Dėl regresyvinės balsių asimiliacijos kai kuriose šiaurės rytų žemaičių dūnininkų tarmėse

LTD ET. UV T Ų K (AL B O T YR - OS KL AUSIMAIL VI LSINESTEU V O "5 TSR MO K S. L Ų A KAD E MI J A MIATT REGRESSZÍV HANGZÓ ASSZIMILÁCIÓ AMELYEKBEN AZ ÉSZAKKELET-SZAMOGIT DŪNININKAI NYELVJÁRÁSAIBANvalamint a következő mondatokat: prosimy zapoznać się z poniższymi zdaniami: V. VITKAUSKAS A regresszív magánhangzó-asszimiláció, amely a žemaitis dounininkai nyelvjárásaiban* oly széles körben elterjedt, bizonyos esetekben ir néhány dūnininkai nyelvjárásban sem ismeretlen? ir különösen az itt részletesebben leírt Kuršėnai-nyelvjárásban?. Természetesen a leírt dūnininkai nyelvjárásokban nem beszélhetünk következetes regresszív asszimilációról, mivel itt ennek az asszimilációnak csak a magánhangzó esik áldozatul e. A végződések előtt i <i< *in az elöl képzett u<iu<*un, valamint w (néha az ie< előtt, ir főhangsúllyal hangsúlyozva ¢) bizonyos esetekben nem hosszabbítható meg, hanem röviden e ejtendő. Ir ez minden olyan esetben előfordul, amikor a szomszédos dounininkai nyelvjárások (Raudėnai, Tryškiai, Papilė, Tirkšliai ir stb.) helyett e van ¢ ir ie ar még e. A regresszív asszimiláció a Kuršėnai nyelvjárásban a következő esetekben figyelhető meg: I. Amikor e közvetlenül egy olyan toldalékos szótag előtt áll, amelynek alkotó magánhangzói elöl képzettekké i, váltak, vagy u ir wu amelyben az ie kettőshanga) zó áll: egyes į-tövű névszók egyes számú alanyesetében, részes esetében, tárgyesetében, helyhatározó esetében, megszólító esetében, többes számú birtokos ir esetében és helyhatározó esetében: Egyes szám V. sénis sénis ~ vi'nmėtis vienmėtis ~ sé'ne | K. vi'nmė'če sėniu' N. vi'nmėču' Lásd ! K. Būga, Válogatott írások, t. 2, Vilnius, 1959, p. 492; V. Grinaveckis, Az északnyugati dūnininkai nyelvjárások fonetikai sajátosságir jų ainak fejlődése, „VVPI Tudományos munkák”, t. 11, Vilnius, 1960, p. 90; B. Rokaitė, Néhány új adat a žemaitė nyelvjárások fonetikájáról, „A litván nyelvészet kérdései”, t. 4, Vilnius, 1961, p. 149—153; A. Girdenis, A magánhangzó-asszimiláció jelenségei a Tirkšliai nyelvjárásában, „Kalbotyra”, t. 4, Vilnius, 1962, p. 141—150. Lásd ugyanott az elterjedés földrajzát ir és a nyelvjárási példákat. ? A Pavandenė környékén megfigyelhető regresszív magánhangzó-asszimilációról lásd V. Grinaveckis, i. m. mű, ugyanott. A magánhangzók következetes regresszív asszimilációját az idei dialektológiai expedíción még a dūnininkai nyelvjárásokban is feljegyezték, Užventis, Vidsodis és Kolainiai környékén. Užventis, Vidsodis, Kolainiai. * Körülbelül A kuršėnai nyelvjárir ás területének egyes fonetikai sajátosságairól lásd: V. Vitkauskas, A kuršėnai nyelvjárás hangsúlya ir és hanglejtése, „A litván nyelvészet kérdései”, t. 3, Vilnius, 1960, p. 61—76,. 