„Jakie to ładne, a takie szkudne” – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej

AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 97 AnnA KAczAn Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0001-7717-0532 KUTATÁSI TERÜLETEK: etnolingvisztika, a világ nyelvi képe, lengyel népi kultúra. DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.05 MILYEN SZÉP, PEDIG OLYAN CSÚNYA – A KONKOLY KÉPE A LENGYEL KULTÚRÁBAN NÉPI KULCSSZAVAK: konkoly, sztereotípia, nyelvi-kulturális világkép, a Népi sztereotípiák és szimbólumok szótára növényi kötetének lengyel füzetében pn. Gombák, gyomnövények, kultura ludowa. ADNOTACJA Artykuł prezentuje językowo-kulturowy obraz kąkolu, rośliny, która jest kategoryzowana jako chwast, kwiat i zioło. Pełna wersja hasła KĄKOL znajdzie się w ósmym növénycsoportosulások szerkesztésében Jerzy Bartmiński és Stanisława Niebrzegowska-Bartmińska. A kognitív definíció feltevéseivel összhangban a konkolyról alkotott népi kép a nyelvi adatok (többek között a folklór különböző műfajú szövegei: közmondások, dalok, hiedelemmondák, írott paraszti költészet), valamint az úgynevezett nyelvkísérő adatok (azaz a népi – rituális, mágikus és gyógyászati – hiedelmek és gyakorlatok feljegyzései és leírásai) alapján került rekonstruálásra. A dokumentációs anyag a népi sztereotípiák és szimbólumok szótárának kartotékából származik, amely a lublini, Jerzy Bartmiński professzor nevét viselő Etnolingvisztikai Műhelyben található. Jerzy Bartmiński professzor nevét viselő lublini Etnolingvisztikai Műhelyben. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a konkoly nyelvi és kulturális képét mutatja be, amelyet gyomként, virágként vagy gyógynövényként kategorizálnak. A tyúkhúrlevelű konkoly (lengyelül: KĄKOL) szócikkének teljes változata a Népi sztereotípiák és szimbólumok szótárában, a Gombák, gyomok, növénycsoportok című VIII. kötetben jelenik meg, Jerzy Bartmiński és Stanisława Niebrzegowska-Bartmińska szerkesztésében. A kognitív definíció feltevéseivel összhangban a konkoly népi képe nyelvi adatok alapján került rekonstruálásra (beleértve a folklór különféle szövegtípusait: közmondásokat, dalokat, hiedelemtörténeteket, írott parasztköltészetet), valamint az úgynevezett co-linguisticata (i.e. records of beliefs and descriptions of folk practices: ritualis- 98 BENDRINĖ KALBA | 97 tic, mágikus vagy gyógyászati [adatok alapján]. A dokumentációs anyag a Népi sztereotípiák és szimbólumok szótárának adatbázisából származik, amelyet a Jerzy Bartmiński Néprajzi Nyelvészeti Egység, UMCS, Lublin. A mezei konkoly (Agrostemma githago L.) közönséges gyomnövény, amely korábban leggyakrabban a gabonában nőtt. Napjainkban a gyomirtó szerek használata, valamint a gabonamagvak hatékonyabb tisztítása miatt kipusztulás fenyegeti, ezért felkerült a lengyel vörös listára az NT (near A tanulmány célja a konkoly nyelvi-kulturális képének threatened) – gatunek bliski zagrożenia1. Zobaczenie kąkolu polnego w środowisku naturalnym jest już prawie niemożliwe, za to można kupić jego nasiona w sklepie ogrodniczym, gdyż szkodliwy dawniej chwast jest obecnie wysiewany w ogródkach czy na łąkach – traktuje się go jak kwiat. bemutatása a lengyel népi hagyományban. A kognitív definíció elveivel összhangban, amely „fő céljának azt tekinti, hogy számot adjon arról, miként értelmezik