Geidžiamieji sakiniai

LITVÁN NYELV NYELVTANI SZERKEZET LEP UV OS TSZR TUDOMÁNYOAKADÉMIA A ÓHAJTÓ MONDATOK V. VAITKEVICIUTE Az óhajtó mondatokkal a beszélő kifejezi kívánságát, illetve jóváhagyását és beleegyezését abba, hogy valamely cselekvés megtörténjen vagy ne történjen meg, de nem ösztönzi aktív cselekvésre a hallgatót. Az óhajtó mondatok a felszólító mondatok részét képezik. Ezekkel kifejezhető: beleegyezés, kívánság, jókívánsir ágok (gyakran su érzelmi árnyalattal). Ebben a tanulmányban a fő figyelem az óhajtó į mondatok grammatikai (morfológiai és szintaktikai), valamint lexikai ir eszközeire irányul, amelyek a különböző modális árnyalatok kifejezésének strukturális alapját képezik'. A beleegyezés jelentését kívánságmondatokkal fejezik ki, jelezve, hogy a beszélő nem ellenzi, enged az elvégzett vagy elvégzendő cselekvésnek, illetve teljesen közömbös iránta, de közvetlen aktív ösztönzést nem fejez ki. ar Az ilyen típusú kívánságmondatokban használatosak: A kívánó mód a) különféle szintetikus alakjai. Legyen, Egluže, úgy, ahogy te akarod, — te a hajótörött hajók nem szomorít447. ják el a partokat. SNėrP, Legyen hat! — átadta Veronė, — de kevesebb nė aprópénzt! ZemR 1 275. Tudja meg, adja oda, mert nincs nagyobb öröme annál, mint hogy segítsen az ügyben ar ką jót tenni az emberrel. ZemR I 155. Végül legyen úgy, tu ahogy akarod. BalčHP 219. Tekirmija, az isten elengedi. BaltRn Az 233. emberek beszéljeką nek, ha akarnak. VienR I 265. Tudja csak a su maga deszkáival! VienR I 281. Zúgja a viharok keserű szomorúságát! Zengjenek az ősz kürtjei! SNėrR I 161. b) A különböző óhajtó mód analitikus formái a tegu(l) su partikula segítségével. Ebben az esetben a tegu(l) partikula hordozza a logikai hangsúlyt. Legyen úgy, ahogy mondod, tu uram! BalčHP 134. Csak hadd csapkodja magát!.. Gud-GuzKIT 114. Aki akar, menjen. SimonP 219. Ką mi itt a belek mélysége miatt (semmiségek miatt) vitatkozunk, legyen igazad. ir (Dbk) LKZ III 301. Legyen a gi ti igazságotok. SruogR IV ! A kívánságmondatok intonációját, amely gyakran főszerepet játszik az egyik ösztönzési forma másiktól való megkülönböztetésében, a szerző egy kifejezetten erre a célra szánt tanulmányban fogja részletesen megvizsgálni. 133 29. Legyen tíz, tizenegy kislány — egy vég —0 a tizenkettedik fiú lesz, és elég! KréevSP 283. Egyes nyelvjárásokban és néhány író írásaiban ezekben az esetekben a tegu(l) partikula helyett lai használatos. Hát hadd kiabáljon (sírjon), hogy akarja. Užv. Ha elment, hát menjen is. YI. Hadd menjen, hiszen csak őt hívják! Jnš. Ezúttal legyen neked igazad. Skn. Adja csak el mindazt, amije van, amennyit csak akar, de a legelőt nem adjuk; kimegyünk a vevők elé cséphadarókkal, karókkal — csak próbáljanak bemászni! LzP I 328. c) A kijelentő mód jelen vagy jövő idejének harmadik személye: Te a lyty-ként, te a skrajuolė-ként, te kísérjen engem az éjszaka — ha csak a szépséges csillagok ragyognának — a léleknek pedig felvirrad a reggel! SruogR I formos su dalelyte fe. 73. Legyen, Egluže, úgy, ahogy te akarod, a hajótörött hajók ne szomorítsák a partokat. SNėrP, 447. A beleegyezés jelentésű óhajtó mondatokban lexikai eszközként még használatos a galėti ige jelen és jövő idejű egyes és többes számú második vagy harmadik személyű alakja, amely