Kai kurie beasmenių sakinių tipai Malkavos tarmėje

LE BET: 1 LJ KALE BO T YR O5 S KLAUSIMAIL H LT1ETUVOS TSR M O K S L Ų AKADEMTIIJA KAI KURIE BEASMENIŲ SAKINIŲ TIPAI MALKAVOS TARMĖJE (BTSR, Magiliovo srt,, Mstislavlio rajonas- )? M. SIVICKIENĖ A személytelen mondatok kérdése a litván nyelvjárásokban kétségtelenül nagyon érdekes általában véve, annál is inkább, mivel az ilyen mondatokat sem a litván irodalmi nyelvben nem vizsgálták behatóbban. Ez utóbbi okból sok nehézség adódik a nyelvjárás személytelen mondatainak leírásakor. A litván nyelv iskolai tankönyvei csupán néhány, természeti jelenségeket vagy az ember fizikai, illetve lelki állapotát megnevező személytelen mondat példájára szorítkoznak. A személytelen mondatok szerkezeti és szemantikai változatosságát figyelmen kívül hagyják. J. Jablonskis szintaxisában a személytelen mondatokról közvetlenül csak nagyon röviden esik szó (meghatározást és néhány példát közöl), de a mondat főés másodlagos részeiről szólva sokféle példát ad, amelyek között személytelen szerkezetek is vannak, jóllehet ezeket nem sorolja az utóbbiak közé.’ A litván nyelv személytelen mondataival valamivel részletesebben M. Durys® foglalkozik. Olyan személytelen mondatokról is beszél, amelyek állítmánya melléknévi igenév, személyes ige, amely személytelen jelentéssel bír, stb. M. Durysnak a nyelvtani kérdésekről vallott nézete azonban gyakran formalista. A tankönyv előszavában Durys azt mondja, hogy egyszerűen M. Peškovszkij „Pycckuii cHHTaKCHC B HayuHOM OCBemeHnHH” című művét követte. Ám ha M. Peškovszkij szintaxisában a nyelvi tények kifejtése sok esetben nincs összhangban a szerző formalista beállítottságával, akkor Durys kis tankönyve teljes egészében formalista maradt. Itt nem a személytelen mondatok jelentése határozza meg azok szerkezetét, hanem fordítva — a forma szabja meg a tartalmat. E tanulmányban nem mindenben értenek egyet az itt tárgyalt egyes szintaktikai szerkezetek hagyományos értelmezésével. ! Ez a tanulmány a „JlAToBcKkuū rosop B 6enopycckoM okpyxennn (BCCP, zep. Manbkoeka, Moruaesckolt 06m1.)”* című kandidátusi disszertáció (kézirat) rövidített fejezete. A disszertációt 1956-ban védték meg a Leningrádi Lenin-renddel kitüntetett, A. Ždanovról elnevezett Állami Egyetemen. A Malkava falu nyelvjárásának fonetikáját, morfológiáját és néhány szintaktikai kérdését írja le. Erről, valamint a nyelvjárás eredetéről bővebben lásd az azonos című szerzői összefoglalóban, Rygiškių Jonas, Lietuvių kalbos sintaksė, * 10, 19—26, Seinai, 1911, * M. Durys, Lietuvių kalbos sintaksė, Kaunas, 1927, 231 Személytelen mondatoknak azokat a mondatokat tekintik, amelyeknek nincs alanyesettel kifejezett nyelvtani alanyuk, amely a cselekvés végrehajtóját vagy valamely tulajdonság birtokosát jelöli; az ilyen mondatok állítmánya nem kapcsolódik a személy kategóriájához. A tanulmány a Malkava nyelvjárására jellemző su személytelen mondatokat írja le. Összetételük szerint osztályozzák