Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai „kažkada“ ir „kada nors“: reikšmės santykis ir vartosena

JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Litván Nyelvi Intézet HATÁROZATLAN IDŐHATÁROZÓK EGYKOR ÉS VALAHA: JELENTÉSVISZONY ÉS HASZNÁLAT KULCSSZAVAK: határozatlan időhatározók, névmási határozók vagy a névmás mint proforma, adverbiális elemek, határozatlanságjelölő. ABSZTRAKT A cikk az egykor használati körének bővülését tárgyalja: a hagyományos mintától, amely a múlt valamely meghatározatlan pillanatában végbement (faktuális) cselekvés idejének megadására szolgál, egy kevésbé szokásos minta felé, amelyben az egykor a jövőben esetleg bekövetkező (irreális) cselekvés idejének megjelölésére szolgál, amit hagyományosan a valaha határozószó fejez ki. Martinas Haspelmath (1997) határozatlan névmásokra – köztük névmási eredetű határozószókra (PRO-ADVERBS) – vonatkozó tipológiai vizsgálata az implikatív univerzálékról azt mutatja, hogy az egykor irreális cselekvés idejének leírására való alkalmazása sérti a beszélgetőpartnerrel való együttműködés elvét (angolul: the cooperative principle; vö. Grice 1975). Másfelől azonban ezt a választást az határozatlanságjelölők jelentésének és funkcióinak általános változási tendenciájával is össze kell kapcsolni: az implikatív univerzálék térképén egymás mellett elhelyezkedő határozatlanságjelölők jelentésének bizonyos irányú átvételi lehetőségével (vö. Haspelmath 1997: 63). BEVEZETÉS Az egykor és a valaha határozószók használata első pillantásra az időbeli helyzetek kontrasztos elrendezésén (múlt–jövő) alapulónak tűnik1. Az utóbbi időben egyre gyakrabban választják az egykor határozószót a jövőbeli időhelyzet meghatározatlanságának kifejezésére, ahelyett hogy 1 Vö. egy internetes oldalon található megjegyzéssel: „valaha a jövő meghatározására használatos, az egykor pedig a múltéra. Valaha gazdag leszek; egykor gazdag voltam” (https://vaistininkouzrasai.lt/ skaitytoju-klausimai/pastaba-kada-nors-vartojama; megtekintve: 2020-12-29). Érdekes, hogy ezen oldal szövegeiben az egykor és a valaha megfelelően jelöli a múlt és a jövő közötti különbséget, ezért a nyelvi útmutatót az oldal bizonyos fokú reklámjának tekinthetjük. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 a „valamikor” valaha használata arra utal, hogy a beszélők egyre kevésbé érzékelik, hogy ez az időhatározó csak múltbeli helyzetek leírására szolgál, vö.: 1) Valamikor könyvet fogok írni arról, milyen emberekkel kellett együtt dolgoznom életem során.2 2) Nem valószínű, hogy az ilyen számítógépes rendszerek valaha jobban fognak működni, mint amire az ember képes <...>.3 3) Feltétlenül <...> el kell mondani valamikor: „Stop”.4 4) ha a gazdaság helyzetéről itt és most gondolkodunk, nem pedig valamikor 10 év múlva, akkor a helyzetet meghatározó legfontosabb tényezők <...> a fogyasztói várakozások, valamint az ezek által meghatározott fogyasztásicikk- és szolgáltatáskereslet.5 5) A karrier nem olyan folyamat, amely valamikor a tanulmányok befejezése után kezdődik.6 6) A színház pillanat művészete, nem marad fenn. <...>. Ezért valamennyi színpadi művész – énekesek, színészek, rendezők – ha elismerik őket, akkor itt és most, nem pedig valamikor a haláluk után.7 7) Ezt a pénzt más eszközökkel történő <...> gyermeksegélyezésre is fel lehet használni. Nem azokat kell megpróbálni támogatni, akik majd csak valamikor jövőre születnek, hanem valóban meg kell vizsgálni, hol vannak szociális problémák, és hol van szükség pénzügyi támogatásra.8 A litván nyelv normatív szabályozásával foglalkozó munkák továbbra is nagy figyelmet fordítanak a határozatlan névmási határozók (köztük a valamikor, valaha) tai szóval alkotott szerkezeteinek helytelen használatára⁹. Bár az ilyen szerkezetek használata már nem intenzív, példáik más szempontból fontosak – rávilágítanak a valamikor használatának szokásos kontextusaira. A nyelvészeti munkákban a valamikor és valaha használatáról szóló megjegyzések 2 https://www.15min.lt/max/naujiena/verslas/versmes-sanatorijos-direktore-apie-135-atsauk imus-per-savaite-keista-nes-pas-mus-tikrai-saugiau-nei-uzeiti-i-parduotuve-1224-1409156 (megtekintve: 2020-12-29). 3 https://kauno.diena.lt/naujienos/nuomones/nuomones/snekamoji-kalba-mitai-realybe-ir-tyrimu-galimybes-870672 (megtekintve: 2020- 12- 29). 4 https://m.delfi.lt/lietuvoje/article.php?id=86384825 (megtekintve: 2021-02-12). 5 https://www.llri.lt/naujienos/ekonomine-politika/o-gal-ekonomikos-prognozuotojai-ne-taip-jau-ir-klydo/irinka (megtekintve: 2020-12-29). 6 http://www.vpvp mc.lt/karjeros-ugdymo-centras/580-karjeros-plano-nauda-siekiant-karjeros-tiksl1.html (megtekintve: 2020-12-29). 7 http://www.lkti.lt/apie_mus/knygynas/teatras/gintaro-varno-teatras.html (megtekintve: 2020-12-29). 8 https://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/maciulis-apie-10-tukst-euru-mokejima-gimusiam-vaikui-siulymas-galintis-tureti-neigiamu-pasekmiu.d?id=86100285 (megtekintve: 2020-12-29). 9 Vö. http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/didziosios-klaidos/zodyno/neteiktini-vertiniai (megtekintve: 2020-12-29). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 az ilyen jelentéskeveredésre nehéz példát találni, ezért a tanulmány célja annak tisztázása, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az időre vonatkozó határozatlan határozószók kažkada és kada nors megfelelő – szemantikájukkal összefüggő – használatára. Ennek érdekében három feladatot tűzünk ki: 1) áttekintjük, milyen példák támasztják alá e határozószók és szinonimáik jelentését a legfontosabb litván szótárakban: az akadémiai Lietuvių kalbos žodyne (LKŽe), a Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DŽ), a Bendrinės kalbos žodyne (BŽe)10 és a Sinonimų žodyne (SŽe); 2) megvitatjuk, hogyan írják le a nyelvészeti munkák e bizonytalan időt jelölő eszközök grammatikai státuszát és jelentését; 3) megvizsgáljuk a kažkada használati gyakoriságának megoszlását a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne (DLKT) és a Sakytinės lietuvių kalbos tekstyne (SLKT) korpuszban. A tanulmány szerkezete e feladatok sorrendjét követi: 1. Kažkada és kada nors a szótárakban; 2. Kažkada és kada nors grammatikai státusza és szemantikája; 3. Kažkada, kažin kada használata a DLKT és az SLKT korpuszban. Az elméleti háttér áttekintéséhez és az empirikus anyag vizsgálatához analitikus és összehasonlító módszert alkalmazunk. 