az állítmány összetételébe tartozik. Ha akarod, elmehetsz. BalcGP 233. —Menet közben még egy pipát szeretnék elszívni. —Akár hármat is elszívhatsz, —felelte a király, —de ne hidd, hogy életben hagylak. BalčGP 256. Akár vissza sem jöhetsz,— mormogta Manečka, és új ruhájának susogása közepette hazament. VienR III 106. Nem kell többé levágatniuk a hajukat,—- hosszú hajat viselhetnek. SruogDM 191. Mostantól pedig nem tartalak lánynak, egy asztalnál ehetsz, velem együtt a templomba is eljöhetsz, nem kell gyalog járnod. Velem együtt egy padban is ülhetsz. SimonP 28. Hetente írhattok és kaphattok leveleket (eddig, mint mindenki más, mi is minden második héten írtunk és kaptunk rövid leveleket- ). SruogDM 191. Ha ő akarja, akár el is utazhat. Brt. A nagyon erős közöny árnyalatát hordozó beleegyezést úgy fejezik ki, hogy az egyik mondatrészben felszólító módú alakot, a másikban pedig a norėti ige jelen idejű, második személyű alakját használják. Próbáld, ha akarsz. SruogR IV 55. Ha akarsz, menj egyedül a fejszével, a ló pedig otthon marad. KrėvRg 123. Te pedig — fordult Kukishez — ha akarsz, higgy, ha akarsz, ne higgy. KrėvRg 139. A beleegyezést hiányos mondatokkal is kifejezik, amelyek szerkezeti alapját a fegu(|!) partikula alkotja. —Legyen! —mondta magának Ilžė. —Eljön az én órám is. SimonP 236. [Barbora] Ó, ne! Nem kell! Nem érdemlem meg... Legyen! Nem akarom a királynő nevét. SruogR IV 464. Neked később úgyis újakat kell majd venned, nem valaki másnak. — Hadd. De a mai naptól fogva neki befellegzett! KrévSP 92. A kívánság jelentésű óhajtó mondatokkal a beszélő azt fejezi ki, hogy kívánja, óhajtja vagy szeretné, hogy valamilyen cselekvés megtörténjen vagy ne történjen meg. Az akarati elem itt nagyon gyenge. A kívánság jelentésű óhajtó mondatokban használatosak: a) A feltételes mód alakjának su partikula: kad. 134 Csak nehogy elfelejtsük odaadni neki. ZemR I 421. Bárcsak legalább a játék ragyogott volna a villódzó csillag tisztaságával! MairRR 1194. Csak jól végződjön! BalčHP 266. Bárcsak elfogna a félelem! BalčGP 14. O, hogy aš gyermekem legyen, fehér, mint a hó, vörös, mint a vér ir su olyan fekete hajjal, mint ennek az ablaknak a kerete! BalčGP 113. Az a serleggel teli kebel, bárcsak o, ez lenne az utolsó! SNėrR I 47. Darvak szállnak, szállnak napjaim, bárcsak — kezet nyújthatnék nekik! SNėrR I 231.0, hogy halkan bekopogį janak a į házba, a szürke csend unalmát!.. MiežSG 297. Vannak példák arra, hogy a kívánságot a feltételes be mód, csupán a kad kötőszó segítségével su fejezik ki. Hogy a te iš szád [szava] Isten fülébe [jusson]. Ds. Bárcsak legalább egy földdarabka [lenne]! SNėrR I 216. Bárcsak legalább egy szemernyi boldogságot [kapnék]! SruogR III 139. Uram, bárcsak gyorsabban, bárcsak gyorsabban érne már véget valahogy... VienR I 319. Bárcsak néhány százalék kamatra- !.. ZemR 1 168. — A, bárcsak nekem ilyen csizmáim lennének! — dicsekedett az öreg, miközben iš elővette az ágy alól az egyik pár csizmát. VienR III 49. b) A kijelentő mód jelen és jövő ar idejű, harmadik személyű alakjainak fe su partikula. % Te a zászlót erősebben kézzel mis Idő! VenclRn 245. Te örökké az egész világ ismeri, ką népeink szívét kezek! ir VenclRn 233. Több fényt! Több gabonát ir és acélt! Te Az kimeríthetetlen forrás könnyei