Įvardžių „kas“, „kuris, -i“ anaforinė vartosena

LIETUVIŲ KALBOS SANDAROS TYRINĖJIMAI LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXVI (1987) ADELĖ VALECKIENĖ A NÉVMÁSOK KAS, KURIS, -I ANAFORIKUS HASZNÁLATA § 1. A kérdő és vonatkozó funkción kívül a kas, kuris, -i névmásoknak a litván nyelvben anaforikus funkciójuk is van. Főnévi pozícióban állva ezek a névmások az ugyanebben a pozícióban használt valódi anaforikus mutató névmásokat helyettesítik. § 2. A kas névmás az általánosított rámutatás semlegesnemű tai alakját, valamint annak tas „tai” változatát helyettesíti, amikor ezek az alakok az alárendelő összetett mondat mellékmondatának elején állnak, antecedensük pedig a teljes megnyilatkozás, vagyis a főmondat. Például: Mai családneveink, például a Daukšas, Daujotas, Gediminas, Daugilas, Dargis, Gedvilas és hasonlók, még a XVI. században is személynevek voltak; ez (tai, tas) világosan kitűnik az 1528-as nemesi jegyzékből BūgRR I 203; Miközben olyan sokáig meséltem, a hallgatók elkezdtek hangosan horkolni, mire ezt látva halkan eloltottam a gyertyát, és lefeküdni mentem ValPJ 117; Aisztia népei számára a mesterséges „istenkék” ismertek voltak, amit (tai, tą) nemcsak a történeti források, hanem a nyelv is bizonyít BūgRR I 143; A „Pavoj aus” szóban az „a” és az „o” között etimológiai „v” áll, amit (tai, tą) a nyelvjárástan, a szó története és eredete bizonyít BūgRR I 107; A távoli ókorban szarvasok éltek Litvániában, amiről (apie tai, apie tą) az itt említett maradványok tanúskodnak IvanPŽ 263; Ezt a laumék szokását Biržai és Pabiržė környékén ma is követik a lányok, ami (to) Žemaitijában régóta nem fordul elő ValPJ 90; Az egyik szobahelyiségben gabonát tartottak, a másikban ruhák lógtak felakasztva, amiről (nuo to) a csűr a nevét kapta DaukR I 433; Ismételten a homlokával ütötte ezt a fát, amitől (nuo to) a fa oldalra hajlott IvanPŽ 293. Az anaforikus kas alakú mondatokat a kiváló nyelvészünk, J. Jablonskis is használta; más esetekben javította ezt a névmást (lásd alább), például: A sólyom az emberek szeme láttára, tőlük két-három lépésre ragadja el a madarakat, és ezért (už tai) olykor a saját fejével fizet RR I 534–535. Különösen alkalmas e jelentésű kas névmás arra, hogy közbevetéseket vagy utólag hozzáfűzött tagmondatokat kapcsoljon a mondathoz, például: Ha esetleg mindenkinek el kell mennie otthonról, — ami (o tai) ritkán fordul elő, — akkor az ajtót belülről reteszelik be, és az utolsó az ablakon mászik ki SimonAŠL 84. Ebben a mondatban a kas azért is megfelelő, mert később szerepel a tai kötőszó, amely a jeigu szóval korrelál. Ez olyan eset, amikor a kas szükséges és helyénvaló, nem pedig a tai. Másfelől a kas névmás anaforikus használatát a mondatszerkezet és a tágabb kontextus korlátozza. Kötőszóként áll a mellékmondat elején. Ennek a névmásnak a mondatbeli helyzete nem mindig teszi lehetővé, hogy a sokkal szabadabban használható mutató névmási alakokat, a tai, tas „tai” formákat helyettesítse. Például: Hogy a saját ellen 7. 