Nauji duomenys iš toponimikos

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI V LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA ÚJ ADATOK A HELYNÉVTANBÓL A. VANAGAS 1961-ben a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet által szervezett dialektológiai-toponimikai expedíciók résztvevői és segítői több mint 800 falu helynévanyagát gyűjtötték össze. Összesen mintegy 6 000 helynevet jegyeztek fel, amelyek közül néhány mindeddig ismeretlen és hallatlan volt. Néhány régóta ismert névnek új változatait is megtalálták, amelyek segíthetnek a helynév keletkezésének és szemantikájának pontosabb magyarázatában. A gyakorlati célokra összegyűjtött anyag azért hasznos, mert lehetővé teszi néhány tucat, ma ismert, eltorzult helynév, főként lakott helyek nevének pontosítását. Az idén feljegyzett, eddig ismeretlen vagy csak írásos forrásokból ismert helynevek közül a következőket sorolhatjuk fel: Apstą || Āpstė folyó, Pgg. Vilkyškiai község, a Jūra mellékfolyója. Baltupis folyó, Pgg. Lauksargiai körzet, a Gilandė mellékfolyója. Brideikis folyó, Šk. Liepalotas körzet, Marčiukai falu. Činkupys folyó, Vlkj. Lebedžiai körzet. Galà folyó, Pkr. Vilūnaičiai körzet, Paliečiai falu. Garšpelkaitis folyó, Rs. Paalsys körzet, Paalsys I. falu, az Alsos mellékfolyója. Garšpelkis folyó, Rs. Paalsys körzet, Paalsys I. falu, az Alsos mellékága. Gervynas folyó, Pgg. Pagėgiai körzet, Pavilkiai falu, a Vilkos mellékága. Juošakis t. Juocakis folyó, Jrb. Viešvilė körzet, Smalininkai falu, a Šventoji mellékága. Kreivė folyó, Pgg. Gniežpelkiai körzet, Kreivenai falu, a Vilkos mellékfolyója. Kreivūtė folyó, Pgg. Stoniškiai körzet, Berštininkai falu, a Gegė mellékága. Medūnupė folyó. Pgg. Katyčių környéke, Anšyšių falu, a Šyša mellékfolyója. Medžiūkė folyó. Pgg. Stoniškių környéke, Aleknų falu. Mylė t. Milà folyó. Švnč. Trečiūnų környéke, Mylionių falu, a Gilūto-tóba ömlik. Nekščupis folyó. Ukm. Lyduokių környéke, Nuotekų falu, a Šventoji mellékfolyója. Pelekà folyó. Švnč. Ropiškės környéke, Papelekio falu. Skaistupis folyó. Švnč. Vosiūnų környéke, Stajėtiškio falu, a Svylės mellékfolyója. Šūdūpis t. Šūdūpis folyó. Mžk. Tirkšlių környéke, Jonaičių falu. Šandys t. Šundys folyó. Švnč. Švenčionėlių város, a Žeimena mellékfolyója. Žaizdrupė folyó. Šlu. Rusnės város, a Kuršių-lagúnába ömlik. Anglis || Uglis || Jūsis tó. Švenč. Trečiūnų környéke, Žąsinų falu. Liūnaitėlis tó. Švnč. Švenčionėlių város. Praplėšimas tó. Jrb. Dainių környéke, Greičių falu. 185 Sirvėtas tó. Sirvėtas-tó, Švnč. Kirkučių körzet, Keriškės falu. Snieginis tó. Švnč. Baranavos körzet, Peršuoškos egytagú település. Strūgis tó. Jrb. Dainių körzet, Palėkių falu. Krakinys patak. Švnč. Jurgeliškės körzet, Drarykščių falu. Linga patak. Švnč. Svirkų körzet, Girdenų falu. Pāškypėlė patak. Švnč. Kavališkės körzet, Jakelių falu. Paukštė patak. Švnč. Adutiškio körzet, Linkonių falu. Sālyvis patak. Pkr. Mažeikonių körzet és falu. Skverblys patak. Ukm. Žemaitkiemio körzet, Antatilčių falu. Spuigė patak. Ukm. Žemaitkiemio körzet, Antatilčių falu. Vaidminas patak. Akm. Aukštujų körzet, Suginčių falu. Āliai falu. Švnč. Svirkų körzet. Nādžius falu. Rk. Verksnionių körzet, Taraldžių falu. Skalavys falu. Šl. Kairių körzet, Kirbaičių falu. Alputai erdő. Vlki. Lebedžių körzet. Asinis