Latvijas PSR dialektologu ekspedīcijas 1960. gadā

Némítsd el az ai SR Cl aki E OE aE tl Ls ka tr A i ‘ dE Soi RE Gh i A dn or o NS aT g Send iu HL C „res AJ, < 7 Ca A si UE =. 3 Se lt A LETT SZSZK DIALAKTOLÓGIAI EXPEDÍCIÓJA 1960. GADA 47 MR K SEE AARAA ara js ASS C 1960 nyarán a Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának Nyelvés Irodalomtudományi Intézete dialektológusai 2 expedíciót szerveztek nyelvi anyagok és helynevek —Ri: közvetlenül a nép ajkáról történő gyűjtésére Krustpils, Madona, Ilūkste és részben Daugav-= pils járásban. Ezeken az expedíciókon összesen 36 gyűjtő vett részt, akik 43 nyelvjárásban gyűjtöttek anyagot. Az 1960-ban a dialektológusok által szervezett expedíciók lefedhették R ! a sēlīnek nevezett nyelvjárások nagy részét, amelyek a Daugava mindkét oldalán, a sēliek által benépesített földeken alakultak ki. tiri Az expedíciók célja az illető nyelvjárások fonetikai, morfológiai, csak szintaktikai és lexikai anyagainak összegyűjtése volt, amelyek e vidék nyelvjárásainak legjellemzőbb —— sajátosságait tükröznék, a lakott és lakatlan helyek neveinek összegyűjtése, valamint lehetőség szerint A 8 minél több nyelvjárási szöveg —anyag feljegyzése a további kutatások számára. VI A sēlī nyelvjárásokat számos olyan sajátosság egyesíti, amelyek Lettország más vidékein IN nem ismertek. A sēlī nyelvjárásokat egyesítő sajátosságokon kívül vannak olyanok is, amelyek elválasztják egymástól KĀ; i az egyik nyelvjárást a másiktól. Időről időre ez a különbség olyan szembetűnő, hogy nemcsak a nyelv veszi észre S-et semmiben sem. Nagyon éles a különbség a vidzemei és a zemgalei sēlī nyelvjárások között, mivel ezeket mindig is elválasztotta a Daugava, amely akadályozta a vidék lakói közötti közlekedést. ko 3 A sēlī nyelvjárások egyik legjellemzőbb sajátossága az emelkedő intonációk — kialakulása, amely Lettország más vidékein nem ismert. A beszédben az emelkedő hanglejtés itt a három hanglejtési terület tört hanglejtésének helyén áll, míg az „a radā” eső hanglejtése három hanglejtési terület eső és nyújtott hanglejtését egyesítette magában. ša = Az emelkedő hanglejtés, amely a széliai nyelvjárásokban fennmaradt, régebbi a törtnél. Amint J. Endzelīns professzor rámutat a Lett nyelvtan 37.—38. oldalán ), a tört hanglejtés történetileg olyan szótagokban alakult ki, amelyek egykor a szóhangsúly előtt helyezkedtek el ir — di un (akkoriban) emelkedő hanglejtésűek voltak. ut Vidzeme un területén, valamint néhány zemgalei széliai nyelvjárásban az eső hanglejtés — változatai is hallhatók. Šo Az intonációt egyrészt gyorsan ereszkedve (lökött), másrészt lassan ereszkedvAJ e, az első részben enyhe hangmagasság-emelkedéssel ejtik, így emelkedő-- ereszkedő intonációt alkotva. =; S Leggyakrabban a gyors esés zöngétlen mássalhangzók előtt fordul elő, míg az emelkedő-- ereszkedő intonáció a zöngés — mássalhangzók előtt, pl. drāuks, drāugi, strādāt stb. — A nyelvjárások beszélői nem különböztetik meg a nyújtott intonációt az ereszkedőtől. Más nyelvjárások gt beszélőinek nyújtott intonációja is csupán kissé lassabban kiejtettnek tűnik számukra. A krītošā és a stieptā intonáció közötti különbség az Elkšņihez hasonló nyelvjárásban sincs tudatosan jelen, ahol Mao“ | az adatközlők beszédében mindkét intonáció fel-felbukkan. Így például az adatközlő ezt mondja: „p/āve 2 ~ ar vinrūci“, a következő mondatban pedig: „dr sērpi p/āve*. Az intoná- | a) rs sti ciók ilyen ingadozása azt mutatja, hogy a nyelvjárásban, bár a beszélők nem érzékelik a különbséget, már megvannak azok a vonások, amelyek később kialakítják az ereszkedő és a nyújtott intonáció közötti a m Eh különbséget. A megtört intonáció un néha emfatikus beszédben is hallható, például Asarēben, amikor az elbeszélő egy eseményre emlékezve ezt mondta: „de jei ston koa pa »golvu dabujsē«”, noha egyébként a saiką Ci szót csak „golva” alakban ejti. Biržos is hallható megtört intonáció néhány szóban emfatikus beszédben (az odrā és a prū5 SM szavakban). Szinte minden nyelvjárásban megtört intonációval ejtik a tagadószókat: : „AE tikulu” „nē”. J x A fő sajátosságok, amelyek a sēliai nyelvjárásokat megkülönböztetik az irodalmi nyelvtől és más di nyelvjárásoktól, a hangok kiejtésében mutatkoznak. Így például a lett nyelvben az &-hangot szélesen vagy ih K ag ejtik attól függően, hogy milyen magánhangzó vagy kettőshangzó követi, illetve követte a következő K-ban. gia A legtöbb nyelvjárásban és az irodalmi nyelvben csak néhány eltérés