1835 177 savajį kviestųsi dar bendrą priešą, tai to Žemaičiuose dar nebuvo! VienPD, K 282. Čia keisti to į ko kliudo šalia stovintis tai, koreliuojamas su kad. Yra ir daugiau kitų kontekstinių atvejų, kur transformacija kas → tai, tas „tai“ negalima¹. Taigi lietuvių kalboje įvardžio kas anaforinė vartosena yra ribota: apibendrinto nurodymo formos tai, tas „tai“ galimos visur, o anaforinės reikšmės kas — tik tam tikrais struktūriškai apibrėžtais atvejais. Pirminės šiame posistemyje yra apibendrinto nurodymo formos tai, tas „tai“, o anaforinės reikšmės kas yra antrinė forma. Dėl to šios reikšmės kas vartotinas tik tada, kai apibendrinto nurodymo formos tai, tas „tai“ netinka (kaip aukščiau minėtas atvejis). Dirbtinai plėsti anaforinės reikšmės įvardžio kas vartosenos lietuvių literatūrinėje kalboje nereikėtų. § 3. A kuris, -i névmásnak is anaforikus funkciója van, amikor egy alárendelt összetett mondat mellékmondatában szerepel. A kas névmástól eltérően az anaforikus jelentésű kuris, -i névmás ugyanennek a névmásnak a hím- és nőnemű konkrét rámutató alakjait, a tas, ta formákat helyettesíti. Antecedensük a főmondatban említett főnév. Például: Miután felemelte a fejét, (Vainorius) ujjával a fecskékre mutatott, amelyek (azok) magasan röpködtek, a kék ég mélységeiben fürödve KrėvŠP 26; Fél órán át (Pliauga) a kertben hajszolta a disznót, amely (az) az egész krumpliföldjét feltúrta, felfalta… KrėvŠP 183; Ezután vállon ragadja Juozapėlįt és Mikét, akik (azok) még mindig egymással szemben állnak, egymásba kapaszkodva CvR II 103; A farkas és a róka együtt futottak a csapdák mellett, amelyeken (azokon) egy liba lógott KatkR 267; Réges-régen élt egy öregember, akinek (annak) meghalt a felesége S I 133; Dainava vidékén van egy kis falu, amelyről (arról) kevesen hallottak KrėvRg 79; vö. a tas, ta alakokkal szereplő példákat: Žolys sörbe vitte Kupstyst. Kartu Petroért sem hagyta ott. Az, bár bocsánatot kért, de köteles volt nagybátyjára hallgatni ŽemR I 162 → Kartu Petroért sem hagyta ott, aki, bár bocsánatot kért, de köteles volt nagybátyjára hallgatni; A híreket a kosárból tudjuk meg, amely gyakran jár a piacra Balč AP 202→A híreket a kosárból tudjuk meg, amely gyakran jár a piacra; Mindannyian cipőt viseltek, de azt csak a templomból való távozásig hordták ValPJ 30→Mindannyian cipőt viseltek, amelyet csak a templomból való távozásig hordtak. Ahogyan a kas névmás használatát a tai, tas „tai” helyett, úgy a kuris, -i névmás tas, ta helyetti használatát is a kontextus és a mondatszerkezet korlátozza. A tas, ta alakok kuris, -i névmással való helyettesítéséhez gyakran át kell rendezni a mondatrészeket, meg kell változtatni a mondat típusát, bizonyos kontextusokban pedig ez a csere egyáltalán nem lehetséges, például amikor egyenes beszéd és szerzői elbeszélés szerepel. Vö.: Loccs-loccs, vizet fröcskölt a lányokra, azok pedig csuromvizesen kuncogtak, mert úgy csörögtek, mint ünnepnapon, tisztességesen felöltözve ValPJ 83; – Le kuk! – kiáltotta Baltaragis. Az megfordulva hallgatózott ŽemR II 62. Ebben az alrendszerben tehát a tas, ta az elsődleges alak, a kuris, -i pedig a másodlagos. § 4. A kuris, -i névmáshoz hasonlóan ugyanilyen anaforikus jelentésben a kat-ras, -a névmás is használatos, például: Útközben ketten együtt felfedeztek egy nagyon szép fenyőt, amelynek (kuriai, tai) a közepe ki volt korhadva BM 97. 1 Bővebben lásd: Valeckienė A. A tai semlegesnemű alak és viszonya más névmási alakokhoz. — In: Szóalakok és használatuk (A litván nyelvtudomány kérdései). V., 1974, 15. köt., 71. o. 178 A amely, -ik és a katras, -a névmások szabad variánsok, a katras, -a azonban ebben a funkcióban ritkán használatos, helyét az amely, -ik veszi át. Ez utóbbi az elsődleges forma, a katras, -a pedig a másodlagos. § 5. A kas és az amely, -ik anaforikus jelentésű névmások a kiegészítő eloszlás elve szerint oszlanak meg. Azonos pozícióban – a jelzői mellékmondatok kezdetén – előfordulva ezek a