„Žodžių darybos vedlio‟ plėtros gairės

Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 87 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas oRciD-azonosító: orcid.org/0000-0003-3826-7272 tUdományos kutatási irányok: szóalkotás, morfématan, lexikográfia, lexikológia. Doi: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.05 A SZÓALKOTÁSI ÚTMUTATÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI1 ESMINIAI ŽODŽIAI: sinchroninė žodžių daryba, naujadara, darybos priemonė, duomenų bazės struktūra, gramatika. absztrakt A tanulmány a Szóalkotási útmutató (ŽDv) fejlesztésének szükségességével és lehetőségeivel ismertet meg. Néhány kirajzolódó problémát tárgyal, amelyek elkerülhetetlenül felmerülnek e főnévszóalkotási kézikönyv más szófajok szóalkotási adatainak alkalmazásakor. A ŽDv fejlesztésének első lehetősége – a meglévő adatbázis-struktúrát felhasználva az útmutató új adatokkal való bővítése, például a származékszavak használatáról, az új iš fundamentaliųjų lietuvių kalbos žodžių darybos veikalų, taip pat pastabomis szóalkotási tendenciákról és hasonlókról szóló származékszói példákkal. Egy másik lehetőség az adatbázis-struktúra módosítása, hogy szükség esetén a korábban tervezettnél eltérő adatokat lehessen gyűjteni. A különböző szófajok szavai (főnevek, melléknevek, igék, határozószók) a szóalkotási adatok szerkezetében, valamint a szóalkotási kategóriákban (amennyiben rendelkeznek ilyenekkel) különböznek, ezért a főnevek szóalkotásának módosítatlan strukturális modellje valószínűleg nem lenne alkalmas más szófajok szóalkotásának leírására. Ezenkívül a melléknevek szóalkotása esetében további problémák merülnének fel a szinkrónia elvének a nyelvtanokban történő, leírásuk során következetlen alkalmazása miatt. absztrakt a tanulmány célja, hogy bemutassa annak szükségességét és lehetőségeit, hogy milyen fejlesztések válnak elkerülhetetlenül szükségessé e főnévképzési kézikönyvnek más szófajok the Word Formation Guide (WFg). it discusses some of the emerging problems szóalkotási adataihoz való adaptálásakor. az első lehetőség a fejlesztéshez 1. cikk a lettországi Rigában, a Lett Egyetemen 2023. március 16–17-én megrendezett, Gramatika ir žodžių daryba (lettül: Gramatika un vārddarināšana) című, Arturs Uozols professzor 58. nemzetközi tudományos konferenciáján elhangzott előadás alapján készült. 88 benDRinė kaLba | 96 Az WFg egyik lehetősége, hogy az adatbázis meglévő struktúráját használják új adatok hozzáadására, például a litván szóképzés alapvető műveiből származó származékos és összetett szavak példáira, valamint a származékos és összetett szavak használatára vonatkozó megjegyzésekre, új szóalkotási tendenciákra stb. Egy másik lehetőség az WFg adatbázis-struktúrájának módosítása, amikor szükségessé válik az eddig előirányzottaktól eltérő adatok gyűjtése. A különböző szófajokba (főnevek, melléknevek, igék, határozószók) tartozó szavak képzésük adatszerkezetében és többek között szóalkotási kategóriáikban is különböznek, ezért a főnevek képzésének leírására kialakított, módosítás nélküli strukturális modell valószínűleg nem működne a nyelv más részeiből történő képzés leírására. Ezenkívül a melléknevek származtatására vonatkozó adatok további problémákat vetnének fel, mivel a szinkrónia elvét a grammatika leírásuk során következetlenül alkalmazta. Bevezetés A Žodžių darybos vedlys (ŽDv) a litván nyelv főneveinek szinkrón szóképzését bemutató digitális kézikönyv, az E. kalba (https://ekalba.lt/) litván nyelvi