Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse

RAMUNĖ VASKELAITĖ Litván Nyelvi Intézet ASZTROLÓGIAI ELNEVEZÉSEK ÍRÁSMÓDJA AZ ASZTROLÓGIAI WEBOLDALAKON KULCSSZAVAK: helyesírás, nagybetű, tulajdonnevek, asztrológiai elnevezések. ANNOTÁCIÓ A litván helyesírási normák szerint a tulajdonnév nagybetűvel írandó, ez azonban csak a legegyszerűbb szabály, amely az egyszavas nevekre alkalmazható. A többszavas nevek írásmódjára kétféle norma vonatkozik: egyes neveknél csak az első szó írandó nagybetűvel, másoknál minden szót nagybetűvel kell írni. E határvonalat az elnevezett objektum alapján húzzák meg, az asztrológiai elnevezéseket azonban a tulajdonnevek más csoportjainak helyesírási normáit kodifikáló munkák nem említik, így írásmódjuk normája is kodifikálatlan marad. A cikk azt kívánja feltárni, hogy a használatban milyen elvek szerint írják az ilyen elnevezéseket, illetve kialakult-e valamely írásmódnorma. A használati tendenciák elemzése asztrológiai weboldalakon közzétett szövegeken alapul. ABSZTRAKT A litván nyelv helyesírási normái előírják a tulajdonnév nagybetűs írását, ez azonban csak a legegyszerűbb szabály, amely az egyszavas nevekre alkalmazható. A többszavas nevek esetében kétféle írásmód lehetséges: egyeseknél csak az első szót kell nagybetűvel írni, másoknál pedig minden szót nagybetűvel írnak; a választóvonalat az elnevezendő objektum alapján húzzák meg. Az asztrológiai objektumok nevei azonban nem szerepelnek a helyesírási normákat meghatározó munkákban, ezért írásmódjuk normái meghatározatlanok maradnak. A cikk arra keresi a választ, milyen írásmódot követnek a használatban, és kialakult-e valamely írásmódnorma. Az asztrológiai elnevezések használati tendenciáinak elemzése asztrológiai weboldalakon közzétett szövegeken alapul. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 BEVEZETÉS Bár az írásmód a nyelvi norma szabályozásának egyik tárgya, az írásmód normáit és használati tendenciáit a tudományos munkákban jóval ritkábban vizsgálják, mint például a lexika, a szintaxis vagy a morfológia szintjének normáit és használatát. Ezt alighanem elsősorban objektív okok magyarázzák, például az erre a szintre jellemző nagyobb normastabilitás, amely egyébként nemcsak a litván köznyelvben mutatkozik meg1. Az írásmód szintje más nyelvi szintekkel összehasonlítva nemcsak állandóbb, hanem sajátos is. Több helyütt hangsúlyozzák, hogy az írásmód csak közvetetten kapcsolódik a nyelv belső szerkezetéhez, hanem megállapodás kérdése (Pupkis 2005: 231; Vasiliauskienė, Rimkutė 2007: 34). Ha már megállapodás tárgya és állandóságra törekszik, úgy tűnik, ezen a szinten új vagy problematikus jelenségek semigen keletkezhetnek. Következésképpen tudományos szinten vizsgálni semigen volna mit. Mindazonáltal külső tényezők is hatnak az írásmódra, és ez arra ösztönöz, hogy egyes kérdéseit részletesebben megvizsgáljuk. Például az elmúlt évezred végén, amikor a gazdasági és politikai körülmények, valamint a nyelvi hatások forrása is megváltozott, új elnevezések kezdtek terjedni a litván nyelvben, ami arra ösztönözte a kutatókat, hogy megvizsgálják a vállalatnevek (Kniūkšta 1991, 1997, 2004, 2006) és az idegen tulajdonnevek írásának (Ambrazas 2008) kérdéseit. Általánosságban azonban az írásmód kérdéseit ritkán vizsgálják tudományos szinten, csupán egy-egy tanulmány foglalkozik velük (pl.: Vasiliauskienė, Rimkutė 2007; Gudzinavičiūtė 2012; Drukteinis 2015; Vaskelaitė 2019), noha ezekből a munkákból is kiderül, hogy ezen a szinten szintén vannak újítások, változatosság és problémák. Így tehát az írásmód szintje iránti tudományos érdeklődés hiányát alighanem nemcsak objektív, hanem szubjektívebb természetű okok is magyarázzák, például más nyelvi szintek előnyben részesítése, vagy az a vélekedés, hogy elegendő egyszer megállapítani az írásmód szabályait, és mindaz, ami eltér tőlük, csak hiba lehet. A szabályok azonban nem feltétlenül fednek le mindent, és nem azért, mert újítások jelennek meg a nyelvben. Az írásmód normáit kodifikáló munkákban egy-egy nem új keletű kérdés is tárgyalatlan maradhat, más szóval egy-egy norma kodifikálatlan maradhat. Ez a cikk éppen egy ilyen tárgyalatlan kérdéssel foglalkozik: az asztrológiai elnevezések (a továbbiakban: ALP) írásával. Nem nevezhető új jelenségnek, hiszen az ALP-k az asztrológiával együtt jelentek meg, amelynek eredete – amint azt jeleznék 1 Az írásmód állandóságának példáiként említik például az angol, ír, francia és japán köznyelvet (Pupkis 1980: 23), valamint az i. e. 2. évezredben létrehozott kínai írásjegyeket (Bielinskienė ir kt. 2014: 43). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 különböző források, egészen az i. e. 3. évezredig vagy még korábbra nyúlnak2. A litván írásmód normáit ismertető munkák azonban nem említik az ALP-ket. A tulajdonnevek írására vonatkozó általános szabályt megállapítják, és az a közvetlen jelentésű tulajdonnevek legalább kétféle írásmódját írja elő, a megnevezett objektumtól függően. Az asztrológiai objektumok vagy jelenségek azonban nem szerepelnek a megnevezett objektumok között, így az ALP-k írásmódjának normája is kodifikálatlan marad. Magát a tulajdonnevek írására vonatkozó normát is több munka problematikusnak minősíti (pl.: Pupkis 2005: 234; Linkevičienė 2013: 7). Egyebek között az egyik munka így fogalmaz: „Egyes szabályokat úgy fogalmaztak meg, hogy új elnevezés megjelenésekor a nyelvhasználók gyakran nem tudják, melyik szabályra támaszkodjanak az optimális írásmód kiválasztásához (ez különösen az összetett elnevezések írására jellemző)” (Vasiliauskienė, Rimkutė 2007: 35). A cikk remélhetőleg hozzájárul e probléma vizsgálatához. Ugyanilyen fontos azonban a gyakorlati szempont is: a kodifikációs hiányosság megszüntetése. Mint megállapították, a nyelvi normákat nem az írott tekintélyek (normatív szótárak, nyelvtanok és más hasonló munkák), az egyén kívánságai vagy nézetei határozzák meg, hanem „az, amit általánosan használnak, ami az egész nemzet szokása, az a norma” (Pupkis 1980: 20). Ebből az következik, hogy az ALP-k írásmódjának normája mintha már meg is szilárdulhatott volna, csakhogy a normatív munkákban nincs kodifikálva. A cikk célja annak kiderítése, hogy létezik-e ilyen norma; ezt az ALP-k asztrológiai weboldalakon való írásának elemzésével kívánja elérni. Ha kiderül, hogy az írásmód túlságosan változatos, a tanulmány kodifikációs szempontból akkor is hasznos lehet, mert ösztönzést adhat az ALP-k írásmódjára vonatkozó norma megállapításához. A tanulmány tárgyát az asztrológiai szövegekben tulajdonnévként szereplő vagy tulajdonnévként írni szokásos elnevezések alkotják. A tulajdonneveket lexikológiai, morfológiai, sőt szintaktikai munkákban is említik, ám mindig más szempontból, eltérő terminológiát alkalmazva, ezért a terminológia meglehetősen változatos. A szófajokból kiinduló morfológiában például olyan terminusokat használnak, mint a tulajdonnevek és köznevek (pl.: LKG 1965: 163); a szókészletből kiinduló lexikológiában a tulajdonnevek és közszavak, az utóbbi egyik ágában, az onomasztikában pedig a név, tulajdonnév terminusokat alkalmazzák (pl.: Jakaitienė 2010: 267–278). Emellett az elnevezések terminus is használatos. Ez a terminológia átkerül a normatív jellegű munkákba is, amelyek azonban nem egységesen alkalmazzák, így ezekben is változatos terminológia alakul ki, a terminusok közötti viszony pedig – 2 Például a Visuotinė lietuvių enciklopedija szerint „[A]z asztrológia Mezopotámiában alakult ki, talán az i. e. 3. évezredben, a nyugati világban pedig a hellenisztikus korban terjedt el” (VLEe). Az egyik asztrológiai weboldal azt írja, hogy „a mai asztrológia a babiloni civilizáció öröksége, és mintegy 4–5 ezer évvel ezelőtt alakult ki a sumér és babiloni civilizációkban” (ASTR). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 meglehetősen homályos. Így a litván helyesírási normákat rögzítő legfontosabb kiadvány, a Lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos című mű nagybetűhasználatról szóló fejezete egyaránt említ neveket és elnevezéseket, például: földrajzi nevek és földrajzi elnevezések, állatnevek és állatok elnevezései, csillagászati nevek, valamint csillagászati objektumok tulajdonnevei és csillagászati objektumok nevei (LKRS 1992: 60–76). Sem ezeket a fajta megnevezéseket, sem a név, elnevezés terminusokat nem magyarázza a mű, ezért nem világos, hogy ezeket a fajta megnevezéseket különböző terminusoknak vagy szinonimáknak tekinti-e. A terminusok közötti viszony tisztázása vagy a terminológia egységesítése nem célja e tanulmánynak, ezért az ingadozásra rámutatva a továbbiakban a tulajdonnevek terminust használjuk, amellyel e tanulmányban a közvetlen jelentésű tulajdonneveket3 is lefedjük. A tanulmány közvetlen tárgyát asztrológiai elnevezéseknek nevezzük; pontosabban az ALP rövidítést használjuk, amellyel ezeket az elnevezéseket megkülönböztetjük a csillagászati elnevezésektől (ANP). Az ALP vagy ANP konkrétabb típusainak említésekor az ezeket megnevező terminusokat rövidítés nélkül használjuk: asztrológiai objektumok elnevezései, asztrológiai események elnevezései, csillagászati objektumok elnevezései stb. Ez a tanulmány helyesírási tárgyú, ezért nem kívánja sem pontosítani a tulajdonnevek osztályozását, sem egységesíteni a terminológiát; csupán az asztrológiára jellemző tulajdonnevek írásmódjának tendenciáit kívánja megvizsgálni. Amint a tanulmány címe is jelzi, az elemzés internetes oldalak szövegeire épül. Közismert, hogy az internet nem az a közeg, amelyre a helyesírási kérdésekkel foglalkozó kutatók elsőként irányítanák figyelmüket, és ennek oka érthető. Ebben a közegben igen sok az, amit elemi helyesírási vagy korrektúrahibának nevezhetünk, ezek normatív szempontú vizsgálatának pedig nincs sok értelme, mivel aligha értene egyet maguknak a nyelvhasználóknak a többsége az elemi helyesírási hibák általános normaként való elfogadásával. Az interneten azonban különböző színvonalú szövegek jelennek meg, köztük olyanok is, amelyek nem lépik át a köznyelv határait, így lehetőség nyílik a források kiválogatására. Az internet kutatási forrásként való kiválasztását azonban leginkább a vizsgált terület indokolja. Az asztrológia iránti érdeklődés viszonylag nemrégiben éledt újjá; hosszú ideig zárt terület volt, és a tudomány mindmáig tagadja (lásd Vaskelaitė 2020: 129–130), ezért kevés litván nyelvű kiadvány foglalkozik vele. Pontosabban: sok népszerű irodalom jelenik meg, de az nem foglalja magában az asztrológiában használt elnevezések teljes változatosságát, az asztrológiai weboldalakon viszont bőségesen előfordulnak ilyenek. Itt a terminusokat vagy 3 A közvetlen jelentésű elnevezések mellett a helyesírási normákat rögzítő munkák rendszerint a szimbolikus (szimbolikus jelentésű) elnevezéseket is megemlítik; a közvetlen jelentésű elnevezésektől megkülönböztető jegyként a szerintük idézőjelben való írást jelölik meg. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 az elnevezéseket meg is magyarázzák, feltárva jelentésüket. Ezért az elemzéshez hét internetes oldalt választottunk: antropoteosofineastrologija.lt (ANTR), astrodaiva.com (ASTR), astrologijosmokykla.lt (AM), sadhanacentras.lt (SA), uranija.lt (UR), vidineastrologija.lt (VA), zachh.lt (ZA). Az elemzés összefüggő jellegű, 2021. december 1-je előtt közzétett anyagokra épül. A használati tendenciák elemzésének megkezdése előtt azonban érdemes áttekinteni a kodifikált normát. 1. A KODIFIKÁLT NORMA ÉS KRITÉRIUMAI A tulajdonnevek írásának általános szabályát a főnevekről szóló nyelvtani fejezetek fogalmazzák meg, és első látásra igen egyszerűnek tűnik: a tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel kell írni (LKG 1965: 163; DLKG 1997: 60). Ezek a fejezetek azonban csak a főnevek írására vonatkozó szabályt fogalmazzák meg, a tulajdonnevek pedig nem csupán főneveket foglalnak magukban. A tulajdonnevek írásmódját részletesebben a helyesírási szintre összpontosító munkák tárgyalják, és ezek rögzítik az írásmód normáját. A helyesírási normákat mindmáig a Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba (a továbbiakban: LKRS) rögzíti. Igaz, ezeket a Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) határozatai is meghatározzák vagy pontosítják, de a helyesírási szabályok legfontosabb normatív gyűjteménye az 1992-ben megjelent, javított második LKRS-kiadás, amelynek első része, a Rašyba – amint a VLKK honlapja is jelzi – mindaddig hatályos, amíg nem ellentétes a később elfogadott határozatokkal4. A tulajdonnevek írásmódját e gyűjtemény Didžiųjų raidžių rašymas című fejezete tárgyalja (LKRS 1992: 61–64); már a címéből is látható, hogy a nagy kezdőbetűt tekinti a köznevektől megkülönböztető tulajdonságnak. A valóságban azonban a nagybetűs írás szabálya csak az egyszavas elnevezésekre alkalmazható. A többszavas elnevezéseknek kétféle írásmódja van: csak az elnevezés első szavát írják nagybetűvel (Teisingumo ministerijos įsakymas), vagy minden szavát nagybetűvel kezdik (Didieji Grįžulo Ratai). Az elnevezéseket csoportokba sorolják, egyeseket az egyik, másokat a másik írásmóddal javasolva; a csoportok megnevezéséből és tárgyalásából arra lehet következtetni, hogy az írásmódot az elnevezett objektum határozza meg. Például a vállalatok, intézmények és 4 Lásd http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/rasyba/lkrs-turinys. A tanulmány készítésekor egy frissített helyesírási szabálygyűjtemény is megfontolás alatt áll: Rasuolė Vladarskienė és Palmira Žemlevičiūtė Lietuvių kalbos rašyba: taisyklės, komentarai, patarimai című munkája. Elérhető az interneten a következő címen: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/rasyba/apie-rasyba. