Įvardžių „kas“, „kuris, -i“ anaforinė vartosena

LITVÁN NYELVEK SZERKEZET KUTATÁSI MAI LITVÁN NYELVÉSZET KÉRDÉSEK, XXVI (1987) ADELĖ VALECKIENĖ A NÉVMÁSOK A KI, AMELYIK, -I ANAFORIKUS HASZNÁLATA § 1. Be a kérdő és ir vonatkozó funkciókban álló kas, kuris névmások a litván -i nyelvben anaforikus funkcióval is rendelkeznek. Ezek a névmások, főnévi pozícióban állva, a valódi anaforikus mutató névmásokat helyettesítik, amelyeket ugyanebben a pozícióban használnak. $ 2. A kas névmás helyettesíti a bev. g. az általánosító rámutatás tai alakját, valamint annak fas változatát „tai“, amikor ezek a formák egy mellérendelő mondat alárendelt tagmondatának kezdetén állnak, o jų az előzmények az egész kijelentés, a t. y. főmondati tagmondat. Pl. : Jelenlegi családneveink, például az olyanok, mint: Daukšas, Daujotas, Gediminas, Daugilas, Dargis, Gedvilas ir stb., még a XVI. században is személynevek voltak, ami (ez, az) világosan látható iš 1528 évi nemesi névjegyzék BūgRR I 203; Amíg ezt ilyen sokáig meséltem, a hallgatók elkezdtek garr garr horkolni, ezt látva halkan eloltottam a ką gyertyát, és lefeküdtem aš aludni ValPJ 117; Aisztia népei számára a mesterséges „istenségek” ismertek voltak, amint azt nemcsak a történelmi források, hanem a nyelv is mutatja BūgRR I 143; A „Pavojaus” szónak etimológiailag „v”-je van az „a” és az „o” között, amint azt a nyelvjárástan, a szó története és eredete mutatja BūgRR I 107; A távoli ókorban szarvasok éltek Litvániában, erről tanúskodnak az itt említett maradványok IvanPZ 263; A laumék e szokását még mindig követik a leányok Biržai és Pabiržė környékén, aminek Žemaitijában már régen nincs nyoma ValPJ 90; E szobák közül az egyikben gabonát tartottak, a másikban pedig felakasztva lógtak az összehajtogatott ruhák, innen kapta a svirnas a nevét DaukR I 433; Többször is homlokával ütötte ezt a fát, amitől a fa oldalra dőlt IvanPŽ 293, Ilyen, anaforikus kas-t tartalmazó mondatokat használt híres nyelvészünk, J. Jablonskis is, más esetekben javítva ezt a névmást (lásd alább), pl. : A héja az emberek szeme láttára, tőlük két-három lépésnyire ragadja el a madarakat, amiért néha a saját fejével is fizet RR I 534—535. E jelentésben különösen alkalmas a kas névmás arra, hogy közbevetéseket vagy hozzátoldott mondatrészeket kapcsoljunk a mondatba, pl. : Ha olykor mindenkinek el kell mennie otthonról — ami ritkán fordul elő —, akkor az ajtókat belülről reteszelik be, az utolsó pedig az ablakon mászik ki SimonAŠL 84. Ebben a mondatban a kas azért is kényelmes, mert később ott áll a sujungukas tai, amely a jeigu-val korrelál. Ez olyan eset, amikor a kas szükséges és helyénvaló, nem pedig a tai. Másfelől a kas névmás anaforikus használatát a mondatszerkezet és a tágabb kontextus korlátozza. Összekötő szóként áll, és a mellékmondat elején helyezkedik el. E névmásnak a mondatban elfoglalt helyzete nem mindig teszi lehetővé, hogy felváltsa a mutató névmások sokkal szabadabban használt formáit: tai, tas „tai”. Pl. : Hogy a saját ember a sajátját közös ellenségük 7. 