Интернационализация терминолексики и актуальные проблемы организации терминоупорядочения

МОКСЛО КАЛБОС КУЛТУРОС ИР ТЕРМИНОЛОГИЈОС ПРОБЛЕМОС LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIV(1985) REIN KULL A TERMINOLÓGIAI SZÓKÉSZLET INTERNACIONALIZÁLÓDÁSA ÉS A TERMINOLÓGIAI RENDEZÉS AKTUÁLIS PROBLÉMÁI 1. Napjainkban, a tudományos-műszaki fejlődés körülményei között különös jelentőséggel bírnak a terminológia internacionalizálódásával összefüggésben felmerülő problémák. A tudomány és a termelő tevékenység rohamos fejlődése, a nemzetközi együttműködés elmélyülése és az információcsere bővülése e problémák, valamint a nyelvközi kommunikáció egyéb kérdéseinek előtérbe kerüléséhez vezetett. A tudományos-műszaki terminológia internacionalizálódása sajátos problémák egész sorával függ össze. Mint ismeretes, a tudományos-műszaki terminológia nemzetközi szintű egységesítése elsősorban a fogalmi rendszerek összehangolását és egységesítését jelenti. Ami a kifejezési sík egységesítését illeti, itt korántsem minden világos, és számos nézeteltérés is megfigyelhető. Mindezek ellenére a tudományos-műszaki terminológia általános internacionalizálódása és az úgynevezett terminológiai internacionalizmusok — a nemzetközi terminusok és terminuselemek — arányának növekedése nyilvánvaló tény. Természetesen ellenvetésként felhozható, hogy a szó teljes értelmében vett nemzetközi terminológiai szókészlet egyáltalán nem létezik. Helyesebb volna nem a terminusok és terminuselemek nemzetközi, még kevésbé világméretű egységéről beszélni, hanem inkább szűkebb értelemben vett interlingvális, nyelvek közötti egységről. Ezt legalábbis az a tény is igazolja, hogy a terminus vagy terminuselem anyagi formájának egyezése (természetesen az írásmódban és a hangalakban mutatkozó bizonyos ingadozásokat nem számítva) például húsz nyelvben még nem tanúskodik terminológiai internacionalitásról, hiszen az ilyen egyezés csak csekély mértékben jellemzi az internacionalitást, tekintve, hogy a világon több ezer nyelv van. Emellett az azonos tövű terminusok nyelvenként szintén változnak: nemcsak alakjukban (írásbeli és hangzásbeli eltérések, grammatikai adaptáció), hanem gyakran jelentésükben és használatukban is különböznek. Következésképpen a terminusok nemzetközi egysége ilyen esetben látszólagosnak tekinthető. Ezek az állítások azonban — pontosabban az ilyen jelenségek jelentőségének túlbecsülése — könnyen megcáfolhatók. 94 A világon sok nyelv van — különböző források szerint 2500-tól 4000–5000-ig1, de szem előtt kell tartani, hogy többségük beszélt nyelv, ráadásul kevés beszélővel. Ezek a nyelvek főként a mindennapi szükségletek kielégítésére alkalmasak, és csupán közvetítő funkciót töltenek be, semmi többet. Ha viszont a tudományos-műszaki terminológia nemzetközi összehangolásáról és rendezéséről beszélünk, akkor a fejlettebb nyelveket kell figyelembe venni, amelyek képesek a tudomány és a felsőoktatás nyelveként működni. Ilyen nyelvből tízszer kevesebb van, számuk néhány száz2. Saját adataink szerint mindössze 200 olyan nyelv van, amelyet több mint egymillióan beszélnek3. A „Sprachpflege” folyóirat adatai szerint 1980-ban a világ független országainak hivatalos nyelveiből — a Szovjetunió nyelveit nem számítva — 67-et tartottak számon (162 országban); ha ehhez hozzávesszük az orosz nyelvet és szövetségi köztársaságaink nyelveit, összesen 82 nyelvet kapunk 163 országban4. Ilyen léptékek mellett ugyanazon terminus vagy terminuselem 20–30 nyelvben való megléte már jelentős fokú internacionalitást jelent. A „kis” nyelvek esetében (amelyeket kevesen beszélnek) ugyanilyen súllyal esik latba, ha ugyanaz a terminus közülük néhányban, egyidejűleg pedig két világnyelvben is megtalálható5. Nyilvánvaló, hogy a terminológiai szókészlet elemeinek nyelvi formájában megmutatkozó nagyobb egységről elsősorban egy rokon nyelvekből álló csoport vagy alcsoport (például az indoeurópai vagy a szláv nyelvek) esetében beszélhetünk, tágabb léptékben pedig a világkultúra valamely konkrét régiója, illetve egy világjelentőségű nyelv areája (például az európai–amerikai régió, a Szovjetunió népeinek internacionalizmus-areája, a kelet-ázsiai area) vonatkozásában6. Ugyanakkor a tudományos-műszaki terminológia általános internacionalizálódásának folyamata — különösen a tudományos-műszaki forradalomhoz szorosabban kapcsolódó területeken — nyilvánvaló. Folyamatosan növekszik azoknak a terminuselemeknek a száma, amelyek elterjedtek nem 1 Eesti nõukogude entsüklopeedia, kd. 4.