Autorinis tarminis grafolektas ir jo percepcijos galimybės

48 ÁLTALÁNOS NYELV | 95 DAIVA ALIŪKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ Litván Nyelvi Intézet doi.org/10.35321/bkalba.2022.95.09 SZERZŐI DIALEKTÁLIS GRAFOLÉKTUS ÉS PERCEPCIÓS LEHETŐSÉGEI KULCSSZAVAK: dialektális grafoléktus, percepció, a dialektus átírása. ABSZTRAKT A tanulmány az írásban megjelenő dialektalitás kutatását mutatja be. A kutatás során a szerzői grafoléktust a beszélt dialektalitás közvetítésének és lejegyzési megoldásainak szempontjából kívánták értékelni. A dialektológiai diskurzus alapját egy keleti aukštaitis panevėžiškiek női képviselőjének tájszólási grafolektusban közzétett Facebook-bejegyzései képezik. A tanulmány először a szerző-informátor ortográfiai megoldásait elemzi, amelyekkel a keleti aukštaitis panevėžiškiek megkülönböztető sajátosságait adja vissza, majd bemutatja a tájszólási grafolektus percepciójának vizsgálatát, és elemzi, hogyan olvassák és értik meg a nyelvi közösség egyszerű tagjai a tájszólási grafolektusban lejegyzett szöveget. ÖSSZEFOGLALÓ This article discusses a study of written dialecticism, conducted in order to assess how the authorial grapholect conveys oral dialecticism and to analyse the spelling choices made by the author. The dialectal discourse used for this study consists of a number of Facebook posts published in a dialectal grapholect by a female informátor. A tanulmány első része a szerző-informátor által meghozott sajátos ortográfiai döntésekre összpontosít, amelyekkel szülőföldje, a keleti aukštaitis panevėžiškiek nyelvjárásának megkülönböztető jegyeit közvetíti. A tanulmány második vizsgálati része egy dialektális grafolektus percepcióját vizsgálja, közelebbről szemügyre véve, hogyan olvassák és értik a hétköznapi nyelvhasználók az abban írt szövegeket. BEVEZETÉS A dialektológusok a nyelvjárási kódok életképességének mérése és folytonosságuk értékelése érdekében továbbra is elsősorban a kimondott szóra összpontosítanak. Az autentikus kifejezés és a nyelvjárásiasabb, illetve kevésbé nyelvjárásias szimulációk elkülönítésére irányuló törekvések arra ösztönzik a kutatókat, hogy változatosabbá tegyék a (regionális) változatok megfigyelésének elveit és tech- DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIūNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 49 nológia (vö. a közvetlen és közvetett megfigyelés módszerei, az inkognitótechnika stb.). Természetesen a vizsgált anyag (a beszélt szó) leltározási megközelítései biztosítják a regionális változatosság sokrétűbb és pontosabb kutatását is. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a XXI. században a nyelvjárások és a nyelvjárásiasság megismerése többdimenziós, és itt nemcsak a nyelvjárásiasság adatainak gyűjtési megközelítéseit értjük, hanem általában a nyelvjárásiasság per se elismerését is (vö. Mikulėnienė 2019: 60–61), a beszélt szó puszta megfigyelése nem elegendő egy pontos (amennyiben egyáltalán pontos lehet a szóról szóló másodlagos diskurzus) nyelvjáráskutatási narratíva kidolgozásához. Walter J. Ong felvetette azt a gondolatot, hogy az írás olyan hatalmat ad a grafolektusnak, amely messze meghaladja bármely szóbeli dialektus hatalmát (Ong 2002: 8). Így kétségtelen, hogy az írott nyelvjárásiasság kutatásai nemcsak a nyelvjáráskutatási adatok új rétegét tehetik legitimé, hanem új perspektívákat is nyújthatnak: egyrészt egy adott közösség egyszerű tagjának szerepét értékelni egy konkrét nyelvjárási kód életképességének történetében, másrészt feltárni a nyelvjárási kódok releváns sajátosságait to funkcionalumą, kitaip – naujų grafolektų perspektyvą ir komunikacinę vertę bendruomenėje. Taigi, šiame straipsnyje sutelkiamas dėmesys į rašytinį tarmiškumą, t. y. pristatomas autorinio tarminio grafolekto tyrimas. maguknak a közösség tagjainak nézőpontjából, harmadrészt pedig általában értékelni a nyelvjárási grafolekPristatysimo kutatás célja két szempontú: egyrészt a szerzői grafolektust a beszélt nyelvjárásiasság közvetítésének és lejegyzési megoldásainak szempontjából kívántuk értékelni, másrészt pedig percepciós szempontból, vagyis azt vizsgáltuk, milyen közönséget céloz meg a nyelvjárási grafolektusban való írással. A vizsgált anyag – a keleti felsőlitván panevėžiškiai nyelvjárás egyik képviselője, Danutė Montvilaitė által nyelvjárási grafolektusban közzétett Facebook-bejegyzések. Danutė Motvilaitė a Panevėžys járásbeli Paežeris te biologiją studijavusi, vėliau Joniškėlyje biologiją dėsčiusi, o paskui grįžusi į Panevėžį rašytoja. Bendrine kalba yra publikavusi pora autobiografifaluban született, vilniusi egyetemi könyvecskék (Pakelių žydėjimo šviesa, 2018; Prisiminimai apie Bernotus; Prie ežerėlio, 2010) szerzője, aki a Facebook Suskalbėjimų csoportjában aktívan ír a társadalmi és kulturális élet aktuális kérdéseiről, valamint az ünnepekről a panevėžiškiai alnyelvjárásban. Állítható, hogy egy ilyen szerző-informátor¹ megfelel az úgynevezett helyi (angl. indigenes) adatközlő jellemzőinek (vö. Chambers 2000: 181, lásd még Aliūkaitė és mtsai 2014: 57). A tanulmányi éveket leszámítva az informátor egész életét a nyelvjárási területen töltötte. További információ hiányában 1 Siekiant tarmėtyrinio diskurso nuoseklumo, straipsnyje vartojami tiek paskiri terminai autorius, informantas, tiek ir autorius-informantas. 