őket. Szemantikai szempontból néhány kifejezőbb csoportot is elkülönítenek. I. SZEMÉLYTELEN VAGY SZEMÉLYTELENÜL HASZNÁLT IGÉKKEL ALKOTOTT SZEMÉLYTELEN MONDATOK l. Különféle természeti jelenségeket kifejező személytelen mondatok A mondat fő része (az állítmány) személytelen és személytelenül használt igékből áll. Az állítmánynak jelen, múlt és jövő idejű, 3. személyű alakja van. Pl. : Ale teip spakainiai (nyugodtan) lyja*; Tegnap nagyon sütött a nap. ; Tavaly nagyon sütött a nap. ; Vėl isipaga.di.ja. (kitisztult az ég); Várd meg a sulit; Délután ismét esni fog; Jaj, nagyon havazik. ; Már napok óta virrad. ; Nappalodik; Amikor nappalodik (kivilágosodik), akkor meg virrad; Esteledni kezd. lassan.“ A nyelvjárásban e személytelen mondatok mellett személyesek is előfordulnak, például: reggel virrad, esik az eső, az este már beáll, a mennydörgés (égzengés) dörög... Az ilyen mondatok kialakulását A. Sahmatov azzal magyarázza, hogy a személytelen mondathoz később, a személyes mondatok hatására, alany járult. Az ellentétes véleményt (amelyhez M. Durys is csatlakozik a szintaxisában) M. Peskovskis képviseli. Felfogása szerint a személyes mondatok, mint például es lyja, aušra aušta stb., korábbiak, és csak később, amikor az ember kritikusan kezd gondolkodni, veti el a feltételezett cselekvő megnevezését, ezzel hangsúlyozva a valódi ok (a valódi cselekvő) ismeretének hiányát. 2. A személy lelki és fizikai állapotát kifejező személytelen mondatokban Állítmányként csak személytelen igék állnak 3. személyű alakban. Ezek lehetnek továbbá múlt (egyszeri és gyakorító), jelen és jövő idejűek, pl. : Kojas ge.lia; Dunti. baildfia (maudžia- ); Man teip pusiauji. sopa; Nézd, le,žiu.vi. neki viszket; Mindig fejet. nem .štėdava. ; Tegnap fejet. sa.pėja. ; Ne olvasd, fejet. sa.pés... A nyelvjárásban az ilyen személytelen szerkezetek mellett gyakran használatosak talán újabb személyes szerkezetek is, vö.: : Oi, lūpa.s sopa labai; Galva pradé sa.pėt; Elzsibbad. fáj; Fáj neki, hogy feltétlenül úgy tegye; Viszket az orra, valaki meg fog halni; Amikor a zápfogai fájnak, azonnal orvoshoz megy. nincs... Érdemes megjegyezni, hogy a sopa, niešti, peršti igékkel tárgyeseti és alanyeseti esetet is használnak. A užtirpsta, tvinksta igékkel azonban, * A nyelvjárás fonetikájának pontosabb visszaadásához fonetikus átírást használnak, csak jelentősen leegyszerűsítve. A hangok félhosszúságát a hangjel jobb alsó oldalán elhelyezett pont jelöli. A hangsúlyos hosszú magánhangzókat lk.-ként jelölik. A hangsúly és a hangok lágysága csak egyes esetekben van feltüntetve, “X A zárójelekben néhány nyelvjárási szót magyaráznak meg, 5 A főnévi igenév szóvégi t-je a nyelvjárásban gyakrabban lágy. 232 A „knieti” igét csak alanyesetben használjuk, a „gelia”, „maudžia” igékkel pedig csak tárgyesetben. Az ilyen mondatok kettős használata a kelet-aukštaitisi és a dzsukų nyelvjárásokra jellemző.