Trends in European Language Policies With a View to Language Technology

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SABINE KIRCHMEIER European Federation of National Institutions for Language (EFNIL) TRENDS IN EUROPEAN LANGUAGE POLICIES WITH A VIEW TO LANGUAGE TECHNOLOGY KIVONAT This article gives an overview of current trends in European language policies regarding the status of the official EU-languages and with a view to language technology. The article is based on data collected for the European Language Monitor (ELM) provided by EFNIL – the European Federation of National Institutions for Language – and on recent experiences with the development of the national Danish strategies for artificial intelligence and language technology. The aim is to describe the wealth of information about European language policies that is available through EFNIL and ELM, and to inspire researchers, students and a szakpolitikai döntéshozók tovább elemezzék az adatokat, és felhasználják azokat a jövőbeli szakpolitikai fejlesztéshez. KEYWORDS: language policy, language planning, language technology, European languages. ANOTACIJA Šiame straipsnyje apžvelgiamos dabartinės Europos kalbų politikos tendencijos, figyelembe véve az Európai Unió hivatalos nyelveinek státuszát és a nyelvtechnológiákat. A tanulmány az Európai Nemzeti Nyelvi Intézmények Szövetsége (European Federation of National Institutions for Languages, EFNIL) által végzett európai nyelvi megfigyelés (European Language Monitor, ELM) adataira, valamint a dán nemzeti mesterségesintelligenciaés nyelvtechnológiai stratégia kidolgozásának legújabb tapasztalataira épül. az európai nyelvpolitikát (az EFNIL-től Straipsnio tikslas yra įvairiais aspektais išnagrinėti apibendrinamąją informaciją apie származó ELM-adatok alapján), valamint arra ösztönözni a kutatókat, a hallgatókat és a politikai döntéshozókat, hogy tovább elemezzék ezeket az adatokat, és a jövőben használják fel őket a nyelvpolitika alakításában. KULCSSZAVAK: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvtechnológiák, európai nyelvek. SABINE KIRCHMEIER. Az európai nyelvpolitikák tendenciái a nyelvtechnológiára tekintettel | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 BEVEZETÉS This article gives an overview of current trends in European language policies – a bird’s eye view on the European language landscape regarding the status of the official EUlanguages and with a view to language technology. It is based on data in the European Language Monitor (ELM) that is developed and regularly maintained by the European Federation of National Institutions for Language (EFNIL), and on recent developments in Denmark regarding policies for language technology. Language technology is chosen as the focus point, since this is an area where we currently see the most interesting developments in nemzeti politikák. A cikk célja, hogy bemutassa a következőkkel kapcsolatos információk gazdagságát European language policies that is available through EFNIL and ELM, and to inspire researchers, students and policy makers to further analyse the data and use them for future policy development. Az első részekben röviden bemutatom az EFNIL-t és a nyelvtervezéshez való megközelítését. Ezután áttekintést adok az Európai Nyelvi Megfigyelőről (European Language Monitor, ELM), és részletes példákat mutatok be a nyelvi jogalkotással, a felsőoktatásban az angol nyelv használatával, valamint a nyelvtechnológiával foglalkozó fejezetekből. Végül röviden ismertetem a Dániában zajló nyelvtechnológiai fejleményeket, hogy szemléltessem a szakpolitikai fejlesztési folyamat fontos aspektusait. A záró fejezetekben röviden kitérek a legújabb kiemelt developments for language technology in the European Commission and UNESCO and fejleményre: az EFNIL nyelvtechnológiai szakpolitikákra vonatkozó ajánlásaira. 