50 KÖZNYELV | 95 szüleinek származásáról és lakóhelyéről az informátor regionalitási indexe (2000: 178–181) 1–3-ként foglalható össze, másképpen fogalmazva: a közösség ténylegesen helyi státusszal rendelkező tagja. (angl. regionality index; dėl regioniškumo indekso daugiau žr. Chambers Az anyag gyűjtésére a közvetlen megfigyelés technikájának invariánsát alkalmazták. El kell ismerni, hogy a regionális változatosság kutatásaiban a közvetlen megfigyelés módszere (angl. direct method) és a közvetett (angl. indirect method) skirtis, pažymint tyrėjo vaidmenį kaupiant medžiagą megfigyelés módszere valamilyen módon (vö. az első esetben – közvetlen tikro medžiagos kaupimo instrumento (anketos, užduotyno) kūrėjo ir labiau tyrimo vadybininko2), įvertinant medžiagos autentiškumo abiem atvejais végrehajtó, a másodikban – ennek kockázatai; vö. az első esetben a megfigyelő paradoxonának (angl. observer’s paradox)³ tényezőjét is bevonva, a második esetben pedig a nyelvjárási adatok rögzítésének megbízhatóságát stb.) a beszélt nyelvjárásiasság megfigyelésének gondolatára támaszkodva taip pat kaip ir tarminių kodų atstovų kalbinimas, interviu įrašymas, siekiant konceptualizálódott. Mindazonáltal maguknak a kutatóknak a nem standard helyesírású szövegek felkutatására és az elsődleges nyelvjáráskutatási anyag megszerzésére irányuló tevékenysége megfelelne a közvetlen megfigyelési megközelítésnek. Így az írott nyelvjárásiasságra orientálódva e tekintetben még ki is bővül a közvetlen megfigyelés módszerének fogalma, vagyis az anyaggyűjtésnek ez a módja nemcsak a beszélt, hanem az írott anyag gyűjtését is magában foglalja. A vizsgált anyagot 2022 januárja és szeptembere között gyűjtötték. Ez idő alatt a nyelvjárási grafolektus szerzője-informátora 39 bejegyzést tett közzé. A bejegyzések anyaga (példákat lásd az 1. táblázatban) alapot teremt a nyelvjárási jelleg közvetítésére és lejegyzésére vonatkozó megoldások kritikai diskurzusának kidolgozásához. A vizsgált anyag második rétege – a szerzői nyelvjárási grafolektus percepciós feladatának adatai. Az ilyen anyag értékes a nyelvjárási jelleg írott formában való megítélésének bővítése, valamint a burgoi tarminio grafolekto funkcionalumo. Žvalgomoji autorinio tarminio grafolekto percepcijos užduotis sukonstruota metodologiškai pasiremiant Marnyelvföldrajzi iskola megalapítója, Georg Wenker által felvetett közvetett megfigyelési módszer gondolatáról szóló diskurzus kidolgozásának medžiagą atlasui (Sprachatlas des Deutschen Reichs), parengė 404 sakinių megkezdése szempontjából. G. Wenker, annak érdekében, hogy összegyűjtsön 2 A módszerekről lásd. : Seiler 2010: 502–506; Van Keymeulen 2018: 49–50. 3 A terminusról lásd. Labov 2006: 86. 4 Megjegyzendő, hogy G. Wenker a dialektusokat Észak-Németországban (Poroszország Rajna-vidéki területén) vizsgálva 1876-ban először 42 mondatot használt. Később egy ideig 38 mondatból álló gyűjteményt használt a kutatásokhoz, és csak 1881-ben tisztázta azt a 40 mondatot, amelyeket mind a mai napig elsősorban a német dialektusok kutatására használnak, nemcsak Németországban. DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 51 1. TÁBLÁZAT. A szerzői nyelvjárási grafolektus példái A felvétel ideje 2022 09 04 Felvétel A felvétel átírása Gamt su mum atsisveikin tykė, iš palungva. A felvétel ideje 2022 05 22 Felvétel A felvétel átírása BARAVYKS. Nyár második felében lehetett. Hány éves lehetett akkor, nem emlékszem, de az iskoláról még szó sem volt. A történet egészen egyszerű. Apa nagyon szeretett gombászni. Amint akadt egy kis szabadideje, ha éppen nem volt ott, kiszaladt az erdőbe. Az erdő körülbelül egy kilométerre volt, talán valamivel dava, sakydava - da ne tau tinai grybaut. Mūsų miškė mišrūs, šlap, žulėt, sunk vaikščiut. Pask tik pavargs, nebepais, bus bėd messzebb. Hányszor kérte, hogy menjek vele, de nem lett 52 KÖZNYELV | 95 szabványos német nyelven (például: 1. Télen a száraz levelek ide-oda repkednek a levegőben; 2. Es hört gleich auf zu schneien, dann wird das Wetter amelyeket az adatközlőknek anyanyelvi dialektusokra kellett lefordítaniuk. Anélkül, hogy részletesebben kitérnénk G. Wenker és követői wieder besser; 3. Tu Kohlen in den Ofen, damit die Milch bald zu kochen anfängt) (žr.: Chambers, Trudgill 2004: 15–16; Schrambke 2010: 88–90), kutatásaira, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fordítás ötlete. Csakhogy a nyelvföldrajz képviselőinek (vagy később általában a dialektológusoknak) autorinio grafolekto percepcijos užduočiai parengti reikšminga pati dialekfeladataitól eltérően a szerzői grafolektus percepciójának nyelvjárási eseteit köznyelvre, másképpen – a nyelvjárási grafolektus átírása a užduotis paprastiesiems kalbinės bendruomenės nariams yra išversti rašyköznyelv kódjával (az elvégzett feladat példáját lásd az 1. ábrán). Felemelte a fejét, hogy megnézze, vajon még sok alma maradt-e a fán (Nos, és szedi Percepcijai teikti du rašytinio tarmiškumo atvejai: Nu i ronkij tuos ubalėls. azokat az almákatFelvétel időpontja 2022 01 22 FelvételA felvétel átirata lėlius. Pakėliau galvą pažiūrėt(i), ar dar daug ant medžio likę) iš 2022 m. Mūsų kaimyns Ladze turėje baužo karvė. Nurėje parduot. Abud su bubel jo gerokė septinto dešimty. Pincijėls gaun, kam jiem tas klapats. Kasdien liuobt, melžt, niekur neatsitraukt. Užteks, viska krautuvė nusipirks. Su saul negivens. Nu i skelbe skelbe, turgavoje turgavoje. Kupčė vis važiava. Ale pasižiūr i belőlem gombász. <...