erdő. Švnč. Kavališkės körzet, Antanų falu. Legmynės erdő. Pkr. Pakruojo apyl. Sudėlis erdő. Švnč. Kavališkės apyl. és környéke. Grỹnė falu. Švnč. Bielionių apyl. Daunkių k. Vaidai falu. Ps. Švobiškio apyl. Gailionių k. Aikšrūtas domb. Vlki. Lebedžių apyl. Kaūkalnė domb. Ukm. Lyduokių apyl. Jogvilų k. Zasiūtė tó. Zašūta. domb. Pnd. Čedasų apyl. Janikūnų k. Hogy az itt felsorolt nevek némelyike valóban értékes lehet különféle összehasonlítások és etimológiai vizsgálatok számára, azt talán legalább részben az alábbi néhány megjegyzésből is megfigyelhetjük: A tó Anglis neve, amelyet a szlávosított Ūglis alak mellett használnak (vö. litván anglis, orosz уголь), még egy változattal is rendelkezik, igaz, ez már szinte feledésbe merült: Jūsis. Az Anglis tó több tóból álló csoportban található, amelyben egy másik, egészen közel fekvő tavat Mūsis néven neveznek. Mindkét név — Jūsis és Mūsis — erősen emlékeztet a jūsu és mūsu közszavakra. E két, közszóként általánosan használt alak analógiája hatással lehetett a Jūsis és Mūsis tónevek kialakulására. Feltételezhető, hogy a pár egyik tagjának neveként csak az Jūsis maradt fenn; ez az említett analógia folytán a *Juosis alakból eredhetett, amelynek juos- tövét talán a juōsti „feketedik”, illetve a juosvas „nem egészen fekete” közszavakkal hozhatnánk kapcsolatba. Ebben az esetben az Anglis és a *Juosis nevet mintegy szinonimának tekinthetnénk. Ekkor az Anglis tó nevének átvitt jelentése volna. Figyelemre méltó, hogy egy helybeli orosz öregember, aki jól ismeri a tócsoport valamennyi tavának nevét, még ma is érzi az Anglis tó nevének jelentését, és kérdés nélkül elmagyarázza, hogy ez „чёрный, чёрный”. Az Asinis erdőnév, amelyet asinis alakban ejtenek, összevethető az Asinis (Sa-snava, a Vabalninkas folyó mellékfolyója), Asytė (Imbradas, az Auslo-tóba ömlik) folyónevekkel és e tő más vízneveivel1, amelyek kezdő a hangját egyesek nazális magánhangzóval írják, és az ąsà közszóval vetik össze. Ha az Asinis erdőnévnek volna valami köze az ąsà szóhoz, akkor a helyiek *ūsinis alakban ejtenék. Az Asinis névhez vö. asỹs = asiūklis. Az Asinis erdőnév, valamint az Asinis folyónév jelentéséről 1 Bővebben lásd B. Savukynas, Ežerų vardai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, t. 3, Vilnius, 1960. 186 vö. Asiūklys patak (Babtai, a Nevėžis mellékfolyója), Asiūklė patak (1. Debeikiai, a Bigulis mellékfolyója. 2. Svedasai, a Maleiša mellékfolyója). A Šalvis rétnév elválaszthatatlan a köznyelvi, az irodalmi nyelvben ritkán használt salvėti „szivárog, csöpög, folyik” szótól (Daugai, Nemunaitis), valamint a salvėjimas „csöpögés” szótól (Linkuva). A Āpstė || Apstā folyónév (Vilkýškiai, a Jūra mellékfolyója) a litván hidronimák azon csoportját egészíti ki, amelyek a litván apūšė, lett apsę, porosz abse szavakkal hozhatók kapcsolatba. Különösen érdekes a Spuigė. rétnév. A Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet „Litván nyelv szótára” cédulagyűjteményében ugyanarról a vidékről (Žemaitkiemis) feljegyezték a spuigė közszót, amelynek jelentése: „rét, amelyet tavasszal elönt a víz”: nedaug bus šieno spuigėse, mat, pavasarį maža vandens buvo. Ma már nehéz megmondani, hogy a Spuigė rétnév a spuigė közszóból származik-e, vagy a spuigė közszó nem más, mint egy gyakran használt tulajdonnév. Úgy tűnik, egyelőre semmilyen további köz- vagy tulajdonnév nem ismert a spuig- tővel. A Striūgis tónév e tő első hidronimája a névanyagunkban. Összefüggésbe hozható a striūgas „rövid”, a striūgis „rövidecske” (Šakyna), a striūgėti „rövidül” (Radviliškis) és a striūginti „rövidít” (Gruzdžiai) közszavakkal. Szemantikájához vö. a Trūmpė patakot (1. Eržvilkas, a Vidauja mellékfolyója. 