® Az irodalmi nyelvben ilyen esetekben inkább személytelen szerkezeteket használnak, vagyis tárgyesettel. E személytelen mondatok csoportjába összetételük és jelentésük szerint másfajta mondatok is tartoznak, például: Ale Zi.na.t, prisvarga. már; Tadu jai labai pazbaisa. (megijedt); Paru.pė (parūpo) padabot, kas ti de.das; Ajagi, kaip gert noris... Némelyikükben a személytelen vagy személytelenül használt ige a főnévi igenévvel együtt összetett állítmányt alkot (gert noris, paru.pė padabot). II. SZEMÉLYTELEN MONDATOK MÚLT IDEJŰ SEMLEGES NÉVMÁSOKKAL ROKONOK RÉSZTVEVŐK 4. Ezek a mondatok nagyon széles körben használatosak a nyelvjárásban. Attól függően, hogyan van kifejezve a cselekvő, ezeket a mondatokat két csoportra osztjuk: határozatlan cselekvős mondatokra és olyan mondatokra, amelyekben a cselekvő genitivusi esetben van kifejezve. 1. Határozatlsu an alanyú mondatok, pl. : Megérkeze.tt. vinni, azt mo.ndja, jól va összekeverve (a szénáról); Ne maradjon ut a zöldeknek; Ez már elpazarolta (elszalasztva); A bor egy ki.csit. meg volt kóstolva. ; Ha a kabát jó, megveszem; Minden tyúk meg lett kopasztva (le lett fordítva). ; Áll egy ca.gla.s (téglák) összehordva; Zadotkas (előleg) volt. adva... Amint a példákból iš látható, itt lehetségdu es esetek vannak. Egyes mondatokban nominativusban álló főnév található, másokban nincs.” jo A cselekvő teljes hiánya miatt a tárgy nominativusa mintegy az alany jelentését veszi fel. A mondatok jelentésének ilyen megváltozása, amikor formájukban megközelítik az egyszerű személyes mondatokat, az orosz nyelv egyes nyelvjárásaiban ir ismert.® J. Jablonskis az ilyen, nominativusu sban álló mondatokat — noha ez a nominativus tárgyat jelöl — a személyes mondatok közé sorolja. ? Felmerül a kérdés, miért állítmányként használják ezekben a mondatokban a semleges ir nemű melléknévi igenevet, és miért nincs az egyeztetve az alannyal. Jablonskis erre a kérdésre nem ad választ. Legvalószínűbb, hogy a semleges nemű melléknévi igeneveket azért használják itt, mert a cselekvő nincs megnevezve. 2. Mondatok su cselekvővel genitivusban. A birtokos esetben kifejezett szereplő lehet névmás vagy tulajdonnév, pl. Kinduriu. ra.da.m, kai atvažia.va.m, ineita naujuosna namuosna iš kurnica.s (a füstösből); Már 6 Egyes oldalakon ilyen mondatok példái megtalálhatók I. Špechto Litauische dialektische Texte aus Russisch Litaues című művében, Leipzig, 1920, valamint J. Otrembski Wschodniolitewskie narzecze twereckie című művében, cz. I. Kraiéw, 1934, ? E mondattípusok mindegyike jellemző az észak-orosz nyelvjárásokra; lásd A. B. Illanupo, OuepkHh no CHHTAKCHCY PYCCKHX HAPOAHLIX rOBOpoB, 144—145, Mocksa, 1953. Az orosz nyelvemlékekben való előfordulásukról lásd: C. JI. Hukud opos, Dzaroj, ero KareropuH H (dopMbI B pycckoit nucsMeHHocTH II-i mon. XVI. század, 321, 1952. 8 O. JI. EH nnn. SaverkH O 3anHCAX MarepHaJiOB No CHHTaKCHCY. —„DiOJIJIETERKb AKanekTOJiornueckoro ceKTOpa Mucturyra pycckoro si3bIKAa”, sein, 4, 45 —47, 1948. * Rygiškių Jono Lietuvių kalbos sintaksė, 30, Seinai, 1911. 