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 szervezetek nevei (Igazságügyi Minisztérium), dokumentumoké (Versailles-i békeszerződés), ünnepeké és rendezvényeké (Újév, Anyák napja), történelmi eseményeké és korszakoké (Nagy északi háború, Újjászületés korszaka) és más elnevezések azokként szerepelnek, amelyekben csak az első szót kell nagybetűvel írni, míg a személynevek (Jean-Jacques Rousseau), beleértve a mitológiai lények egy- vagy többszavas neveit is (Isten, Aphrodité, Atyaisten, Zeusz, a mennydörgés ura), olyan nevek, amelyekben minden szót nagybetűvel kell kezdeni. Csak néhány csoport neveiről írják elő, hogy az utóbbi módon írandók; ez arra utal, hogy ez az írásmód a tulajdonnevek írására vonatkozó általánosabb szabály alóli bizonyos kivétel. E néhány csoport egyike a csillagászati objektumok nevei (Nagy Göncölszekér, Mars). Az LKRS azonban nem különíti el az asztrológiai objektumok csoportját, és más tulajdonnévi csoportok között sem említi az ilyen elnevezéseket. A fő litván nyelvtanok a főnevek tulajdonnévi osztályozásakor szintén nem sorolják fel őket (LKG 1965: 163; DLKG 1997: 60); csak a A mai litván nyelv nyelvtanában nevezik meg a kozmikus és csillagászati objektumok neveinek csoportját (DLKG 1997: 60). A tulajdonnevek írására vonatkozóan a VLKK határozatokat is hozott, és több ajánlást is közzétett az írásmódjukról, például a Ajánlás egyes vallási nevek, terminusok és elnevezések nagybetűs írásáról (VLKK 2004), az ALP írásmódját azonban ezek a dokumentumok nem tárgyalják5. Az összefoglaló határozat, amely az LKRS-ben rögzített egyes helyesírási szabályokat pontosította, ugyanazokat a tulajdonnévi csoportokat említi, mint az LKRS, és nem különíti el az ALP csoportját; más csoportoknál sem szerepelnek ilyen nevek (VLKK 1997). Az ALP írásmódját sem oktatási, sem gyakorlati jellegű kiadványok nem tárgyalják (pl.: LKŽin 1998; Linkevičienė 2013: 7–24; Bielinskienė ir kt. 2014: 132–135; ESIV 2014: 40–69; KancKP 2020), sőt általában az asztrológiai elnevezéseket és terminusokat is alig vizsgálják. A szerző már felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a nemzetközi szavak szótáraiba sem szokás felvenni, noha az asztrológiában sok olyan terminus használatos, amely jelentésében eltér az ANP-től (Vaskelaitė 2020). Kazimieras Gaivenis (1990) ugyan írt a csillagképek neveiről, de ezekre is csillagászati, nem pedig asztrológiai objektumok neveiként tekintett. 5 Az ajánlásokat és a határozatokat a VLKK honlapján teszik közzé: az ajánlások az Aktuális témák rovatban (http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/rasyba), a határozatok pedig a VLKK-határozatok rovatban (http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai) találhatók. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 Mivel az asztrológia és a csillagászat közös gyökerekből ered6, úgy tűnhet, hogy elegendő volna az ANP írására vonatkozó szabály, és az ALP-ket is ennek alapján kellene írni. Ez a szabály azonban csak az objektumok neveire vonatkozik – ezt mutatja egyrészt az LKRS-ben szereplő fejezet címe: Csillagászati, földrajzi és topográfiai objektumok nevei, másrészt az ott közölt példák is (LKRS 1992: 62). Ráadásul ez a szabály korántsem olyan egyszerű. Először is kivételt tesz a köznévi objektummegnevezést jelentő fajtajelölő szóval (csillag, köd, bolygó), és ezzel mintha a tulajdonnevek írásának egy harmadik módját is előírná – nem minden szó kezdődik nagybetűvel (LKRS 1992: 62). E kivétel alapján úgy adódik, hogy így kell írni: Nagy Medve csillagkép, Tejút út, de Csendes-óceáni óceán, mivel csak az óceán a fajtajelölő szó, a csillagkép és az út viszont nem, holott az óceán, a csillagkép és az út egyaránt közszó. Másodszor, a fajtajelölő szóra vonatkozó kivétel elmosódottá teszi a különböző írásmódok közötti határt. E kivétel szerint ugyanis a kétszavas csillagászati objektumneveket, például a Északi csillag vagy az Androméda-köd nevét is ugyanúgy kell írni, mint azokat az elnevezéseket, amelyekben csak az első szót kell nagybetűvel kezdeni; vö. Anyák napja vagy Versailles-i békeszerződés. A különbséget azonban tovább halványítja az a helyesírási normákban rögzített lehetőség, hogy stilisztikai okokból nagybetűt használjanak; a megfogalmazás szerint ez egyedi szavakra és elnevezésekre egyaránt alkalmazható. Így az LKRS is azt mondja, hogy nagybetűvel írhatók mind a szavak, ha „az általuk jelölt fogalmaknak kitüntetett jelentőséget és tiszteletet tulajdonítanak” (De most, Újjászületés idején fájdalmas látni a reménytelenül kitáruló szellemi tereket), mind pedig az elnevezések: „Tiszteletből nagy kezdőbetűvel írható a legjelentősebb szervezetek, társadalmi mozgalmak, történelmi események, rendkívüli jelentőségű dokumentumok és más hasonló elnevezések valamennyi szava” (LKRS 1992: 71). Amint az LKRS utóbbi megfogalmazásából és példáiból kitűnik, ha tiszteletből nagy kezdőbetűvel írunk egy elnevezést, annak fajtajelölő szavát is nagybetűvel kell írni: Litván Püspöki Konferencia, Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozata stb. Eszerint, noha a csillagászati objektumok neveire vonatkozó szabály kivételt tesz a fajtajelölő szóval (vö. Holdi Nyugalom tenger), a nagybetű stilisztikai okból történő használatának lehetősége megszünteti ezt. Igaz, amint a megfogalmazásból látható, ennek a lehetőségnek a csillagászati objektumnevekre való alkalmazását kifejezetten nem említik, de az „és más... 6 Azt állítva, hogy az asztrológia Mezopotámiában alakult ki nagyjából az i. e. 3. évezredben, és a nyugati világban később, a hellenisztikus korban terjedt el, azt is megemlítik, hogy hozzájárult a csillagászat fejlődéséhez: az i. sz. első századokban vált világossá a különbség a csillagok tudományaként értett csillagászat és a csillagokból való jóslásként értett asztrológia között (VLEe). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 az ilyen nevek összes szava” arra utalna, hogy ez a megoldás lehetséges. Íme, a fent említett Ajánlás egyes vallási nevek, terminusok és elnevezések nagybetűs írásáról (a továbbiakban: Ajánlás) alapján a vallási elnevezések írásakor stilisztikai okokból a fajtajelölő szó is írható nagybetűvel: Karácsonyi mise, Gergely-féle mise (VLKK 2004). Másfelől az ünnepek és emléknapok elnevezései között ilyen példák is szerepelnek: Őrangyalok napja, Ártatlan Szentek ünnepe, amelyek ellentmondanának az LKRS-ben megfogalmazott, az elnevezésekben a nagybetű stilisztikai használatára vonatkozó szabálynak7. A fajtajelölő szóra vonatkozó kivétel tehát nemcsak elmosódottá teszi a tulajdonnevek írásmódjai közötti határt, hanem normatív ellentmondásokat is eredményez. A felmerülő bizonytalanságok egyik oka lehet, hogy a nagybetűnek több funkciót tulajdonítanak: nemcsak tiszteletet fejez ki, illetve különíti el a tulajdonnevet a köznévtől, hanem egyes tulajdonneveket más tulajdonnevektől is megpróbálnak vele megkülönböztetni8. A helyesírási normákat kodifikáló munkák nem nevezik meg az utóbbi megkülönböztetés kritériumát. Az a helyesírási szempontból meghúzott határ, amely a személyek (valamint az állatok és a mitológiai lények) neveit különíti el más elnevezésektől, mintha azt jelezné, hogy ez a megkülönböztetés a lexikológiai munkákban megállapított két tulajdnévtípus – az élőlények nevei és az élettelen dolgok nevei – közötti különbséget veszi figyelembe (lásd Jakaitienė 2010: 266). Helyesírási szempontból azonban az élettelen dolgok között is húzódik határ: a csillagászati (valamint a földrajzi, topográfiai és természeti) objektumok neveit elkülönítik más élettelen dolgok neveitől (például az ünnepek elnevezéseitől). Ez mintha azt mutatná, hogy figyelembe veszik a név használati területét: az ANP-t másként kezelik, mint például a történelmi korszakok és érák neveit (Nagy északi háború, Felvilágosodás kora). Az LKRS Egyes más elnevezések írása című fejezetében felsorolt csoportok azonban azt mutatják, hogy nemcsak a történelmi korszakok és érák neveinek írásmódja eltérő, hanem a konkrét területhez nem köthető elnevezéseké is (például az ünnepeké vagy a dokumentumoké); ez arra utal, hogy a lexikai csoportot is figyelembe veszik: az objektumok (például csillagászati objektumok) neveit elkülönítik az események (ünnepek, rendezvények) neveitől. A két kritérium összeegyeztetése természetesen nehéz, hiszen a csillagászat nem korlátozódik objektumok neveire, a történelem pedig nem csupán korszakok és érák neveivel foglalkozik. Az Ajánlásból például az is látható, hogy a vallási elnevezések sem kizárólag objektumok neveit foglalják magukban – használatosak például kultikus cselekmények nevei is (Oltáriszentség, Elsőáldozás). 7 Az Ajánlás utáni megjegyzés szerint az dokumentum tervezetként készült, a VLKK 2004. június 3-i ülésén megvitatták, de nem fogadták el. Lásd http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai/projektai/kai-kuriu-religiniu-vardu-terminu-pavadinimu-rasymas-didzja-raide. 8 A mondatot szintén nagybetűvel kezdjük. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 Az említett Ajánlás a tulajdonnevek között húzódó határ egy további kritériumát is kiemeli: a jelentés kivételességét. Eszerint például kivételes jelentőségűnek tekintett, minden szavát nagybetűvel kezdve írandó elnevezések a szentírások és fő részeik (Naujasis Testamentas, geroji Naujiena, Vetus Latina), valamint a legfontosabb kultikus szertartások megnevezései (Eucharistijos Sakramentas, Pirmoji Komunija); az általános névírási szabály szerint, csak az első szót nagybetűvel kezdve írandók között pedig olyan elnevezések szerepelnek, amelyeknek nincs kivételes jelentőségük (Pradžios knyga, Dvylikos apaštalų liturgija). A jelentés kivételességének kritériuma egybeesne a nagybetű stilisztikai megfontolásokból történő használatának kritériumával, ám miután az Ajánlás 2. fejezete felsorolja a kivételes jelentőségű elnevezések csoportjait, a 4. fejezet azt mondja, hogy „[A] vallási terminusokra és elnevezésekre, különösen a vallási tárgyú írásokban, nagyon jellemző a nagybetűk stilisztikai használata: nagybetűvel írják a szavakat és szókapcsolatokat, ha a jelölt fogalmaknak kivételes jelentőséget és tiszteletet tulajdonítanak”, majd külön felsorolja a nagybetű stilisztikai használatának eseteit, például a jelenségek, valamint az egyháztörténeti események elnevezéseinek írását (Kristaus Gimimas, Kristaus Prisikėlimas). Így bár az Ajánlás nem nevezi meg világosan a kivételes jelentőségű elnevezések és a stilisztikai megfontolásból nagybetűvel írt elnevezések közötti viszonyt, külön említésük arra utal, hogy a kivételes jelentőségű vallási elnevezéseket elkülöníti a stilisztikai megfontolásból nagybetűvel írt szókapcsolatoktól, noha az LKRS a kivételes jelentőséget a nagybetű stilisztikai használata alapjának tekinti. Akárhogy is, világossá válik, hogy a tulajdonnevek írásmódjának kodifikálásakor nemcsak több kritérium összehangolására törekednek, hanem a normatív művek között is eltérések keletkeznek. A normatív jellegű művek nem magyarázzák meg és nem nevezik meg, miért hajlanak arra, hogy a tulajdonnevek írásmódja szempontjából határt húzzanak. Ennek oka lehet egyes elnevezések jelentésének kivételessége, de az is, hogy különböző területeken (például a csillagászati szövegekben) eltérő tulajdonnévírási hagyomány alakult ki, vagy valamilyen más tényező. Arra, hogy a terület valóban befolyásolhatja az írásmódbeli tendenciákat, a normatív jellegű művekben jelzett egyes kivételek is utalhatnak. Az Ajánlás például megemlíti, hogy a vallási írásokban egyes közneveket, például a mišios vagy a bažnyčia szót nagybetűvel