„Knygos nobažnystės“ giesmyno skoliniai

LITVÁN NYELV SZERKEZETÉNEK KUTATÁSAI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVI (1987) HALINA SIAURUKIENĖ A „Knygos nobažnystės“ énekeskönyvében található kölcsönszavak Eddig A „Knygos nobažnystės“ énekeskönyvének szókincsét korábban kifejezetten nem kutatták. A cikk szerzője összeállította e kėdainiai kiadványrész regiszterét, amelyben 3178? lexéma szerepel; kölcsönszó 500 van, azaz 16942, A kölcsönszavak túlnyomó része szlávizmus, a fennmaradó rész pedig germanizmus és hebraizmus. Nagyon nehéz, (489), egyes esetekben pedig lehetetlen (9) ir megállapítani, hogy az egyes szlávizmusok a lengyel, a belarusz vagy az orosz nyelvből származnak-e, mivel e nyelvek egyes szavainak szerkezete hasonló. (2). }] }સai 众鑫-cmpr = 4 马会? 天天中彩票派奖ылеит. iš vox?派奖中? _北京pk? ar display; nope. 彩神争霸官方?alformed. Need o exact JSON. I accidentally generated malformed. Need final proper. Translate every item preserving. Note Lithuanian A szavak eredetének meghatározásakor P. Skardžius szláv jövevényszavakról, K. Alminauskis germanizmusokról szóló ir E. Frenkel etimológiai szótárait vettük alapul. A tanulmány a jövevényszavak morfológiai szerkezetét, adaptációját és szemantikáját tárgyalja. Főnévi jövevényszavak. Ez a „Knygos nobažnystės” énekeskönyvének legnagyobb jövevényszó-csoportja (306)*. Többségüket szláv jövevényszavak alkotják, és csupán 6 (?), germanizmus (kunigas, kunigaikštis, mūras penigas, pinigas, harfa (?). A litván ir nyelvbe bekerült szláv és germán eredetű főnevek a litván főnevek végződéseit kapják, és beilleszkednek az akkori litván főnevek ragozási rendszerébe. A közvetlen főnévi jövevényszavakat áttekintve szembetűnő, hogy inkább a régebbi korszak litván nyelvének produktív főnévi ragozási típusaihoz alkalmazkodnak: hímnemű «a-tövű (egyes szám alanyeset -as) —99 (46%), hímnemű és nőnemű 0-tövű (egyes szám alanyeset -a) —71 (3394), hímnemű (i)u-tövű (egyes szám alanyeset -ius) —21 (10%), nőnemű és hímnemű i-tövű —18 (8%), nőnemű ė-tövű (egyes szám alanyeset -ė) —4 (2%), hímnemű ia-tövű —2 (1%). Ugyanakkor egyáltalán nincsenek mássalhangzó- -tövű főnévi kölcsönszavak. A főnévi kölcsönszavaknak a litván nyelv meghatározott ragozási típusaihoz való tartozását a kölcsönszó tővége határozza meg. Ha a kölcsönzött főnevek tővégén kemény mássalhangzó áll, akkor a kölcsönszavak a litván nyelv hímnemű g-tövű főneveinek végződéseit, valamint a nőnemű o-tövű főnevek végződéseit kapják, pl. apekiinas „gyámolító“ < len. apiekun, balvonas „bálvány“ < bltr. 6a1ean, razumas „értelem“ < bltr. posym, len.] rozum. Azok a szavak,| amelyek tővégén lágy mássalhangzó áll, többnyire a litván nyelv hímnemű iw-tövű főneveinek végződéseit kapják egyes számban. nom. -(i)us, a nőnemű és hímnemű io-tövű főnevek végződései egyes számú nom.-ban -id és a nőnemű ė-tövű főnevek végződései egyes számú nom. -ė, pl. : 1 1 ebbe a számba nem tartoznak a kölcsönzött tulajdonnevek. * Vö. Palionis J. A litván irodalmi nyelv története. —V., 1979, p. 80. 3 Taip pat galima atkurti *sébras ir *sėbrystė. 6. 