> azt mondja: tehén, mint tehén, de nem lehet hozzászokni. Nem volt szenünk, nos, nem volt elég, brukaulyv. Elutazom. Tegnap az utcán találkozott Ladzienėvel. Megkérdezte, talán eladta a tehenét. Azt mondja – nem mindig a tehén miatt van buva. Karve sveik, piening, nesen. Kas iš ta fasona, grože, kad a baj, hanem mert az értelmes vevő nem használ semmire, mint a kecskétől. De az ostobának ésszel együtt sem lehet tölteni a fejét. És ott is maradtunk tavaszig. Talán a frissebb füvön észhez térnesnių kupčių. DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ. Szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 53 de egész idő alatt a legjobban várt. Talán nem egész rugpjūčio 24 d. autorės-informantės feisbuko įrašo; Gyvenam tam laiki kaidő alatt, hanem egész életünkben (Abban az időben élünk, amelyet egész évben a legjobban várunk). Talán nem minden évben, hanem egész életében) a szerző-informátor 2022. június 12-i Facebook-bejegyzéséből) (lásd az 1. ábrát). A vizsgálati személyeknek nemcsak le kellett fordítaniuk és köznyelven át kellett írniuk őket, hanem a percepciós dialektológia (vö. Preston 1999: XXXIV– XXXV) kutatási hagyományára jellemző nyelvjárási kódértékelési paraméterek szerint is értékelniük kellett: érthetőség, esztétika és helyesség. Amint az 1. ábrából látható, a nyelvjárási kód paramétereinek tisztázására ötfokú szemantikai skálát alkalmaztak. A percepcióhoz viszonylag egyszerű nyelvjárási grafolektusrészleteket választottak ki; másrészt a mondatok kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy azokban reprezentálva legyenek a keleti aukštaitis nyelvjárás megkülönböztető sajátosságai (vö. az an, am, en, em kettőshangzók és a ą, ę nazális magánhangzók megőrzésének hiánya), valamint az alnyelvjárás jellemzői (vö. a szóvégi magánhangzók redukciója). A szerzői nyelvjárási grafolektus pagrindas pirminėms vertinamosioms įžvalgoms formuluoti. Be jau užsimintų elementų, percepcijos duomenims svarstyti yra svarbūs ir tarminio kodo kompetencijos įsivertinimo ir aplinkos žymėtumo įvertinimo klausimų-užduočių atsakymai (žr. 2 pav.) percepciójának vizsgálatában 20, 21–28 éves női hallgató vett részt. A homogén vizsgálati csoportot célzottan alakították ki, feltételezve, hogy a homogén csoport percepciós eredményei az 1. ÁBRÁN láthatók. A szerzői nyelvjárási grafolektus fordításának példája 54 KÖZNYELV | 95 A tanulmányban bemutatott szerzői grafolektus elemzése kvalitatív-feltáró jellegűként értékelhető. Az általános elvek rögzítése a cél: hogy a szerzői nyelvjárási grafolektus következetes és kialakult (vagy kialakulóban lévő) egységes ortográfiai rendszer-e, illetve hogy egy ilyen grafolektus kommunikációs szempontból sikeres lehet-e. A vizsgált objektum – a tágabb értelemben vett írott nyelvjárásiasság – kutatottságát értékelve el kell ismerni, hogy a következetes analitikus diskurzusok hagyománya a litván dialektológiában még csak most kezd kialakulni, ezért a jelen kutatás sem befejezettként, hanem inkább egy modell bemutatásaként értékelendő: miként vonható be az írott nyelvjárásiasság, sőt egyes szerzők (vagy dialektológiai terminológiával: adatközlők) anyaga a dialektológiai elemzésbe, miért vonható be az ilyen anyag, milyen kockázatai vannak egy ilyen objektum általánosításának stb. Az elvégzett kutatások közül megemlíthetők Violetа Meiliūnaitė (2015: 248–258; továbbá 2019) munkái, amelyekben a kutató Antanas Baranauskas által lejegyzett szövegek egyes pontatlanságait értékelve tárgyalta a beszélt nyelv lejegyzésének sajátosságait. Vagyis elismerhető, hogy lényegében felvetődött a nyelvjárási grafolektus kérdése. A nyelvjárási kód autofixációjával kapcsolatos egyes meglátásokat más kutatók is közöltek (Balčiūnienė és mtsai 2019). E tanulmány szerzői együtt kezdték meg a kortárs írott nyelvjárásiasság következetesebb kritikai diskurzusát. A keleti aukštaitis szövegek elemzésekor, 2. ÁBRA. A kutatási eszköz részlete DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIūNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 55 a Bundanti versmė almanachokban (2013, 2014) publikált szövegeket vizsgálva azt elemezték, hogy az írott nyelvjárásiasság a nyelvjárási kódok életképességének és folytonosságának indikációja-e, továbbá áttekintő jelleggel azt is értékelték, hogyan kiamos skiriamosios rytų aukštaičių ypatybės (Aliūkaitė, Meiliūnaitė 2022). Galima teigti, kad šiuo – autorinio tarminio grafolekto – tyrimu tęsiamas pradėtas diskursas, tiek plėtojant konceptualias įžvalgas dėl rašytinio tarközvetítődik a nyelvjárási grafolektusokban az átadhatóság és annak értéke a dialektológiai kutatások hagyománya számára, egyrészt bizonyos módszertani álláspontok megerősítése, másrészt a szerzői nyelvjárási grafolektus percepciós perspektíván keresztüli, másként – kommunikatív szempontú – értékelése során. 