kell írni (Bažnyčia, Katalikų Bažnyčia; Mišios, Bernelių Mišios). A vallási ünnepek elnevezéseinek írásmódja is eltérő (Trys Karaliai, Visi Šventieji) ahhoz képest, ahogyan az általános használatra elsősorban irányuló LKRS előírja. Általánosságban azonban mind a vallási elnevezések, mind a tulajdonnevek írására vonatkozó szabályokat hajlamosak általánosként megfogalmazni, anélkül, hogy figyelembe vennék az elnevezés használati közegét BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 10 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 a műfaji vagy stiláris sajátosságokat. A Lietuvių kalbos gramatikoje például általános lehetőségként említi, hogy a tulajdonnevek köznevekké válhatnak (LKG 1965: 163); az LKRS pedig azt is megfogalmazza, hogy a saulė, mėnulis és a žemė szót nem meghatározott stílusú vagy műfajú szövegekben, illetve általános használatban kell kisbetűvel írni, hanem akkor, ha ezeket a szavakat nem csillagászati elnevezésként használják (Patekėjo saulė; Čia Lietuvos žemė; Blyškiai švietė mėnulis), a visata szó pedig általában kisbetűvel írandó (LKRS 1992: 63). A kodifikált norma áttekintéséből általában az derül ki, hogy a tulajdonnevek látszólag egyszerű írási szabálya – amely a nagybetűt a tulajdonnév és a köznév megkülönböztető jegyeként jelöli meg – meglehetősen bonyolult. Nehézséget okoz mind a rokon közszóra vonatkozó kivétel, mind az, hogy a nagybetűnek több funkciója is van, mind pedig az, hogy több kritériumot alkalmaznak az egyes tulajdonnevek egymástól való megkülönböztetésére. Még a normatív jellegű művekben is ellentmondások keletkeznek. Érthető tehát, hogy a használatban is támadhatnak bizonytalanságok. Hogy valóban támadnak ilyenek, azt már önmagában is mutatják a VLKK Konzultációs Bankjának (a továbbiakban: KB) bejegyzései, amelyet a nyelvhasználók által feltett kérdések alapján állítanak össze. Itt mind a tulajdonnév és köznév közötti határról kérdeznek (visata, galaktika), mind a nagybetű használatáról a különféle csoportok elnevezéseiben, például ünnepek és emléknapok esetében (hány nagybetű legyen a névben: Naujieji metai; Angelų sargų ar Angelų Sargų diena?), földrajzi nevekben (Kuršių nerija ar Kuršių Nerija? Didysis Kanjonas ar Didysis kanjonas?), valamint csillagászati objektumok elnevezéseiben is (hány nagybetű legyen az elnevezésekben: Didieji Grįžulo Ratai, Paukščių Takas?). A bejegyzésekből látható, hogy olyan elnevezésekkel kapcsolatban is kérdeznek, amelyek csoportjait vagy alcsoportjait a normatív művek nem különítik el; ilyenek például a naptárelnevezések (Mėnulio kalendorius ar mėnulio kalendorius?), illetve a kereskedelmi útvonalak nevei (Šilko kelias ar šilko kelias? Gintaro kelias ar gintaro kelias?); ez arra utal, hogy abból is fakadhat bizonytalanság, ha nem tudják, melyik tulajdonnévcsoportba sorolják az adott nevet. Igaz, az ALP még ebben a forrásban sem szerepel. 2. ASZTROLÓGIAI OBJEKTUMOK ELNEVEZÉSEI Az asztrológiai weboldalakon használt tulajdonnevek egy része olyan objektumokat jelöl, amelyek látszólag megfelelnek a csillagászati objektumoknak, és az elnevezések írásmódja is megegyezik. Az oldalak azonban feltárják BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 11 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 a jelentésbeli különbségeket, valamint azt is, hogy ezen a területen olyan elnevezések is használatosak, amelyek nem egyeznek a csillagászati elnevezésekkel. 2.1. Asztrológiai bolygók és más égitestek elnevezései Valamennyi vizsgált weboldalon használatosak az asztrológiában égitesteknek nevezett objektumok elnevezései, ám a bolygónevek terjedtek el a leginkább: Venera, Marsas, Merkurijus, Jupiteris, Saturnas, Uranas, Plutonas, Neptūnas. A legtöbb oldalon a Chironas kisbolygó is szerepel. Az elemzéshez kiválasztott oldalakon legalábbis más égitestek nevei ritkábbak, ami arra utal, hogy asztrológiai szempontból nem minden égitest egyformán fontos. Csupán egyetlen szöveg említi például, hogy az asztrológiában az üstökösök is fontosak (ASTR). Egy másik szöveg magyarázata arra utal, hogy az égitestek jelentősége az egyes asztrológiai iskolák számára eltérő: „A kisbolygók százas nagyságrendben vannak. Egyes asztrológiai iskolák kevés figyelmet fordítanak a kisbolygókra, mások jelentős figyelmet szentelnek nekik” (ASTR). Másfelől az asztrológiai szövegek olyan égitesteket is említenek, amelyeket csillagászati szempontból felfedezetlennek írnak le: „A kisbolygók közül leggyakrabban Chiront használják; az orosz asztrológiai iskolákban Prozerpinát is, amelyet a nyugati asztrológiában fiktív pontnak tartanak (egyelőre nem fedezték fel fizikai égitestként, létezésére csak közvetetten következtetnek)” (ASTR). Ám még ha az említett égitestek nevei egyeznek is a csillagászati elnevezésekkel, az asztrológiai szövegekben más jelentésben használják őket. Ezeket az objektumokat itt szinte soha nem is nevezik égitesteknek. Mind az oldalakon közölt magyarázatok, mind a szövegkörnyezet arra utal, hogy az asztrológiában nem anyagi égitestekről van szó, amelyek tömegét vagy térfogatát mérlegelni és megvitatni kellene, hanem szimbolikus jelentések összességéről. A Szaturnust például a hatalommal, a fegyelemmel, a korlátozásokkal, a gazdasággal, az aszkézissel és az öregkorral hozzák összefüggésbe; a Jupitert a törvényekkel, a joggal, a külfölddel és az utazással. Az üstökösöket égi hírvivőkként magyarázzák: a kozmosz üzeneteként a Naprendszer számára, amely rendkívül fontos eseményekről szól (ASTR). Egy weboldal a bolygókat és más égitesteket szellemi lényekként írja le: „Ez talán költészetnek tűnhet, de az ókortól fogva azt állítják, hogy a bolygóknak és más égitesteknek saját tudatuk van, hogy nemcsak fizikai, hanem szellemi lények, lényegek is, és kozmikus logoszoknak nevezték őket” (ASTR). A csillagászatban természetesen másként tekintenek ezekre az objektumokra: az üstökösök például „kis tömegű és kis sűrűségű, a Nap körül ellipszis pályán keringő kozm. égitestek BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 „vagy parabolákkal”, a bolygók pedig „nagy tömegű és nagy méretű, hideg kozm. testek, amelyek egy csillag körül keringenek (a Naprendszerben a Nap körül)” (Straižys 2003). Az asztrológiai „égitestek” neveinek írásmódjából látható, hogy a jelentésbeli különbségek nem befolyásolják a helyesírást: az asztrológiai szövegekben is nagy kezdőbetűvel írják ezeket a neveket, például: Tehát a cselekvéshez szükséges bátorság és elszántság (Mars) korlátokkal, hierarchikus hatalmi struktúrákkal, a gazdasággal (Szaturnusz), a törvényekkel és a joggal (Jupiter), valamint az átalakulással (Plútó) kerül szembe az ASTR szerint; amikor a Merkúr sérült, csökken a gondolatok érthető és gördülékeny kifejezésének, a tanulásnak, az írásnak és a vezetésnek a képessége SA; Az asztrológiában a Mars a gonosz bolygójának számít ZA. Egyébként a weboldalak szövegeiben ezek a nevek csillagászati objektumok neveiként is előfordulnak, például: Július egész hónapban naplemente után a nyugati horizont fölött látható a Mars és a Vénusz ASTR. Egy olyan weboldalon pedig, ahol minden bolygót különösen részletesen tárgyalnak, egymás mellett közlik annak asztrológiai és csillagászati értelmezését is. Például a Merkúrt asztrológiai szempontból „a mentális képességek és az intelligencia, az írás, a beszéd, a kereskedelem és a tudományok” megtestesítőjeként jellemzik, csillagászati szempontból pedig „a Naphoz legközelebb eső bolygóként. A csillag felé forduló bolygóoldal felszíni hőmérséklete eléri a 427°C-ot. Légkör híján az éjszakai oldalon árnyékban lévő felszín gyorsan −173°C-ra hűl.” (ZA). Egy másik weboldalon két olyan szöveget tesznek közzé, amelyek a nyári égbolton szabad szemmel is látható csillagokat említik, nevezetesen a Szíriuszt, az Arcturust, a Vegát, a Denebet, az Altairt, a Rigelt, a Capellát és a Procyont, anélkül, hogy bármilyen asztrológiai jelentőséget tulajdonítanának nekik (ASTR). Ez a kontextus azonban nem teszi lehetővé annak állítását, hogy az égitestek nevének következetes írásmódját az ANP-vel való analógia határozza meg, vagy hogy az asztrológiai objektumok neveit a csillagászatból vették át. Az asztrológia és a csillagászat gyökerei – amint azt mind a weboldalak (ASTR, ANTR), mind a nyomtatott kiadványok (pl. Bogun 1999) jelzik – közösek voltak, csak később távolodott el az utóbbi az asztrológiától. Mind az asztrológiai, mind a csillagászati bolygókat az ókor isteneiről nevezték el⁹, ezért a nevek következetes, nagy kezdőbetűs írásmódját inkább az istenségek és mitológiai lények neveinek írási hagyománya határozza meg. Egyébként az asztrológia és a mitológia kapcsolatai 9 Algirdas Sabaliauskas szerint „a csillagászati bolygók legfőbb keresztapja a híres német csillagász, Johann Elert Bode (1747–1826) volt, aki 1778-ban olyan csillagatlaszt adott ki, amelyben 17 240 csillagot jelöltek meg. A Neptunuszt és a Plútót már J. E. Bode halála után fedezték fel (a Neptunuszt 1846-ban, a Plútót 1930-ban). Felfedezőik azonban a hagyományt követve az újonnan felfedezett bolygóknak is az ókor isteneinek nevét adták” (Sabaliauskas 2020: 300–302). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 a weboldalakon is említik 10. Az asztrológiai neveket azonban a mitológiai nevekkel sem lehet azonosítani, mivel jelentésük nem teljesen azonos. Ez különösen jól látható a már említett weboldalon, ahol nemcsak asztrológiai és csillagászati, hanem mitológiai értelmezést is közölnek. Például a Marsot asztrológiai szempontból „az Ön cselekedetei, ereje, határozottsága és vezetői képessége” megtestesítőjeként jellemzik, mitológiai szempontból pedig olyan termékenységistenként értelmezik, aki elpusztíthatja a termést, elhullaszthatja az állatokat, vagy egyszerűen megakadályozhatja azok növekedését (ZA). A csillagászati nevektől való további eltérés, hogy az asztrológiában a Napot és a Holdat is bolygónak nevezik, holott csillagászati szempontból a Nap csillag, a Hold pedig a Föld kísérője. Amint a weboldalakon közölt magyarázatokból is következtetni lehet, ez az elnevezés az égitestek ősi megfigyeléseihez kapcsolódik: azokat tekintették bolygóknak, amelyek szabad szemmel láthatók voltak, ilyen volt a Merkúr, a Mars, a Vénusz, a Szaturnusz és a Jupiter, valamint a Nap és a Hold is. E hét égitest közös megnevezésére külön szakkifejezést is használnak: nagy hetes vagy szeptener (ASTR). Később, az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó felfedezése után, ezek is bekerültek az asztrológiai bolygók közé, így az asztrológiai weboldalak tíz bolygót említenek és sorolnak fel. Mindazonáltal, bár a Napot és a Holdat asztrológiai és csillagászati szempontból eltérően jellemzik, és jelentésük is különbözik (az asztrológiában a Nap a tudattal, a világ érzékelésének módjával és az önmegvalósítás lehetőségeivel, a Hold pedig a tudatalattival és az érzelmekkel áll kapcsolatban), ez nem eredményez eltérő írásmódot: az asztrológiai szövegekben a nevek Nap, Hold nagy kezdőbetűvel szerepelnek, például: A diszharmonikus, erős Nap gőgöt, arroganciát, mások lenézését és despotizmust jelent ASTR; Az a csillagjegy, amelyben mindannyiunk Napja található, különleges, mert megmutatja a növekedés, az ébredés, a megismerés és az önmegvalósítás lehetőségeit VA; Az asztrológiában a Hold az ember érzéseit és érzelmi természetét jelképezi ZA. Mindössze néhány esetben fordult elő más írásmód (hold, holdfogyatkozás ZA), de amint az ugyanazon szövegekben tapasztalható írásmódból következtetni lehet, ezek figyelmetlenségből adódtak. Ezekben az esetekben a nagy kezdőbetűs írásmódot a többi bolygóéhoz hasonló státusz indokolja, valamint az is, hogy a Napot és a Holdat gyakran más bolygók között említik, például: A hét napját a nagy hetes – a hét bolygó (a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz) uralja, amelyeket már régóta ismerünk, és 10 Például: „Az asztrológia és a mitológia mindenkor egymás mellett haladt. Az asztrológiában a gyógyítással a Chiron bolygót (kisbolygót) hozzák összefüggésbe. A legendák szerint a mitológiai istenség, a kentaur Chiron Aszklépiosz tanítója volt, aki bölcsességéről és rendkívüli gyógyító erejéről volt híres. Chiron és Aszklépiosz gyógyításának lényege egyaránt az, hogy azt gyógyítsák, amitől megbetegedtél. Chiron súlyosan megsebesült, és fájdalmakat szenvedett. Ezért az asztrológiában nemcsak gyógyítót jelképez, hanem egyúttal a belső sebünket, a legfájdalmasabb pontunkat is” (VA). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 14 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 szabad szemmel látható a Földről ASTR. Azonban, amint akár a következő mondat is mutatja: De kettő a legfontosabb [bolygó], amelyeket az asztrológiában világító égitesteknek neveznek, – a Nap és a Hold, amelyek a tudatot és a tudatalattit, az Atyát és az Anyát, aktív, nappali, illetve passzív, éjszakai oldalunkat fejezik ki ASTR, az asztrológiában ezt a két bolygót tartják a legfontosabbnak. Ezért a nagybetűs írásmódra az is ösztönzést adhat, ha a fogalomnak kivételes jelentőséget vagy tiszteletet tulajdonítanak, illetve stilisztikai megfontolások (bővebben lásd a 4. fejezetet). Mindenesetre a tárgyalt nevek többsége egyszavas, így nem lehet belőlük megállapítani, hogy az ALP írásakor az ANP szabályát követik-e, amely szerint minden név minden szavát nagybetűvel kell írni, vagy az általánosabb szabályt, amely szerint csak a név első szava kezdődik nagybetűvel. 2.2. A horoszkóp pontjai, avagy fiktív bolygók A tárgyalt asztrológiai objektumok nevei kifejezésmódjuk tekintetében teljesen megegyeznek a csillagászati objektumok neveivel, az asztrológiai szövegekben azonban részben vagy egyáltalán nem egyező nevek is használatosak. Ezek bizonyos horoszkóppontok nevei. Az égitesteknek a születés (vagy más fontos) pillanatában elfoglalt helyzetét asztrológiai ábrán, horoszkópon ábrázolják. Ezen a bolygók és más égitestek mellett olyan pontokat is feltüntetnek, amelyek – a honlapokon olvasható magyarázat szerint – nem anyagi égitestek, hanem matematikailag kiszámított pontok. Ezeket fiktív bolygóknak vagy fiktív pontoknak nevezik, és mivel a karmával kapcsolják össze őket, gyakran karmikus pontoknak is. Nevük idegen eredetű: Lilit (Lilith), Selena, Rachu (Rahu) és Ketu. Az egyik honlap Lilit és Selenát a perzsa Avesta asztrológiához11, Rachut és Ketut pedig a Védákhoz, azaz az indiai asztrológiához kapcsolja (ASTR)12. Ezeket a horoszkóppontokat azonban említik, illetve részletesebben 11 Egy másik honlapon, amely a Hold bolygó mitológiai értelmezését mutatja be, a Hold archetípusaként az egyik görög istennőt, Selenát – Héliosz nővérét, a bölcs termékenységistennőt – nevezik meg. Más holdistennőként Dianát és Hekatét említik; utóbbit az alkonyattal, a szellemekkel és a sötétség beállta után megjelenő titkokkal hozták kapcsolatba, így ő testesítette meg a Hold sötét oldalát (ZA). 12 Az asztrológiával foglalkozó cikkek szerint a védikus mitológiában Rachu és Ketu ugyanannak a démonnak a két része. A démon csalással megszerezte a halhatatlanság elixírjét, majd félistennek álcázva magát helyet foglalt a félistenek között, a Nap és a Hold között. Felismerték azonban, és értesítették a legfőbb istent. Az isten korongot hajított felé, és kettévágta Rachut. A fejét továbbra is Rachunak nevezték, a testét pedig Ketunak kezdték hívni. A védikus mitológiában a Nap és a Hold elleni Rachu és Ketu harcával magyarázták a nap- és holdfogyatkozásokat (Čerem isinas 2015a, b). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 15 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 valamennyi honlapon tárgyalják őket, ami arra enged következtetni, hogy a nyugati hagyományra épülő asztrológia szerves részét képezik. A honlapokon ugyanakkor csillagászati szempontból is megpróbálják értelmezni őket, például: „A Selena nem bolygó, hanem matematikailag kiszámított pont, amely a Hold Föld körüli pályájához kapcsolódik, pontosabban a Földhöz való legnagyobb közelségéhez, amikor a Föld a lehető legtöbb visszavert napfényt kapja a Holdtól” (ASTR). Ez az értelmezés csillagászati kapcsolatokra utal, az asztrológiában használt tulajdonneveket azonban Lilit, Selena, Rachu, Ketu a csillagászatban nem használják, és e objektumok karmikus jellegének hangsúlyozása is arra utal, hogy sajátos ALP-k. Az asztrológiai honlapokon Lilit a sötét karmával, Selena pedig a világos karmával és a védelemmel kapcsolódik össze. Két további pontot is a karmával hoznak kapcsolatba: Rachut az ember jelen életében teljesítendő karmikus feladatokkal, Ketut pedig a korábbi életekben teljesítettekkel. Az utóbbi két pontot összefoglalóan Holdcsomópontoknak is nevezik; ez a kifejezés áll kapcsolatban a csillagászati terminológiával – a csillagászatban a holdpálya-csomópontok, holdpálya-pontok terminusokat használják.13 Mind a négy egyszavas nevet tulajdonnévként, nagybetűvel írják 14, például: A karmikus csomópontok az asztrológia valamennyi hagyományában ismertek, míg Selena és Lilit – leginkább az Avesta (perzsa) asztrológiában ASTR; A horoszkópban Rachu helyzete megmutatja, milyen tulajdonságokat kell fejlesztenünk magunkban, és milyen életutat kell választanunk ahhoz, hogy gyorsabban haladjunk előre SA; A karmikus holdcsomópontok mindig oppozícióban állnak, de ez az oppozíció más, mint a bolygóké – azt jelzi, hogy ezt a két pontot, amelyet Rahu és Ketu néven említenek, nem lehet külön-külön elemezni és megvalósítani ASTR. Önmagukban azonban szinte soha nem használják őket – bizonyos kísérőelemekkel együtt fordulnak elő, amelyek szinonimaként is szolgálhatnak. Egyes használati példák alapján ezek a szükséges kísérőelemek a jelző és a jelzett szó viszonyában állónak tekinthetők, például: A Fekete Hold Lilit beszélt, amely aznap békén hagyta a sérelmeiket mélyen magukba rejtő Skorpiókat, és átlépett a Nyilas csillagképbe UR; December 15-én (7:05-kor) a Fehér Hold Selena a Vénusszal együtt átlép a Nyilasba ANTR; A felszálló karmikus holdcsomópont, Rachu – ez a lélek fejlődésének leggyorsabb útja SA; Ennek ellenére a Bakban ott lesz a leszálló karmikus csomópont, Ketu is, ezért nem szabad túlzásba vinni a bakra jellemző tulajdonságok fejlesztését ASTR; A holdcsomópontok, vagyis a felszálló csomópont, Rahu, és a leszálló csomópont, Ketu két további absztrakt pont, amelyek a Nap és a Hold pályájának metszéspontjában jönnek létre ZA. Ezeket a jelzőket azonban – amint a példákból látható – szintén hajlamosak nagybetűvel írni. 13 Ilyen terminusok fordulnak elő például a Visuotinė lietuvių enciklopedija című kiadványban, lásd: Mėnulis, užtemimai (VLEe). 14 Egy asztrológiával foglalkozó cikk azt állítja, hogy Ketu szanszkritból fordítva azt jelenti: zászló (Čeremisin as 2015a). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 nagybetűvel, a Fehér Hold és a Fekete Hold pedig következetesen nagy kezdőbetűvel íródik, a cím második szavát (Hold) is így írva, amely a weboldalakon egyszavas tulajdonnévként is funkcionál. A nagy kezdőbetűs írásmód okát ugyanezekből a szövegekből lehet kikövetkeztetni. Ezekből kitűnik, hogy a hosszabb szókapcsolatokat az egyszavas elnevezések szinonimáiként közlik, például: Litvánia függetlenségének helyreállításáról készített asztrológiai ábrában a Nap és a Merkúr aspektust alkot a Fekete Holddal (Lilit) a Skorpióban ANTR; Május 10-ig a leszálló karmikus holdcsomópont (Ketu) folytatja útját az Ön Zodiákus-jegyén UR; Rahu, vagyis a felszálló karmikus holdcsomópont az evolúció irányát fejezi ki, azt, hogy merre kellene indulni, mit kellene megtanulni ebben az életben ASTR. Bár a szövegekben rendszerint mind a rövid, mind a hosszú tagja szerepel, és a továbbiakban is használják őket, előfordulhat, hogy külön-külön, egymást helyettesítve használják őket, például: A Fekete Hold, vagy Lilith, az előző életekben elkövetett valamennyi gonosz tettet jelzi, amelyekért az embert nem büntették meg, és amelyek mélyen a tudatalattiban rejlenek. Lilith sötét oldalunkat tükrözi, amely leginkább az ösztönöknek enged, sötét természetünket, amelyre a környezet és a különféle kísértések hatnak ZA. Tehát azért hajlanak ezeknek a szókapcsolatoknak a nagy kezdőbetűs írására, mert a horoszkóp pontjainak (fiktív bolygóinak) elnevezéseiként is tekintenek rájuk. Következetesen azonban csak a Fekete Hold és a Fehér Hold írásmódja érvényesül. A horoszkóp másik pontpárjának írásmódja változó. Csak a holdcsomópontok szókapcsolat írása egységes, például: A karma másik mutatója mintegy az ember fejlődési iránya, vagyis a holdcsomópontok helyzete a horoszkóp jegyeiben és házaiban ZA; az ebből képzett fajtajelölő megnevezések írása viszont nem egységes. Előfordul, hogy a leszálló karmikus holdcsomópont és a felszálló karmikus holdcsomópont köznévi formában szerepel, ám ezek az ingadozások ritkák – a szókapcsolat leggyakrabban tulajdonnévi státuszt kap. A tulajdonnevek írására vonatkozó szabály alkalmazása azonban ingadozó. Egyes esetekben mintha a tulajdonnevek írásának általános szabályát alkalmaznák, amely szerint az első szó kezdőbetűje nagy (kivéve a tulajdonnevet és a fajtajelölőt), például: Ha a fogyatkozás a leszálló karmikus holdcsomópontnál történik, amely a tengely egyik végén található, inkább a múlt által meghatározott eseményeket emeli ki, ha pedig a felszálló karmikus holdcsomópontnál, akkor megnyitja az utat a jövő lehetőségei felé. Más esetekben az égitestek vagy más elnevezések írásának szabályát követik, amely szerint minden szó nagy kezdőbetűvel írandó, például: így gyűjt új lelki tapasztalatokat, amelyek a Felszálló Karmikus holdcsomóponton – Rahun – keresztül érkeznek SA; Januárban két fogyatkozás alakul ki a Leszálló Karmikus Csomópontnál, Ketunál ASTR. Ezek az ingadozások bizonytalanságot jeleznek, BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 hogy a két tulajdonnévírási szabály közül melyiket kell alkalmazni, egyúttal pedig rámutatnak a kodifikáció hiányosságára – az ALP csoport megkülönböztetésének hiányára a tulajdonnevek írási normáinak kodifikálásakor. Ezek az elnevezések legalábbis nyilvánvalóan különböznek az ANP-től. Másrészt, amint azt a csillagászatban használt, már említett terminusok is mutatják: a Hold pályájának csomópontjai, a Hold pályájának pontjai, bizonyos kapcsolatok léteznek az ANP-vel, és ez szintén a használatban kialakuló ingadozásokat előidéző tényező lehet. Az objektumok csillagászati és asztrológiai megítélése azonban eltér. Csillagászati szempontból a csomópontok, amint azt a Csillagászati enciklopédikus szótár mutatja, „[A]z éggömb azon pontjai, ahol egy égitest pályája metszi a választott síkot. A Naprendszerben ezek azok a pontok, ahol egy bolygó (és a Hold) pályája metszi az ekliptika síkját” (Straižys 2003). Asztrológiai szempontból ezek az asztrológiai ábra, a horoszkóp pontjai. Ráadásul az asztrológiai szövegekben ezeket a pontokat gyakran bolygóknak nevezik, vagy azokkal egyenértékűnek tekintik, például: Az augusztus a júliusi asztrológiai tendenciák sajátos folytatása, amikor a Mars destruktív megnyilvánulása élesedik az általa alkotott aspektusokon keresztül a más bolygókkal, például Lilittel, Chironnal, Szaturnusszal, Jupiterrel és Plútóval ANTR. A szövegekből látható, hogy a Selenának, Rahunak és más, horoszkóppontoknak nevezett objektumoknak a bolygókhoz hasonlóan „útjuk van”, például: Sajnos idén a Napot a Vízöntőben megterheli e jegy áthaladó Fekete Holdja, vagyis Lilithje, amely május 4-éig lesz a Vízöntőben ASTR. Tehát ezeknek a szókapcsolatoknak nagybetűvel való írását ösztönözheti az általuk jelölt objektumok bolygókkal való összehasonlítása (ezeket fiktív bolygóknak is nevezik). Ezt egy másik fontos horoszkóppont nevének előforduló nagybetűs írásmódja is megerősíti: Aszcendens. Ezt az objektumot általában a horoszkóp pontjaként említik, néhol azonban bolygónak nevezik, és éppen ezekben az esetekben írják nagybetűvel ezt az elnevezést is, például: Az emberre a legnagyobb hatást a Földhöz legközelebb eső bolygók gyakorolják – a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars és az Aszcendens SA. A nagy kezdőbetű használatának, vagyis a név minden egyes szava nagybetűs írásának a már említett kodifikációs hiányosságon kívül más tényezői is lehetnek. Az asztrológiai szövegekben gyakran közölnek latin nyelvű megfelelőket, például ebben a mondatban: Az aszcendense a legkirályibb csillag – Regulus (Cor Leonis) – fölött áll UR. Egy horoszkóppontpár elnevezéseit pedig általában is adaptálatlan latinizmusként használják – Medium Coeli és Imum Coeli, például: Fontosak az úgynevezett major fényszögek is (két bolygó bizonyos szögtávolságai): trigonok, szextilek, oppozíciók, kvadrátok, különösen a bolygókkal, az Ascendenssel és a Medium Coeli-vel való együttállások (MC, vagyis a X. ház kezdete) ANTR. Egy korábban megjelent cikk már feltárta, hogy az asztrológiai terminológia szorosan kapcsolódik a BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 latin nyelvhez (Vaskelaitė 2020), ami felveti azt a feltevést, hogy az előforduló írásmódra hatással lehet a latin nevek összefüggő vagy nem összefüggő szövegekben való írásának hagyománya. Más terminusokat azonban nem szoktak nagy kezdőbetűvel írni a weboldalakon, noha jelentős részük latin eredetű szó (lásd Vaskelaitė 2020). Csak elszórtan fordul elő ilyen eset. Például