Prieveiksmiai su formantu „-(i)ai“ šiaurės vakarų aukštaičių tarmėse

LITVÁN NYELV MORFOLÓGIAI SZERKEZET IR ANNAK FEJLŐDÉSE LF E T:U-V O S SZTSZK TUDOMÁNY AKADÉMIA -HATÁROZÓSZÓK SU FORMÁNSOK -(i)ai ÉSZAKI NYUGATI FELVIDÉKI DIALEKTUSOKBAN! E. GRINAVECKIENE 1. Képzés A su határozószók képzői Az -(i)ai a északnyugati aukštaitis nyelvjárásokban, akárcsak ir sok más litván nyelvjárásban, valószínűleg a leggyakoribb. Leggyakrabban melléknevekből, ritkábban iš melléknevi igenevekből iš képződnek. Minden fokozható, két szótagú melléknévnek rendszerint megvan a ir saját határozószava, pl.: baisus : baisiai, drąsus : drąsiai, kėršas : keršai, klišas klišai, : pdlsas palšai, tūščias : tuščiai, Zafigus : : Zafgiai „jó lépésbe- (: ta n“ mūs kumėlė Zangiai eina, aš paskui nespéju). Iš nem fokozható melléknevek (pl.: būsas, kniūpsčias, méklas „dadogó“, pėsčias, raitas) a -(i)ai képzővel alkotott határozószavak általában nem képződnek, azonban előfordulnak, pl.: bergždžias: bergždžiai. A több szótagú melléknevekből a -(i)ai képzős határozószavak ritkábban képződnek. Ez részben azért is van így, mert e melléknevek többsége (pl. az -inis, -ainis, -ytis, -ėtas, -uotas képzőkkel, a po-, pro-, prieelőtagokkal alkotott származékok és valamennyi összetett szó) egyáltalán nem fokozható. A több szótagú melléknevekből alkotott leggyakrabban használt határozószavak a következők: abejūtiškai „közepesen“ (: mes gyvėnam abejūtiškai), akylai, aklinai, balzganai, bereikalingai, gatavai, gerokai (és gerėkai, ritk.), kitoniškai, ligūstai, mėlynai, nežmoniškai, paviršutiniškai, raudonai, savotiškai, tolokai (és tolokai, ritk.), apyblogiai, atkampiai „félreesően“ (: padėk tūos raštūs atkampiai, kad vaikai neprieitų), nuodafbiai „szorgalmasan“ (:jis labai nuodafbiai viską daro), nuotakiai (: prūkasė vagūtę nuotakiai), paskliuodniai „leereszkedően“ (: kiailei įvėrė viėlą p askliuodniai—ji vis tiek knisa), lygmaliai,lygiai su kraštais“ (:tojė puodynéje taukq būvo lygmaliai, o dabar nuslūgo). ! A tanulmány a -(i)ai képzős határozószavakat vizsgálja, amelyeket a litván irodalmi nyelv hangsúlyhelyét és hanglejtését megőrző északnyugat-- aukštaitis nyelvjárásokban használnak. E nyelvjárásokat a Smalininkai, Vadžgirys, Girkalnis és Skirsnemunė közötti területen beszélik. 12% 179 Valószínűleg a legtöbb az -(i)ai formánssal képzett, -iškas képzővel ellátott főnévi eredetű melléknevekből származó többszótagú határozószó. E határozószók egy részének lexikai jelentése nagyon általánossá vált, és eltávolodott azoknak a szavaknak a jelentésétől, amelyekből képződtek, pl.: perkūniškai „nagyon” (: perkūniškai šalta), piemeniškai „meggondolatlanul”, šūniškai „nagyon”, vélniškai „nagyon“. Az -(i)ai formánssal képzett, melléknevekből származó határozószók kevés számban fordulnak elő. ; Néhány olyan is van közöttük, amely a cselekvő és szenvedő jelen, illetve egyszerű múlt idejű melléknevekből, valamint szükségességet kifejező melléknevekből keletkezett, pl.: atsūkančiai „nagyon