Dėl kai kurių leksinių tarmybių literatūrinės formos

ÖNTÉS UVIYU NYELV LEXIKA FEJLŐDÉS LEB UV. O08 T 8S R MIO. KS LIiQUAYK A NAP I J A DEL KAI KURIU LEKSINIU TARMYBIU IRODALMI FORMÁK J. KLIMAVICIUS | A lexikai nyelvjárási szavak irodalmi formájának meghatározása néha problematikus lehet. Egyes esetekben a nyelvjárási hangtani törvények ismerete nem bizonyulhat elegendőnek, mert ezek alapján kettős-hármas rekonstruálar ás is lehetséges. Ilyenkor a į szó földrajza, etimológiája nyújt segítséget. ir Ezt egy-két szemléletesebb példával próbáljuk illusztrálni. | A keleti dzsukák területén használatos az ételként — fogyasztott tört burgonyapü- — ré megnevezése, amelynek a következő nyelvjárási változatai vannak: ciulcišnė Lkm (Gm2)!, Dglš, Vdš, MI, Dkšt: ciulcienis Šynč, Prng, MI; cilciené Tvr, Dsn, MI; cilcičnis Tvr, Ad, Dglš, PI, Švnč? ; ciunciélius Prng; cincielius Dkšt, RS, Dglš: cincielis Dgls. Hogyan kellene mindezeket a változatokat az irodalmi nyelvre į átültetni? A „Lietuvių kalbos žodyno” kötetében II (Vilnius, 1947) címszóként kiemelve: cileiené Tvr, cilcienis (< tiltienis?) Dglš, cincielius RE, Dkšt, cincielis Dglš ir čilčiėnis Švnč, PIš, čiulčiėnis Prng, Švnč, čiulčiėnė Lkm (Gmž), Dglš. A „Lietuvių kalbos žodyno“ kartotekoje még találjuk a tiltičėnė alakot is Dsn (K. Būg), MI, Švnčir tiltičnis J. Balč (atstatyta iš cileičėnis OG67 ir OG365). Tehát háromféle transzpozíciónk van: cm Cc, cm č ir ¢ ~£3, Az ilyen hármasság lehetetlen. Először is, a harmadik változat lehetetlen (c ~f). Így vissza lehetne állítani iš Tvr, MI, Švnč, de ilyen helyreállítás azon a területen nem lehetséges (Dglš, PIS, Dkšt, RS, Vdš, Lkm, Prng), ahol nincs úgynevezett második dzūkálás (c < f). A szó földrajza tehát azt mutatja, hogy a tiltiėnė, tiltienis formák lehetetlenek. Jelentősen bonyolultabb kérdés, ebben az esetben a ar dzūk nyelvjárások c ~& ar meg kell hagyni c. Egyúttal meg kell határoznunk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a ciulcičnė és ir cilcičnė ! változatok. A cikkben a „Lietuvių kalbos žodynas” rövidítéseit használják. * A „Lietuvių kalbos žodynas” cédulakatalógusában egy cilciénio cédula található iš Marcinkonysből. A Per klaišis da szó ( ~ čilčičnis) iš az említett helységből került be ir į II a kötetbe. Ez lehetetlen. Egyrészt ezt a szót a többi nyugati dzuk nem használja, akik a grūdziėliai = grūdiėliai „zúzott burgonyapüré” kifejezést használják (néha kenderrel su vagy mákkal) su Mrc (Zervynos), Vrn, Knv, Dv, L§, Lzd, Lp, Nč, Rod, Pls. Másrészt a nyugati dzukokra nem ir jellemző a mondatban használt másik szó, a ciūlė = čiūlė, amelynek elterjedési területe egybeesik az általunk vizsgált keleti dzuk ételnevének elterjedési területével. forrás: * Még tų maguk a szerzők is egyes esetekben így, más esetekben másképp- —'" en állították helyre. " Pl. K. Būgánál: tiltiėnė Dsn ir čiulčiėnė Lkm (Gmž), J. Balčikonio: cilciénis Tvr ir tiltiėnis Tvr (OG67 ir OG365). 4 Ezért a cilciénis (<tiltienis ?) Dglš („Lietuvių kalbos žodynas“, II) alaptalanul felvetett kérdés. ; 169 amelyik közülük a fő. E szó valamennyi változatának más rokon szavakkal való etimológiai (szemantikai és fonetikai) összekapcsolása választ ad mindkét kérdésre, és azt mutatja, hogy alapformaként a čiulčiėnė állítható helyre. E forma gyökerét számos szemantikailag azonos vagy nagyon közeli szóban megtaláljuk, amelyeket az irodalmi nyelvben és más (nem dzūk) nyelvjárásokban használnak. a) čiūloti „dörzsölni”: A megszáradt lábbeliket dörzsölni, hogy puhák legyenek J. Dörzsöld meg egy kicsit azt a lábát, akkor nem fog annyira fájni Grg: b) a -kformánssal: čiulkė: Összezúzott