1. A NEMZETI NYELVI INTÉZMÉNYEK EURÓPAI SZÖVETSÉGE (EFNIL) Az EFNIL az Európai Unióban és azon kívül működő, nyelvvel foglalkozó hivatalos intézmények szövetsége Európában. Jelenleg 29 ország 40 intézménye képviselteti magát. Az EFNIL évente financed by an annual membership fee that is used to finance a secretariat, to arrange an nemzetközi konferenciát rendez, valamint adatgyűjtési projekteket folytat a nyelvtervezés és a nyelvpolitika témakörében. Az EFNIL a következő célokat követi: SABINE KIRCHMEIER. Trendek az európai nyelvpolitikákban, a nyelvtechnológiára tekintettel | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 • Az EU hivatalosan elismert standard nyelveire és más hivatalos európai nyelvekre vonatkozó információk gyűjtése és cseréje. • Szakértői tanácsadás nyújtása az EU nyelvpolitikájával kapcsolatban. • Európa nyelvi sokszínűségének megőrzése. • A többnyelvűség előmozdítása az EU tagállamainak polgárai körében. A szövetség figyelemmel kíséri továbbá Európa kisebbségi és regionális nyelveinek fejlődését. Az EFNIL céljai elérésén a következő tevékenységek révén dolgozik: • Az EU-n belüli jelenlegi nyelvi helyzet leírása és elemzése, valamint a hosszabb távú nyelvi fejlődésre gyakorolt hatások. Jelenleg 3 projekt van: o LLE: Language Legislation in Europe (Az európai nyelvi jogalkotás) (az o ELM: European Language language regime in each country). Monitor (Európai Nyelvi Monitor) gyakran frissített áttekintése (adatgyűjtés az Európa-szerte alkalmazott nyelvpolitikákról és nyelvi gyakorlatokról). o ELIPS: European Languages and their Intelligibility in the Public Space (Európai nyelvek és érthetőségük a nyilvános térben) (adatgyűjtés az Európa-szerte alkalmazott közérthetőnyelv-stratégiákról és -gyakorlatokról). • A határokon átnyúló nyelvi problémák és a nyelvpolitikai kérdések tudományos alapú elemzése éves konferenciákon és kiadványokban. • Konzultációs szolgáltatások nyelvpolitikai kérdésekben az EU intézményeinek és a tagállamok politikai döntéshozói számára. Az európai nyelvi sokféleség és többnyelvűség kulturális és gyakorlati előnyeinek terjesztése releváns tevékenységek és kiadványok révén. 1 Az EFNIL nyelvtervezési megközelítése. Az EFNIL projektjei arra irányulnak, hogy tájékoztassák a döntéshozókat és a kutatókat az európai nyelvtervezési generally defined as the development of policies or programs designed to direct or change tevékenységekről. A nyelvtervezés nyelvhasználat. Jellemzően magában foglalja a státusztervezést, az elsajátítás tervezését és a korpusztervezést. • A státusztervezés célja egy nyelv más nyelvekhez viszonyított helyzetének szabályozása: Mely nyelveket tekintenek hivatalos, illetve nem hivatalos nyelveknek egy 1 További információ: www.efnil.org. SABINE KIRCHMEIER. Az európai nyelvpolitikák trendjei a nyelvtechnológiára tekintettel | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 országban, milyen társadalmi kontextusokban beszélik őket, és milyen a használóik jogi helyzete. A státusztervezés a presztízstervezést is magában foglalja. • A nyelvelsajátítás-tervezés annak szabályozására irányul, hogy a különböző oktatási kontextusokban mely nyelveket tanítják, és ezeket a nyelveket hogyan tanítják az egyes oktatási szinteken. • A korpusztervezés magát a nyelvet szabályozza: a szókincs standardizálását, a helyesírást, az írás szabályait, a terminológiát stb. Mind a státusztervezés, mind a nyelvelsajátítás-tervezés hatással van magára a nyelvre – a korpuszra –, ezért a nyelvtervezési helyzet ismerete nemcsak a döntéshozók számára releváns, hanem a nyelvészeti megfigyelések fontos háttértudása is. 2. AZ EURÓPAI NYELVI MONITOR (ELM) Az ELM egy olyan projekt, amely a részt vevő országok nyelvpolitikájáról és nyelvhasználati gyakorlatáról nyújt információt, és amelyet négyévente frissítenek. Ez az európai országok nyelvi helyzetének tudományos áttekintése, amely pontos hivatkozásokat biztosít az egyes országokban hatályos jogszabályokra, valamint hasznos háttértudást nyújt az európai nyelvek státuszáról. Az ELM az elmúlt 10 évben rendszeres időközönként megközelítőleg ugyanazokat a kérdéseket tette fel, így lehetővé teszi a kutatók számára a részt vevő országok nyelvpolitikájának alakulásának nyomon követését. Az ELM kérdései a következő témakörökre terjednek ki: • Országhelyzet. Az országon belül és kívül beszélt hivatalos, regionális, őshonos, bevándorlói nyelvek, jogi státusz, az egyezményekkel való összhang. • Jogi