Apie priešdėlėtųjų veiksmažodžių reikšmių aiškinimą „Lietuvių kalbos žodyne“

LžF-EB“T UV 1.4 A LITVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Vv IMM ET UVAI TSR KÉRDÉSEI _ A PREFIXUMOS IGÉK JELENTÉSÉNEK ÉRTELMEZÉSÉRŐL A „LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN* J. PAULAUSKAS A „Litván nyelv szótárában” a prefixumos igéket a megfelelő prefixum nélküli igék szócikkcsoportjaiba sorolják, de ábécérendben külön, önálló szavakként emelik ki őket jelentésmagyarázatokkal és szemléltető mondatokkal?- *. Mivel a prefixumos ige jelentése leggyakrabban a megfelelő prefixum nélküli ige és a prefixum jelentésétől függ, ezért a prefixumos ige jelentésének a Szótárban való magyarázata során figyelembe kell venni e két, a prefixumos igét alkotó komponens jelentését. Amikor a prefixumos ige megőrzi a megfelelő prefixum nélküli ige jelentését, magyarázatához sok esetben felhasználható vagy a megfelelő prefixum nélküli ige jelentésének magyarázata (néha csak annak egy része), vagy egyszerűen a megfelelő prefixum nélküli ige, amelynek jelentése a maga helyén már meg van magyarázva. Ezt a „Litván nyelv szótárában” azért is célszerű és kényelmes megtenni, mert, amint már említettük, a prefixumos igék ugyanazon tő prefixum nélküli igéi mellett találhatók. Amikor a prefixum teljesen megváltoztatja a prefixumos ige tövének jelentését (pl.: duoti és parduoti; gauti és pagauti; tikti és sutikti stb.), akkor magyarázatához nem használható fel a prefixum nélküli ige vagy jelentésének meghatározása. Minden ilyen prefixumos ige jelentését önállóan kell meghatározni. |: Így tehát a prefixumos ige jelentésének magyarázata során figyelembe kell venni annak a prefixum nélküli ige jelentéséhez való viszonyát. A prefixumos igék jelentéseinek magyarázatakor fontos meghatározni, hogyan módosítják a különböző prefixumok a nem prefixumos igék jelentését. Az igék egyes szemantikai csoportjai számára a prefixumok közös jelentéseket adhatnak; például a mozgást kifejező igék, ha az įprefixummal használják őket, befelé irányuló mozgás jelentését kapják (įeiti, įtraukti, įvežti). A prefixumoknak ezeket a jelentéseit a különböző prefixumos igék jelentésének magyarázatakor azonos módon is meg lehet fogalmazni. A prefixumos igék jelentésmagyarázatainak sokaságát áttekintve a „Litván nyelv ! Így készül a III. kötettől kezdve. A Szótár első két kötetében a prefixumos igéket a szócikkekben nem emelték ki külön, hanem a nem prefixumos igék jelentéseihez kapcsolták. 215 szótárban” megállapítható, hogy azokban a prefixumok jelentéseit háromféleképpen határozzák 1) meg: névutós szerkezettel, 2) határozószóv3) al, illetve valamely igével. A gyakorlatban előfordulnak eltérések, de ir általában igyekeznek e három, a Szótár szerkesztési į folyamatában kialakult magyarázati módhoz igazodni. Ha egy igekötő csupán a cselekvés befejezettségének jelentését adja az igéhez, ez befejezett ir aspektusú igévé válik, ezért a Szótárban csak az igekötős ige tőbeli jelentése kerül értelmezésre. Csak az értelmezésben használt ilyen igéhez járul az értelmezendő ige igekötője (néha egy másik igekötő), amely az értelmező igének szintén a cselekvés ir befejezettségének jelentését adja. Ezt az értelmezési módot néha más esetekben is ir alkalmazzák. Így az igekötős igék jelentését értelmező lexikográfusnak, azaz aki úgy fogalmazza meg az értelmezést, hogy kidomborodjék ir az ige tőbeli jelentése, az igekötő által ir