erőforrás-információs rendszer egyik szolgáltatása. Ezt a rendszert a Litván Nyelvi Intézetben hozták létre 2018–2021 között, a korábban használt Lkiis litván nyelvi erőforrás-információs rendszer korszerűsítésével és kibővítésével. A ŽDv a rendszer egyik újdonsága; a Kalbos patarimai-val együtt az E. patarimai elektronikus szolgáltatáscsoportot alkotja. Ez a kézikönyv arra szolgál, hogy gyorsan és tömören ismertesse a litván nyelv főneveinek képzési eszközeit és azok legfontosabb képzési törvényszerűségeit, amelyeket a XX. század második felének nyelvtanai írnak le. A két – a Dabartinės lietuvių kalbos és az akadémiai Lietuvių kalbos – nyelvtanban közölt főnévképzési leírásokon alapul; az azokban szereplő információkat több fő szempont szerint rendszerezték (a képzési eszközök és az alapszó sajátosságai, a képzés jelentése stb.). E nyelvtanokban a főnevek szinkrón képzésének régen kutatott és összefoglalt állapota rögzült – az akadémiai nyelvtan első kötete 1965-ben jelent meg, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikos negyedik kiadása pedig 2006-ban, de az utóbbi legalábbis a főnevek képzését illetően lényegében ugyanazt az információt közli rövidített formában, mint az akadémiai Lietuvių kalbos gramatika. A ŽDv-ben azonban lehetőség nyílik az újabb, mai litván nyelvállapot és az új szóalkotások jellemzőinek tükrözésére is. A cikk célja, hogy bemutassa a ŽDv fejlesztésének lehetőségeit és a felmerülő problémákat, amelyek e munka megkezdésekor jelentkeznek majd. Ennek érdekében elemzi Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 89 a ŽDv adatszerkezetét, annak alkalmasságát, módosítását és új adatokhoz való hozzáigazítását, a litván lexika új szóalkotási tendenciáit és azok tükröződését a meglévő adatbázisban, valamint a többi szófaj (melléknevek, igék, határozószók) szóalkotási adatainak sajátosságait. A vizsgálat során analitikus, a szinkrón szóalkotási elemzés és leíró módszereket alkalmaznak. 1. Kezdetben – nagyon röviden az adatkeresés Žinyno PLėtRos gaLimybės iR iššūkiai lehetőségeiről és a szóalkotási keresés eredményeiről – a szóalkotási irány szerint és rezultatus2. atsižvelgiant į darinių formą ir semantiką, numatytos dvi injelentés szerint. Az első esetben a szóalkotási eszköz a származékok osztályozási sémájának vagy a szóalkotási eszköz mezőjének segítségével kereshető (először annak típusát kiválasztva), továbbá közvetlenül is kereshető egy konkrét szóalkotási eszköz: azt vagy annak egy részletét beírva a szóalkotási eszköz keresőmezőjébe. A keresési kritériumnak megfelelő szóalkotási eszközök listája jelenik meg, és a kívánt eszköz kiválasztásakor megnyílik annak leírása (vagy a külön „kártyákon” bemutatott leírások egyike). A leírások információkat tartalmaznak a szóalkotási alap és az eszköz sajátosságairól, a szóalkotás menetéről, a származékok példáiról és egyebekről. A képzési eszköz keresésének második iránya a szemantikai irány. Ezt az irányt akkor követjük, ha a képzés vagy a lexikai szemantika, azaz a képzési kategóriák, a képzési jelentések vagy a szemantikai jegyek adatai érdekelnek; ilyenkor a megfelelő mezőkben a listákból választva keresünk. Az információ több jegy alapján is kereshető; erre alapvetően a részletes keresés szolgál, amely lehetővé teszi a keresési jegyek legkülönfélébb kombinációinak kiválasztását. Az is nagyon hasznos, hogy a keresés szűkíthető és pontosítható, ha újabb keresést végzünk a már megkapott találatok között. Például a helynevek képzési eszközeit