269 G. sėni vi'nmėti In. sėnū vi'nmečū Vt. mėdie — Š. sėni||sėnau — Daugiskaita V. sėne'** vi‘nmé-te’ K. séhu vi'nmėču N. séné'ms vi'nmé-té ms G. sėnūs vi"'nmečūs In. séne's|séne’s (dazn.) vi'nmė'te's Vt. mėdžu'si — Panašiai yra su žodžiais mėdis ~ mėdis, mėdžu', mėdi, médie, mėdžu; kėlis ~ kėlis (kojos)*, kėlu', kėli, kėlie, kėlu (pili un kélu| duovemiok ~ pūolė ant kėlių: „Dovendk“- “); lėpšis + Iėpšis, lėpšu', lėpši, lėpšu (prisiriū.ka pilna krė'pša lépSu~ prisirinko pilną krėpšą lėpšių), plg. mot. lė'pši —lėpšė, kur i< ė, vns. gal. lė'pši = lėpšę, kur i< *en; plépis~ plépis, plėpu', plépi, plépu; ru péstis~ rūpėstis (plg. Raudėnų ru'piesnis ~ riipésnis); Simtamétis ~ Simtamétis, Simtaméti, Simtamééu, vö. mot. g. vns. vard. Simtamé‘ti; su žodžių šėri's ~ Serys ir tréc ~trécias vns. galininkais: šėri (pastati Šėri | nepsusiSnekiesi = pastaté šėrį, nebsusiSnekési), tréti (nepd-reje vaika: i tréti ski‘fu | palika un.tris mėtūs ~ nepdrejo vaikai į trétj skyrių „klasę“, paliko antris metus) ir t. t. b) ė-kamienių daiktavardžių dgs. kilmininke: žėrūu (prineši vaika žėmu ~ prinešė vaikai žėmių), mielėnu ~méléniy. Šiuo atveju asimiliacijos nebūna prieš ie<ė: visi sutilpsma tuo jū'duo žė'mie ~ visi sutilpsma té(je) juodo(je) žėmė(je): buvd'u ilkšilie mielė'niesi + buvdu Ilgšilė(je) mėlėnėse; „nusidirbi“ su miele niems kap velnūka' ~ nusidirbe su mélénéms kaip velniūkai ir kt. «—€) Férfinemű főnevekben a -elis kicsinyítő képzővel: daržėlis, daržėlu“, daržėli, daržėlie, daržėlu; šaukimėlis (jėtau | kaz duo šaukimėlis būva + jėtau, kas do šaukimėlis būvo); duobilélis, duobiiėlu', duobilėli, duobilėlu (de egyes szám birtokos esete: duobilė'le); klumpėlis, klumpėli, klumpėlie, klumpėlu (de: klumpé‘le); iž gergždėlu ~ iš Gergždėlių (egy falu neve) és így tovább, és így tovább. Nőnemű szavakban az asszimiláció csak a megkeményedett w előtt, többes szám birtokos esetben következik be: ašarėlu (ki'g bū's ašarėlu žmuoniūms muotinums ~ mennyi könny lesz az emberek anyáinak, de: ne vi'na ašarė'li neišri'tieje | ta: buvd'u uski‘tiejusi ~ egyetlen könnycsepp sem gördült ki, annyira megkeményedett); dainėlu; žuolėlu; runkėlu (šėšūs vai.kūs išnešūoja'u un ruvkélu ~ šešiūs vaikūs isnesidjau ant rankėlių), muotriškėlu,,moteréliy® ir t. t. d) Vyriškosios giminės daiktavardžiuose su priesaga -eklis: bumbėklis ~ bambėklis, bumbėklu“, bumbėkli, bumbéklu; jaunéklis (jaunas žmogus), jaunėklu', jaunėkli, jaunėklu (bet vns. kilm. jaunė'kle); žanėklis (vedęs vyras, būsimasis vyras), žanėklu', žanėkli, Zanéklu; mušėklis (įrankis muséms mušti), mušėklu', mušėkli, mušėklu ir t. t. Moteriškosios giminės žodžiuose asimiliacijos nepasitaikė išgirsti 4 Čia e paveikė kitų linksnių analogija (žr. toliau), plg. žodžio mėdis paradigmą. 5 Bet kė'|g, vns. gal. kė-li (islé iddu i ke'li ~ išlėidau į kėlią). 