Kaip buvo rengiami lietuviški botanikos terminų žodynai

M. Mažvydas a visszaható igét bespausdinti „odaszorít, lenyom” jelentésben használta: A nyomtatás fogalmának megnevezésére K. Širvydas a szótár harmadik kiadásában G. Knapski „Thesaurus Polonolatinograecus” (1621) című műve alapján alkotott szókapcsolatokat használt – mokslas išspaustuvės |druk. Expressae metallo literae charta impressa literis|. A 18. században a nyomtatás fogalmát a druką jövevényszóval (ŽCh), a 19. században pedig nemcsak jövevényszóval (N, K, S. Dauk, I, LC1886, 40), hanem a spauda litván megfelelővel is kifejezték (N, K, A1884, 318). A nyomtatott kiadványok összességét először kölcsönszóval nevezték meg: nyomtatás (M, I, A.Baran). A litván megfelelő, a sajtó, csak lassan honosodott meg. F. Kuršaitis a „Deutsch-Littauisches Wörterbuch” (1870.I.5) című művében a drukavonė „nyomtatás” hibrid alakot használta, az aušrininkai pedig a drukavonę alakot a spaustuvyste alakkal váltották fel (1884, Nr. 96). Amint említettük, a kölcsönszó druka „nyomtatás” helyett a litván megfelelő spauda alakját az elsők között G. Neselmann használta a „Wörterbuch der Littauischen Sprache” című művében. G. Neselmann szótárából a spauda szó bekerült F. Kuršaitis „Littauisch-deutsches Wörterbuch” című szótárába, valamint az „Aušra” folyóiratba (1884, 318).67 A spauda szót „könyvek és folyóiratok összessége” új jelentésben először az „Aušra” használta (1885, 75), később pedig J. Balvočius is. Úgy tűnik, hogy az irodalmi nyelvben a spauda szót mindkét jelentésben K. Būga honosította meg. L. Ivinskis lengyel–litván szótárában előbb a druką, drukas jövevényszavakat írta le, majd a spaudimas knygų, spaudimas rašto szókapcsolatokat. S. Daukantas lengyel–litván szótárában előnyben részesítette a litván spaudimas kifejezést, a druka jövevényszót pedig szinonimaként használta. A drukas jövevényszó „betűtípus, nyomdai betűk” jelentésben csak a keleti aukštaitis nyelvjárásokból szerepel a tudományos „Lietuvių kalbos žodynas” cédulaanyagában. A betűtípus, illetve a nyomtatott betű megnevezésére az elsők között J. Baronas adott jó megfelelőként spaudmuo alakot „Rusų-lietuvių kalbų žodynas” című művében (1923). K. Pakalka HOGYAN KÉSZÜLTEK A LITVÁN BOTANIKAI TERMINOLÓGIAI SZÓTÁRAK Miután Litvániában két felsőoktatási intézményt alapítottak (a Kaunasi Litván Egyetemet 1922-ben és a Dotnuva-i Mezőgazdasági Akadémiát 1924-ben), ahol botanikát oktattak, az oktatók foglalkozni kezdtek a biológiai terminológia és a növénynómenklatúra egységesítésével. 1926-ban L. Vailionis professzor kezdeményezte az ezzel kapcsolatos munkát. Az ő közreműködésével 1927-ben tíztagú Botanikai Szótári Bizottság alakult, amelyben valamennyi botanikai ág képviseltette magát: nyolcan a Kaunasi Egyetemről és ketten a Mezőgazdasági Akadémiáról. Elnöke J. Vailionis, titkára J. Dagys volt. Külön felhívással a botanikai terminológia különféle kérdései iránt érdeklődő személyeket (biológusokat, orvosokat, gyógyszerészeket, nyelvészeket, erdészeket 6 A spauda ’támaszok’ jelentésű szót elsőként K. Širvydas használta a „Punktai sakymų” (II, 1644) című könyvében. 7 F. Kuršaitis a spauda szót a Kelet-Poroszország nyelvjárásaiból ismeretlenként kezelte, és szögletes zárójelben jelölte. 