névmások kizárják egymást: a kas az általánosító utalás semlegesnemű alakjainak tai, tas „az” helyettesítője, az amely, -ik (katras, -a) pedig a konkrét utalás tas, ta alakjainak helyettesítője. Az általánosító/nem általánosító (konkrét) utalás jegye alapján a kas és az amely, -ik névmások privatív oppozíciót alkotnak, amelyben a jelölt tag az amely, -ik (katras, -a), a jelöletlen pedig a kas (ez utóbbi névmás használata tágabb). E névmások viszonya grafikusan így ábrázolható: Az anaforikus jelentésű névmások E névmások izomorf viszonyai a következők: tai, tas „az”: kas = tas, ta: amely, -ik (katras, -a), illetve tai, tas „az”: tas, -a = kas: amely, -ik (katras, -a). § 6. Bizonyos kontextusban a kas névmás neutralizációs pozícióban áll: a kas és az amely, -ik (katras, -a) közötti megkülönböztető jegy neutralizálódik, és a kas az ellentétes tagot – az amely, -ik (katras, -a) névmást – helyettesíti. Pl.: Nem látok olyan embert, aki (amely) későn el tudná vinni LnkV; Nincs már az én kis szolgám, aki (amely) velem beszélget NS 1297; Íme, előkerült egy ilyen mesterember, aki (amely) mindenféleképpen megtanította a gyermeküket SlnŠLSA 149; A mezőn át barna lány halad, aki (amely) megnyugtatja a szívemet (d.) Všk.; Emlékszel-e a Labanoro-féle dudára, amelyet a hóna alatt nyomkodtak? Lb. A számban nem ragozódó kas a többes számú kurie, -ios helyett is használatos, pl.: Volt két testvér, akik (amelyek) nagyon szívesen fogadták az úton járókat SlnŠLSA 43; Nem olyan szörnyű, mint mondják azok, akik (amelyek) soha nem jártak ott Myk-PutAŠ 12. A neutralizáció esetei megerősítik, hogy a kas névmás a megjelölt oppozícióban a jelöletlen tag. § 7. A neutralizációs pozícióban a kas anaforikus jelentésű névmás tárgyesetű alakja, a ką megmerevedett, egyeztethetetlenné vált, és kötőszóvá alakult, amely az amely, -ik névmás egyes és többes számú eseteinek alakjait vagy a kur határozószót helyettesíti. Pl.: Rögtön felismertem azt a sántikálót, aki (amely) egykor eljött hozzám az erdőbe: Povilas Dovydonis! BaltPV I 119; Nekem az ilyen nem ember, aki (amely) a saját = saját 7° 179 … elfelejti a nyelvet Mrp; Szerencsétlen az a legény, aki (amelyik) a lányokra hallgat Mrk; Áldott az a kéz, amelyik a fejszét feltalálta! BaranR I 38; Hol vannak azok a férfiak, akik itt éjszakáztak? LB 306; És ezek a könnyű felhőcskék, amelyek ma éjjel gyönyörködtetik szemedet, nem térnek vissza többé, messzi tájakra szálltak PietRR 45; A házakból, amelyek a falu végén voltak, illat áradt PietRR 285; Csak az erdőben felnőtt emberek ismerik fel őket (a fákat): az orvosok és javasemberek, akik az erdőket járják BaranR I 31; Nem lehet rávenni még azokat sem, akiknek dolgozniuk kellene PietRR 256; Azt a két követ, amelyek a hegyen fekszenek, elrendelte, hogy hengerítsék le a kovácsműhelybe BsMt I 70. Ugyanennek a ką alaknak a következő jelentései is vannak: hogy, mint, ha, ahelyett, hogy stb. Pl.: Ezért, hogy (mivel) nedves, a síkság, az nem illik (a gabonának) Vlk; Kutyáknak dobd oda a hasadat, hogy (mivel) ilyen beteges Kp; Úgy éreztem, már nem én vagyok az a híd, ami (mint) máskor KudR I 151; Ha (ha) nekem kell kérnem, akkor jobb egészen (= teljesen) nélkülözni Skp; Jobb, ha nem veszi meg, mint hogy minden alkalommal (= minden alkalommal) szemrehányást tegyen nekem Skp. Vö. még a ką „mennyi” jelentésével: Ką kaštūoj svats cukraus?; Ką sveikatos mano ištraukė tie darbai². § 8. A vizsgált névmások rendszerszerű használata, különösen semlegesítésük