kendermagból, kenyérből és almából készült étel neve čiulkė J; čiulkis „čiulkinys” Rt; čiulkinys „összezúzott kása (leggyakrabban burgonyából, néha vegyesen — kenderrel, borsóval, továbbá darából, zablisztből)” Trk, Slv, VI, Šk, Vikv, Kps, Smn, Vp, Msn, Dkk, Ds, Kp, Lnkv; „gombóc, csomó”: Te készítsd a čiulkinyt, én pedig nyújtom a palacsintát Jd. A gombolyagot csomóvá gyúrta nekem — meg sem lehet fonni ErZ; csomóvá gyúrni prk. „fel-alá szaladgálni (a szúnyogok röpködéséről); ugrálni” Krš, Krkl, Skn, Km; csulkynė „összezúzott kendermagból, kenyérből és borsóból készült étel; &ulkinys” Krš, Krkl; csulkynė „összetört burgonyapüré” Glv; csulkinas „falat, gombóc” Rs; prk. „apró rovar, szúnyogféle” Sv; csulkinis „csulškis” Vkš; csulškis „olyan lóbetegség, amikor a fogak mögött toklászok gyűlnek össze, amelyek rágják és nem engedik enni” End; csulku indulatszó, „ütés, dagasztás, dörzsölés kifejezésére”: Az öregasszony csulku csulku verte a vajat rš; csulkti „gyömöszölni, dörzsölni- ”: A szúnyogok esténként csulkin csulkolnak Glv. Nem kellett volna kesztyűt venned, most csulkin csulkolhatsz (=dörzsölheted a kezed) Sk. Mindezekben a szavakban a csultő a gyömöszölés, dörzsölés jelentését mutatja. Ezt a gyököt még több keleti dzsuki szóban is megtaláljuk: a) a -čképzővel: ciulcis ~ čiulčis „csulčienė” Prng, Tvr: ciulcings ~ čiulčinys „csulčienė” Tvr, Dkšt, Švnč; b) képző nélkül: ciūlė ~ čiūlė „tészta-, kásavagy hógombóc” Tvr, Dsn, Dglš, Vdš, Prng, PIš, Švnč, MI; ciūlėti ~ čiūlėti „gyúrni, morzsolni, rágni” Dgl3, Rš, Švnč: Suciūlėk ciūlę košės i valgyk Vö. Hozzáfűzhető még, hogy a „Lietuvių kalbos žodyno“ II. kötetében ezen keleti dzuk nyelvjárási szavak alakjai helyreállított č-vel szerepelnek: čiulčis, čiūlė, čiūlėti (a ciulcinys ~ čiulčinys csak a kartoték kiegészítéseiben ismert). iš A čiulgyök néhány szavának szopásra, ir szoptatásra utaló jelentése van, pl.: čiūlčė (Ciulelé, čiuliūkas, čiuliūtė) „cumi“, čiulėnti „szopni“, čiulkti „szopni“: Čiulkia čiulkia lyg avinas cacoką Šk. Su determinánsok -m-, -nir -pszinte csak a jelentés ši ismeretes, ir pl.: čiulmikas „cumi“, čiulmyti „szopni, szívni“, čiulnėnti „szopni“, čiulpti stb. ir Mindkét jelentés összefügg, de az elsődleges a döngölés, dörzsölés jelentése. Erre közvetve néhány tény is utalhatna. Először is vannak e gyök szavai, amelyek mindkét jelentéssel rendelkeznek, például čiulkė „tört kása” ir „pipa”, čiulkinįs „tört kása” ir „cumizó”, de a második származékos, szűkebb és halványabb jelentésű. ir Másodszor, magának a grūsti szónak is van „szopni, szopogatni” származékos jelentése, például : Avukai avį grūda, ka grūda ka Plv. A borjú, mint a csikó, teljesen feldönti a tehenet Plv.5. Szemantikailag a čiulčiėnė szót a tört ételek más elnevezéseivsu el vethetjük össze, pl.: grislys, gristiéné, krustiéné, kriušinjs stb. ir * A „Litván nyelv szótárának” III. kötetében a jelentés a ši cédulaanyag szűkössége miatt nem tükröződik, mindössze egy mondat áll — rendelkezésre: A borjú darálja, darálja a tőgyet, mégsem szopik rá — ir Gs, amely a jelentésnél ; „ütni” megjelöléssel ši szerepel, Egyébként a jelentést csupán két példa szemlélteti: az említett, amelyet pontatlanul ir értelmeztek, és egy másik: Így gr döngetik az ajtót a gyerekek Vn. 170 Nustačius pagrindinę formą čiulčiėnė, nesunkiai galime paaiškinti ir gretutinę formą čilčiėnė. Čiulčiėnė: čilčiėnė = čiulbėti Prng, PIS: čilbėti Švnč, Kit, Krd, Mlt, Ds, Grv; čiulbutė: čilbutė RS; čiulvuoti: čilvuoti Tvr, Ml; čiulpti: čilpti Jnšk; čiupinėti: čipinėti Ds, Jnšk; čiupnoti: čipnoti Slnt; čiupryna: čipryna Jž, Smal, Klov, Skp. Láthatjuk, hogy az