elárasztják az izzó tűzhelyet. SNėrR I 264. Te A kenyér kővé válik, a csillagtalan ir napok — éjszakákká, fekete pestis pusztítsa el azt, aki el akarja venni szabadságunkat. ve SNėrR I 330. T e Még egy csepp csengve belecsöppen į poharunk színültig telt tartalmába. Myk-PutP 65. Te A vérfoltok hamarosan le lesznek mosva; — į hirdessetek boldogságot, szabad népek mind! Myk-PutP 224. Te a gyilkosok örökkön-- örökké az emberiség átka lesznek! VenclRn 236. c) A múlt idejű egyszeri idő su határozói igenevek a kad partikula mellett. Bárcsak teljesen abba tudtam volna hagyni a dohányzást! (Lkš) LKZ III 61. —Bárcsak időben odaért volna, szuszog- — ta ő. BaltPV I 287. Bárcsak most itt kaphatnko ék valami harapnivalót! BalčGP 260. — Bárcsak így vacsorázhatnánk! — kiáltotta a kakas. BalėGP 81. Bárcsak jól megülhetnénk egy jó paripát! CvR I 108. Bárcsak minél hamarabb kijuthatiš nék innen — – gondolta, érezve, ahogy egész testében remegni kezd. BaltRn 8. Időnként a kívánságot csak a kad partikula mellett álló múlt idejű egyszerű be melléknévi igenév fejezi ki. Ilyen esetekben a mondatban su a melléknévi igenevekkel összekapcsolt, mennyiségi viszonyokat kifejező szókapcsolatok fordulnak elő. Bár csak egy-két kilométerrel előrébb jutnánk az országúttól! SruogDM 527. Ha valahogy még ezt a húsz percet is kibírnánk — megmeneir külünk! SruogDM 530. Írásban a kívánságot nagyon ritkán fejezik ki a kad partikulával álló főnévi igenévvel. Az a gondolat jár a fejében, hogy — bárcsak én is így autózhatnék egyet. BilR, I 161. O hogy legyen hol eltemetni! O hogy vágyakoztam, csak ne kelljen többé érezni! SruogR I 138. A főnévi igenévnek a kad partikula szerkezetével való használata e célra a beszélt nyelvben nem ir használatos, az irodalmi nyelvben pedig kerülendő. 135 d) A költészetben a főnévi igenév gyakran használatos olyan kívánság kifejezésére, amely vágyakozássá fokozódik. Ó, meglátni a legdrágább kikötőt, amelynek neve Litvánia! SNėrR I 333. Bárcsak csak egy nyarat élhetnék le! SruogR III 139. Inkább találkozni az első fehér madárral a fekete óceán fölött! Myk-PutP 63. A kívánságot kifejező mondatokban a beszélő valamit kíván a beszédpartnerének, vagy rajta keresztül egy másik személynek. A jókívánságok mindig óhajtó vagy beleegyező árnyalatot hordoznak. A jelentések elkülönítésében segíthet a szövegkörnyezet és az intonáció. A kívánságot kifejező mondatokban, amelyek jókívánságot fejeznek ki, gyakran ugyanazokat a grammatikai és lexikai eszközöket használják, mint a fent említett jelentésű mondatokban. a) A felszólító mód analitikus alakjai a tegu(!) partikula használatával. Csak sikerüljön nekik, segítsen nekik az Úristen. BaltRn 238. Adjon Isten hosszú életet anyádnak. SimonP 21. Tegnap az úrnál, ma az úrnál, szálljon minden betegség az úrra. LTRn 162. [Hortenzija]. Akasztassa fel magát — jobbat úgysem talál, nekem — ilyen nem kell. SruogR IV 471. Dögvész vigyen benneteket, átkozottak, tépjen le benneteket a föld színéről! SNėrR I 304. Igyon le mindenki, ilyen gazemberek. SruogDM 434. A vardažodžio vardininku és a tegu(!) partikula, illetve az imti ige jelen idejű, harmadik személyű alakja és a vardažodžio linksniu kifejezett jókívánságok között vannak megmerevedett és frazeologizmussá vált szerkezetek. Ránézni, elmosolyodni