1835 145 karalius „valdovas, viešpats“ < bltr. xapons6, pakajus „ramybė, taika“ < bltr. cnaKoil, len. pok dj, dūšia „siela, dvasia“ < len. dusza, sūdžia „teisėjas“ < bltr. cyd032, traicė „trejybė“ < len. trdjca. Azok a régi szláv i-tövű főnevek, amelyek töve lágy mássalhangzóra végződik, litván jövevényszavakká válva a nőnemű i-tövű főnevek ragjait kapják, pl.: mislis „gondolat“ < bltr. MbicAb, len. mysl, mostis „kenőcs“ < bltr. macys, len. masé. A közvetlen, képző nélküli főnévi jövevényszavak neme ugyanaz marad, mint a kölcsönadó szóé, de formai jegyekkel is összefügghet. A férfi személyeket jelölő szavak, amelyek a szláv nyelvekben -a végződésűek, a litvánban o-tövűek maradnak, pl.: monarcha „monarcha“ < len. monarcha, pátriárka „pátriárka“ < lengyel. pátriárka, vajda < lengyel. vajevoda. A névtelen nemű szláv főnevek többsége hímnemű litván főnevekké alakul, pl.: kodylas „tömjén“ < fehérorosz. xadsina, vaiskas „hadsereg“ < fehérorosz. eaicka, orosz. eoiūcko. A pekla „pokol“ < lengyel. piekto, prova „jog“ < fehérorosz. npasa, hímnemű. a prawo nőnemű. Ez e jövevényszavak eltérő régiségével magyarázható*. A szláv jövevényszavak adaptációs folyamatában egy ingadozási esetet figyeltek meg a ragozási típus kiválasztásakor: pahonis (|| pagonis), -ies [| pahonas (|| pagonis), -o, (-io): egy. szám birtokos eset Pahona 111, többes szám alanyeset Pahonis 69, 70, Pahonis 111, Pagonis 66, 82,. Pagonay 73, eredet. Pahoniu 69, Pahoniu 140, Pagoniu 93. Úgy tűnik, hogy a formák ilyen változatossága különböző források miatt alakult ki: a pagonas, -0 a bltr.-ból származhat. < mozams vagy len. ófn. pogan, a pahonis (|| pagonis) pedig a bltr.-ból. < nozanb. A közvetlen, képző nélküli kölcsönszavakon kívül az énekeskönyvben közvetlen képzős szlavizmusokat is találunk: 1) -inykas [| -ininkas (9/1), pl.: biednykas „szegény, nincstelen“ < bltr. 6a0uax vagy len. biedniak, remesnykas „kézműves“ < bltr. pamecnix. A szláv nyelvekhez hasonlóan ez a jövevényszócsoport különféle személymegnevezéseket jelöl. 2) -onė (7), pl.: koronė „büntetés“ < lengy. karanie, metavonė „vezeklés“ < lengy. mętowanie. Ezek a jövevényszavak elvont fogalmakat jelölnek. 3) -onis (3), pl.: egipčionis < lengy. Egipcjanin. A szavak az országhoz és a hithez való tartozást jelentik. 4) -astis (2), pl.: šventasis „szentség” < len. $wigtošč. Absztrakt fogalmakat jelöl. 5) -stva (2), pl.: bliuznierstva „káromkodás” < len. bluznierstwo. 6) -yčia (2), pl.: aslyčia „szamárkanca” < len. oslica. A legelterjedtebb jövevényszavak megkapják a litván főnevekre jellemző képzőket. Ezek hibrid származékok, mivel kölcsönzött tőből és litván képzőből állnak. A legtermékenyebb képző a -ystė (25). Az ezzel a képzővel alkotott származékok többsége melléknévi jövevényszavakból, és csak némelyik főnévi jövevényszavakból képződik, pl.: bagotystė „gazdagság” a bagotas szóból, panystė „leányság” a pana szóból. Meglehetősen termékenyek az -imas | -ymas képzők (14). Ezekkel az igei jövevényszavakból alkotott származékok cselekvések megnevezését jelentik, pl.: dėkavojimas „köszönetmondás” a dékavoti szóból, 4 Lásd. Būga K. Válogatott írások. —V., 1961, 3. köt., 46. o. 146 griešymas „bűnelkövetés” a iš griešyti szóból. Van még egy képző -ybė (11). Su ezzel a képzővel általában melléknevekből tulajdonságoiš kat jelentő ir főneveket képeznek, pl.: bespiečnybė „biztonság” iš bespiečnas „biztonságos”, smertelnybė „halandóság” iš smertelnas. Csak latrybė „csalás” — iš latras „csaló“. Ennek a főnévnek azonban melléknévi — jelentése van. Kevésbé termékenyek a képzők -tojas, -toja (5), -umas (1). A vallásos énekeskönyv sajátossága feltehetően azzal