2. Gargždai, a Žvelsa mellékfolyója. 3. Jurbarkas, a Kamė mellékfolyója stb.). A Zasiūtė hegy neve, amelyet zasūta alakban ejtenek, a közelében fekvő Zasōs kalnėlis névvel, valamint a Zasinìškis tanyanévvel együtt a szókezdő z miatt szeloni eredetű lehet. Különösen érdekes a Galà. folyónév. A -gal- tő, amely gyakran fordul elő a helynevekben, főként a lakott települések neveiben, már több nyelvész magyarázatának tárgya volt. K. Būga a településnevek második összetevőjét, a -gala elemet a litván gãlas közszóval és a lett gals szóval hozta kapcsolatba, „vég, környék, vidék” jelentésben². A -gala elemet tartalmazó litván helynevekről R. Šmitleinas írt részletesen; a -gala tövet a litván galia, galėti szavakkal vetette össze3. V. Gudelis újabban tanulmányt közölt a -gal- elemet tartalmazó helynevekről⁴, amelyben saját, eredeti, bár nyelvészeti szempontból nem kellően megalapozott etimológiát javasolt a -gal- tőre. V. Gudelis szerint a balti alapnyelvi gālā forma jelentése „víz, nedves hely, ingovány, mocsár” lehetett⁵. A Pakruojói járásbeli folyó Galà neve lesz a -gal- tő első egyszótagú, képző nélküli folyóneve a litván névanyagban, és nyilvánvalóan jelentős adalék lesz a -gal- helynévi tő szemantikájának további értelmezéséhez. Varėna járás Dubičiai környékén eddig egy birtokos esetű tónév, a Lynėžerio ežeras. volt ismert. Az idén feljegyzett Lýnas tónév a Lynėzerio ežero kialakulásának következő sorrendjét feltételezi: Lýnas tó → Lynėžeris tó → Lynėžeris falu → Lynėžerio ežeras. A Lýnas || Lynėžeris névpárhoz vö. Āklas || Āklāzeris (Liubavas). Nagyon érdekes párhuzamok vannak feljegyezve a Viešvilė város- és folyónévhez: Viešvilvė, Viešulvė; vö. Viešulvėnų giria (ugyanott), valamint viešulvėnas „Viešvilė lakosa” (El. Grinaveckienė feljegyzése). Ma már nehéz megmondani, hogy a három alak — Viešvilė, Viešvilvė, Viešulvė — közül melyik a régebbi, melyik az elsődleges és melyik a származékos, de már e változatok puszta megléte is megcáfolja R. Šmitlein ismert magyarázatát a Viešvilka folyónév eredetéről és 2 K. Būga, Rinktiniai raštai, I, Vilnius, 1958, p. 251; 134. 3 R. Schmit tlein, Etudes sur la nationalité des Aestii, I, Toponymie lituanienne, Bade, 1948, p. 153. 4 Lásd: Geografijos metraštis, 3. köt., Vilnius, 1960. 5 Ugyanott, 74. o. 187 a településnév Viešvilė magyarázatát6. R. Šmitlėinas szerint a helyi lakosok által olykor (és nem mindig, ahogyan R. Šmitlėinas véli) kimondott folyónévforma, a Viešvilka, régi, a településnév, a Viešvilė pedig azért nem tartalmazza már a -ka képzőt, mert a helyi német lakosok elhagyták. A Viešvilka folyónevet két részre bontja: vieš- és -vilka; az utóbbit a litván velka ’mocsaras vízfolyás’ közszóval, valamint a lett valks ’patak’ szóval veti össze. Úgy véljük, hogy a Viešvilka folyónévben semmiféle -vilk-, -velk- vagy -valk- nincs; a -k- képző újonnan járult hozzá, ahogyan ez