és könnyedén felsóhajtani: áldjanak az istenek, áldjanak az istenek... Myk-PutP 135. —Vigye el őket a száz... úgy elfáradtam- ... —mondta, miközben leültek. ZemR I 322. Ezzel az itallal —vigye el őt a mennydörgés! (Er) LKŽZ HI 576. Fehér ugarok ragadják el! SLT 393. Hideg napok ragadják el. SLT 393. Vége van. KrėvSP 140. Az istenek behajtják ezeket az adósságokat! KrėvSP 223. A nyelvjárásokban előfordulnak megmerevedett jókívánságok a névszó alanyesetével és a ma partikula használatával. Ma őt a fene egye meg! Skr. Ma téged a fene egye meg! Rövidítés. Hát a fene egye meg! Rövidítés. b) A kijelentő mód jelen vagy jövő idejű harmadik személye: Bárcsak örökké ne szenvednél hiányt a formos su dalelyte fe. boldogságban, Lengyelország, Litvánia! VenclRn 283. Bárcsak maga a fekete halál is varjaival együtt halna meg! SruogR I 59. Zúduljon rá az ég! SNėrR 1 439. Bár nyelje el őt a föld! SNėrR 1439. Legyen átkozott, ha nem szabadítja ki a rabságból! SruogR III 13. c) A feltételes mód egyes és többes szám második személyű alakja a kad partikula mellett, valamint a harmadik személyű alak a kad partikula mellett. A véres földet az ajkához szorítja, és megcsókolva, haldokolva mondja: — bárcsak te elviselnéd a fájdalmat és a szenvedést, bárcsak te elviselnéd a nyomort és a halált, hogy neked ne kelljen sírnod. hogy nekem itt, hogy ne kelljen fájdalmat szenvedned, hogy téged az eke, ne bombák szántsanak, hogy rozsot és búzát termessz, hogy tiszta vizedet igyák, hogy csillagként ragyoghass, hogy elviseld a fájdalmat, a szenvedést, hogy meglásd, amikor az emberek a tavaszi napfényes ünnepet ülik, fájdalmat elszenvedve szántanak- -vetnek, hogy 136 tu tu ir tu ir tu m szeress, hogy tu virágozz, hogy kitarts, tu hogy élj, Föld. tu MiezSG 21. Hogy tu akasztófára kerülj! (B) SLT 399. Hogy szénné tu égj (elpusztulj)! (Rod). LKZ III 682. Hogy tu fordulna el a fejed! (Ds) LKZ III 77. Hogy tu elevenen megrothadj! (Prn) LKZ III 362. Tpru, tpruu... dögölj tu meg, süllyedj el! tu VienR I 104. Hogy törnétek ki a nyakatokat valahol! BaléGP 321. Nem űztök el engem uz to Ti, tökfejek, nem k a d érnétek meg! ZemR I 173—174. Hogy csapna beléd a mennykő ų. SLT 529. Bárcsak az kővé válna (kővé változna). (Rod) LKŽ III 717. Idefröcsköltetek ide, hogy a héják hordjanak szét benneteket! KrevSP 44. Vigye el mindet valahová az ördög! SruogR IV 443. A jókívánságokat néha kizárólag a kad partikula feltételes módú be alakjaival mondják ki. Dögölj meg! SruogR IV 373. Elpusztulntu su ál egy ilyen hideg télben! (rš) LKZ 11142. O Ne érnéd meg, te gyík! SruogR IV 428. Pfuj, ne érnéd meg! SruogR IV 425. Fú, a francba ų. BaltRn 259. Bárcsak elsüllyedne egy ilyen élet! Gud-GuzKIT 106. A su frazeologizmusokban a főnévi ir igenév alanyesetével és a kad partikula segítségével általában rosszat kívánnak. ; A mennykő csapjon beléd! (Pn) LKZ III 576. A fenébe veled! Vigyenek el az ördögök! SLT 395. A részecskékkel kifejezett su átkok: tegu(l), kad, ma, többnyire már megkövesedtek, közmondásszerű fordulatokká váltak. A jókívánság ir jelentése bennük már meglehetősen elhalványult. d) A kötőmód szintetikus formái: Uram, adjon neked a O, próféta erőt. BalcHP 61. T e g yÉljen az új király fia! BalčHP 97. Száradjon el a kezetek, ha a gyermekek ellen