-ben több mondat található, amelyekben szerepel a liaudies priešas kifejezés. Emlékeztetni kell arra, hogy a liaudies priešas „a szovjet terminológiában olyan személy, aki a szovjet hatalom ellen harcol, vagy legalább nyíltan nem ért egyet vele, és gyakran csak ezért 16 vádolják” VLE. A LKŽe-ben rögzített példák alapján a liaudies priešai igyekeztek kigúnyolni és lejáratni, a párt pedig szétzúzta őket (a liaudies priešusokat) stb., például: A liaudies priešai 17 igyekeztek kigúnyolni és lejáratni annak a népnek a legjobbjait (szov.) sp (l. mirtinas). A szövetkezeti sorokból el kell távolítani a társadalom minden kapzsi söpredékét és a liaudies klasikinio palikimo atstovus (sov.) rš (ž. juodinti). Partija sutriuškino mirtinus liaudies priešus priešusokat (szov.) sp (l. gobšus). A LKŽe-ben olyan példák is rögzítve vannak, amelyekben közös ellenséget említenek, például: A forradalom előtti években a bolsevik párt már az összes oroszországi nemzetiség dolgozó népét a közös ellenség elleni közös harcra mozgósította sp (l. ikirevoliucinis). A hosszú elnyomatás évei népeinket a közös ellenség ellen küzdők vaskohorszává kovácsolták rš (l. kohorta). eliszállni). A rend Randama ir tokių pavyzdžių: Bažnyčios priešai pranešdinėjo popiežystei galą Gmž (ž. ügynökei, a pápa és a császár támogatásával, Nyugat-Európában azt hirdették, hogy Litvánia továbbra is pogány, hogy a litvánok igazi szaracénok és a kereszténység ellenségei, stb. rš (lásd: 16 Bővebben lásd: https://www.vle.lt/straipsnis/liaudies-priesas/. 17 A kommunista pártra gondolunk. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 szaracénok). Abban az időben, amikor írásokat küldözgettünk a „Varpasnak”, a legkülönfélébb álneveket használtuk, hogy az ellenség azt higgye, az írók csoportja a lehető legnagyobb Pt (lásd: álnév). A közölt mondatok a LKŽe (ön)cenzúráját tükrözik – a szovjet korszakban veszélyes (vagy tilos) volt beszélni egyes olyan ellenségekről, akik nem feleltek meg a hivatalos ideológiai meggyőződéseknek. A bemutatott példák (különösen az első kettő) az akkori „ráerőltetett” ideológiai meggyőződéseket tükrözik. 2.7. Az ellenség – ki kit ítél el, tart károsnak, rossznak A szótár szövegében több illusztráló mondat található, amelyek arról szólnak, hogy mi mindenféle pénzes smerkiama, laikoma žalingu, blogu, pavyzdžiui, piniginiai žaidimai, rūkymas. Plg.: Aš esu játékok ellensége rš (l. piniginis). A dohányzás ellensége DŽ (l. priešas). 2.8. Az ellenség és a barát szembeállítása Ebben a szócikkben külön alcsoportként emeltük ki azokat az LKŽV-ben rögzített mondatokat, amelyekben nyilvánvaló az ellenség és a barát szembeállítása. Ilyen mondatból meglehetősen sok van a szótárban. A szembeállításokban való gondolkodás és azok sokasága magának a világ teremtésének kezdeteiben gyökerezik, amikor a világot két ellentétes pólus, ellentétes kezdet egységeként szemlélték (Vėlius 1983: 10). A szembeállítások példáiból nem egyet lehet felsorolni, vö.: föld és ég, élet és halál, szeretet és gyűlölet, barát és ellenség stb. (bővebben l. Ermanytė 2003, 2015). Úgy tűnhet, hogy ezek az ellentétes pólusok távol vannak egymástól, az élet azonban azt mutatja, hogy ez nincs így. Az ellenség és a barát priklausomai nuo įvairių aplinkybių (tiek vidinių, tiek išorinių), gali pasikeisti akimirksniu szembeállításáról szólva elmondható, hogy az ellenséghez és a baráthoz fűződő viszony, vagy a barátsághoz való hozzáállás értékelése megváltozhat. Ezt mutatja az LKŽe-ben talált ANŽELIKA GAIDIENĖ. Ellenség a litván nyelv szótárában | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 mondat is, amelyben rögzítették, hogy csak az idő mutathatja meg, kik az alanyok egymáshoz való viszonyukban – ellenségek vagy barátok, vö. : Hogy barátok vagy ellenségek vagyunk-e, azt a jövőnek még meg kell mutatnia, vokieti V. Krėv (ž. parodyti). Azokban az esetekben, amikor az alany meghatározatlanságát, idegenségét vagy a vele szembeni közömbösséget kívánják hangsúlyozni, az ellenség és a barát oppozíciójára mint teljesen ellentétes fogalmakra