gyakran más litván folyónevekben is előfordul (vö. Upėlė — Upėlka, Vabalė — Vabalka, Vyžuonà — Vyžunka, Žiežmarà — Žiežmárka, Akmenà — Akménka), ezért a magyarázathoz nem a Viešvilka, hanem a Viešvilė || Viešvilvė || Viešulvė alakot kell választani. Néhány, a helyiek által ismert és hivatalosan használt lakott helynévhez más változatokat vagy régebbi alakokat is feljegyeztek, például: Baltūniškė falu, Švenč. Vosiūnai körzete — e falu régi neve Grūodžiai. Bandariškė falu, Švenč. Vosiūnai körzete — régi neve Norėliai, jelenlegi neve Norãliai. Kaltanėnai városka, Švenč. — emellett a Kaltanėnys alak is használatos. Kniceriškė falu, Švenč. Kirkučiai körzete — régi neve Bulbieniai. Milošai falu, Švenč. Svirkai körzete — régi neve Vasilkai. Stepanovščizna falu, Švenč. Kirkučiai körzete — másik neve Gudeliai. Subatiškė, jelenlegi neve Subaciškė < *Subaciškė falu, Švenč. Adutiškis körzete — régi neve Meskiniai. Az idén gyűjtött helynévi anyag azt mutatja, hogy az okmányokban, a sajtóban, a feliratokon, az út menti táblákon, a térképeken és másutt még sok helynév torzult, pontatlan alakban szerepel. Egyedül Švenčionys járásban több tucat ilyen torzulást állapítottak meg; ezek közül itt a legszembetűnőbbeket soroljuk fel (elsőként az irodalmi nyelvben ajánlott alak szerepel): Aidūkai falu (pontatlanul: Gaidukai), Bielionys körzete. Akmenyniškė falu (pontatlanul: Akmeniškė), Svirkai körzete. Ataukai falu (pontatlanul: Gatau­kai, Gataukos), Svirkai körzete. Aučynos falu (pontatlanul: Aučina, Aučinas), Bielionys körzete. Baltru­tiškė falu (pontatlanul: Baltrutiškės), Ropiškė körzete. Bēržūvis || Beržuvys tó (pontatlanul: Bežuvys), Bielionys körzete. Beržuvys falu. Bielionys falu (pontatlanul: Belionys), a Bielionys körzetében. Gasiuliškė falu (pontatlanul: Gasiuliškiai), Strūnaitis körzetében. Gyliškė falu (pontatlanul: Giliškis), Jurgeliškė körzetében. Girdžiuliškė falu (pontatlanul: Girdžiuliškiai, Girdziuliškiai), Trečiūnai körzetében. Guženiškė falu (pontatlanul: Guzeniškė), Modžiūnai körzetében. Jaciūnai falu (pontatlanul: Jacūnai), Trečiūnai körzetében. Janutškė kis falu (pontatlanul: Janutiškis), Ropiškė körzetében. Juodynas tó és falu (pontatlanul: Jodinas), Reškutėnai körzetében. Krašūona falu (pontatlanul: Krašona), Kirkučiai körzetében. Kretūonas || Kretūonis tó (pontatlanul: Kratonas, Kretonas), Reškutėnai körzetében. Kretiūonys falu (pontatlanul: Kretonys), Reškutėnai körzetében. Kryčėlės falu (pontatlanul: Kričelės), Bielionys körzetében. Kūrpes falu (pontatlanul: Kurpė), Grigaliūnai körzetében. 6 R. Schmittlein, Etudes sur la nationalité des Aestii, I, Toponymie litunienne, Bade, 1948, p. 125. 188 Kūsliškė falu (pontatlanul: Kusliškiai), Strūnaičio környéke Lygumai falu (pontatlanul Lygūmai), Grigaliūnai környéke. Margūniškis falu (pontatlanul Margūniškiai), Modžiūnai környéke. Medišionys falu (pontatlanul Meduīšonai, Medušonys), Trečiūnai környéke. Mėlnykai falu (pontatlanul Melnikai), Strūnaitis környéke. Meškiniai kisebb falu (pontatlanul Meškinė), Trečiūnai környéke. Miežionys falu (pontatlanul Mežionys), Modžiūnai környéke. Myliai falu, kisebb falu, vasútállomás (pontatlanul Mil iai), Strūnaitis környéke. A falu neve a Mylė folyónévből ered. Mylionys falu — (pontatlanul Melionys, Milionys), Trečiūnai