Lietuvių kalbos vištos, gaidžio, viščiuko pavadinimai ir jų motyvacija

156 benDRinė kaLba | 96 ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ Lietuvių kalbos institutas oRciD azonosító: orcid.org/0009-0003-4998-9657 kuTatási iRányok: lexikai szemantika, etnolingvisztika, kognitív nyelvészet. Doi: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.08 A litván nyelv tyúk-, kakasés csibemegnevezései és motivációjuk ESMINIAI ŽODŽIAI: motyvacija, sinonimas, zoonimas, višta, gaidys, viščiukas. összefoglaló szemantikai szempontból vizsgálva a litván nyelv tyúk-, kakasés csibemegnevezései a zoonimák tematikus csoportjának gazdag alcsoportját alkotják: különböző értelmező, nyelvjárási és speciális lexikográfiai forrásokból mintegy 200, közös hiperonimával nem rendelkező lexéma került rögzítésre. onomaziológiai szempontból vizsgálva a motivált megnevezések a vizsgált lexémák 98 százalékát alkotják. A tanulmány komplex módon elemzi a litván nyelv tyúk-, kakasés csibemegnevezéseit, olyan lexikai egységekként értékelve őket, amelyek közvetíthetik a megnevezett madár kategorizációját, más realitásokkal való kapcsolatát, valamint a nyelvhasználó hozzáállását. A vizsgált lexémák szisztematikus elemzése több kategória konceptuális jegyeit emeli ki: axiológiai, kognitív, asszociatív és etnokulturális jegyeket. absztrakt Szemaziológiai szempontból a tyúk, kakas és csirke litván elnevezései a zoonimák tematikus csoportjának gazdag alcsoportját alkotják: különböző értelmező, dialektológiai és speciális lexikográfiai forrásokban mintegy 200, közös hiperonima nélküli lexémát azonosítottak. Onomasziológiai szempontból a motivált elnevezések a vizsgált lexémák 98 százalékát teszik ki. a tanulmány átfogóan elemzi a tyúk, a kakas és a csirke elnevezéseit a litván nyelvben, olyan lexikai egységekként közelítve hozzájuk, amelyek közvetíthetik az így elnevezett madár kategorizációját, valamint a nyelvhasználó nézőpontjából más valóságokhoz való viszonyát. a vizsgált lexémák szisztematikus elemzése a fogalmi jegyek több kategóriáját emeli ki: axiológiai, kognitív, asszociatív, etnokulturális. ŽyDRūnė šaLaviejūtė. A litván nyelvben a tyúk, kakas, csibe elnevezései és motivációjuk 157 Bevezetés a tyúk, a kakas és a csibe a litván folklór és frazeológia elválaszthatatlan részei (jasiūnaitė 2010: 322–323). E háziszárnyas elnevezései nyomot hagytak a toponimákban (balsys 2020: 21), valamint a növények (gritėnienė 2006), gombák (Lubienė 2015), az ember fizikai és szellemi tulajdonságai (Rosinienė 1990; eigirdienė 2016), illetve a természeti jelenségek (Dundulienė, ščmeliovas 1979: 122; jasiūnaitė, konickaja 2003: 47–48) megnevezéseiben. Az állatneveket gyakrabban a konceptuális metaforák forrástartományaként elemzik (būdvytytė-gudienė és mtsai 2014), az ellentétes irányú kutatások, vagyis azok, amelyek feltárnák, hogy a megnevezési folyamatban milyen realitásokkal társítják az állatokat, nem gyakoriak (smetona 2015; šalaviejūtė 2022). Az onomaziológiai zoonimarendszer kevés figyelmet kap. A litván és más nyelvek lexikájának kutatói valamely tematikus csoport terjedelmét, rendszerszerű kapcsolatait és motivációs problémáit csak rendkívül ritkán vizsgálják. Azok a daulikszikai egységek, amelyek képesek közvetíteni a megnevezett madár kategorizációját, más realitásokhoz való viszonyát, valamint a nyelvhasználó hozzáállását. A kutatás célja a tyúk, a kakas és a csirke litván nyelvi giau dėmesio skiriama paskirų zoonimų frazeologijai, konceptualiosioms metaforoms (nilsen 1996; De la cruz cabanillas, martínez 2006; goatly 2006; górecka-smolińska, kleparski 2011 ir kt.). šio tyrimo objektas – lietuvių kalbos zoonimų teminės grupės vištos, gaidžio ir viščiuko pavadinimai. Į pavadinimus žvelgiama kaip į tokius megnevezéseinek szemantikai kapcsolatait feltárni, valamint az általuk reprezentált konceptuális jegyek meghatározása. A célkitűzés a következő feladatok megvalósításával érhető el: 1) különböző litván nyelvi szótárakból kiválogatni a tyúkot, a kakast és a csirkét megnevező zoonimákat; 2) meghatározni a tyúk, a kakas és a csirke megnevezései tematikus alcsoportjainak kiterjedését; 3) a tyúk, a kakas és a csirke