az adott tárgyat az adott nyelven beszélők” (Bartmiński 1988: 169), a konkolyról alkotott kép rekonstrukciójához szókincset (elnevezéseket, szinonimákat, frazeologizmusokat), szövegeket (közmondásokat, dalokat, hiedelemtörténeteket, írott parasztköltészetet), valamint népi hiedelmeket és gyakorlatokat, úgynevezett nyelvkísérő adatokat használtak fel (Bartmiński 1996: 11). Az idézett dokumentációs anyag a Jerzy Bartmiński UMCS Etnolingvisztikai Műhelyéből származik, ahol a lub­lini népi sztereotípiák és szimbólumok szótára (SSiSL) készül2. A tanulmány céljaira az értelmező részt egyesítettem a dokumentációs résszel, amelyek a Szótárban rendszerint elkülönülnek, és csak a kiválasztott szövegek részleteit közöltem. A KÁKOL címszó teljes változata a növényeknek szentelt kötet utolsó füzetében jelenik meg: Gyomok, gombák és növényegyüttesek. A konkoly népi képében a következő aspektusok, vagyis sajátos szemantikai kategóriák tárulnak fel, amelyek „valamilyen szempontból homogének” (Bartmiński 1996: 16): elnevezések, kategorizációk, eredet, megjelenés és tulajdonságok, mennyiség és előfordulási hely, lokalizátor, megszentelés, a konkolyt megelőző gyakorlatok, gyakorlati, rituális és mágikus, gyógyászati felhasználások, jóslatok, szimbolika. Az aspektusok kiválasztása és sorrendje nem véletlenszerű, hanem a címszó típusától és az elfogadott fölérendelt összetevőtől függ (Bartmiński 1988: 182) – a konkoly esetében ez a gyom. 1 https://pl.wikipedia.org/wiki/K%C4%85kol_polny. 2 Az SSiSL-t közelebbről Katarzyna Prorok mutatta be a következő tanulmányban: A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára mint etnolingvisztikai szótár (a perje címszó példáján) (Prorok 2023: 54–70). AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 99 KONKOLY [NEVEK] A konkoly3 összszláv elnevezése (az ólengyelben kąkolica is SStp Urb 3: 263) rokon a litván kañkalas ‘harangocska, csörgő’ szóval, és gyakran a következő ősszláv alakra vezetik vissza: *kolkolъ ‘hangot adó (égetett agyagból készült) eszköz, például csörgő vagy kereplő’, másodlagosan ‘harangocska, harang’, a következő indoeurópai alakból: *kel ‘kiáltani, ordítani, csengeni, hangzani’ Bor SE 226, hasonlóan. Sł SE 2: 118–119. A kąkoly elnevezését tehát a konkoly virágának alakja motiválja, amely harangocskára emlékeztet; ezt megerősítik e növény szinonim elnevezései is: dzwoniec SGP PAN 7: 320, dzwonek Udz Biec 145. Brückner a kąkoly elnevezését az ősszláv *kąk-, kuk- „mindenféle görbületről, meghajlásról” Brüc SE 224, keletkezését pedig a szárak hajlékonyságával és görbe alakjával indokolja Dub Ostr 131. A konkolynak más szinonim elnevezései a neki tulajdonított eredetre utalnak – diabeł SGP PAN 5: 511, diabelskie kwiaty, roślina diabelska Wan Pol 109, diabelskie ziele, mert azt mondták, hogy kapcsolatban áll a gonosz erőkkel Pelc SGLub 5: 124. A szatański kwiatuszek, złyducha kwiatki elnevezéseket viszont a konkoly virágának megjelenésével magyarázzák, mert körös-körül ilyen roski [= różki] [= szarvacskái] vannak Rog Wag 271, 314 – ezek a szirmok alól kiálló fogacskák (Rogowska 1998: 77). A zėgarki SGŚ Wyd 14: 184 elnevezést a „felülről nézett konkolyvirág óralaphoz való hasonlóságával” magyarázzák, mivel a bíbor szirmokon sötét vonalkák láthatók, amelyek a mutatókra emlékeztetnek. Ez a gabonában növő gyom „ellopja