16. Kalbotyros klausimai II, 233 nume.gota gerai mūsu., pradėja. stukset (belsti); Sodi keno tai būta; jau ata.nešta Jo malku. ; Ma.na. nuveita nėr Zinia.s kur; Viešnia.s ata.ja., a. ma.na. kvartu.kas (Ziurstas) ažu.miršta nusimt; Levasios prigriduta Siena. su rugienu... A su szerkezeteket a cselekvő birtokos esetével álló, a múlt idő szenvedő alakú, személytelen ir nemű melléknévi F. igenevekként Špecht lengyeleknek tartja, helyesebb azonban közösnek tekinteni őket a litván és a szláv ir nyelvekben; ezt a litván–orosz nyelvjárásokban való széles jų körű használat mutatja. ir III. SZEMÉLYTELEN MONDATOK SU MODÁLIS SZAVAKKAL Az összetett állítmány iš egy cselekvést kifejező főnévi ir igenévből és az időt, illetve a cselekvés módját ir jelölő modális szóból áll. Leggyakrabban ezeket a modális szavakat használják: (ne-)reikia, (ne-)priseis, (ne-)teks, (ne-)muožna, (ne-)galima. Ez a mondattípus két mondatfajtát kapcsol össze: azokat a su mondatokat, ir amelyekben su a tárgy alanyesetben áll, és azokat, amelyekben a cselekvés tárgya más esetekben áll. 1. A modális szavakkal su állítmányukban, a tárgyat ir alanyesetben kifejező személytelen mondatok. Az ilyen mondatokat a nyelvjárásban nagyon gyakran használják, például: : Jau w.gnis raikia dekt; Kiba (jeigu tik) sulis, tai raiks kratyt šienas; Nuvelet silke. neraikia., tik nulu.pt; Runka.s niekaip nemuogna atvelet; Raiks jau dabar neu.turt (nekalbét) niekas; Man taisyt raikia dunkšti.s (stogas); Ryt kažna. ar A széna meg fog száradni... A litván nyelv tankönyveiben az ilyen mondatokat személyes, a mondat mindkét fő mondatrészével rendelkező mondatoknak szokás tekinteni. A névszói alanyesetet az su igenévvel együtt összetett alanynak, a modális o szót pedig állítmány- — nak tekintik. Helyesebb volna az ilyen mondatokat összetett állítmányú személytelen mondatok közé -- sorolni (modális szó + igenév). Az alanyesetet itt talán alanynak tekinteni ir ne teljesen helyes, mivel tárgyat jelent. Itt az alanyeset tárgyeseti jelentésű; az igenévnek o mint az összetett állítmány részének az alanyesethez való kapcsolása, annak a modális szótól való elszakítása mesterséges. Az irodalmi nyelvben az ilyen mondatokban az alanyeset helyett egyre gyakrabban használják a tárgyesetet. Ezt Žiugžda is J. megjegyzi". Azokban a mondatokban, amelyekben az alanyeset helyett tárgyesetet használnak, J. Žiugžda a mondat fő részei kifejezésének megváltozását látja. A vasarą tenka daržai laistyti'* mondat elemzése a következő: a jo daržai laistyti összetett alany, a tenka az állítmány; a vasarą tenka daržus laistyti — mondatban o alanynak csak a laistyti tekintendő, állítmánynak pedig a tenka. o Iš Valójában a mondat fő részeinek összetételében itt semmiféle változás nem történik, csak a tárgy teljesen világosan megjelenik tárgyesetben. J. Jablonskis, amikor az alanyesettel és su összetett ir állítmánnyal álló mondatokról beszél®, rámutat arra, hogy az ilyen | mondatok elemzésében sok szubjektivitás lehet. A reikia rugiai kirsti mondatban, arra a kérdésre, hogy mit kell tenni, az alany rugiai kirsti lesz; arra a kérdésre o pedig, hogy mit mondunk a rugi airól, így válaszolunk: rugiai kirsti reikia. Következésképpen a reikia kirsti szerkezetet állítmánynak tekintjük. 