megnevezéseit szinonimasorokba csoportosítani; 4) szinkrón módon meghatározni a motivált és nem motivált lexémák viszonyát; 5) meghatározni a lexémák szemantikai kapcsolatait és az általuk reprezentált konceptuális jegyeket. Az elemzéshez a komplex nyelvészeti kutatás módszertani gyakorlata kerül alkalmazásra, amelynek során egy tematikus csoport tagjainak szemantikai jegyeit a lexémák szemaziológiai és onomasziológiai szintű vizsgálatával határozzák meg. A lexémák szemaziológiai és onomaziológiai szemantikai jegyeit a megnevezett konceptusra jellemző jegyeknek is tekintik. A kognitív szemantika perspektívájából szemlélve a jelentés a konceptus aktualizált része, tehát minden egyes nomináció a konceptus bizonyos (a konceptusra jellemző) jegyeit tükrözi (gudavičius 2009: 51). 158 köznyelv | 96 Az elemzés koncentrikus elv alapján történik, a nyelvi rendszert alulról vizsgálva. A potenciális lexémákat különböző forrásokból választják ki. A kiválasztott megnevezéseket szinonimasorokba1 csoportosítják, így meghatározzák a lexikai rendszerben rögzített, vizsgált konceptus legkisebb kategorizációját. A lexémák szemantikai (hiperonim–hiponim, ekvonim, képzési, poliszém) kapcsolatait vizsgálják. A szintagmatikus kapcsolatok elemzését kiegészítő jelleggel alkalmazzák. Arra az elméleti álláspontra támaszkodnak, hogy a paradigmatikus kapcsolatok vizsgálata megbízható módja a vizsgált konceptus egyes jegyei meghatározásának (vö.: bartmiński 2010: 119–122; Rutkovska ir kt. 2017: 31; bogdzevič 2019: 69). A vizsgált elnevezések fő forrása a Litván nyelv szótára (LkŽe). Az anyagot kiegészítették a Mai litván nyelv szótárának (DLkŽ8e), a Standard litván nyelv szótárának (bLkŽ), valamint a žemaičių, dél-aukštaičių, nyugat-aukštaičių és kelet-aukštaičių nyelvjárásokat reprezentáló 13 nyelvjárási szótár2 adataival. Továbbá felhasználták a litván nyelv lexikáját rendszeresen közvetítő elektronikus kiadványokat is: a Litván nyelv rendszerszótárát (sistŽe) és a Szinonimaszótárt (sŽe). Mindenekelőtt azt a feladatot kell megoldani, hogy megállapítsuk, hány elnevezése van a litván nyelv rendszerében egyetlen madárnak (lat. Gallus gallus domesticus, lit. házityúk). A vizsgált lexikográfiai források adatai alapján kijelenthető, hogy a vizsgált csoporthoz mintegy 200 lexéma3 tartozik (beleértve a formai változatokat4 is). A rendszerszerű kapcsolatokat és a szemantikai viszonyokat megvizsgálva megállapították, hogy a tárgyalt madár megnevezésére a litván nyelv rendszerében (nem a tudományos nyelvben) nincs közös hiperonima. A tematikus csoport magját három ekvonima alkotja: a nőstény (vištà), a hím (gaids) és a fiatal egyed (viščiùkas). A definíciók alapján megállapított szemantikai kapcsolataik két konceptuális megkülönböztető jegyet emelnek ki: a nemet és az életkort. Az 1. cikkben nem tárgyaljuk a szinonímia elméleti kérdéseit. Megkülönböztetjük a lexikai és a szóképzési szinonimákat. Lexikai szinonimáknak azokat a nem azonos tőből származó szinonimákat tekintjük, amelyek azonos vagy közeli jelentéssel rendelkeznek. Szóképzési szinonimáknak azokat az azonos tőből származó szinonimákat nevezzük, amelyeknek eltérő szóképző affixaik vannak (a cikkben a kicsinyítő képzős alakokat is ide soroljuk). 2 Lásd a forrásjegyzéket. 3 straipsnyje pristatoma tik apytikrė vištos, gaidžio, viščiuko pavadinimų teminių pogrupių aprėptis. Į tyrimą neįtrauktos neaiškios reikšmės leksemos. Žodynuose teikiamos daugiareikšmės onomatemos išskaidytos į vienareikšmes leksemas, pvz.: koplnas 1 ‘kastruotas gaidys’, koplnas 2 ‘nededanti kiaušinių višta’, viščiùkė 1 dem. ‘višta’, viščiùkė 2 ‘maža ar paaugusi jauniklė višta’. 