244 és mások) felkérésére, hogy segítsenek a szótár elkészítésében, néhányan jelentkeztek, és régi irodalmi műveket, valamint növényneveket tartalmazó kéziratokat küldtek. A Szótári Bizottság munkáját anyagilag a Litván Helytörténeti Társaság támogatta. Az összegyűjtött irodalmi anyag alapján a Botanikai Szótár cédulakatalógusának összeállítását bizonyos díjazásért J. Dagysra bízták, aki ekkor biológia szakos harmadéves hallgató volt. A katalógus összeállításakor a latin növényneveket vették alapul, feltüntették a család nevét, valamint az adott növény litván, német, orosz, lengyel és lett nevét. Ezt követte a növény termőhelyének, elterjedésének, gyakorlati felhasználásának és virágzási idejének megadása. A növénynevek gyűjtéséhez felhasznált fő forrásaink a következők voltak: 1) D-ro J. Staugaitis „Žodynas botaniškų vardų” című, 1891-ben Šakiuose összeállított szótára; 2) J. Pabrėža „Botanika arba Taislius auguminis” című, az Egyesült Államokban, a pennsylvaniai Shenandoah-ban 1900-ban kiadott műve; 3) P. Matulionis „Žolynas” című művének II. része, Vilnius, 1906; 4) L. Ivinskis naptárai (1846—1866); és 5) D-ro K. Grinius „Botanikos Žodynas” című művének litván–latin része. Ezek olyan növénynevek voltak, amelyeket 1904-ig irodalmi forrásokból és a Marijampolė—Pilviškiai környékén élő emberek beszédéből gyűjtöttek. A régi litván szótárakból (Sirvydas, Neselmanas, Kuršaitis, Milke és mások műveiből) a növényneveket teljes egészében J. Staugaitis gyűjtötte össze és gondosan jegyezte fel; aktív közéleti szereplő és a litván nyelv nagy kedvelője volt. Az általa összeállított, a latin növénynevek szerint rendezett Botanikai Szótár kéziratában a litván megfelelőket oszlopszerűen sorolta fel, mindegyik után rövidítve megjelölve a szó forrását. Egyes növényekre akár több tucat elnevezést is összegyűjtött. Példaként vegyük a Myosotis palustris — pelkinė neužmirštuolė növényt. J. Staugaitis szótárában 21 nevet találunk rá, mégpedig: dangaus ašarikas J, dangaus ašarikė Ch, geltžolė K₂ (Coadj), Ch, gelžolė K₂ (Coadj.), miego žolė J (N), minėtenė Mat, minetenės pelkinės Iv, minietenė Al (žem), minietenė pelkinė Iv, naktibalda Mat, nemiršėlės Iv, neužmiršikė Ž, neužmiršk manęs B (Ek), rasutės St (Plokščiai), saulės ašarėlės St, varlakutės (apie Alvitą), varlės ašarėlės K.G., varnakutis Al, vergismeinė K₁, žaizdra Ch, žaizdros žolikės J (Prök). A felsorolt nevek közül mindössze kettőt gyűjtött maga J. Staugaitis élőbeszédből (rasutės ir saulės ašarėlės), további kettőt pedig K. Grinius jegyzett fel saját kezűleg, miután emberektől hallotta (varlakutės ir varlės ašarėlės); a többi 17 az irodalomból származik. Más forrásokban ugyanerre a növényre a következő neveket is találtuk: katrytės (Pn), landonės žolė (Pet), varlakoję (Klv), varliakėliai (Kėd), varlių rūtėlės (Pn). Így már 26 név gyűlt össze; ezek közül a Botanikai Szótári Bizottságnak kellett kiválasztania a legjobbat és főnévként elfogadnia, a többit pedig vagy szinonimaként megtartania, a mai litván helyesíráshoz igazítva, vagy teljesen elhagynia mint hibás alakokat. A legjobb név kiválasztásáról a Botanikai Szótári Bizottság ülésein döntöttek; a nyelvi javításokat a szerkesztő végezte, kétes esetekben J. Balčikonisszal és Pr. Skardžiusszal, nyelvészekkel konzultálva. J. Staugaitis Botanikai Szótárának végén néhány növénynevet latin elnevezés nélkül jegyeztek fel, mert a szerző nem tudta, vagy bizonytalan volt abban, hová sorolja őket. Az ilyen nevek jegyzéke, a forrás megjelölésével, 18 oldalt tesz ki. Némelyikhez megadták a német megfelelőket, vagy leírták, mire használják. Íme néhány példa. Aklys — jószágok gyógyszere nyelv alatti duzzanat ellen: összetörve savóval vagy ecettel kell összekeverni, a nyelv alatt bedörzsölni, és takarmánnyal beadni. Bajoras — gyümölcs- 245 … tehenek miatt, hogy a gonosz szem meg ne rontsa őket, és ne tegye tönkre a tejet: tavasszal, amikor kihajtják őket a legelőre, a füvet barkával összekeverik és megfüstölik. Besotė — ha valaki a bogyóival itatott, „falánkká” válik: eszik és eszik, de nem lakik jól, és elgyengül. Bulbė laukinė — kisgyermekek hideglelése ellen való gyógyszer; a szárított füvet megfőzik és