„Knygos nobažnystės“ giesmyno skoliniai

LIETUVIŲ KALBOS SANDAROS TYRINĖJIMAI LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXVI (1987) HALINA STAURUKIENĖ A „KNYGOS NOBAŽNYSTĖS” énekeskönyvének jövevényszavai A „Knygos nobažnystės” énekeskönyvének szókincsét eddig külön nem vizsgálták. A tanulmány szerzője jegyzéket állított össze a Kėdainiai kiadványok ezen részéről, amely 31781 lexémát tartalmaz; ezek közül 500 jövevényszó, azaz 16%2. A jövevényszavak legnagyobb része szláv jövevényszó (489), a fennmaradó részt germanizmusok (9) és hebraizmusok (2) alkotják. Nagyon nehéz, egyes esetekben pedig lehetetlen megállapítani, hogy az egyes szláv jövevényszavak a lengyel, a belarusz vagy az orosz nyelvből kerültek-e át, mivel e nyelvek egyes szavainak szerkezete hasonló. A szavak eredetének meghatározásakor P. Skardžius szláv jövevényszavakról szóló szótárára, K. Alminauskas germanizmusokat feldolgozó művére és E. Frenkel etimológiai szótárára támaszkodtunk. Ez a tanulmány a jövevényszavak morfológiai szerkezetét, adaptációját és szemantikáját tárgyalja. Főnevek jövevényszavai. Ez a „Knygos nobažnystės” énekeskönyvének legnagyobb jövevényszó-csoportja (306)3. Legtöbbjük szláv jövevényszó, és mindössze 6 germanizmus található köztük (kunigas, kunigaikštis, miūras (?), penigas, pinigas, harfa (?)). A litván nyelvbe bekerült szláv és germán főnevek a litván főnevek végződéseit kapják, és beilleszkednek a korabeli litván főnevek ragozási rendszerébe. A közvetlen főnévi jövevényszavakat áttekintve szembetűnik, hogy inkább a régi korszak litván nyelvének produktív főnévragozási típusaihoz alkalmazkodnak: hímnemű a tő (egyes szám alanyeset: -as) — 99 (46%), hímnemű és nőnemű o tő (egyes szám alanyeset: -a) — 71 (33%), hímnemű (i)u tő (egyes szám alanyeset: -ius) — 21 (10%), nőnemű és hímnemű i tő — 18 (8%), nőnemű ė tő (egyes szám alanyeset: -ė) — 4 (2%), hímnemű ia tő — 2 (1%). Mássalhangzós tövű főnévi jövevényszó azonban egyáltalán nincs. A főnévi jövevényszavak konkrét litván ragozási típusokhoz való tartozását a jövevényszó tővége határozza meg. Ha az átvett főnevek tövének végén kemény mássalhangzó áll, akkor a jövevényszavak a litván hímnemű a-tövű főnevek végződéseit, illetve a nőnemű o-tövű főnevek végződéseit kapják, például: apekūnas ’gondviselő’ < lengyel apiekun, balvonas ’bálvány’ < belarusz балван, разумас ’értelem’ < belarusz розум. Azok a szavak, amelyek tövének végén lágy mássalhangzó áll, többnyire a litván hímnemű (i)us tövű főnevek végződéseit kapják, egyes számú alanyesetük -(i)us; a nőnemű és hímnemű io tövű főnevek végződéseit, egyes számú alanyesetük -ia; valamint a nőnemű ė tövű főnevek végződéseit, egyes számú alanyesetük -ė, például: 1 Ebbe a számba nem tartoznak bele az átvett tulajdonnevek. 2 Plg. Palionis J. Lietuvių literatūrinės kalbos istorija. — V., 1979, p. 80. 3 Továbbá rekonstruálható a *sėbras és a *sėbrystė. 6. 1835 145 karalius „uralkodó, úr” < bltr. кароль, пакајус „nyugalom, béke” < bltr. спакой, len. pokój, dušia „lélek, szellem” < len. dusza, sūdžia „bíró” < bltr. суддзя, traicė „háromság” < len. trójca. A régi szláv i-tövű főnevek, amelyek töve lágy mássalhangzóra végződik, litván kölcsönszóvá válva a nőnemű i-tövű főnevek végződéseit veszik fel, például: mislis „gondolat” < bltr. мысль, len. myśl, mostis „kenőcs” < bltr. маць, len. maść. A közvetlen, képző nélküli főnévi kölcsönszavak neme megőrzi az átadó nyelvbeli nemet, de formai jegyekkel is összefügghet. A szláv nyelvekben -a végződésű, férfi személyeket jelölő szavak a