mindössze egyetlen szöveg írja nagy kezdőbetűvel a sztellium terminust: Három vagy több bolygó együttállását Sztelliumnak nevezik AN. Ez csak megerősíti, hogy a horoszkóppontok elnevezéseit hajlamosak nagy kezdőbetűvel írni, mivel az asztrológiában bolygóknak is tekintik őket. Mivel azonban a kodifikáló munkák nem különítik el az asztrológiai objektumnevek csoportját, és nem nevezik meg ezeknek a csillagászati objektumok nevéhez való viszonyát, nem tudni, hogy a tulajdonnevek írásának melyik szabálya szerint kell írni őket. 2.3. Az állatöv és jegyei Valamennyi weboldalon széles körben használatos egy másik, bizonyos csillagászati megfelelővel rendelkező elnevezés is: Zodiakas; a szövegek csillagászati magyarázatot is adnak rá, például: „Az állatöv egy körülbelül 16 fok széles sáv az égbolton, amelynek közepén az ekliptika (a Nap útja) halad, 13 csillagképet érintve” (VA). Ugyanakkor azt is kifejtik, hogy a csillagászati és az asztrológiai állatöv nem ugyanaz, és a különbségeket az állatöv csillagképeinek eltéréseivel hozzák összefüggésbe. Egyrészt a csillagászati csillagképeknek „nincs szigorúan meghúzott határuk, és kiterjedten helyezkednek el az égbolton: némelyik az égbolt nagyobb, másik kisebb részét foglalja el”, míg az asztrológiai csillagképek az éves látszólagos napút 12 egyenlő részre osztásából adódnak, melyek mindegyike 30 fokot tesz ki. Másrészt a csillagászatban az állatöv csillagképeiből tizenhármat tartanak számon (a Kígyótartót is beleértve), az asztrológiában pedig 12-t különböztetnek meg. Harmadrészt az asztrológiában az állatöv ezen részeit nem csillagképeknek nevezik, hanem Zodiako ženklais. Tehát ez a két szóból álló elnevezés sem egyezik a csillagászati elnevezéssel (vö. Zodiako žvaigždynai). Az egyes állatövi jegyek elnevezései sem egyeznek: az asztrológiában nem Vėžio žvaigždynas vagy Liūto žvaigždynas, hanem Vėžio ženklas, Liūto ženklas stb. használatos. Igaz, rövidített elnevezésük megegyezik: Vėžys, Liūtas stb. A jelentésük azonban különbözik: az asztrológiában ezek a „csillagképek” is szimbolikus jelentések együttesei. Például az Ikreket az információval, annak átadásával, a szellemi képességekkel, a beszéddel és az írással, valamint a fecsegéssel hozzák összefüggésbe, BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 a kíváncsisággal, a Rákot pedig a családdal, az otthonnal, a szülőfölddel, a történelemmel, a hazafiassággal és az érzékenységgel. Vö. a Dvyniai elnevezés csillagászati magyarázatával: „Az égbolt északi féltekéjének állatövi csillagképe, területe 514 négyzetfok. Litvániában télen látható a legjobban <....>” (Straižys 2003). Következésképpen az asztrológiában a Zodiakas elnevezésnek is más a jelentése. Pontos meghatározást nem adnak, használatából azonban kitűnik, hogy szimbolikus struktúráról van szó. Az egyik weboldal metafizikai értelemben az állatövet „a nagy kozmikus körként magyarázza, amely 12 kozmikus törvényt foglal magában; ezek írják le bármely jelenség földi és világegyetemi, valamint belső és külső születésének, fejlődésének, elmúlásának, vagyis evolúciójának szakaszait” (VA). A két szóból álló Zodiako ratas elnevezés is használatos. Az asztrológiában a bolygók és más égitestek „bejárják” az állatövet, és e kölcsönhatásaik értelmezése az állatövi kör részeivel, vagyis az állatövi jegyekkel számos, az asztrológiai weboldalakon közzétett szöveg alapja. Amint ezekből megítélhető, miközben a bolygók egyik vagy másik állatövi jegyen haladnak át, bizonyos területeket helyeznek előtérbe, és kisebb vagy nagyobb jelentőségű eseményeket határoznak meg, például: Tizenkét évvel ezelőtt, 2008-ban, a Jupiter, miután a Plútóval együtt belépett a Bakba, gazdasági-pénzügyi válságot, vagyis a gazdaság átalakulását indította el ASTR; Amikor a Plútó belép a Vízöntőbe négy év múlva, már mindkét lábunkkal biztosabban állunk majd egy egészen más civilizációban, amely most fájdalmak és szenvedések közepette születik UR; Amikor a Jupiter áthalad a Rákon nagyon kedvező időszak lesz föld, ház vásárlására, saját kiskertben, veteményesben végzett munkára, családalapításra és gyermekvállalásra AM. Ezek az események nemcsak az emberiség vagy az országok, hanem az egyén életében is meghatározóak; az utóbbi hatás az értelmezések szerint attól függ, hogyan álltak az égitestek az illető születésekor, vagyis a születési horoszkópjától. A nyugati asztrológia ebben kiemelt jelentőséget tulajdonít a Napnak: attól függően, hogy az állatövi kör melyik részén állt a Nap a születés pillanatában, nevezik az embereket például Kosoknak, Bikáknak, Bakoknak. Tehát az asztrológiai szövegekben az állatövi jegyek egy szóból álló elnevezései két jelentésben használatosak: egyrészt a szimbolikus struktúra részeit jelölik, másrészt bizonyos embertípusokat, amelyeket a Napnak a születés pillanatában az állatövben elfoglalt helyzete alapján általánosítanak. Egyébként a folyóiratokban közzétett előrejelzések és jellemvonás-leírások rendszerint éppen ezekre a típusokra irányulnak, noha több asztrológiai weboldal is hangsúlyozza, hogy a horoszkópban valamennyi bolygó elhelyezkedése fontos, elkészítéséhez pedig a születési időt percre pontosan kell ismerni. A weboldalak ugyanakkor azt is feltárják, hogy az asztrológia nem egységes: létezik fogyasztókra orientálódó15. 15 „Nyugat-Európában egyre több olyan új irányzat jelenik meg, amely az asztrológiát a pszichológiával ötvözi. Az oroszországi asztrológiai irányzatok inkább a prognosztika felé hajlanak. Az Egyesült Államokból és Kanadából számos olyan irányzat érkezik, amelyet közvetlenül alkalmaznak BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 A mindkét jelentésben használt állatövi jegyek elnevezéseit nagy kezdőbetűvel írják, például: Ha a Jupiter a Nyilasban tartózkodik, mindenkivel nagylelkű lesz, de leginkább természetesen a Nyilasokkal SA. Vö. még: Amikor a Mars áthalad a Szűzön, fellendül az egészséges életmód népszerűsítése AM, és minden olyan szakma, amelyhez éles elme és pontosság szükséges, nagyon illik a Szűz jegyűekhez ZA. Az, hogy közülük egyesek állatnevek (Avinas, Jautis, Skorpionas stb.), mások pedig másféle elnevezések (Dvyniai, Mergelė, Vandenis, Šaulys, Svarstyklės16), nem befolyásolja az írásmódot; vö.: A tizenkét állatövi jegyet (Avinas, Jautis, Dvyniai, Vėžys, Liūtas, Mergelė, Svarstyklės, Skorpionas, Šaulys, Ožiaragis, Vandenis, Žuvys) a babiloni papok alkották meg Kr. e. 700-ban ZA; Augusztus 22-én a Nap átlép az Oroszlánból a Szűzbe ASTR. Nagy kezdőbetűvel írják a Vénusz két weboldalon említett litván elnevezését is, Aušrinė17 (VA, ASTR). Igaz, egyes szövegekből úgy tűnik, hogy a Nap állatövi helyzete alapján általánosított típust inkább egyetlen szóval, a szimbolikus struktúra részét pedig hosszabb kifejezéssel nevezik meg, vö.: Gyakran már pusztán a tekintetből meg lehet állapítani, hogy ez az ember a Skorpió jegyében született, és Nehéz kapcsolatot teremteni egy Skorpióval ZA. Némelykor az embertípus megkülönböztetésére az emberek szót használják (például: a Szűz jegyű emberekintelligensek ZA), vagy másképpen, például: a Halak jegyében születettekkülönleges intuícióval rendelkeznek ZA. Gyakran azonban nem tesznek különbséget: az állatövi kör részeit is egyetlen szóból álló kifejezéssel nevezik meg, például: Amikor a Jupiter a Mérleg jegyében haladt, számos lehetőség nyílt a partnerségi és társadalmi kapcsolatok külső fejlesztésére, a Skorpióbantartózkodva pedig a kapcsolatok belső tartalma és az értékek válnak fontosabbá ANTR. Ennek megfelelően a Zodiako ženklas. kifejezést is két jelentésben használják. A Általában a lassabban mozgó bolygó áthaladása egyik állatövi jegyből a másikba körülbelül egy évig, olykor még tovább tart ANTR mondatban így az állatövi kör egyik részét nevezik meg; a Nem állítható, hogy ha valakinek a állatövi jegyeSkorpió, akkor bosszúálló ember ZA mondatban pedig általánosított embertípust jelöl. Igaz, néhány eset mintha azt mutatná, hogy az utóbbi jelentésben használt kifejezést kisbetűvel írják, például: A mélyen intuitív és érzelmes Rák az egyik legösszetettebb állatövi fogyasztónak” (ANTR); „A mai világban (és valószínűleg korábban is) az asztrológiának három irányzata különböztethető meg: a fatalista, a fogyasztói és az evolúciós-spirituális” (ANTR). 16 Az állatöv 12 csillagképre való felosztása Babilonhoz, állatnevekkel való elnevezésük pedig a görögökhöz köthető (ASTR). K. Gaivenis azt írja, hogy a litvánban (csakúgy, mint az oroszban és az angolban) a csillagképek nevei fordítások; közülük némelyek szemantikai átalakuláson mentek keresztül. Például a litván Vandenis elnevezést a vízben élő férfi lénnyel azonosították, korábban pedig az Vandenius forma volt használatos, jelentése: „vízhordó vagy vízmerítő” (Gaivenis 1990: 51). 17 További litván csillagképneveket (például: Šienpjovys, Sietynas, Įkštandis; a Skorpió egykori elnevezése: Parplys Kirminėlis) K. Gaivenis (1990) említi. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 jegyek ZA. Ez mintha a két jelentés megkülönböztetésének jele lenne, ám a legtöbb esetben a ingadozásokat, amelyek a Zodiakas szó írásmódjára is kiterjednek, nem lehet a jelentések megkülönböztetésével magyarázni, például: Képzeljük el, hogy Isten megteremtett 12 állatövi jegyet, és mindegyiknek adta a maga ajándékát. Tehát mi Isten üzenete mindegyik állatövi jegyszámára? ZA; Mindenki valamennyire ismeri az összes állatövi jegy bizonyos hagyományos tulajdonságait, és ennek az embernek az állatövi jegye Vízöntő ZA. Néhány szövegben erősebb az a tendencia, hogy a mindkét jelentésben használt nevet kisbetűvel írják, ez azonban inkább az írásmód egységesítésének eredménye, például: Ezt az asztrológiai ábrát, mint említettük, 12 állatövi jegy alkotja, amelyben bolygók és különféle más asztrológiai elemek helyezkednek el. Ily módon minden egyes állatövi jegy bizonyos minőséget és energiapotenciált nyer, attól függően, hogy hol és mennyi bolygó, illetve más fontos pont található VA. Még a Zodiakas, Zodiako ratas kifejezés is kisbetűvel szerepel ilyen kontextusban, például: Mindezek az égitestek mozgásuk során ugyanazon az úton haladnak végig, amelyet az asztrológiában állatövi körnek neveznek. E két állatövi óriás együttállása erősen befolyásolja és színezi az egész év általános hangulatát VA. Az asztrológiában azonban az állatövi jegy mint általánosított típus elválaszthatatlan az állatövi jegytől mint az állatövi kör részétől; pontosabban az egyik vagy másik állatövi energia emberi szintű megnyilvánulása, így az egységesítés a másik irányban is megfigyelhető, például: A Jupiter ciklusa, amely során ez a bolygó bejárja az egész állatövi kört, 12 év ANTR; vagy a Rák – az állatöv első víz elemű jegye az állatövi körben VA. Mint kiderül, ebben az esetben is ingadozik annak a névnek az írásmódja, amely csak részben egyezik az asztronómiaival (vö. Zodiako žvaigždynai és Zodiako ženklai). A rokon szó írásmódja nem okoz bizonytalanságot, bár nem világos, hogy a kisbetűs írást a kodifikált norma rokon szóra vonatkozó kivétele vagy az a szabály indokolja-e, amely szerint a névnek csak az első szavát kell nagybetűvel írni. Ezt az sem teszi megállapíthatóvá, hogy egyetlen honlapon sem sorolják fel az ANP neveit, amelyek szintén kéttagúak: Persėjo žvaigždynas, Jaučiaganio žvaigždynas, Lyros žvaigždynas, Gulbės žvaigždynas, Erelio žvaigždynas, Vasaros trikampis, Kuiperio juosta, Orto debesis, Šiaurinė žvaigždė ASTR. Amint látható, a bizonytalanság a Zodiako ženklas név első szavának írásmódjából fakad, és összefügghet mind a köznevek és tulajdonnevek közti határ bizonytalanságával, mind a kodifikációs hiánnyal – az ALP tulajdonnévcsoportként való elkülönítésének és az ANP-hez fűződő viszonyuk meg nem nevezésének hiányával. A KB is csak ANP-ként tárgyalja a Zodiakas, Zodiako ženklas neveket, noha a közölt példákban éppen ALP, nem pedig ANP szerepel (Pagal Zodiaką jis Avinas ir Mano ženklas Ožiaragis). Egyébként itt, BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 azt jelzik, hogy amikor a Zodiakas az ember jellemének vagy sorsának jelentésében szerepel, közszóként kisbetűvel írandó, például: Mi a te állatövi jegyed? (KB). Ez a kivétel azonban az általános nyelvhasználatra irányulhat, míg az asztrológiai honlapok tesztjei rávilágítanak az állatövi jegy mint jellemtípus és az állatövi jegy mint az állatövi kör része közötti szoros kapcsolatra, ezért nehéz helyesírási szempontból megkülönböztetni a két jelentésben használt nevet. Mindazonáltal elképzelhető, hogy az általános nyelvhasználatra szánt ajánlást az asztrológiai honlapokon is igyekeznek követni, ami az ott tapasztalható ingadozás egyik oka lehet. Igaz, a már tárgyalt egy- és kéttagú állatövi jegynevek mellett a honlapokon háromtagúakat is széles körben használnak, például: 16-ától a Merkúr átlép a Halak állatövi jegyébe, az intuitív gondolkodás felé terelve ASTR; Ez a bolygó uralja a Ikrek és Szűz állatövi jegyeket ASTR. Az összetétel részét képező állatövi jegy kisbetűvel írandó. Az olyan esetekre, mint a Šaulio Zodiako ženklas, csak egy példát találtunk (ugyanabban a szövegben később Svarstyklių zodiako ženklas szerepel ZA). A háromtagú nevek írásának uralkodó tendenciája mindazonáltal nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ebben az esetben a név első szavának nagybetűs írására vonatkozó szabályt alkalmazzák-e, vagy azért írják így, mert a állatövi jegy szókapcsolatot a név köznévi utótagjával azonosítják. 