1835 177 segítségül hívja, ilyesmi Žemaitijában még nem fordult elő! VienPD, K. 282. Itt a to ko-ra való cseréjét akadályozza a mellette álló tai, amely a kad-dal korrelál. Több más kontextuális eset is van, ahol a kas — tai, tas „tai” transzformáció nem lehetséges®. Így a lietuvių kalboje a kas névmás anaforikus használata korlátozott: az általános utalás formái, a tai és tas „tai“, mindenütt lehetségesek, míg a kas anaforikus jelentésben csak bizonyos, szerkezetileg meghatározott esetekben használható. Ebben az alrendszerben elsődlegesek az általános utalás formái, a tai és tas „tai“, míg a kas anaforikus jelentése másodlagos forma. Ezért a kas ebben a jelentésben csak akkor használható, amikor az általános utalás formái, a tai és tas „tai“, nem illenek (mint a fent említett esetben). A kas névmás anaforikus jelentésű használatát a litván irodalmi nyelvben mesterségesen nem kellene kiterjeszteni. $ 3. A kuris, -i névmásnak, amikor egy összetett mondat mellékmondati tagmondatában áll, szintén anaforikus funkciója van. A kas névmástól eltérően a kuris, -i anaforikus jelentésű névmás ugyanennek a névmásnak hímés nőnemű konkrét utaló formáit, a tas, ta alakokat helyettesíti. Antecedenseikként a főmondatban kimondott főnevek szerepelnek. Pl. : Felemelve fejét, (Vainorius) ujjával megmutatta a fecskéket, amelyek (azok) odafent röpködtek, a kék égboltozat mélységeiben fürödtek KrėvŠP 26; Fél órán át (Pliauga) a kertekben hajszolta a disznót, amely (az) az egész krumpliföldjét feltúrta neki, feltúrta- ... KrévSP 183; Azután vállánál fogva megfogja Juozapėlį és Mikét, akik ketten (azok ketten) még mindig egymással szemben állnak, egymásba kapaszkodva CvR II 103; A farkas és a róka együtt futottak a csapdák mellett, amelyekre (azokra) egy liba volt felakasztva KatkR 267; Réges-régen élt egy öregember, akinek (annak) meghalt a felesége S I 133; Dainava vidékén van egy kis falu, amelyről (arról) kevesen hallottak KrėvRg 79; vö. a tas, ta alakú példákat: Zolys elvitte Kupstīst sörözni. Együtt nem hagyta ott még Petert sem. Az, bár vonakodva, de kénytelen volt engedelmeskedni nagybátyjának ŽemR I 162 —Együtt nem hagyta ott Petert sem, aki, bár vonakodva, de kénytelen volt engedelmeskedni nagybátyjának; A híreket a kosárfonónőtől tudjuk meg, aki gyakran jár a piacra Balč AP 202— A híreket a kosárfonónőtől tudjuk meg, aki gyakran jár a piacra; Mindannyian csizmát viseltek, de csak addig hordták azokat, amíg ki nem jöttek a templomból ValPJ 30—Mindannyian csizmát viseltek, amelyeket csak addig hordtak, amíg ki nem jöttek a templomból. Ahogyan a kas névmásnak a tai, tas „az” helyett való használatát, úgy a kuris, -i névmásnak a tas, ta helyett való használatát is korlátozza a szövegkörnyezet és a mondatszerkezet. A tas, ta névmási alakok kuris, -i névmással való felcseréléséhez gyakran át kell rendezni a mondat tagjait, meg kell változtatni a mondat típusát, bizonyos