Das Prädikativum im Litauischen

vVIV KALBOTYROS KLAUSIMAL II vos TSR MOKSLUY AKADEMIJA A PREDIKATÍVUM A LITVÁN NYELVBEN P. TROST I. Még nincs kielégítő magyarázatunk a semlegesnem eltűnésére a balti nyelvekben. Endzelin! nyomán tanítja például Vaillant?, : A semlegesnem eltűnésének össze kell függnie egy, a balti nyelvekre jellemző vonással, az ige egyes és többes szám harmadik személyének teljes összekeveredésével; ennek a többes szám alanyesetéből kellett kiindulnia. Egy olyan mondatban, mint a lit. vartd at-sivéré, ma vartai atsivėrė, nem lehetett felismerni, hogy a varıd semlegesnemű többes szám vagy nőnemű egyes szám volt-e; a semlegesnemű többes szám egyes számú nőnemű gyűjtőnév alakját öltötte, de a ferde esetekben többes számú hímnemű ragozással. Ebből kettős normalizálás következett: a semlegesnemű többes számot egyes számú nőnemű alakba vezették át, vö. apr. warto, wartin, vagy többes számú hímnemű alakba, lit. vertai. Amennyiben Vaillant. Es kétségkívül egy um Normalizálásról van szó, de miért éppen a megadott időben ment végbe itt? Az, hogy egy nominativusi alak egyes számú nőnem vagy egy semlegesnemű im többes szám volt-e, abból adódott, hogy a A vonatkozó paradigmák osztálya Szóé. A A forma semleges volt Többes szám, ha ez egy semleges szót Egyes számban rendelkezett. A A A semlegesin nem vesztése több indoeurópai nyelvben történelmi időkben bekövetkezett, sok más nyelv azonban a semlegesnemet mindmáig megőrizte®. A in A ragok homonímiája ezért nem tekinthető a semlegesnem vesztésére vonatkozó kielégítő magyarázatnak, mivel semmiképpen sem vezetett a szó szempontjából homonímiához.اللغةba-cam-işкәргарA semlegesnem vesztése több indoeurópai nyelvben történelmi időkben bekövetkezett, sok más nyelv azonban a semlegesnemet mindmáig megőrizte®. A A ragok homonímiája ezért nem tekinthető a semlegesnem vesztésére vonatkozó kielégítő magyarázatnak, mivel semmiképpen sem vezetett a szó szempontjából homonímiához.اللغةba-cam-işкәргарA semlegesnem vesztése több indoeurópai nyelvben történelmi időkben bekövetkezett, sok más nyelv azonban a semlegesnemet mindmáig megőrizte®. A A ragok homonímiája ezért nem tekinthető a semlegesnem vesztésére vonatkozó kielégítő magyarázatnak, mivel semmiképpen sem vezetett a szó szempontjából homonímiához.اللغةba-cam-işкәргарA semlegesnem vesztése több indoeurópai nyelvben történelmi időkben bekövetkezett, sok más nyelv azonban a semlegesnemet mindmáig megőrizte®. II. Miután a főnév mellett a semlegesnem megszűnt, a litvánban a demonstratív névmástól eltekintve megmaradt az egyes számú semlegesnemű forma a mellékneveknél és valamennyi, állítmányi használatra alkalmas igenévnél. Ezt a formát immár kizárólag állítmányi funkcióban használják, ezért itt predikatívumnak nevezzük. A melléknévi 1 J. Rozwadowski, Symbolae grammaticae, 1, 11. és köv. o., Varsó, 1928. * A. Vaillant, Grammaire comparée des langues slaves, 2, 15. és köv. o., Lyon, 1958. 3 Az úgynevezett litván jiddisben a semlegesnem eltűnéséről csak annyi mondható, hogy a litván nyelvi hatással való magyarázat a kultúrtörténeti előfeltételek, valamint a litvánnak a jiddisre gyakorolt egyéb, biztosan igazolt hatásainak hiánya miatt kétséges, és az igenévi predikatívum mind egytagú mondatokban, nélkülözőben 219 is megjelenik, in anélkül, hogy a litván nyelv hatására hivatkozva magyarázható volna. pedig a litván nyelvnek a jiddisre gyakorolt további, bizonyított hatásai hiányoznak. Éppen ezért az úgynevezett litván jiddisben a semlegesnem eltűnésének magyarázata kétséges. és az igenévi predikatívum mind egyelemű d. h. mondatokban, Nominatívuszi alany, valamint kéttagú in mondatok, d. h. -val/-vel Nominatívuszi alannyal. Im A litvánban a finit igés