helyzet. Nyelvtörvény, alkotmányos státusz, egyéb szabályozások, nyelv demands for citizenship. • Alapés középfokú oktatás. Az oktatás nyelvei, oktatott nyelvek. • Felsőoktatás. Az oktatás nyelvei, a publikációkban és disszertációkban használt nyelvek. • Média. Tanulmányok, TV, film, zene. Használt nyelvek és a biztosított fordítások. • Üzleti élet. Szabályzatok. Vállalati nyelvek, éves jelentések, weboldalak. • A nyelvek elterjedése. Külföldön oktatott hivatalos nyelvek. SABINE KIRCHMEIER. Trendek az európai nyelvpolitikákban a nyelvtechnológiára tekintettel | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 • Nyelvi szervezetek. Hivatalos, nem kormányzati, de közpénzből finanszírozott, magán. • Nyelvtechnológia. 1. TÁBLÁZAT. Az ELM 1–4-ben részt vevő országok áttekintése SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 The collection of data for ELM 1, the first pilot project, started in 2004. Collection of data for ELM 2 started in 2008, ELM 3 2012 and ELM4 in 2017. Mivel a nyelvi intézmények önkéntesen töltik ki a kérdőívet, amely egyszerre hosszú és complicated, it has not always been possible to get the information from all countries. The list of participating countries is shown in Table 1. In 2008, 23 countries participated. In 2012, it was 27, and in 2017 the number of participants was 21. 17 countries have participated in all 3 rounds. 3. EXAMPLES OF INFORMATION IN ELM In the following, I will present three examples to illustrate how the data in ELM can be used. I will describe the data about language legislation, the data about the use of English in felsőoktatási, valamint a nyelvtechnológiára vonatkozó adatokat tartalmaz. 3.1. Language legislation The first example deals with language legislation. The participants in each country were asked: • Vannak-e nyelvre vonatkozó rendelkezések az alkotmányban? • Van-e nyelvtörvény? (A nyelvtörvény olyan kerettörvény, amelyet más jogszabályokban be kell tartani.) • Vannak-e nyelvre vonatkozó rendelkezések más jogszabályokban? A három kérdés hierarchiaként is értelmezhető, amelynek legfelső szintjén az alkotmány áll, és as the most general type of legislation, and provisions about language in other rulings as the amely a legspecifikusabb. Az 1. ábra azt mutatja, hogy az ELM 4-ben (2017) részt vevő országok valamivel több mint fele (21-ből 11) jelezte, hogy alkotmányában vannak nyelvre vonatkozó rendelkezések, míg valamivel kevesebb mint fele (21-ből 9) nem rendelkezik semmilyen rendelkezéssel alkotmányos szinten. A nyelvtörvényeken és más jogszabályokon keresztül érvényesülő nyelvi rendelkezések valamivel elterjedtebbek: 21 országból 14 számolt be arról, hogy ezeken a jogalkotási szinteken vannak nyelvre vonatkozó rendelkezései. SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 FIG. 1. Language Provisions in ELM 4 (2017) ELM also provides detailed information about which countries have which types of regulations (See Table 2). In Table 2, countries are ordered according to the degree of language regulation in their legislation. In the top, we find the least regulated ones, and, in the bottom, those that have regulations on all 3 levels. Csak 3 országnak (Dániának, Németországnak és Hollandiának) nincsenek szabályozásai two highest levels: the constitution and the language law, whereas 8 countries have regulations at all three levels. The reasons differ from country to country. For instance, the constitution for Denmark is from 1849 and has only had a few minor revisions throughout the ezekben az években. Akkor készült, amikor az ország nemzetállammá formálódott, amelyet meglehetősen homogénnek és egynyelvűnek tekintettek. Ezért senki sem gondolt arra, hogy az alkotmányban külön rendelkezéseket fogalmazzanak meg a dán nyelvről. Finnországban a svéd és a finn nyelv szerepe, valamint a svéd kisebbség jogai sok éven át fontos kérdések SABINE KIRCHMEIER. Trendek az európai nyelvpolitikákban a nyelvtechnológiára tekintettel | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 voltak. Már 1922-ben volt nyelvtörvény, és a nyelvi rendelkezések 1999-ben az alkotmány részévé váltak. 