jól“, šnabždančiai, šnibždančiai, $narančiai, Zvygianciai; padūkusiai „nagyon” (: laikas padūkusiai greit bėga), pagédusiai „nagyon” (: pélkéje uodū pagėdusiai daūg), papaikusiai „hevesen” (: vaikai papaikusiai šūkauja), pasiūtusiai „nagyon” (: šuo pasi ūtusiai piktas), pašėlusiai „nagyon” (:pašėlusiai misés kanda), neapsdkomai „mérhetetlenül sokat” (: šįmet jau tų gršbų—neapsakomai), nesuskaitomai, pakefičiamai „közepesen” (: gyvėname pakefciamai), suveriamai (:dūrys suveriamai užsidaro), neapgalvotai, negirdétai, nelduktai, netikėtai, nematytai, sutrumpįtai (: mes šnėkam sutrumpįtai „úgy beszélünk, hogy lerövidítjük a szóvégeket“), aptektinai (: vandens įpilk aptektinai nesvils), būtinai, nesuprastinai „érthetetlenül“ (:nesuprastinai, čia tvora, tifiklas), netbūtinai (: Iėkia į miéstq, sprdudZias netbūtinai), pakartétinai, užtektinai. Ūgy tűnik, itt ar hiányzott egy szövegrész. Az ar a-tövű melléknevekből, a szenvedő jelen és egyszerű múlt idejű melléknévi igenevekből, valamint a szükségességet kifejező melléknévi igenevekből képzett határozószók -ai képzőt tartalmaznak; -iai képzőjük van minden más melléknévből és melléknévi igenévből képzett határozószónak. Ez alól kivételt képeznek a drūtai „erősen” és senai, senyvai „öregesen” eltérő jelentésben használt drūčiai „hevesen, nagyon” és seniai „régen” határozószók. Lehetséges, hogy a drūčiai és a seniai, eltérő képzővel és önálló jelentéssel rendelkezve, a következő alakokból alakultak ki ne iš drūtas ir sėnas, o iš egy másik tövű alakokból, amelyek a vizsgált területen jelenleg már nincsenek meg, például: a drūčiai a következőből alakulhatott ki iš *drūtjas~dridcias; vö. még dracgalys?. < Igaz, a vizsgált nyelvjárásokban előfordulnak ugyanazon tőhöz tartozó, párhuzamosan használt határozószir su ók a következő képzőkkel -ai, ir su -iai, például: išlaidai ir išlaidžiai, lengvai ir lefigviai, linksmai ir liūiksmiai. E nyelvjárásokban azonban azok a ir melléknevek, iš amelyekből ezek a határozószók képződtek, rendszerint két tő (@ ir u) alakjaival rendelkeznek, például: išlaidas ir išlaidūs, lefigvas lengvūs, lifiksmas r és linksmūs. – Olyan esetek, amikor ugyanabból a melléknévi tőből határozószókat alkotnának mind az -ai, mind az -iai képzővel, nincsenek. Ez azt mutatná, hogy a sėnas, drūtas mellett régebben még e melléknevek más alakjainak is kellett létezniük, amelyekből a seniai és drūčiai határozószók keletkeztek. 2 A seniai mellett az északnyugati aukštaitis nyelvjárásokban még a nepėrseniai határozószót is használják, vö. még: J. Otrebski, Gramatyka jezyka litewskiego, III, Warszawa, e képző valamennyi határozószavának a vizsgált területen ma olyan szavak felelnek meg, amelyekből keletkezhettek, például: nepėrseniai, aptektinai, nakvinai, nesuprastinai, užtektinai, sausgėlai „szárazon, gennyel” (visūs kaulus gėlia sausgėlai), sausmirkai „szárazon, vízzel” (ištrink galvą spiritą sausmirkai). 1956, $ 647. 