van ettől a szabálytól, főként a ragozásban, ahol például előfordul: veci, tēvi, ritkābb tövekben dēli, bērzi stb. E tekintetben az Ē-hang kiejtésének szabályosságát sokkal következetesebben tartják be Vidzeme sēliai AR nyelvjárásainak beszélői — Cesvainēben, Dzelzavāban, Dzērbenēben, Koknesēben, Lazdonāban, Odzienāban, Tai ME Vestienāban, Pļaviņāsban és másutt. Ott találhatók például: öregapák, ritka törzsek, fiak, gyermekek a A hosszú, szűk ē-hang csaknem valamennyi sēliai nyelvjárásban szélesen ejtendő, például: = klėc (= klēts), vģz's (= vēzis), sēdēt (= sēdēt) stb. Néhány nyelvjárásban (például ti: i). Retben, Prodēban, Pilskalnēban) időnként k/žec (= klēts), viez's (= vēzis) 5 ve stb. is hallható. hasonló alakok, ez azonban nem különösebben jellegzetes jelenség. LTE a A szűk rövid e-hang a szótövekben általában változatlan maradt, a szóvégi szótagokban azonban ra = kiejtése többé-kevésbé széles, például upę, pride, puķe, puse stb. A VidSR-vidék egyes sēliai nyelvjárásaiban a -€ végződés olyan széles, hogy megközelíti az a-hangot (Pļaviņās, + (Es K: Saikavā). A zemgalei sēliai nyelvjárásokban ennek a széles szóvégi -¢-nek hatására gyakran a tő szűk e-hangja is hasonul, például zęlę, ęglę, zeme stb., de ez sem mindig következetes, Tk venti. Így például ugyanazon beszélő nyelvében a zeme és a zeme egyaránt hallható. vö. Úgy tűnik, hogy a š hang az egyszótagú infinitívuszokban fordult elő, legalábbis a szél ki Ā 4 nyelvjárások többségében. Az egyszótaar gú infinitívuszokat széles g hanggal szokták ejteni, például: celt, mest, kr sa nest, smelt, dękt (= degt) stb. Vidzemének a szél nyelvjárásai egy részében az egyszótagú infinitívuszokat a tőben a hanggal ejtik, ami arra utal, hogy itt € hang volt, például Cesvainében, Sausnējāban, Lazdonāban stb., ahol azt mondják: mast (= mest), calt (= celt) stb. A két szótagú infinitívuszokban is 4 a hang volt ezekben a nyelvjárásokban: például razdt (= redzēt), acdt (= ecēt) stb. sii Az egyszótagú infinitívuszok jövő idejű alakjaiban szintén d-hang van a tőben, például: daks Ra: (= degs), bāks (= bēgs), cals (= cels); a jövő idő többes számában a -sam, -sat végződés áll, K i például calsam, calsat (irodalmi nyelven celsim, celsit). jd 53 Az -ināt képzős infinitívuszokat minden széli nyelvjárásban $ hanggal ejtik, amelyből a kiejtésben a += & gyakran d hanggá alakult, például metinodt (viszonylag új szó, ezért úgy tűnik, hogy megőrizte a g hangot), dagindt, ddinodt stb. Ez a széles €-hang ebben az infinitívuszi tőben valószínűleg „asszimilácir ió útján keletkezett; úgy tűnik, — korábban ka dezenāt te alakja volt. Hasonló fora=" alakot még ma is találni Cesvaine környékén. aff 8 A széles Ē-hang a zemgalei séliai nyelvjárásokban például Ž, rdųs alakra változott ji MK (= tēvs), ddls dēls), vaci (= cilvdki veci cilvēki). (E nyelvjárás- (= okban a következő i-ként ejtett magánhang- | Šā ši 4 zók a ragozásban nem befolyásolják a kiejtést.) A vidzemei séliai nyelvjárások- | = šā ban ez a šī sajátosság fokozatosan eltűnik. Ta ie i kg «i I S S EE Nat aa 4 WES il pre EE <. ra SE is tita A. | is upei ideas (J RR As R ae as ES EE aa St A zemgalei sēliskajās izloksnēs personu vietniekvārdus es, mēs mēdz izrunāt bė ar šauru Č-skaņu, daudzskaitļa formu bieži runājot saīsina par mes. Vidzemē —— es, mēs vietā bieži dzird as, mas || mes, sevišķi izloksnēs ap Madonu. Sed AY Jāpiezīmē, ka, izlokšņu pārstārjiem runājot literāri, bieži literārās valodas — platā Č vietā ir šaurais &, piem., ezers, dēls, téys u.c. a g Gy Ia nākamajā zilbē seko velārs patskanis vai divskanis un starpā nav j Aki, mīkstinājuma, gandrīz visās (ekspedīcijās aptvertajās) sēliskajās izloksnēs mēdz he pārvērst a par o. Vidzemes sēliskajās izloksnēs šāda pārvēršana iespējama arp e ai tad, seko ja g, g, %, j, ¢ dž, š, ž, Į, n a kapcsolat ar bármely magánhangzót aj-jé változtat; e mássalhangzók előtt nincs r, /, s, p, pl. gonc (= gans), kokis (= kaķis), vokarejs PI 4. (= vakarējs), plova (= pļava) stb. Vidz:me néhány sēl nyelvjárásában az ea előfordul, amelynek ejtését néhány más mássalhangzó-kapcsolat nem akadályozza. SES i Ari a toldalékokban és előtagokban 0-vá változtatja; ez utóbbi sajátosság Zemgale S; liskajūs nyelvjárásaiban szinte teljesen ismeretlen jelenség. ir Z, A hosszú ā-hang helyett a Vidzemei sēl nyelvjárásokban ir gyakran tiszta — ē-hang áll (hús), miközben Zemgale vidékén vagy oa (mdate) —leggyakrabban— vagyuo —Mindenütt (mūotę)— hallható, utoljára