hozzáadott jelentés, valamint az igekötővel jelölt ir befejezett aspektus, meglehetősen összetett feladatot kell megoldania. Mindenekelőtt meg kell állapítania az igekötő jelentését, e jelentés értelmezését össze kell kapcsolnia az igekötő nélküli ige ir értelmezésével, illetve közvetlenül a megfelelő ige su igekötő nélküli alakjával, továbbá ügyelnie kell arra, hogy az értelmező ige, az su értelmezésben használt ige maga is ugyanahhoz az aspektushoz o tartozzon. ir to Be Ezért az igekötős ige jelentésének értelmezésekor figyelembe kell venni az igekötő nélküli į ige és az igekötő jelentései ir közötti szoros kölcsönös kapcsolatot, oszthatatlan igekötős jelentéseket kell létrehozni, mert csak így lehet pontosan ta felfogni a tárgyalt igekötős ige jelentését. ir I. Az igekötős ige jelentésének értelmezése akkor a legegyszerűbb, amikor a megfelelő igekötő nélküli ige jelentésének értelmezésében használt igéhez az értelmezendő ige valamely másik igekötője járul. ar Így leggyakrabban azokban az esetekben járunk el, amikor az értelmezendő ige igekötője csupán a cselekvés befejezettségének jelentésével rendelkezik. Pl.: gelbėti — vaduoti, traukti iš bėdos ir išgelbėti —išvaduoti, ištraukti iš bėdos; gerinti —geresnį daryti, taisyti, tobulinti ir pagerinti —geresnį padaryti, pataisyti, patobulinti; irti —griūti, byrėti į dalis ir iširti sugriūti, dalis subyrėti. Dažnai praktikuojama — imti tik į dalį nepriešdėlėtojo veiksmažodžio aiškinimo —tame aiškinime pavartotus veiksmažodžius sinonimus (ar sinonimą) arba tik aprašomąjį aiškinimą (atmetant sinonimus) ar jo dalį. Pl.: kedenti —prieš karšimą pašyti (vilnas), pešioti ir iškedenti —išpašyti; galabyti —galą daryti, žudyti ir nugalabyti —nužudyti; kietėti —darytis kietam, stirti, stingti, tvirtėti ir sukietėti —pasidaryti kietam; kiaulinti —vadinti kiaule, koneveikti ir apkiaulinti —iškoneveikti; jaugti —rendetlenséget okozni; fordítani; valamit rendezetlenül egy halomba tömni, gyömöszölni; a kunyhót taposni és sujaugti —rendezetlenül összeönteni, összedobálni. A prefixummal ellátott igék jelentéseinek ilyen magyarázási módját olykor azokban az esetekben is alkalmazzák, amikor a magyarázandó ige prefixuma a cselekvés befejezettségének jelentésén kívül még valamely más jelentést is kiemel. Az ige prefixumának jelentése külön nem feltétlenül kerül magyarázatra akkor sem, amikor egy ritka ige jelentését egy ismertebb igével magyarázzák, vagy amikor egy ilyen szélesebb körben ismert igét használnak a magyarázatban. Pl.: užkemėroti —összezsúfolni; apgleiznyti —megtapogatni; kerbti — lazán megkötni és prikerbti — lazán. megkötni. 216 Itt meg kell említeni azokat az igéket is, amelyeknek az igekötők irányjelentést adnak. Mint tudjuk, az igekötőknek ezek a jelentései a legkifejezettebbek, és akár az ige alapján is érthetők. ir be Ezért az irányt jelentő igekötős, mozgást jelentő, ritkábban használt igék ugyanazzal az igekötővel álló, szélesebb körben használt igével is magyarázhatók. Pl.: kinklinti lassan lépkedni, parkinklinti lassan hazatérni; kervinti lassan, ügyetlenül menni; kėblinti, lovagolni, atkervinti lassan, — ügyetlenül megérkezni, ir odalovagolni. A — magyarázandó igekötőnek magyarázó — igével való használata nem gyakori. A fent említett eseteken kívül ir nehéz volna — továbbiakat megjelölni. Ugyanis az igekötőknek különféle jelentéseik vannak, amelyeket su ugyanannak az igének is kölcsönözhetnek. Ezért az igekötős