—Tallinn, 1972, märksõna „Maailma keeled“; Большая советская энциклопедия. 3-е изд.—М., 1978, т. 30, ст. «Языки мира». 2 A szakirodalmi adatok szerint a világ 2500–3000 nyelvéből mindössze 250–300 irodalmi nyelv, a többi írás nélküli. Lásd: Beloded I. K. Nyelv és társadalmi haladás.—In: A tudományos-műszaki forradalom és a világ nyelveinek működése. M., 1977, 5. o. 3 Lásd: Edasi, 19.11.1970, 3. o. 4 Sprachpflege, 1980, Н. 7—12; 1981, Н. 1—4. 5 Vö.: Bush O., Baldučniks J. A lexikai internacionalizmusok (elsősorban az európai areában) elkülönítésének kritériumairól.—In: A tudományos-műszaki forradalom és a tudományos nyelvi kultúra, valamint a terminológia problémái: Előadások és közlemények kivonatai.—Vilnius, 1983, 19. o. 6 V. Akulenko szerint a világ nyelvei az internacionalizmusok alapján 5 legnagyobb areára és számos szubareára oszthatók.—Lásd: Akulenko V. V. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi terminológia problémái.—In: A tudományos-műszaki forradalom és a világ nyelveinek működése. M., 1977, 78–79. o. 95 nem csupán egyetlen kultúrkör vagy egy világnyelv nyelvterületének határain belül, hanem jóval szélesebb körben. Ide tartoznak például a nemzetközi mértékegységek elnevezései7. Ebben az értelemben beszélhetünk világméretű izoglosszákról8, sőt az úgynevezett világ szavainak készletéről is9. Megállapították, hogy számos olyan szó létezik, amely fonetikai és grafikai alkalmazkodása révén az adott nyelvek viszonyaihoz globálisan elterjedtté vált — a világ legkülönbözőbb nyelveiben és nyelvcsoportjaiban használatos. Az ilyen lexémák közé tartoznak a modern civilizációt és életmódot jellemző szavak, például кофе, радио, кино, фильм, машина, диско stb.10 A fejlett irodalmi nyelvek teljes szókészletéhez képest az ilyen „világszavak” száma csekély, ám figyelembe kell venni, hogy egyre több ilyen lexéma jelenik meg, és hogy az általános, közvetlen kölcsönzések mellett a széles körben elterjedt terminológiai internacionalizmusok közé számos szabályos szóalkotási megfelelés (különféle típusú tükörfordítás) is sorolható11. A globális internacionalizáció tényét tanúsítják a modern tudomány különböző területeiről származó terminusok nemzetközi jegyzékei is, amelyeket az utóbbi években a Terminológiai Neologizmusok Nemzetközi Bizottsága (ICUTN) állított össze, és a Nemzetközi Fordítószövetség „Babel” című folyóiratában tett közzé, valamint a nevezett bizottság egész tevékenysége12. A terminológia internacionalizációját egyrészt a tudományos-műszaki terminológia általános egységesítését célzó, egyre szélesebb körű és elmélyültebb nemzetközi együttműködés segíti elő, amelynek eredményeként mind nagyobb figyelmet fordítanak a terminusok nyelvi korrelációjára. Másrészt a terminológiai internacionalizmusok száma azért is növekszik, mert egyes neologizmusok megalkotásakor — például az olyan széles körben elterjedt termékek megnevezésekor, mint a korszerű rostos anyagok, készítmények és különféle egyéb anyagok — tudatosan igyekeznek olyan jól hangzó nevet választani, amelyet sok nyelvben egyformán könnyű használni. 2. Az európai-amerikai térséghez hasonlóan a Szovjetunió nyelvterületén is (ahol a nemzetek közötti érintkezés eszközének szerepét az orosz nyelv tölti be) az említett internacionalizmusok között igen fontos helyet foglalnak el a görög-latin eredetű terminusok és terminuselemek- 7 Akulenko V. V. I. m., 79. o. 8 Uo. 9 Vesikansa J., Karttunen K., Viherjuuri M. Maailmansanoja Suomessa.— Helsinki, 1980, s. 29—33. 10 Op. cit., s. 34—61. (Ebben a „kis világ-szótárban” 100, világszerte elterjedt szó szerepel.) 