kiválasztva (61 ilyen található), és látva, hogy ezek a nevek különböző szófajú alapszavakon alapulhatnak, tovább vizsgálhatjuk csak a képzett igékből létrehozottakat – az alapszavak szófajának kiegészítő megadásával, elsők2 részletesebben l. murmulaitytė 2022: 9–12. Az E. kalbos Súgó részében rövid filmecskék is megtekinthetők, amelyek szemléletesen válaszolnak a Szóképzési varázslóban történő adatkeresés fő kérdéseire: hogyan válasszuk ki benne a keresés irányát a képzési eszköz alapján; hogyan válasszuk ki a keresés irányát a (képzési) jelentés alapján; hogyan szűrjük a listát a képzési eszköz alapján; hogyan végezzünk gyors keresést; hogyan végezzünk részletes keresést (https://ekalba.lt/ekaLba%20Pagalba; megtekintve 2023-11-05). 90 benDRinė kaLba | 96 A képzőeszközök listája 18-ra szűkül. Végül megtudható, hogy mindössze öt olyan képzőeszköz termékeny, amellyel igékből helyneveket képeznek – ezek a termékeny képzőeszköz jellegével rendelkeznek, amely alapján a keresést tovább pontosították. Ezek a -ykla (čiuožykla), -ynas (vynuogynas), -ynė (usnynė), -uma (dykuma) képzők és az -a végződés (prieplauka)3. 2. A ŽDv bővítésével kapcsolatban két lehetőséget kell megemlíteni. Az első a kézikönyv új adatokkal való kiegészítése a meglévő adatstruktúra felhasználásával, a második pedig az adatbázis struktúrájának módosítása, ha az eddig tervezettnél eltérő adatok gyűjtésére van szükség. 2.1. Az első esetben elsősorban a származékok példáira kell gondolni – olyan szavakra, amelyeket az ebben a kézikönyvben leírt képzőeszközökkel képeztek. Az 1. ábrán melléknevekből és főnevekből összetett összetett szavak példái láthatók – korábban rögzített szavak és új képzések. A képzett szavak példái aktív hivatkozások a lexikográfiai forrásokra (ha a képzett szó szerepel a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne, megtekinthető az adott képzett szó lexikai žodyne (bLkŽ), Dabartinės lietuvių kalbos žodyne (DLkŽ8e) ar Lietuvių kalbos žodyne (LkŽe), naujadaras – Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne (nD)), t. y. paspaudus mėlynai parašytą ir pabrauktą darinį, atveriamas jo straipsnis kuriame nors iš šių lietuvių kalbos žodynų arba duomenyne, ir jelentésének meghatározása. Jelenleg a ŽDv-ben a nyelvtanokból származó képzett szó példái csak annyiban szerepelnek, amennyi a képzési szabályszerűségek szemléltetéséhez és a szóképzés menetének bemutatásához szükséges. A közeljövőben várhatóan bekerül a nyelvtanokból és az alapvető szóképzési művekből származó összes fennmaradó képzett szó példája (Urbutis 1961a, b; Keinys 1975, 1979, 1980, 1983; Paulauskienė 1994; Pakerys 1994 stb.), valamint a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas legjellemzőbb új szavai. Ez utóbbit folyamatosan bővítik, így ideális esetben a ŽDv is párhuzamosan bővíthető. Ha tehát e szempontból következetesen összegyűjtik a jegyzékben a korábbi szinkrón, a 21. század elejéig adatolt képzett szavakat és új szavakat, jelentős gyűjteményük alakulhat ki, és lehetővé válhat egy-egy konkrét képzett szó képzésének tisztázása – amikor egy szó képzéséről keresünk információt, megnyílik a szóképzési eszköz leírása, amelyből megtudható a képzett szó képzésének módja, a képzési kategória, a képzési jelentés, a képzési alap és a 3 Ez a keresésbeli sokrétűség talán a szóképzés kutatói számára hasznosabb, de a szövegalkotóknak vagy szerkesztőknek is szükségük lehet rá képzési szinonimák, változatosabb kifejezéseszközök vagy hasonlók keresésekor. Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 91 az eszköz jellemzői és egyebek. Ez utóbbi körülmény, amely a konkrét szavak képzésének magyarázatával kapcsolatos, különösen hasznos és fontos nemcsak a szóképzés oktatásában vagy tanulásában, hanem annak kutatásában is, tehát nemcsak a széles nyilvánosság, hanem a nyelvés szóképzéskutatók számára is. 2.2. A megjegyzésmezőkben meglehetősen sok új információ adható meg. A megjegyzések olyan információkra szolgálnak, amelyek sajátosságuk miatt nem kerülnek be más adatmezőkbe; segítségükkel például megmagyarázhatók az atipikus képzési esetek, vagy felhívható a figyelem más fontos dolgokra. A megjegyzések kétfélék lehetnek – 1. ábra. Melléknevekből és főnevekből alkotott összetett szavak példái 92 benDRinė kaLba | 96 külön leírás és általános, amely több, bizonyos képzésű, többszörös képzési monės aprašams. kol kas šiais pastabų laukais taip pat naudotasi minimaliai, tik prireikus atkreipti dėmesį į kokį gramatikose pastebėtą ypatumą, galimą értelmezésre vagy hasonlóra alkalmazható. Például a -uma képzővel alkotott helynevek nagy része minősítő melléknevekből keletkezett – dykuma (a dykas, -a szóból), sausuma (a sausas, -a szóból), žemuma (a žemas, -a szóból). azonban előfordul néhány olyan is, amely más szófajú szavakból keletkezett (az aplinkuma az aplink határozószóra támaszkodik, vagy az esetek külön e tavardžiu aplinka, dauguma – prieveiksmiu daug, plakuma ‘plakamoji dalgio dalis, dalgio ašmenys’ ir šakuma – atitinkamais veiksmažodžiais). tokie képző leírásában szerepelnek, és ez a képzésbeli atipikusság a leírás megjegyzésében van megmagyarázva, ahol ez áll: „atipikus származékok (nem melléknevekre támaszkodnak)” (lásd a 2. ábrát). ha ki kell emelni az azonos képzési eszköz több leírására közös dolgokat, akkor ezek az általános megjegyzések mezőjében jelennek meg. például a mėsos 2. ábra. A -uma2 képző atipikus származékainak leírásában a helynevek -iena képzője a Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 93 ŽDv-ben három leírással rendelkezik, az alapszó szófajától függően. Ennek a képzési kategóriának a származékai rendszerint főnevekből képződnek (pl.: jautiena – a jautis ’szarvasmarha’ szóból, kiauliena – a kiaulė ’sertés’ szóból, strutiena – a strutis ’strucc’ szóból), ritkábban melléknevekből (šaltiena – a šaltas, -a ’hideg’ szóból, šviežiena – a šviežias, -ia ’friss’ szóból); igékből talán csak a skerdiena ’vágóhídi hulladék, vágás eredménye’ ismertebb. Az utóbbi származék képzésének másfajta értelmezését is megemlíti ennek a toldaléknak a harmadik leírása (azt, hogy nem a hús, hanem a cselekvés eredményének megnevezéseként tekinthető). Van két általános megjegyzés bą su šia priesaga bei tokių darinių santykį su norma, duodamos nuorois, amelyekben mindhárom leírás esetében releváns információt adnak a halnevek forrásokba történő bekerülésének képzéséről (lásd a 3. ábrát). Továbbá a megjegyzések mezőiben információ adható a legújabb kutatások eredményeiről, és felhívható a figyelem a kirajzolódó új képzési tendenciákra. Például egy új, valószínűleg már önálló, az -iena toldalékkal történő képzéstípusra (vö. laikraštiena, skaitmeniena, internetiena, dokumentiena, žodiena és más, az nD-ben rögzített új képzések), lásd az -iena1 4. ábrán bemutatott 3. típusát. A 3. ábra a leírást és az általános megjegyzéseket mutatja (az -iena3 3. leírásának töredéke) 94 benDRinė kaLba | 96 -iena1 a sZóFaji tulajdonságokkal renDelkezőK megnevezései 1. : mn. újdonság, régiség 