igét csak akkor lehet egy másik igekötős igével magyarázni, ha mindkét ige igekötőjének egy, legfeljebb két egyező és igen markáns jelentése van. Leggyakrabban az igekötő jelentését másféle megfogalmazásokkal kell feltárni. Természetesen nem lehet szigorú határt húzni a magyarázandó és a magyarázatra nem szoruló igekötői jelentések között. Általában jobb megmagyarázni a magyarázat nélkül is érthető igekötői jelentéseket, mint a nem világosakat magyarázat nélkül hagyni. Meg kell mondani, hogy A „Lietuvių kalbos žodyne” olyan esetek is előfordulnak, amikor az igekötő jelentése kellőképpen nincs megmagyarázva. Pl.: pagainioti — elkergetni; pagaišti — elidőzni; pakemeruoti — kézzel vagy valamivel integetni, lengetni; pajaukinti — hozzászoktatni. A szótár nem emeli ki e igék kicsinyítő jelentését, amelyet a paigekötő kölcsönöz nekik, ez tehát a magyarázat hiányossága. ir Ugyancsak csak illusztráció, nem pedig magyarázat mutatja meg, milyen jelentést kölcsönöz a praigekötő a pragirkščioti igének, amelyet a pragirtauti szóval magyaráznak, holott valójában azt jelenti, hogy italozással o iš elverni, mindent elinni. A pragirtauti szóval való egyszavas magyarázat annál kevésbé megfelelő, mivel a pragirtauti szó jelentése — italozással elverni — a maga helyén egyáltalán nincs kiemelve, mert a rendelkezésünkre álló anyagban nem szerepelt. ir Hasonló esetekben a prefixum jelentését mę leíró módon kell meghatározni. II. A prefixum jelentését leíró módon meglehetősen gyakran magyarázzák. Kezdetben a prefixumok jelentésének leíró magyarázatára szolgáló három jellegzetes változatot említettünk, amelyeket itt célszerű külön áttekinteni. 1. A prefixummal ellátott ige magyarázatához az adott prefixum nélküli ige magyarázatánir ak elöljárós szerkezete szolgál (vagy egy jo szinonima — része), amelynek igéje (vagy szinonimája) rendszerint megkapja a magyarázandó ige prefixumát. Pl.: joti raitam — — lóháton utazni, vykti — ir menni; — prajoti pro šalį — lóháton elhaladni, prakeliauti — — áthaladni; ásni, kaparni; ásni; gödröt ásni... ir beásni, a — földbe süllyeszį teni; felemelni, — felfelé tolni; ką tenni ką į magasabb helyre... ir feltenni, — ráhelyezni už — ko vagy rátenni valamire; dribti leesni, — rávetni magát; ir išdribti — kiesni iš valamiből. | Az ilyen magyarázati mód viszonylag ritka; az olyan mozgást jelentő igékre alkalmazzák, amelyeknek az igekötő bizonyos irányjelentést kölcsönöz. 2. Gyakrabban az ige igekötőjének jelentését határozószóval magyarázzák. A magyarázandó ir ige igekötő nélküli szinonimája su ugyanazzal az igekötővel használható az irányjelentésű igék magyarázatára. Pl.: atlėkti — odaröppenni közelebb; — išvaryti kihajtani, kitessék- — elni kifelé; nukarinti – lefelé engedni; apkrauti – valamivel körülrakni. Ugyanazon irányjelentésű ige magyarázatára használható elöljárós szerkezet, határozószó. ir ir Pl. : prikeverzoti — – valamihez közelebb jutni. 217 A határozószókat különösen gyakran használják az előtagos igék magyarázatára, amelyekben az előtagoknak különféle járulékos jelentéseik vannak. Azoknál az igéknél, amelyeknek az előtag kicsinyítő, intenzitásfokozó stb. jelentést ad, a magyarázat alapjául az előtag nélküli ige magyarázata szolgál, de a megfelelő, az előtag járulékos jelentését tárgyaló határozószóval – kiek, truputį, daug stb. – kiegészítve még az értelmező ige előtagja is hozzáadódik. Pl.: krėsti – valami sűrűt tenni, drėbti, és atkrėsti – valami