a kenyeret” (Rogowska 1998: 77), ezért złodzėjem Sych SGKasz 6: 235 ’tolvajnak’ nevezik, talán hasonló motivációja van a konkoly przepad Karł SJP 5: 153 elnevezésének is. Fekete magvai miatt a konkoly neve czarnucha, czarnuszka Karł SJP 1: 746; a boligłów SGP PAN 2: 367 és a szalonka Spól Naz 24 elnevezések viszont kapcsolatban állhatnak a magvak mérgező tulajdonságaival, Waniakowa szerint azonban a boligłów elnevezés (amely a búzavirátra is vonatkozik) inkább e gyomnak a gabonában való nagyfokú elterjedtségével függ össze, ami azt nagyon legyengíti, ezért aggodalomra ad okot a gazdálkodók számára (Waniakowa 2019: 181). [KATEGORIZÁLÁS] A konkolyt általánosan gyomnak tartják, pl.: Kąkol to paskudny chwast Pelc SGLub 5: 204, Konkol niby doś taki przijymny, bo filjetowy, ale to tyz chwast Kąś Podh 5: 35, továbbá a népi költészetben is: 3 Eredetileg a kąkol elnevezés az egynyári vadócskára (Lolium temulentum) vonatkozott SStp Urb 3: vonatkozott továbbá a mécsvirágra (Lychnis) és a kerti katicavirágra (Nigella sativa) Maj Słow 1: 129. 262, która podobnie jak kąkol jest trującym chwastem zbożowym, dlatego gdy w tekstach folkloru mowa o kąkolu, może chodzić o życicę roczną zob. Fisch Roś 188. Nazwa kąkol 100 BENDRINĖ KALBA | 97 Vagy ezek a gyomok. A mezőn téptem őket, és magamból is téptem..., de sajnáltam – pedig a mező bizony megtisztult volna – ezeket a mezei pipacsokat és fakó konkolyokat. (Stanisław Buczyński; Ad Złote 32); Jézus látja: üres kunyhók, üres, bevetetlen mezők, bogáncsok és konkolyok nőnek, elgyomosodva és nem kívánatosan. (Maria Majchrzak; Niew Prow 160). Bańkowski véleménye szerint a kąkol elnevezés a litván keñkti ‘ártani’ szóval függ össze Bań ES 1: 653, így már e növény neve is magában foglalja a gyom hiperonimáját. A konkolyt virágként is kategorizálják (vö. a konkoly elnevezését – ördögvirágok), olykor a mezei, vad virág pontosítással: Sȯ kwiati dzike: chaber abo modrak, kůnkůl, ognicha, mlyć, růmniůnek, macierzůnka, barwiik Górn Malb 2: 203. A paraszti költészetben gyakran együtt említik más mezei virágokkal: a pipaccsal és a búzavirággal: Amikor magaddal viszel engem, Jézus, e szép világ völgyéből, engedd, hogy magammal vigyek mezei virágokat, pipacsokat, konkolyokat és búzavirágokat. (Maria Gleń; TL 2005/1–4: 101); Isten kegyelméből az ember hasznára és örömére adott szívhez szóló virágok és gyógynövények, zarándokutakról összegyűjtve: kamillák, krizantémok / ... / búzatáblákból pipacsok, búzavirágok, konkolyok... pacsirta énekelte meg. (Stanisława Łapińska; Niew Pył 111). Mivel a konkolyt megszentelték, és mágikus, valamint (ritkábban) gyógyászati gyakorlatokban alkalmazták, növénynek/gyógynövénynek is nevezték, például a közmondásban: Bár nem vetnek konkolyt, ez a növény mégis szaporodik NKPP kąkol 6, illetve a versben: Útszéli kápolna alól való nyírfa – te mutattad meg az első ösvényt apáim földjére, ahol mindenféle növény nőtt, pipacsok, búzavirágok, konkolyok, én pedig, kicsiny féregként, nem is sejtettem, mennyi szépséget és színt fogok itt látni (Władysław Koczot; TL 1997/3: 13). AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 101 [EREDET] Úgy hitték, hogy az Úristen vetette el a gabonát, az ördög pedig a konkolyt TL 2009/3–4: 44, ami visszatükröződött a közmondásban: Az Úristen a búzát szaporítja, az ördög pedig a konkolyt