2. TÁBLÁZAT. Az ELM 4-ben (2017) részt vevő országok jogi rendelkezéseinek áttekintése SABINE KIRCHMEIER. Trendek az európai nyelvpolitikákban a nyelvtechnológiára tekintettel | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Láthatjuk, hogy nincs olyan ország, amelyben egyetlen szinten sem lenne semmilyen rendelkezés. Jellemzően, ha a legmagasabb szinten nincsenek rendelkezések, akkor egy alacsonyabb szinten lesznek. Az Egyesült Királyságnak nincs egységes alkotmányos kódexe, ezért az első két jogszabálytípusra vonatkozó kérdések nem alkalmazhatók. 3.2. What are language provisions about? Számos alkotmány meghatározza, hogy mi az ország hivatalos nyelve vagy nyelvei. Egyesek az egész országra kiterjednek; mások a jogszabály hatályát csak az állami intézményekre és iskolákra korlátozzák. A rendelkezések főként a nyelvet beszélő állampolgárok jogait határozzák meg – ilyenek például azok a francia törvények, amelyek kimondják, hogy a francia állampolgároknak minden helyzetben joguk van saját nyelvükön beszélni. Ez például a tudományos konferenciák esetében áll fenn, amelyeket nem lehet kizárólag angol nyelven megtartani. ÁBRA. 2. Az iskolákban, egyetemeken, a tömegtájékoztatásban és az üzleti életben a nyelvhasználatra vonatkozó jogalkotási intézkedések az ELM 4-ben részt vevő országokban SABINE KIRCHMEIER. Trendek az európai nyelvpolitikákban a nyelvtechnológia szemszögéből | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 (2017) a META-NET sorozat (Rehm, Uszkoreit 2012), amely egyértelműen dokumentálta, hogy Dánia komolyan lemaradásban volt, nem rázta meg a politikai szférát, néhány ellenzéki párt kivételével. 2015-ben és 2016-ban a Dán Nyelvi Tanács cikksorozatot tett közzé a nyelvtechnológiáról, ami a dán parlamentben egy nyelvtechnológiai bizottság létrehozására irányuló javaslathoz vezetett (DSN LT-cikkek). Mivel a javaslat az ellenzéktől érkezett, úgy döntöttek, hogy először meghallgatást tartanak a parlamentben. Erre a meghallgatásra körülbelül egy évvel később, 2017 elején került sor. Végül pedig, egy évvel a meghallgatás után, 2018 elején megalakulhatott a bizottság. Összességében a folyamat csaknem 3 évig tartott. De ezután a dolgok rendkívül gyorsan haladtak. A nyelvi bizottságnak 2019 közepén kellett benyújtania a jelentését. Gondoskodott arról, hogy bevonja a területen működő valamennyi releváns szereplőt. Valójában több mint 200 intézmény és magánvállalkozás vett részt a műhelymunkákon, és járult hozzá a végső jelentéshez (Kirchmeier et al. 2019a; 2019b). However, only about half a year after the committee started, the focus on artificial a fejlesztés felgyorsult, és már 2018 októberében a nyelvtechnológia a digitális közszolgáltatások nemzeti stratégiájának részévé vált, amelynek egy egész fejezete a dán nyelv nyelvtechnológiájával foglalkozott. 2019 márciusában, egy hónappal a bizottság jelentésének közzététele előtt, a pénzügyminisztérium közzétette a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégiát, és 4 millió eurót különített el dán nyelvi erőforrásokra (Denmark’s National Strategy for Artificial Intelligence 2019). Ez azért volt lehetséges, mert a minisztérium és a bizottság között az egész folyamat során szoros koordináció és kommunikáció zajlott az ajánlásokról. The recommendations by the language technology committee were as follows: 1. Központi szervezet létrehozása a dán nemzeti nyelvi erőforrásbank megtervezésére és kezelésére. 2. A nyelvi banknak a következő típusú, kiváló minőségű erőforrásokat kell tartalmaznia: 2.1. Időzítéssel annotált dán beszédtechnológiai korpusz. 2.2. Dán szövegkorpuszok és annotált aranystandardok a gépi tanuláshoz. 2.3. Átfogó lexikai adatbázis. 2.4. Dán terminológiai bank. 2.5. Nyelvtechnológiai eszköztár. SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 2.6. A language portal for the distribution of resources. 3. More education of training of experts in language technology for Danish. 