270 (vagy analógia miatt, vagy ar azért, hogy ne keverjék su össze a hímnemű szavakkal): perė“klu (jelentése: k.t. ben dvijū" peré-klu žadū vistu | usivei.sti min reikty bent dvijį ~ perėklių, žadū vištų uZsiveisti) kt. ir e) A főnevek képzőjében -enis: šaltėnis „Šaltinis“, šaltėni, šaltėnie, šaltėniu (de egyes szám birtokos esete šaltė'ne: šaltė'ne ūndū" šd'le šaltėnio ~ (v)andué šaltas); pavardėse: dru'ktėnis, druwktéiw, dru'ktėni; gluodėnis, gluodėiiu', gluodėni; mielėnis, mielėfiu', mieléni (bet mielė'ne ~ Mėlėnio), pelėnis, pelėnu', peléni (bet pelė'ne ~ Pelénio), kaimų pavadinimuose: gintėjiu: gintéiu iž dunauskiki parė'jusi m iš Gintėnių Dunauskikė hazatérve stb. f) A hímnemű melléknevek középfokának képzőjében -esnis (csak egyes számban, alanyés ir tárgyesetben): mažėsnis (de mažė'“sni: miotriska visumė tūri mažė'sni biti --+motriška visumėt turi mažėsnė būti), mažėsni; strugėsnis „rövidebb”, strugėsni; hidegebb, hidegebb (de egyes szám birtokos eset šaltė"sne: niior šaltė'sne undenc | par. šil.c ū'sus nora = šaltėsnio (v)dndens, par šiltas &sqs); vi'rėsni'sis ~ idősebb (de a vyrésiuoje „idősebben”, ~ vi‘résiuju „az idősebbet” (tioki pasutima turieje | ka vi'réshiu’ spi‘ri ju „olyan ~ indulatban volt az idősebb iránt, hogy az idősebbet megrúgta”) stb. ir Nőnemű > „a főnévnek nincs egyetlen olyan esete sem, amelyben ez az asszimiláció előfordulna (a névmási melléknevek a nyelvjárásban többnyire a IV. hangsúlyosztályba tartoznak). 2. Az asszimiláció néha olyan ir esetekben is végbemegy, e amikor közvetlenül nem előz meg olyan szótagot, amelynek végén i < i < *in vagy elöl képzett u < ū < *un áll: a) amikor közben egy e képzőhangzót tartalmazó szótag áll: sėseri (tikra sėseri pei.k | uo tu neustioji ~ tikrq sėserį peika, o tū neužstoji „az igazi húgodat szidja, te pedig nem állsz közé”) *, šėpeti (kur nukiša' tir šėpeti =-kui nukišai tą šėpetį „hová dugja azt a šėpetį = miért dugtad el azt a šėpetį”). Ehhez a típushoz tartoznak feltehetőleg a kėbelis „nehéz munka, vesződség” szavak is, vö. lk. kėbelis” (kėbelis su ti"k vaikū' ~ kébelis su tiek vaikū „nehéz dolog ennyi gyerekkel- ”), vépelis® „tátott szájú, buta” (kuoks vėpeliš če nepadari's | čė gé'ra vi'ra rei.k ~ koks vėpelis čia nepadarys, čia gėro vyro reika „micsoda fajankó ne tudná ezt megcsinálni, ide derék ember kell”), žėbelis „üres beszédet mondó” stb. b) amikor közben egy i képzőhangzót tartalmazó szótag áll: nérini, nérini‘s ~ nerinys, neriamas daiktas „tűzhető, felfűzhető tárgy” (pabuobé's la‘ksta i nérini uZmeti ~ pabobiais lūksto ir nérinj uZmeté „a nagymamák várakoznak, és a nerinjt is ráhúzták”, de: tūrū né'rine dd'r nėmaža' | tuoki Seimi'na apné'rti néjuka ~ turk nérinio ddr nemažai, tokią šeimyną apnérti ne juokai „nérinióból még elég sok van, egy ilyen családot felfűzni nem tréfa”), tésmini (susibrdiZi kdrvi tésmini | nelé'id ne uš papa pajimti ~ susibrdizé karvė téSmenj, neléida ne už papo paimti „a tehén tőgye megtelt, nem engedte, hogy még a csecsét is megfogják”) stb. Az analógia működése. A hangsúlyos hosszú és rövid e váltakozása ugyanazon szó paradigmájában (a beszélő tudatában) mintegy bizonyos zavart okoz. Most, amikor