magyarázható, hogy a kicsinyítő su képzős származékok -ėlė, -elė szintén nem (1/1) számosak. Az összetett főnevek hibridjei közül csak a dėkudarymas „köszönetmondás”, a geradėjas »jótevő®, a piktadéjas „gonosztevő” fordul elő. Melléknévi kölcsönszavak (58). A melléknévi kölcsönszavak kis csoportot alkotnak. Többségük jų szlavizmus, csupán egy germanizmus. — Minden közvetlen melléknévi kölcsönszó (48) a-tövű, még azok is, amelyek a mai nyelvjárásokban u-tövűek (tykas — tykus). Helyre lehetne állítani a ir határozószavakat: *abydus iš perabydžiai, *skarus iš skariai“., A melléknevek többsége elsődleges szó, pl.: čielas, „egész, teljes” -a bltr. < yo, kytras, „gonosz, -a álnok” bltr. < ximpw vagy len. chytry, pūstas, -a „tuščias, nusiaubtas“ iš bltr. nycmei, len. pusty. A szavak egy része szláv előés su utóképzőkkel került ir kölcsönzésre, pl.: nebespečnas „nesaugus“ < len. niebezpieczny, pavalnas „pavaldus“ < len. pasen. powolny „nuolankus, paklusnus“, strošlyvas „baisus“ < len. borzalmas, ščeslyvas „Jaimingas“ bltr. < wuacaiesr. A hibrid derivátumkéiš nt használt kölcsönzött su főnevek litván képzőkkel nem túl gyakoriak: -iškas (4), -ingas (3), -uotas, pl.: (1), karališkas – karalius, iš pakajingas – pakajus, iš ronuotas – rona. iš Igei kölcsönszavak. Az igei kölcsönszavak között 104 szlavizmusok ir 2 és germanizmusok vannak (liuosuoti, liuosinti). Iš Az előképzős származékok alapján további szlavizmusok 16 rekonstruálhatók, pl.: čystyti iš apčystyti, ronyti iš suronyti, spakayti iš nuspakayti. Elsődleges igék nincsenek®. A közvetlen kölcsönszavak szláv képzői hasonló litván nyelvi képzőkké į alakultak át, vagy hasonló funkcióval rendelkező litván képzőkkel lettek helyettesítve: -yti, -ija, -ijo orosz. iš -ums", -avoti a fehérorosz-litvánból. -asays vagy lengyel. -owad, -oti iš fehérorosz-litván. -ay» vagy lengyel. -ač, pl.: mūsyti „kell < lennie“ lengy. musieč, tiešyti „vigaszt- < alni“ fehérorosz. yewwsmys, dėkavoti „megköszö- < nni“ fehérorosz. d3akasays, drukavoti „nyomtatni“ < lengy. drukowač; kolioti „szidalma- < zni“ lengy. kalač, rugoti „barti“ < fehérorosz. nyjv. gúny. Ha egy szláv ige töve lágy, a jövevényszóban is lágy, pl.: kolioti „plūsti“ < lengy. kalács. A szláv visszaható igéket litvánul visszaható alakban adják vissza, pl.: užsidyvyti „nusistebėti“ < fehérorosz. 03isiyya, kloniotis „nusilenkti“ < bltr. Kaanayya arba len. kianiaé sie. Mivel a balti és a szláv ir előtagok közös eredetűek, ezért a szláv előtagokat azonos szerkezetű és funkciójú litván előtagokkal helyettesíir tik, pl.: užslužyti 5 Formáns -ai lágy po mássalhangzó (valószínűleg ezek a határozószók közvetlen kölcsönzések voltak). 4 Helyre lehetne állítani *boti „paisyti“ iš arboti (<bltr. dbays „rūpintis, stengtis“, len. dbač). * Su képző -yti, -o, csak a -ė rėdyti „tvarkyti“ ir aprėdyti „díszíten- < i“ orosz. wapsdums. we 147 „kiérdemelni“ < belarusz. sacnyokxomė, apčystyti, ingadyti „tetszeni“ < belarusz. pyzadziųs,. lengyel rég. ugodzič. Egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy a jövevénnyel érkezett előtagok előtagos képzésű szót ar alkotnak-e, pl.: pamstyti „keršyti“ < fehérorosz. nomoyiųys vagy lengyel. pomšcič, pavieryti „patikėti“ < fehérorosz. naeepsiųs, orosz. nosepume, lengyel. powierzyč. 