sokasítja NKPP pszenica 17 (Kaszúbiában azt mondták, hogy a konkoly az ördög búzája Sych SGKasz 2: 229), valamint a konkoly már említett elnevezéseiben – ördög, ördögnövény, ördögvirágok/ördögfű. A konkoly ördögi eredetéről vallott meggyőződésre bizonyára hatással volt az újszövetségi példázat a konkolyról (a Biblia korábbi fordításaiban, például Jakub Wujek fordításában ez a konkolyról szóló példázat volt), amelyet Jézus a sokaságnak hirdetett4. Ezután elmagyarázza az apostoloknak (Mt 13, 36–43), hogy a jó mag, a búza, az ország fi ai, a konkoly pedig a Gonosz fiai. Az ellenség pedig, aki elvetette a gyomot, az ördög. Talán ezért állították Pomerániában, hogy nem szabad a konkolyt kitépni, mert az megszállottsággal fenyeget Sych SGKasz 1: 96. Azt is hitték, hogy azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek a földjén sok konkoly van, a sátán megpróbálja rávenni őket a bűnre Fisch Roś 187. [MEGJELENÉS ÉS TULAJDONSÁGOK] A konkoly magasra nő, hosszú, hajlékony szárai vannak, amelyek meghajolhatnak, lásd. nevek. Ezek a szárak gyakran elágaznak, ezért az énekekben bokorról, vagyis konkolybokorról van szó, pl. A félfalusi mezőn konkolybokor áll, ki kellene ásni. Tetszett nekem a szomszéd lánya, bárcsak nekem akarnák adni! (Pieś Śl 2: 211); A mazewi puszta mezőn éles konkolybokor áll, ne hízelegj nekem, fiú, te mazewi taknyos (K 22 Łęcz 197). A konkolynak fehér virágocskái vannak, és olyan rózsaszínűek Pelc SGLub 5: 205. A konkoly virágairól azt is mondják, hogy lilák Kąś Podh 5: 35, bíborvörösek Pelc SGLub 5: 205; a sziléziai nyelvjárásban a kąkolowy melléknév ibolyaszínűt jelent SGŚ Wyd 14: 184. A harang alakú konkolyvirágnak (innen a dzwonek, dzwoniec elnevezései) körös-körül ilyen roskijai [= szarvacskái] vannak (a szirmok alól kikandikáló fogacskák), felülről nézve pedig egy óralapra emlékeztet, lásd az elnevezéseket. Konkoly, Istenem, milyen szép, és mégis milyen csúf – mondták Pelc SGLub 5: 205, mert amikor elvirágzik, olyan fekete golyócskái vannak, amelyek elszóródnak, és aztán újra kinőnek5 4 Az ellenség gyommagot vetett a búza közé, amikor az emberek aludtak. A gazda nem engedi a szolgáknak, hogy kitépjék, nehogy a gyom összegyűjtése közben vele együtt a búzát is kitépjék, csak aratáskor mondja az aratóknak: Előbb gyűjtsétek össze a gyomot, és kössétek kévékbe elégetésre; A búzát pedig hordjátok be az én csűrömbe Mt 13, 24–30. 5 Valójában a konkoly nem szórja magjait a földre – ugyanakkor érnek be, mint a gabonafélék magvai, együtt gyűjtik be őket velük, és csak a következő évszakban vethetők el https://www.sgs.com/pl-pl/aktualnosci/2024/05/nasiona-chwastow-w-zbozach. 102 BENDRINĖ KALBA | 97 SGŚ Wyd 14: 184. Duże, grube, czarne ziarnka (stąd nazwy czarny kąkol Rost Symb 1: 160, a feketekömény, a kerti feketekömény) mérgezők, vö. fraz. a konkolytól folyik a szeme NKPP blekot, obeżreć się kąkolu ‘megőrülni, elbutulni’ lacji potocznej ni ma na świecie stworzenia, żeby to zjadło ziarno, ani konie ani SOWM 3: 14. A repies szerint, hát ezt senki sem eszi meg, ez rettenetesen keserű TN Śliwnica 1994. [A LANGYAL ELŐFORDULÁSÁNAK MENNYISÉGE ÉS HELYE] A konkoly közönségesen fordult elő, volt belőle bőven TN Chołowice 1998; a dalban a katonák szerelme halála után vigasztalják a lányt: Ne sírj, kisasszony, ne sírj, ne sajnáld azt. Ezren jönnek ide hozzánk, válassz