0 R, Specht, i. m. veik,, 1 I, 69—70, Žiugžda, Lietuvių kalbos gramatika, 2, 8, 1955, 12 A példa ugyanonnan származik. 12 Rygiškis Jono: Lietuvių kalbos sintaksė, 25—26, Seinai, 1911, 234 Amint láthatjuk, J. Jablonskis nemutat olyan kritériumot, amely alapján az igenévi főnévi igenevet az alanyhoz vagy az állítmányhoz lehetne sorolni, jelezve, hogy ez a kérdéstől, a logikai hangsúlytól stb. függ. A tárgyeseti jelentésű alannyal alkotott analóg szerkezeteket az észak-orosz nyelvjárásokban használják, a 18. századig pedig az orosz irodalmi nyelvben is használatosak voltak.’® 2. A modalitást kifejező szóból és főnévi igenévből álló összetett állítmányt tartalmazó személytelen mondatokban a birtokos esetű alak töltheti be a bővítmény szerepét. A birtokos eset használatát itt mindig a főnév vagy az ige szemantikai jelentése határozza meg, pl. “Raiks susmal’t dabar miežiu. (egy részüket, nem az összeset, Do amennyi van); man raiks ža.les pasraut (az előtag a cselekvés befejezetlenségét jelzi); Ne ülj sokáig, Pranokas megérkezik, el kell menni érte. neki kell adni; Oda kell neki adni a darát, hadd egyen... Ha ilyen feltétel nincs, alanyesetet használunk, vö. : Meg kell őrölni a rozst (az egész készletet); Ki lehet tépni a mákot; Nem lehet a lisztet kirázni, ku. akarsz, tedd, stb. 3. A nyelvjárásban e csoport némely másféle személytelen mondatai is gyakoriak. Ezek ugyanolyan szerkezetű mondatok, csak bennük nincs modális szó — csak kikövetkeztethető. Tranzitív igével szintén alanyesetet használunk, pl. : Hol kell azt megszerezni? Ezt a létrát add ide. Vagy ezen mászol le? Hová tegyem, a pénzt... 4. Gyakran használnak személytelen mondatokat modális szavakkal és intranzitív ige főnévi igenevével, pl. : Pihenni és útra kelni. szükséges (az utazás előtt); Ma el kell utazni a lagziba. reikia; Reikia eiti į turgų. (į turgų) reikia nueiti; Negalima ant jo joti (ant arklio). 5. Įdomi dar viena tokių beasmenių sakinių rūšis. Prie suvestinio tarinio (modalinio žodžio ir bendraties) gali būti pritapusi būtojo kartinio laiko veiksmažodžio „būti“ 3-iojo asmens forma. Pvz. : Rytoj reikėjo. bu.va. blynu. isike.pt; Pirtis raike. bu.va. pasku.rint, nėr kadu; Sakau, maž (gal) pasilser jau raike: bu.va. ; Raike. bu.va, mindeddig és ezután is, nincs és nincs; Raike. bu.va. már megpape- .taut.., Ezek a mondatok jelentésükben a feltételes módhoz hasonlók, vagyis olyan, ténylegesen végbe nem menő, de kívánt cselekvést fejeznek ki. Vö. : Ry: palacsintát kellene sütni. A „Buvo” bennük nem hangsúlyozza a múlt időt. A „buvo” ige az ilyen mondatokban kétségtelenül a szláv nyelvek hatására jelent meg. Vö. 3aBrpa HajĮO