támaszkodnak: Igaz, Grėtė nem ellensége, de nem is barátja a Királynőnek, idegen számára, olyan idegen, mint Vilius esküvője utáni első napon I. Simon (ž. svetimas). Az LKŽe-ben olyan mondatok is találhatók, amelyekben említett alany, aki egykor barát volt, könnyen ellenséggé válhat, vagy egyszerűen megváltozhat a vele mint (nem)baráttal szembeni bánásmódja: Legjobb barátjukat az emberek legádázabb ellenségükké találják J. Jabl (ž. 1 rasti). Ha nem akart jó szóval, barátként hallgatni rám, erővel fogom kényszeríteni, ellenségként! V. Gindamas savo nuomonę, šeimą, teises, kovodamas dėl išlikimo ir pan., subjektas gali Krėv (l. varu). küzdeni nemcsak az ellenségekkel, hanem a barátokkal is: Egész életemben ellenségekkel és barátokkal küzdve magam is elfáradtam, másokat is kifárasztottam V. Krėv (l. varginti). Ami a kezemben van, az az enyém, még ha nem az ellenség, hanem a barát kardja volna is V. Krėv (l. ranka). Az ellenség és a barát oppozíciója a LKŽe-ben közölt litván népi mondásokban is tükröződik: A barátnak – tiszta szeretetet, az ellenségnek – kemény haragot kell hordoznod a szívedben rš (l. kietas). A reggelit magad edd meg, az ebédet oszd meg a barátoddal, a vacsorát pedig add oda az ellenségnek rš (l. valgyti). Kölcsönadáskor – barát, visszaadáskor – ellenség TŽIII375 (l. skolinti). Az ostoba barát veszélyesebb az ellenségnél TŽV600 (l. kvailas). IŠVADOS A mintegy 450, a priešas lexémát tartalmazó LKŽe-beli illusztrációs mondat elemzése után az ELLENSÉG fogalmának következő részlete rajzolódik ki. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Az ellenség a Litván nyelv szótárában | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Az ellenség az LKŽe-ben elsősorban egy másik (gyakran meg nem nevezett) ország barátságtalan, támadó hadserege, amelynek a megtámadott (vagy megtámadott) országgal szembeni cselekedetei sztereotipikusak: először harcra készül, később támadást szervez és indít, a támadás végkifejlete pedig vereség, halál vagy győzelem (a vidék, az ország elfoglalása). iliustraciniuose sakiniuose pabrėžiama, kad priešas yra narsus, atkaklus, jo pajėgos yra Az LKŽe-ben néha nagyobb, a fegyverzete pedig jobb. Az ellenség ellen védekező ország háború alatti cselekedetei szintén meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak: harcra készül, támadást indít, a támadás végkifejlete pedig győzelem, halál vagy megadás. Ritkán, amikor az ellenség ellen védekező országról van szó, az LKŽe illusztrációs mondataiban Litvánia (vagy a litvánok) is meg van nevezve. Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségét szintén nagyon ritkán nevezik meg. Az ellenség lehet továbbá barátságtalanul viselkedő ember vagy állat (pl.: egy másik ember, egy nép), valami, ami kárt okoz, árt az embernek (pl.: az idő, a távolság, az elbizakodottság), vagy egy absztrakt jelenségnek, konkrét tárgynak (pl.: a felszínesség a tudomány ellensége, a hideg a kertek ellensége). Ellenség lehet továbbá az ellentétes meggyőződésű ember vagy emberek is (pl.: a nép ellensége, az egyház ellensége). Továbbá ellenség az is, aki valamit elítél, károsnak, rossznak tart (pl.: ő a pénzes játékok, a dohányzás ellensége). Az LKŽe illusztrációs mondataiban nyilvánvaló az ellenség és a barát oppozíciója, és a közöttük lévő viszony egy pillanat alatt megváltozhat (belső és külső tényezőktől függően), illetve megváltozhat a barátsághoz való viszonyulás értelmezése is. Kaip matyti, LKŽe iliustraciniuose sakiniuose konkretus priešas (ypač kalbant apie más ország hadseregét) nem nevezik meg. Ezt okozhatja az LKŽe-ben alkalmazott (ön)cenzúra, valamint a politikai korrektség, amely nem teszi lehetővé az ellenség egyértelmű meghatározását. Emellett az ellenség szó szemantikailag és érzelmileg is erős, ezért talán kerülik az ellenség hangos és konkrét megnevezését; biztonságosabb egy meg nem nevezett, de mindenki számára ismert ellenségről beszélni. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 LKŽe illusztrációs mondatai kontextus nélkül szerepelnek, magában a forrásban (vagy egy élő ember elbeszélésében) pedig lehet, hogy az ellenséget megnevezték, csak az LKŽe-be felvett konkrét illusztrációs mondatban nem említik. Ahhoz, hogy ezeket az elmélkedéseket konkrétabban alá lehessen támasztani, több forrást kell megvizsgálni, például a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno adatait, a kérdőívek adatait és hasonlókat. ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas), vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DŽ7i – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. S. Keinys, 7-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt. LITERATŪRA Cruse Alan 2014: Prototype Theory and Lexical Semantics. – Meanings and Prototypes. Studies in Linguistic Categorization 20, London and New York: Routledge, 382–402. Daujotytė-Pakerienė Viktorija 2002: Pamatinis kultūros tekstas. – Dvidešimt „Lietuvių kalbos žodyno“ tomų, sud. J. Zabarskaitė, Z. Šimėnaitė, Vilnius: InterSe, 34–38. Donskis Leonidas 1997: Masinė kultūra ir jos priešai. – Tarp Karlailio ir Klaipėdos: visuomenės ir kultūros kritikos etiudai, Klaipėda: Klaipėdos universiteto leidykla, 128–141. Eco Umberto 2011: Sukurti priešą ir kiti proginiai rašiniai, Vilnius: Tyto alba. Ermanytė Irena 2003: Antonimų žodynas 23 (elektroninis variantas), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antonimu. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Ermanytė Irena 2015: Antonimų žodynas 25 (elektroninis variantas), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antonimu. Gaidienė Anželika 2016: Lietuvių kalbos gėrimo ir valgymo veiksmažodžių semantinių ryšių ypatybės: daktaro disertacija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gritėnienė Aurelija 2016: Šermukšnio vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Tautosakos darbai 52, 85–104. Gritėnienė Aurelija 2017: Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 90, 1– 19. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?90. Gritėnienė Aurelija 2020: Rusija Lietuvių kalbos žodyno iliustraciniuose. – Baltu filoloģija 29(1), 41–61. Gudavičius Aloyzas 2009: Etnolingvistika: tauta kalboje, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Gudavičius Aloyzas 2011: Reikšmė – sąvoka – konceptas ir prasmė. – Res Humanitariae X, 108–119. Langacker Ronald 1987: Foundations of Cognitive Grammar 1: Theoretical Prerequisites, Stanford: Stanford University Press.  Makarova Viktorija 2014: Литовское слово priešas и русское слово враг. – Res Humanitariae 16, 182–191. Prieiga internete: http://journals.ku.lt/index.php/RH/article/view/1020. Popova Zinaida, Sternin Josif 2007: Язык и национальная картина мира, Воронеж: Истоки. Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. Savoniakaitė Vida, sud., 2014: Savas ir kitas šiuolaikiniais požiūriais, Vilnius: LII leidykla. Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2019: Kalba. Tauta. Valstybė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Umbrasas Alvydas 2019: Terminologija Lietuvių kalbos žodyne. – Terminologija 26, 162–183. Vaičiulytė-Semėnienė Loreta 2020: Draugo konceptas publicistikoje. – Vertybės lietuvių ir lenkų kalbų pasaulėvaizdyje 5, 337–365. Prieiga internete: https://www.journals.vu.lt/open-series/article/view/21405/20514. Vėlius Norbertas 1983: Senovės baltų pasaulėžiūra: struktūros bruožai, Vilnius: Mintis. Vitkauskas V. 2002: Didysis akademinis mūsų Žodynas. Dvidešimt „Lietuvių kalbos žodyno“ tomų. Sud. Jolanta Zabarskaitė, Zita Šimėnaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 8– 14. Zabarskaitė Jolanta 2010: Politinis pasaulėvaizdis didžiajame Lietuvių kalbos žodyne (valstybė, įstatymas, valdžia). – Parlamento studijos 9, Vilnius: Lietuvos nacionalinė Martyno Mažvydo biblioteka, 126–143. Prieiga internete: http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm. Zabarskaitė Jolanta 2012: Kitoks didžiojo Lietuvių kalbos žodyno skaitymas: Adalbertas Bezzenbergeris, marios, pamarys, pamariškis. – Mažoji Lietuva: paribio kultūros tyrimai, sud. G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 