magadnak egyet. Hogy itt olyanok legyetek, mint a konkoly a mezőn, egyikőtök sem olyan, mint Jasio az öltözékében. (Wisła 1899: 110). A zieleński mezőn konkoly nő a rozsban, ha ez a konkoly kivirágzik, eljövök hozzád, Uważano, że Każde pole rodzi kąkole NKPP kąkol 1, W kożdim zbożë muszi bëc kąkol Tred Kasz 132, najczęściej jednak rósł on w pszenicy i życie: Na bachorzeckiem polu pszenica pełna kąkolu, a u naszego pana pszenica malowana. (K 35 Przem 48); kedvesem. (Płat Krak 213). Az a meggyőződés uralkodott, hogy ez a gyom nem pusztul ki Tred Kasz 132, nem hal ki NKPP kąkol 3. Most azonban kipermetezik, ennek nem szabad lennie, nincs konkoly Rog Wag 271. Amint a parasztköltő, Władysław Koczot megjegyzi: a gabonában évek óta nincs sem bogáncs, sem konkoly Niew Prow 111. [LOKALIZATOR] Úgy tartották, hogy amikor a konkoly megnő, az emberek szeme számára láthatatlan ördög szívesen leül és megpihen rajta. „Amikor a konkoly a kézben forog, látható, amint az ördög a szarvaival mozgatja” Sych SGKasz 1: 96. Azt a hiedelmet, hogy az ördög a konkolyban tartózkodik, hiedelemelbeszélések erősítik meg: Egyszer az ördög a gabonában, a konkolyon ült az út fölött, és várt. Amikor arra jött egy leány, és letépte ezt a virágot, az ördög azonnal belé bújt. Később azonban valaki kiűzte belőle az ördögöt, de az ördög ismét azt mondta: Megyek, újra leülök az út mellé, és megint belé vagy valaki másba bújok. (Sych SKoc 1: 96); Egy Rzeczyca Długából származó idős ember elmesélte, mi történt vele egy szénapajtában 1920 körül. Előző nap a búzát tisztította meg a konkolytól. Sokat összegyűjtött belőle, és bevitte a pajtába, ahol a fal mellett, a sarokban egy kupacba borította ... elhatározta, hogy ezt a gyomnövényt alomként AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 103 használja az állatok alá. Mivel a konkoly szárai túl hosszúak voltak, egy tuskóra tette őket, hogy apró darabokra vágja. Amikor fejszével néhányszor átvágta a gyom szárát, észrevette, hogy valami mozog a földön heverő, felvágott darabokban. Amikor a fejsze élével minden irányba kezdte szétszórni őket, akkor meglátott egy kettévágott kis ördögfiókát. (Gaj Stal 187). [A MEGSZENTELÉS] A konkolyt általában nem szentelték meg, mert gyom Nieb Przes 155, jednak w niektórych regionach Polski bywał święcony ZWAK 1890: 213, np. przez górali w dniu Matki Boskiej Zielnej (15 VIII), z przekonaniem, że wówczas nie będzie rodził się w owsie MAAE 1907: 115, Kąś Podh 5: 35. Kąkol święcono także w wianuszkach w oktawę Bożego Ciała MAAE 1908: 120, TL 1997/2: 21. [A KONKOLYT MEGELŐZŐ GYAKORLATOK] Azt mondták, hogy a konkoly a földműves ellensége TN Śliwnica 1994, mert nagyon károsítja a gabonát TN Chołowice 1998, és ahol nő, ott nincs kenyér Sych SGKasz 6: 229. Ezért különféle gyakorlatokat alkalmaztak, hogy ne nőjön a gabonában. Először mélyen felszántották a mezőt, hogy megtisztítsák a földet a gyomoktól – a dalban Janiczek a mezőre megy, hogy felszántsa a konkolyt Rog Śląsk 45; az első felszántott barázda alá konkolyt helyeztek, és ezt énekelték: Szántani, legény, szántani, mert te jól szántasz, búzát vetsz, zab terem Udz Biec 145. Hogy „az ördög ne vessen konkolyt”, a Pogórzén közvetlenül éjfél után, nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan, a gazda kokoczkabokor (vagy más növény) hajtásaiból készített kis