4. További kutatások a dán nyelvtechnológiával kapcsolatban. These recommendations are currently implemented by the Danish Agency for Digitization, and more and more language resources for Danish are made available at their website sprogteknologi.dk. One of the ideas put forward by the committee, was to combine all information about a given lexeme in one comprehensive lexical database. The database should contain traditional lexical resources such as various dictionaries and databases on general language, orthographic standards, neologisms, and concepts, in szemantikai hálókkal, terminológiai adatbázisokkal és beszédadatbázisokkal való kombináció. Az task to combine these resources, but for an artificial intelligence program, access to all kind of linguistic information is extremely useful. Experiments to connect lexical information monolingually and multilingually involving several European languages are currently taking ELEXIS projekt kontextusában ez nem könnyű feladat (ELEXIS 2020). ÁBRA. 5. A dán lexémákról különböző lexikográfiai és terminológiai forrásokból származó információkat egyesítő adatbázis SABINE KIRCHMEIER. Az európai nyelvpolitikák trendjei a nyelvtechnológia szemszögéből | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A nyelvi adatok nyomon követése, különösen a közszektorban, valamint hozzáférhetővé tétele a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztői számára fáradságosnak és bürokratikusnak tűnik. Ám rendkívül fontosnak bizonyul. Ezért a nyelvtechnológiai bizottság a következő kiegészítő ajánlásokat fogalmazta meg: • A szerzői jogi kötelespéldány-szolgáltatásról szóló jogszabály módosítása annak érdekében, hogy a letétbe helyezett digitális és nyomtatott anyagok hozzáférhetővé váljanak a nyelvtechnológia számára • Guidelines for collecting texts in public institutions and in publicly financed projects A közintézményekben végzett fordítási feladatok feltérképezése és a fordítási for public institutions to facilitate sharing of translation data. 5. CONCLUDING REMARKS Multilingualism has always been a central issue in the EU, and for many years, the EU has made use of language technology to build its own language services and terminology databases. Now the EU is making its data and services, such as the eTranslation system, available to all public institutions in Europe to bring down the language barriers. It is a part of the EU strategy for the digital single market and its Connecting Europe Facility (CEF), which szerződések felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy Európa-szerte a polgárok más országokban is kereskedhessenek és információkat találhassanak their own language (ELRC 2019). In the ELRC project, the EU encourages all countries to contribute actively to this by making language resources such as terminologies, lexical databases and translated texts freely elérhető. A munka szoros együttműködésben folyik olyan európai projektekkel és intézményekkel, mint az ELRA, a CLARIN és a META-NET. Ez a tendencia nem csupán európai, és nem csak a hivatalos nyelvekre terjed ki. Az utóbbi időben az EU és az UNESCO összefogott, és elindította az LT4all konferenciát (LT4all 2019), hogy feltárja, mit lehet tenni a világ valamennyi nyelvéért, beleértve a kisebbségi nyelveket is. Útiterv egy valamennyi európai nyelvre vonatkozó nyelvtechnológiai stratégia kidolgozásához languages is expected to be ready by the end of 2022 (European Call LANGEQ-2020(PPPAAG)). A számos országban folyó nyelvészeti kutatás nagy jelentőségű, nemcsak a polgárok és a nyelvek, hanem a nyelvtechnológia szempontjából is. Tény, hogy csak csekély mértékben tudjuk, SABINE KIRCHMEIER. Az európai nyelvpolitikák trendjei a nyelvtechnológia szemszögéből | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 mire lesz szükség a mesterséges intelligencia jövőbeli fejlesztéséhez. A nyelvi szemantikára, a nyelvi változatosságra, a nyelvi változásra és a nyelvjárásokra vonatkozó tények sok nyelv esetében még mindig csak hiányosan vannak leírva, és az emberek és a robotok, dialogues, in particular, are desperately needed in order to improve communication interfaces chatbotok stb. közötti kommunikáció természetére irányuló kutatás E célok eléréséhez több átírt párbeszédre, lefordított szövegre, valamint terminológiai és lexikai leírásra van szükségünk. A nyelvészeti kutatási projektekben gyűjtött adatok