1. A KAŽKADA ÉS A KADA NORS A SZÓTÁRAKBAN A már említett kažkada és kada nors használata közötti, a múltbeli vagy jövőbeli események leírásában megmutatkozó különbség felismerhető e határozószók jelentésmagyarázataiban és példáiban a DŽ-ben és a BŽe-ben (lásd az 1. táblázatban a szótárak kažkada és kada nors, valamint lehetséges szinonimáik szócikkeinek összevetését). A DŽ a kažkada két jelentését különíti el: „nem tudni, mikor” és „régen”; ezeket múltbeli cselekvések példái szemléltetik. A BŽe-ben a kažkada, kažin kada határozószók használatát szintén múltbeli cselekvéssel példázzák (jelentésmagyarázat nélkül). Az LKŽe-ben a kažkada és kažin kada kölcsönös utalásokkal kapcsolódik egymáshoz: a kažkada jelentését a kažin kada címszóra utalva magyarázzák, a kažin kada jelentését pedig a nežinia kada ir kažkada kifejezésekre utalva. Az 1. táblázat példáiból nemcsak az SŽe, hanem az LKŽe, részben pedig a DŽ által is megadott összefüggés látható a kažkada határozószó és a meghatározatlan múltbeli időpontra utaló kažin kada, kadaise, kadai kadà, kadais kifejezések között. A szótárak a kada nors határozószó jelentését az időpont megválasztására és/vagy meghatározatlanságára utaló jellemzéssel magyarázzák, vö.: bármikor 10 A DŽ és a BŽe normatív szótárak, vö. http://lkiis.lki.lt/lkz-pratarme, http://lkiis.lki.lt/lkz-ivadas és http://bkz.lki.lt/?pg=bendros_zinios. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 (LKŽe), bármely meghatározatlan időpontban (DŽ), meghatározatlan időpontban (BŽe). A BŽe részletesebben szemlélteti a kada nors használatát: ez a határozószó nemcsak a jövőben végbemenő cselekvés idejét, hanem a cselekvés múltbeli lehetőségét is leírja. 1. TÁBLÁZAT. A Kažkada, a kada nors, valamint a jelentésük bizonyos vonatkozásaiban velük szinonim időhatározók szócikkei a legfontosabb litván szótárakban LKŽe DŽ BŽe ŠŽe kažkadà vö. kažin kada 1. nem tudni, mikor: Kažkada ő valaha itt lakott. 2. régen: Mi már kažkada befejeztük a munkát. Kažkada itt valaha üzlet volt. kadaise kaži(n) kadà 1. ki tudja, mikor, valamikor: Kažin kadà megérkezik a vonat, musibos ir laukti. 2. régen: Már kažin kadà befejeztük a krumpliásást <...>. ‖ nagyon régen: Kažin kadà Kupiškyben jártam. ‖ valaha: Kažin kada én is tudtam így hímezni <...>. valamikor Valamikor én is hasonló helyzetbe kerültem, mint te most. – valaha valamikor, régen, hajdan: Tilindis <...> elmosolyodott, eszébe jutva, hogy ő maga is valaha <...> nyughatatlan volt. Valaha itt erdőségek voltak. <...>. Valaha én is jól énekeltem. <...> ◊valamikor réges-régen, nagyon régen: hajdan, régen: Valaha másképp éltünk. Valaha itt erdőségek voltak. Valaha ez a vidék a németeké volt. nem most, réges-régi időkben: K. helyén tölgyes nőtt. kadaĩ kadà Valaha itt erdőségek voltak. <...>. Valaha én is jól énekeltem. <...> ◊valamikor réges-régen, nagyon régen: régen: Kadaĩ kadà ez mikor volt, már nem emlékszem. kadaĩ kãdės, kadaĩ kadžių hat. szóbeli régen: Kadaĩ kãdės visszatértem. Kadaĩ kadžių láttalak. Ez már nagyon régen volt. kadãi, kitadõs (valaha egy városban élt), kitadà, kìtasyk, kìtakart (K. egy ilyen öregember élt), valamikor, kanakadõs, BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 5doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 Volt egyszer, valamikor régen egy Mačys nevű költő. kadaĩ kąs prv. régen, nem most: A mieink valamikor régen levágták a rozsot régen, korábban (Itt erdők szunnyadtak), özönvíz előtti időkben knyg., valamikor régen <...>. – valamikor régen 1. lásd: valamikor régen: Akkoriban autóztak. <...> 2. valamikor: Azt biztosan tudjuk, hogy egyszer mindannyian meg fogunk halni BPII6. kadaĩ prv. 1. régen: Régóta várok rád. Már rég otthon van. <...> 2. valamikor régen: Valamikor régen erdő nőtt itt. Valamikor szentül hittem a szerelemben. kadaĩ prv. → valamikor régen máskor régebben, máskor, hajdan: <...> tizenkét óra, amelyek hol hosszúak, hol rövidek BPI 232. A nyavalyát máskor rakta ránk Mž 290. határozószó: máskor, valamikor régen: Élt egyszer egy ember Akkor sem, máskor sem tudok eljönni. – hajdan 1. hajdan: <...> Élt egyszer egy király. <...> 2. néha: Néha ő maga sem tudja, mit akar máskor Hajdan ezen a helyen régi temető volt. – bármikor bármikor: És te is gyere el bármikor. J. Jabl. bármely meghatározatlan időpontban: Talán találkozunk még valamikor. Gyere el valamikor. meghatározatlan időpontban: Vásárolt már valaha valamit az interneten? Én annyira szeretnék még valamikor eljutni Párizsba. Ez a valaha valaha susp rogdintas töltet. – BENDRINĖ KALBA 94 (2021)http://journals.lki.lt/bendrinekalbaISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 Tehát a DŽ-ben közölt példák csak kontrasztív módon érzékeltetik a kažkada és kada nors használatát (meghatározatlan múltbeli idő: meghatározatlan jövőbeli idő); a BŽe részletesebben mutatja be e temporalitásbeli bizonytalanságot jelölő elemek jelentéstartományát: a kažkada tényleges (faktuális) múltbeli helyzetekhez kapcsolódik, míg a kada nors nemcsak a jövőben bekövetkező, hanem egy bizonyos időszakban esetlegesen bekövetkezett cselekvés időpontjához is. Mielőtt e szavak grammatikai státuszáról és szemantikájáról beszélnénk, fontos áttekinteni, hogy a valóságban végbement (faktuális) cselekvés és a lehetséges (nem faktuális) cselekvés említett leírásai mely igei modalitás- és mód-kategóriákhoz kapcsolódnak. A faktuális (reális / megtörtént) cselekvéseket rendszerint episztemikus (értékelő11) modalitású igékkel fejezzük ki. A mód kategóriája szempontjából ezek a kijelentő módhoz kötődnek: „Az episztemikus modalitás az emberek világra vonatkozó ismereteivel kapcsolatos <...>. Az episztemikus predikátumok olyan állításokat módosítanak, amelyek igazságértékük szerint értékelhetők, és ennek a műveletnek az eredménye szintén olyan állítás, amelynek igazsága megállapítható” (Holvoet, Judžentis 2004: 82, 85). A nem faktuális cselekvéseket deontikus (irreális12) modalitású igékkel fejezzük ki. A nem faktuális, deontikus modalitású igéket a jövővel – szándékokkal, buzdítással, parancsokkal, szükségletekkel – kapcsolatos cselekvések közvetítésekor választjuk: „A deontikus modalitás – az episztemikustól eltérően – nem állításokat, hanem absztrakt propozíciókat jellemez, amelyek bizonyos alanyok cselekvéseit vagy tetteit fejezik ki” (Holvoet, Judžentis 2004: 83). A modalitás szempontjából a jövő idő különleges13. Ezzel a jövőbeli cselekvéseket fejezzük ki, ezért az ilyen idejű igealakokkal „kifejezett állítások a beszéd pillanatában nem verifikálhatók: csak egy bizonyos jövőbeli időpontban teljesülhetnek, és így ellenőrizhetők” (Holvoet, Pajėdienė 2004: 123). A jövő szándékokkal14 kapcsolódik össze, amelyeket rendszerint tervekként mutatunk be, mivel a megtervezett jövőbeli események sorozata megszakadhat, és az előre jelzett esemény elmaradhat. Ezért a jövőbeli dolgok megnevezése nem kapcsolható kizárólag az idő kifejezéséhez – a jövőbeli dolgokban az előrelátás (jóslás) eleme és a modalitással összefüggő bizonyos 11 Vö. Vladimir Plungian értékelő modalitásra adott meghatározásával: „a beszélő értékelése a helyzet valószerűségéről (vagy valószínűségének fokáról)” (Plungian 2011: 192). 12 V. Plungian szerint kognitív és kommunikációs szempontból az irreális modalitás jelentései tekinthetők a legfontosabbak közé tartozóknak; ezek irreális helyzetek leírására szolgálnak – „amikor a modális jelölők egy bizonyos »alternatív világot« jellemeznek, amely az üzenet közlésekor a beszélő tudatában létezik” (Plungian 2011: 193). 13 A jövő idő fogalmának problematikájáról, valamint a szakirodalomra való hivatkozásokért lásd Holvoet, Pajėdienė 2004: 122–124. 14 Apie ketinimų interpretaciją žr. Lyons 1993: 814tt. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 reikšmę (plg. Lyons 1993: 677). Lietuvių kalboje būsimojo laiko veiksmažodžių formomis reiškiamus teiginius15 galima laikyti modalumo požiūriu nežymėtais (plg. Holvoet, Pajėdienė 2004: 123). 2. VALAHA ÉS BÁRMIKOR NYELVTANI STÁTUSZA ÉS SZEMANTIKÁJA 2.1. A nyelvészeti munkákban a valaha és bármikor (valamint változataik és szinonimáik16) három különböző nyelvtani alosztályhoz tartozóként írhatók le: határozószóként (vö. Senn 1966; Ulvydas 1971, 2006; Paulauskienė 1976; Forssman 2003), adverbialisként (vö. Makauskaitė 2016, 2019) vagy határozatlan névmásként (vö. Haspelmath 1997). Az osztályozásbeli eltéréseket a vizsgált anyag csoportosításának terjedelme határozza meg. Hagyományosan a valaha és bármikor megkülönböztetése a határozószótól, amely önálló szófajnak számít, és „önálló lexikai jelentéssel” rendelkezik (vö. Ulvydas 1971: 425; 2000: 1; 2006: 410), azon a funkción alapul, hogy „a főnévi igeneves szerkezettel kifejezett cselekvés vagy állapot körülményeit jelöli” (vö. Ulvydas 2006: 410). Az adverbialis fogalmát a különböző eredetű (képzésű), időjelentésű eszközök leírására használják17. Indrė Makauskaitė a mai litván nyelv időadverbialisainak pozíciós lehetőségeiről végzett vizsgálatában az adverbialisok közé sorolja „az időhatározókat és azok formálisan nem határozószónak tekintett szemantikai megfelelőit, továbbá a csaknem határozószóvá vált szavakat és szókapcsolatokat” (Makauskaitė 2019: 76). Figyelemre méltó, hogy Antanas Smetona és Aurelija Usonienė, akik elsőként vetették fel az adverbialisok osztályának megkülönböztetésére vonatkozó igényt egyes litván nyelvi jelenségek leírásában18, hangsúlyozzák, hogy az adverbialisok szemantikai-funkcionális osztálya „nem azonos a határozószókkal mint a grammatika hagyományos szófajával, sem a határozókkal mint a szintaxis hagyományos mondatrészével”, és e választás „nem kérdőjelezi meg a tárgyalt nyelvi jelenségek státuszát sem a szófajok, sem a mondatrészek szempontjából” (Smetona, Usonienė 2012: 124). 15 Vö.: „A litván nyelvnek a modális rendszertől egyértelműen elkülönülő igeidei vannak, ezért a deiktikus idő kategóriájához három érték tartozik: jelen, múlt és jövő” (Holvoet, Pajėdienė 2004: 124). 16 Vö. a nyelvészeti munkákban említett valahánykor, valamikor, valaha, bármikor (Ulvydas 1971: 454; 2000: 30), illetve valahányszor, valamikor, valaha és bármikor (Makauskaitė 2019: 77, 91, 107, 108). 17 A litván nyelv adverbialisnak tekinthető időjelölő eszközeinek szemantikai vizsgálatairól lásd Makauskaitė 2016. 18 Lásd Smetona, Usonienė 2012: 124, 128–131, 136. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 A megfelelő valaha és bármikor közötti választás lehetőségeinek mérlegelésekor fontos figyelembe venni a tipológiai vizsgálatokat is. Martin Haspelmath munkája külön figyelmet szentel e litván határozatlansági jelölőknek: Indefinite Pronouns (1997), amely 140 nyelv határozatlan névmásain végzett implikációs univerzálékutatás eredményeit mutatja be. M. Haspelmath a névmás fogalmát nem csupán etimológiai (PRO-NOUN), hanem tágabb, kiinduló formai (PRO-FORMA) értelemben is használja, különféle névmási eredetű képződmények leírására szolgáló terminusként, beleértve a névmási határozószavakat is (angolul pronominal adverbs; vö. Haspelmath 1997: 10–11). Annak szükségességét, hogy a valaha és bármikor szavakat a névmások közé sorolható szavak együttesének elemeiként értékeljük, a litván nyelv grammatikai leírásai is jelzik: ezeket a szavakat, valamint szinonim vagy képzési változataikat határozószókként mutatják be, kiemelik névmási eredetüket, azt, hogy több névmásból összetétellel jöttek létre, és más hasonló jellemzőket is említenek (vö. Senn 1966: 313; Paulauskienė 1976: 202, 204; Valeckienė 1979: 13019; Kniūkšta 2001: 16120; Forssman 2003: 284). Mielőtt rátérnénk Haspelmath kutatásában kiemelt valaha és bármikor (és szinonim változataik) jelentésére és használati lehetőségeire, fontos megemlíteni, miként jellemzik e határozatlan időt jelölő elemek jelentését a litván nyelvi anyag korábbi (Ulvydas 1971, 1985) és újabb (Forssman 2003; Makauskaitė 2019) vizsgálatai. 2.2. A Lietuvių kalbos gramatikoje (LKG) közölt határozószói jelentéscsoportok leírásában a valaha, valamikor21 és a bármikor, valamikor a „jelenre vagy általában az idő fogalmára” utaló körülményes időhatározók közé tartozik (Ulvydas 1971: 454; 2000: 19 Adelė Valeckienė (1979: 131–133) aptaria kada etimologijas, taip pat mini ir kartūna „kada nors“ (ten pat, 130), kuris LKŽe šia reikšme iliustruojamas tarminiais pavyzdžiais (plg.: Kartūnta gal ir aš būsiu laimingas; Kartūnta tu paprašysi manęs). 20 Vö.: „Mostanában megfeledkeznek a határozatlan névmások és a nekik megfelelő határozószók változatosságáról, és kezdenek megelégedni csupán a valami-: valami, valamiféle, valamikor… alakokkal. A. Vienuolis a valami- és a talán formákat úgy használja, ahogyan az élő beszédben szokásos – amikor valami nem egészen világos dologról esik szó: <...>. Amikor több ismeretlen dolog egyikéről van szó, az író finoman más szót választ: <...> Mindenki eszébe vette, hogy neki is meg kell halnia valamikor (előbb vagy utóbb) (R II 84). A mai irodalomból több száz olyan mondatot gyűjthetnénk, amelyekben ilyen esetekben is már a valamiféle és a valamikor szavakat erőltetik. Az egykor szó elmosódott jelentésére A. Vienuolisnak egyáltalán nincs szüksége – a határozatlan múlt időt az egykor és hajdan határozószókkal fejezi ki <...>” (Kniūkšta 2001: 161). 21 Vö. az LKG megjegyzésével, amely szerint „általánosabb múltbeli jelentésük” a „<...> valaha, <...>, hajdan, valamikor régen <...>” határozószóknak van (Ulvydas 1971: 455; 2000: 31). BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 30)22, az alcsoportba, noha az állítást alátámasztani hivatott példák ezt nem mutatják: valamikor múlt idejű, míg a valamikor majd kifejezés jövő idejű igealakokat tartalmazó mondatokkal van szemléltetve, vö.: 8) Valamikor <...> ráállt az eldobott kaszára <...>. 9) Valamikor én is tudtam így hímezni <...>. 10) Majd egyszer mesélek neked Damulienéről. 11) Vis kuomet norint turės paleisti <...>. A mai litván nyelv grammatikájában (DLKG) pontosított leírást találunk: a „jelenre vagy általános időfogalmakra” utaló körülményhatározói határozószók alcsoportjában csak a valamikor szerepel, a múltat jelölő határozószók alcsoportjában pedig a felsoroltak közül csak a egykor23 (vö. Ulvydas 2006: 426). Az újabb kutatásokban e szavak deixisjellegére hívják fel a figyelmet. Berthold Forssman (2003: 51, 264) a talán mikor / valamikor / valamikor „irgendwann” (a leírás kontextusa arra enged következtetni, hogy a valamikor24 szót is) pontszerű, de nem deiktikus25 határozatlan időhatározóknak sorolja be, I. Makauskaitė (2019) pedig deiktikus időbeli adverbialoknak. Az értékelésbeli különbségek az anyag vizsgálati módjai által meghatározott deixisdefinícióval függnek össze: az első esetben – a határozószórendszer morfoszemantikai leírásában – a vizsgált elemeket anaforikus (azaz a diskurzus egészének értelmezésében saját hellyel rendelkező) utalásként értékelték, a második esetben pedig a leírt elemek valós diskurzusbeli szemantikája vagy a szubjektív deixis26 alapján. Az időbeli adverbialokat a hármas felosztás – deiktikus, intrinzikus és 22 Vö. továbbá, hogy egy másik munkában a kuomet norint szókapcsolathoz tévesen rendelték a „bármikor” jelentést, amelyet az Oi, klius jam nuo manęs kuomet norint mondattal szemléltettek (Ulvydas 1974: 23; 2000: 320). 