180 Ne iš be (: be (: į Ez arra utalna, hogy legalább ezen határozószók egy részének nem ir lehettek saját tőből képzett melléknévi ar igenevei, és talán újonnan, az ilyen határozószóképzési típus már meglévő példái alapján jöttek létre. Ha a határozószsu ók formánssal -(i)ai vajon ir melléknevek semlegesnemű egyes számú helyhatározó esetei voltak?, akkor ezek a későbbi példák, valamint a részes o melléknevek valamennyi határozószava azt iš mutatják, hogy később a határozószavak képzése önállóan is végbemehetett, formáns t. y. -(i)ai közvetlenül a melléknévi igenév tövéhez kapcsolódoar tt. Hogy néhány formáns A -(i)ai határozósziš ók valóban újabb képződmények lehetnek, erre részben iš általánosított végződéses hangsúlyozásuk is utal (abygaliai, abyšaliai, abypusiai). Egyes ilyen határozószók elöljárószóként használatosak, pl.: abygaliai a ir ház abygaliai van berendezve (: abygaliai ők éltek abygaliai a ház), ir abypusiai (: az út fákkal beültetve abypusiai és abypusiai Rkėlio stovėjo kareiviai), abyšaliai (:abyšaliai a zászlók leengedve abyšaliai ir kélio stojtak a gépek). A vizsgált nyelvjárásokban előfordul ir néhány névmási tövű határozószó, amelyek – az ilyen típusú valamennyi más képzett alaktól eltérően – kezdőhangsúlyos -ai formánst tartalmaznak, pl.: kaddi „régen a múltban”, tiktai (és tiktdis), visdi, nė štdi nė antai (: mes į rūpestį įkritę, o ji —nė štdi nė antdi). Ehhez a határozószótípushoz képzésük és hangsúlyozásuk alapján néhány tövi hangsúlyozású határozószó is hozzárendelhető, mint a pirmai (és pirmdi, ritk.), greitai (és greitais, greit), pėrnai, užpėrnai (és ūžpernai). E határozószók egy részét a litván irodalmi nyelvben, más nyelvjárásokban és a régi írásokban is használják, azonban a litván nyelvjárási terület keleti és déli részén, valamint az irodalmi nyelvben némelyiket hátsó emelkedő hangsúllyal ejtik (a kezdőhangsúlyos hangsúly a hegyes végződések rövidülése idején hátsó emelkedővé alakulhatott®, vö. Ik. jiė<jie, tuos<tūos, valamint a vizsgált terület tie, jie, jūo, ja~ja, katrą ~katra, ands m anas, šitąs ~ šitas és hasonlók?). A fent említett határozószók közül némelyiknek a nyelvjárásokban toldalékos párhuzamos alakjai is vannak, pl.: a kaddi, pirmdi, pėrnai mellett kaddis, pirmdis, pėrnais (az -s itt a többes számú eszközhatározó mintájára is hozzátoldódhatott). E határozószók végződéseinek tőhangsúlyos hangsúlyozása, valamint szomszédos alakjaik mindmáig kétségeket ébreszt a nyelvészekben eredetüket illetően®, 3 Vö. J. Endzelynas, A balti nyelvek hangjai és alakjai, Vilnius, 1957, § 424; J. Otrebski, Gramatyka.., III, § 656. 4 Lásd. Z. Zinkevičius, A litván nyelv névmási mellékneveinek történeti vonásai, Vilnius, 1957, p. 22, 24. 5 Lásd. E. Grinaveckienė, A litván nyelvészet kérdései, 1. köt., Vilnius, 1957, 153., 157., 158. o.; vö. IO. Cenk yc, Az északnyugati Kaukázus népei, szerzői doktori disszertáció. JuKcc., Buisbuioc, 1955, p. 8. 6 Vö. J. Endzelins, Latviešu valodas gramatika, Riga, 1951, $ 473; J. Otrebski, Gramatyka..., III, §§ 657—658. 181 jų Uo. 0 < tp ei térkép 1 Wale Ir = 3 _a = ati sana a Le r fae ia Ka i d Ko eR) EA Ser GT