megisszák. Dantžolė — gyökere a leghevesebb fogfájás ellen való gyógyszer: cukorral összetörve, vattával a fogra kell kötni. Drugė, drugžolė — hideglelés ellen való gyógyszer: amikor a hidegrázás kezdődik, a növényt parázson füstölik, vagy főzetét isszák. Godas — embernek és állatnak való gyógyszer: ha megitatják a megfőzött gyökérrel, nagyon mohón, falánkul eszik. Kepurnink’s — ha a haj összecsomósodik a karok és lábak körül, főzetét kell inni reggel és este; akkor a csomók a fejhajba húzódnak át. Koklis — teheneknek való gyógyszer, hogy több tejfölt adjanak; ezért új cserépedényeket gőzölnek vele, hogy javítsák a tejfölt. Lagerstas tikrasis — kecskék hizlalására és meghízására való szer. Ritzolė — teheneknek való gyógyszer, hogy futás után ne rogyjanak össze. Silpnažolė — idős emberek nehéz légszomja ellen való gyógyszer. Trukžolė — elhízás és felfúvódás ellen való gyógyszer. Vengrykštis, vengrukštis — nátha ellen, kilenc betegséget űz el. Žmogžolė — gyengeség ellen való gyógyszer. Ezekből a magyarázatokból látjuk, hogy J. Staugaitis azzal kapcsolatban is gyűjtött anyagot, hogyan használják a növényeket a népi gyógyászatban. Dr. K. Grinius botanikai szótára, amely kartoték formájában, nagy fémdobozokban, betűrendbe rendezve állt rendelkezésre, szintén sok új anyagot szolgáltatott számunkra. Ha jól emlékszem, népköltészeti elemek is voltak benne, amelyek a növénynevekhez kapcsolódtak. A szótárban olyan növénynevek is szerepeltek, amelyek tudományos (latin) elnevezése nem volt ismert a szerző előtt, például stypžolės — ezek olyan füvek, amelyeket némely férfi afrodiziákumként használ. J. Pabrėža szótárát az Amerikában kiadott, köznyelvre átdolgozott szövegből használtuk. Kétségtelenül voltak benne pontatlanságok, mert az összeállító nem mindenütt tudta pontosan átültetni köznyelvre a žemaitiai nyelvjárást és a J. Pabrėža által használt sajátos átírást. Néhány torzítást a Vrublevskis-könyvtárban őrzött kéziratból stud. Bielinis által pontosan lemásolt, majd L. Vailionisnak elküldött J. Pabrėža-féle botanikai szójegyzék másolata alapján tudtunk kijavítani (noha a szerzőt abban nem nevezték meg). J. Pabrėžát tartottuk a növénynevek alkotásának legnagyobb tekintélyének, hiszen ő volt e munka úttörője, és a litván virágos növények teljes nómenklatúráját adta meg. Igaz, az általa választott növénynevek között akadnak polonizmusok, például az árvácskát piolka (ln. fiolek) néven, a sarkantyúkát pedig nasturcija arba misturcija (ln. nasturcia) néven említi. De „Botanikoje arba Taisliuje auguminiame” című művében nagyon sok a nép ajkáról gyűjtött elnevezés. A Pabrėža-szótárban a latinból fordított növénynevek is meglehetősen jók, például bokštytė (Turritis), česnakinė (Alliaria), driežlėlė, illetve gyvatsnapė (Ophioglossum), dumblė (Limosella), nenaudė (Adoxa), vanagė (Hieracium), vilkakojė (Lycopus), šimtūnė (Centunculus), undgrakšta (Hydrocharis) és így tovább. Nagyon jó, hogy J. Pabrėža sok növény elnevezésére litván mitológiai neveket használt: például a Jasione montana a méhek istennőjének, Austėjos nevét kapta, a Festuca a bárányok istenéét, Eraičinoét, a Sisymbrium az alvilág istenéét, Pokliausét, a Bryum mohafaj-nemzetség pedig a mohák istenének, Silnyčionak a nevét. Ha egy katolikus pap lehetségesnek tartotta, hogy megőrizze az emberek emlékezetében a pogány istenségek neveit, az nagy hazafiasságáról tanúskodik: arra ösztönözte, hogy nyelvünk eltűnő gyöngyszemeit megmentse. A Botanikai Szótár Bizottsága nagyra értékelte a litván erdészek tanárának, P. Matulionis professzornak a növénynevek megállapításához való hozzájárulását is. „Žolynas” című művében mintegy 246 2000 növénynevet találtunk. P. Matulionis a névjegyzék összeállításakor