szövegkörnyezetekben pedig az ilyen változtatás egyáltalán nem lehetséges, például amikor egyenes beszéd és szerzői közlés van jelen. Vö. : Csliokš, csliokš, cslaqštė a vizet a lányokra, s miután lelocsolta őket, ki-ki-ki nevetett, mert azok, mintha ünnepnap lett volna, tisztességesen felöltözve csörömpöltek ValPJ 83; —Levuk! —kiáltotta Baltaragis. Az visszafordulva hallgatózott ZemR II 62. Tehát ebben az alrendszerben a tas, ta elsődleges forma, a kuris, -i pedig másodlagos. § 4. Amilyen anaforikus jelentésben használatos a kuris, -i névmás, ugyanilyen jelentésben használatos a katras, -a névmás is, pl. : Útközben mindketten felfedeztek egy nagyon erős fenyőt, amelynek (amelynek, annak) a közepe ki volt korhadva BM 97. 1 Bővebben lásd: Valeckienė A., A rai semlegesnemű alak és viszonya a névmások más alakjaihoz. —Kn. Žodžių formos ir vartosena (Lietuvių kalbotyros klausimai). V., 1974, t. 15,. p. 71. 178 Az kuris, -i ir katras -a névmások szabad változatok, azonban a -a katras ebben a funkcióban csak ritkán használatos, helyét a kuris, -i foglalja el. Ez utóbbi elsődleges forma, a katras, -a — másodlagos, $ 5. Az anaforikus jelentésű kas és kuris, -i névmások a komplementer eloszlás elve szerint oszlanak meg. Ugyanabban a pozícióban — a meghatározó mondatok alárendelt tagmondatának kezdetén — állva ezek a névmások kizárják egymást: a kas az általánosított utalás határozatlan névmása. a formák, ez a „tai” helyettesítője, míg a kuris, -i (katras, -a) —a konkrét rámutatás formáinak fas, ta helyettesítője, Az általánosított/nem általánosított (konkrét) rámutatás jegye alapján a kas és kuris, -i névmások privativ oppozíciót alkotnak, amelyben a jelölt tag a kuris, -i (katras, -a), a jelöletlen pedig a kas (ez utóbbi névmás használata tágabb). E névmások viszonya grafikusan a következőképpen ábrázolható: Anaforikus jelentésű névmások: kas, kuris, (katras, -a) -i Általánosított Nem általánosított kos:; (konkrét) rámutatás: kuris, -i D fff. tai tas „tai” tas, E ta névmások izomorf viszonyai a következők: tai, tas „tai”: kas = tas, ta: kuris, -i (katras, -a), illetve tai, tas „tai”: tas, -a = kas: kuris, -i (katras, -a). $ 6. Bizonyos kontextusban a kas névmás neutralizációs pozícióban áll: a kas és kuris, -i (katras, -a) közötti megkülönböztető jegy neutralizálódik, és a kas helyettesíti vele ellentétes tagját, a kuris, (katras, -a)-t. — -i Pl. : Nem látok olyan embert, aki el tudná vinni a zászlót Lnkv; Nincs már az én legényem, aki velem beszél NS 1297; Íme, akadt egy ilyen mester, aki vállalta, hogy gyermeküket mindenféleképpen megtanítja SlanSLSA 149; Van egy fiatal lány a mezőn, aki megnyugtatja a szívemet (d.) Všk. ; Vagy nem emlékszel a labanori nagydobozra, amelyet a hónaljukkal ütögettek? ką po Lb. Szám szerint nem változó, a többes szám helyett használatos. amelyek, -ak, pl. : Volt két testvér, akik nagyon vendégszeretően fogadták az úton lévőket SlanSLSA 43; Nincs olyan félelmetes, mint mondják azok, akik (akik) ott soha nem voltak Myk-PutAŠ 12. A semlegesítési esetek megerősítik, hogy a kas névmás a megadott oppozícióban a jelöletlen tag. $ 7. A semlegesítési pozícióban a kas névmás anaforikus jelentésű tárgyeseti alakja, a ką, megmerevedett, egyeztethetetlenné vált, és kötőszóvá alakult, amely a kuris, -i névmás egyes és többes számú eseteinek alakjait, illetve a kur határozószót helyettesíti. Pl. : Azonnal felismertem azt a görbelábút, ką (aki) valaha eljött hozzám Povilas Dovydonis! BaltPV I 119; Nekem az ilyen nem ember, ką (aki) sa (= savo) 70 179 az erdőbe: a beszédet elfelejti Mrp; Boldogtalan az a legény, (aki) a ką leányokra hallgat Mrk; Áldott a ta kéz, ką (amely) a fejszét feltalálta! BaranR I 38; Hol vannak azok a férfiak, ką (akik) itt éjszakáztak? LB-306; Ir ezek a könnyű felhők, ką (amelyek) ma éjjel gyönyörködtetik szemedet, többé nem térnek vissza, į elrepültek távoli vidékekre PietRR 45; Iš az ką otthonok, amelyek a falu végén voltak, illatokkal árasztottak el PietRR 285; Őket (a fákat) csak az erdőben nőtt emberek ismerik igazán, a ir tudós ką doktorok, po akik eltévednek az erdőkben BaranR I 31; Nem tudod rávenni ir azokat, akik ką kötelesek dolgozni PietRR 256; Azt a két követ, ką amelyek a hegyen fekszenek, megparancsolta, į hogy a kovácsműhelyt hengerítsék le BsMt I 70. Ta talán ő maga. a forma ką más kötőszók jelentésir eit is kifejezheti: hogy, mint, ha, ahelyett hogy stb. ir Pl. : Mivel ką (hogy) nedves, síkvidék, ezért nem illik (gabonafélék) Vlk; „Kutyáknak kidobni a hasadat” "mit (hogy) ilyen beteges Kp; Éreztem, hogy már aš ne az a híd, (mint) ką máskor KudR I 151; Ką (ha) nekem kérni kell, akkor jobb egyáltal- (= án teljesen) nem birtokolni Skp; Jobb, ha nem veszi meg, (ahelyett ką hogy) nekem minden alkalommal) (= felrója Skp. Vö. még ką jelentésben „mennyiKą be kerül“: kaštuoj svars Ką cukraus? ; az egészségemet azok a munkák® húzták ki. § 8. A vizsgált névmások rendszerszerű használata, különösen a ju neutralizáció esetei, azt mutatja, hogy a kas névmás, valamint a kuris helyett használt jo megkövesedett tárgyeseti forma, ką valószínű= leg nem szláv -i kölcsönzés, ahogyan korábban J. Jablonskis® szerint, az utóbbi időben A. PiroCkino* ir mások úgy vélték, de általános balti–szláv jelenség, amint arra ir nemrég rámutatott J. Palionis® . Šį teiginį patvirtina tipologiniai ir duomenys. § 9. Latvių kalboje anaforinę reikšmę turintis kas vartojamas dažniau nei lietuvių kalboje, plačiau nei ir specialus šiam atvejui jų įvardis kurš, -a* tokio tipo sakiniuose: gan vinš neklausis savu mati, kas par vinu tik daudz rūpėjusies Ka „Kaip jis gi neklausytų savo motinos, kuri juo taip labai rūpinosi“; Gramatas, més ko labprat būtu lasijuši, bija panemuši citi lasitūji „Knygas, kurias mes mielai būtume perskaitę, buvo paėmę kiti skaitytojai“; Uzkūpuši kalnina pie būdas, més sakam vakt malku, ar ko uguni kurt „Užkopę ant į kalnelio prie trobelės, mes ėjome rinkti malkų, ugniai kurti“.