mondatok, legalábbis valamennyi kéttagú, alapvetően in participiális mondatokká alakíthatók át. Mégpedig kivétel nélkül mind aktív, mind in passzív mondatok. in Passzívnak számítanak a Az és-szel malkotott mondatok tParticípium, illetve a Particípiumok maguk. A passzív Particípiumok egyaránt tranzitív, valamint intranzitív Igékből képződnek, és a A finit átalakítása egy verbális in mondatot A mellékmondat egyezően történik. D. h.ha ez A tranzitív ige so esetében a A(z) átalakítása Nominatívusz Birtokos eset és a Tárgyeset a következőhöz: Alanyeset; ha az ige intranzitív, akkor so szintén az alanyeset válik birtokos esetté, miközben egy tárgyeset hiányzik. Az aktív A participiumok egyeztetve vannak, de a passzívak esetében előfordulhat, hogy Egy ... megléte a nominativuszi alany inkongruens predikatív formáját mutatják. Es azt kérdezi magától, melyiknek A kettősök célja A participiumos mondatok és az inkongruensek A két tagból álló in predikatív formái Mondatok szolgálni. Es nem kétséges, hogy az aktív participiumok mint relativus modus, valamint a tranzitív migék és t-participiumai mint passivum szolgálnak. Ezzel szemben problematikusak az intranzitív igék és t-participiumai, amelyek szemantikailag nem tekinthetők passzívnak, mvalamint ugyanazon igék inkongruens alakjai.члены of the preceding enumeration are given in the following table, where the forms are presented in their basic form. The first row gives the noun and number and the following rows give the forms for the different cases. There are no forms for dual number in the table because all the nouns are actually pluralia tantum, except for four nouns which have a dual form. These four nouns are marked with an asterisk in the list. Since some nouns belong to more than one group, the total number of nouns in the list is 1,228, but the number of forms is 1,297. The nouns are listed alphabetically according to the base form. The forms with suffixes are listed below the basic form. The table gives the phonetic transcription of all forms. The vowels are represented as follows: a, e, i, o, u, ə. The consonants are represented as follows: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, q, r, s, t, v, w, x, y, z. these forms A tranzitív igék participiumai Igéket, amelyeket szemantikailag passzívnak kell tekinteni. Jablonskisnak volt a Az undés t-particimpiumok diszkrepanciája is Eszköz a A közvetett megjelölése Beszéd, továbbá mint Kifejezés „nem csupán egy ténynek, hanem inkább egy tény felfedezésének állították be“*. Er azonban nem fogalmazódott meg túl világosan, és végül be kellett vallania, hogy a diszkrepancia in közvetlen beszédben is előfordul, és általában ott, ahol nem kellene előfordulnia. Ha egy Nyelv egy Aktívum és egy Passzívum so birtokában az egyik vagy a másik használatát minden egyes esetben nem lehet megindokolni. A A passzívum használati köre im a litvánban szélesebb, mint más in nyelvekben Nyelvek, mivel az intranzitív igék passzív participiumokat képeznek. Ezek szemantikáját tisztázni kell. A(z) Az intranzitív migék undés t-participiumával alkotott mondatoknak legalább Személytelen rész Jelleg. Hogyan viszonyul egymáshoz a személytelen és a passzív jelleg? A passzívum azt jelzi, hogy az adott im mondatban a passzív alanyesetű alany a passzív pólus (a Cél-, nem kiindulópontja) egy cselekvésnek van. Szemantikailag csak passzívumról akkor lehet beszélni, ha egy nominativuszi alany jelen van. A passzív és a személytelen jelleg együtt jelenik meg in akkor a jelölő nincs megnevezve a passzívumban. De mint más nyelvekben, úgy a litvánban is meg lehet nevezni a jelölőt a passzívumban; a A megnevezés azonban megtörténik im Genitivus ahelyett, hogy im Nominativus, azaz nem im a mondat középpontja, hanem periférikus helyzet. in Ez azt eredményezi, hogy.valami megváltozik vele. Bocsánat, ez nincs benne az eredetiben. És a szó szerinti fordítást kell adni. A megfelelő fordítások: Genitivus ahelyett, hogy Viszonylag személytelen jellegű mondatok. Minden olyan mondat, amely -t-particípiummal áll, akár passzív jellegű, akár nem, személytelen vagy viszonylag személytelen jellegű. 