23 Vö. a Грамматика литовского языка című műben megadott orosz fordítást: kada nors „когда-либо”, kadaise „некогда, когда-то” (Ulvydas 1985: 341). 24 A valamikor besorolása a pontszerű, nem deiktikus határozatlan határozószók e csoportjába a németül megadott jelentésből következtethető ki, vö.: kadanorint (kadanonts, kadanorįs, kadanōrs) „irgendwann” (Forssman 2003: 200). Itt érdemes felidézni Alfred Senn (1966: 313) tárgyalt határozószókra adott fordításait is, vö.: a kažkada, kažkuomet, kaž(n) kada, kaž(i)n kuomet fordítása ‘irgendwann einmal, vor langer Zeit einmal, wer weiß wann’, míg a kada nors fordítása ‘je, einmal’. 25 B. Forssman szerint a nem deiktikus időhatározók a világ megismerésén alapuló abszolút pozíciót jelölnek, amely a megadott vonatkoztatási időhöz képest korábbiként, későbbiként vagy azzal egyidejűként osztályozható, illetve olyan pozíciót jelölnek, amelyben az esemény idejét szándékosan nyitva hagyják vagy lényegtelennek tekintik (vö. Forssman 2003: 51). 26 Apie deiksę ir anaforą dar plg. Lyons 1993 [1977]: 673tt; Levinson 1983: 54–55. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 10 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 az extrinszikus időreferencia modellje – a deiktikus adverbiumokhoz a megfigyelő pozíciójától függő időkonceptusokat rendelték (vö. Makauskaitė 2019: 12, 37, 39, 40). I. Makauskaitė (2019: 82) adverbialą kažkada vadina daugiazoṅiu27: juo gali būti nusakoma tolima praeitis, nežinomas laikas praeityje bei ateityje. Tyrėja adverbialą kada nors apibūdina kaip galintį nurodyti nežinomą laiką praeityje ir ateityje, kuriuo realizuojami leksiniai konceptai NEŽINOMAS LAIKAS PRAEITYJE ir NEŽINOMAS LAIKAS ATEITYJE, bet daugiazoṅiu jo nevadina (plg. Makauskaitė 2019: 91, 107–109, 228–229). Remdamasi DLKT užfiksuotos vartosenos pavyzdžiais, autorė teigia, kad ir kada nors, ir kažkada būna pasirenkami leksiniams konceptams NEŽINOMAS LAIKAS PRAEITYJE ir NEŽINOMAS LAIKAS ATEITYJE28 perteikti, o adverbialais kažkada, kažkuomet (kaip ir adverbialais kadaise, kitados, kitąkart, kitąsyk, seniai ir senokai bei jų variantais) dar gali būti realizuojamas ir leksinis konceptas TOLIMA PRAEITIS (plg. Makauskaitė 2019: 230–231). Taigi, naujausiame tyrime pateiktas kada nors semantinių galimybių apibūdinimas atitinka įprastą vartoseną (kuri atspindima ir BŽe pateiktuose pavyzdžiuose), o kažkada, kažkuomet ir jų variantų reikšmės aprašai skiriasi. Tai skatina pažvelgti ne vien į DLKT pasitaikančius paskirus kažkada vartojimo atvejus pasirenkamam leksiniam konceptui NEŽINOMAS LAIKAS ATEITYJE realizuoti, bet ir nustatyti santykinį tokių atvejų dažnumą tiek visame tekstyne, tiek jo dalyse (žr. šio straipsnio 3 sk.). 2.3. Martin Haspelmath (1997) határozatlan névmásokra vonatkozó tipológiai implikációs univerzálékat vizsgáló kutatása lehetővé teszi a különböző nyelvekben a névmásokkal mint proformákkal kifejezett határozatlansági rendszerek áttekintését, valamint a határozatlan névmások kifejezésmódjában bekövetkező változások lehetőségeinek előrejelzését29. M. Haspelmath szerint a határozatlan névmások sorozatszerű jellegét (angolul SERIES) két összetevő határozza meg: az ONTOLÓGIAI KATEGÓRIÁT megjelölő tő (ebben az esetben ezek az idő kategóriáját jelölő kada és kuomet, vö.: kada nors, 27 Renaat Declerck négytagú, időt jelölő adverbiumokat felosztó modellje szerint (vö. Declerck 2006: 590) az az adverbium, amellyel a jelenben, a jövőben és a múltban egyaránt megjelölhető egy időtartam, többidős adverbium (vö. Declerck 2006: 593; Makauskaitė 2019: 85). 28 I. Makauskaitė rámutat, hogy ez a lexikai konceptus „ugyanazokkal az adverbiumokkal valósul meg, amelyekkel a múltbeli ismeretlen idő is megjelölhető. Ezek az adverbiumok önmagukban csupán temporális határozatlanságot jeleznek, és a kontextus határozza meg, hogy a múltat vagy a jövőt jelölik-e” (Makauskaitė 2019: 107–108). 29 Apie šį tyrimą žr. Croft 2003: 133–138. Apie proformomis perteikiamo apibrėžtumo ar neapibrėžtumo semantinę ir pragmatinę skirtį žr. Bhat 2007: 201–202. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 11 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 kuomet nors; kažkada, kažkuomet) és a mellettük álló affixum (prefixum vagy szuffixum), amely a határozatlanságjelölő (angolul INDEFINITENESS MARKER) funkcióját tölti be – ez kaž(i(n)) vagy nors / norįs / norint(s), vö.: kada nor(int)s / kuomet nor(int)s, kaž((i)n)kada, kaž(i)n))kuomet (Haspelmath 1997: 21–22). A határozatlan névmások összefügghetnek a tagadással, a negatív polaritású kifejezésekkel, a specifikusságra és nem specifikusságra utalással, a beszélő tudásának kifejezésével, valamint a szabad választással (vö. Haspelmath 1997: 31–52). A vizsgált litván időbeli határozatlanságjelölők, amelyek kaž- és nors30 elemmel képződnek, használati lehetőségeik kontrasztján alapuló viszonyban állnak: a kaž- elemmel képzett alakokra a specifikus, míg a nors elemmel képzettekre a nem specifikus határozatlanság kifejezése jellemző (vö. Haspelmath 1997: 38–39). A specifikusságra vagy nem specifikusságra való utalást a valóságbeli megfelelő megléte vagy hiánya határozza meg: a specifikus utalás valóságbeli megfelelőkhöz kapcsolódik – ez a tudás vagy a tények tartománya; a specifikusságot nem kifejező utalások a vágy vagy az irreális tartományához kötődnek, amelyet a képesség, a kötelezettség, a jövő idő és a felszólító mód szerkezetei, feltételes mondatok és kérdések fejeznek ki (vö. Haspelmath 1997: 108, 109)31. A litvánban választott időbeli határozatlanságjelölőket illetően kiemelendő, hogy a specifikusságot a žinoti ’tudni’ ige tövéből származó határozói névmások fejezik ki: kažkada / kažkuomet (<-- kažin kada / kuomet <-- ki tudja, mikor ), a nem specifikusságot pedig a norėti ’akarni’ ige tövéből eredő32 határozói névmások: kada / kuomet nors (kada / kuomet norįs / norint(is). M. Haspelmath szerint a határozatlanságot kifejező névmásokkal közvetített specifikusság és nem specifikusság szembenállása számos kontextusban megvalósulhat, de különösen jól megfigyelhető a faktuális és az irreális cselekvés leírására szolgáló lehetőségek megválasztásakor (Haspelmath 1997: 39). A Realis helyzeteket leíró kontextusokban kizárólag specifikus határozatlan névmások használhatók – ilyen a kažkada használata a múltbeli időbeli határozatlanság jelölésére. Bizonyos irrealis kontextusokban33 mind a specifikus, mind a nem specifikus határozatlanságjelölő használata lehetséges. 