3. MÁS NEVEK ÍRÁSMÓDJA A tárgyalt ALP-k objektumok nevei. Még ha jelentésükben különböznek is az asztronómiai objektumok neveitől, és egyes esetekben megformálásukban is, bizonyos kapcsolatok fűzik őket az utóbbiakhoz, így írásukban mintha a normatív munkákban megfogalmazott, az asztronómiai objektumok neveinek írására vonatkozó szabályt követhetnék. Az asztrológiai honlapokon azonban nemcsak objektumnevek használatosak. 3.1. Asztrológiai események Az LKRS az asztronómiai objektumnevek csoportját elkülönítve valójában csak olyan objektumokat említ, mint a Didieji Grįžulo Ratai, Paukščių takas, Šiaurės žvaigždė, Andromedos ūkas (LKRS 1992: 62). Eseményeket vagy jelenségeket itt nem sorol fel, pedig az asztronómiában nemcsak objektumok vannak BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 nevek. Íme, az egyik asztrológiai weboldalon előfordul a Perseidák meteorraja elnevezés – egy csillagászati jelenség neve. Természetesen sok csillagászati jelenség neve köznévi, például a napforduló vagy a napéjegyenlőség. Az asztrológiai jelenségeknek is vannak köznévi neveik, például a tranzit vagy az ingresszió, ezeket pedig a weboldalakon kisbetűvel írják. Másokat nagybetűvel írnak, például: Napfogyatkozás, holdfogyatkozás, a Plútó és a Szaturnusz konjunkciója, a Mars–Neptunusz együttállása; ezeknek az elnevezéseknek azonban az első szava tulajdonnév, amely önálló névként is használatos a weboldalakon, ezért nem világos, hogy az egész összetett elnevezés tulajdonnévként vagy köznévként szerepel-e. Egyes jelenségek neveinek első szava ugyanakkor köznévi, mégis nagybetűvel írják, ami arra utal, hogy az elnevezést tulajdonnévnek tekintik. Íme, nagybetűvel írják a négy évenkénti jelenség – a két napéjegyenlőség és a két napforduló (szolsztícium) – nevét, például: Március 20-án, éjfél előtt nem sokkal, 23:58-kor a Nap átlép a Kos jegyébe, és bekövetkezik a Tavaszi napéjegyenlőség ASTR; Hogyan érdemes köszönteni az Őszi napéjegyenlőséget? ASTR; Ez a Téli napforduló pillanata, amely azt jelzi, hogy elértük a sötétség tetőpontját ASTR; Idén a Nyári napforduló 21-én lesz ASTR. Más weboldalakon, sőt ugyanazokon az oldalakon is kisbetűvel írják ezeket az elnevezéseket, például: Március 20-án (5.50-kor) a Nap átlép a Kos jegyébe – bekövetkezik a tavaszi napéjegyenlőség ANTR; A karácsonyi vacsora olyan, mint a téli napforduló csúcspontja AM; Ettől a pillanattól kezdve hosszabbodnak a nappalok, a fény a nyári napfordulóig növekszik ASTR. Az asztrológiai weboldalakon ezeket a jelenségeket rendszerint eseményekként nevezik meg, és tárgyalásukból kiderül, hogy asztrológiai szempontból rendkívül fontos események. Például a tavaszi napéjegyenlőséggel kezdődik az asztrológiai év. A weboldalakon közölt magyarázatok ugyanakkor az ünnepekkel való kapcsolatukat is feltárják, például: Ez különleges időszak – az év négy legfontosabb keresztpontjának egyike, amelyekhez minden vallás és hagyomány ünnepei kötődnek ASTR. Megjegyzik, hogy a perzsák a tavaszi napéjegyenlőség idején ünneplik az újévet (ASTR). A nyári napfordulót a Rasos ünnepével hozzák összefüggésbe, amelyet később a Szent János ünnepével azonosítottak. A téli napfordulót a Kūčioshoz, a karácsony előestéjéhez kötik; az egyik weboldal szerint Litvániában ősidők óta a Kilencszarvú Szarvas ünnepeként ismerték (AM). Ilyen összefüggésben ezeknek az asztrológiai eseményeknek a nevét nagybetűvel írják, például: A nyugati világ az újévet az év egy másik fontos keresztpontjához, a Téli napfordulóhoz köti (ahhoz a pillanathoz, amikor a sötétség tetőpontjától annak növekedése felé fordul a folyamat) ASTR. Ezeket a fontos eseményeket azonban nemcsak ünnepekkel hozzák összefüggésbe, hanem ünnepként is megnevezik; így például a tavaszi napéjegyenlőséget Asztrológiai újévként említik ASTR. Tehát az asztrológiában ezeknek az elnevezéseknek más a jelentésük, mint BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 a csillagászatban, és ezt az eltérő írásmódra való hajlam is tükrözi: az elnevezést nagybetűvel írják. Ugyanakkor ezek is kétszavas elnevezések, ezért nehéz megállapítani, hogy a tulajdonnevek írására vonatkozó két szabály közül melyik szerint írják őket: a minden szó nagybetűs írását előíró szabály szerint, amely kivételt tesz az alárendelt szóval, vagy az ünnepek, történelmi korszakok és egyéb elnevezések írására vonatkozó szabály szerint, amely csak az első szó nagybetűs írását írja elő. Másfelől, amikor ezeket az asztrológiai eseményeket tárgyalják, a weboldalak gyakran csillagászati magyarázatot is adnak rájuk, és a legáltalánosabb jelentésükben is bemutatják őket; például az őszi napéjegyenlőséget az év meleg időszaka végének tekintik. Ez a csillagászati vagy általános használatú szövegekre jellemző, kisbetűs írásmódot ösztönzi, például: Az év körforgásában négy sarkalatos pillanat van, amely minden ember és a Föld minden élőlénye számára alapvető: ezek a nyári és a téli napfordulók, valamint a tavaszi és az őszi napéjegyenlőségek ASTR. Egyes esetek azt mutatják, hogy éppen ez az írásmód kerül túlsúlyba akkor is, ha egy adott eseményt ünnepként neveznek meg, például: Az ekliptika két pontban metszi az égi egyenlítőt: a tavaszi napéjegyenlőség pontjában (március 20–21-én) és az őszi napéjegyenlőség pontjában (szeptember 22–23-án) – ekkor a nappal és az éjszaka hossza azonos. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe a meleg évszak végét rögzíti. Ez egyúttal a tisztelet és a hála ünnepe is, amikor az emberek ősidők óta hálát adtak az isteneknek a termésért, amely segít átvészelni a hideg évszakot. Az őszi napéjegyenlőségtől kezdődik a Halottak napjáig tartó időszak, és ettől a pillanattól közeledünk a halottak napi ünnephez és a Skorpió misztériumaihoz ANTR. Másrészt egyetlen szót is nagybetűvel írnak, ha ünnep neveként értik, mint például ebben a mondatban: Hogyan köszöntsük a Napéjegyenlőséget és a Nap újévét? ASTR, bár általában az egyszavas neveket kisbetűvel szokták írni, például: A szolsztícium az év négy legfontosabb asztrológiai pillanatának egyike (két napforduló és két napéjegyenlőség) ASTR. Az ilyen írásmódra mindössze egy példa akadt: Hogyan ünnepeljük a legjobban Szent Iván napját, más néven Rasost, vagy egyszerűen a Nyári napfordulót? ASTR. Az asztrológiai szövegekben a holdfázisok neveit is nagybetűvel írják, például: Ez a Újhold arra ösztönöz majd, hogy a következő holdhónapban a munkára és céljaink elérésére összpontosítsunk, erősíti a család stabilitásáért viselt felelősséget, és arra sarkall, hogy gondoskodjunk szüleinkről AM; Minden közvetlenül a napfogyatkozás után, az újhold idején történik VA. Az asztrológiai szövegek nem említik ünnepként a holdfázisokat, a magyarázatokból azonban látszik, hogy asztrológiai szempontból ezek is fontos események, különösen az újhold és a telihold. Amint például ez a mondat is mutatja: Tehát a retrográd Merkúr és az Újhold – ez lendületet ad gondolkodásunk, szemléletünk és megértésünk megváltoztatásához, ahhoz, hogy újra felfedezzük a régit és beváltat, megszabaduljunk függőségeinktől és mindattól, ami akadályozza az evolúciót VA; az újholdat gondolatok és BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 az érzelmeknek különös erőt adó időszak, a teliholdat a gondolatok megvalósulásával hozzák összefüggésbe. Másfelől az újholdakat és a teliholdakat ugyanezekben a szövegekben csillagászati jelenségként is értelmezik, ezért egyes esetekben a kisbetűs írásmód kerül előtérbe, például: A napfogyatkozás mindig egybeesik az újholddal. Mindenki tudja, hogy az újhold idején jövőbeli terveket kell készíteni és álmodozni SA. Az előforduló kéttagú kifejezéseket az első szó nagybetűs írásával írják, például: Hamarosan, október 9-én reggel lesz a Hold újholdja, új ciklus kezdődik ASTR; a Vénusz újholdja az értékek átértékelésével, azok elrendezésével függ össze ANTR. Előfordulnak azonban ilyen írásmódú példák is: A Nappal való együttállást Vénusz Újholdjának nevezik VA; Ezen a vasárnap este 19:30-kor, litván idő szerint kezdődik a Hold Újholdja a Skorpió jegyében AM. Ezek, akárcsak a horoszkóppontok neveinek írásmódját tárgyalva felbukkant esetek, például a Leszálló Karmikus Holdcsomópont vagy hasonlók, az ANP írási szabály alkalmazásából eredhetnek. Igaz, ez a szabály kivételt tesz a köznévi elemmel, de a kodifikált norma tárgyalásából már kiderült, hogy ezt a kivételt megszünteti vagy elhomályosítja a kodifikált norma által megengedett stilisztikai írásmód. 3.2. Elemi erők és princípiumok A tulajdonnevek és köznevek közötti besorolás ingadozása olyan elnevezések írásakor is megfigyelhető, amelyeknek egyáltalán nincs csillagászati megfelelőjük, és amelyeket a tulajdonnevek írásmódjának kodifikálásakor sem csillagászati objektumok neveiként, sem más tulajdonnév-csoportok között nem említenek. Eredetüket a filozófiában kell keresni, mégpedig Arisztotelész elméletében, amely szerint a földi teremtés egésze négy elemből áll: tűzből, földből, levegőből és vízből (ANTR)18. Ez az elmélet az asztrológiában is tükröződik; ott mind az stichija szóval, mind az elementas szóval alkotott elnevezések használatosak. Ezek azonban nem természeti jelenségek nevei. A négy elemi erő (elem) szerint itt a Zodiákus jegyeit osztályozzák, és ez a felosztás egyszavas és kéttagú elnevezéseket egyaránt feltételez: Föld, Tűz, Levegő, Víz, valamint Föld jegye (eleme), Levegő jegye (eleme) és így tovább. Hosszabb változatok is előfordulnak, például: A tűz elemének jegye. Mind az egyszavas, mind a több szóból álló elnevezések írásmódja ingadozik, ami azt mutatja, hogy kétségesnek tartják, vajon az elnevezést 18 „Arisztotelész (Kr. e. 384–322), az egyik legnagyobb hatású nyugati filozófus, ókori görög filozófus, aki az ég földi ügyekre gyakorolt hatását kutatta, a régi spirituális irányzatok ismeretére támaszkodva azt állította, hogy a földi teremtés egésze négy elemből áll: tűzből, földből, levegőből és vízből” (ANTR). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 26 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 tulajdonnévként kezelni. Íme, az egyik weboldalon ezt írják: Tehát, amikor Lilith átlép a Bikába, kilenc hónapra sebezhetőbbé válik a Föld elem VA, egy másikon pedig: Ha a földre köpködik, szemetel, szennyez, gyalázza a föld elemet; a levegő elemet káromkodás, dohányzás és egyéb füstölés, hazugság, valamint üres fecsegés szennyezi ASTR. Az egyik oldalon azt írják: Ikrek – levegőjegy, ezért erre az elemre a könnyedség jellemző ASTR, a másikon pedig: A Bika földjegy (akárcsak a Szűz és a Bak) ZA. Ugyanazon weboldal szövegeiben is ingadozik az írásmód, vö.: A Nyilas – a tűz elem jegye, továbbá Tehát ebben az időszakban a segítséget a földjegyekben kell keresni VA. Még ugyanazon szövegen belül is eltérő az írásmód: Kezdjük az elemekkel. Van Tűz (Kos, Oroszlán, Nyilas), Föld (Bika, Szűz, Bak), Levegő (Ikrek, Mérleg, Vízöntő) és Víz (Rák, Skorpió, Halak). Továbbá különösen fontos megjegyezni, hogy még ha a gyermekük csillagjegye Kos is, ez nem jelenti azt, hogy a tűz elem rendelkezik majd a legtöbb ZA-val. Végül egy mondaton belül is előfordulnak eltérések: Tehát a levegőjegyek számára a mentális lesz a fő hangsúly, a tűz – az akarat, a víz – az érzelmek, a föld – a fizikai test ASTR, de ez utóbbi eset valószínűleg figyelmetlenségből adódik. Egyes szövegekben azt is említik, hogy a Zodiákus jegyei nőies és férfias jegyekre oszthatók, és a férfi princípium, illetve a női princípium elnevezéseit is használják. Írásmódjuk különösen ingadozó. E nevek viszonylag ritka használatából azonban arra lehet következtetni, hogy a VLKK Konzultációs Bankban adott, kisbetűs írásmódot ajánló javaslatoknak – in és jang – a weboldalakon megfigyelhető írásmód nem felel meg. Inkább a nagybetűs írásmód felé hajlanak: Ebben az esetben inkább az In princípium, az isteni női aspektus révén