Dvietében, Pilskalnéban, Bebrenében, részben pedig Slatében. ai A rövid i-hang nem változik, kivéve az ir kapcsolatot, amelyet egyrészt ēr-re, pl. zvérbul’s (= veréb), másrészt ier-re alakítanak, pl. es gierfu (= hallom). Jeo ai A hosszú ī-hang ei-vé (a nyelvjárások nagy részében) vagy ii-vé alakul. Néha ebben a ci dē | diftongusban az ei nagyon szűk e-hang, pl. upéife. A Daugavpils járás szél nyelvjárásaiban többnyire ij és ei fordul elő, míg Ilūkste környékén már az ei kezdődik, pl. véirs (= férj), reic aka: (= reggel). SR: A veláris y hangot még hallani a nyelvjárásokban ap Madonu (vy/ks, myza) un részben szintén Zemgalé- — ben is“, a a Bebrene környéki nyelvjárásokban. Zemgale vidékén azonban az y-hangot nem használják igazán rendszeresen. Egy or. és ugyanaz a beszélő ugyanazt a szót y-nal és i-vel is kiejti. hha A legfontosabb fonetikai sajátosság, amely megkülönbözteti Vidzeme sēl nyelvjárásait Zemgale sēl nyelvjárásaitól, a magánhangzók palatális áthangzása, amely a Daugava bal partján ismeretlen. Vidjos A | zemes sēl nyelvjárásaiban az a>€, ā> ā* vagy ē, u>u', uo < ue, ha ezeket palatális magánhangzók vagy kettőshangzók követik, és közöttük nincs R, g, R, 2,7, ¢ dž, š, ž, Į, ņ. Ha az említett mássalhangzók 24 az r, /, m, s, z, p, b, t valamelyikével állnak kapcsolatban, akkor az áthangzás akadálytalanul bekövetkezik, pl. edi ne 4 (= abi), rędi (= radi), kelpi (= kalpi), rutki (de: bluķi), secīt (= sacīt), zuebi J. el (= zuobi), mā*siņa (= māsiņa) stb. Az áthangzás b, p, m, v, r előtt is bekövetkezik, ha ezek korábban olyan j-vel álltak kapcsolatban, amelynek kiejtése eltűnt, pl. skepa (= skapja), kera (= kara), į ki kuirma (= kurmja). Bérzaunéban, Sarkaņosban, Lazdonāban és Praulienāban az a hangot gyakran a* hanggá változtatják, és azokban az esetekben, amikor az a már o-vá változott, az utóbbit of hanggá alakítják, pl. stops (= stabs), sto*bi (= stabi), mos (= mazs), mo*ziņč (= maziņš) stb. 7 r A zemgalei széli nyelvjárásokban a hosszú ū-hang átalakul. A nyelvjárások legnagyobb részében a ~~ fi helyett ou-t ejtenek, pl. škdunė (= šķūnis), couka (= cūka), ščunu (= šūnu, azaz pind šuju) stb., néhányban azonban — Bebrenēben, Dvietēben, Pilskalnēben — a tē helyett iu áll, pl. bit t ol ke (= būt), Iliūkstę (= Ilūkste), iudenc (= ūdens) stb. A Daugava bal partján az uo kettőshangzót ff-fé alakítják, pl. gūs (= guovs), zis (= zuoss), gas (= uogas) u. Ei Ca c. A rövid u-hang változatlan marad, kivéve az ur kapcsolatot, amelyet néha Ia wor-rá alakít, pl. kūormis (= kurmis), de nem mindig és nem minden szóban. i = Az ei kettőshangzó kiejtése nem mindenütt azonos. A széli nyelvjárások legnagyobb részében Ais aa széles ¢-vel ejtik, pl. meita, tģikas, mģijas stb., néhány nyelvjárásban azonban (Bebrenēben, st «g ta ēku AS REE ER TOR: ķi cv RE EE Ua a Ra m an ag rr "RES Šī pl A Bi Ra ts 7 ae te ad TS MĀSU SR FO Ae <tr ara | CLL, ER RCE A Bh ei-diftongust így ejtik, például: muna mafta (= mana meita). ¢-hangjának Ą K szélességével ez a gi különbözik attól az ei-től, amely a hosszú ī-hangból keletkezett. Azokban a nyelvjárásokban, amelyekben a k karas i nem változik át, többnyire az ei-t is ugyanúgy ejtik, mint az irodalmi nyelvben, például: kr 2) Cesvainében ezt mondják: iešu uz mettu. A Zemgalei sēl nyelvjárásokban a Tali diftongust hosszú i-hanggá változtatják, például: a (= sieva), zic (= zieds), mlrs (= miers) stb. Vidzeme vidékén ez az átalakulás összefüggőMe Ebben a ritka esetben. A Savita ai és wi diftongusokat a sēl nyelvjárásokban ugyanúgy ejtik, mint az irodalmi nyelvben; az au diftongusban az a-hangot néha labializálják (Vidzeme- ). i Ej Szinte valamennyi sēl nyelvjárás sajátossága a rövid magánhangzók meghosszabbodása a nem bal- ; AA hosszú magánhangzók előtt, pl. o:ka (= aka), pu:tni, vo:kars (= vakars) stb. Néhány „Rī > nyelvjárásban, pl. Asarēben, Prodēben stb. ilyen megnyúlás nem fordul elő. Valamennyi sēliai nyelvjárásban kisebb-nagyobb mértékben palatalizálják a mássalhangzókat, ha azok palatális magánhangzók előtt álltak. A palatalizáció mértéke nem mindenütt egyforma. F F ba Pl. Asarēben a palatalizáció az I-skagas előtt volt érzékelhető, míg a 2 előtt szinte | i © nem lehetett érezni, pl. nom. upeite (= upīte) és akuz. upeifi (= upīti), a szomszédos izmijai, piv loksnė Slatēben azonban ezekben az esetekben a palatalizáció egyformán erős volt. ia a A šķ hangkapcsolatot a sēliai nyelvjárásokban lágyság nélkül ejtik, pl. p TĀ —škdutē (= šķūnis), škelt (= šķelt). A