az asszimilációs törvényeknek a nyelvjárásban már nincs szilárd alapjuk (egységesült az i<i<*in és i<ė, i< *en ejtése: minden esetben nyílt, kitágult i, u, az i és ¢, w és 9 közötti köztes hangokat ejtenek; a nyelvjárásra, mondhatnám, erőteljesen hat az irodalmi nyelv és a szomszédos aukštaitis nyelvjárások), a paradigmákban az e gyakran egységesül: minden alakban vagy rövid, vagy hosszú ejtésű. a) Amint már említettük, az asszimilációt nem lehetett hallani az -eklė képzős nőnemű főnevekben: perė'klu, jaunė'klu stb. A hosszú e-t nagyon gyakran ejtik ® A dounininkaiakkal közvetlenül határos Kentraičiai faluban ezt a mondatot sikerült hallani: sėseri“ pavidieti griėks ~ sėserie pavydėti griėkas „a nővért irigyelni bűn”, de itt a duonininkai nyelvjárásának egyértelmű hatása figyelhető meg (Raudėnai séseréi). 7 Lietuvių kalbos žodynas, 5. köt. (felelős szerkesztő K. Ulvydas), Vilnius, 1959, 470. o. 8 Vö. K. Būga vépelis (lásd K. Būga, Rinktiniai raštai, 1. köt., Vilnius, 1958, 291. o.). 271 a žė'rmu (a hagyományos nyelvjárásban žėrūu), mielė'ūiu (hagyományosan mieléfu), buobė'lu, sé seri (hagyományosan sėseri) alakokban, akárcsak minden más olyan alakban, amelyben az e főhangsúlyt – régi hangsúlyt – visel. b) A hímnemű névszókkal éppen ellenkezőleg van: a rövid e ott ejtendő, ahol regresszív asszimilációról szó sem lehet, pl. : Egyes szám Alanyeset V. mėdis luopšėlis gražėsnis Birtokos eset K. mė'džel|imėdže luopsé-le||luopséle graZé sne||graZésne Részes eset N. médiu luopsélu graZesné'm G. médi luopšėli gražėsni Eszközhatározói eset Įn. mėdžū ludpšelū gražesnū Helyhatározói eset Vt. mėdie luopšėlie gražesnėmi Felszólító eset Š. sėnil||sėniau vaikel Többes szám Alanyeset V. meéde (lr. sen.) méde (dažn). luopséle géresni||gerésne’ Birtokos eset K. mėdžu luopšélu géresnit’ Részes eset N. meédé ms luopsélé ms geresnims|- |geresni'ms Birtokos eset G. mėdžūs ludpšelūs gėresniūs Eszközhatározói eset In. mė'de's (l. r.)|méde's luopséle's geéresné's Helyhatározói eset Vt. médiusi luopšėlu'si gėresniū'si Felszólító eset Š. sėne' vaikėle' A paradigmából világos, hogy a rövid e analógia útján ejtendő az egyes szám birtokos esetében, többes számban az alanyesetben, megszólító esetben, részes esetben és eszközhatározói esetben (a széles e előtt asszimiláció nem lehetett- ). És még hozzá kell tenni, hogy ez az egységesülés különösen szembetűnő és gyakori a fiatalabb nemzedék beszédében. į Panašiai kaip Kuršėnų tarmėje regresyvinė asimiliacija veikia dar šiose šiaurės rytų dūnininkų šnektose: Kurtuvėnuose (jė'm kui gerésnis gū'bals ~ jėma „ima“, kur gerėsnis gabalas; tuoli mir'su tievi'nė"li biednit siratėlu (d.) = toli mūsų tėvynėlė biednij siratėlių), Šaukėnuose (atė'je tūoks vaikėlis = atėjo toks vaikélis; kit tu Ce sėni sieji~k§ tu čia, sėni, sėji; Sui.t paslūs pas tū' sėni pažu'rieti | ar tikra jis miri (p.) ~siuita paslūs „pasiuntinius“ pas tą sėnį pažiūrėti, ar tikrai jis mirė), Vaiguvoje (ši'nd'usma šaltėniu'- se ~ Siendusma šaltėniūse; ai.k bdiltinti mėdžu ~ eik baltinti medžių; sėnis būva su ii'sta's | su baiza m sénis būvo su uostais „ūsais“, su barzda; mums gerū' įir kulkuozélie ~mums gerai ir kulkozėlė(je); stasi' | a nebieg prakaitėlis ~ Stasy, ar nebėga prakaitėlis) ir kt.