esetei azt mutatják, hogy a kas névmás, valamint annak megkövesedett tárgyeseti alakja, a ką, amelyik helyett használatos, valószínűleg nem szláv jövevényszó, ahogyan korábban J. Jablonskis³, újabban pedig A. Piročkinas⁴ és mások vélték, hanem közös balti és szláv jelenség, amint arra J. Palionis⁵ nemrég rámutatott. Ezt a következtetést tipológiai adatok is alátámasztják. § 9. A lett nyelvben az anaforikus jelentésű kas használata gyakoribb, mint a litvánban, és szélesebb körű, mint az erre az esetre szolgáló külön kurš, -a⁶ névmásé, az ilyen típusú mondatokban: Kā gan viņš neklausīs savu māti, kas par viņu tik daudz rūpējusies „Hogyne hallgatna az anyjára, aki olyan sokat törődött vele”; Grāmatas, ko mes labprāt būtu lasījuši, bija paņēmuši citi lasītāji „A könyveket, amelyeket szívesen olvastunk volna, más olvasók vitték el”; Uzkāpuši kalniņā pie būdas, mēs sākām vākt malku, ar ko uguni kurt „Felkapaszkodva a dombocskára, a kunyhóhoz, tűzifát kezdtünk gyűjteni, amivel tüzet rakhatunk”⁷. Az anaforikus jelentésű kas a porosz nyelvben is előfordul, az antecedens főnévvel nemben egyeztetve vagy egyeztetés nélkül, például: edeitte, std ast mais kermens, kas perwans dats wirst 7, 21–22 „Esset, Das ist meyn leyb, der für euch gegeben wirdt”, magyarul: „egyétek, ez az én testem, amely értetek adatik”; beggi stāi ast Deiwas schlusiniki, quad i stawidan absergisān turri erdaiḱit 57, 22 „Denn es sind ² Grinaveckienė E. Kai kurios lietuvių kalbos tarmių ypatybės (iš 1961 metų dialektologinių ekspedicijų). – Kn.: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1962, t. 5, p. 165. ³ Jablonskis J. Rinktiniai raštai/Sud. J. Palionis. – V., 1957, t. 1, p. 512. ⁴ Piročkinas A. Jono Jablonskio gramatiniai taisymai. – K., 1976, p. 14. ⁵ Palionis J. [Rec.:] Piročkinas A. Prie bendrinės kalbos ištakų. – V., 1977, 228 p.; J. Jablonskis – bendrinės kalbos puoselėtojas. – V., 1978. – 279 p. – Baltistica, 1979, t. 15(2), p. 162. ⁶ Kabelka J. Latvių kalba. – V., 1975, p. 140. ⁷ Mūsdienu latviešu literārās valodas gramatika/Atb. red. E. Sokols. – Rīgā, 1962, 2, lpp. 671, 670, 673. 180 „Gottes Diener, die solchen Schutz sollen handhaben”, litvánul: „mert ők Isten szolgái, akiknek ezt a védelmet fenn kell tartaniuk”; „kiršča wissans swirins, kas nosemien lise-67, 12 „über alles Thier, das auff Erden kreucht”, litvánul: „minden állat fölött, ami (amelyek) a földön csúszik-mászik”8 A megfelelő névmást qui, quae, quod a latin nyelvben használják, például: argentum, quod habes, condonamus te9 „az ezüstöt, amelyet (amit) birtokolsz, neked ajándékozzuk”. Az orosz nyelvben a что névmás az ilyen típusú mondatokban éppen szűkebb körben használatos, mint a külön erre szolgáló который, -ая névmás, és hajlamos megmerevedni – többé nem veszik figyelembe az orosz nyelvre jellemző кто/что élő/élettelen ellentétet –, a что használatos tárgyakra és személyekre egyaránt utalva, például: живу от вас через улицу, в этом домике, что против ваших окошек „Az utca túloldalán lakom önöktől, ebben a kis házban, amely az ablakaikkal szemben van”; Ребята! Надо сходить назад – взять офицера, что ранен там в канаве10 „Fiúk! Vissza kell mennünk – elhozni a tisztet, aki ott megsebesült az árokban”. A lengyel nyelvben a który helyett a co névmási alak használatos, például: Zły to ptak, co własne gniazdo kala11 „Gonosz az a madár, amely a saját fészkét beszennyezi”. Más nyelvekben a kas névmás bizonyos alakjai szintén kötőszóvá válásra hajlamosak, például a lett