1. A STANDARD ÍRÁSTÓL A NEM STANDARD ÍRÁSI MEGOLDÁSOKIG 1.1. Írási megoldások A kutatók rámutatnak, hogy a nem standard írás alapvető feltétele – a ortografijos egzistavimas (plg. Bowdre 1964: 8). Taigi, viena vertus, pozicionuojant dialektus, nukrypstama nuo standartinės ortografijos, kita vertus, standard által létrehozott új grafolektus. Vagyis ez értelmes destruktivitás, jóllehet a kutatói diskurzusokban előfordul, hogy a nem standard ortográfia eseteit mind a szépirodalomban, mind az elektronikus diskurzusban hibás lejegyzésként (angl. misspelling) vagy írástudatlan írásként (angl. an ‘illiterate’ spelling) nevezik meg (vö. Leech, Short 2007: 135). Amint az a tanulmány elemző részében látható lesz, az ilyen kategorizálás első pillantásra megalapozottnak tűnik, különösen akkor, ha a nem standard ortográfiát a tai kiek toliau straipsnyje. Analizuojant tiek regioninių, tiek socialinių variantų perteikimo nestandartinės rašybos sprendimus, dažniausiai taikoma percepció perspektíváján keresztül értékeljük. De Dennis R. Preston 1985-ben bemutatott, a beszéd lejegyzésének háromosztatú tipológiájáról, azaz az masis) dialektas (angl. eye-dialect) ir dialekto perraša (angl. dialect respelling) úgynevezett allegro beszédről (angl. allegro speech), a szem- (regi- (Preston 1985: 328–329; további részletekért lásd Aliūkaitė, Meiliūnaitė 2022). Az első típus – az allegro beszéd – a szavak rövidítésének, illetve szavak vagy szótagok összeolvadásának visszaadásához kapcsolódik (vö. Beal 2006: 84). A második típus, ahogyan azt az elnevezés, a szem-dialektus találóan kifejezi, csupán vizuálisan kelti a standard ortográfiától való eltérés illúzióját. Például az angol ‘sez’ a ‘says’ megfelelője (litván. sako), vadinasi, akių dialektu užrašytos formos jokios fonologinės skirties 56 KÖZNYELV | 95 a dialektus átírása ezzel szemben tényleges különbségek visszaadásán alapul, ellentétben a szem-dialektussal. A metaforikus neperteikia, taigi akių dialektas yra labiau neraštingumo pozicionavimas stilistiniais ar kitais sumetimais (plg. Adamson 1999: 600). Trečiasis tipas – terminológiát folytatva úgy is fogalmazhatnánk, hogy a dialektus átírása a fül-dialektusnak felel meg, vagyis a dialektus átírásának szövegét elolvasva a fül hallja (és felismeri) a különbségeket (vö. Preston 1985: 328–329; azt a benyomást, hogy a kiejtés nem standard, míg a fül-dialektussal (a dialektus taip pat žr. Aliūkaitė, Meiliūnaitė 2022). Taigi, akių dialektas tik perteikia átírásával) rögzített változat de facto más. Mivel a nem standard ortográfia átfogó fogalom, amely nemcsak a regionális változatok grafolektusaihoz kapcsolódik, a kutatók más lejegyzési típusokat is elkülönítettek. A már említett hibás lejegyzés vagy írástudatlan helyesírás típusain kívül (vö. Leech, Short 2007: 135) a kutatók elkülönítik a félig fonetikus lejegyzést (angl. semi-phonetic spelling), valamint a regionalizmusok lejegyzését (angl. regionalisms) is (vö. Beal 2006: 84). Külön említést érdemel Jannis K. Androutsopoulos német fanzinokon5 végzett kutatása, amely a nem standard helyesírás egyik legrészletesebb tipológiáját mutatja be. A fanzinok elemzése során a nem standard helyesírás hat típusát különítik el: fonetikus helyesírás (angl. phonetic spellings), beszédírás (angl. interlingual spellings), homofonikus helyesírás (angl. homophone spellings), mosios kalbos rašyba (angl. colloquial spellings), regiolektinė rašyba (angl. regiolectal spellings), prozodinė rašyba (angl. prosodic spellings), tarpkalbinė amely magában foglalja a lexikai helyettesítést (lexikai helyettesítő elemeket; angl. lexical substitutions) (bővebben lásd Androutsopoulos 2000: 521–522). A műfaj sajátosságai miatt substitutions) ir grafemų substituciją (grafemų pakaitalus; angl. grapheme természetesen nem minden, a fanzinszövegekben alkalmazott stratégia lehet értékes az írott dialektalizmus elemzése szempontjából. Ez például a homofonikus helyesírásra is igaz. A lexikai helyettesítés megvalósításakor bizonyos szavak vagy szószegmensek helyett homofon szavakat vagy számjegyeket írnak le; például a németben az 1-es számjegy az /ain/ szótagot helyettesíti az ‘Eintritt’ szóban – 1-tritt (lit. belépés) (Androutsopoulos 2000: 522). Mindazonáltal az ilyen módszertani megközelítés egyes elemei hasznosak lehetnek a szerzői dialektális grafolektus újbóli vizsgálata során is. Természetesen hozzá kell tenni, hogy D. R. Preston hármas és J. K. Androutsopoulos hatos nem szabványos helyesírási rendszereinek6 összevetésekor tárgyi megfelelés is rögzíthető, vö. az úgynevezett dialektus-átírásnak kapcsolatai vannak 5 A fanzinok különböző szubkultúrák szakosodott sajtótermékei (vö. Liubinienė 2009: 199–220). 