2. : fn. holdfény 3.? : fn. újságanyag, fórumbeli anyag, digitális anyag, tudásanyag Miliūnaitė (2022: 280–282) -iena2helyek Megnevezései : fn. krumplianyag, lenszövet -iena3 hús megnevezései 1. : főnév marhahús, sertéshús; lazachús, halhús gombafonal, kőzet, faanyag 2. : melléknév kocsonya, friss hús 3. : ige vágóhídi hús 4. ábra Az -iena képző képzéstípusai Ezekre a század elején már komolyabban is felhívták a figyelmet (például Jurgita Mikelionienė (2002: 75–76) a litván szóképzésben megfigyelhető analógiáról szóló tanulmányában), így már elegendő idő telt el ahhoz, hogy megalapozottan felismerhetők legyenek az e képzővel történő szóképzés változásai. Rita Miliūnaitė legújabb munkájában (2022: 280–282) az ilyen új képzéseket óvatosan nem a húsfélék, hanem a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezései közé sorolják (tehát egy másik képzési kategóriába, következésképpen egy másik, homonim képzőhöz), jóllehet az ilyen új képzések közül az elsőnek tekintett laikraštiena a használati kontextusokból (a táplálkozással, a kocsonyával való összefüggésekből) ítélve kétségtelenül a šaltiena szó analógiájára épül (lásd az 5. ábrát). Másutt, például Agnė Aleksaitė disszertációjában (2022: 89–90), a laikraštiena új képzést számos más, pejoratív, rendszerint a médiával, az információs eszközökkel kapcsolatos megnevezéssel együtt feltételesen a húsfélék megnevezéseinek kategóriájába sorolják. Valószínűleg az új típus esetében még pontosabb képzési jelentésmegfogalmazásokat kellene keresni, amelyek talán segíthetnének abban, hogy ezeket az új képzéseket pontosabban az egyik vagy a másik említett képzési kategóriába lehessen sorolni. És természetesen szem előtt kell tartani, hogy nem egy, hanem három homonim képzőről van szó. Egy másik példa – a nemi különbség alapján történő megnevezésképzés jelentése nemcsak ellenkező kyčiai. naujieji priesagos -inas ir galūnės -ė vediniai pavadina ne tik prie- Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 95 nemű állatokra, hanem személyekre is vonatkozik. Például az -inas képzővel létrehozott auklinas, barakudinas, fyfinas, undinas, žvaigždinas, illetve az -ė végződéssel képzett budelė, kunigė, narcizė, šviesulė, kareivė, išmintė stb. (lásd a 6. ábrát). tehát a ŽDv-be nemcsak ezeket a neologizmusokat kell felvenni, hanem az új susijusį su pakitusia darybos reikšme. szóalkotási tendencia megjegyzését is, 3. A ŽDv fő célja, amelyet a bemutatására bos vartotojams pasirinkti tinkamiausius žodžių darybos būdus ir priemoszolgáló bevezetőben rögzítettek, az, hogy segítsen a beszélőknek, amikor meg akarják nevezni a litván nyelvbe bekerülő új fogalmakat, és új szavakat akarnak létrehozni4. az ilyen felhasználók számára a főnevek szóalkotási információinak kellene a legfontosabbnak lenniük – feltehetően elsősorban az érdekelné őket, hogy létrehozzanak 4 https://ekalba.lt/zodziu-darybos-vedlys/apie/%c5%bDDv%20%c5%bDod%c5% bei%c5% b3%20darybos%20vedlys%20(%c5%bDDv) (megtekintve: 2023 11 23). 