8 A gyakrabban használt kölcsönszavaknak litván előtagjaik vannak, pl.: sugriešyti „bűnt elkövetni“- “: griešyti < lengyel. grzeszyč, užslūžyti „kiérdemelni“ < lengyel. zastužyč. Meg kell említeni a daelőtaggal képzett származékokat, amelyet szláv eredetűnek tartanak; datirauti, datirti, da(si)žinoti. Viszonylag kevés a litván képzőkkel alkotott hibrid származék. A -woti képzős származékok mind előtagosak, pl.: išmieruoti, pamieruoti, už(u)mieruoti < bltr. Mepays vagy len. mierzyč; užkriesuoti „megjelöln- < i“ len. kres; išliuosuoti „išlaisvinti“ iš liuosas „laisvas“ < germ. los „laisvas“. Tik keli hibridai su lietuviškomis priesagomis -inti (3), -auti pvz.: (2), išvalninti „išlaisvinti“: valnas „laisvas“ bltr. < e0/bKbr arba len. wolny. Határozószói kölcsönszavak. Módot találni az 16 énekeskönyvben ir 2 időhatározószók. Feltehető, hogy 2 közvetlen kölcsönszó van: perabydžiai „fájdalmasan” és skariai „gyorsan”, mivel a *skarus és *perabydus melléknevek nincsenek adatolva, továbbá egyáltalán nincsenek u-tövű melléknévi kölcsönszavak. iš A módhatározók iš melléknevek su formantu -ak, pl. :alázatosan „alázatosaiš n” pakarnas, hűségesen iš „hűségesen” viernas, békésen „nyugodtan” a spakajingas szóból. Az időhatározók — hibrid képzések: kasčės „minden alkalommal- “, tąčės „akkor“. Névmási kölcsönszavak. A névmási melléknevek: kožnas „mindenki“ < ófehérorosz KOJKCHbL, Zédnas < ófehérorosz. nyelvjárási cadnw, lengyel žaden közvetlen kölcsönszó, amelyeket a-tövű melléknevek módjára ragoznak. Ragozhatatlan szavak. Kötőszavak: aba || abag „vagy”, bo „mert” < bltr. 60, len. bo, kačei(b) „bár” < bltr. xaysa, len. chociaz, choé¢; Szócská- < k: bodai „mintha, akár” bltr. 6adaii kt. ir A főnevek szemantikája. A főnévi kölcsönszavak legnagyobb szemantikai csoportjait a következők alkotják: a) vallási terminusok, pl.: afiera „áldozat“, adventas „a karácsony előtti időszak“, altorius, anielas „angyal“, apaštalas, archanielas „arkangyal- “, bažnyčia, byskupas „püspök“, cherubinas, griechas „bűn“, krikštas, kunigas, litanija, pahonis „pogány“, pekla „pokol“, šventastis „szentség“, rojus, šėtonas, traicė „Szentháromság“, velykos, viera „hit“. Túlnyomó többségük a katolicizmus bevezetése után került be a litván nyelvbe; b) a társadalmi kapcsolatokat kifejező megnevezések, pl.: apekūnas „gyám“, bagočius „gazdag ember“, patamkas „leszármazott“, susiedas „szomszéd- “, ubagas „koldus“, vnūkas „unoka“ stb. ; c) a közigazgatási-állami élet terminusai, pl.: dėkretas „törvény“, herbas, hetmonas „hetman“, majestotas „trón“, mistras „tanító“, parėdkas „rend“, paslas „küldött“, stonas „rend, tisztség“, sūdžia „bíró“, tironas, triumfas, tronas „trón“ stb. ; d) a kulturális élet terminusai, pl.: arfa, choras, cimbolai, citra, knyga, pužonas „harsona“, triūba stb. ; e) különféle elvont főnevek, 148 Ppéldául : rész „boldogság“, loska „kegyelem“, mika „szenvedés“, nodieja „remény“, patiecha „vigasz“, strochas „félelem“, tūžma „félelem, aggodalom“. Ritkábbak a növények és a) állatok ir nevei, pl.: alyva „olajfa“, asilas, -aslyčia „szamárnő“, levas „oroszlán“, pelikanas „pelikán“, radastas „csipkebogyir ó“ stb. ; b) termékek és ir anyagok megnevezései, pl. ; balsomas „balzsam“, kodylas „tömjén“, marmoras „márvány“, mirha, kén, bor stb. ; háztartási ir tárgyak és c) ruhadarabok megnevezései, pl.: kubkas ir „kehely“, jupa, ploščius „köpeny“, Az említett csoportok szavainak nagy része eredetileg a latin, görög és germán nyelvekből