emelitek! MiežPZ 54. Ne hozzon neki gyümölcsöt sem a föld, sem az asszony, átkozott — legyen jį minden mecsetbeli ir gyülekezetben. VienR I 46. T evihar lep rá jį a fáradt lóra a hegyekben- !.. VienR I 46. Bizonyos jelentésű óhajtó mondatok, amelyek első helyén a te partikula segítségével képzett, az ige óhajtó módú alakja áll, bizonyos intonációval kiejtve su jelszóvá válhatnak. su Éljen a proletárforradalom! Gud-GuzKIT 139. Élja Világforradalom! Gud-GuzKIT 213. A jókívánságokat úgynevezett hiányos, nominativuszi vagy tagolatlan mondatokkal is kifejezik, amelyek szerkezeti alapját a főnév nominativusa, a névszó genitivusa, illetve a főnév tárgyesete, valamint a prepozíciós határozószó alkotja. su į ar Halál a betolakodókra! Halál!. VienPL 48. Jaj akkor nektek, mondom nektek, átkozottak, jaj! VienR 1 33.—Sok boldog évet, sokat! — A papocska befejezte ir beszédét, és a už fiatalok egészségére emelte poharát. VienR III 190. Új szerencsét! Myk-PutP 65. Jó 137 sok szerencsét, apukám! (trš). Sok szerencsét, fiatal barátaim. (trš.). Jó utat. Jó étvágyat. Egészségedre, rokonom! SimonVK I 335. Egészségedre! SruogR IV 215. Hízásodra. Brt. —Sok szerencsét!—kiáltotta neki Pagirys utolsó erejével, de a tanító már nem hallotta: előre figyelve a lövészárok fenekén kúszott, és csak erre gondolt: —Nem átengedni! Nem átengedni! Gud-GuzKIT 399. Sok szerencsét! VienR VII 423. A jókívánságok indulatszavakkal vagy azokhoz közel álló szókapcsolatokkal is kifejezhetők. Az ezekkel az eszközökkel kifejezett jókívánságok már teljesen megmerevedtek, és egyszerű köszönési vagy búcsúzási szavakká váltak, amelyeknek ma már mintha nem is volna konkrét jókívánság-jelentésük. Nos, Isten veled most! KréevSP 76. Isten veled, isten veled, istenek erdeje! SruogDM 443. Isten veled, napocskám! SruogR I 92. Jó éjszakát, maradj, fehér vendégem. SNėrR I 27. Jó napot, Dauny! MarcinkKP 7. Üdvözöllek, Viliau! SimonVK I 334. Üdvözöllek benneteket, barátaim! —köszöntötte Mykolas az egybegyűlteket. VnlP 501. Éljetek, éljetek, kedves bíbicek! VaižgRR I 253. Segítsen az Isten, Katinauskas úr! LTt 280. Isten segítsen. SLT 389. —Isten veled! —csattintott ostorával a gazda. BaltPV I 29.—Az úrral, az Istennel, az úrral, az Istennel, —felelte az anya. BaltPV I 29. Jó reggelt, Római! MarcinkPKJ 13. Jó estét! SNėrR III 23. Jó napot kívánok. VienR VII 421. Légy egészséges, litván ifjúság! SNėrR I 366. Légy üdvöz, kellemes reggeli nap, te, a tiszta öröm ragyogó anyja! Myk-PutP 75. Áldott légy, gyermekem! Legyetek, vérengzők, átkozottak a kitépett napért! Legyetek örökké átkozottak az egész világon! SNėrR I 304. — Legyetek átkozottak! Átkozottak. —sikította a szerencsétlen, amikor a hegyről a szakadékba zuhant. VienR I 31. Légy átkozott!.. Jaj! Az áruló leány. SNėrR I 441. A beszédhelyzetet kifejező ösztönző mondatok. Összefoglalás. Az ösztönző mondatokkal a beszélő kifejezi kívánságát, jóindulatú óhaját vagy beleegyezését, hogy valamely cselekvés végbemenjen vagy ne menjen végbe, de nem készteti a hallgatót aktív részvételre. A tanulmány fő figyelme a grammatikai (morfológiai, szintaktikai) és lexikai eszközökre irányul, amelyek különböző jelentésű ösztönző mondatok kifejezésére szolgálnak — e mondatok intonációját a szerző egy külön tanulmányban fogja vizsgálni.