főként a J. Pabrėža által megállapított növénynómenklatúrára támaszkodott, de sok mindennel ki is egészítette. J. Pabrėža néhány növénynevét P. Matulionis kissé módosította; például a Mespilus nemzetség Pabrėža által adott šliandra (szlądra) nevét šliaudra alakra javította (vagy talán nyomdahiba volt). J. Pabrėža az Andromeda nemzetséget balžuva néven nevezte, P. Matulionis pedig balažuvė alakra változtatta. A Chara nemzetség Pabrėža írásaiban šaltinute néven szerepelt, Matulionis pedig šaltinuole alakra módosította. A Botanikai Szótár Bizottsága nem korlátozódott az irodalmi forrásokra, hanem arra is törekedett, hogy a növénynevek jegyzékét az élő nyelvből származó anyaggal egészítse ki. A bizottság csaknem minden tagja benyújtott a szülőföldjén hallott növénynevekből álló gyűjteményt. Emellett sokat dolgozott a növénynevek gyűjtésén J. Elisonas docens, aki hosszú ideig a panevėžysi gimnázium természettudományi tanára volt. Arra utasította tanítványait, hogy nyáron herbáriumokat gyűjtsenek, és a lapok címkéire írják fel, hogyan nevezik a növényt a helyiek. Sok ilyen herbáriumi lap — mintegy kétezer — volt a panevėžysi gimnázium és tanítóképző szeminárium természettudományi szertáraiban. J. Elisonas igazgató készségesen megengedte, hogy átnézzem ezeket a herbáriumokat, és kiírjam belőlük a növényneveket (pontos hivatkozásokkal arra, hogy melyik megyéből és járásból gyűjtötték őket). J. Alekna, Biržai járás általános iskoláinak felügyelője szintén megmutatta nekem tanítványai által Biržai megyében gyűjtött szép herbáriumát, amelyben meglehetősen sok litván növénynév szerepelt. Így gyűlt össze és öltött kartotékformát az az anyag, amelyet aztán 1929–1933-ban a Botanikai Szótár Bizottsága megvitatott és számos új szóalkotással egészített ki, titkára pedig nyomdai kiadásra készítette elő a szöveget. Sokáig kerestek kiadót ehhez a meglehetősen terjedelmes műhöz, de a keresés nem járt eredménnyel. Végül a Botanikai Szótár Bizottságának elnöke, L. Vailionis professzor elhatározta, hogy saját költségén adja ki a munkát; 1938-ban meg is jelent. Így a munka kezdetétől a szótár I. részének (a növénynevek jegyzékének) megjelenéséig 12 év telt el. A munka következő szakasza a botanikai szakkifejezések (a növényanatómia, morfológia, ökológia, fitopatológia, fiziológia, genetika és geobotanika terminusainak) szótárának előkészítése volt. Ez 1939-ben kezdődött. Mivel L. Vailionis professzor abban az évben meghalt, a Botanikai Szótár Bizottságának elnöke V. Vilkaitis professzor lett, aki 1941-ig töltötte be ezt a tisztséget. A bizottság két új taggal bővült: E. Gimbutiene a genetikai terminusokat, J. Rauktys pedig az erdészeti terminusokat gyűjtötte. A Nagy Honvédő Háború félbeszakította ezt a munkát. 1945-ben az LTSR MA Biológiai Intézetének Botanikai Szekciója kezdeményezésére újrakezdődött. Docens M. Natkevičaitė-Ivanauskienė és S. Čižauskaitė három éven át gyűjtötte a botanikai terminusokat az irodalomból. 1950-ben, a Szövetségi Botanikai Társaság litvániai tagozatának megalakulásakor, a Botanikai Szótár előkészítésének irányítását e szervezet vezetőségére bízták. A Botanikai Szótár Bizottságát átszervezték és új tagokkal egészítették ki. Tagjai közé kerültek a Vilniusi Állami Egyetem botanikai tanszékeiről (A. Minkevičius, P. Snarskis, M. Ivanauskienė, P. Bluzmanas, I. Šarkinienė), a Vilniusi Pedagógiai Intézetből (V. Galinis), a Kaunasi Botanikus Kertből (K. Grybauskas, A. Urbonas), valamint az erdészeti technikumból (J. Gelaževičius). A terminusok megvitatására a bizottság üléseire meghívták a MA Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Bizottságából J. Kruopast, N. Grigast, A. Balašaitist és K. Gaivenist is. A bizottságnak 247 