30 Alberto Rosinas szerint a litván köznyelvben és nyelvjárásokban kétféle határozatlan (főnévi és melléknévi) névmás használatos: az egyik a kaž(in) elemmel (prepozicionálisan), a másik a nors elemmel (posztpozicionálisan) képzett alak; közöttük nem kontrasztív, hanem komplementer eloszlási viszony áll fenn (vö. Rosinas 1988: 114–115; 1996: 116). Az ilyen típusú, kaž- és nors elemmel képzett névmások a létezést („nemközösséget”) kifejező névmások csoportjába tartoznak, amelynek megkülönböztető jegye a „határozatlan” (indefinite), mivel a címzett számára ismeretlen, meghatározatlan elemekre utalnak, illetve azokat jelölik (vö. Rosinas 1988: 113, 253). 31 Az irreális modalitás tartományát alkotó lehetőség/szükségszerűség és vágy altartományáról lásd Plungian 2011: 199–200. 32 Dar plg. Forssman 2003: 200. 33 A realis és irrealis terminusok jelentéséről és a módok típusainak jelölésére való használatáról lásd Holvoet, Judžentis 2004: 88tt. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 A valamikor és a egyszer közötti választás lehetősége a DLKT néhány olyan mondatából is látható, amelyek hipotetikus múltbeli helyzeteket írnak le, vö.: 12) egyes gyermekdalok valamikor a táltosok és a regösök repertoárjának fontos részét képezhették. 13) Az, hogy a meghatározott terület valamikor jóval nagyobb lehetett, a <...> említések is jelezhetik. 14) Dabar sunku patikėti, kad žmonės kada nors galėjo taip nuostabiai <...> dvoibeždžiauti. Pasak M. Haspelmatho (1997: 41), kai kuriuose irrealis kontekstuose dera tik nespecifinis neapibrėžtumo rodiklis. Specifinių neapibrėžiamųjų įvardžių netinkamumą imperatyvo konstrukcijoms M. Haspelmathas (1997: 42) grindžia bendradarbiavimo principo (angl. the cooperative principle; žr. Grice 1975) pažeidimu, šiam teiginiui iliustruoti pateikdamas ir lietuviško sakinio variantus su kada nors ir kažkada34 kaip tinkamo ir netinkamo vartojimo parinktis, plg.: 15) (a) Látogasson meg engem egyszer. (b) *Látogasson meg engem valamikor. Ha a beszélő egy meghatározatlan jövőbeli időpontban kér szívességet, annak megnevezésére az egyszer formát kell választania. A valamikor választásával fontos információt tartana vissza a beszélgetőpartnerétől, mert az időre való utalást nemcsak meghatározatlanként, hanem bizonyos fokig specifikusként is kódolná (ezeket a jegyeket a beszélő ismertként, a beszélgetőpartnertől azonban eltitkolt információként értelmezné)35. M. Haspelmath szerint az együttműködési elv akkor is sérülne, ha a határozatlan névmásokat kérdő vagy feltételes mondatokban választanánk, mivel a specifikus határozatlan névmások beillesztése ezekben is lehetőséget teremtene az együttműködési elv megsértésére (Haspelmath 1997: 42, 44). Az ilyen kéréshelyzeteket (kérdő mondatokkal kifejezve), valamint az ígéret vagy a lehetőség helyzeteit (feltételes mondatokkal kifejezve)36 a 15. mondat (a és b) kérdő, illetve feltételes mondattá való átfogalmazásával szemléltethetjük, vö.: 16) (a) Meglátogat egyszer? (b) *Meglátogat valamikor? 17) (a) Megmutatnám azt a könyvet, ha egyszer meglátogatna. (b) *Megmutatnám azt a könyvet, ha valamikor meglátogatna. 34 M. Haspelmath a mondatváltozatokat Alfonso Pilka vizsgálata alapján idézi (Pilka 1984: 56). 35 Platesnį aiškinimą ir nuorodas į literatūrą žr. Haspelmath 1997: 42. Apie bendradarbiavimo principą bei konvencinę ir nekonvencinę implikatūras dar žr. Satkauskaitė 2011: 29–42. 36 A feltételes mondatokban használt feltételes mód és a lehetőség jelentésének alkalmazásáról lásd Holvoet, Judžentis 2004: 99t. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 M. Haspelmath szerint a beszélő tudása az a szemantikai tényező, amely meghatározza, hogy az azonosítást vagy a nem azonosítást választja-e az igével kifejezett referens tekintetében (Haspelmath 1997: 45). A faktivitás a cselekvés/tárgy egyediségével és az arra vonatkozó tudással függ össze. A litván kažkada (a többi kaž- típusú bizonytalanságjelölőhöz hasonlóan) etimológiailag a tudásra vonatkozó kérdést felvető szerkezetekből ered: kaž- (< kažin < kas žino37) kada (vö. Haspelmath 1997: 275). Az irrealis helyzetek leírásában a cselekvések/tárgyak egy olyan egyediséggel kapcsolódnak össze, amely esetleg a múltban, a jelenben vagy a jövőben állt fenn, de még nem igazolták, illetve még nem valósult meg (amíg a tárgyat nem érzékeljük létezőként, nem egyedi, ezért tulajdonságai nem specifikusak), valamint a választás lehetőségével; ezt a litván nyelv olyan bizonytalanságjelölőkkel fejezi ki, amelyek a norėti ige nem finit (nem személyragozott) alakjaival alkotott szerkezetekből erednek38 (vö. Haspelmath 1997: 71, 159). A határozatlan névmásokra jellemző többfunkciós használat bizonyos esetekben többértelműséghez is vezet: ugyanazt a funkciót (ismert specifikus, ismeretlen specifikus, nem specifikus (irreális) cselekvésre vagy tárgyra való utalás stb.) a különböző nyelvekben – mivel minden nyelv használati lehetőségeinek mintázata egyedi – egy vagy több típusú határozatlanságot kifejező névmással lehet megvalósítani (vö. Haspelmath 1997: 59, 76). Bizonyos idegen nyelvek, különösen azok, amelyek használata – tanulása és ismerete – állami szinten kívánatos és/vagy presztízsértékűvé válik, példaként szolgálhatnak a bizonytalanságjelölők használati mintázatai tekintetében. Ez arra ösztönözhet, hogy megőrizzük az anyanyelvi bizonytalanságjelölők meglévő használati mintázatait (ha az egymással szorosabb kapcsolatban álló nyelvek bizonytalanságot kifejező funkcionális lehetőségei egybeesnek), vagy fokozatosan megváltoztassuk azokat (ha a bizonytalanság kifejezésének lehetőségei eltérnek). A kaž- elemet tartalmazó határozatlan névmások (tágabb értelemben vett) köznyelvi litván használati tendenciáit értékelve megállapítható, hogy az orosz 37 A kas žino szerkezet redukciós változatairól a žemaitiai és aukštaitiai nyelvjárásokban, illetve a *kas žina + határozatlan névmás (indefinite pronoun) összetett szerkezet eredetéről lásd Rosinas (1981: 25–26; 1988: 220–223; 253). A határozatlan névmások kettős eredetéről – KÉRDŐ NÉVMÁSOKBÓL vagy AZ ÁLTALÁNOS ONTOLÓGIAI KATEGÓRIÁT JELÖLŐ FŐNEVEKBŐL – lásd Haspelmath 1997: 26kk. 38 A „még a protolitván korszakban határozatlan névmásokból és rendszerint posztpozícióban álló, cselekvő értelmű *narins igenévből” kialakulni kezdő, „határozatlan” jeggyel rendelkező összetett szerkezetekről – amelyek a „valaki” jelentésű összetételek pozíciós változatai – lásd Rosinas 1988: 223–224. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 14 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 A nyelv bizonytalanságjelölőinek rendszere39 egy adott időszakban40 hozzájárult ahhoz, hogy e bizonytalanságjelölők megőrizzék hagyományos – a specifikus ismeretlenségre utaló – használatukat. M. Haspelmath implikációs univerzálékat bemutató térképei azt mutatják, hogy az orosz -to és a litván kaž- bizonytalanságjelölő használati lehetőségeinek tere egybeesik, mivel mindkét nyelvben ugyanazokat a funkciókat töltik be ezek a jelölők (vö. Haspelmath 1997: 71, 273, 275–276). A külföldi nyelvek prioritásának megváltozása, valamint az angol nyelvtudás célként kitűzött (és valósággá váló) volta valószínűleg bizonyos mértékben elősegítheti a bizonytalanságjelölők (köztük az időbeli bizonytalanságot kifejezők) használatának változásait. Feltételezhető, hogy az angol some típusú bizonytalanságjelölők, amelyek a specifikusan ismeretlen és a nem specifikusan ismeretlen bizonytalanság jelölésére egyaránt szolgálnak, némileg ösztönözhetik a litván kaž- sorozat bizonytalanságjelölői használati körének bővülését: a specifikusan ismeretlen bizonytalanság kifejezésétől a nem specifikusan ismeretlen bizonytalanság megjelölése felé41 (arról, hogy az implikációs univerzálékat ábrázoló térképen szomszédos helyet elfoglaló bizonytalanságjelölők jelentése bizonyos irányban átvehető, lásd Haspelmath 1997: 63). A kažkada használatát a megszokott kada nors helyett nemcsak az angol, hanem más nyelvek – a lengyel, a német és a lett – példája is ösztönözheti. Természetesen azonban ez a téma külön vizsgálatot igényel. 39 M. Haspelmath hangsúlyozza, hogy az orosz határozatlan névmások rendszere mennyiségi és minőségi szempontból gazdagabb az angolénál (Haspelmath 1997: 64–65) 40 A szovjet kori litvániai kétnyelvűségről és az annak való ellenállás lehetséges okairól vö. Toyota 2010: 132–133. 41 Az angol nyelvnek a kažkas és a kas nors határozatlan névmások jelentésköreinek összekeverésére gyakorolt hatásáról lásd Rosinas 1996: 116. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 15 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 3. A VALAHA, VALAHA MIKOR HASZNÁLATA A KORPUSZOKBAN 3.1. A DLKT nemcsak a valaha, valamikor, hanem ezek szinonimáinak, a valaha mikor, valamikor42 használati előfordulásait is rögzíti (az utóbbi két időbeli határozatlanságot jelölő elem nem található a beszélt nyelvet reprezentáló korpuszrészekben – Beszélt nyelv és Közigazgatási irodalom43), lásd a 2. táblázatot. 2. TÁBLÁZAT. Az időbeli határozatlanságot kifejező határozószók valaha, valamikor, valaha mikor, valamikor használatának gyakorisága a DLKT-ben valaha | valaha mikor | valamikor | valamikorA DLKT részei | Publicisztika | 3 001 (61,1%) | 29 (53,7%) | 3 478 (53,25%) | 7 (63,6%) | Szépirodalom | 1 394 (28,4%) | 21 (38,9%) | 1 957 (29,96%) | 1 (9,1%) | Ismeretterjesztő irodalom | 320 (6,5%) | 4 (7,4%) | 955 (14,62%) | 3 (27,3%) | Közigazgatási irodalom | 108 (2,2%) | – | 113 (1,73%) | – | Beszélt nyelv | 91 (1,8%) | – | 29 (0,44%) | – | 4 914 (100%) | 54 (100%) | 6 532 (100%) | 11 (100%) Amint a 3. táblázat adataiból látható, a DLKT-ben a valaha nem túl gyakran választott eszköz az ISMERETLEN IDŐ A JÖVŐBEN lexikai fogalom kifejezésére – az ilyen előfordulások az összes használati esetnek mindössze ~3,05%-át teszik ki. 42 A valaha, valaha mikor határozószók nem találhatók meg a DLKT-ben. 43 A DLKT ezen részében szereplő valaha és valamikor adatainak fő forrása a Litván Köztársaság Seimasának ülésjegyzőkönyvei. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 3. TÁBLÁZAT. A valaha használatának összesített relatív gyakorisága a DLKT-ben valaha múltban végbement cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli | a múltban esetlegesen végbement cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli | a jövőben esetlegesen végbemenő cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli | (kötelezettség és feltétel kontextusában) | (a jövő idő kívánságként, lehetőségként való kifejezése) | a DLKT-beli előfordulások teljes száma és relatív aránya | A DLKT részei | Publicisztika | 2 904 (~59,1%) | 10 (~0,2%) | 19 (~0,39%) | 68 (~1,38%) | 3 001 (~61,1%) | Szépirodalom | 1 376 (~28%) | 2 (~0,04%) | 5 (~0,1%) | 11 (~0,22%) | 1 394 (~28,37%) | Ismeretterjesztő irodalom | 314 (~6,4%) | 3 (~0,06%) | 1 (~0,02%) | 2 (~0,04%) | 320 (~6,51%) | Közigazgatási irodalom | 81 (~1,65%) | – | 15 (~0,3%) | 12 (~0,24%) | 108 (~2,2%) | Beszélt nyelv | 74 (~0,08%) | – | 5 (~0,1%) | 12 (~0,24%) | 91 (~1,85%) | A teljes korpuszban | 4 749 (~96,64%) | 15 (~0,3%) | 45 (~0,92%) | 105 (~2,14%) | 4 914 (100%) | 4 764 (~96,95%) | 150 (~3,05%) A két valamikor használati eset relatív gyakoriságát a korpusz különböző részeiben összehasonlítva látható, hogy a jövőbeli események leírásához kapcsolódó, nem specifikus helyzetek megjelölésére a valamikor az írott nyelvben sokkal ritkábban használatos, mint a beszélt nyelvet reprezentáló DLKT-részekben (lásd a 4. és 5. táblázatot). Az írott nyelvi szövegekben előforduló 4 715 esetből (ez a DLKT teljes valamikor-mintájának 95,95%-a) 106 jelöl jövőbeli helyzetet (~2,25%): 87 eset (~2,9%) a publicisztikai szövegeket, 16 eset (~1,1%) a szépirodalmi szövegeket, 3 eset (~0,9%) pedig a nem szépirodalmi szövegeket reprezentáló DLKT-részekben található. A beszélt nyelvi szövegeket tartalmazó DLKT-részek 199 esetéből (ez a DLKT teljes valamikor-mintájának 4,05%-a) 44 esetben (~22,11%) a jövőbeli helyzetek megjelölésére szolgál a valamikor: 27 eset (25%) a DLKT Közigazgatási irodalom részében, 17 eset (~18,7%) pedig a Beszélt nyelv. részében található. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 4. TÁBLÁZAT. A kažkada határozószó használati eseteinek megoszlása a DLKT beszélt és írott nyelvet bemutató részeiben kažkada határozatlan múltbeli cselekvés idejét jelöli a jövőben esetlegesen végbemenő cselekvés határozatlan idejét jelöli a DLKT-beli előfordulások teljes száma és aránya A DLKT részei Publicisztika Szépirodalom Ismeretterjesztő irodalom 4 609 (97,75%) 106 (~2,25%) 4 715 (100%) Hivatalos irodalom 155 (77,89%) 44 (~22,11%) 199 (100%) Beszélt nyelv A teljes korpuszban 4 764 (~96,95%) 150 (~3,05%) 4 914 (100%) 5. TÁBLÁZAT. A kažkada határozószó használati mintáinak relatív gyakorisága a DLKT részeiben kažkada meghatározatlan múltbeli cselekvési időt jelöl a feltehetően jövőben bekövetkező cselekvés meghatározatlan idejét jelöli a DLKT-ben előforduló összes használat és annak relatív aránya A DLKT részei Publicisztika 2 914 (~97,1%) 87 (~2,9%) 3 001 (100%) Szépirodalom 1 378 (~98,9%) 16 (~1,1%) 1 394 (100%) Ismeretterjesztő irodalom 317 (~99,1%) 3 (~0,9%) 320 (100%) Hivatali irodalom 81 (~75%) 27 (~25%) 108 (100%) Beszélt nyelv 74 (~81,3%) 17 (~18,7%) 91 (100%) A teljes korpuszban 4 764 (~96,95%) 150 (~3,05%) 4 914 (100%) Az SLKT-ben kevés a 44 prieveiksmio kažkada előfordulása (kažin kada, kažkuomet nem fordult elő), és jövő idejű kontextusokban is ritkán használják – 3 eset (7,3%) a 44 A kutatás forrása a Vytautas Magnus Egyetemen gyűjtött, morfológiailag annotált SLKT (sakytinistekstas.vdu.lt). A korpusz létrehozását a Litván Állami Tudományos és Felsőoktatási Alap támogatta (2006–2008), a Litván BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 41 (lásd a 6. táblázatot). Érdemes figyelmet fordítani ezen esetek szituációs kontextusára: médiakommunikációról van szó – egy televíziós műsor résztvevőjének mondata (2,4%), valamint spontán intézményi beszédről – két banki alkalmazott által elmondott mondat (4,9%). 