nagyon gyakran nem oszthatók meg más célokra, mert hiányzik az adatközlők formális beleegyezése, és nem egyértelműek a szerzői jogi korlátozások. Az új projekteknek ügyelniük kell arra, hogy az adatok felhasználására ne csak egy kutatócsoport és egy projekt számára, hanem általános felhasználásra, vagy legalább nyelvtechnológiai fejlesztés céljára is engedélyt szerezzenek. Ez képezi az EFNIL nyelvtechnológiára vonatkozó ajánlásainak tartalmát is. • Minden országnak rendelkeznie kell nyelvtechnológiai stratégiával, és felelősséget kell vállalnia a nyilvános nyelvi adatok gyűjtéséért és gondozásáért, valamint a magas szintű fejlesztéshez szükséges nyelvészeti és technológiai szakértelem rendelkezésre állásának biztosításáért quality language technology for their languages. • Az EU-nak stratégiai, hosszú távú fókuszt kell biztosítania az összes európai nyelv nyelvtechnológiai kutatására és fejlesztésére, az EU és valamennyi európai állam közötti szoros együttműködés alapján. Az EFNIL továbbra is folytatni fogja a nyelvpolitikák és stratégiák fejlődését nyomon követő projekteket. A következő ELM-felmérés elvégzését 2021-re ütemezték, közzétételére pedig 2022-ben kerül sor. Talán ezúttal több fejlemény lesz látható a nyelvtechnológiában és a mesterséges intelligencia terén. Az EFNIL aktívan képviseli Európa hivatalos és kisebbségi nyelveinek érdekeit azáltal, hogy partnerként vesz részt az EU ELE (European Language Equality) projektjében, amelynek célja egy stratégiai kutatási, innovációs és megvalósítási ütemterv kidolgozása, valamint egy útiterv létrehozása az európai teljes digitális nyelvi egyenlőség 2030-ig történő eléréséhez (European Call LANGEQ2020(PPPA-AG)). SABINE KIRCHMEIER. Az európai nyelvpolitika trendjei a nyelvtechnológia szempontjából | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 REFERENCES Crystal David 2002: Language Death, Cambridge University Press. Danish Digitization Agency 2019: Denmark’s National Strategy for Artificial Intelligence: https://en.digst.dk/policy-and-strategy/denmark-s-national-strategy-for-artificialintelligence/. DSN LT articles: https://dsn.dk/vi-arbejder-ogsa-med/sprogteknologi-og-fagsprog/hvordanvirker-sprogteknologi. Diderichsen Philip 2015-1: Stavekontrol. – Nyt fra Sprognævnet (1), 5–8. Diderichsen Philip, Kirkedal Anders S. 2015: Talesyntese og talegenkendelse. – Nyt fra Sprognævnet (2), 6–11. Diderichsen Philip 2015-2: Maskinoversættelse. – Nyt fra Sprognævnet (3), 8–15. Diderichsen Philip 2016: Hverdagens sprogteknologi nu og i fremtiden. – Nyt fra Sprognævnet (1), 8–13. Diderichsen Philip, Henrichsen Peter J., Kirchmeier Sabine, Pedersen Bolette S. 2016, September 26th: Sproget er digitaliseringens sorte guld. Politiken. ELEXIS 2020: European Lexicographic Infrastructure: https://elex.is/. ELM 4, 2019: European Language Monitor 4. Final version: https://juniper.nytud.hu/elm4. ELM 3, 2014: European Language Monitor. Articles and general information: http://efnil.org/projects/elm. ELRC 2019: European Language Resource Coordination: http://lr-coordination.eu/. Hovy Dirk, Spruit Shannon L. 2016: The Social Impact of Natural Language Processing. – Proceedings of the 54th Annual Meeting of the Association for Computational Linguistics, Berlin, Germany, August 7-12, 2016. Marseille 2020, 591–598. https://www.aclweb.org/anthology/2020.lrec-1.403. Kirchmeier-Andersen et al. 2012: Kirchmeier-Andersen Sabine, Robustelli Cecilia, Spetz Jennie, Stickel Gerhard, Teigland Nina. European Language Monitor (ELM). – Stickel, Gerhard (ed.): National, Regional and Minority Languages in Europe. Contributions to the Annual Conference 2009 of EFNIL in Dublin. Duisburger Arbeiten zur Sprachund SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Kulturwissenschaft / Duisburg Papers on Research in Language and Culture, Berlin. Peter Lang, 181-190. Kirchmeier et al. 2019a: Kirchmeier Sabine, Henrichsen Peter Juel, Diderichsen Philip, Hansen Nanna B. Dansk Sprogteknologi i verdensklasse. Rapport fra sprogteknologiudvalget under Dansk Sprognævn nedsat af Kulturministeriet. Dansk