nyilvánul meg erőteljesebben ANTR; Ez Jan elem ASTR. A normajavaslat és a tényleges használat közötti eltérés oka – akárcsak a Zodiákus, Zodiákus jegye elnevezések írásakor – az lehet, hogy a javaslat az általános használatra vonatkozik, itt viszont az asztrológiai weboldalakon tapasztalható használatot tárgyaljuk. Egyébként ezeknek az elnevezéseknek az írásmódja más szempontból sem egységes, vö.: az In–Jan egyensúly mégis fennmarad, hiszen a Merkúr és a Vénusz szinte ugyanabban az időben lép át a Kosba ASTR; A napéjegyenlőségnek ez a pillanata arra szolgál, hogy megálljunk és megőrizzük ezt az egyensúlyt, a tökéletes harmónia emlékét, ezt az IN–JAN harmóniát ASTR. 3.3. Asztrológiai ciklusok és más időszakok Az LKRS a történelmi események neveit az első szó nagybetűs írásával írandó elnevezések között említi; ehhez a csoporthoz sorolja a korszakok neveit is, például: Felvilágosodás kora, BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 27 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 Renesansas ar Atgimimo epocha (LKRS 1992: 69). Tiesa, čia pat nurodoma išimtis: tokie epochų pavadinimai kaip akmens amžius, antika, viduramžiai rašytini mažąja. Išimtis nepaaiškinama, taigi nėra aišku, kokiu pagrindu ji daroma – taip numatoma tikrinio žodžio virtimo bendriniu galimybė ar skirtis tarp pavadinimų rašymo bendrosios vartosenos ir specialiuosiuose tekstuose? Akárhogy is, nemcsak történelmi korszakok léteznek. Például az asztrológiai weboldalakon asztrológiai korszakokat említenek: A Halak korszaka (éra), a Vízöntő korszaka (éra). Mivel az ilyen elnevezések első szava egy Zodiákus-jegy neve, nagybetűvel írják őket, például: Mondhatjuk, hogy ez újabb jelentős lépés a Vízöntő korszakának megszilárdítása felé ANTR. Általában azonban az asztrológiában a periodizáció ciklikusságon alapul. Azokat az időszakokat, amelyek alatt a bolygók bejárják a Zodiákust, ciklusoknak nevezik, például a Jupiter ciklusa, az Uránusz ciklusa, a Szaturnusz ciklusa, a Plútó ciklusa, valamint a Nap ciklusa és a Hold ciklusa. Mivel e nevek első szava egy bolygó neve, ezeket is nagybetűvel írják, például: Tehát a Szaturnusz ciklusának végén mindannyian, külön-külön és együtt is, számvetés idejét éljük át ANTR; Amint már említettük, a Jupiter ciklusa 12 év ANTR. A helyesírási normákat rögzítő munkákban a ciklusok, különösen pedig az asztrológiai ciklusok elnevezései nem szerepelnek, írásmódjuk azonban nem ingadozik a weboldalakon, mivel ezek a nevek is kéttagúak, a második szó írásmódja pedig azonos lenne akár a köznévi elem kivételét előíró szabály, akár az első névelem nagybetűs írását előíró szabály szerint. Az asztrológiai weboldalakon azonban rövidebb időszakok, például hónapok vagy napok elnevezései is előfordulnak: a Nap hónapja, a Hold hónapja, a Nap napja, a Hold napja. A rövidebb időszakok elnevezései nem szerepelnek az LKRS-ben a történelmi események és korszakok neveinek csoportjában, az ünnepek neveinek csoportját tárgyalva viszont ünnepnapok elnevezései is szerepelnek, például Minden mesterség napja (LKRS 1992: 69). A kodifikált norma tárgyalásából kiderült, hogy az ilyen nevek írásmódja ellentmondásos, vagyis az Ajánlás megemlíti az ünnepek és ünnepnapok neveit, amelyekben a köznévi elem kivételével minden szó nagybetűs. Az asztrológiai szövegekben használt napelnevezések azonban nem ünnepek nevei: a Nap napját és a Hold napját annak alapján különböztetik meg, hogy melyik naptárt — a Nap- vagy a Hold-naptárt — alkalmazzák. Mindazonáltal a a Nap napja, a Hold napja, valamint a hónapok elnevezéseinek, a Nap hónapja, a Hold hónapja írásmódja sem ingadozik, mivel kéttagúak. A kéttagú elnevezések írásakor, amint a napéjegyenlőségek és napfordulók elnevezéseinek BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 28 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 vagy a Zodiákus-jegyek elnevezés írásmódja esetében, bizonytalanság csak azzal kapcsolatban merül fel, hogy az elnevezés köznévnek vagy tulajdonnévnek minősül-e. Az említett napelnevezéseken kívül a weboldalakon olyanok is előfordulnak, mint a Lámpások napja, Hekaté napja, Hidra napja és mások — ezek jelképről elnevezett napok. Az Aveszta hagyománya vagy a kínai naptár szerinti kéttagú évnevek is használatosak, például: a Kígyó éve, a Disznó éve. Sem az egyik, sem a másik csoportot nem tárgyalják a tulajdonnevek írásmódjának ismertetésekor, de e kéttagú elnevezések írása sem ingadozik, például: Az újév 15. napját Lámpások napjának nevezik, amikor mindenki papírlámpásokat gyújt ASTR; Sajnos ez a napfogyatkozás előestéje és a Hidra napja ASTR; Az Aveszta hagyománya szerint ez az év a Őz éve ASTR; Ezért a Disznó évében ajánlatos sportolni, egészségesen és helyesen táplálkozni, hogy megőrizhessük kiváló egészségünket AM. Az elemzéshez kiválasztott weboldalak mindazonáltal alapvetően a nyugati asztrológiát képviselik, ezért ilyen ALP- elnevezéseket ritkábban használnak rajtuk. Az itt előforduló hosszabb, kínai naptár szerinti évnevek azonban azt mutatják, hogy írásmódjuk ugyanazokat a bizonytalanságokat veti fel, mint a horoszkóp pontjainak többszavas elnevezéseié, vagyis ingadozás tapasztalható a tulajdonnevek írásának két módja között, vö.: Lényegében 19-étől már érződnek az újév (Fehér fém Bivaly) évének tendenciái, mert a Jupiter belép a Vízöntőbe ASTR és a Fém Bivaly Fehér éve — ez a reformok, változások, fejlődés, új technológiák és a turbulencia időszaka UR; Mit jelent a Fehér fém Patkány éve? ASTR és 2017 — a Vörös Tűz Kakas éve — január 28-án kezdődik UR, Családi vállalkozást indítani a Tűz Kakas évében kedvező önnek UR, valamint A párok sok kísértést és megpróbáltatást élhetnek át, mert a Kakas arra ösztönöz, hogy szabadságot és romantikát keressenek UR. Mindez a kodifikáció hiányosságát is kiemeli: az ALP-csoport nincs elkülönítve a tulajdonnevek írásmódjának szabályozásakor, és az ilyen elnevezések ANP-hez való viszonyát sem határozzák meg. 3. A NAGYBETŰK STILISZTIKAI HASZNÁLATA Az elemzéshez kiválasztott valamennyi weboldalon közös, tárgyalt tulajdonnevek vagy tulajdonnévként írni hajlamos elnevezések mellett sok egyedi szót is nagybetűvel írnak; ez az írásmód azt mutatja, hogy alkalmazzák a kodifikált norma által stilisztikai megfontolásokból megengedett nagybetűhasználatot: nagybetűvel írják azokat a szavakat, amelyek által jelölt fogalmaknak kiemelt jelentőséget vagy tiszteletet tulajdonítanak, például: Íme, ilyen emberek szentségtelenítették meg a szent asztrológiát és annak minden BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 29 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 szakrális tanítását, mert nem értették meg azok mélységét és Lényegét, ezért mindent leegyszerűsítettek durva jóslatokká, a kontextusból kiragadott részleteket pedig a lényeg rangjára emelték ANTR; Szeléné visszatérésének időszaka lehetőséget ad arra, hogy mind a Nemzet, mind az egyén felemelkedjen ANTR; A Naprendszer legnagyobb bolygóját a Zodiákus Tanítójának is nevezik; tekintély, amely formálja világnézetünket, magasabb Igazság keresésére ösztönöz, és megtanít a Hit és az eszmeiség VA; A Jupiter a spirituális asztrológiában a Hittel, Megismeréssel, Tudással, Bölcsességgel, a spirituális vezetéssel és a Sorssal, vagyis a Rendeltetéssel ANTR. Az ilyen írásmód különösen jellemző az asztrológiai weboldalakra, és valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy itt a Nap, Hold és Föld szavakat is kizárólag nagybetűvel írják. Amint a 2.1. fejezetben már tárgyaltuk, a Nap és Hold nagybetűs írásának fő oka e két égitestnek a többi bolygóéhoz hasonló státusza, az asztrológiai weboldalak pedig azt is megmutatják, hogy ezek a legfontosabb asztrológiai bolygók. A nagybetűs írásmódot tehát valószínűleg a tisztelet is indokolja. Ez feltehetően azt eredményezi, hogy e neveket akkor is nagybetűvel írják, amikor nem asztrológiai vagy csillagászati értelemben, hanem például természeti jelenségek neveként használják őket, például: Az emberi civilizáció történetének egészében, számos kultúrában a Nap — sok más természeti jelenséghez hasonlóan — az imádat tárgya volt ZA; Olyan jó, hogy mostanában Litvániát is bőségesen éri Napfény — lehetőség ez arra, hogy energiát és ihletet merítsünk. <...> A harmatünnepet ősidők óta akkor tartják, amikor a Nap felér az égbolt legmagasabb pontjára, és a legnagyobb fény Erőinek áradatával borítja be a Világot AM. A jelentések megkülönböztetése pedig nehéz volna az asztrológiai weboldalakon, mert a használat azt mutatja, hogy kapcsolat van közöttük. Az asztrológiai weboldalakon a kodifikált norma azon kivételét sem alkalmazzák, amely szerint a föld szót kisbetűvel kell írni, ha nem csillagászati égitest neve. Az asztrológia kialakulásakor a Föld volt az a vonatkoztatási pont, ahonnan a bolygók mozgását megfigyelték, és sokáig úgy vélték, hogy nem a Föld kering a Nap körül, hanem fordítva, vagyis geocentrikus világképet vallottak19. Természetesen a mai asztrológiai szövegek a Földet bolygóként, illetve a Naprendszer bolygójaként is említik. Legalábbis az elemzéshez kiválasztott weboldalakon nem tulajdonítanak ennek az égitestnek különleges, szimbolikus jelentést, tehát a szó nagybetűs írását valószínűleg szintén a tisztelet ösztönzi. Még akkor is nagybetűvel írják, ha „világ”, „az emberek lakta, az égi világgal ellentétes világ” vagy más jelentésben használják, például: Ebben az esetben utalhat 19 A heliocentrikus világkép megalkotója Nikolausz Kopernikusz. Eszméit a Az égi körök forgásáról című művében fejtette ki, 1543 (lásd VLEe). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 30 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 kiemelni a kollektív kirekesztettség betegségeit – a kapcsolat elvesztését a Földdel (a természettel), amelyet VA20-ban éppen elpusztítunk; a fogyatkozások hatókörében az Ég mintha mindent megvilágítana, hogy láthatóvá és értékelhetővé váljon az addig felhalmozódott sokrétű tapasztalat, és ennek alapján kijelöljék az ember és a Föld életének további fejlődési irányait ANTR. Amint a kodifikált norma tárgyalásakor említettük, az LKRS kisbetűvel írja elő a világegyetem szó írását is. Igaz, az VLKK Konzultációs Bankjából arra lehet következtetni, hogy így csak az általános nyelvhasználatban, a kozmosz vagy az emberiség jelentésében használt szót kell írni, míg a csillagászati szövegekben szokás nagybetűvel írni. Az asztrológiai honlapokon is nagybetűvel írják, például: Az asztrológia – önmagunk, önmagunkon keresztül pedig mások, az egész Világegyetem és Isten megismerésének útja ANTR. Igen, egyébként itt a galaxis szót is nagybetűvel írják, például: A Nap a mi Galaxisunk középpontja ZA. A honlapokon azonban sem a világegyetemről, sem a galaxisról nem beszélnek asztrológiai objektumként, ezért olyan írásmód is előfordul, mint például az egész világegyetemben legtöbb jót adó csillag UR, vagy a harmatünnep – ez a természet és a világegyetem emlékeztetője számunkra, hogy az ember élete úgy gördül, mint a Nap köre AM, ami arra utal, hogy ezeket a szavakat köznévként kezelik, vagy követik a normatív előírásokat. Stilisztikai megfontolásokból, ahogyan azt az LKRS előírja, nemcsak egy szó, hanem egy szókapcsolat is írható nagy kezdőbetűvel. A weboldalakon is számos példa található a szókapcsolatok nagy kezdőbetűs írására. Az írásmód azonban eltérő. Egyes szókapcsolatokat az LKRS előírásának megfelelően minden szót nagy kezdőbetűvel írnak, például: A Jupiter a Tanító, Isten, vagy egyszerűen Felsőbb Tudat, amely vezetni képes, és segít kapcsolatot találni saját felsőbb, isteni lényegünkkel; ez az élet törvényeinek, a születésnek és a halálnak, az egyik kozmikus alapelvnek – az Egyetemes Rendnek, vagyis az Igazságnak – a megismerés ideje ASTR; Vagyis a második törvény az Kozmikus Rend és Igazság ANTR; A Fehér Hold, vagyis Selena, a Fényhez, az Igazsághoz, valamint a Legfelső Harmóniához vezető utat ZA; A klasszikus asztrológiában a Vénuszt és a Jupitert Kis és Nagy Szerencsének is nevezik VA; másokat csak az első szót írják nagy kezdőbetűvel, például: A Plútó a régi Alvilág uralkodója, a holtak istene (görögül Hádész) UR; Ilyenkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy gyakrabban emeljük tekintetünket az Égre, a tágas terek felé meditáljunk, és átérezzük, megértsük az élet és az Isteni Teremtés csodáját VA; Az asztrológiában Nagy Szerencsének nevezett , a Naprendszer legnagyobb bolygója SA. A kodifikált norma áttekintéséből azonban kiderült, hogy a stilisztikai írásmóddal összefüggő 20 A Lietuvių kalbos žodynas példái arra utalnak, hogy az ilyen jelentésekben használt szót köznévként írják (http://www.lkz.lt/?zodis=%C5%BEem%C4%97&id=32024850000). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 31 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 és ezek a bizonytalanságok, a nyelvhasználatban tükröződve, az ALP írásmódjában tapasztalható ingadozások ösztönzői vagy tényezői is lehetnek. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A tulajdonnevek írásmódjára vonatkozó normákat közlő munkák nem említenek az ALP-hez hasonló elnevezéseket, az asztrológiai honlapok alapján végzett íráselemzés azonban egy egész csoportnyi olyan nevet tár fel, amelyeket az asztrológiai szövegekben tulajdonnévként írnak, vagy hajlanak úgy írni. Ezek egy része (Merkurijus, Venera, Jupiteris, Saulė, Mėnulis, Chironas stb.; Avinas, Dvyniai, Skorpionas, Žuvys stb.) látszólag egybeesik csillagászati objektumok – bolygók, aszteroidák, zodiákusi csillagképek vagy más égitestek – elnevezéseivel, ám az asztrológiai neveket jelentésbeli különbségek választják el a csillagászati objektumok neveitől: az asztrológiában ezek bizonyos szimbolikus jelentések halmazai, amelyek inkább mitológiai lényekhez, mint csillagászati objektumokhoz kapcsolódnak. A megnevezések formája sem teljesen azonos (vö. Mėnulio orbitos mazgai és Mėnulio mazgai). Bár a Zodiakas megnevezést az asztrológiában és a csillagászatban egyaránt használják, a Zodiákus alkotóelemeinek nevei különböznek (Zodiako ženklas és Zodiako žvaigždynas; Avino zodiako ženklas, Avino ženklas ir Avino žvaigždynas). Az asztrológiai szövegekben csak erre a területre jellemző tulajdonnevek is előfordulnak (Rachu, Ketu, Lilit, Selena, Juodasis Mėnulis, Baltasis Mėnulis, Medium Coeli, Imum Coeli). Egyes elnevezéseknek nemcsak csillagászati, hanem a köznyelvi használatban is vannak megfelelőik, az asztrológiai szövegekben azonban más jelentésben szerepelnek. A csillagászati jelenségek – a napéjegyenlőségek és a napfordulók – az asztrológiai szövegekben inkább ünnepekként vagy jelentős asztrológiai eseményekként jelennek meg, és ezt a jelentéskülönbséget az írásmódbeli eltérések is tükrözik (így írják: Pavasario lygiadienis, Vasaros saulėgrįža stb.). A holdfázisoknak is más jelentést tulajdonítanak az asztrológiai szövegekben – a jelentéskülönbségek az írásmódbeli tendenciákban is tükröződnek (Pilnatis, Jaunatis). Az asztrológiában használt bizonyos elnevezések, nevezetesen az elemek (Ugnis ar ugnis, Ugnies ženklas ar ugnies ženklas stb.) megfelelői inkább filozófiai, mint csillagászati jellegűek. Az ingadozás nélküli, megszilárdult írásmód az egy szóból álló ALP-k többségére jellemző (Jupiteris, Venera, Dvyniai, Žuvys, Selena stb.). A tulajdonnevek írásmódjára vonatkozó kodifikált norma, amely a tulajdonnevek kétféle írásmódját írja elő, mindkét esetben az első szó BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 32 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 nagy kezdőbetűs írásmód, tehát az egyszavas ALP-k írásmódjának következetességét valószínűleg ez a körülmény határozza meg. A kéttagú asztrológiai elnevezések egy részének írásmódja sem változatos (Mėnulio mazgai, Mėnulio diena, Saulės mėnuo, Hidros diena, Gyvatės metai és mások; Juodasis Mėnulis, Baltasis Mėnulis), ezt azonban valószínűleg az magyarázza, hogy az ilyen elnevezések első szava tulajdonnév, amelyet ugyanazokban a szövegekben csak nagy kezdőbetűvel írnak, a második szót pedig a tulajdonnevek írására vonatkozó mindkét szabály szerint egyformán kell írni: az egyik szabály kivételt tesz a köznévi utótaggal, a másik pedig csak az első szó nagybetűs írását írja elő. Az egy- és kéttagú elnevezések írásmódja csak a tulajdonnév és a köznév közötti határral kapcsolatos bizonytalanságokat tárja fel (Jaunatis és jaunatis, Pavasario lygiadienis és pavasario lygiadienis és mások; Ugnies ženklas és ugnies ženklas és mások). A többtagú elnevezések írásmódja azonban jelentősen ingadozik (Besileidžiantis karminis Mėnulio mazgas, Karminis besileidžiantis Mėnulio mazgas, Besileidžiantis Karminis Mėnulio mazgas; Metalinio Baltojo Buliaus metai, Baltosios metalinės žiurkės metai), és ezek az ingadozások rávilágítanak a tulajdonnevek kodifikációjának bizonytalanságaira vagy hiányosságaira. A legnagyobb ingadozás a kodifikált norma által előírt tulajdonnévírás két alapvető módja között figyelhető meg: az első szó nagy kezdőbetűs írása és minden szó nagy kezdőbetűs írása között. Ennek az ingadozásnak egyik tényezője lehet az asztrológia szoros kapcsolata a latin nyelvvel, ugyanakkor az is, hogy az ALP-csoportot nem különítik el a többi tulajdonnévtől, és ezeknek az ANP-hez való viszonyát sem nevezik meg, vagyis az ALP írásmódjára vonatkozó norma nincs kodifikálva. Csak az ANP írásmódjára vonatkozó normát kodifikálták, az ALP azonban csak részben esik egybe az ANP-vel, ezért a használatban bizonytalanság merül fel azzal kapcsolatban, melyik szabály szerint kell írni őket. Az ingadozásokat a kodifikált norma által megengedett stiláris írásmóddal kapcsolatos bizonytalanságok is előidézhetik. Az ALP írásmódjára vonatkozó norma kodifikációjának hiányát, valamint a nagybetű stiláris célú használatával kapcsolatos bizonytalanságokat tükrözve az ALP írásmódjának tendenciái néhány más tulajdonnév írásmódjára vonatkozó normák kodifikációjának hiányosságaira is rávilágítanak. Általában véve olyan bizonytalanságokat tárnak fel, amelyek egyrészt bizonyos tulajdonnevek írásmódjára vonatkozó normával, másrészt a tulajdonnevek egy adott csoportjának (ANP) írásmódjára vonatkozó normával, továbbá a tulajdonnevek írásának kritériumaival és normáival kapcsolatosak. Az itt feltárt használati tendenciák általános érvényűségéről a nyomtatott kiadványokban előforduló ALP-k írásmódjának vizsgálata alapján lehetne biztosabb képet alkotni, ez azonban már egy jövőbeli feladat. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 33 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 ŠALTINIAI AM – www.astrologijosmokykla.lt ANTR – www.antropoteosofineastrologija.lt ASTR – www.astrod­aiva.lt SA – www.sadhanacentras.lt UR – www.uranija.lt VA – www.vidineastrologija.lt ZA – www.zachh.lt LITERATŪRA Ambrazas Vytautas 2008: Svetimų tikrinių vardų rašymas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Bielinskienė Agnė, Kazlauskienė Asta, Rimkutė Erika, Tamošiūnaitė Aurelia 2014: Lietuvių bendrinė kalba: normos ir vartosena: vadovėlis aukštųjų mokyklų studentams, Vytauto Didžiojo universitetas, Versus Aureus. Bogun Werner 1999: Didysis astrologijos žinynas, iš vokiečių kalbos vertė M. Rindokienė, Vilnius: Lektūra. Čeremисinas Artiomas 2015: Planetos vedų astrologijoje. Rahu. – Čikagos aidas. Prieiga internete: https:// aidas.us/planetos-vedu-astrologijoje-us. Čeremисinas Artiomas 2015: Planetos vedų astrologijoje. Ketu. – Čikagos aidas. Prieiga internete: https:// aidas.us/planetos-vedu-astrologijoje-us. Drukteinis Albinas 2015: Ortografiniai jūreivystės terminų variantai: didžiosios raidės, brūkšnelis, kabutės. – Kalbos praktikos problemos 14, 6–14. DLKG 1997: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, red. V. Ambrazas. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. ESIV 2014: Europos Sąjungos institucijų vertimo į lietuvių kalbą vadovas, Liuksemburgas. Gaivenis Kazimieras 1990: Žvaigždynų pavadinimai. – Kalbos kultūra 59, 50–54. Gudzinevičiūtė Ona Laima 2012: Keli probleminiai rašybos ir skyrybos ženklų vartojimo atvejai. – Kalbos kultūra 85, 121–135. Jakaitienė Evalda 2010: Leksikologija, 2-as pakart. leid., Vilnius: Vilniaus universitetas. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 34 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 KancKP 2020: Kanceliarinės kalbos patarimai, internetinis leid. Prieiga internete: http://kanceliariniai patarimai.lki.lt/?zodis=pavadinimas. Kniūkšta Pranas 1991: Nelietuviškieji simboliniai pavadinimai. – Kalbos kultūra 61, 25–32. Kniūkšta Pranas 1997: Firmų vardai ir jų vartojimas. – Kalbos kultūra 69, 6–20. Kniūkšta Pranas 2004: Įstaigų, įmonių ir organizacijų pavadinimai. Darbo s ir vartosenos aptarimai, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Kniūkšta Pranas 2006: Viešieji užrašai. Po dokumentus ir Vilniaus gatves pasižvalgius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. KB – Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/konsultacijos/2523-dideji-grizulo-rata i-didziosios-raides [žiūrėta 2021-11-20]. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mokslas. Linkevičienė Nijolė 2013: Redagavimo pradmenys, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKRS 1992: Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba, 2-asis patais. fotograf. leid., Vilnius: Mokslas. LKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas, Kaunas: Šviesa. Pupkis Aldonas 1980: Kalbos kultūros pagrindai, Vilnius: Mokslas. Pupkis Aldonas 2005: Kalbos kultūros studijos, Vilnius: Gim basis žodis. Sabaliauskas Algirdas 2020: Iš kur jie? Pasakojimas apie žodžių kilmę, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Straižys Vytautas 2003: Astronomijos enciklopedinis žodynas, Vilnius: Teorinės fizikos ir astronomijos institutas. Vasiliauskienė Virginija, Rimkutė Erika 2007: Probleminiai lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos aspektai, Kaunas: Pasaulio lietuvių kultūros, mokslo ir švietimo centras. Vaskelaitė Ramunė 2019: Simboliniai pavadinimai: samprata, grupės sudėtis, rašymas: mokslo studija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lki.lt. Vaskelaitė Ramunė 2020: Vienažodė astrologijos terminija kilmės požiūriu. – Terminologija 27, 128–163. ISSN 1392-267X. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/terminologija/article/view/2029/2120. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija, 2001–2020. Prieiga internete: http://www.vle.lt. VLKK 1997: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos“ (1997 m. birželio 19 d., Nr. 60). Prieiga internete: https://e-seimas.lrs.lt. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 35 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 VLKK 2004: Rekomendacija dėl kai kurių religinių vardų, terminų, pavadinimų rašymo didžiąja raide. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai/projektai/kai-kuriu-religiniu-vardu-terminu-pavadinimu-rasymas-didz iaja-raide. Gauta 2021 12 10 Priimta 2021 12 30 WRITING ASTROLOGY NAMES IN ASTROLOGY SITES Summary The spelling norms of the Lithuanian provide for capitalization as a character of a proper name, distinguishing it from the common name. However, capitalization is only the most general rule that can be easily applied to one-word names. In the case of composed names, there are two ways to write the name: some are written in capital letters the first word, in others there are capitalized every word. This boundary is drawn according to the object to be named: the capitalization of the names of certain objects (e.g. institutions, documents, holidays) is expected to be the first word of the name, and the capitalization of the names of other objects (e.g. astronomical, geographical, mythological) is expected to be each word of the name. However, a group of astrological names is not distinguished and such names are not mentioned among the allocated groups of proper names, so the norm of their writing remains uncoded. Writing astrology names on astrology websites reveals that the well-established and problematic Writing astrology names on astrology websites reveals that the well-established is writing of only of astrological names composed of one word. When writing composed names, it fluctuates, and those fluctuations reveal that attempts are being made to apply the rule of capitalization of the name, and the rule providing for the writing of the name in all capital letters. These fluctuations reflect the lack of a codified norm – the exclusion of a group of astrological names and the non-mention of names that denote astrological objects among other proper names. This reflects the need of codification of the norm of writing astrological BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Astrologinių pavadinimų rašymas interneto svetainėse | 36 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.07 names. However, reflecting the lack of such a norm, the tendencies of writing astrological names together highlight the uncertainties and gaps in the norms of writing proper names, which encourages the codification of the norms of writing proper names clearly or adjusted. KEYWORDS: spelling, capital letter, proper names, astrological names. RAMUNĖ VASKELAITĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, 10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204