kš hangcsoportot gyakran átrendezik, például nem azt mondják, hogy ia% —aukša (= augša), hanem auška, priška (= priekša), iškā (= iekšā) stb. | ih ja Fr Slatēben, Dignājāban, un Lubānāban és időnként máshol is (Elkšņos, Susējāb- ¢ an) az A ķ sa hang helyett áll: például čėvę (= ķēve), kačs (= kaķis). Hipernormalizmus a ¢ a vagy i hanggal jelölt % hang néhány sēliai nyelvjárásban, például kigāni (= čigāni), Ruska (= čūska) Krustpilīben rh un Mētrienāban. Azokban a nominativusokban, amelyek -/5-re végződnek, sok nyelvjárásban -4-et ejtenek, például cēlš, 2 SF an Asarēben, Elkšņos, Prodēben stb., máshol — Vidzeme egy részén — szintén -(s, például c&/s, kumeļs; az -yš-re végződő nominativusokat -rs-szel ejtik, például kurs (= kurš), kārs ely (= karš), vars (= varš) Zemgalēben, valamint kutrs, kers, vars alakban Vidzemēben. 3 4 Az -jš kapcsolatban sincs š-hang, például vējs (= vējš), vdais (= vājš) ga T u.c., ezért a verbumokból képzett cselekvőnevekben sem szokásos az š-hang, f a például kouléis (= kūlējs), vedéis (= vedējs) stb. ay « A sutmolas szóban régi tm fordul elő Aknīstēben, Susējāban és Slatēben, míg más zemgalei sēliai nyelvjárásokban sudmalas hallható. 2h Ahogyan az alföldi nyelvjárásokban, a k és g előtt a sēliskai nyelvjárások beszélői veláris »-t ejtenek. Ezzel ezek a nyelvjárások különböznek Latgale felvidéki nyelvjárásaitól. ķi A sēliskai nyelvjárásokra jellemző, hogy más nyelvekből való átvételekben nem szoktak hosszú likvidákat és nazálisokat használni, ahogyan az az irodalmi nyelvben szokásos, pl. kana || kona tei (= kanna), bāfva (= baļļa), č/ne (= elle), stals (= stallis) stb. Csak a panna == és ķemme szavakat hallani olykor hosszú nazálisokkal is. ķi ķi Valamennyi sēliskai nyelvjárásban gyakran thangot szúrnak be a » és s, illetve a 2 és š közé, az / és s, valamint az / és š között azonban ilyen betoldás nem fordul elő, pl. gonc (= gans), bēr78 i ziņč (= bērziņš), vasals (= vesels), zaļš. A kaudze, tupele, kruķis, krasts ri EE stb. szavakhoz shangot illesztenek, pl. skauge, stupele, skruRis, skrasc stb. | he ph Azoknak az egyszótagú igéknek a jövő idejű alakjaiban, amelyek töve t, d, s, 2 hangra végződik, a Zemgalei sēliskai nyelvjárásokban hosszú réshangok vagy sziszegőhangok vannak, pl. neši, vešu stb. Bieži le ni KS VE S RES JA BE ge AR 4 i M alā. lS RE LT el np CEE ae | ; J ~ XP ta Ą rt et 4. dr. R bo + ksi Pu, i Ly i A R "V i aks vads! = VĒ I SS E ss rs ws Pa Ls 2 T ip Pi. Zi rk, garais svelpenis izrumā šķir nākotni pagātnes, piem., vokdr nesi mdajā, reit a Sh no Fags esi prigam) vakar (= nesi mājā, rīt nesīsi projām). Šīs nākotnes formas veidotas aja egulāri no infinitīva tāpat kā, piem., likšu, liksi likt. no ka 5 Morfologija īpatnību ir krietni mazāk. Vārdu atvasināšanā tikai dažas ir Šitų patnējas formas. A Tā, piem., Vidzemes sēliskajās izloksnēs pazīst lieto un adjekts ( va īvus ar -ijs, piem., smiltijs Praulienā, smilkcijs Sausnējā u.c. Arī Zemgales pusē A & gk dzird līdzīgas formas, piem., mdalija zeme Asaré. Ar šo pašu piedēkli šķiet at tā vasināti arī daži māju vārdi, piem., Augstijas mājas — Liepkalnē, Kalnijas — mātec «i jas Erglos. ja kris Nagyon gyakori ir kicsinyítő képzők ar -uks, pl. supuks, moaSuks, gūšuks (gosniņa) stb., (= különösen sok R Pa ilyen származék a személynevekben. no Amennyire megfigyelhető, ezekből a ——— kicsinyítő képzős alakokból más nyelvjárásokkā ban sem hiányzik a becéző jelentés. fi ut A nőkre vonatkozó elnevezéseket Vidzeme vidékén rendszerint így képzik: ar -īša, különösen akkor, ha az ja elnevezés CR i alapja a férj ir foglalkozása, pl. kalęjiša (kalējiene, a kovács (= felesége), vēvgrīša — (= (vēveriene, a takács felesége), továbbá Caunīša (— Caune felesége). A zemgalei sēl — nyelvjárásokban te ir vagy nu -inę (<-iene) vagy -fte (<-iete), pl. kaléjing, skridering, IE 2 Kalninitē stb. Ari tautību nosaukumus sievietēm mēdz te atvasināt šiem paSiem ar a | piedēkļiem. Sajátos ka módon nem „krievs”- -t mond, hanem „kriviniks”-et. Más nemzetiségek neveit azonban = BL ar šo piedēkli neatvasina. °° ord ipa A zemgalei sēl nyelvjárásokban a származékokat szinte egyáltalán nem ismerik. ar -atā [i számneveknek. To helyette azt mondja: hárman tértünk (= vissza, hárman jöttünk), vagy ez jų ta kettőtöar knek félelmetes? (= vajon akkor kettesben is lesznek félelmek? ). Gyakran használják a származtatott alakok F kat ar -ként a szám megjelölésére, pl. mundm tavam bei divei zirgu manam stra) apámnak két lova volt) (= Asarē stb. mutatott A zemgalei sēl nyelvjárásokban a személyes névmások genitívuszi–aun kkuzatívuszi alakjaként a ni fordul elő: néha manę, teve alakot hallani, például jis manę napazyna (ő nem ismert engem), bes (= teve tir ni'kā naboūs (nélküled ott A semmi sem lesz) stb. (= Ezek a formák rokonságban állhatnak a litván manė, tavč formákkal, tehát régiek lehetnek. BE | Dativusban az első személyben a man alak fordul elő. Vidzემében mun. kt i A birtoklás kifejezésére valamennyi sēl nyelvjárásban a muns, muna alakot használják. Ezekben a nyelvjárásokban a lokatívuszi kas kamā alak is előfordul, amely a köznyelvben ismeretlen. 