6 J. K. Androutsopoulos, akárcsak D. R. Preston, csak bemutatta a rendszereket, ezek azonban nem az ő szerzői modelljeik; a kutatók a kutatási hagyományokat és eseteket foglalták össze. DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIūNAITĖ. A szerzői dialektális grafolektus és percepciós lehetőségei 63 3. ÁBRA. A dialektuskód használatának és percepciójának tapasztalati lehetőségei Külön megjegyzendő a helyességi értékelésekkel kapcsolatban. El kell ismerni bizonyos módszertani hibát e feladat megfogalmazásában. A vizsgált személyek számára nem pontosították, hogy az írás helyességének értékelését kérik-e tőlük, ezért különösen ez az értékelés egyaránt összefüggésbe hozható a dialektuskóddal általában kapcsolatos elvi állásponttal, valamint a nem szabványos helyesírással kapcsolatos állásponttal. Így csak azt lehet 64 BENDRINĖ KALBA | 95 Geoffrey Leech és Mick Short terminusaival (Leech, Short 2007: samprotauti, kad tiriamosios taip kritiškai vertinti tekstus galėjo ir dėl, 135), írástudatlan helyesírás. A cikk 2.1. fejezetében megkezdett, a nyelvjárási grafolektussal lejegyzett szövegek olvashatóságára és megértésére vonatkozó diskurzust folytatva mindazonáltal el kell ismerni, hogy a nyelvjárásiságot közvetítő dialektusátírás a nyelvjárási kód tapasztalatával nem rendelkező, illetve csekély percepciós tapasztalattal rendelkező személy számára csak részben küzdhető le. Természetesen, ahogyan Gladis Massini-Cagliari megjegyezte, „[M]inden beszélő szükségszerűen anyanyelvének „poliglottja” (Massini-Cagliari 2004: 16)8. Mindazonáltal, bár holisztikus szempontból a mondatok jelentése érthető, a dialektusról a köznyelvre készült fordítások nem teljesen pontosak (lásd a 2. táblázatot). A dialektusfordítás pontosságát, illetve pontatlanságát az egyes megkülönböztető és jellegzetes panevėžysi sajátosságok perspektíváján keresztül értékeltük (lásd a 3. táblázatot). Így a lefordított mondatokban a dialektusátírás köznyelvi rekonstrukciójának változatossága volt megfigyelhető. 8 Így ír a brazíliai nyelvi helyzetet vizsgáló kutatónő – a portugál nyelvet és a 200 4. ÁBRÁT kitų gyvuojančių kalbelių (tarp kurių 170 vietinių kalbelių-dialektų) santykius: kiekvienas gimtakalbis, išmokęs savo kalbą, išmoksta skirti ir kalbos variantus, kiekvienas kalbėtojas būtinai yra gimtosios kalbos „poliglotas“, be to, gimtakalbis žino, kurie posakiai priklauso jauniems asmenims, kurie tinka tik neoficialioms situacijoms ir t. t. (Massini-Cagliari 2004: 3–23). elemző. A nyelvjárási grafolektusban rögzített szövegek értékelése DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 65 2. TÁBLÁZAT. A dialektus fordításai köznyelvre VizsgáltElső részlet. Na, és szedd össze azokat az almácskákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, nem maradt-e még sok a fán (Na, és szedi/szedegeti azokat az almácskákat. Felemeltem a fejem, hogy megnézzem, maradt-e még sok a fán). Második töredék. Olyan időket élünk, amelyeket mindannyian egyre inkább várunk. Talán nem minden időszakot, hanem az egész életet (Olyan időben élünk, amelyet egész évben a legjobban várunk. Talán nem egész évben, hanem egész életünkben). 1. 2. 3. ADG_M01 Almát szedek. Felemeltem a fejem, hogy megnézzem, maradt-e még sok a fán. Olyan időket élünk, amikor minden évet egyre inkább várunk. Talán nem egy év, hanem egy egész élet. ADG_M02 Hát csak gyűjtögeti azokat az almácskákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, maradt-e még sok a fán. Gyvenam tame laike, kurio visus metus labiausiai laukiam. Gal ne visus metus, o visą gyvenimą. ADG_M03 Hát csak gyűjtögetem azokat az almácskákat. Felemelem a fejem, hogy megnézzem, maradt-e még sok. Abban az időben élünk, amikor minden évvel egyre jobban várjuk. Talán nem minden évet, hanem egy egész életet. ADG_M04 Hát csak gyűjtögeted azokat a bogárkákat. Pakėlė galvą pažiūrėti, ar dar daug ant medžių likę. Abban az időben élünk, amelyre egész évben a legjobban vártunk. Talán nem egész évben, hanem egész életünkben. ADG_M05 Na, vedd a kezedbe azokat az almácskákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, maradt-e még sok a fán. Abban az időben élünk, amelynek egész metus labiausiai laukiam. Gal ne visus metus, o visą gyvenimą. ADG_M06 Na, és szedd össze azokat az almákat. Emeld fel a fejed, nézd meg, hogy dar daug ant medžio likę. Abban az időben élünk, amikor egész évben a holnapot várjuk. Talán nem minden évet, hanem az egész életet. ADG_M07 Felemeltem a fejem, hogy élünk-e, amikor még mindig sok megnézzem, vajon Abban az időben maradt a fán. ezt vártuk leginkább egész évben. Talán ne visus metus, o visą gyvenimą. ADG_M08 Nos, és szedem azokat az almákat. Pakėliau galvą pažiūrėt ar dar daug ant medžio liko. Abban az időben élünk, amelyet egész évben nagyon várunk. Talán nem minden évet, hanem az egész életet. ADG_M09 Nos, és szedegeti azokat lius. Pakėliau galvą pažiūaz almákat, vajon sok maradt-e még a fán. Abban az időben élünk, amikor egyre inkább várjuk az éveket. Talán nem az egész időt, hanem az egész életet. 66 KÖZNYELV | 95 1. 2. 