4 A lexémák formális variabilitását a lexémák fonetikai, akcentológiai és morfológiai szerkezetének elemzése alapján állapítottuk meg. ŽyDRūnė šaLaviejūtė. A litván nyelvben a tyúk, a kakas és a csibe megnevezései és motivációjuk 159 megállapítást nyert, hogy e három ekvonimának formális változatai, szóképzési és lexikai szinonimái vannak. A képzési és lexikai szinonimák leggazdagabb sorát a tyúk elnevezései alkotják (50%), kisebb sorokat pedig a csirke (30%) és a kakas (20%) elnevezései. Az onomasziológiai elemzés segít a világ nyelvi képének rendszerszerű (nagyobb, elvontabb léptékű) rekonstruálásában. A komplex nyelvészeti elemzésből kirajzolódó szemantikai jegyek fokozatosan alapvető kognitív kategóriákba rendeződnek. Az alapvető kategóriák (szemantikai primitívumok, szemantikai molekulák) jegyzékét más kutatók meglátásai (Wierzhbicka 2013; goddard, Wierzhbicka 2014; goddard 2018) és a vizsgált anyag alapján határozzuk meg. A tanulmányban módszertanilag úgy választottuk meg a megközelítést, hogy az elnevezéseket szemantikai kapcsolataik szerint tárgyaljuk. A vizsgált madár elnevezéseinek onomasziológiai struktúráját úgy írjuk le, hogy kisebb, a tyúk, a kakas és a csirke tematikus alcsoportjaira5 osztjuk őket. Igyekszünk kiemelni fő fogalmi differenciális és/vagy közös jegyeiket. 1. A tyúk elnevezései 1.1. sŽe itt 3 megnevezés szinonimasora szerepel: vištà, pùtė, pùlė. A sistŽe 13 szinonimából álló sor szerepel: vištà, vištáitė, viščiõtė, pùtė, pùlė, vištapalaikė, perẽkšlė, perẽklė, kvàksė, kvàkšė, kvakšlė, kvarkšlė, kverkšlė. A vizsgált lexikográfiai források adatai alapján a višta a litván nyelv rendszerében igen változatosan van megnevezve. A lexikográfiai forrásokból csaknem száz (95) lexéma került elő a tyúk megnevezésére. A vištà lexéma – a tyúk megnevezéseinek tematikus csoportjában domináns elem; az értelmező szótárak definícióiban így határozzák meg: ‘tojásért és húsért tartott házi madár (Gallina)’ LkŽe, DLkŽ8e, DnŽ 555, DrskŽ 465, DvŽ ii 538, kzRŽ ii 514, kpŽ iv 888, LzŽ 290, PPaŽ ii 782, švŽŽ ii 459, znŽ iii 692, ztŽ 779, valamint ‘tojásért, húsért és tollért tartott fácánféle madár (Gallus gallus domesticus)’ vdškŽ 901, pvz. Vištàs laiko, tų kiaušinių – tik valgyk LkŽe; Vštų turu dvidešimt, tai kiaušinukų turu LkŽe; Va ligonį turiu, tai vštą papjausiu LkŽe; Megvágtad a tyúkot, akkor mint az alma – tele van zsírral LkŽe; A libahús nem olyan finom, mint a tyúké, a tyúké finomabb LkŽe; A hús olyan, mint a tyúké LkŽe. 5 A tematikus csoport valamennyi tagjának egy kisebb alcsoporthoz való tartozását megalapozni nehéz a lexikai szemantikai rendszerre jellemző határdiffúzió miatt. 160 benDRinė kaLba | 96 A vištà lexéma a nem motivált nomináció típusához tartozik6. A nyelvi rendszerbe való bekerülése alapján a belső nomináció módjának lexémája, amely a keleti balti kronológiai réteghez tartozik. ahogyan az etimológusok munkáiban szerepel, a lexéma eredete nem világos. A klasszikus értelmezés a motiváció etimológiai jegyére utal: „az, amely házi”. Kísérletet tesznek arra, hogy a kizárólag a litván és lett (vö. lat. vista) nyelvekre jellemző, a házimadár nőstényének megnevezését az óind viç- ‘ház’ szóval, az indoeurópai *ueik - : uik - ‘ház, település’ tövekkel hozzák kapcsolatba, ekként rekonstruálva a szemantikai fejlődést: ‘ház’ → ‘házimadár’ → ‘tyúk’ (buck 1949: 176; LeW 1266; sabaliauskas 1990: 153; sejL 2057). A tyúk valamennyi többi rögzített megnevezése a motivált nomináció típusába tartozik. A motivált megnevezések nagy részét a nyelvjárási lexika alkotja. 1.2. Az első csoport – képzett szinonimák (25). A vštos képzett szinonimái axiológiailag jelöltek. A pozitív konnotáció a kicsinyítő képzők származékaiban tükröződik7: viščiùkė 1 DvŽ ii 538, viščitė 1 LkŽe, DvŽ ii 538, vištáitė 1 PPaŽ ii 783, DvŽ ii 539, LzŽ 290, vištẽlė 1 LkŽe, DLkŽ8e, DvŽ ii 539, švŽŽ ii 459, vdškŽ 901, vištùkė 2 PPaŽ ii 783, višttė / višttė 2 DvŽ ii 540, vdškŽ 901, vištka 1 LkŽe. Pl. : Milyen jó kiscsirke! LkŽe; Szép kiscsirke LkŽe; Ez egy szép jérce: kövér, kicsike, a feje piros LkŽe. néhány képzős származékszó és egy összetétel fiatal, megnőtt, de még nem teljesen kifejlett tyúkot nevez meg, és kiemeli a tyúk életkorának fogalmi jegyét: viščiõkė LkŽe, vdškŽ 900, viščiõtė LkŽe, kltŽ 410, kpŽ iv 884, viščiùkė 2 LkŽe, DvŽ ii 538, viščitė 2 LkŽe, vištáitė 2 LkŽe, DLkŽe, DrskŽ 465, DvŽ ii 539, kzRŽ ii 514, znŽ iii 692, vištkė LkŽe, krtnŽ 489, vištka 2 ztŽ 780, pùsvištė LkŽe, DLkŽe, švŽŽ ii 118. Például : A kis jérce egészen kicsi, a viščiõtė pedig már félig tyúk LkŽe; A viščiotėket mind megtartjuk, talán jobbak lesznek az öregebbeknél LkŽe; Tizenkét csirkét és egy kakast neveltem fel LkŽe; Megnő, és jó tojótyúk lesz LkŽe; Az én félig kifejlett tyúkom már jó, hamarosan tojni kezd LkŽe. A tyúk egyéb képzett szinonimái negatív konnotációjúak (a szótárakban a meghatározások megadásakor a menk. rövidítéssel jelölik), ezekkel rossz, hitvány tyúkot neveznek meg: vištna LkŽe, vštapalaikė LkŽe, kpŽ iv 890 / vštpalaikė LkŽe, krtŽ 489. Például. : A vištnos [a céklát] eszik – nincs bekerítve LkŽe; Ezek a vštapalaikės az egész kertet felkaparták LkŽe. 6 A nem motivált és a motivált nomináció terminusairól bővebben lásd Lubienė 2015: 24–25. 