1 dā ]} ir 天天中彩票买? 北京赛车的 илгири? ]} 天天中彩票开奖 Sorry. Need valid JSON exact 7 strings. Whitespace? no final — malformed. I need redo.}]}; техиму? Need output only. Ensure text translated, preserving markup, spaces? One ir item split A zemgalei sėliškose tarmėse žinomas įvardis viki its, jėi (<jī), retkarčiais taip pat girdimas iš bendrinės kalbos perimtas viņč, viņa. Tačiau Pag jis, jéi dar labai gyvas sąmonėje, un ir tā ka ari literatūriškai kalbant kartais šmėsteli PE: kalboje. Vidžemės sėliškų tarmių kalbėtojšo ai jis, jēi laiko labai aukštaitišku reiškiniu. a i ki Bendrinei kalbai svetimas ir priešdėlis un prepozicija da(-) ko vartojamas šiose tarmėse, — pvz., da-it mežam aiziet lidz da mežam), (= dalēju pinu pielēju (= Wey pienu), dapierc vēl vinu sivānu, lobodk ės (= nopērc vēl vienu sivēnu, labāk ēdīs), ar iš da vo:karām (= līdz vakaram), dalyku es ar (= pieliku es ar(ī)) u.c. Zemgalės sėliškose tarmėse be to dar savitai vartojamas prielinksnio priešdėlis is(-)- ir un a | šana uz(-) helyett, például: izbrāuce iz lada (= felhajtott a jégre), izlidava iz jūmta. ri ps felrepült a tetőre), izgdaze golvys uzgāza (= galvas) uz stb. is (= uz Az irodalmi — nyelvben az apkārt helyett rendszerint az aplīk használatos — man bij jda-it apléik kolnu (= körül kellett mennem a hegyen). vi ph Az irodalmi nyelvből eltűnt igei múlt idejű ē-tövek a széliai nyelvjárásokban még mélyen élnek, különösen a Daugava bal partján, például: es vokār brāuču, jis vedę, mes nesēm stb., Kk ji js Sa fe SS. AVE r A EE o A a < A sai at Ais. AVR VESA ais Sk a Ea TR EAE TR Ss RR Sy SR ERI S A -ūr vagy -wor végződésű főnévi igenevű igék esetében a múlt időt az -avképzővel képezik, pl. jėi runava, es zinavu, jdus stāigavodt. A ragozható múlt idejű melléknévi igenevet is hasonlóan képzik — boutu zinavuši, jėi malavusg. A Gārsene-i nyelvjárásban -davképzős formák is vannak, pl. kad gribėdavuši gulėt, tad nevarģdavuši, tdpėc ka spūokūodavuši Sa (= amikor le akartak feküdni, akkor nem tudtak, mert kísérteteket láttak). Mivel Gārsene lakói otthon egymás között litvánul is beszélnek, feltételezhető, hogy ezek a formák a litván nyelv hatására alakultak ki. Általában véve nehéz megmondani, hogy a Gārsene jelenlegi lakói valójában milyen nemzetiségű emberek. Ők maguk mesélik, hogy mintegy 100 évvel ezelőtt állítólag „pūrkristiti“ lettek lettekké, és ezért lettek lettek. Meg kell mondani, hogy a gārMEKĀ- -ban minden senősi egyformán jól beszél lettül és litvánul. ami fe Az összes sēli nyelvjárásban a visszaható igék többes szám 1. és 2. személyében RS. a -mēs, -tēs vagy -mds, -tās végződésük van, pl. més cefamés || ceļamās, jous ceļat$s || 2 Ę celietas. A képzővel származtatott igékben a képző és a tő közé időnként Th -saszúródik be, pl. apsaséstis, izastāigūt. A vidzemei sēli nyelvjárásokban ez a -sareizēm x = elveszíti az -ahangot, pl. 0:psprecēt (= apprecēties), pdrsdstls (= pārēsties). Tigh A zemgalei sēli nyelvjárások kondicionálisában többes számban -umēm, -umēt alakok hallhatók, pl. izumēm, nastumét. Az A1-es formákat még megőrizték a melléknévi igenevek. Itt még jelen idejű melléknévi igenevek is vannak -us végződéssel, például liēlajiem viņč neduēdus ritokas (Vestienā). A jövőben is használnak -A(is) végű ragozható melléknévi igeneveket, például tās brāukškis iz pilsātu, mdatę brāukšūte, meitas brāukkājā šūšas, pitiši brāukšūši (Asarē). Ezeket a formákat azonban már kezdik elfelejteni — viszonylag ritkán használják őket. Nagy hatással van az irodalmi nyelv. Gyakran, különösen gyermekek jelenlétében, az egyes nyelvjárások képviselői egymás között is meglehetősen jó irodalmi nyelven beszélnek, amelyben csak ritkán szólal meg valami jellegzetesen nyelvjárási. ap pan X: A p 4 zēm ieskanas šis tas izloksnei raksturīgais. Ezért a fiatalabb nemzedék sem tud már igazán a nyelvjárásban