3. ADG_M10 Na, szedd azokat az almákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, maradt-e még sok a fán. Abban az időben élünk, amelyben metus labiausiai laukiam. Gal ne visus metus, o visą gyvenimą. mindent ADG_M11 Na, és érnek azok a kis almák. Felemeltem a fejem, hogy dar daug ant medžio liko. megnézzem, hogy Abban az időben élünk, amelyet minden időben a leginkább várunk. Talán nem minden időben, hanem egész életünkben. ADG_M12 Na, és szeded azokat az almácskákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, maradt-e még sok a fán. Abban az időben élünk, amikor mindig várunk valamire. Talán nem egész éveken át, hanem egész életen át. ADG_M13 Na, és szeded azokat az almákat. Emeld fel a fejed, hogy megnézd, maradt-e még sok a fákon. Olyan időben élünk, amelyben egyre inkább az éveket várjuk (?) Talán nem az egész éveket, hanem az egész életet. ADG_M14 Na, és szedni azokat az almákat. Felemelte a fejét, hogy megnézze, sok maradt-e a fán. Abban az időben élünk, amelyre egész évben a legjobban vártunk. Talán nem egész évben, hanem Pakėliau galvą pažiūrėt ar dar daug ant medžio likę. egész életünkben. ADG_M15 És a kezében van az a darab. Abban az időben élünk, amelyre egész évben jobban várunk. Talán nem egész Pakėlė galvą pažiūrėti, ar dar daug ant medžio likę. évben, hanem egész életünkben. ADG_M16 És akkor gyűjtögette az ne visus metus, o visą gyvenimą. almácskákat. Egy bizonyos időszakban élünk, amelyre egész dar daug ant medžių likę. évben a legjobban várunk. Talán ADG_M17 Leszedtem azokat az visus metus, o visą gyvenimą. almácskákat. Felemeltem a fejem, obuolėlius. Pakėlė galvą hogy megnézzem, Abban az időszakban élünk, amelyet egész évben a legjobban várunk. Talán nem ADG_M18 Hát szedi (összeszedegeti), hogy megnézze, maradt-e még sok a fán. Gyvenam tame laike, kurio visus metus labiausiai laukiame. Gal ne visus metus, o visą gyvenimą. ADG_M19 Na ir renku tuos obuolėlius. Pakėliau galvą pažiūnézni, maradt-e még sok a fán. Abban az időszakban élünk, amelyet egész évben a legjobban ne visus metus, o visą gyvenimą. várunk. Talán ADG_M20 Hát szedi azokat az almákat. Felemelte a dar daug ant medžio likę. fejét, hogy megnézze, hogy Abban az időszakban élünk, amelyben ne visus metus, o visą gyvenimą. DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ. Szerzői nyelvjárási grafolektus és annak percepciós lehetőségei 67 3. TÁBLÁZAT. A dialektus szerzői grafolektusával közvetített megkülönböztető sajátosságok percepciója és fordítása Tiriamoji ronkij ← rankioj(a) galvo ← egész évben a legjobban várunk. Talán a fejét likė ← likę viso gyvenimo ← visą gyvenimą viss mets ← visus metus ADG_M01 összeszedem a fejem, az egész életből minden évből ADG_M02 összeszedem a fejem, az összeszedem a fejem, az egész életből minden egész életet, minden évet, minden évet ADG_M03 évből ADG_M04 összeszeded a fejed, az egész életet, minden évet, minden évet ADG_M05 a kezet, a fejet, az egész életet, minden évet, minden évet ADG_M06 szedd össze a fejed, az egész életből minden évet, minden évet kellőképpen ADG_M03 összeszedem a minden évből fejem, az egész életből ADG_M04 összeszeded a minden évet, minden évet fejed, az egész életet, ADG_M05 a kezet, a fejet, évet, minden évet az egész életet, minden ADG_M06 szedd össze a minden évet, minden fejed, az egész életből évet ADG_M07 – a fejet életében mindig évről hátrahagyva egész évre ADG_M08 összegyűjtöm hátramaradt, minden a fejet, az egész élet évben, évekig ADG_M09 gyűjtögeti a fejet, az egész élet hátramaradt, évekig, az egész idő alatt ADG_M10 gyűjtsd a fejet, hátramaradt, minden egész életében évben, éveken át ADG_M11 érik a fejet, hátramaradt, minden egész életében időben, időkön át ADG_M12 gyűjtöd a fejet, egész életében hátramaradt, mindig (?) minden időben ADG_M13 gyűjtöd a fejet, hátramaradt, egyre az egész élet inkább, évről évre ADG_M14 fejet gyűjteni, hátramaradt, minden egész életében évben, éveken át ADG_M15 a fejét tartva egyes évben a fejét egész életében minden 68 KÖZNYELV | 95 Tiriamoji ronkij ← rankioj(a) galvo ← likė ← likę viso gyvenimo ← visą gyvenimą viss mets ← visus metus ADG_M16 a fejét életében minden egyes gyűjtötte, egész évben ADG_M17 összegyűjtöttem minden egyes évben a fejét, egész életében ADG_M18 a fejét (éveken gyűjti, egész át életében mindet gyűjti) ADG_M19 a fejét minden egyes évben gyűjtöm, egész életében ADG_M20 a fejét gyűjti, egyes évben egész életében minden Összefoglalható, hogy a keleti aukštaitis nyelvjárás megkülönböztető sajátosságait – a panevėžiškiai számára jellemző, az an diftongusnak megfelelő on változatot – a nyelvjárási átírásból a köznyelvbe pontosan három vizsgált személy fordította át. A legpontosabban – az ADG_M09 vizsgált személy, aki a rankioja alakot írta át; az ADG_M18 pontosításként ezt jegyezte le: renka (rankioja). Az ADG_M10 vizsgált személy által lejegyzett rankiok alakot értékelve hozzá kell tenni, hogy bár az on megfelelő rekonstrukciója nem bizonyult bonyolultnak, a vizsgált személy a mondatot kissé pontatlanul értette, mivel nem ismerte fel a nyelvjárási grafolektussal lejegyzett igealakot. Feltételezhető, hogy a ranką (ADG_M05), illetve rankoj (ADG_M15) rekonstrukciós változatok is az an→on megfelelő pontos kiolvasását mutatják, azonban a ronkij lejegyzés azok számára, akik nem képviselői a vizsgált nyelvjárási kódnak, leküzdhetetlen. Említettük, hogy a nyelvjárási grafolektussal való íráskor feltételezik, hogy a címzett kellően kompetens lesz, és ha ez nincs így, a kiolvasás kissé hibás. Feltételezhető, hogy ebben az esetben is ez történt. A megértés szempontjából a renku, renki, rinkti változatok sem tekinthetők hibásnak; feltételezhető, hogy ez inkább a holisztikus percepció kérdése, a szó egészként ismerhető fel. A grafolektus szerző-informátor az ą és ę hangzónyelvjárási megfelelőinek – a beszűkült hangoknak – a közvetítésére az o és ė grafémákat használja; a percepció céljára adott mondatokban a vizsgált személyeknek a köznyelv