5. ábra: a laikraštiena neologizmus használatának példája (nD) 102 benDRinė kaLba | 96 ambrazas saulius 2011: Būdvardžių darybos raida, vilnius: Lietuvių kalbos institutas. ambrazas vytautas, sližienė nijolė, valeckienė adelė 1974: keletas svarstytinų lietuvių kalbos morfologijos klausimų. – Baltistica 10(2), 177–186. barauskaitė Dalia 1985: Darybinė žodžių analizė, šiauliai: šiaulių k. Preikšo pedagoginis institutas. DLkg 2006: A jelenlegi litván nyelv grammatikája, szerk. V. Ambrazas, 4., javított kiadás Kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet. Džežulskienė Judita 2001: személymegnevezések, amelyeket igéből képzett mozgó főnevek (substantiva mobilia) fejeznek ki. – Acta linguistica lithuanica 44, 55–69. Girdenis Aleksas, Žulys Vladas 1973: Litván nyelvtan, I, II, rec. – Baltistica 9(2), 203–214. Jakaitienė Evalda 1973: Igeképzés (Képzőszármazékok), Vilnius: a Vilniusi V. Kapsukas Egyetem Kiadói Osztálya. Kazlauskas Jonas 1965: Tudományos litván nyelvtan (rec.: Lietván nyelvtan 1, szerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965). – Pergalė 10, keinys stasys 1975: A litván terminusok képzős képzése. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16, 7–56. 172–176. keinys stasys 1979: A litván terminusok végződéses képzése. – Lietuvių kalbotyros klausimai 19, 155–183. keinys stasys 1980: A litván terminusok előtagos képzése. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai. a serija 4(73), 69–83. keinys stasys 1983: Litván összetett terminusok képzése. – Lietuvių kalbotyros klausimai 22, 70–123. Keinys Stasys 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Kuosienė Monika 1986: Morfeminė analizė, Šiauliai: Šiaulių k. Preikšo pedagoginis institutas. LKE 2008 – Lietuvių kalbos enciklopedija, par. K. Morkūnas, red. V. Ambrazas, 2-as patiksl. ir papild. leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Lkg 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1: Fonetika ir morfologija (daiktavardis, būdvardis, skaitvardis, įvardis), vyr. red. k. ulvydas, vilnius: mintis. Lkg 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2: Morfologija (veiksmažodis, prieveiksmis, dalelytė, prielinksnis, jungtukas, jaustukas, ištiktukas), vyr. red. k. ulvydas, Vilnius: Mintis. LKŽin – Lietuvių kalbos žinynas, sud. P. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa, 1998. Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 103 mikelionienė jurgita 2002: analogija lietuvių kalbos žodžių daryboje. Potenciniai ir okaziniai dariniai. – Acta Linguistica Lithuanica 46, 73–80. Miliūnaitė Rita 2022: Az új és változó litván nyelvi jelenségek a 21. század elején: rendszerezés és a változások irányai, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Doi: https://doi.org/10.35321/e-pub.42.lietuviu-kalbos-pokyciai. Murmulaitytė Daiva 2022: Szóképzési útmutató a nagyközönség és a szakemberek számára. – Litván nyelv 17, 8–24. Elérhető az interneten: https://www. Šviesa. zurnalai.vu.lt/lietuviu-kalba/article/view/31437/30396. Pakerys antanas 1994: Akcentologija 1: Daiktavardis ir būdvardis, kaunas: Paulauskienė Aldona 1983: A litván nyelv morfológiájának vázlata, Kaunas: Šviesa. Paulauskienė Aldona 1994: A litván nyelv morfológiája. Előadások litván szakos hallgatóknak, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Paulauskienė Aldona 2007: A litván nyelv morfológiájának alapjai, nas: technologija. Kaukurbutis Vincas 1961a: A mai litván nyelv végződésképzésű főneveinek képzése. – Nyelvtudomány 3, 27–60. Online hozzáférés: https://www.zurnalai. vu.lt/kalbotyra/article/view/18523/17723 (megtekintve 2023 októberében). Urbutis Vincas 1961b: A mai litván nyelv összetett főneveinek képzése. – A mai litván nyelv, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 65–121. Valeckienė Adelė 1998: A litván nyelv funkcionális grammatikája, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Beérkezett: 2023. 11. 27. Elfogadva: 2023. 12. 