beszélni — a nyelvjárások közel állnak a kihaláshoz. Így a legmaradandóbbnak a nyelvjárások szókincse tűnik, amelyben sok olyan szó van, amelyet az irodalmi nyelvben nem ismernek. A Daugava bal partján beszélt nyelvjárások közel vannak Litvániához, és még a litván nyelv hatása is érződik bennük. Egyes szavakat és alakokat is átvettek, például a már említett, -davvégű múlt idejű alakokat. Litván szó a girrūklęs (= áfonya), az atic az atmākt helyett, a paģgrt — a litván pragerti (részegre inni) jelentésével, például: vdi bu 2) ta jis tt (azaz a kolhozokat) pagfrę? (Asarē), a bifbas — burgonya (ezt az elnevezést ma már szinte egyáltalán nem használják, de régebben ez volt a burgonya egyetlen megnevezése), az avefi — Pst Ly méhkaptárok, a sors — sós, a gėlzę — vas stb. Ezekben a nyelvjárásokban a szláv nyelvek hatása is erős. Így például nem azt mondják, hogy lettül, oroszul, lengyelül beszél, hanem pa la:tdiskam, A pa kridiskam, pa puliskam. Vannak közvetlen átvételek is. Például a 89 éves Ilze Ratzobe Asarēban meséli: jis beja jģi ifubejs, naskatija; moš tu varģsi? és mások. Az orosz nyelv hatása különösen erős a Daugavpils körzetének széliai nyelvjárásaiban, ahol nagyon kevés lett él. Th + is. Az irodalmi nyelvben általában nincsenek olyan szavak sem, mint kū ustaba (= szoba), vėirėkšpi | fh (= réti legyezőfű), aviškas vagy diviekstenes (= málna), mēlnigas (= áfonya), vir3 oh sting (= végződés), bambérbaki (= nagy bögölyök- ), škierzlānc (= gyík), svo:ki | 5 2 (= föcstej), matdris (= fürödni), muzlas (= íny), it lūņķūs (= a x-ba menni), kere (= balkezes- ), špetnis (= mérges), strups, akuz. sirūbu (= kútkávák), 5 stoadaigi (= zselének- ), teļodks (= sovány borjú), pasule (= mocsár), sprést (= fonni), klukučs raun žagus rauj), tigs tuvs), timss tumšs) stb. ig (= (= (= ELS B 1 | ass 23 a dā HR 2 SR i kr kt. Az expedíciók során jelentős helynévanyag gyűlt össze, összesen 21000 több mint view = SLi név. Ezek közül 15500 új, eddig ismeretlen név. Ezekkel a nevekkel ki lehet egészíteni az intézetben meglévő helynévgyűjteményeket, és fel lehet használni őket a helynevekkel kapcsolatos további —k 3 munkában. ast ta Az összegyűjtött helynevekben sok nyelvészeti szempontból érdekes dolog található. ir A "T helyneveur knek, különösen azoknak, amelyek évszázadokon át megőrizték nevüket, saját | történetük van. Érdekes, hogy Vidzeme széliai területén több észt eredetű Aline helynév található. Például Patkulēben van egy Must nevű ház; (észtül must —fekete), a Lisa SEAT EC folyó (észtül piedeva). Maga a Patkule név (ejtsd: Paķile) is észt eredetű. Ugyanez RA elmondható a Pikāniakról — egy Praulienā-i házról, a Miņgiemről — egy Cesvainē- -i házról stb. Ezek a A helynevek arra engednek gondolni, hogy a vidéken egykor észtek élhettek. Stādi ksi Litvánia határvidékén sok helynév litván eredetű. Például eas: Gārsenēben van egy Ilgabrade nevű erdő. A Lettországot Litvániától elválasztó meglehetősen nagy erdőn, hy Palson keresztül nagyon járható út vezetett, ezért sokáig kellett gyalogolni vagy utazni, hogy át lehessen jutni rajta me st ma = keresztül. A Gārsene-i nyelvjárásban az ilgs szót a garš, vagyis a „hosszú” jelentésében is használják, akárcsak a lietuyielu nyelvben. Az erdő nevében ez a jelentés is benne lehetett. kā A Gērva | Rt kak-— lis nevű rétet szintén litvánul nevezték el. Ez a rét állítólag nagyon mocsaras, ezért csak = T ik darvak tudnak bemenni. Litvánia határvidékén ezenkívül sok olyan háznév található, amely "iki, diy végződésű, például: Bāltiški, Girviški, Ragauniški stb. eT Si Meg kell jegyezni, hogy nagyon sok hely a nevét vagy az elhelyezkedésének helye, vagy a helyre jellemző sajátosság miatt kapta. Így például az Asare-i Garā pi EJ vērta keskeny, több kilométer hosszú rét, a Patkule-i Āža mugura hegy pedig hegyes, és egy kecske hátára emlékeztet. Gyakran előfordulnak olyan nevek, mint a Cesvaine- -i Vilku Ku kalniņš, ahol farkasok jártak át a dombon, vagy az Asare-i Aitu līcis, ahol a farkasok 8 gyakran széttépték a juhokat, mert azoknak nem volt hová menekülniük. Cesvainē ir Stradu birzs, kur, „ins dzīvo daudz strazdu- ”, Virumpurvs — ļoti staigns purvs, īsts dūņu virums, pļava ists Zuvenica, kur esot tik slapjš, ka tur pat zivis dzīvojušas. Gyakran előfordult, hogy egy hely elnevezése az évszázadok során átalakult. Lubānā például ezt a vidéket Ērgala néven nevezik. Ezen a vidéken állítólag egykor sasok éltek, és a jelenlegi elnevezés nyilvánvalóan az