litvánban o-tövűek maradnak, például: monarcha „uralkodó” < len. monarcha, patriarcha „pátriárka” < len. patriarcha, vaivada < len. wojewoda. A szláv semleges nemű főnevek többsége litván főnévvé válva hímnemű lesz, például: kodylas „tömjén” < bltr. кадзіла, vaiskas „hadsereg” < bltr. ваійска, rus. войско. A pekla „pokol” < len. piekło, prova „jog” < bltr. права, len. prawo azonban nőnemű. Ennek oka e kölcsönszavak eltérő kora⁴. A szláv kölcsönszavak adaptációja során egyetlen ingadozó esetet figyeltek meg a ragozási típus megválasztásában: pahonis (|| pagonis), -ies || pahonas (|| pagonis), -o, (-io): egyes szám birtokos eset Pahona 111, többes szám alanyeset Pahonis 69, 70, Pahonis 111, Pagonis 66, 82, Pagonay 73, birtokos eset Pahoniu 69, Pahoniu 140, Pagoniu 93. Úgy tűnik, hogy a formák ilyen változatossága eltérő forrásokból ered: a pagonas, -o alak a bltr. < погань vagy a régi lengyel pogan szóból származhat, míg a pahonis (|| pagonis) a bltr. < погань szóból ered. A közvetlen, képző nélküli kölcsönszavak mellett a himnuszoskönyvben közvetlen, képzős szláv jövevényszavakat is találunk: 1) -inykas || -ininkas (9/1), például: biednykas „szegény, nincstelen” < bltr. бѣдняк vagy len. biedniak, remesnykas „kézműves” < bltr. рамеснік. A szláv nyelvekhez hasonlóan a kölcsönszavak e csoportja különféle személymegnevezéseket jelöl. 2) -onė (7), például: koronė „büntetés” < len. kdranie, metavonė „bűnbánat” < len. mętowanie. E kölcsönszavak elvont fogalmakat jelölnek. 3) -onis (3), például: egipcionis < len. Egipcjanin. A szavak egy országhoz, illetve valláshoz való tartozást jelölnek. 4) -astis (2), például: šventasis „szentség” < len. świętość. Elvont fogalmakat jelöl. 5) -stva (2), például: bliuznierstva „illetlenség” < len. bluznierstwo. 6) -yčia (2), például: aslyčia „szamárkanca” < len. oslica. A legelterjedtebb kölcsönszavak a litván főnevekre jellemző képzőket kapják. Ezek hibrid származékok, mivel kölcsönzött tőből és litván képzőből állnak. A legtermékenyebb képző a -ystė (25). Az e képzővel alkotott származékok többsége melléknévi kölcsönszóból, csupán némelyikük főnévi kölcsönszóból képződik, például: bagotystė „gazdagság” a bagotas, panystė „leányság” a pana szóból. Meglehetősen termékenyek a -imas | -ymas képzők (14). Az ezekkel képzett származékok igei kölcsönszavakból erednek, és cselekvések megnevezését fejezik ki, például: dėkavojimas „köszönetnyilvánítás” a dėkavoti szóból, * Lásd: Būga K. Rinktiniai raštai. – V., 1961, t. 3, p. 46. 146 A griešymas „bűn elkövetése” a griešyti igéből származik. Van még a -ybė képző is (11). Ezzel a képzővel rendszerint melléknevekből főneveket képeznek, amelyek tulajdonságokat jelölnek, például: bespiečnybė „biztonság” a bespiečnas „biztonságos” szóból, smertelnybė „halandóság” a smertelnas szóból. Csak a latrybė „csalás” származik a latras „csaló” szóból. E főnév jelentése azonban melléknévi. Kevésbé termékenyek a -tojas, -toja (5), -umas (1) képzők. Az énekeskönyv vallási sajátossága nyilvánvalóan magyarázza, hogy a -ėlė, -elė kicsinyítő képzővel alkotott származékokból (1/1) is kevés van. Az összetett főnevek között csak a dėkudarymas „hálaadás”, a geradėjas „jótevő” és a piktadėjas „gonosztevő” hibrid. Melléknévi kölcsönszavak (58). A melléknévi kölcsönszavak kis csoportot alkotnak. Többségük szlavizmus, csak a liuos as germanizmus. Az összes közvetlen melléknévi kölcsönszó (48) a-tövű, még azok is, amelyek a mai nyelvjárásokban u-tövűek (tykas — tykus). A határozószavakból is rekonstruálható volna néhány: *abydus a