i a köznyelvi iu helyett olyan helyeken is előfordul (Tvr, Rš, Švnč), ahol a čilčiėnė forma használatos. Természetesen a teljes (és minden szóra kiterjedő) területi egyezés nem várható, mivel az iu: i nem szabály, hanem tendencia. Még hozzáfűzhető, hogy ugyanazokról a helyekről —Dkšt, Dglš, Lkm, MI, Švnč — származik vizsgált szavunk mindkét változata. Azt, hogy a čilčiėnė a čiulčiėnė fonetikai változata, az is o ne mutatja, hogy a litván ir nyelvben nincsenek olyan, a gyúrást, dörzsölést jelentő čiltövű szavak, amelyeket ne lehetne azonos vagy szemantikailag közeli čiultövű szavakkal összekapcsolni; vagyis ezek e tő változatai. Pl.: čilčiokas 1. „ami összevissza gubancos; vatulas”: Susivėlė į čilčiokus pakulos Yl. 2. „a lovak ilyen betegsége; „čiulškis“: Ne adjatok a lovaknak árpából készült pelyvát, mert a lovaknak csülcsókjuk lesz Grg, vö. čiulčiokas || čiulččkas: 1. Eh, te ügyetlen fonónő: az összes gyapjút csülcsókákkal tetted tönkre Slk. 2. Az árpából készült pelyvától a lónak mo csülcsókák keletkeznek a fogai között End; čilkšnėti „nehezen rágható dolgot rágni“, vö. čiulkšnoti „szürcsölni“; čilškinti „vágni tompa tárggyal; dörzsölni, koptatni”, vö. čiulškis 1. ,Zindukas®, 2. „a lovak ilyen betegsége”; čilinti „dörzsölni, horzsolni, élesíteni; élesíteni”: A leányka késsel elvágta a zsinórt, és kiszabadította a ir kecskegidát Rš, vö. čiūlinti 1. „szürcsölni, a gyermeket felébreszteni (a levegőt ajkakkal a szájba į szívva)“: Anya szürcsöli a gyermek2. et Žb, „dörzsölni, súrolni, tisztítani, csinosítani“: A ruhád már jól el van szürcsölve ( =elhasználódott, lekopott) Žb. Bár az ünnepek előtt megtisztál- — kodnának, úgy élnek, mint a disznók az ólban Vj. Tehát az ši elemzés azt mutatja, hogy teljes bizonyossággal rekonstruálható alapformaként a čiulčiėnė ją į állítható helyre, a rokon szavak szélesebb csoportját (čiulkė, čiulkinys, čiulčis, čiulčinys,...) is bevonva. A képző miatt Meg kell mondani, hogy a -ienė és a -ienis ji váltakozva használatos. su A -ienis, pl. Tvr, MI, Dglš településeken mindkettő előfordul. A -ienė képző részesítendő előnyben, mivel az irodalmi nyelvben elterjedtebb. A čiunčiėlius, činčiėlius, ji činčiėlis alakok a čiulformu® tő fonetikai átalakításai, vö. čiunkė: čiulkė, čiunkinys: čiulkinys, čiunkū: čiulku, čiurikti: čiulkti iš stb.; csupán a disszimiláció miatt következik be változás a képzőben: m:/. Ezek is váltakozva használatosak, pl. ir ir — Dglš čilčiėnis činčiėlis, Prng čiulčiėnis čiunčiėlius, Dkšt čiulčiėnė činčiėlius. : } ]} Görk? — Sorry ir invalid JSON due — malformeir d. Need output — valid. ir A čiulčiėnė szó összes változatát hivatkozásokkal a következő lexikográfiį ai lánccá kapcsolhatnánk össze: čilčiėnis lásd čilčiėnė lásd čiulčiėnė: činčiėlis Lásd činčiėlius Lásd &undielius lásd čiulčiėnė; čiulčiėnis lásd čiulčiėnė; szintén lásd: — čiulčis lásd: čiulčinys čiulčiėnė. Be tehát a čiulčiėnė közelebbi szinonimákkal is összekapcssu olható lehetne: čiulkinys, čiulkynė, čiulkė, čiulkis. Hasonlóképpen, a szavak etimológiai összekapcsolására támaszkodir va több konkrét nyelvi tényt is megmagyarázhatnánk. A „Lietuvių II kalbos žodynas” du kötetében ezek a szavak szerepelnek: ciunkūčiai „kis Š ir bögölyfélék (szúnyogok, legyek)” čiunkūtis ,,szúnyog, bögölyféle” Tvr. Be kétségtelen, hogy a dzsuk nyelvjárásban e szavakat azonosan ejtik, de eltérően rekonstruálják. Az irodalmi nyelvi forma a čiunkūtis kellene hogy legyen, vö. čiulkinas „apró rovar, szúnyogféle“ Sv, vö. továbbá čiulkinį (čiunkinį) grūsti. * Bővebben a /: n váltakozásról lásd Jan Otrębski, Gramatyka języka litewskiego, I, Warszawa, 1958, p. 332. 171