Sprognævn. https://dsn.dk/nyt/nyheder/2019/dansk-sprogteknologii-verdensklasserapport-frasprogteknologiudvalget/?searchterm=dansk%20sprogteknologi. Kirchmeier et al. 2019b: Kirchmeier Sabine, Pedersen Bolette, Nimb Sanni, Diderichsen Philip, Henrichsen Peter Juel. World Class Language Technology – Developing a Language Technology Strategy for Danish. – Proceedings of the 12th Language Resources and Evaluation Conference. http://www.lrecconf.org/proceedings/lrec2020/pdf/2020.lrec-1.403.pdf. LLE (Language Legislation in Europe): http://efnil.org/projects/lle. LT4all 2019: Language Technologies for All: https://en.unesco.org/LT4All. Rehm Georg, Uszkoreit Hans (eds.) 2012: META-NET White Paper Series: Europe’s Languages in the Digital Age. Springer, Heidelberg, New York, Dordrecht, London. 31 volumes on 30 European languages. http://www.meta-net.eu/whitepapers. Spyns Peter, D'Halleweyn Elisabeth, Cucchiarini Catia 2008: The Dutch-Flemish comprehensive approach to HLT stimulation and innovation: STEVIN, HLT Agency and beyond. – Proceedings of the 6th International Conference on Language Resources and Evaluation, Marrakesh, Morocco, 1511–1517. Received 30 11 2020 Accepted 21 12 2020 SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 TRENDS IN EUROPEAN LANGUAGE POLICIES WITH A VIEW TO LANGUAGE TECHNOLOGY Summary This article gives an overview of current trends in European language policies – a bird’s eye view on the European language landscape regarding the status of the official EUlanguages and with a view to language technology. It is based on data in the European Language Monitor (ELM) that is developed and regularly maintained by the European Federation of National Institutions for Language (EFNIL), and on recent developments in Denmark regarding policies for language technology. Language technology is chosen as the focus point, since this is an area where we currently see the most interesting developments in national and EU policies. The aim of the article is to describe the wealth of information about European language policies that is available through EFNIL and ELM, and to inspire researchers, students and policy makers to further analyse the data and use them for future policy development. The first section describes EFNIL and its approach to language planning. EFNIL’s projects aim at informing decision makers and researchers about language planning activities in Europe. Language planning is generally defined as the development of policies or programs designed to direct or change language use. It typically consists of status planning, acquisition planning and corpus planning. All three aspects of language planning are addressed in the European Language Monitor (ELM) described in section 2 and 3, which also contains samples of the data in ELM about language legislation, about the use of English in higher education and about language technology. The samples disclose interesting facts about language policies in Europe, for instance: only about half of the participating countries have provisions about language in their constitution; Denmark, Finland, Luxembourg and the Netherlands are the countries where the use of English as medium of instruction in natural science at the MA level is most widely SABINE KIRCHMEIER. Trends in European Language Policies with a View to Language Technology | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.07 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 spread; and only half of the participating countries report to have an official strategy for language technology. Section 4 describes the development regarding the recently adopted strategy for language technology in Denmark and illustrates important aspects of the policy development process – especially the interaction between political actors and experts in the field, and the recommendations that were finally adopted. A záró fejezetben bemutatjuk a nyelvtechnológia legújabb európai terveit Commission and the UNESCO are highlighted, and it is shown that these are very much in tune with EFNIL’s recommendations for policies on language technology. SABINE KIRCHMEIER Az EFNIL alelnöke Kirchmeier.dk Kålundsvej 2B DK-3520 Farum [email protected]