ObiJIO Gbi OJIHHOB HCIeUub, az orosz, belarusz és lengyel nyelvben a „reikia“ HyxHo, Tp36a, trzeba — a modális árnyalatú predikatív szavakat az állapot kategóriájához sorolják. A „GbiTb“ kopulával együtt állítmányként használatosak. E szláv nyelvekben a „reikia“ önmagában nem fejezhet ki nyelvtani időt, csupán modális árnyalatú állapotot közöl. Ezzel szemben a litván nyelvben a „reikia“- “, noha az állapotként értelmezett szükségesség fogalmát jelenti, továbbra is ige, és a „būti“ kopula nélkül is kifejezheti az igeidőket. Ezért a „buvo“, amelyet a „reikėjo“ mellé tesznek, jelentés szempontjából semmi újat nem ad, csupán a cselekvés irreális voltát hangsúlyozza. UW Biomnerenb AnajekToJi. cekropa AH CCCP. smn. I, 17, 1947. 5 A, B, Wlanupo, Ouepku no CHHTAKCHCY PYCCKHX HapOAHHX roBopos, 141-142, Mocksa, 1953. : 235 Ilyen szerkezetű mondatok más nyelvjárásokban is előfordulnak, például a tverecsi nyelvjárásban!8, valamint ir a linkmeni nyelvjárásban, amelyből levált a malkavai nyelvjárás. Ez azt jelenti, hogy korábban keletkeztek, mint ahogy a leírt nyelvjárás a belarusz nyelv környezetébe került. J. Špecht már a „Summa arba trumpas iszguldimas Ewangelių szwentų” című műből is hoz ilyen példákat. IV. SZEMÉLYTELEN MONDATOK SEMLEGES NEMŰ MELLÉKNEVEKKEL Ezekben a mondatokban az állítmányt semleges nemű melléknév fejezi ki. A cselekvő jelenléte szempontjából ezek a mondatok nem egyformák. Egyesekben az állítmánnyal kifejezett állapot nincs kapcsolatban semmilyen cselekvővel, másokban — az csak kikövetkeztethető, vagy részes esetben van kifejezve, pl. : Pre. saulai teip balta; In saula.s labai sveika; Ai, bloga duntu. ; be Látod, milyen nyugodt (vidám) nálunk; Talán nem nyugodt (szomorú) Malkava.- j, amikor fiatalok, akkor mindig jobb a városban... Gyakran állítmányként szerepel itt a szláv baikia [| batka, amely ezt jelenti: nem rossz, jó, jól (vö. blir. Gaiika = 6acHs1), pl. : Ha csak egy kicsit is eláztatja.ku., akkor baika; Ma baikia, nem nagyon meleg; Amikor majd behordják a rozsot, akkor aztán baika lesz... ,,A „baika” a nyelvjárásban a melléknév semleges nemű jelentését vette fel. Állítmányként vagy az állítmány részeként személyes mondatokban is állhat, pl. : Minden évben jó a burgonya.s; A Kalniai (kailiniai) bus baika... Hasonló értelemben (nem rossz, jó, jól) a Galika szót, úgy látszik, egyes belarusz nyelvjárásokban is használják". V. ÖSSZETETT SZEMÉLYTELEN MONDATOK A Malkavai nyelvjárásban széles körben használatosak a következő szerkezetű személytelen mondatok: nincs 1. | + mi + jelen idő 1. 3. személyű igealak van ‘Példák: Nėr kas ra.