„Akmenà“, „Lašmuõ“ ir kiti panašios darybos upėvardžiai

Sėmena 3* (Aukšt. Panemunė, į Nemuną iš kr.), plg. sėmena "pūdymėlis*, sémud ‘lino sėkla". Seimena 3? (Vilkaviškis, į Širvintą iš dš.). E folyónév hagyományos etimológiája a következő: Šeimena < *Šeiv-mena (Ger AO 251; Sk ŽD 233). A Šeimena *Šeiv-menára való visszaállítása (akárcsak a Deimena — * Deiv-menára, lásd a 227. oldalt) nagyon csábító, mivel van szeimedis = szeivmedis (Lesk Bild 418; Ger AO 180), diémedis < *dievmedis (Ger AO 27). Így a Seimena *Šeiv-menából és a Deimena — *Deiv-menából való eredeztetését a šeimedis köznévnek a šeivmedisből, illetve a diémedisnek a *dievmedisből való kialakulásának hasonlósága támasztja alá. A diėmedis és šeimedis közneveket azért lehet bátran a *dievmedis és šeivmedis alakokból eredeztetni, mert az élő nyelvben a dievūmedis (Plungė) és a šeivūmedis (DLKZ) is ismert, a Seimena és Deimena folyónevek *Šeiv-menára és * Deiv-menára való visszaállítása azonban nem maguknak e hidronimáknak a képzésén, hanem csupán egy pár összetett köznév analógiáján alapul. Láttuk, hogy a Deimena folyónévben K. Būga nem keresi a *Deivir tő jelenlétét (lásd a 228. oldalt). Úgy véljük, hogy a Seimena folyónévben sincs szükség az ismeretlen *Šeivkeresésére, hanem a Szimena folyó nevét – ahogy ilyen esetekben szokás – össze kell vetni e tő más helyneveivel, amelyek előfordulnak a litván névanyagban: Siemé (vagy Šeimė) folyó (Batakiai, a Trišiūkštėbe a dš.-ből), Šeimaris falu (Utena járás), Siemetis? tó (Vievis), Šiemetūkas (vagy Šiemedūkas) tó, ugyanott. Vö. Szemen tó, 1520 (Ger AO 180). Titmena (Jiezno járás, Plaskūnai környéke, a Šnipeliai erdőkből ered, a Virkiusba torkollik), A helybéliek ma ezt a folyónevet Cicmenának (Cicmends, Cicmeną) ejtik || Cycmena (Cycmenos, Cycmeng- ). Ahol ez a patak folyik, ott található a dzūkávás határa; ezt priedzūkisnak nevezik. Gondolhatjuk, hogy régebben itt megszakítás nélkül dzsukok éltek. Ezeken a helyeken ma cicnagas- -t és titnagas- -t ejtenek, dziena-t és diena-t mondanak. Mint ismeretes, a dzsukok a ritnagas szót cicnagas- -nak ejtik, ami azt jelenti, hogy a titnagas a *ritinagas szóból rövidült, a dzsukoknál > *cicinagas > cicnagas. Másképpen a második: nem változna c-vé. Pontosan ugyanez kellett hogy történjen a Tirmena folyónévvel is: a mai Cicmena csak a *Titimena > *Cicimena > Cicmena alakokból keletkezhetett. Vö. Titnas > Citnas tó (Rudnia). A Tir-, Tyttő a litván névadásban gyakrabban is előfordul: Tir-upis folyó (Paežerėliai, a Nemunába), Tir-valka folyó (Kėdainiai), Tir-kalnis domb. (Užventis), Tit-imbalė mocsár (Kupiškis- ), Tyr-lankės rétek. (Krakės), Tyr-uva folyó (Bg RR I 46), Tyit-uvėnai mezőváros (lásd még Bg RR I 530). Žeimena 3° (Pabradė, a Nerįbe ömlik dš.), vö. Žeimenys tó (Švenčionėliai). Žeim miatt lásd. Žeim-ėlis mezőváros, Žeim-iai falu (Lazdijai járás), žiema. A žiema kapcsán bővebben lásd. Tpy6 Cad BCH 29. A Lakmenia folyónév (Šimonys, a Pelyšąba ömlik) abban különbözik e csoport többi hidronimájától, hogy más tőből származik. A lakmenia || lakmena ‘mocsaras, mély, iszapos láp', Lakmėnė mš.-hez kapcsolható. (Juodupė), Lekmėnė folyó (Kaltinėnai), Lekmėnės fal. (Kaltinėnai), lekméné „feneketlen mélység, szakadék, örvény, pocsolya- ”. A fent említett folyóneveken kívül, amelyek közül sok a mássalhangzós -men törzsű köznevekhez kapcsolódik (Akmena —akmuo ‘kő’, Armena —armuo ‘váll’, Ašmena —ašmuė ‘él’, Lomena —lomud ‘völgy’, Sėmena —sémud, vö. Almenas tó —almué ‘gátak’, lásd Bg Z 62; Sav EžV LKK III 294, Démenas tó —démud), illetve más, mássalhangzós -men törzsű hidronimákhoz (Graumena folyó —Grawmué folyó, vö. Linkmenas —Lėnkmenas Bg RR II 281, tó —Linkmuė tó, Selmentas tó —Šelmuo folyó). van néhány folyónév —a mássalhangzós -men törzs egyes számú alanyesete: 229