239– 271. Gauta 2020 12 05 Priimta 2020 12 30 ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 THE ENEMY IN THE DICTIONARY OF THE LITHUANIAN LANGUAGE Summary The goal of this study is to dissect, using illustrative sentences, the fragment of the concept of ENEMY (Lith. PRIEŠAS) recorded in the Dictionary of the Lithuanian Language (LKŽe). The article has the following objectives: (1) discussing the definitions of enemy in the modern Lithuanian thesauri, (2) identifying and discussing potential enemies, their attributes, actions recorded in the illustrative sentences of the LKŽe. The study employed these methods: semantic analysis, interpretation, and description. Thesauri (the Dictionary of the Lithuanian Language (LKŽe), the Dictionary of the Modern Lithuanian Language (DŽ7i), and the Dictionary of the Standard Lithuanian Language (BŽ)) define enemy as an unfriendly, ill-meaning person (e.g., ‘They became enemies after the dispute’ (Lith. Po ginčo jie pasidarė priešai, LKŽe)); an enemy is someone with opposing beliefs (e.g., ‘enemy of the people’ (Lith. Liaudies priešas, LKŽe), ‘ideological enemy’ (Lith. Idėjinis priešas, BŽ)); an enemy is the opposing country and army at war (e.g., ‘repel [overcome] the enemy’ (Lith. Priešą atmušti [nugalėti], BŽ)); an enemy is someone who dislikes something, considers it harmful (e.g., ‘enemy of smoking’ (Lith. Rūkymo priešas, LKŽe)); an enemy is something that causes damage or harm as well (e.g., ‘cold is the garden’s enemy No 1 (Lith. Šaltis – svarbiausias sodų priešas, LKŽe)). Analysis of nearly 450 illustrative sentences from the Dictionary of the Lithuanian Language with the lexeme enemy (Lith. priešas) has pieced together the fragment of the concept of ENEMY as described below. ANŽELIKA GAIDIENĖ. Priešas Lietuvių kalbos žodyne | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.12 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Mindenekelőtt a LKŽe-ben az ellenség egy másik (a LKŽe példamondatainak tanúsága szerint gyakran meg nem nevezett) ország ellenséges, támadó hadseregeként van meghatározva; az ország ellen, amelyet megtámadnak (vagy megtámadtak), tanúsított cselekedetei sztereotipikusak: először harcra készül, majd megszervezi és megindítja a támadást, amely victory (the occupation of the land or country). Sometimes the illustrative sentences of the vereségben, halálban vagy a LKŽe által hangsúlyozottak szerint abban csúcsosodik ki, hogy az ellenség bátor és kitartó, erői nagyobbak, fegyverei pedig jobbak. A háborúban magát az ellenséggel szemben védő ország cselekedetei szintén meglehetősen kiszámíthatók és sztereotipikusak: felkészülés a harcra, támadás indítása, amely győzelemmel, halállal vagy LKŽe refer to Lithuania (or Lithuanians) as a country defending itself against an enemy. The megadással tetőzik. Ritka alkalmakkor a LKŽe-ben bemutatott példamondatok példamondatai a Litvánia (vagy a litvánok) konkrét ellenségére vonatkozó említéseket is tartalmaznak, ám ezek nagyon ritkák. A LKŽe példamondataiban az ellenség lehet továbbá ellenséges személy vagy állat (például egy másik ember vagy nemzet), az, ami kárt vagy sérelmet okoz az embernek (például az idő, a távolság, az arrogancia), vagy elvont jelenség, konkrét tárgy (például a felületesség a tudomány ellensége; a hideg a kert ellensége). Az ellenség lehet ellentétes meggyőződésű személy vagy személyek is (pl. a nép ellensége; az egyház ellensége). Továbbá ellenség az, aki elítél valamit, károsnak vagy gonosznak tartja (pl. ellenzi a pénzben való szerencsejátékot; ellenzi a dohányzást). A LKŽe példamondatai egyértelmű ellentétet állítanak fel az ellenség és a barát között; kapcsolatuk egy pillanat alatt megváltozhat (belső és külső tényezőktől függően), és a barátsághoz való hozzáállás is. Nyilvánvaló, hogy az LKŽe-ben rögzített szemléltető mondatok nem említik a konkrét ellenséget (különösen, ha egy másik ország hadseregéről van szó). Ez lehet a product of the LKŽe’s (self-)censorship, political correctness that prevents any clear