° Kilmės klausimu. K. Būga magyarázatát® figyelembe véve, a rövid dūnininkai e hangnak a dounininkai ¢, ¢ vagy ie hanggal való váltakozását, valamint azt a nagy területet, ahol ez az asszimiláció megtalálható, úgy kell vélni, hogy ez a žemaitėk nyelvjárásainak valamivel régebbi jelensége. Kétségtelenül az u > 9 és i >€ előtt, és minden valószínűség szerint a hangsúlyos régi a, e megnyúlása előtt ment végbe. A rövid e Kuršėnai vidékén és más dūnininkai nyelvjárásokban a következő úton maradhatott fenn: ¥ miatt Az anyagot az LKLI Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályának cédulaanyagából vettük. 10 Vö. K. Būga, Rinktiniai raštai, t. 2, Vilnius, 1959, p. 492. 272 a regresszív asszimiláció e következtében feszesebben, szűkebben kezdték ejteni (valószínűleg valamennyi žemaitėk nyelvjárásban, ahol az ta asszimiláció megtalálható), nem illeszkedett e többé a ir nyílt hanghoz, és nem nyúlt meg. Ezután egyes dounininkai nyelvjárásokban átalakult į ę, másokban į ie ar ¢, o a dúningyinninkai nyelvjárásokban rövid maradt, elveszítetsu te feszességét, e egybeesett az asszimiláció által nem érintett széles e-vel, amikor ezekben a nyelvjárásokban az asszimilációs törvények kezdtek elhalványulni. Valamilyen feszes magánhangzó meglétére utal ir a tirkšliai nyelvjárás e" magánhangzója? (ha nem újabb idők terméke- ). Vilnius O PEIPECCUBHOW ACCHMHJISLHH ТЯЧАБИКС B ХЕКОТОРЕБИКС ХЕМАНКИТСКИХ ТОВОРAХ СЕВЕРО-ВОСТОЧНЫХ АУНУНЬИКОВ B. ВИКТАУСКАС Резюме Действию Регрессионной ассимиляции B ХЕМАНТСКИХ говорах северо-восточных аунинников (Куршенай, Шаукенай, Куршенаи) подверга- €TCsl CSAK IVIaCHBIH e, CTOSILHA nepej KOHUEBBIMH CJOTAMH, CJIOPOBbIMH [JIACHBIMH KOTOPBIX fABJAAIOTCH (<i<*in u u<a<*un, a<uo, Koria ŐK CTOSAIT MNOCJE MSTKHX COrJIiaCHbIX (MHOraa mnepen ie<é). Toraa raacHwbiil e MOA Az alapvető mássalhangzó-kiejtés rövid, a várt hosszú helyett e (Kak B JHTEPaTypHOM si3bike): médis (JiuT. 53. médis) «1epeBo>, POA. NM. MH. 4. mielénu (uM. n. ex. u. mielinas «uepnura>), duobilélis (pop. m. en. u. duobilé-le) «knesepok», bumbéklis (nut. s3. bambéklis) «opuyn» H T. őt. Cayuaercs, 4yTo aCCHMHJSUHUS MPOHCXOAHT H TOTAa, KOrjla MeXJy CJIOTOM C TJIACHbIM e H KOHIEBBIM CJIOTOM C TJIACHBIMH i<i<*in, u<a<*un, ŪLUO CTOMT NMPOMEKYTOUHBI CJIOT C IIACHBIMH e, į: suttogni «wetky» (poz. m. pl. u. šė-peče), csipke «Bsi3aHbe» (poz. fn. pl. u. né-rine) u T. J. | : [lo A szerző véleménye, cselekvés ez asszimiláció Kezdeményezem még no annak, amikor B JIHTOBCKOM S13bIKe Obl VJUJIKHHEHbI VJLADSEeMbIe TJIACHBIE a, E. 1! Lásd A. Girdenis, i. m., ugyanott. 18, Nyelvészeti kérdések VI.