7 Deminutyvinė priesaga – onomasiologinio lygmens aksiologijos rodiklis, kuris rodo, kad A lexéma axiológiai jegyet hordoz, és eltér a szinonimasor domináns elemétől. A kicsinyítő képzők származékainak termékenysége miatt a szinonimasor nyitott. ŽyDRūnė šaLaviejūtė. A tyúk, a kakas és a csirke litván elnevezései, valamint motivációjuk 161 onomasziológiai szinten. A tyúk valamennyi lexikai szinonimája motivált szó; onomasziológiai struktúrájuk bizonyos szemantikai jegyeket 1.3. antroji grupė – leksiniai sinonimai (65). Didžioji jų dalis turi diferencinių semantinių ir konceptualiųjų požymių, kurie labiausiai išryškėja onorögzít, ezért a szinonimasorban e jegyek alapján csoportosítják őket. A tyúk lexikai szinonimáinak jelentős részét olyan elnevezések alkotják, amelyek szemantikai és onomasziológiai struktúrája e madárra jellemző akusztikai jegyet rögzít (25). Szemantikai szinten a hangot kibocsátó elnevezések konceptuális… Lexikai motivatorių inventorių sudaro bebalsio garso semą turintys garsažodiniai veiksmažodžiai: kakti, kikti, kudakúoti, kvachtúoti, dimo požymis paprastai būdingas perinčios, kiaušinį dedančios vištos pakvagždti, kvaksti, kvakti, kvekšti. Pvz. : Kudėkuoja kudėkuoja vištà i nieko nesudeda LkŽe; Kudakuoja lyg višta, pirmą kiaušinį padėjus LkŽe; Kvaksi kaip višta perùkšlė LkŽe; Vištà kvaksi perėt LkŽe; Vištà kvarkščia, tai pasisodink žąsiokų LkŽe; Kaip ir vištà – vis kirksi ir kirksi LkŽe; Mint a kotkodácsoló tyúk – csak kotkodácsol és kotkodácsol egészség nélkül LkŽe; Most már nincs tojás – mind csupa kotkodácsoló LkŽe; Kotkodácsol a tyúk. Már úgy kotkodácsol, kisgyermekeket akar ztŽ 336. A tyúk elnevezéseinek onomasziológiai szerkezete rögzíti az etnozoológiai fajra jellemző hangokat: °karka LkŽe 8, kudãkė LkŽe, kudãkšlė LkŽe, kudakùtė LkŽe, kvadẽkšlė LkŽe, kvãgždė LkŽe, kvàksė LkŽe; DLkŽ8e, kvaksnas LkŽe, DrskŽ 179, kvãkšė LkŽe, sŽe, kpŽ ii 547, kvakšl LkŽe, kvaktùkė LkŽe, ztŽ 336, DvŽ i 329, kvaktùtė DvŽ i 329, kvaktuchà9 ztŽ 336 / kvaktukà LkŽe, DvŽ i 329, kvárkė LkŽe, kvárkšė LkŽe, kvarkšl LkŽe, DLkŽ8e, sŽe, kpŽ ii 549, kvarkštuõlė LkŽe, kverkšl LkŽe, DvŽ i 330, kverkštùkė LkŽe, krkla / kirklà LkŽe. Például : Nem szeretem ezt a kudãkšlė-t: ha csak valami megzörren, máris kotkodácsol DvŽ i 329; A kvaktùkė kotkodácsol, és a kiscsirkék már hallgatnak rá LkŽe; A kvachtuchà kvachtúoja a ZtŽ 336-ban. A többi, akusztikai jellemzővel rendelkező lexikai szinonima a tyúk hívó hangját utánzó hangszavakból motivált. A lexikai motivátorok leltárát a pùl, pùle, pùt invokatívumok10 alkotják. Ezek rendszerint kedveskedő, pozitív vagy semleges konnotációval rendelkező szinonimák: pùlė LkŽe, sŽe, pùtė LkŽe, DLkŽ8e, sŽe, kzRŽ ii 143, znŽ ii 509, kpŽ iii 401, vdškŽ 637 / putià LkŽe, pùtkė LkŽe, puttė 8 A ° jellel azokat a lexémákat jelölik, amelyek a szótárban hangsúlytalanok. 9 A nyelvjárásokban használt kvachtúoti, -úoja, -ãvo ‘hápogni’ szláv jövevényszóval kapcsolatos ztŽ336. ha a motivéma lexikai motivátora kölcsönszó, a motivéma motiváltnak minősül (vö. Lubienė 2015: 169). 10 invokáció – a háziszárnyasok és háziállatok hívására vagy terelésére szolgáló hangok (zabarskaitė 2009: 92). 