sűrűből egy keveset félretenni, atidrėbti; kratyti — valamennyit kiönteni, kiborítani és lerázni — valamennyit leönteni; kratyti — erősen oldalra mozgatni, rázni és rárázni — holtra rázni; krauti — valamire, valahová rakásba tenni és megrakni — sokat hozzáadni; karšti — bizonyos eszközökkel tépni, a gyapjút fonás előtt fésülni és megkártolni — a gyapjút kissé megkártolni kártolókkal. Azok az igék, amelyek igekötője a kicsinyítő, intenzív, felülmúló stb. jelentéseket jelöli, gyakran határozószóval és ugyanazon tövű igével magyarázhatók, csak más, rendszerint a cselekvés végének jelentését kiemelő igekötővel rendelkeznek. Például: pergąsdinti — nagyon megijeszteni; prikentėti — sokat szenvedni; užkelti — túl magasra, túl sokat felemelni; prakepti — kissé sietve megsütni; pagrubti — kissé eldurvulni; apginti — valakit korábban elűzni, mint valakit; prakelti, užkelti — valakinál korábban felkelni; apgerti, nugerti — valakinál többet inni; pergyventi — valakinál tovább élni; persikerėti — túlságosan szétszóródni. A „Lietuvių kalbos žodynas”-- ban olyan, igekötős igékre vonatkozó magyarázatok is előfordulnak, amelyekben nem vették figyelembe a magyarázandó ige aspektusát. Pl.: pakiauknoti — kiek kiauknoti (= kiek paloti, pakiauksėti); parglūdinti — namo glūdinti (= parslinkti, parspūdinti namo); iškėzlinėti — kurį laiką kėzlinėti (= kurį laiką pravaikščioti krypuojant). Taip pat neteiktinas ir toks aiškinimas, kai vienas aiškinantysis veiksmažodis yra be priešdėlio — eigos veikslo, o antrasis yra su priešdėliu — įvykio veikslo, kaip ir aiškinamasis veiksmažodis. Pl.: paglamžuoti — kiek glamžuoti, pamyluoti (= kiek pamyluoti, paglamonėti). 3. Veiksmažodžio priešdėlio reikšmei aiškinti vartojamas kitas veiksmažodis, kuris vienais atvejais kartu su atitinkamo nepriešdėlinio veiksmažodžio padalyvio forma, kitais atvejais — su jo bendratimi aiškina priešdėlinio veiksmažodžio reikšmę. a) Priešdėlinio veiksmažodžio reikšmė aiškinama atitinkamo nepriešdėlinio veiksmažodžio padalyvio forma ir kitu veiksmažodžiu, išryškinančiu priešdėlio reikšmę. Priešdėliai, be krypties reikšmės, gali suteikti dar ir judėjimo reikšmę tiems veiksmažodžiams, kurių šaknies reikšmė judėjimo nereiškia. A magyarázó ige az értelmezésben használt, mozgást jelentő igétől kapja az igekötőt. Pl.: įdainuoti — énekelve bemenni, behajtani; parbildėti — zúgva hazatérni; atkleigoti — kiabálva odajönni; kemėruoti — kézzel vagy valamivel más módon hadonászni, integetni, az įkemėruoti pedig azt jelenti, hogy valamilyen tárgyat lengetve bemenni. Az igekötős igék jelentésének ez a magyarázási módja széles körben használatos az olyan igék meghatározásakor, amelyeknek igekötői különféle másodlagos jelentésekkel rendelkeznek. Az igekötők az igének elrontásra, elfáradásra, megölésre vagy meghalásra utaló jelentést adhatnak, noha a megfelelő igekötő nélküli ige jelentése egyáltalán nem hasonlít erre a járulékos jelentésre. Az igekötők e jelentéseit igékkel magyarázzák, de azok igekötője nem feltétlenül ugyanaz, mint amellyel a magyarázandó ige rendelkezik. Pl.: išbristi — elrontani gázolás közben; perdžiūti — elromlani száradás közben; pradainuoti 218 (balsą) — elrontani éneklés közben; užpustyti (dalgį) — elrontani kaszálás közben; prarymoti (rankas) — elfárasztani a rátámaszkodás következtében; nusikaroti — elfáradni a kapaszkodásban; nugnaibyti — csipkedéssel megölni; užkapoti — kapálás közben megölni; nukarkuoti — károgás közben meghalni. Így magyarázzák ir az olyan igekötős igéket, amelyek valamely szempontból való megelőzést, viszonzást stb. jelentenek. Pl.: nuakėti — boronálással megelőzni; apkalbėti, nukalbėti — beszéddel legyőzni; peršaukti — kiabálással legyőzni; užgrybauti — gombászással kapni, keresni; užbristi — gázolással keresni; išgulėti — fekve fekve kiérdemelni, elnyerni; įgerti — ivás közben eladósodni; atgrėbti — gereblyézés közben viszonozni stb. b) A prefixummal ellátott ige jelentését a megfelelő prefixum nélküli ige főnévi igenévi alakjával és a prefixum jelentését kiemelő másik igével magyarázzuk. Meg kell jegyezni, hogy kevés olyan eset van, amikor a magyarázatban a magyarázandó ige prefixum nélküli főnévi igenévi alakja mellett a prefixum jelentését meghatározó igéket használunk, de ezek mind világosak. Amikor a prefixum a cselekvés befejezésének jelentését adja az igének, ez a (be)fejezni igével magyarázható. Pl.: atkalbėti — befejezni a beszélést; pavalgyti — befejezni az evést; kiszúrni — beérni; meggyászolni — befejezni a gyászolást; összeállítani — befejezni az összeállítást. A beszélni befejezni, enni befejezni stb. magyarázó formulák jelentése tágabb lehet, mint az általuk magyarázott igekötős igéké: elbeszélni, megenni stb. A beszélni befejezni nemcsak a cselekvés végét jelenti, hanem annak végéhez közeledését is. Az első esetben a befejezett aspektus jelenik meg, ezáltal egybeesve a befejezett aspektust magyarázó igével. A második esetben a beszélni befejezni folyamatos aspektust jelöl. Annak ellenére, hogy egy bizonyos magyarázó ige és a magyarázó szavak aspektus tekintetében nem felelnek meg egymásnak, a megfogalmazás használható, mivel a magyarázó ige az igekötő által adott, a cselekvés végére utaló kifejezett jelentése miatt a beszélni befejezni magyarázat alapján nem érthető folyamatos aspektusú igeként. Ha az igekötő a cselekvés kezdetét jelöli, az igekötős igéket általában a pradėti vagy imti igével, valamint a magyarázandó ige vagy annak szinonimája igekötő nélküli főnévi igenévi alakjával magyarázzák. Pl.: praregėti —pradėti regėti; susiūbuoti —imti siūbuoti; užvesti (dainą) —pradėti vesti; apsirgti —imti *sirgti; pajudėti imti judėti; sukirbėti pradėti judėti. ši — — Azok az igekötős igék, amelyek a közönséges igével kifejezett cselekvés végrehajtására való képességet, alkalmasságot jelentenek, szintén az igekötő nélküli ige főnévi igenévi alakjával, valamint az eigos veikslo igekötős veikslo veiksmažodžiais sugebėti, įstengti, mokėti vagy galėti igékkel magyarázhatók. Az ilyen jelentésű igekötős igék folyamatos aspektusúak maradnak, akárcsak a megfelelő igekötő nélküliek, ezért ir ir jų a jelentést folyamatos aspektusú igékkel kell magyarázni. Pl.: įpasakoti — — tudni (jól) mesélni; išganyti — képesnek — lenni legeltetni; nustovėti — képesnek lenni állni; paloti — tudni ugatni; įkalinti — képesnek lenni bebörtönözni; Csúnyán billegve képes haladni. — Meg kell mondani, hogy korántsem valamennyi igekötős ige ne jelentése magyarázható valamiféle előre összeállított szabályok alapján. Az igekötős igék jelentős részének sajátos jelentése van, amelyek magyarázatát lehetetlen bármilyen szabályba beszorítani, és amelyeket egyenként kell meghatározni. Pl.: nugyti — valamely, a test felszínét érintő betegség elmúlni; pakišti — megtévesztően odaadni; sukirpti — ollóval az anyagból olyan részeket kivágni, amelyekből ruhadarabot varrnak. 219