környéke. A falu neve a Mylė folyónévből ered; vö. ugyanennek a járásnak a Svylà folyója — Svylionys. falu Mineliškė kisebb falu (pontatlanul Mineliškiai), Strūnaitis környéke. Moliūniškė kisebb falu (pontatlanul Maliūniškė), Grigaliūnai környéke. Papiškė falu (pontatlanul Papiškiai), Bielionys környéke. Peršaukštis falu (pontatlanul Peršukšta, Peršukštis), Modžiūnai környéke — a szlávosított Peršūkštu alakból. Peršuokšna folyó és falu (pontatlanul Peršokšna), Baranava környéke. Perven iškė falu (pontatlanul Perveniškis), Reškutėnai környéke. Rėkučiai falu (pontatlanul Rekučiai), Reškutėnai környéke. Rūd abestis falu (pontatlanul: Rudabestis), Vidutinė környéke. Sakališkė falu (pontatlanul: Sakališkės), Trečiūnai környéke. Stajetiškis falu, más néven Stajėtiškis, Stajėtiškis (pontatlanul: Stajatiškis), Vosiūnai környéke. Stūgliai falu (pontatlanul: Stugliai), Kirkučiai környéke. Svylà folyó és falu (pontatlanul: Svilka), Vosiūnai környéke; vö. Svylà falu, Ignalina járás. Svylionys falu (pontatlanul: Svilionys, Svilonis), Vosiūnai környéke — a Svylà folyónév alapján. Svirkos falu (pontatlanul: Svirkai), Svirkos környéke. Šakališkė falu (pontatlanul: Šakališkiai), Strūnaitis környéke. Šaučiškė || Ušaučiškė < *Užšaučiškė falu (pontatlanul: Užautiškė), Kirkučiai környéke. Vaikučiai falu (pontatlanul: Vaikučiai), Bielionys környéke. Vajūonis tó (pontatlanul: Vajonis), Reškutėnai környéke, Rėkučiai falu. Vėžiškė falu (pontatlanul: Viaziškė, Viažiškė), Jurgeliškė környéke. Vėjūnė falu (pontatlanul: Vejinė), Juodiškis környéke. Zadvārnykai falu (pontatlanul: Zadvornykai), Grigaliūnai környéke. Žvy riai falu (pontatlanul: Žvirkai), Svirkos környéke. Rövidítések apyl. — környék b. — mocsár dš. — jobb oldali (mellékfolyó) ež. — tó gelež. st. — vasútállomás int. — mellékfolyó k. — falu kl n. — hegy kr. — bal oldali (mellékfolyó) mstl. — kisváros 189 mš. — erdő netiksl. — pontatlan pv. — rét raj. — járás t. — ejti Akm. — Akmenė járás Jrb. — Jurbarkas járás Mžk. — Mažeikiai járás Pgg. — Pagėgiai járás Pkr. — Pakruojis járás Pnd. — Pandėlys járás Ps. — Pasvalys járás Rk. — Rokiškis járás Rs. — Raseiniai járás Šk. — Šakiai járás Šl. — Šiauliai járás Šlu. — Šilutės raj. Švnč. — Švenčionių raj. Ukm. — Ukmergės raj. Vlkj. — Vilkijos raj. ÚJ ADATOK A HELYNÉVTAN KÖRÉBŐL А. ВАНАГАС Összefoglalás 1961-ben a dialektológiai-toponimikai expedíciók résztvevői 800 falu helyneveit gyűjtötték össze. Összesen mintegy 6000 földrajzi nevet jegyeztek fel, amelyek egy része mindeddig ismeretlen volt. Közülük sok nagy érdeklődésre tart számot. Különösen érdekes a Švenčionysi járásban található erdő Asinis neve (a helyi lakosság kiejtésében asinis), amely az Asinis, Asytė víznevekkel összevetve ismét megerősíti azt a véleményt, hogy az Asinis, Asytė stb. víznevek nem vezethetők le a lit. asa<ansa szóból. A Pakruojis járásban található folyó Galà neve a gal- tövű litván helynevek csoportját gyarapítja, amelynek nyelvészeti értelmezése igen változatos. A város és a folyó nevének változatai — Viešvilė, Viešvilvė, Viešuvė — megcáfolják R. Schmittlein’a hipotézisét, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy Viešvilė<Viešvilka. Érdekesek a tó párhuzamos Anglis//Jūsis//Uglis nevei, az Apstėl//Apsta folyónév, a Spuigė rétnév és mások is. 190