megértéséhez és átírásához ezek a szavak álltak rendelkezésükre: galvo, likė és viso gyvenimo. A kutatás valamennyi résztvevője pontosan rekonstruálta az ą-t az o hangzónyelvjárási változatból – galvą←galvo. A vizsgált személyek 65%-a pontosan rekonstruálta – likę, a vizsgált személyek 35%-a pedig liko alakot írt le. 95% szintén pontosan írta le köznyelven DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIūNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 69 A vizsgált személy egyáltalán nem értette a kalba visą gyvenimą, tik viena tiriamoji paliko viso gyvenimo. ADG_M13 második értékelt részletet (lásd a 2–3. táblázatot). A magánhangzó-redukció eseteit a viss mets kifejezésben a vizsgált személyek 55%-ának sikerült pontosan visszaállítania a köznyelvbe (2–3. táblázat). Feltételezhető, hogy a többi vizsgált személynek hiányzott valamiféle jelöltség. Feltételezhető, hogy azokban az esetekben, amikor következetesen lehet támaszkodni a köznyelv írásrendszerére, a nyelvjárási grafolektus pontosabban érthető, a végződések redukciójának eseteiről azonban ez nem mondható el. Mindazonáltal összességében értékelve el kell ismerni, hogy kommunikációs szempontból a vizsgált esetben a szerzői nyelvjárási grafolektus töredékei a vizsgálatban részt vevők számára informatívak voltak. KÖVETKEZTETÉSEK A szerzői nyelvjárási grafolektusnak a beszélt nyelvjárásiasság közvetítése és lejegyzési megoldásai, valamint a percepció szempontjából végzett vizsgálata alapján a következő összegző megállapítások fogalmazhatók meg: 1. A keleti felső-aukštaitiszi panevėžiškiai nyelvjárás alcsoportjának szerző-informátora által használt nyelvjárási grafolektus meglehetősen principu, morfologiniu principu remiamasi tais atvejais, kai kalbama apie pozicinius kiekybinius balsių pokyčius; atskirose žodžio formose atsirandantis įvairavimas rašte nėra fiksuojamas. Autorė-informantė remiasi bendrinei kalbai būdingu grafemų inventoriumi – specifiniams panerendszeres – a fonetikus átírás elsősorban a vėžiškiai hangok tükrözésére épül; új grafémákat sem nem alkot, sem nem kölcsönöz más nyelvek ortográfiai készleteiből. 2. A szerző-informátor nyelvi szülőföldjén a hangsúly visszahúzódása gyakran a végződések redukciójának egyik oka, azonban ha az írásban sem a hangsúlyt, sem pedig a magánhangzó kiesése után megmaradó mássalhangzó palatalizációját nem jelölik, az olvasó, különösen ha a litván nyelv egy másik változatát (nyelvjárásit vagy köznyelvit) képviseli, számára túlságosan nehézzé válik annak egyértelmű meghatározása, hogy a szerző-informátor milyen grammatikai formát rögzített. Ezt a percepciós vizsgálat is feltárta. A szerzői nyelvjárási grafolektus percepciós vizsgálatának résztvevői számára, szociolingvisztikai portréjukat értékelve, az aktív használat szempontjából a nyelvjárási kód inkább idegen, mint saját, ugyanakkor lehetőségük nyílt a beszélt nyelvjárási kód percepciós tapasztalatának megszerzésére. Mindazonáltal, jóllehet a szerzői nyelvjárási grafolektus holisztikus szempontból érthető volt számukra, teljesen pontosan nem sikerült lefordítani köznyelvre. A dialektus átírásának (mind az első, mind a 70 KÖZNYELV | 95 és a második vizsgált részlet) változatos köznyelvi fordítása feltárja az írott nyelvjárásiasság kommunikációs korlátozottságát. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem a szerzői nyelvjárási grafolektus kritikai értékelése, mivel a kommunikációs korlátozottságnak nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak. A nyelvjárási grafolektus elkülönítően jelöl, más szóval a változat közösségének határain kívül félreértett vagy részben megértett nyelvjárási grafolektus a közösségen belül teljes értékű kódként működik (működhet), amelyre még bizonyos önszabályozás is jellemző. Természetesen ebből a szempontból az írott nyelvjárásiasság kutatását ki kell terjeszteni és el kell mélyíteni. 3. A vizsgált eset példáján meg lehet alapozni az egyszerű egyéni közösségi tag szerepével kapcsolatos felismeréseket egy konkrét nyelvjárási kód életképességének történetében. A szerző-informátor egy bizonyos stingdytas“ panevėžiškių tarmiškumas, reprezentuojąs ir skiriamąsias, ir būdingąsias ypatybes, nebūtinai yra stebimojo laiko tarminio kodo gyvybingumo paliudijimas, nors tokį vertinimą grįstų tame pačiame disortográfiai döntése révén a „sukurso” töredékében egymás mellett léteznek a nyelvjárási és a nem nyelvjárási sajátosságok, mivel úgy írnak, ahogyan ejtenek, az ejtés pedig változó. Mindenesetre el kell ismerni, hogy a lokális, vagyis a közösségben (akár annak csak egy része számára) hozzáférhető – a vizsgált esetben a Facebook olvasása révén megvalósuló – nyelvjárási sajátosságok „konzerválása”, ellentétben például a nyelvjárási szótárakkal, hatással lehet a sajátosságok terjedésére. Természetesen az ilyen feltevések megerősítéséhez szélesebb körű kutatásokra van szükség. LITERATūRA Adamson Sylvia 1999: Literary Language. – The Cambridge History of the English Language 4, szerk. S. Romaine, Cambridge, Egyesült Királyság: Cambridge University Press, 589–692. Aliūkaitė Daiva, Jaroslavienė Jurgita, Meiliūnaitė Violeta 2014: Az anyaggyűjtés elméleti alapjai. A kérdőívek (kérdésívek) összeállításának alapelvei. – A 21. század