06. DAIVA MURMULAITYTĖ IRÁNYELVEK A SZÓKÉPZÉSI ÚTMUTATÓ FEJLESZTÉSÉHEZ összefoglaló A Žodžių darybos vedlys (Szóképzési útmutató, WFg) digitális litván főnévi szinkrón szóképezési kézikönyv a litván nyelvi erőforrások E. kalba (e-Nyelv) információs rendszerének egyik elektronikus szolgáltatása. Ezt a kézikönyvet elsősorban azért tervezték, hogy segítse a nyelvhasználókat új szavak létrehozásában. A WFg-ben összegyűjtött adatok lehetővé teszik számunkra, hogy kiválasszuk a főnévképzés legmegfelelőbb mintáit és eszközeit, hiszen gyakran a főnevekre van szükség az új megnevezésére a WFg fejlesztésének második lehetősége az adatbázis szerkezetének módosítása, ha szükségessé válik az eddig előre jelzettnél eltérő 104 Köznyelv | 96 A litván nyelvbe bekerülő fogalmak. a jövőben érdemes lenne kibővíteni a WFg-t, hogy még értékesebb legyen mind a nagyközönség, mind a szóalkotás területén kutatók számára. a WFg fejlesztésének két lehetséges módja van. az első lehetőség új adatok – elsősorban származékok és összetételek példáinak – hozzáadása a kézikönyvhöz a meglévő adatszerkezet felhasználásával. jelenleg a megadott példák mennyisége éppen elegendő a szóalkotási minták szemléltetésére és folyamatának bemutatására. ahogy növekszik a kézikönyvben szereplő származékok és összetételek száma, úgy nő annak valószínűsége is, hogy megtudjuk egy adott, érdeklődésre számot tartó szó keletkezését. Ennek eredményeként a WFg-t valószínűleg még szélesebb körben és még gyakrabban fogják használni. A megjegyzésmezőkben sok új információ adható meg. A megjegyzések olyan információk számára készültek, amelyek sajátosságuk miatt nem szerepelnek más adatmezőkben, és felhasználhatók például az atipikus szóalkotás eseteinek magyarázatára, illetve más fontos kérdésekre, például a legújabb kutatásokra, a kialakuló új szóalkotási tendenciákra, a nyelvi normákra vonatkozó ajánlásokra stb. való figyelemfelhívásra. adatok gyűjtése. A főnévképzés módosítás nélküli strukturális modellje valószínűleg nem működne más szófajok (melléknevek, igék, határozószók) képzésének leírására. A szóalkotási kategóriák jelenlegi listája egyes esetekben talán kiegészíthető lenne (a szóalkotási kategóriák különböznek az egyes szófajok esetében). Az igék esetében azonban valószínűleg már nem lenne elegendő egyetlen adatmező a derivációs jelentés adatainak tárolására: az igeképzés leírásaiban a kategorikus derivációs jelentések mellett széles körben használnak csoportszintű derivációs jelentéseket is. A nyelv különböző részeibe tartozó szavak formációs adatainak szerkezete eltérő; például az igéknek vannak bizonyos szuffixális változatai. valószínűleg bizonyos nehézségek is felmerülnek majd, mivel a grammatika a melléknevek képzésének leírásában nem mindig követi szorosan a szinkronitás elvét. A különböző szófajok szóalkotási adatai azonban nemcsak a társadalom gyakorlati igényei szempontjából lennének hasznosak, hanem a litván szavak, valamint a képzési eszközök közötti rendszerszerű kapcsolatok vizsgálata szempontjából is, és talán előre jelezhetnék a szóalkotás fejlődésének tendenciáit scientific research as well. collecting and structuring these data in one source would make it possible to see a more general picture of the formation of és perspektíváit. KULCSSZAVAK: szinkrón szóalkotás, új szóalkotás, szóalkotási eszközök, adatbázis szerkezete, grammatika. Daiva MurMulaitytė. Žodžių darybos vedlio plėtros gairės 105 DAIVA MURMULAITYTĖ A SZÓKÉPZÉSI ÚTMUTATÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI összefoglaló A jelenlegi