ka „hogy”, az óporosz kai „hogy”, a kan „mikor, amikor”, a latin quod „hogy”12 stb. § 10. Taigi kas, ką formos, pavartotos vietoj įvardžių kuris, -i (katras, -a), prieveiksmio kur, tikriausiai nėra netaisyklingos ir nesmerktinos, jeigu kartais pasitaiko. Dabartinės literatūrinės lietuvių kalbos sistemoje tai yra reliktinis, archaiškas, periferinis reiškinys, randamas dažniausiai liaudies dainose ir pasakojamojoje tautosakoje. Vienas kitas sakinys su šiuo įvardžiu yra patekęs į grožinės literatūros kalbą (o iš čia ir į gramatikas), ypač tų rašytojų, kurių kalba artimesnė liaudies šnekamajai kalbai (J. Bal tušio, I. Simonai ty tės ir kt.). Apskritai kas, ką formos vietoj kuris, -i dabartinėje lietuvių kalboje neturi didelės atramos. Įvardžiai kuris, -i, katras, -a arba prieveiksmis kur kalbama jam reikalui yra vyraujančios ir teiktinesnės formos. A NÉVMÁSOK ANAFORIKUS HASZNÁLATA KAS (KI, MI), KURIS, -I (AMELY, -IK) Összefoglalás A kérdő és vonatkozó funkció mellett a kas, kuris, -i névmások a litván nyelvben anaforikus funkcióban is használatosak. Ebben a funkcióban a kas névmást a semleges nemű, általánosító rámutató tai (ez) alak helyettesíti, amelynek antecedense egy teljes mondat, míg a kuris, -i névmást ugyanennek a névmásnak a hím- és nőnemű, konkrét rámutató alakjai helyettesítik. 8 Mažiulis V. Prūsų kalbos paminklai. – V., 1981, t. 2, p. 77, 181, 207. 9 Hofmann J. B., Szantyr A. Lateinische Syntax und Stilistik (Leuman-Hofmann-Szan- tyr. Lateinische Grammatik, Bd. 2). – München, 1972, S. 555. 10 Грамматика русского языка. – М., 1960, т. 2, ч. 2, с. 273. 11 Szober S. Gramatyka języka polskiego. Wyd. 4/Opracował W. Doroszewski. – Warszawa, 1957, s. 371. 12 Žr. plačiau Valeckienė A. Lietuvių kalbos gramatinė sistema/Giminės kategorija. – V., 1984, p. 71–72. 181 A tas, ta névmás ugyanezen konkrét rámutató alakjai (ez, ez a; az, az a), amelyek antecedensei főnevek, például: Tolimoje senovėje elnių būta Lietuvoje, apie ką (= apie tai) byloja čia paminėti palaikai Ivan „A távoli ősidőkben szarvasok éltek Litvániában, amiről (= erről) az itt említett maradványok tanúskodnak.” Buvo karta vyras, kuriam (=tam) mirė pati, ir buvo moteris, kuriai (= tai) mirė pats Балц „Élt egyszer egy férfi, akinek (= neki) meghalt a felesége, és élt egy nő, akinek (= neki) meghalt a férje.” Az anaforikus funkcióban való használat gyakoriságát tekintve a tas, ta, tai elsődleges alakok, a kas, kuris, -i pedig másodlagosak. Anaforikus használatban a kas névmás a kuris, -i névmással az általánosító/nem általánosító (konkrét) rámutatás megkülönböztető jegye alapján áll szemben, ugyanúgy, ahogy a tai alak a tas, ta alakokkal. Ebben az oppozícióban a kuris, -i névmás a jelölt tag, a kas pedig a jelöletlen. A kas és a kuris, -i névmások oppozíciója semlegesítődik; ilyen esetekben a jelölt tagot, a kuris, -i alakot a jelöletlen kas váltja fel, például: Nemat au žmogaus, kas galėtų vėliavą paimt Lnk „Nem látok embert, aki (amelyik) el tudná vinni a zászlót.” A semlegesítő pozícióban a ką, a kas névmás tárgyesetű alakja állandósul és kötőszóvá válik. A cikk párhuzamokat mutat be a litván kas anaforikus használata és a más rokon nyelvekben – a lettben, a poroszban, a szláv nyelvekben, a latinban stb. – előforduló megfelelő névmások között. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a litván nyelvben a kas, ką használata a kuris, -i helyett nem szláv nyelvekből való kölcsönzés, hanem a szláv és balti nyelvek közös jelensége. 18