ša. (nincs mit írni); Nėr kas valga. (nincs mit enni, nincs étel); Nincs, ami rduna (nincs fű); Nincs, ami pe.ni (nincs disznó); Palitite, "(esős időszak), hát nincs mit csinálni (nincs mivel dolgozni); Van, amit levághatnak (jó gabona); Van, ami ma.la." (van gabona), csak malom nincs. Van, ami siu.va (van anyag), csak időm nincs. (idő).Stringent v / 10 20 % Futás 4,5 km/h Idő: 3 min 12 sec Párosítás 35 % Futás 4,5 km/h Idő: 3 min 12 sec Szavak 50 % Futás 4,5 km/h Idő: 3 min 12 sec Véletlenszerű sorrend 25 % Futás 4,5 km/h Idő: 3 min 12 sec Idő: 2 min 1 sec Pontosság: 92 % Betűk: 45 Szavak: 30 Témák: iskolai tárgyak, háztartás, ruházat ; Ir te be gē! 3 3 , Ir tu be gē! 3 3 , van Pl. : Itt nincs hol fürödni (nincs hol fürödni); Nincs mikor felöltözni; Talán nem volt. mikor ír. ; Nincs hová tenni a leveleket; Hallottam, de nem volt. kadu klausa. ; Van hol elég. (van hol legeltetni)y Van kadu itt nekem beszé... nincs 2. | + hol, mikor +4 vagyunk; 1; 3. igealak. 16 Lásd J. Otrebski, Wschodniolitewskie narzecze twereckie, cz. I, 400. 1 D. Telentiuko kiadatlan disszertációjában, „HecJiejjopanne B obnactu Gesopycckoft najJiekTOJIOrHHK- “, Ilnnck, 1949, találunk egy példát: „Tanap 3ašuxatbi y Ilinck, Galiksi, a panus, npayga wo ObIO TPyAHO.“ 236 Ezek bizonyos sajátos összetett, személytelen mondatok személytelen főmondatokkal, amelyekben csak a létet kifejező igékkel kifejezett állítmány található: nėra, yra, valamint személytelen tárgyi mellékmondatok (kas ra,ša., kas valga., kur mauda.s ir t. t.). Ezek a mondatok mind szerkezetük, mind jelentésük szempontjából érdekesek. Amint a magyarázatokból látható, a névmásokkal álló mondatokban a „kas” névszói eset az objektumot jelenti. Néhány más nyelvjárásban ez a „kas” a cselekvőt jelenti (nėr kas valgo — nincs, aki egyen). | A litván nyelv tankönyveiben az ilyen mondatokat nem tárgyalták. J. Jablonskis, amikor a mondat fő részeiről beszél, számos ilyen példát közöl különböző nyelvjárásokból.!? És tekintet nélkül arra, hogy bennük a névszói eset objektumot vagy cselekvőt jelent-e, a névszói esetet és az igealakot logikai alanynak tekintik. A Malkava nyelvjárás szempontjából ez helytelen lenne, mert itt az alanyeset tárgyat jelent. A cselekvő kifejezésére részes esetet használnak: Nėr kam aina (nincs ember, aki menne); Yr kam padeda (van segítő); Nėr kam padeda (nincs segítő). Lehetséges, hogy e szerkezetek valamennyi mellékmondatában a rašo, valgo stb. igék csupán alakjukban egyeznek meg a 3. személyű alakkal. Eredetük szerint azonban itt valamilyen más alakról van szó; Jablonskis példái azt mutatják, hogy a nyelvjárásokban itt az ige alakja változik. Itt lehet: esam. 1. cselekvő igenév, felszólító mód, feltételes mód stb. 3. sz.-ű alakja ezekben a mondatokban jelentésében a személytelen igékre emlékeztet, mivel azok szintén nem jelölik meg a cselekvőt. A mondatok mellett: nėr kas valga., nėr kur mauda.s, nėr kam aina olyan mondatok is használatosak, amelyekben főnévi igenév áll: nėr ko valgyt, nėr kur maudytis, nėr kam ait, yr kam padėt stb. Az ilyen eltérő használat valamiféle szabályszerűségeit nem sikerült megállapítani. Kétségtelen, hogy mindezek a mondatok szerkezetük és jelentésük szempontjából igen érdekesek, és más nyelvjárások adatai alapján szélesebb körben kell őket vizsgálni, A BEFEJEZETLEN MONDATOK