perbadyždi, *skarus a skaridi⁵ alakból. A melléknevek többsége egyszerű szó, például: čielas, -a „egész, teljes” < belarusz цѣлы; kytras, -a „rosszindulatú, álnok” < belarusz хитры vagy lengyel chytry; pūstas, -a „üres, feldúlt” a belarusz пусты, lengyel pusty szóból. Néhány szót szláv előtagokkal és képzőkkel kölcsönöztek, például: nebespėcnas „nem biztonságos” < lengyel niebezpieczny; pav alnas „alárendelt” < régies lengyel powolny „alázatos, engedelmes”; strošlyvas „rettenetes” < lengyel straszliwy; ščeslyvas „boldog” < belarusz шчаслівы. Kevés a kölcsönzött főnevekből litván képzőkkel alkotott hibrid származék: -iškas (4), -ingas (3), -uotas (1), például: karališkas a karalius, pakajingas a pakajus, romuotas a rona szóból. Igei kölcsönszavak. Az igei kölcsönszavak között 104 szlavizmus és 2 germanizmus van (liuosuoti, liuosinti). Az előtagos származékokból további 16 szlavizmus rekonstruálható, például: čvystyti az apčvystyti, ronyti a suronyti, spdakayti a nuspdakayti alakból. Nincsenek egyszerű igék⁶. A közvetlen kölcsönszavak szláv képzői hasonló litván képzőkké alakultak át, vagy hasonló funkciójú litván képzőkkel helyettesítődtek: -yti, -ija, -ijo az orosz -умъ⁷, -avoti a belarusz -аваць vagy a lengyel -ować, -oti a belarusz -аць vagy a lengyel -ać végződésből, például: mūsyti „kötelesnek lenni” < lengyel musieć; tiešyti „vigasztalni” < belarusz цешыць; dėkavoti „megköszönni” < belarusz дзякаваць; drukavoti „nyomtatni” < lengyel drukować; kolioti „szidni” < lengyel kalać; rugoti „feddni” < belarusz nyelvjárási ругаць. Ha a szláv ige töve lágy, a kölcsönszó is lágy, például: kolioti „szidni” < lengyel kalać. A szláv visszaható igéket litvánul visszaható alakban adják vissza, például: užsidayvyi „elcsodálkozni” < belarusz дзівіцца; kloniotis „meghajolni” < belarusz кланяцца vagy lengyel kłaniać się. Mivel a balti és a szláv előtagok közös eredetűek, a szláv előtagokat azonos szerkezetű és funkciójú litván előtagok helyettesítik, például: užslūžyti 5Az -ai formáns lágy mássalhangzó után (valószínűleg ezek a határozószavak közvetlen kölcsönszavak voltak). 6Rekonstruálható volna a *boti „tekintettel lenni valamire” az atboti alakból (< belarusz дбаць „gondoskodni, igyekezni”, lengyel dbać). 7Az -yti, -o, -ė képzővel csak a rėdyti „rendezni” és az aprėdyti „felöltöztetni” szerepel < orosz нарядить. 46* 147 „kiérdemelni“ < bltr. заслужыць, арчўсты, ingadyti „megfelelni, kedvére tenni“ < bltr. угадзіў, óleng. ugodžić. Egyes esetekben nehéz eldönteni, hogy az igekötők a kölcsönszóval együtt kerültek-e át, vagy igekötős származékról van szó, például: pamstyti „bosszút állni“ < bltr. помоціць vagy leng. pomścić, pav iervyti „hinni“ < bltr. паверыць, or. поверить, leng. powierzyć. A gyakrabban használt kölcsönszavaknak litván igekötőik vannak, például: sugriešyti „bűnt elkövetni“: griešyti < leng. grzeszyć, užsłużyti „kiérdemelni“ < leng. zasłużyć. Megemlítendők a da- előtaggal képzett származékok is, amely szláv eredetűnek számít: datirdu­ti, datirti, da(si)žinoti. Viszonylag kevés olyan hibrid származék van, amely litván képzőket tartalmaz. A -uoti képzővel alkotott származékok mind igekötősek, például: išmieruoti, pamieruoti, už(u)mieruoti < bltr. мераць vagy leng. mierzyć; užkriesuoti „megjelölni“ < leng. kres; išliuosuoti „felszabadítani“ a liuos as „szabad“ szóból < germ. los „szabad“. Csak néhány hibrid képződik litván -inti (3), -auti (2) képzőkkel, például: išvalninti „felszabadítani“: valnas „szabad“ < bltr. волны vagy leng. wolny. Határozószói kölcsönszavak. A