Ērgļu gals („a sasok vége”) kifejezésből származik. Néha a hely nevének eredete nem képzelhető el ilyen könnyen. Így Asarēben ez egy Patmalnieki nevű féluradalom volt. Körülbelül 150 évvel ezelőtt Gren-L i 5 cavu néven hívták, ami a német Grenzhof lett nyelvi változata. Mivel ez volt az utolsó kisbirtok, amely Asares urához tartozott, könnyen érthető, miért nevezték el így. Ez a kis birtok aztán Patmalniekire változtatta a nevét. Ezen a helyen soha nem volt malom; ezenkívül Asarēben a malmot dzir-A navasnak, nem pedig sudmalāmnak vagy patmalāmnak nevezik. Talán itt ez a szó, ha nem véletlenül kitalált elnevezés, a Pati mala, azaz határvidék nevéből származik? Nagyon sok helynév kapcsolatban áll valamilyen eseménnyel. Így például Asarēben a) van az Aņča leja. Ebben a völgyben a robot idején felakasztotta magát egy bizonyos Ancis, akire a birtok olyan nagy robotot rótt ki, hogy nem tudta teljesíteni. Az egyik közeli mezőn van egy gödör, amelyet Madaliņának neveznek — ott egy farkas széttépett egy kislányt. Bedre a lányról kapta a nevét. Patkuléban találhatók a Te/ākas házak, amelyeket még most is így neveznek azért, mert e házaknál legeltették a vika uradalom borjait. A Katorgas-hegy (Patkuléban) onnan kapta a nevét, hogy ezen a hegyen nehéz volt dolgozni — ott úgy ment a munka, mint a katorgában. Cesvaineben van a Nuopūru híd. A hídon túl meredek hegy van, amelyre nehéz felmászni, ezért már a hídon mindenki felsóhajt, tudva, hogy előtte ~~ 3 egy nehéz útszakasz áll. Ca IE ee i T ši IEEE S | lā is K ERASMS. Ls A Atia Mia Tris i eh usi U! ta | PĒRU. ais RR sia ski IE Aa ai EAP AKA. PE. ati. Ta iais. "csók A TPR a RT ai ia. ai “a sā, y = de AS y hy. V = ia PL PI sk r = ey x E> (4 Néha egész mondák mesélnek a helynevek eredetéről. Így például $5 Slatē ir Dzelzinis örvény (vízörvény), amelyről a következő mondát mesélik: Ķicānu (Ļūcāni +. o lų » -: ==: Kd ** - = Vate — parasztház) patakjában örvény van, amelynek partján állítólag pénzt ástak el. Egy Maksz nevű férfi 3 egyszer elhatározta, hogy kiássa a pénzt, hogy végre véget érjen a szegénység. Ástak János éjjelén, az egyetlen éjszakán, amikor állítólag ki lehet ásni az elrejtett kincset. A férfiak már olyan mély gödröt ástak, ka hogy egyikük belemászott, hogy kiemelje a pénzzel teli hordócskát. Abban a pillanatbno an egy Ų ae ördög kirohant a bokrok közül, un elvette a pénzt, és a mély örvénybe dobta. A Muciņa nehéz volt, ugyanilyen Pkt TM kā no vas, ezért az örvényt úgy nevezik, hogy Dzelzinis atvaru. Gārsenē ir mežs, ko sauc = Pár szó Kazaskāju. Egy hegy ir az uz erdőben, amely egykor vár volt. Egyszer egy pár öregasszony Ne vu F. - ų a . . g* =: " *= elment az erdőbe uz šo bogyót szedni. Meglátták, hogy a hegyen, ka a várban bál ir van. un "ds A szépen felöltözött „kisasszonyok* olyan könnyedén táncoltak, ka hogy öröm volt nézni. Az öregasszonyok r i = közelebb mentek, hogy jobban lássák. Un then having seen them, the dancers’ legs ka asir Fl LF leg. Having ka understood, ir „the young-lady* witches, the old women no fled away from the unclean747 "ni stds places. But the forest no tā is called in time Goat’s Foot. Lake Odziena is said to have set off pa x) 5 A szél un sziszegett. Egy lány csodálkozva nézte, és uz to azt mondta: un hiszen nu sziszeg |. ¥ kā vipera. A tó ezen a helyen eltűnt, a nevét jo véletlenül találták el. Efféle 3 2% mondás ir Nagyon sok [van] szinte minden lettországi vidéken. Br, a Érdekesek ir maguknak a népnek a helynevekre vonatkozó magyarázatai is. Néha ezekben a ANT magyarázatoir kban sok a fantázia, de időnként meglehetősen valószínűek is. ir Így például M a gārseniešiek magyarázatot adtak Indānu falu nevének eredetére. Állítólag egyszer Lat - = ws +4 < . . - . 5 Ba találtak egy ko gyermeket, a megtalálók pedig elnevezték Sprīdi, a gārsenieši kiejtésében — Sprindi. sėdės Sprindis mégis olyan nagy férfivá nőtt, ka hogy Sprīdi többé nem tudták hívni, ezért úgy kezdték k 54 hívni, hogy Indi. Indis földet kapott, un és házat épített magának. Neki volt Iela családja. Ari ő és gyermekei un gyermekei házakat építettek maguknak éppen ezen a helyen, un | <a tā felemelkedtek Az Indāni — egy egész nemzetség, amely a falut lakta. Ir kérdés, mennyire Zi lehet igaz a megtalált gyermekről szóló történet, de az alapító nevéből no helynév keletkezhet. red Néha a nagyon ismert ir becenevek, amelyek még most is keletkeznek, un megmutatjka ák, hogy a Re helynevek alapjául ir valamilyen jellegzetes sajátosság