kereszteket szúrt a földbe, és pálmaág segítségével megszentelte őket Kot Urok 138. Húsvéthétfőn – a népi vers szerint – minden paraszt tojáshéjakat dobál a mezőn, hogy ne legyen konkolya Lud 1895: 87. A konkoly és más gyomok, valamint a gabonabetegségek megelőzését szolgálta az is, hogy pünkösdkor (a Szentlélek eljövetelekor) a fiúk fáklyákkal körbefutották a mezőket, és ezt kiáltozták: Menekülj, konkoly, mert bekormozlak. Én pedig világítok, és elűzöm a kakaslábfüvet. Menekülj, szemét, mert megvilágítalak! Világíts, világíts, menekülj, szemét! (Kot Urok 145). Hasonlóképpen cselekedtek Szent János előestéjén is. (VI. 23.) – a padláson egész éven át szárított „botokat, füveket: mint például konkolyt, búzavirágot stb.” összekötötték, egy rúdra erősítették, meggyújtották, és miközben ezzel szaladgáltak, ezt kiabálták: Ma Szent János előestéje van, a sobótka meggyújtva Lud 1902: 424. 104 BENDRINĖ KALBA | 97 Z upływem czasu zboże pryskano: Jak rosło zboze, to sie pilnowało, coby hogy ne nőjön túl sok konkoly és egyéb gyom. Le kell permetezni a barázdákat Kąś Podh 5: 35. Ha mindezen eljárások ellenére a konkoly mégis megnőtt, kitépték – a konkoly gyomlálásának motívuma népszerű a költészetben és a dalokban, gyakran szimbolikus (erotikus) jelentéssel bír: az utolsó búza susog majd utánad, amelyből most már senki sem tépi ki a konkolyt, és az összes, általad dédelgetett barázda árvákká változik (Stanisław Pudełkiewicz; Wer Ojcz 245); Megjöttek a háborúból a legények, kérdezték a szép leányt: Hát nem láttátok? Ahogy ott a mezőről a konkolyt kiválasztja a búzából (Wisła 1902: 711); Sygneczówban, az udvarház mögött konkolyos rozs nő, menj csak, Maryś, gyomláld ki, találkozol Jasiával, küldd el őt. Maryś elment a rozsot gyomlálni, hogy fehér kenyeret ehessen, Jasieńkóval találkozott, és magával vitte őt a rozs közé. De ahelyett, hogy konkolyt téptek volna, elmentek árnyékba aludni. (Płat Krak 105). A kitépett konkolyt elégették: Még a búzából is szeretném kiválogatni az anyarozsot, elégetésre kitépni a konkolyt, a bogáncsot (Stanisław Buczyński; Niew Pył 30). A konkoly kiirtását szolgálták a Szent Gergely-napján (IX. 3-án), az úgynevezett konkoly ünnepén végzett gyakorlatok is – Przemyśl környékén a gyermekek kora reggel búzalisztből készült lepényekkel (bochnoczkákkal és kukiołkákkal) futkostak az apai föld mentén, ezt énekelve: Konkoly, konkoly, ne nőj a mi földünkön, csak zsidó és úri földön. Az urak, a zsidók kalácsot sütnek maguknak, mi szegények pedig semmilyennel sem rendelkezünk. Ezután kitépték a konkolyt, és minden irányba szétszórták. Amikor földjük végére értek, leültek, és megették a készleteiket; majd visszatértek a faluba, hogy a nap hátralevő részét játékkal töltsék Or L 1930: 17. Karácsony vigíliáján (XII. 24-én) a szoba padlójáról összeszedett szemetet a folyón túlra dobták, a vízbe szórták vagy a mezőn elégették, hogy a konkoly és más gyomok ne pusztítsák a vetést Wes Śląsk 215. translations__placeholder__ AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 105 Mindezen eljárások ellenére a gabonamagvak gyakran konkolymagvakkal szennyeződtek, ezért Wit Baj 48-féle rostával vagy Bart PANLub 3: 84-féle őrlőmalommal tisztították meg őket, mivel a konkoly hozzáadásával készült liszt je carna Dub Ostr 132 és keserű; A kasubok így beszéltek róla: mąkol to kąkol