Az elnöki tisztséget J. Dagys töltötte be. A szótári bizottság mintegy 10 éven át ülésezett. Miután ezeken az üléseken valamennyi terminust jóváhagyták, a következő szakaszban a Botanikai Intézet terve alapján szerkesztették a szótárt; a szerkesztőbizottság tagjai: főszerkesztő J. Dagys, valamint A. Lekavičius és V. Mališauskienė. A szótár 1962-ben készült el véglegesen, és átadták a „Mintis” kiadónak, amely 1965-ben megjelentette. A kiadott „Botanikai terminológiai szótár” tulajdonképpen a korábban megjelent „Litván botanikai szótár” II. része. Ennek a résznek az elkészítése mintegy 20 évig tartott. A munka ezzel nem ért véget. A Botanikai Szótári Bizottság, amely a Litván Botanikusok Társaságának a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Botanikai Intézeténél működő szervezeti egységeként tevékenykedik, most ismét nekilátott a növénynevek jegyzékének áttekintéséhez, pontosításához és kiegészítéséhez, valamint a Botanikai szótár I. részének új kiadásra való előkészítéséhez. A munka tervszerűen halad: a bizottság munkájába több új szakembert is bevontak: az alganevekért G. Jankavičiūtė, a gombanevekért J. Mazelaitis, a mohanevekért A. Kuzas, a dísznövénynevekért pedig A. Lučinskienė, a Vilniusi Egyetem Botanikus Kertjének vezetője felel; a bizottság titkári feladatait R. Jankevičienė látja el. Az üléseken mindig részt vesznek a Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézete Terminológiai Csoportjának tagjai. A munka már félidejénél tart. J. Dagys SZEMÉLYNEVEKET TARTALMAZÓ TERMINOLÓGIAI FRAZÉMÁK Terminológiai frazémák leginkább a népi beszélt nyelvben fordulnak elő. Bár a tudomány és a technika fejlődése, valamint a társadalmi-politikai élet új körülményei folyamatosan új, nemcsak egyszavas, hanem összetett terminusokat is igényelnek, a népi terminológiai frazémák viszonylag ritkán kerülnek be a korszerű tudományos terminológiába. Tudományos terminológiában még ritkábban jelennek meg más nyelvekből való fordításként. Terminológiai frazémák leginkább a növénynevek körében fordulnak elő, például: nyúl káposztája „madársóska”, béka könnye „nefelejcs”; ritkábban az állatnevek között — erdei kecske „őz”, Biržai tolvaja „szitakötő”; még ritkábban a műszaki tudományok területein, például a csillagászatban — az égbolt fényes foltja „üstökös”, a geológiában — mennykő golyója „belemnitesz” stb. A terminológiai frazémák külön csoportját alkotják azok, amelyek bizonyos tekintetben az onomasztikához kapcsolódnak, mivel egyik összetevőjük személynév, például Marės levelei1, Jonis lóheréi stb. Az ilyen frazémákban szereplő nevek szinte kivétel nélkül keresztény eredetűek, ezért részben az ilyen terminusok kialakulásának hozzávetőleges történeti idejét is jelzik, vagyis a litván nyelvben akkor kezdtek formálódni, amikor eltelt bizonyos idő 1A cikk megírásakor az alábbi szakirodalmat és kéziratos gyűjteményeket használtuk fel: J. Dagys, Lietuviškas botanikos žodynas, I, Kaunas, 1938; I. Edelmanė, Daži augu nosaukumi, kas saistāmi ar krāsu, garšu un smaržu nosaukumiem, — Veltījums Akadēmiķim Jānim Endzelīnam 1873—1973, Rīgā, 1972, p. 274—292; J. Elisonas, Zoologijos sistematikos terminų žodynėlis, Kaunas, 1920; Jacoby, Litauischen Litterarischen Gesellschaft, II, Heidelberg, 1887, p. 133—143; J. Kalvaitis, Lietuviszkų wardų klėtelė, Tilžė, 1910, p. 72—84; K. Mülenbacha, Latviešu valodas vārdnīca, II, Rīga, 1925—1927; az Akademinio Lietuvių kalbos žodynas cédulakatalógusa, valamint a Lietuvių kalbos atlaso gyűjteményei, amelyek a Lietuvių kalbos ir literatūros institute találhatók. Néhány terminológiai frazeologizmust a szerző maga jegyzett le a nyelvjárásokból. A terminológiai frazémák jelentéseit a mellékelt jegyzék közli. 248