“ Anaforinę reikšmę su turintis kas randamas prūsų kalboje, suderintas gimine su nesuderintu antecedento ir daiktavardžiu, pvz.: edeitte, sta ast mais ir kermens, kas perwans dats su wirst T, 21—22 „Egyétek, ez az én testem, amely értetek adatik” – olvasható. „egyétek, ez az én testem, amely értetek adatik“; beggi stai ast Deiwas schlūsinikai, quai stawidan absergisan turri erlaikūt 57, 22 „Denn es sind 2 Grinaveckienė E. A litván nyelvjárások egyes sajátosságai (az évi 1961 dialektológiai expedíciókból). —Kn. : A litván nyelvészet kérdései. V., 1962, 5. köt., 165. o. 3 Jablonskis J. Válogatott írások/Szerk. J. Palionis. — V., 1957, t. 1, p. 512. 4 Piročkinas A. Jono Jablonskis nyelvtani javításai. —K., 1976, 14. o. 5 Palionis J. [Rec.:] Piročkinas A. A köznyelv eredeténél. — V., 1977, 228 o.; J. Jablonskis, a — köznyelv ápolója. — V., 1978. — 279 p. — Baltistica, 1979, t. 15(2), 162. o. ¢ Kabelka J. A lett nyelv, —V., 1975, 140. o. 7 A modern lett irodalmi nyelv grammatikája- /Felelős szerk. szerk. E. Sokols. — Riga, 1962, 2, old. 671, 670, 673. 180 „Gottes Diener, die solchen Schutz sollen handhaben“, magyarul: „mert ők Isten szolgái, akiknek ilyen oltalmat kell fenntartaniuk“; „kirscha wissans swirins, kas nosemmien lise 67, 12 „uber alles Thier, das auff Erden kreucht“, magyarul: „visų žvėrių, kurie šliaužioja žemėje“*; Lotynų kalboje vartojamas atitinkamas įvardis qui, quae, quod, pvz.: argentum, quod habes, condonamus tibi“ „sidabrą, kurį (ką) turi, dovanojame tau“. Rusų kalboje įvardis его tokio tipo posakiuose vartojamas kaip tik siauriau „negu specialus įvardis который, linkęs as ir sustabarėti, nepaisant — rusų kalbai būdingos кто/что gyvųjų /negyvųjų priešpriešos; — что vartojamas ir nurodant daiktus, asmenis, pvz. ir : »чи"]} } om 8ac uepes ynuyy, smom 6 domuKe, npomue um o eawumux oxowex „Az utca túloldalán lakom veletek szemben, ebben a kis házban, amely az önök ablakai előtt áll”; Fiúk! Hado cxodums nazad —63ame oguyepa, umo pawen mam 6 „Kanase” „Fiúk! Vissza kell menni, és elhozni azt a tisztet, aki ott, az árokban megsebesült”. A lengyel nyelvben a który helyett a co névmási alakot használják, például „Zły to ptak, co własne gniazdo kala”* „Rossz az a madár, amely a saját fészkét beszennyezi”. Más nyelvekben is bizonyos, a kas névmáshoz tartozó alakok hajlamosak kötőszóvá alakulni, például a lett ka „hogy”, a porosz kai „hogy”, a kan „mikor, amikor”, a latin quod „hogy” stb.12 $ 10. Így a kas, ką alakok, amelyeket a kuris, -i (katras, -a) névmások, illetve a kur határozószó helyett használnak, valószínűleg nem helytelenek és nem elítélendők, ha időnként előfordulnak. A mai irodalmi litván nyelv rendszerében ez reliktum-, archaikus, periférikus jelenség, amely leggyakrabban népdalokban és elbeszélő népköltészetben fordul elő. Egy-két, ezzel a névmással alkotott mondat bekerült a szépirodalmi nyelvbe «(és innen a nyelvtanokba is), különösen azoknak az íróknak a műveibe, akiknek nyelve közelebb áll a népi