Sych SGKasz 3: 123. [GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSOK] A konkolynak szép virága és hajlékony szára van, ezért a gyermekek és a lányok szívesen fontak belőle koszorúkat (a konkoly latin neve, az Agrostémma átvitt értelemben ezt jelenti: ‘koszorúfonásra alkalmas (használt) növény’ Rej Poch 19), aminek az énekekben is visszhangja van: Konkoly, konkoly, ne vesd el a mezőn, mert a lányok szeretnek, koszorúba tépnek (ZWAK 1890: 213); Járt a mezőn, konkolyt keresett, talált egy virágocskát, koszorút font (Święt Nadr 270); Fehér János, fehér János! Van ám ott az udvarházban egy szép Mária, fehér János! Konkolyból van a koszorúja, fiúkat keres a mezőn. Fehér János! (Wisła 1899: 664). A konkolból csokrokat készítettek, úgy tartották, hogy a csokor szép volt abból TN Chołowice 1998: A meglepett pacsirta, amely a mezsgye mellett játszik, csivitelésével elkergeti: – Még nincs aratás! Az útszéli körtefa alatt megtörten leülök, és karomba ölelem a konkolycsokrot (Ewa Jowik; TL 2017/1–2: 54). Hej, én bizony király vagyok Erdők, gabonaföldek, rétek és mezők között! /…/ Királyságom földjét Alig egy óra múlva Körbejárom széltében-hosszában, Átszelem a gabonaföldek hullámzó tengerét, Amelyek meghajolnak előttem, Felajánlják termésüket... Gazdag virágcsokrokat Mákból, konkolyból, búzavirágból. (Antoni Kucharczyk; Pig Wyb 149). [RITUÁLIS ÉS MÁGIKUS ALKALMAZÁSOK] A konkoly virágát rituálékban és a mágiában használták – a krakkói vidéken az aratás befejezésekor az idősebb asszonyok „csalánból, bogáncsból, libatopból, farkasból, konkolyból és általában minden mezei gyomból koszorúkat fontak”, s ezeket a fejükön viselve mentek az udvarházba 112 KÖZNYELV | 97 LITERATURA Bartmiński Jerzy 1988: Definicja kognitywna jako narzędzie opisu konotacji. – Konotacja, red. J. Bartmiński, Lublin: Wydawnictwo UMCS, 169–183. Bartmiński Jerzy 1996: O „Słowniku stereotypów i symboli ludowych”. – Słownik stereotypów i symboli ludowych 1: Kosmos, z. 1: Niebo, światła niebieskie, ogień, kamienie, red. J. Bartmiński, zastępca red. S. Niebrzegowska, Lublin: Wydawnictwo UMCS, 9–34. Piekarczyk Dorota, Szadura Joanna 2007: Chaber, Konteksty. Polska Sztuka Ludowa 1, 136–148. Prorok Katarzyna 2023: „Słownik stereotypów i symboli ludowych” jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz). – Bendrinė kalba 96, 54–70. Rogowska Ewa 1998: Z kaszubskiego zielnika: kąkol. – Pomerania 7/8, 76–77. Waniakowa Jadwiga 2019: Polskie gwarowe nazwy chabra bławatka. – Centaurea cyanus L. na tle słowiańskim i europejskim. – Prace Filologiczne 74, 173–187. Beérkezett 2024-10-26 2024-11-07-én beérkezett AnnA KAczAn EZ SZÉP, DE IGEN KÁROS – A KONKOLY NYELVI ÉS KULTURÁLIS KÉPE A LENGYEL NÉPI HAGYOMÁNYBAN Összefoglalás A tanulmány a konkoly (lengyelül: KĄKOL) nyelvi és kulturális képét mutatja be a lengyel népi hagyományban, Jerzy Bartmiński kognitív definíciójának módszertana alapján rekonstruálva (teljes körű alkalmazása: A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára). A leírás lexikai adatokon (neveken, szinonimákon, frazeológiai egységeken), szövegeken (közmondásokon, dalokon, írott parasztköltészeten, hiedelemtörténeteken), valamint népi hiedelmeken és gyakorlatokon (azaz az úgynevezett kolingvisztikai adatokon) alapul. Az adatok Jerzy Bartmiński UMCS-beli Etnolingvisztikai Műhelyéből