11 Akulenko V. V. I. m., 80. o. 12 Stoberski Z. Międzynarodowa terminologia naukowa. Problemy. Postulaty. Oczekiwania.— Warszawa, 1982.— 124 s. 96 továbbá az angol, a francia vagy más, világnyelvi jelentőségű európai nyelvből származó szaknyelvi lexikai egységek. Az ilyen internacionalizmusok észt, lett és litván nyelvbeli súlyát és használatát összehasonlítva elmondható, hogy az ismert nyelvi különbségek ellenére az említett nyelvek terminológiai szókincsében sok a közös és hasonló elem 13. E nyelvek egyik jellegzetes vonása, hogy terminológiai szókincsükben gyakori a saját nyelvi és idegen eredetű, őshonos és nemzetközi lexikai változatok párhuzamos használata. Az ilyen párok lényegében egyenrangú tagjai azonban korántsem mindig egyenértékűek használati gyakoriságukat, alkalmazásuk körét (beleértve a származtatási lehetőségeket is), jelentésüket, stílusértéküket stb. tekintve.14 Elvileg sok nyelvben megtalálható a saját nyelvi és idegen eredetű terminusok hasonlóan széles körű, párhuzamos együttélése, természetesen az egyes nyelvekre jellemző konkrét különbségekkel és sajátosságokkal. A tudományos-műszaki terminológia nyelvi oldalának egységesítésével kapcsolatos elhamarkodott és idő előtti döntések elkerülése érdekében részletesebben kell összehasonlítani az egyes lexikai rétegek különbségeit, ezen belül pedig a terminológiai internacionalizmusok és a saját nyelvi kifejezések konkrét arányát a különböző nyelvekben. Kétségtelenül hasznosak lesznek e téren a különböző nyelvek terminológiai szókincsének összehasonlító és kontrasztív vizsgálatai, valamint a tudományos-műszaki terminológia különböző területeire vonatkozó, nyelvek közötti jegyzékek. Úgy véljük, hogy ebből a szempontból szükség van egyrészt a tagköztársaságok nyelvei szaknyelvi szókincse fejlődési sajátosságainak egységes módszertan alapján, általános szinten történő összehasonlító vizsgálatára, másrészt e nyelvek jelenkori terminológiai szókincsének összevetésére a terminológiai internacionalizmusok használatának szempontjából. E célra számítógépes rendszer alkalmazható. Értékes forrásul szolgálhatnak a fent említett, az ICUTN által összeállított nemzetközi terminusjegyzékek, valamint az ezek alapján készülő nemzetközi terminológiai neologizmus-adatbank (WBTN) is. Sajnos az ily módon kapott összehasonlító jegyzékeknek jelentős hiányosságuk van: kimaradnak belőlük a nemzeti megfelelői és a terminológiai internacionalizmusok párhuzamos kifejezései. Valójában sok esetben a nemzetközi terminus mellett valamelyik 13 Lásd például: K e й н и с С. Интернациональные элементы в литовской терминологии.— В кн.: Вопросы разработки научно-технической терминологии. Рига, 1973, с. 140—142; С к у и н я В. П. Соотношение интернациональных элементов в латышской и русской терминологии.— Там же, с. 145—160. 14 Az észt nyelv saját nyelvi és idegen eredetű terminuspárjainak részletesebb elemzése Henn Saari disszertációjában és cikkében olvasható. Lásd: С а а р и Х. Анализ принципов эстонской терминологии: Автореф. дис.... канд. филол. наук.— Тарту, 1981, с. 19—21 és a jelen kötetben megjelent cikkét. 7 Užsak. Nr. 1007 97 a nemzeti nyelvben egyenrangú megfelelőként saját nyelvi elnevezést használnak, sőt nem ritkák azok az esetek sem, amikor a szokásos saját nyelvi terminus mellett a nyelvek közötti változatot jóval ritkábban alkalmazzák. Ha nem vesszük figyelembe a nemzeti nyelvekben létező ilyen párhuzamos kifejezéseket, az internacionalizmusok elterjedéséről alkotott kép bizonyos mértékig torzul, és az internacionalizmusok súlya túlbecsültté válik. Ahhoz, hogy objektíven megítélhessük a terminológiai internacionalizmusok nyelvek közötti elterjedtségét, pontosabb jegyzékekre van szükség. Elvileg a különböző nyelvek terminológiai szókincsének ilyen részletesebb összehasonlítása teljes mértékben megvalósítható, ha terminológiai adatokat kezelő automatizált információs rendszereket dolgozunk ki, és kihasználjuk az ezek révén kínálkozó lehetőségeket. 