beszélt nyelvhez (J. Baltušis, I. Simonaitytė és mások). Általában véve a kas, ką alakoknak a kuris, -i helyett a mai litván nyelvben nincs jelentős támaszuk. A kuris, -i, katras, -a névmások, illetve a kur határozószó a szóban forgó használatban uralkodó és ajánlottabb alakok. A KAS (KI, MI) helymeghatározása, KURIS, -I (AMELY, -EK) Összefoglalás A kérdő és vonatkozó funkción kívül a kas, kuris, -i alakokat a lett nyelvben anaforikus funkcióban is használják. A mecronaMenne, amelyet B 3TOM OyHKIMH 3aMeHS- -ercst popmoit cpez. o. o60OnieKHoro ykasauus fai (5TO), AHTENeEJIEHTOM KOTODpOČ CIIYXKHT Ienas Ėpasa, Mexay Tem MecroHMeHHe kuris, -i 3aMeBsdeTCS ODOpMAMH MYX. H XEKH. o. KOHKDETHOTO 8 Mažiulis V. A porosz nyelv emlékei, —V., 1981, 2. köt., 77., 181., 207. o. * Hofmann J. B., Szantyr A. Latin szintaxis és stilisztika (Leumann–Hofmann–Szantyr: Latin grammatika, 2. köt.). —München, 1972, S. 555. 10 "Az orosz nyelv grammatikája." —M., 1960, 2. köt., 4. 2, 273. o., Szober 1 S. A lengyel nyelv grammatikája. Kiad. 4/Szerkesztette W. Doroszewski. — Varsó, 1957, s. 371. 12 Lásd bővebben: Valeckiené A. A litván nyelv grammatikai rendszere/Nem kategóriája. — V., 1984, 71—72. o. 181 Yyra3anmus tas, (3TOT, ta 3Ta, TOT, Ta) Toro Xe MECTOMMEHMS, AHTCUENCHTAMM KOTOPBIX CITyXaT cymtecTBuTeJisHEIe, HANp. : A távoli ókorban szarvasok éltek Litvániában, körülbelül ką (= erről tanúskodnak az itt említett maradványok Ivan „B rny6oxoit ÓKOR OLCSÓ SZÉLES B Jinrse, o 9eM (= 06 3TOM) roBopaT 3mech YIOMsHYThie MARADVÁNYOK“; Volt egyszer egy férfi, akinek(=annak) meghalt a felesége, volt egy nő, akinek ir (=ez) meghalt a férje Balč „Aki OTHAXIEI MYXHK, Y KOTOporo (=y Hero) ymepiia xema, H XWNa KEHI(HEA, Y KOTOpoH (=y Heit) ymep Myx“. Ilo mmpore ynorpebnenust aHadOpH4eCKOH B dynkuau fas, ta, tai ASBIAIOTCA MEPBHYHBIMH dopmamMn, a kas, kuris, -i — BropususIMu. B anadopryeckoM yIOTpeGNeHHH MeCTOMMeHHEe kas NMPOTHBOMOCTABJSETCA MECTOHMEHHIO kuris, -i mo mubdepenEanEEOMY TIpH3HAKY 0606mennoro /Heo606menHoro (KOHKPETHOro) yKasaHHs Tax Xe, Kak (¢opma fai dopMaM fas, ta, [aHHOH B ONMO3HIAH MECTOHMCHHE kuris, -i stBnsieTCA MADKHDOBAHHBIM WICHOM, a kas — HeMapKHPOBAHHBIM. Omro3uiust MecrouMenant kas kuris, mu mojBepraeTcs -i HEHTPAJM3AIMH, B TAKHX CJrydasiX MapKHpOBaHHEI Wien kuris, 3aMeHseTCH -i HEMADKHDOBAHHLIM kas, Hanp. : Nematau žmogaus, kas galėtų vėliavą paimt Lnkv „Ő Buxy YenoBeKa, KTO (KOTODpEkIM) Mor Oki B3ATH 3HaMsS“, moun B geiirpajm3anau $opma BHH. II. ką MeCTOHMEHHSA kas CTAHOBHTCH YCTOWYMBOH H IIpeBpalifaeTCA B COIO3. B craTbe IpHBeJIEHBI MAPAJUIENH VYIOTpeGjieHHSA JIATOBCKOTO kas B amadopuueckož OyKKuaa H COOTBETCTBYIOIIHX MECTOHMEHHI! B JIDYTHX POZCTBEHHBIX A3BIKAX — JIATBINICKOM, IIpyCCKOM,. CJIABAHCKHX, JIATHHCKOM H Jp. [lenaeTcst BBIBOJĮ O TOM, 4TO HCITOJIb30BaHHC€ kas, smecto kuris, ką «į B JIATOBCKOM $S3LIKE IrpejCTABJISiIeT COGOH He 3AMMCTBOBAHHE H3 CJIABAHCKHX ABEIKOB, A oburee sSBeHHEE CJIABAHCKHX H OGanTHHCKHX S3BIKOB.