6. TÁBLÁZAT. A kažkada határozószó használati modelljeinek relatív gyakorisága az SLKT-ben kažkada a múltban végbement cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli a jövőben esetleg bekövetkező cselekvés meghatározatlan időpontját jelöli (a jövő idő kifejezése) az előfordulások száma az SLKT aránya Akadémiai kommunikáció (az összes szó száma: 50 714) 4 (9,8%) – 4 (9,8%) Médiakommunikáció (az összes szó száma: 68 493) 2 (4,9%) 1 (2,4%) 3 (7,3%) Teológiai kommunikáció (az összes szó száma: 2 100) – – – Spontán magánbeszéd (az összes szó száma: 121 788) 27 (65,9%) – 27 (65,9%) Spontán intézményi beszéd (az összes szó száma: 40 478) 5 (12,2%) 2 (4,9%) 7 (17,1%) A teljes korpuszban (az összes szó száma: 297 798) 38 (92,7%) 3 (7,3%) 41 (100%) Tehát a DLKT Közigazgatási irodalom és a Beszélt nyelv részei azt mutatják, hogy az ISMERETLEN JÖVŐBELI IDŐ lexikai fogalmának jelölésére a kažkada szót jóval gyakrabban választják, mint a tudományos tanács a Nemzeti Litvánisztikai Fejlesztési Program (2009–2015; LIT-9-11), valamint az Állami Litvánisztikai Kutatási és Terjesztési Program (2016–2024; LIP-085/2016) keretében. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 írásban: nyilvános beszédben az ilyen esetek aránya 25%, magánbeszélgetésben pedig 18,7% (lásd az 5. táblázatot). Az SLKT a kažkada használatát jövő idejű kontextusokban csak nyilvános környezetben rögzíti – 7,3%-ban (lásd a 6. táblázatot). 3.2. A kažkada, kada nors, kažin kada, kuomet nors határozószók DLKT-beli használati mintázatainak áttekintése alapján egy további hipotézis is felvethető: a kažkada és a kada nors jelentésének közeledését az is elősegítheti, hogy a kažkada egybeesik a kevésbé grammatikalizálódott összetett határozószóval, a kažin kadaval, amely mind múltbeli (tényleges), mind jövőbeli (irreális) cselekvés időpontjának megjelölésére alkalmas45. A kažin kada összetett határozószó használata a DLKT-ben viszonylag ritka (54 előfordulás). Csak az írott nyelvet reprezentáló korpuszrészekben fordul elő (21 szépirodalmi, 4 nem szépirodalmi és 29 publicisztikai szövegben)46. A 44 eset (81,5%) a bekövetkezett (specifikus) cselekvés időpontjának bizonytalanságát jelöli, 10 eset (18,5%) pedig egy lehetséges (nem specifikus) jövőbeli cselekvés időpontjának bizonytalanságát (lásd a DLKT adatait a 7. táblázatban). A tényleges cselekvés kontextusaiban használt kažin kada „régen” jelentését a jau nyomatékosító partikula emelheti ki, a „ki tudja, mikor” jelentést pedig különféle kaž- típusú jelölőket tartalmazó kifejezések (lásd a 20–21. mondatot). A jövőbeli (irreális) cselekvés kontextusaiban a kažin kada még őrzi etimológiai, kérdő „ki tudja, mikor” jelentését, amely az ISMERETLEN JÖVŐBELI IDŐ lexikai fogalmának kifejezésére is alkalmas (lásd a 22–23. mondatot), vö.: 18) Povilas már kažin kada nem látta fia szemében. DLKT 19) Hiszen Kazysékat már kažin kada nem láttad. DLKT 20) Az egyik szalont török sátor díszítette, kažin kada ki tudja, ki hozta oda. DLKT 21) Az apa kažin kada mondott valamit<...>. DLKT 22) a sor vége már itt van, de a fenyőé még ki tudja, mikor. DLKT 23) Nem elégszik meg az ígéretekkel – most akar segítséget, nem pedig kažin kada. DLKT Tehát bár a DLKT-ben a kažin kada használata 91-szer ritkább, mint a kažkada szóé (vö. 4914: 54), a használati kontextusok azt mutatják, hogy a kevésbé grammatikalizálódott kažin kada jóval gyakrabban (~18,5%) 45 E használati mintázatot az LKG példái is mutatják, vö.: És őt valamikor régen láttam a városban; Angyalokat (=angelus) valamikor majd meglátjuk <...> (Ulvy das 1971: 454). 46 A DLKT-ben 55 kažin kada előfordulás található, de az egyik esetben ez az összetétel egy közvetlen kérdés része, vö.: Asszonyom, vajon mikor vihetem haza azt a televíziót? A szomszédos helyzetben megjelenő kažin kada elemekből álló kérdő kifejezés gyakrabban kapcsolódik jövő idejű kontextusokhoz (amint az idézett példából is látható), de a már végrehajtott cselekvés idejének tisztázására is használható, vö. a következő mondattal: Vajon mikor került ide ez a hátizsák? A kérdő és a határozatlan névmások használatának különbségeiről és hasonlóságairól lásd Bhat 2007: 231–232. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 mint a kažkada (~3,05%) a jövőbeli helyzetekkel kapcsolatos (irreális cselekvést kifejező) kontextusok leírására szolgál. 7. TÁBLÁZAT. A kažin kada határozószó használatának szemantikai mintái a DLKT-ben kažin kada a múltban végbement cselekvés ismeretlen időpontját jelöli a feltehetően a jövőben végbemenő cselekvés ismeretlen időpontját jelöli Összesen A korpusz része Publicisztika 21 (38,9%) 8 (14,8%) 29 (53,7%) Szépirodalom 19 (35,2%) 2 (3,7%) 21 (38,9%) Nem szépirodalmi irodalom 4 (7,4%) – 4 (7,4%) Közigazgatási szakirodalom – – – Beszélt nyelv – – – A teljes korpuszban 44 (81,5%) 10 (18,5%) 54 (100%) KÖVETKEZTETÉSEK A főbb litván szótárakban a kažkada és kada nors határozószók leírásait összevetve látható, hogy e határozatlan időjelölők jelentéskörét a legrészletesebben a Bendrinės kalbos žodynas mutatja be: az ott közölt példák szerint a kažkada használata kizárólag valós (tényszerű) múltbeli helyzetekhez kapcsolódik, míg a kada nors nemcsak a jövőben bekövetkező, hanem egy adott időszakban esetlegesen végbement cselekvés időpontjához is. A nyelvészeti munkák e határozatlan időjelölők nyelvtani státuszát háromféleképpen sorolják be: a határozószók, az adverbiális elemek vagy a határozatlan névmások (tágabb értelemben vett) osztályába. A besorolás eltéréseit kizárólag a vizsgált anyag csoportosításának eltérő terjedelme magyarázza. E szavak jelentését is különbözőképpen írják le. A kažkada és kada nors jelentésének félrevezető leírása is előfordul (amely ellentmond a példaként közölt mondatok szemantikájának): ezek olyan határozószóként szerepelnek, amelyek „a jelent vagy általában az idő fogalmait” jelölik (Ulvy das 1971: 454); továbbá olyan leírás is van, amely kizárólag a DLKT-beli használat tényszerűségére támaszkodik (anélkül, hogy tárgyalná e használati modell relatív gyakoriságát), és amely szerint BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 a kažkada jelentésleírása lehetővé teszi, hogy ezt a szót többértelmű, vagyis múltbeli és jövőbeli helyzetekre egyaránt utaló adverbiális elemnek tekintsük (vö. Makauskaitė 2019: 82). A határozatlan időt jelölő kažkada és kada nors szemantikájához kapcsolódó használati modell tisztázásában M. Haspelmath (1997) tipológiai vizsgálata segít, amely a határozatlan névmások implikációs univerzáléit vizsgálta, beleértve a névmási eredetű határozószókat is. Ennek alapján csak a kažkada használata tekinthető megfelelőnek a tényszerű (specifikussági jegyekkel rendelkező) helyzetek időbeli meghatározatlanságának kifejezésére. Ha a Kažkada szót valós (nem specifikus) cselekvési idő leírására is választanánk, megsértenénk a beszélgetőpartnerrel való együttműködés elvét. A kažkada különböző nyelvtani-szemantikai használati eseteinek gyakoriságát vizsgálva a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne azt látjuk, hogy a kažkada, amely egy esetlegesen a jövőben bekövetkező cselekvés határozatlan idejét jelöli, az összes használati eset ~3,05%-át teszi ki (a teljes minta 4 914 eset). A korpusz különböző részeiben előforduló ilyen esetek gyakoriságát összevetve megállapítható, hogy az irreális (nem specifikus) cselekvési idő