szolgált. Tā Rubeņos a vidék egyik sarkát, körüla 5 belül egy 50 házat, úgy neveznek, hogy Koreju. Az ott élő emberek állítólag csoportokra oszlottak, 2 amelyek | meglehetősen jól kijönnek egymással. ne Vietalvában egy területet úgy neveznek, hogy Ukrajna a. — állítólag jó föld, az emberek un gazdagon élnek. az övé Lettország az SZSZK dialektológu1961. g. sai nyáron expedíciókat szerveznek uz Alūksne un RFI Jēkabpils járás. A Jēkabpils járásban anyagokat gyűjtve értékes tényekre tettünk szert! i a sēl nyelvjárások nagy részében. A begyűjtött anyagokat tanulmányozva talán megállapítr hatunk: i - i i Tr ž4 vē «Se rip es Fe "kus kr L 5.7 néhány új felismerést a sēl nyelvről. ——— as TĀ šila S, N A NER ; 2 474 } ARTE bed rasa AU py rą ri ag 1 A. eta ko a K SC tat (Ap gigas rk dS EE eo Bs tar ai Kk. “3 r » meghalni m - ded “o k y = LA 4 : Kā ri ar t m. ba — ve hi rā tīk == K = Tai į a iu arti U T Ad ők ās t Pt EE Li használni 7 aL RR Vn Ee RAM ss turas a En Ža A K sa a Rn +g iad, ķi jā A RE el FÖLD Uo aR ÍV a Ty rs S, 4 Re VA am, peru sm VĒ 5 REE gan ie aed | oy ES Te SR oe + kās NL R ES Ao F = ’ ag 2g pe r I rp 10 4 5, f ir. kd. ih = - „Ax ta „2 k k ka dl Anirano Lida mo. S = p ij bw, IA: | Janė Ng) = uk | = < == Aye. Lian pad X i" | | 5 Ke) "iu F py BY Pi >: - oh Li 4 PE Lee) ri - ui a re | 7 L 7 Ih me uijā i X a N = F r : pa | tl mad IC AE N a I x" A "Ek | = ui Mira ng a. kd; izd ill Tv a = V > Br Vannak Ul ių ei S oo A RÓMA EE M di. ās A Üsd 7 a a, ti ak Eladás ištisos I A IR I I Ak: EO VE on LEE Šiais dl ao JIHAJIEKTOJIOTH4ECKHE 9KC[EJIHILILHH JIATBUACKORA CCP — oo ERI » k B 1960 TOY J Pi Aa abn AY a Taa oy A K J < LV PMS TPAVAbIAA:**- < x ry BE vi 3 DIS Si ga 1 ME Ei a nis 5 gl ARS Kreta ns aaa TERE tad "IA ierou | rona 1960 HHcTHTyT s3bika H autepatypsl AH Jlars. CCP op- . sk raHH30BaJi 2 skKcnejHuKHH JAI CGOpa JHajieKTOJIOTH4YECKOTO MāTepHata ®# TOMOHHMHKH, OGe 9KCnenHuUHH MPOHCXOAHJIH B MECTHOCTAX T. H. CEJIOHCKHX BE aj TOBOPOB — B régiókban Manop, Kpycrnuīca, Haykcre H YacīH4HO B régiózs a He Jlayrasnunca. CAR bis Skcnenuuuu 1961 rona oxBarsT BCe OCTaJIBHBIE CEJIOHCKHE TOBOPH — 3 (B pafione EkaGnuaca). | zg ERI CenoncKHe roBOpbi OTJIH4YaIlOTCA OT JIHTEPATYPHOTO A3bIKa H OT AIPYTHX Ma jp roBopoB JlarBHH panom ocoGennocreii. Onna H3 3THX OCO6GeHHocreH — BOC: S XO1Aulaa HHTOHAUHA, KOTOpas He BCTpe4aeTCA B JIPYTHX MECTHOCTAX Rar | 8HH. Mmeiorca Take pasnuHA B MPOH3HOLNIEHHH OT/ALEJĪbHblX 3BYKOB. HaMárc. NPHMeP, B CE/IOHCKHX TOBOPAX Buaseme 3BYK Č B CKJIOHEHHH cirta iteu REKU i 3AKPBĪTO, €CAH B CJIEIYIOUIEM CJlOTe HaXONATCA NajiaTAJibHbIe TJlaCHble (HJIH al nudroHr), naxe B TeX CayuyasX, Kora B KOpHe CJIOBA OTKDpbiTOe ¢ (tēvi K: BMECTO JIHTEpATYpHOTO tēvi). Jas cenonckHx rosopos Buaseme xapakrepeH EE naJiaTAJibHbIė YMJayT TJlaCHblX, KOTOPbIH He BCTPeYaeTcs B CEJIOHCKHX At roBopax 3emrajie. B cenonckHx roBopax 3emraje B CBOIWO O4epelb Goablie "V COXpaHH. IHCb HEKOTOpble JIpeBHHE (OPMH, HANp., ĢOPMBI mpollenuero Bpe3, MeHH C OCHOBO# Ha Ē, pOJIKTEJIbHbIė H BHHHTEJIBHBIĀ NMajaex JHYHLIX MECTOHwe En gt MeHHū manę tavę np. wu Ha nesom Gepery JlayraBH ynorpeGasiorT Takke ——— NH4Hble MECTOHMEHHH 3-TO JīHila jis, jči(< ji), «ro B Buaseme NpHHATO CUHET TāTb SBJACHHEM THMHYHO BEpXHEJ1ATBILICKHM. Z mai B mopģonornu oco6ennocreii Bútorok. CetoHcKHe TOBOpHI BunseMe xaee SA pakTepHbi TEM, YTO Ha3BAHHSA JKeH no npodeccHsM H aMHJIHAM obpasyior41 ca na -iša (kalejiša), snecb BCTpeuaioTca HMeHa MpHJlarāTeJībble Ha -ijs k ES (smilktijs). B cestonckux roBopax 3emraie npouiejiiee BpeMs TJlarOJIOB Ha i Ci -uot, -āt o6pasyerca cypdukcom ¢ -av- (es zinavu), B rosope celta Fapcevires He $opMbi npotienuiero BpeMeHH OGpa3yIOT C -dav-, Hanp., nevarēdava zi- * (U nāt. Ykasankble (OpMHi, O4eBHIHO, OGpa30Ba/IHCb MOA BJHAHHEM JIHTOBii) CKOTO sI3bIKa. Ji Muoro CB0e06pa3Horo B JIEKCHKE CEJIOHCKHX TOBOPOB. B CE/IOHCKHX TOvisā BOpax 3emMraJie Goble 3AHMCTBOBAHHĀ H3 JIHTOBCKOTO (girtūklgs, aveļi, sestā sours HM AP.) H OROSZ NYELVEK, MINT B IRODALMI NYELVEK. ilyen Érdekes ANYAG AD JIHHTBHCTOB npejcTaB. JiAeT CcOGpaHHAas TOnonuMHKa 23 (Gosiee 21.000 ennnnu). CoGpannnifi TONOHHMHYCCKHI MaTepHaA al MOMOJIHHT KApTOTEKY TONOHHMHKH HucTnATYTa. 9kcneanuH 1960 rona "tia Maior MHOTO MarepHāla AAs JaJibHeliLIHX HCCJIEJJOBAHHĀŪ. Kots 1. Nyelvészeti kérdések, TV Asta Pass ĀM Fi R i ; "kra š m. i LR Rn ER HT ae SR ki i, Pt 1 , TR Pi ira VIRS. ET RE, MN C tēti ER A .f RT ri C S ass m Luts ia = BAL gr ARTIS VĀK ot ge