litván nyelv főneveinek digitális szóképezési kézikönyve, a Žodžių darybos vedlys (Szóképzési útmutató, ŽDv), amely a litván nyelvi erőforrások információs rendszerének, az E. kalbának egyik szolgáltatása, elsősorban azért készült, hogy segítséget nyújtson a nyelvhasználóknak, akik új szavakat szeretnének alkotni. Az ott összegyűjtött adatok lehetővé teszik a főnévképzés legmegfelelőbb módjainak és eszközeinek kiválasztását, mivel éppen főnevekre van leggyakrabban szükség például a litván nyelvbe bekerülő új fogalmak megnevezéséhez. A jövőre gondolva azonban célszerű lenne a ŽDv-t továbbfejleszteni, hogy még hasznosabb legyen – mind a szélesebb nyilvánosság, mind a szóképezés kutatói számára. A ŽDv fejlesztésével kapcsolatban két lehetőséget érdemes megemlíteni. Az első: a szótár új adatokkal való feltöltése a meglévő adatszerkezet felhasználásával. Az új adatok elsősorban a szóképzési példák. Jelenleg csak annyit közölnek belőlük, amennyi a szóképzési törvényszerűségek szemléltetéséhez és a szóképzés folyamatának bemutatásához szükséges. Ahogy nő a szótárban a képzett szavak száma, úgy nő annak a valószínűsége is, hogy tisztázható lesz az adott szó képzésének módja. Várható, hogy a ŽDv-t emiatt még szélesebb körben és gyakrabban fogják használni. Jelentős mennyiségű új információ közölhető a megjegyzésmezőkben – mind az egyes szóképzési eszközök leírásánál, mind az általános mezőkben, ha több leírás is van. A megjegyzések olyan információk közlésére szolgálnak, amelyek sajátosságaik miatt nem kerülhetnek be más adatmezőkbe; segítségükkel például megmagyarázhatók a nem tipikus képzési esetek, vagy felhívható a figyelem más fontos dolgokra – a legújabb kutatásokra, a kibontakozó új szóképzési tendenciákra, a normatív ajánlásokra stb. A ŽDv fejlesztésének második lehetősége az adatbázis szerkezetének módosítása, ha a jelenleg előirányzottaktól eltérő adatok gyűjtésére van szükség. A főnevek szóképzésének nem módosított strukturális modellje valószínűleg nem lenne alkalmas a többi szófaj (melléknevek, igék, határozószók) szóképzésének leírására. A jelenlegi képzési kategórialistát bizonyos esetekben talán elegendő lenne kiegészíteni, mivel az említett szófajok képzési kategóriái eltérőek (a határozószókat egyáltalán nem osztják képzési kategóriákba). a ige képzési jelentéseinek bemutatásához azonban valószínűleg már nem lenne elegendő egyetlen adatmező – az igék képzési leírásaiban a kategorikus képzési jelentések mellett széles körben csoportos képzési jelentésekkel is operálnak. a különböző szófajok szavai képzési adatszerkezetük tekintetében különböznek, például az igéknek meglehetősen sok toldalékváltozatuk van. jelentős kihívást jelenthet a szinkronitás elvének bizonyos következetlen betartása a melléknevek képzésének grammatikai leírásában (pl. képzési végződések mássalhangzós formánsokkal). a különböző szófajok képzési adatai azonban a ŽDv továbbfejlesztésével nemcsak a társadalom gyakorlati po- 106 benDRinė kaLba | 96 igényei, hanem a tudományos kutatások számára is hasznosak lennének, mivel egy helyen összegyűjtve és strukturálva átfogóbb képet lehetne kapni a litván szóképzésről, a képzési eszközök rendszerszerű kapcsolatairól, és talán előre lehetne jelezni a képzés változásának tendenciáit és perspektíváit. ESMINIAI ŽODŽIAI: sinchroninė žodžių daryba, naujadara, darybos priemonė, duomenų bazės struktūra, gramatika. Daiva muRmuLaitytė Lietuvių kalbos institutas Petro vileišio g. 5, Lt-10308 vilnius [email protected]