leírására a kažkada sokkal gyakrabban fordul elő a beszélt nyelvi szövegekben (~22,11%), mint az írott nyelvben (~2,25%). A Sakytinės lietuvių kalbos tekstyno adatainak elemzése (a használati esetek teljes mintája mindössze 41) azt mutatja, hogy a kažkada szót irreális (nem specifikus) cselekvési idő leírására nem magánjellegű, hanem nyilvános beszédhelyzetben választották: ritka használatát a korpusz Komunikacija žiniasklaidoje (2,4%) és Spontaninė institucinė kalba (4,9%) részeiben rögzítették. Az irreális (nem specifikus) cselekvési időt jelölő kažkada választását a kada nors helyett többféle ok ösztönözheti: egyes idegen nyelvek határozatlan névmásainak használati mintái, a litván nyelv határozatlanságot jelölő elemeinek rendszere, illetve a határozatlanságot jelölő elemek használatának általános fejlődési tendenciái. Ezek tisztázásához azonban további kutatásokra van szükség. ŠALTINIAI BŽe – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas), vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt [žiūrėta 2021-02-15] BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. St. Keinys. 7-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015 (atnaujinta versija, 2017). Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas 2005, atnaujinta versija 2017), vyr. red. G. Naktinienė. Prieiga internete: www.lkz.lt. SLKT – Sakytinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://sakytinistekstynas.vdu.lt [žiūrėta 2021-05-26]. ŠŽe – Sinonimų žodynas (elektroninis variantas). A. Lyberis. 2-asis patais. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/sinonimu. LITERATŪRA Bhat Darbhe Narayana Shankara 2007: Pronouns, Oxford: Oxford University Press. Croft William 2003: Typology and Universals, Cambridge: Cambridge University Press. Declerck Renaat 2006: The Grammar of the English Verb Phrase 1: The Grammar of the English Tense System. A Comprehensive Analysis, Berlin, New York: Mouton de Gruyter. Forssman Berthold 2003: Das baltische adverb: Morphosemantik und Diachronie, Heidelberg: Universitätsverlag Winter GmbH. Grice Paul H. 1975: Logic and Conversation. – Syntax and Semantics 3: Speech arts, 41–58. Prieiga internete: https://www.ucl.ac.uk/ls/studypacks/Grice-Logic.pdf. Haspelmath Martin 1997: Indefinite Pronouns, Oxford: Oxford University Press. Holvoet Axel, Judžentis Artūras 2004: Nuosakos kategorijos struktūra. – Axel Holvoet, Loreta Semėnienė, red., Lietuvių kalbos gramatikos darbai 2: Gramatinių kategorijų tyrimai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 77–104. Holvoet Axel, Pajėdienė Jūratė 2004: Laiko kategorija ir laiko formos. –Axel Holvoet, Loreta Semėnienė, red., Lietuvių kalbos gramatikos darbai 2: Gramatinių kategorijų tyrimai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 121–140. Kniūkšta Pranas 2001: Kalbos vartosena ir tvarkyba, Vilnius: LKI leidykla. Levinson Stephen C. 2005: [1983]. Pragmatics, Cambridge: Cambridge University Press. Lyons John 1993 [1977]: Semantics 2, Cambridge: Cambridge University Press. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 23 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 Makauskaitė Indrė 2016: Lietuvių kalbos laiko adverbialai: pozicija laiko raiškos priemonių sistemoje ir semantinių tyrimų apžvalga. – Lietuvių kalba 10. Prieiga internete: http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviu-kalba/article/view/209/163. Makauskaitė Indrė 2019: Lietuvių kalbos laiko adverbialų semantinė struktūra (humanitarinių mokslų daktaro disertacija), Vilnius: Vilniaus universitetas. Paulauskienė Aldona 1976: Prieveiksmis. – Lietuvių kalbos morfologija, Vilnius: Mokslas, 201–211. Pilka Alfonsas 1984: Lietuvių kalbos nežymimieji determinatyvai (gretinant su anglų kalba) (filologijos mokslų kandidato disertacija), Vilnius: Vilniaus universitetas. Plungian Vladimiras 2011: Gramatinių kategorijų tipologija 2, Vilnius: Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“. Rosinas Albertas 1981: Kelios pastabos parodomųjų ir nežymimųjų įvardžių evoliucijos klausimu. – Baltistika 17(1), 16–27. Rosinas Albertas 1988: Baltų kalbų įvardžiai, Vilnius: Mokslas. Rosinas Albertas 1996: Lietuvių bendrinės kalbos įvardžiai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Satkauskaitė Danguolė 2011: Linguistinė pragmatika. Prieiga internete: https://www.knf.vu.lt/dokumentai/failai/katedru/germanu/Satkauskaite_LINGVISTINE_PRAGMATIKA_elektronine.pdf Smetona Antanas, Usonienė Aurelia 2012: Autoriaus pozicijos adverbialai ir adverbializacija lietuvių mokslo kalboje. – Kalbotyra 64(3), 124–139. Toyota Junichi 2010: Identity-related Issues in Contact-induced Historical Changes. – Identity Issues – Literary and Linguistic Landscapes, Cambridge Scholars publishing, 127–138. Ulvydas Kazys 1971: Prieveiksmis. – Lietuvių kalbos gramatika 2, vyr. red. Kazys Ulvydas, Vilnius: Mintis, 425–576. Ulvydas Kazys 1974: Iš lietuvių kalbos prieveiksmio tyrinėjimų. – Lietuvių kalbotyros klausimai 15, 7–28. Ulvydas Kazys 1985: Наречие. – Грамматика литовского языка, vyr. red. Vytautas Ambrazas. Vilnius: Mokslas, 327–414. BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 Ulvydas Kazys 2000: Lietuvių kalbos prieveiksmiai, sud. Elena Valiulytė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Ulvydas Kazys 2006: Prieveiksmis. – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, vyr. red. Vytautas Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 410–431. Valeckienė Adelė 1979: Tada, kada, šiada, andai, idant. – Baltistika 15(2), 130–134. Gauta 2021 02 24 Priimta 2021 05 18 BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204 JŪRATĖ PAJĖDIENĖ. Neapibrėžiamieji laiko prieveiksmiai kažkada ir kada nors: reikšmės santykis ir vartosena | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2021.94.01 INDEFINITE TEMPORAL ADVERBS KAŽKADA AND KADA NORS: RELATIONSHIP OF MEANING AND USAGE Summary The article discusses the shift in the usage of kažkada ‘sometime’ from the traditional model under which the time of the specific (real) action, which took place at an indefinite moment in the past, is described towards a less usual model where kažkada is used to describe the time of the non-specific (irreal) action, which may potentially occur in the future and which is traditionally expressed by the adverb kada nors ‘sometime’. Referring to Martin Haspelmath’s (1997) typological research addressing the implicational universals of indefinite pronouns, which also include pronominal adverbs, the article attempts to explain this shift and anticipates the further shift in the usage of kažkada. The analysis of kažkada usage patterns is based on the data provided by two text corpuses – the Corpus of the Modern Lithuanian Language and the Corpus of Spoken Lithuanian. KEYWORDS: indefinite temporal adverbs, pronominal adverbs or pronoun as pro-forma, adverbials, indefiniteness marker. JŪRATĖ PAJĖDIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, 10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 94 (2021) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204