EGYES TÍPUSAI A JIEP-I NYELVJÁRÁSBAN. MALYKOVKA (BSSR Minszki területének Mjadelszki járása) M. K. SZIVICKENE A tanulmány összefoglalója a legjellemzőbb B JŲIS nyelvjárásának Jep. befejezetlen mondatairól. A mellékrendelt mondatok főként a következőket határozzák meg C a mondatnak a jelentését HX az összetételét H a kifejezését az állítmányának. A következőket vizsgálják THŪbI NPEAJIOKEHHH: I. SZEMÉLYTELEN MELLÉKMONDATOK SZEMÉLYTELEN VAGY SZEMÉLYES IGEALAKKAL JIMYHO YIIOTPEBJIEHHBIMU TJIATOJIAMH; '8 Rygiškių Jono Lietuvių kalbos sintaksė, 25, Seinai, 1911, 237 II. A cselekvő jelenléte nélküli (a mondottban szereplő) múlt idejű melléknévi igenévvel alkotott szerkezetek. A széles körben elterjedt mítoszok a folklórban találhatók. Közöttük megkülönböztetnek meg nem nevezett cselekvőjű szerkezeteket és a cselekvő megnevezésével (birtokos esetben) álló szerkezeteket. Az első mondatokban a kiegészítés tárgyesetben álló főnévvel fejeződik ki. A cselekvés valódi alanyának teljes hiánya miatt a tárgyesetben álló tárgy alanyesetűvé válik, és jelentése szerint az állapot hordozójához kapcsolódik, amelyet melléknévi igenév fejez ki. Például: Jai pal’tas ge.ras nu.pirkta (ans He€ xopomee naJibTO KynJeHo). Nyelvtanában H. Sl6souckuc az ilyen szerkezeteket személyteleneknek tekinti. III. SZEMÉLYTELEN MONDATOK MODÁLIS SZÓVAL. Buecb HanbGosee HHTEPECHBLIMH SIBASIOTCS NpeJJoXKeHHs C MOJLaJIbHbIMH CJIOBAMH H HMEHHTEJbHbIM nNajexoM B 00’eKTHOM 3HaueHWH. Nuveler silke. nereikia (6ykBaJ/ibHO; NOMbITb Ceslelka He Halo). A litván nyelv grammatikáiban az ilyen mondatokat szintén személytelen, vonatkozó és főnévi esetben álló főnévi mondatoknak nevezik; a főnevet összetett állítmányként, a modális szót pedig állítmányként kezelik. E mondattípus több változatot foglal magában, köztük olyan mondatokat, amelyekben az összetett állítmányt (modális szó + főnévi igenév) a szláv nyelvek hatására bonyolultabbá tették (formai 3 JMua npolueaero BpeMeHH raarona „ObiTb“: Ryr raike, bu.va. blynu. iškepti (ByksaJibuo: 3aBTpa Halio ObiJIO 6JMHOB HCneyb). Jelentősebb, mivel a modális állítmány összetett formája megtalálható a minszki nyelvjárásban is (amelyből a malacsevszki nyelvjárás származik), valamint más nyelvjárásokban is. IV. SZEMÉLYTELEN MONDATOK NEM IGEI EREDETŰ MELLÉKNÉVI ÁLLÍTMÁNNYAL. Kaip tarinys gali būti vartojamas žodis bdika, reiškiantis „gerai“, „nieko“ (plg. baltarusių. Oaiika = 0acHsi), kuris suprantamas kaip beasmenis būdvardis. V. ÖSSZETETT SZEMÉLYTELEN MONDATOK. Kaip sudėtingi nagrinėjami tokio tipo sakiniai: nér (yr) kas valga. (Pažodžiui: nėra (yra), kas valgo), nėr (yr) kadu apsvelka (pažodžiui: nėra (yra), kada apsirengia). Ezek a mondatok a létigék (van, nincs) alakjaiból állnak. A névmási birtokos szerkezetekben a „kas” névmás birtokos esete a tárgyat jelöli. A būti ige bennük valószínűleg csak a 3. személy alakjával egyezik, de szükség esetén más alakú is lehet. Tehát itt különböző igealakok szerepelnek.