4 J. Jablonskis, Rinktiniai raštai, 1, 465. és köv., Vilnius, 1957, 220 Intransitív igék passzívumát a litván ugyanúgy használja, mint más nyelvek, pl. a latin irur-t az agitur-hoz hasonlóan, a középfelnémetben pedig es wird aufgestanden, miként die Sache wird gemacht, ám sajátos itt a mondattípus általánosítása: a viszonylag személytelen, passzív jelleg nélküli mondaté éppúgy, mint a passzív jellegű mondatokban tapasztalható kongruenciahiány. Míg ott a mondat sajátosságát az ágens peremhelyzete adja, addig itt a predikátum formális függetlensége. Mindkét típus ellentétben áll a „normális” mondatmodellel, amelyet a nominativuszi alany és a predikátum társuralkodása jellemez®. A kongruenciahiány biztosítja a kifejezés cselekvésjellegét, szemben a tulajdonságés állapotjelleggel. Ezzel összhangban áll, hogy a kongruenciahiány többnyire együtt jár a Az ágens megnevezése előfordul. III. Nem minden melléknevet használnak predikatív formában, hanem meglehetősen keveset, formai és szemantikai korlátozottság mellett. Olyan melléknevekről van szó, amelyek nem a tárgyak tulajdonságait, hanem állásfoglalást fejeznek ki; olyanok, amelyek megengedik az ún. részes esetű alanyt. A predikatív formájú melléknevek egytagú és kéttagú mondatokban jelennek meg; önmagukban, egy infinitívusszal jelennek meg, valamint egy olyan nominativusszal együtt is, amely az infinitívuszhoz járul. Z. B. sunku pasakyti és šienas sunku piauti. —Itt ugyanaz a diszgruenza áll fenn, mint az més t-particípiumok esetében szemantikailag passzív mondatokban. Ily módon az érzéseket és az értékeléseket elválasztják a tulajdonságok megállapításától. IV. A litván sajátos mondattípusainak kialakulása a predikatív forma meglétére vezethető vissza? Vagy ellenkezőleg, a predikatív forma e mondattípusok miatt van jelen? Ezek a mondattípusok korábbi időből öröklődtek át, vagy a litván különleges típusához kötődnek? A litván sajátossága nemcsak az egyelemű mondatok kialakításában rejlik, hanem abban is, hogy létezik egy típus az egyelemű és a kételemű mondat között. Részleteiben és egészében ezekről a típusokról van szó: 1. A sör ízletes. 2. A szénát nehéz kaszálni. 3. Hazánkban az emberek dolgoznak és dolgozni akarnak. 4. Kié ez volt? Az öreg erdőket szerették. E típusok némelyike más nyelvekben is megtalálható, ahol a litván predikatív formának az az egyes számú semlegesnemű forma felel meg, amelyből a predikatívum kialakult: 1. Gör. (hom.) vdx &yatov molvxogavin; „orosz.” (17. század) epbxo caadko u venoebKa nadko. 2. ír. uisse in boill do dss on chiunn „helyes, hogy a tagok a fejen nőnek”; ® lengy. poloneza czas zaczqé. 3. ófelnémet. iz ist gescriban fona thir. A 4. és 5. típus aligha található meg más indoeurópai nyelvekben. A nyelvek igazolása; ezek a 3-ashoz kapcsolódnak. A 3–5. együttesen egy személytelen igei formán alapulnak, amelyet minden ige képez, és amely mind passzív, mind nem passzív értelemben használható. Annyiban személytelen formáról van szó, amennyiben az ágens a mondatban – ha egyáltalán meg van nevezve – peremhelyzetben jelenik meg. A középpontban egyedül maga a folyamat áll. 5 Vö. A. Ozols, Tudományos írások, Lett Állami Egyetem, XVI. köt., sorozat II., 17. o., 1957. * H. Lewis —H, Pedersen, Rövid összehasonlító kelta nyelvtan, $ 457,2, Göttingen, 1957. 221