162 benDRinė kaLba | 96 LkŽe, krtŽ 331, vdškŽ 637. Pl. : Pul, pul, mano puliùte! LkŽe; Pùtės, pučiùtės, put, put, put! LkŽe. A tyúk elnevezéseinek szemantikai és onomasziológiai struktúrájában fontos helyet foglal el a madár külseje. Az ilyen elnevezések szemantikai és onomasziológiai struktúrájának középpontjában a tyúk testének morfológiájára, pontosabban a tollazatára és testfelépítésére vonatkozó konceptuális jegyek állnak. Öt lexikai szinonima nevezi meg a tualųjį požymį. Leksemų ir leksinių motyvatorių semantika išryškina vištos su žandenomis vaizdą: bakuõtė LkŽe (< ×bãkai ‘žandenos’), papučiõkė LkŽe / papučõkė LkŽe (< papučõkai ‘vištos žandenos’), papùrka ‘višta su žandenomis’ LkŽe, papùžė ‘višta su žandenomis’ LkŽe, apúokas ‘višta su apžėlusiais žandais’ LkŽe (< apúokas2 ‘apačios plaukai, pavilnė, puokas’). tyúkot a benőtt pofák koncepciója alapján, pl. Milyen szépek azok a pofaszakállas tyúkok! LkŽe; A szakállas tyúkok – amelyeknek szakálluk van – jobban tojnak, mint a nagy tarajúak LkŽe. További öt lexikai szinonima onomasziológiai struktúrájának középpontjában a konty ismérvének konceptuális jegye áll: kuõdė LkŽe, kzRŽ i 406, kuõdena LkŽe, kuõdinas LkŽe, kuodùtė LkŽe, kuoduõtė / kuoduõčė švŽŽ i 352. Pl. Kuoduõtė tyúkjaik kontyosak švŽŽ i 352; Ha kontyos lesz a tyúk, kuoduõčė lesz švŽŽ i 352; A kuoduõčė tyúkoknak mindkettőnek sapkája van švŽŽ i 352. Több lexikai szinonima onomasziológiai struktúrája a pelyhes, felborzolt, benőtt, csapzott tollak konceptuális jegyét rögzíti: drskė LkŽe, spùrė LkŽe, šiùrpa LkŽe, pùrė LkŽe, °ražokė LkŽe, tūbõtė LkŽe. Külön elnevezései vannak a rövid, levágott farkú tyúknak: kirptùkė LkŽe, kuksà LkŽe, stùmplė LkŽe; rövid lábú tyúk: lùtė LkŽe, lutkė LkŽe, latùkė LkŽe / °letukė LkŽe. a tyúk testmorfológiájának metaforikus kifejezési esetei is előfordulnak, pl.: a tyúk lexikai vštos szinonimája, a čémpė LkŽe, asszociatív módon összefügg a tyúk benőtt lábának és a fonalból kötött lábbelinek a képével; a madár tarajának és a bokornak az asszociatív képe a következő elnevezésekben rögzül: krūminagavė ‘bokros tarajú tyúk’ LkŽe, rožėtskiautẽrė LkŽe. egy másik csoportot azok az elnevezések alkotják, amelyek lexikai motivátorai a tyúkot a tollazat színének jellemzője alapján nevezik meg: gegužėtė LkŽe, geltõnė LkŽe, kanãpė LkŽe, rabė LkŽe, raibùkė LkŽe. a tarkaságot metaforikusan jelöli a zeziùlė ‘tarka, kendermagos tyúk’ LkŽe (< zeziùlė, zeziùlka ‘kakukk’ ztŽ 790). A kinezikus jegyek jellemzők a következő szinonimákra: klùkštė ‘kotrkodácsoló tyúk’ LkŽe, gužùtė ‘üldözött tyúk’ LkŽe, pagžėlė ‘gyorsan kuporodó tyúk’ LkŽe, ŽyDRūnė šaLaviejūtė. A litván nyelv tyúk-, kakasés csibeelnevezései, valamint motivációjuk 163 tpškė ‘szelíd tyúk’ LkŽe, pszichokinetikus jegy – pasiùtvištė ‘üreglakó tyúk’ LkŽe, pagẽdvištė ‘haszontalan, kárt okozó tyúk’ LkŽe. A tyúk elnevezéseinek nagy részét olyan lexémák alkotják, amelyek szemantikai és onomasziológiai struktúrája rögzíti e házi madárra jellemző funkciókat. A megnevezések lehetővé teszik a tyúk három legfontosabb funkciójának elkülönítését: a tojásrakást, a kotlást, a csibék őrzését és gondozását. A tojásrakás (nem tojásrakás) és a kotlás funkciójának konceptuális jegye explicit és implicit módon több lexikai szinonimában rögzül: dedẽklė LkŽe, DLkŽ8e, bLkŽ, švŽŽ i 110, znŽ i 253, kltŽ 42 / dėdklė LkŽe, gadvištė LkŽe, koplnas 2, nedklė LkŽe, perẽklė / perèklė LkŽe, DLkŽe, sŽe, krtŽ 292, švŽŽ ii 49, kzRŽ ii 72, znŽ ii 375, perẽkšlė / perèkšlė LkŽe, DLkŽ8e, sŽe, kzRŽ ii 72, vdškŽ 544, krtŽ 292, znŽ ii 375, kpŽ iii 146, kltŽ 210, periùkšlė LkŽe / perùkšlė LkŽe, peruõkšlė LkŽe. Pl.: : Ilyen jó tojó tyúk – dedẽklė, kár eladni LkŽe; Hol egy-két tucat tojást hozott, hol pedig egy öreg, tojást nem rakó tyúkot LkŽe; Talán van egy kotlós tyúkod, szeretnék csibéket keltetni LkŽe; A perèkšlė jól ráült a tojásokra LkŽe; Nincsenek perùkšlių tyúkok, nem akarnak kotlani LkŽe; Nem tojik [a tyúk] – kukoricát eszik, gyöngytyúk lesz belőle LkŽe; A mi bóbitás tyúkunk kotlós – egyetlen tojást sem tojt LkŽe. egy kis csoportot alkotnak azok az elnevezések, amelyek puha héjú vagy kis tojásokat tojó tyúkot jelölnek: lėjkė LkŽe, lėjùkė LkŽe, minkštpaũtė LkŽe, plirė / pliùrė LkŽe, švŽŽ ii 81; kliukė LkŽe, znãckinė LkŽe (< znãckas ‘nagyon kis tyúktojás, tojáskezdemény’). Pl.: : A lėjukė tyúk hitvány tojásokat tojt LkŽe; Egy tyúk hártya nélkül önti a tojásokat – így tojik LkŽe; Mi a csuda történt ott, hogy a tyúkok öntik a tojásokat LkŽe. A csibék őrzésének, gondozásának funkciójegye az onoduoda alakban van masiologiniu ir sintagminiu lygmenimis: cakõlinė ‘višta, kuri vedžioja cakolius (viščiukus)’ LkŽe, vištõlinė ‘višta, kuri vedžioja viščiukus’ LkŽe (< vištõlis ‘viščiukas’), vakveda LkŽe. Pvz.: Moma tai kap cakõlinė – až vaiką visa ką atduotų LkŽe; Jau mūsų vištõlinė sviedė vadžiot vištolius LkŽe; Ta vaikveda ir viščiukus vadžioja, ir deda LkŽe; Kita vištà ir varnai vaiko neparögzítve LkŽe; És a tyúk is védi a gyermekeit LkŽe. más elnevezés kevés van. ezekben aktualizálódik a titokban tojásokat rakó és kotló tyúk lokatívusi konceptuális jegye: paslaptnė LkŽe, slàpė LkŽe, slaptnė LkŽe, slapùkė LkŽe, kpŽ iii 751, slapkė LkŽe, DrskŽ 334. Pl.: : Jau ta slaptnė kur nors krūmuos deda LkŽe. szintén aktualizálódik a nem tipikus költési idő temporatív konceptuális jegye: balandinkė ‘balandžio mėnesį išperėta višta’ LkŽe. 164 benDRinė kaLba | 96 1.4. A lexémák gazdagsága, a lexémák szemantikai és onomasziológiai struktúrája, valamint a megnevezett madár jellegzetes konceptuális jegyei lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a tyúk fontos helyet foglal el a litván etnozoonímiában. A vizsgált elnevezések a tyúk legfontosabb funkcióit emelik ki: a tojásrakást, a kotlást, a csibék őrzését és gondozását. A szinonimitás és az axiológiailag jelölt elnevezések nagy száma azt mutatja, hogy a litván nyelvi rendszer használóinak szükségük van a nem prototipikus külsejű, viselkedésű, illetve funkcióit rosszul ellátó tyúk megnevezésére. 2. A KAKAS ELNEVEZÉSEI 2.1. Az sŽe-ben 4 elnevezésből álló szinonimasor szerepel: gaids ‘a tyúk hímje’, kakarikõnas közny. ‘a kakas csúfneve’, kakarykõrius közny., skėtrõnas közny. ‘széttárt lábú kakas’. A sistŽe-ben 8 szinonimából álló sor szerepel: gaids, kakarikõnas, kakarykõrius, kakariẽkas, skėtrõnas, skiautẽris, kaplõnas, koplūnas. A lexikográfiai forrásokból 30 invariáns lexémát választottak ki a kakas megnevezésére. A szinonimasor dominánsa a közös litván nyelvi, normatív, axiológiailag semleges gaids lexéma LkŽe, DLkŽ8e, bLkŽe, sŽe, DnŽ 483, DrskŽ 90, DvŽ i 156, PPaŽ i 258, kzRŽ i 202, kltŽ 66, kpŽ i 576, LzŽ 74, PPaŽ i 258, švŽŽ i 163, znŽ i 393, ztŽ 191, vdškŽ 170. Az onomasziológiai struktúra középpontjában a kakas kukorékolásának akusztikai funkciója áll, például. : Praded gaidžiai giedoti, neduoda man miegoti LkŽe; Ha a kakas napközben tizenkettő után kukorékol, időjárás-változás lesz LkŽe; A kakas eső előtt kukorékol kpŽ i 576. 2.2. a szinonimasor dominánsa, a gaids, szóképzési szinonimákkal rendelkezik (12). az axiológiailag pozitív, melioratív jelentésű, -elis, -(i)ukas, -utis11 képzőkkel alkotott kicsinyítő képzős származékok: gaidẽlis DLkŽ8e, DvŽ i 156, kltŽ 66, LzŽ 74, PPaŽ i 258, švŽŽ i 163, vdškŽ 170, gaidelùkas ztŽ 191, gaidùkas 1 DLkŽ8e, DvŽ i 157, PPaŽ i 258, švŽŽ i 163, ztŽ 191, gaiduliùkas vdškŽ 171, gaidùtis PPaŽ i 258, gaidžiùkas 1 DLkŽ8e, DvŽ i 157, kltŽ 66, ztŽ 191. Például : Ó, te kis kakaskám, testvérkém, milyen szép a hangocskád, milyen boldog vagy LkŽe; A tarka, tarka kakas nagyon őrizte a tyúkokat, nagyon jó kis kakas PPaŽ i 258; Milyen szép a te kis kakasod kltŽ 66. a kicsinyítő képzőkkel alkotott további származékok megnőtt, közepes nagyságú kakast neveznek meg: gai dù kas 2 bLkŽ, gaidžiõkas kltŽ 66, vdškŽ 171, gaidžiùkas 2 bLkŽ, sŽe, gai džikštys kpŽ i 577, gaidnas LkŽe. a kakas további szóképzési szinonimái 11 a szócikkben bemutatottak; azok a kicsinyítő képzős alakok, amelyek szótárakban adatoltak. ŽyDRūnė šaLaviejūtė. A tyúk, a kakas és a csirke litván elnevezései és motivációjuk 171 gritėnienė aurelija 2006: A növénynevek motivációja az észak-panevėžysi nyelvjárásban, vilnius: Litván Nyelvi Intézet. gudavičius aloyzas 2009: Etnolingvisztika, šiauliai: Šiauliai Egyetemi Kiadó. jasiūnaitė birutė, konickaja jelena 2003: „Elrepült egy szárnyak nélküli madár“ (A légköri jelenségek a frazeológiában: hó). – Nyelvészet 52(1), 45–60. jasiūnaitė birutė 2010: A szentek és az ördögök a frazeológiában és a népi kultúrában, vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Lubienė jūratė 2015: A litván nyelv mikonimái: nomináció és motiváció, klaipėda: Klaipėdai Egyetemi Kiadó. nilsen allen P. 1996: A katicabogarakról és a kecskegidákról: Mit árulnak el az állatfajnevek az emberi nemi percepciókról. – Metaphor and Symbol 11(4), 257–271. Rosinienė Gražina 1990: Miért vörös, mint a rák? Vilnius: Mokslas. Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Értékek a litván ember világképében, Vilnius: Akademinė leidyba. Sabaliauskas Algirdas 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas. Smetona Marius 2015: A litván nyelv eufemizmusai: kifejezés és motiváció: doktori értekezés, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Šalaviejūtė Žydrūnė 2022: A litván nyelv zoonimáinak nominációja és motivációja: a háziállatok, a háziszárnyasok és a rovarok elnevezései: doktori értekezés, Klaipėda: Klaipėdai Egyetem. Wierzhbicka Anna 2013: A lengyel zwierzęta ‘állatok’ és jabłka ‘almák’: etnoszemantikai vizsgálat. – A nyelvi világkép: etnolingvisztika, kogníció és kultúra, London: versita, 137–159. Zabarskaitė Jolanta 2009: A felkiáltószók a nyelvben és a beszédben. – Nyelvművelés 82, 91–109. beérkezett 2023 11 17 Elfogadva 2023 12 11 A tyúk, a kakas és a csirke litván elnevezései, valamint motivációjuk ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ összefoglalás A tanulmány célja a tyúk, a kakas és a csirke litván elnevezései közötti szemantikai kapcsolatok vizsgálata, valamint az általuk megjelenített fogalmi jegyek meghatározása. 172 benDRinė kaLba | 96 a nomináció szemantikai és onomasziológiai szinten történő vizsgálatával határozhatók meg. Feltételezik, hogy egy lexéma szemaziológiai és the analysis is based on the methodological practice of complex linguistic research, where the semantic features of the members of one thematic group onomasziológiai szemantikai jegyei az elnevezett fogalom szemantikai jegyeit is tükrözik. A tanulmány módszeresen tárgyalja a neveket szemantikai kapcsolataik alapján. A madárnevek onomasziológiai szerkezetét felosztás révén írja le; kísérletet them into smaller thematic subgroups of hen, rooster and chicken names. an tesz fő fogalmi különbségeik és/vagy közös jellemzőik kiemelésére. Az empirikus anyagot magyarázó (LkŽe, DLkŽe, bLkŽe), nyelvjárási és szaklexikográfiai (sistŽe, sŽe) forrásokból gyűjtötték. A tyúkra, kakasra és csirkére vonatkozó nevek a litván nyelv zoonimikus csoportjának nagy alcsoportját alkotják; lexikográfiai forrásokban mintegy kétszáz lexémát jegyeztek fel. A litván nyelv rendszerében nincs közös hiperonimája a vizsgált lexémáknak. A motivált lexika dominál, és a teljes állomány hozzávetőleg 98 százalékát alkotja. A nomináció motiválatlan típusába mindössze három lexéma tartozik: egy őshonos lexéma, a vištà ‘tyúk’, valamint három szláv vagy germán nyelvekből kölcsönzött szó: koplnas 1, °kaplonas, kapaũnas ‘kasztrált kakas’. A tyúk-, kakasés csirkenevek tematikus alcsoportjának rendszerszerű jellemzője a fejlett szinonimikus kapcsolatrendszer, amely döntő szerepet játszik a tematikus alcsoport gazdagításában. A szinonimák sorai formai változatokból, derivációs és lexikai szinonimákból állnak. Ez szemlélteti a nevek alkotóinak képességét arra, hogy megfigyeljék a madár különböző jellemzőit, és különféle nyelvi eszközökkel verbalizálják azokat. A tyúkra, kakasra és csirkére vonatkozó elnevezések elemzése a fogalmi jegyek több kategóriáját tárta fel: axiológiai (az elnevezett madárral szembeni értékelő viszonyulást tükröző), kognitív (az elnevezett madarat kognitív valóságként ábrázoló), asszociatív (az elnevezett madár és más valóságok közötti kapcsolatokat létrehozó), etnokulturális (az etnokultúra területén az elnevezett madáron túlmutató fogalmakat megjelenítő). A motivációs jegyek szemantikai elemzése lehetővé teszi a valóság egy fragmentumának, pontosabban annak fogalmi megfelelőjének a nyelvi világképben való reprezentációjának azonosítását. A nyelvi rendszer a nőstény, a hím és a csibe különböző megkülönböztető jegyeit ragadja meg, amelyek közül a legfontosabbak: nem (nőstény/hím), életkor (fiatal/felnőtt), funkció: tojásrakás és kotlás (tyúk), szaporodás (tyúk és kakas), megjelenés (a tollazat meglétével és a tyúknevekre jellemző színeződési mintázatokkal), valamint hang (innen ered a név alkotójának, a baromfitartónak az akusztikai funkciója). Különbség van a kifejlett madár (csak a nőstény) által kibocsátott hangok és a csibe hangjai között, valamint ellentét áll fenn a kukorékolás (hím) és a nem kukorékolás között (nőstény) madár. KULCSSZAVAK: motiváció, szinonima, zoönim, tyúk, kakas, csirke. ŽyDRūnė šaLaviejūtė Lietuvių kalbos institutas Petro vileišio g. 5, Lt-10308 vilnius [email protected] ŽYDRŪNĖ ŠALAVIEJŪTĖ A litván nyelv tyúk-, kakasés csibemegnevezései, valamint motivációjuk. Összefoglaló. A kutatás tárgya a litván nyelv zoonimáinak tematikus csoportjába tartozó tyúk-, kakasés csibemegnevezések. A megnevezésekre olyan lexikai egységekként tekintünk, amelyek közvetíthetik a megnevezett madár kategorizációját, más valóságokra (a valóság fogalmaira) való viszonyát, valamint a nyelvhasználó hozzáállását. A kutatás célja a litván nyelv tyúk-, kakasés csibemegnevezéseinek szemantikai kapcsolatainak vizsgálata, valamint az általuk reprezentált konceptuális jegyek meghatározása. Az elemzés során komplex nyelvészeti kutatás módszertani gyakorlata kerül alkalmazásra, amelyben egy tematikus csoport tagjainak szemantikai jegyeit szemaziológiai és onomasziológiai szinten vizsgálva határozzák meg. A lexémák szemaziológiai és onomasziológiai szemantikai jegyeit együttesen a megnevezett konceptusra jellemző jegyeknek tekintik. A tanulmányban módszertani szempontból a megnevezések szemantikai kapcsolatok szerinti tárgyalását választották. A tárgyalt madár megnevezéseinek onomasziológiai szerkezetét úgy írják le, hogy azokat a tyúk-, kakasés csibemegnevezések kisebb tematikus alcsoportjaiba sorolják. Arra törekednek, hogy kiemeljék fő konceptuális differenciális és (vagy) közös jegyeiket. Az empirikus anyagot értelmező (LkŽe, DLkŽ8e, bLkŽ), nyelvjárási és speciális (sistŽe, sŽe) lexikográfiai forrásokból gyűjtötték. 174 köznyelv | 96 A tyúk, a kakas és a csirke elnevezései a litván nyelv zoonimái tematikus csoportjának gazdag alcsoportját alkotják: a lexikográfiai forrásokban mintegy 200 lexéma van rögzítve. A litván nyelv rendszerében nincs a vizsgált lexémák megnevezésére szolgáló közös hiperonima. A motivált lexika dominál – ez mintegy 98%-ot tesz ki; a nem motivált nominációs típushoz mindössze három lexéma tartozik: egy saját eredetű lexéma, a vištà, valamint három szláv vagy germán nyelvekből átvett szó: koplnas 1, °kaplonas, kapaũnas ‘kasztrált kakas’. A tyúk, a kakas és a csirke elnevezései tematikus alcsoportjainak rendszerszerű sajátossága a kiterjedt szinonimikus kapcsolatok. Ezek határozzák meg a tematikus alcsoport gazdagságát. A szinonimasorokat formai változatok, képzett és lexikai szinonimák alkotják. Az utóbbiak az elnevezések alkotóinak azon képességéről tanúskodnak, hogy észrevegyék a megnevezett madár különféle jellemzőit, és ezeket különböző nyelvi eszközökkel verbalizálják. A tyúk, a kakas és a csibe elnevezéseinek elemzése több kategóriába sorolható konceptuális jegyet tárt fel: axiológiaiakat (amelyek a megnevezett madárral kapcsolatos értékelő viszonyulást közvetítik), kognitívakat (amelyek a megnevezett madarat megismerési realitásként jellemzik), asszociatívakat (amelyek a megnevezett madarat egy másik realitással kapcsolják össze), valamint etnokulturálisakat (amelyek nem a megnevezett madarat, hanem az etnokulturális terület más konceptusait reprezentálják). A szemantikai motivációs jegyek elemzése lehetőséget teremt annak meghatározására, hogy a nyelvi világképben milyen kép él a tyúk, a kakas és a csibe elnevezéseivel megnevezett valóságrészletről, pontosabban annak konceptuális megfelelőjéről. A nyelvi rendszer rögzíti a nőstény, a hím és a fiatal egyed különböző differenciális jegyeit, amelyek közül a legfontosabbak: a nem (nőstény / hím), az életkor (fiatal egyed / kifejlett madár), a funkció: a tojásrakás és a kotlás (tyúk), a szaporodás (tyúk és kakas), a megjelenés (a tollazat és a színezet jegyei csak a tyúk elnevezéseire jellemzők), a hang (a megnevezett állat hangadó funkciója rögzül). Különbségek vannak a kifejlett madár (csak a nőstény) és a fiatal egyed hívóhangjai között, továbbá megfigyelhető az éneklő (hím) és a nem éneklő (nőstény) madár oppozíciója. ESMINIAI ŽODŽIAI: motyvacija, sinonimas, zoonimas, višta, gaidys, viščiukas. ŽyDRūnė šaLaviejūtė Lietuvių kalbos institutas Petro vileišio g. 5, Lt-10308 vilnius [email protected]