3. Az utóbbi időben általános tendencia, hogy a különböző irányokban folyó terminológiai tevékenységet egységes, összefüggő rendszerré szervezzék, amelyben a nagy terminológiai központoknak és az automatizált információs-terminológiai rendszereknek jelentős szerep jutna. Csak így biztosíthatók a gyorsan fejlődő tudományos-műszaki terminológia kutatásának és kidolgozásának korszerű lehetőségei. A Szovjetunióban is ezt az utat választották. Mint ismeretes, már egy ideje működik a szabványosított terminusok központi, automatizált ASITO-rendszere 15. Más számítógépes terminológiai adatbázisok is léteznek. A jövőre nézve tervben van az „Orosz nyelv gépi adatállománya” nevű átfogó rendszer, amelynek önálló része lesz a szaknyelvi lexika (a tudományos-műszaki terminológia) is 16. A terminológiai egységesítés mai igényei és szükségletei teszik szükségessé az orosz terminológia és az egyes szovjet köztársaságok nemzeti terminológiájának kölcsönös összehasonlítását, esetenként pedig a tagköztársaságok nyelveinek összevetését is. A tudományos-műszaki terminológia össz-szövetségi léptékű egységesítése a jövőben csak olyan rendszer megléte esetén valósítható meg sikeresen, amely e tekintetben összekapcsolja egymással a tagköztársaságokat, automatizált információs-terminológiai rendszerek és adatbankok alkalmazásával. E célból az Észt SZSZK Tudományos Akadémiájának Nyelvi és Irodalmi Intézetében megkezdték egy, számítógép alkalmazására épülő terminológiai adatrendszer kialakítását. Egy ilyen automatizált rendszer kidolgozása és kiépítése meglehetősen összetett feladat, amelynek megoldása több szakaszban történik (a 15 Lásd: Научно-техническая терминология. 1978, № 9/10, с. 4 и сл.; 1979, № 7, с. 3 и сл.; 1980, № 5, с. 9 и сл. 16 Lásd: Ершов А. П. К методологии построения диалоговых систем: феномен деловой прозы.— Вопросы кибернетики. М., 1982, вып. 80, с. 3—20; Viks Ü. Vene keele fond.— Keel ja Kirjandus, 1983, nr. 5, lk. 277—278. 98 a rendszer további meghatározása, a keresési reprezentáció kiválasztása és rögzítése, ezáltal mind a beviteli, mind a gépi adatfelvétel kidolgozása, a megfelelő programok összeállítása, a kidolgozott rendszer tesztelése, valamint a terminológiai adatbank adatainak gyűjtése egyes alrendszerekben). Eközben szem előtt kell tartani, hogy a terminológiai adatok automatizált rendszerének létrehozását a komplex terminológiai-információs szolgáltatási rendszer fejlesztésének keretében kell megvalósítani. Így olyan, a korszerű követelményeknek megfelelő komplex terminológiai-információs rendszer létrehozását tervezzük, amely magában foglalja a hagyományos terminológiai kartotékokat (az Észt SZSZK Tudományos Akadémiája Nyelvi Intézetének összesített terminológiai kartotéka mintegy félmillió szótári cédulát tartalmaz), a terminológiai szótárakat, a kézikönyveket és más kiegészítő anyagokat, valamint a számítógépen létrehozandó terminológiai adatbankot is. A létrehozandó komplex információs-terminológiai rendszer a helyi és az általánosabb igények kielégítésére egyaránt szolgál. A rendszer fő feladatai a következők: a) a nemzeti nyelv tudományos-műszaki terminológiájának és terminusalkotásának tanulmányozásának elősegítése; б) segítségnyújtás a gyakorlati terminológiai tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásában (a terminológiai adatbank tájékoztató és keresési lehetőségei, amelyeket különböző szakterületek oktatásában, szerkesztéskor és fordításkor, valamint a terminológia rendezése, egységesítése és szabványosítása során használnak fel); в) a különféle terminológiai szótárak összeállításának megkönnyítése (a terminológiai adatbankhoz kapcsolt számítógép segítségével könnyen előállíthatók különféle terminuslisták és -mutatók; a terminológiai adatok automatizált rendszere kapcsolatban áll az automatizált fényszedőrendszerrel); г) módszertani és szoftveres alapok biztosítása hasonló automatizált rendszerek létrehozásához a többi tagköztársaságban. A tárgyalt rendszer utolsó feladatának végrehajtása kapcsolódik az „Orosz nyelv gépi adatbankja” össz-szövetségi programhoz, valamint a rohamosan fejlődő tudományos-műszaki terminológia területén megvalósuló egyéb össz-szövetségi intézkedésekhez.