eleji litván nyelvjárások: geolingvisztikai és szociolingvisztikai kutatás (térképek és kommentárjaik), szerk. D. Mikulėnienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Briedis, 49–62. Aliūkaitė Daiva, Meiliūnaitė Violeta 2022: Tarminiai grafolektai XXI amžiaus pradžioje kaip tarminių kodų gyvybingumo ir tęstinumo apkifejezés. – Verbum 13, 1–15. Androutsopoulos Jannis K. 2000: Nem standard helyesírás a médiában Texts: The Case of German Fanzines. – Journal of Sociolinguistics 4, 514–533. DAIVA ALIUKAITĖ, VIOLETA MEILIūNAITĖ. A szerzői nyelvjárási grafolektus és percepciós lehetőségei 71 Balčiūnienė Asta, Meiliūnaitė Violeta, Rinkauskienė Regina 2019: A kupiškėnai, uteniškiai és panevėžiškiai peremvidéki nyelvjárások a XXI. században, Klaipėda: a Klaipėdai Egyetem kiadója. Barton David 2007: Írásbeliség: Bevezetés az írott nyelv ökológiájába Language, 2nd ed., Oxford, UK: Blackwel. Beal Joan C. 2006: Nyelv és régió, London, New York: Routledge. A standard Blanchet Philippe, Armstrong Nigel 2006: The Sociolinguistic Situation of ‘Contemporary Dialects of French’ in France Today: An Overfrancia dialektalizációjáról szóló újabb hozzájárulások áttekintése. – French Language Studies 16, 251–275. Bowdre Paul Hull Jr., 1964: A szemnyelv vizsgálata: doktori disszertáció, Florida: University of Florida. Chambers Jack K. 2000: Region and Language Variation. – English WorldWide 21, 169–199. Chambers Jack K., Trudgill Peter 2004: Dialektológia, 2. kiadás, Cambridge: Cambridge University Press. Girdenis Aleksas 2001: Az egész litván nyelv! – Kalbotyros darbai 3, Vilnius: a Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet, 456–469. Inoue Fumio 2022: Stílus, presztízs és kiemeltség a folyamatban lévő nyelvváltozásban. – Handbook of Japanese Sociolinguistics 8, szerk. Y. Asahi, M. Usami, F. Inoue, Berlin, Boston: De Gruyter Mouton, 113–149. Labov William 2006: Az angol nyelv társadalmi rétegződése New York Cityben, 2. kiadás, Cambridge: Cambridge University Press. Leech Geoffrey, Short Mick 2007: Style in Fiction: A Linguistic Inrinės grupės tapatybės kodai. – Grupės ir aplinkos: tarpdisciplininis mokslo darbų 1, Kaunas: a Vytautas Magnus Egyetem kiadója, 199–220. gualism and troduction to English Fictional Prose, 2nd ed. Harlow: Pearson Longman. Liubinienė Neringa 2009: Metalo muzikos gerbėjų fanzinai: subkultūLinguistic Prejudice. – Language Policy 3, 3–23. Meiliūnaitė Violeta 2015: Antanas Baranauskas nyelvjárási szövegei – kvázi autentikus szövegek chrestomathiája. Massini-Cagliari Gladis 2004: Language Policy in Brazil: Monolin- – Nyelvtörténeti és dialektológiai problémák 4, szerk. V. Ragaišienė, V. Meiliūnaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 248–258. Meiliūnaitė Violeta 2019: A nyelvjárások vitalitásának dimenziói a XXI. század elején. – Res Humanitariae 26, 50–59. Mikulėnienė Danguolė 2019: A nyelvjárási jellegzetességek nomenklatúrája: a nyelvjárási jegyektől a nyelvjárási jellegzetesség jelölőiig. – Respectus 51–62. Philologicus 35(40), Ong Walter J. 2002: Szóbeliség és írásbeliség: A szó technologizálása, London, New York: Routledge. 72 KÖZNYELV | 95 Preston Dennis R. 1985: A Li’l Abner-szindróma: A beszéd írott ábrázolásai. – American Speech 60(4), 328–336. Preston Dennis R. 1999: Bevezetés. – Handbook of Perceptual Dialectology 1, szerk. D. R. Preston, Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, XXXIV–XXXV. Redling Erik 2006: „A dialektusról szólva”: Charles W. Chesnutt Conjure Tales című művének fordítása a jelentésadás posztmodern rendszereibe, Würzburg: Königshausen. Sankoff Gillian 2006: Életkor: látszólagos idő és valós idő. – Elsevier Nyelv és nyelvészet enciklopédiája 1., szerk. K. Brown, 2. kiadás, Oxford: bibliográfia. – Elsevier, 110–116. Schrambke Renate 2010: Language and Space: Traditional Dialect GeLanguage and Space. A nyelvi változatosság nemzetközi kézikönyve, 1. kötet: Elméletek és módszerek. HSK A nyelvés kommunikációtudomány kézikönyvei, szerk. P. Auer, J. E. Schmidt, Berlin, New York: Walter de Gruyter, 87–101. Seiler Guido 2010: Investigating Language in Space: Questionnaire and Interview. – Language and Space: An International Handbook of Linguistic Variation 1: Theories and Methods. HSK A nyelvés kommunikációtudomány kézikönyvei, szerk. P. Auer, J. E. Schmidt, Berlin, New York: Walter de Gruyter, 512–527. Unseth Peter 2005: A szkriptek és nyelvek választása közötti szociolingvisztikai párhuzamok. – Written Language & Literacy 8(1), 19–42. A Van Keymeulen Jacques 2018: The Dialect Dictionary. – The Handbook dialektológia (Blackwell Linguistics Handbookok) című kötetben, szerk. Fej. Boberg, J. Nerbonne, D. Watt, Hoboken NJ: John Wiley & Sons, 39–56. Gauta 2022 11 25 Elfogadva: 2022. 12. 30. DAIVA ALIŪKAITĖ, VIOLETA MEILIŪNAITĖ A SZERZŐI DIALEKTUS GRAFOLEKTUSA ÉS ÉSZLELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Summary This article discusses a study of written dialecticism, conducted in order to assess how the authorial grapholect conveys oral dialecticism and to analyse the spelling choices made by the author. The dialectal discourse used for this study consists of a number of Facebook posts published in a dialectal grapholect by a female