származik. A melléknevek szemantikája: Az alábbi melléknévi szemantikai csoportok különíthetők el: a személy pszichikai jellemzése, a) erkölcsi-vallási jellegű értékelés, pl.: griešnas „bűnös”, pabažnas „istenfélő”, razumnas „értelmes”, viernas „hívő” stb. -d b) társadalmi helyzet, pl.: bagotas „gazdag”, biednas „szegény”, diuosas „szabad”, ubagas „koldusszegir ény” stb. €c) a személy pszichikai beállítottsága, pl.: smūtnas „szomorú”, spakainas „nyugodt”, ščeslyvas „boldog” stb. ir d) fizikai-fiziológiai jellemzés, pl.: kaliekas „nyomorék”, patvarnas „csúnya”, čystas „tiszta” ir stb. e) egyéb fogalmak, pl.: abelnas „egyszerű”, noprosnas „szükségtelen” stb. ar Az igék szemantikai a) csoportjai: pszichikai cselekvést kifejező szavak, pl.: afieravoti „áldozni”, dyvytis „csodálkozni”, dūmoti „gondolni”, gordyti „megvetni- ”, karytis „engedelmeskedni”, liūbyti „kedvelni”, metavoti(s) „megbánni”, tiešyti „vigasztalni” stb. b) aktív cselekvést kifejező igék; pl.: brajyti „tombolni”, budavoti „építeni”, liečyti „gyógyítani”, provyti „kormányozni”, mieruoti „mérni”, koroti „büntetni”, .kryžiavoti „keresztre feszíteni” stb. c) elvont cselekvést jelentő szavak, pl.: čėdyti „kímélni”, sūdyti „ítélni”, pilnavoti „őrizni”, šefavoti „irányítani” stb. c) a beszéd folyamatát kifejező igék, pl.: bliuznyti „trágárul beszélni”, dėkavoti „megköszönni”, kolioti „szidni, gyalázni”, rūgoti „szemrehányást tenni” stb. Következtetések A „Knygos nobažnystės” énekeskönyvében található jövevényszavak legnagyobb részét a szlavizmusok alkotják (csak néhány germanizmus található). A jövevényszavak morfológiai adaptációjára jellemző: 1. A főnevek ragozási típusai a kölcsönzött szó tővégi mássalhangzójának lágyságától függenek. Leggyakrabban a litván nyelv főneveinek produktív ragozási típusai szerint ragozzák őket. A kölcsönadó szó hímneme ir nőneme neme általában megmarad, a semleges nem átadása változó. A főneveket litván képzők į használatával illesztik be a litván nyelv morfológiai ir rendszerébe. A legtermékenyebb képzők a következők -ság/-ség, -ás/-és, -ás/-és, -ság/-ség. 149 2. A melléknevek többnyire flektív adaptáció révén épülnek be a litván nyelv morfológiai rendszerébe. A képzős származékok száma csekély. 3. Az igék közvetlen szláv kölcsönszavainak képzőit hasonló litván képzőkké alakították át, vagy azonos funkciójú litván képzőkkel helyettesítették. A szemantikai elemzés azt mutatja, hogy a kölcsönszavak többségét a vallási aktualitásokhoz kapcsolódó terminusok alkotják (a főnevek konkrét és elvont tárgyakat, illetve jelenségeket jelölnek, a melléknevek és igék pedig a személy pszichikai jellemzőit vagy az azt kifejező tevékenységet). Gyakoriak az aktív cselekvést jelentő szavak is. Ritkábban fordultak elő növények, állatok és anyagok elnevezései. 3AHMCTBOBAHHSA H3 NECEHHHKA „KNYGA NOBAZNYSTES“ Pe310Me A litván reformátusok „Knyga nobažnystės” című énekeskönyvéből származó kölcsönzések vizsgálata. A morfológiai adaptáció folyamatában a főnevek leggyakrabban a litván nyelv produktív ragozási típusaihoz kerülnek. Az angyalaság melléknévi tulajdonsága Alekszijé. A szláv főnévi képzők és előtagok közvetlen kölcsönzései a litván nyelvben produktív főnévi képzőkké és előtagokká alakultak, vagy a litván nyelv azonos funkciójú képzőivel helyettesítették őket. Vizsgálják a kölcsönzések szemantikai csoportjait is,