származnak, ahol A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára (SSiSL) készül. A lengyel népi kultúrában úgy tartották, hogy a konkolyt (a búzával ellentétben) az ördög teremtette (innen erednek más elnevezései is: ördög (diabeł), ördögvirág (diabelski kwiatek), ördögfű (diabelskie ziele)). A konkoly olyan gyom, amely általában búzában és rozsban nő. megjelenése (szép virágai) miatt azonban virágként is kategorizálják (csokrok vagy koszorúk készítésére használták), gyógyászati AnnA KAczAn. Jakie to ładne, a takie szkudne – obraz kąkolu w polskiej kulturze ludowej 113 felhasználása miatt (a mérgező fekete magvak ellenére) pedig néha To remove corncockle from the fields, many measures were used, such as deep gyógynövényként érzékelték. felszántás, gyomlálás vagy a kitépett növények elégetése. A konkoly valami gonosz, káros és haszontalan dolog szimbóluma. Az udvarlásról és szerelmi dalokban a konkoly egy lány általi gyomlálása a szerelmet jelképezi. Az írott paraszti költészetben a konkolyt a mező díszeként (a pipacsokkal és búzavirágokkal együtt), a szülőfalu eleméként és a világ szépségeként érzékelik. KULCSSZAVAK: konkoly, sztereotípia, a világ nyelvi és kulturális képe, lengyel népi kultúra. AnnA KAczAn Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie Pl. Marii Curie-Skłodowskiej 4A/205 20-031 Lublin [email protected] AnnA KAczAn SZÉP, DE ÁRTALMAS – A KONKOLY NYELVI ÉS KULTURÁLIS KÉPE A LENGYEL NÉPI HAGYOMÁNYBAN Összefoglalás A tanulmány a konkoly (lengyelül KĄKOL) nyelvi és kulturális képét mutatja be a lengyel népi hagyományban, Jerzy Bartmiński kognitív definíciós módszere alapján rekonstruálva (részletes alkalmazása A népi sztereotípiák és szimbólumok szótárában). A leírás lexikai adatokon (megnevezéseken, szinonimákon, frazeológiai egységeken), szövegeken (közmondásokon, dalokon, írott paraszti költészeten, hiedelemtörténeteken), valamint népi hiedelmeken és gyakorlaton (azaz az úgynevezett általános nyelvi adatokon) alapul. Az adatokat a jerzy Bartmiński-féle UMCS etnolingvisztikai részlege szolgáltatta, ahol A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára (SSiSL) készül. A lengyel népi kultúrában úgy hitték, hogy a konkolyt (a búzavirággal ellentétben) az ördög teremtette (innen származnak további elnevezései is: ördög (diabeł), ördögvirág (diabelski kwiatek), ördögfű (diabelskie ziele)). A konkoly olyan gyomnövény, amely leggyakrabban búzában és rozsban nő. Megjelenése (szép virágai) miatt azonban a virágok kategóriájába is sorolják (csokrokhoz vagy koszorúkhoz használták), gyógyászati célja miatt pedig iš laukų šalintos įvairiai, pavyzdžiui, giliai ariant, ravint ar deginant išrautus au- 114 BENDRINĖ KALBA | 97 (a mérgező fekete magok ellenére) néha gyógynövényként értelmezték. A konkoly végét. A konkoly valami rossz, káros és haszontalan dolog szimbóluma. A párkereső és szerelmi dalokban a konkolyt gyomláló leány a szerelmet szimbolizálja. Az írott paraszti költészetben a konkolyt a mező díszeként (a pipaccsal és a búzavirággal együtt), a szülőfalu és a világ szépségének elemeként értelmezik. KULCSSZAVAK: konkoly, sztereotípia, a világ nyelvi és kulturális képe, lengyel népi kultúra. AnnA KAczAn Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej w Lublinie Pl. Marii Curie-Skłodowskiej 4A/205 20-031 Lublin [email protected]