himnuszgyűjteményben 16 mód- és 2 időhatározót találtak. Feltételezhető, hogy két közvetlen kölcsönszó van: perabydžiai „fájdalmasan“ és skariai „gyorsan“, mivel a *skarus és *perabydus melléknevek nincsenek adatolva; ezenfelül egyáltalán nincsenek u- tövű melléknévi kölcsönszavak. A módhatározók melléknevekből, az -ai formánssal képződnek, például: pakarnai „alázatosan“ a pakarnas, viernai „hűségesen“ a viernas, spakajingai „nyugodtan“ a spakajingas melléknévből. Az időhatározók hibrid származékok: kasčės „minden alkalommal“, tačės „abban az időben“. Névmási kölcsönszavak. A melléknévi névmások: kožnas „mindenki“ < bltr. кожны, žednas < bltr. nyj. жадны, leng. żaden közvetlen kölcsönszavak, amelyek az a- tövű melléknevek szerint ragozódnak. Ragozhatatlan szavak. Kötőszók: aba || abag „vagy“, bo „mert“ < bltr. бо, leng. bo, każei(b) „bár“ < bltr. хуа, leng. chocidź, choć; partikula: bodai „mintha, úgyszólván“ < bltr. бадай stb. A főnevek szemantikája. A főnévi kölcsönszavak legnagyobb szemantikai csoportjai: a) vallási terminusok, például: afjera „áldozat“, adventas „a karácsony előtti időszak“, altorius, anielas „angyal“, apaštalas, archanielas „arkangyal“, bažnyčia, byskupas „püspök“, cherubinas, griechas „bűn“, krikštas, kunigas, litanija, pah onis „pogány“, pekla „pokol“, šventastis „szentség“, rojus, šėtonas, tradicė „háromság“, velykos, vier a „hit“. Túlnyomó többségük a kereszténység felvétele után került a litván nyelvbe; b) a társadalmi viszonyokat kifejező elnevezések, például: dpekūnas „gyám“, bdgočius „gazdag ember“, patamkas „utód“, susiedas „szomszéd“, ubagas „koldus“, vnūkas „unoka“ stb.; c) a közigazgatási és állami élet terminusai, például: dėkretas „törvény“, herbas, hetmonas „hetman“, majestotas „trón“, mistras „tanító“, parėdkas „rend“, paslas „küldött“, stonas „rend, tisztség“, sūdžia „bíró“, tironds, triumfas, tronas „trón“ stb.; d) a kulturális élet terminusai, például: arfa, choras, cimbolai, citra, knyga, pužonas „harsona“, triūba stb.; e) különféle elvont fogalmak, 148 pl.: čiastis „szerencse”, loska „kegyelem”, mūka „szenvedés”, nodieja „remény”, patiechd „vigasz”, strochas „félelem”, tūžma „félelem, aggodalom”. Ritkábbak: a) növények és élőlények elnevezései, pl.: alyva „olajfa”, asilas, aslyčia „szamárkanca”, levas „oroszlán”, pelikonas „pelikán”, radastas „vadrózsa” stb.; b) termékek és anyagok elnevezései, pl.: balsomas „balzsam”, kodylas „tömjén”, marmoras „márvány”, mira, siera, vynas és egyebek; c) háztartási tárgyak és ruhadarabok elnevezései, pl.: kubkas „serleg”, jupa, ploščius „köpeny”. Az említett csoportokba tartozó szavak jelentős részének eredeti forrása a latin, a görög és a germán nyelv. A melléknevek szemantikája: A melléknevek következő szemantikai csoportjai különíthetők el: a) a személy pszichikai jellemzése, erkölcsi-vallási jellegű értékelés, pl.: griešnas, -a „bűnös”, pabažnas „istenfélő”, razumnas „értelmes”, viernas „hívő” stb. b) társadalmi helyzet, pl.: bagotas „gazdag”, biednas „szegény”, liuosas „szabad”, ubagas „koldusszegény” stb. c) a személy lelkiállapota, pl.: smūtnas „szomorú”, spakainas „nyugodt”, šešlyvas „boldog” stb. d) fizikai-fiziológiai jellemző, pl.: kaliekas „nyomorék”, patvarnas „csúnya”, čystas „tiszta” stb. e) egyéb fogalmak, pl.: abehas „egyszerű”, noprosnas „haszontalan” stb. Az igék szemantikai csoportjai: a) pszichikai cselekvést kifejező szavak, pl.: afierdoti „áldozni”, dvytis „csodálkozni”, dūmoti „gondolkodni”, gordyti „megvetni”, karytis „engedelmeskedni”, liūbyti „kedvelni”, metavoti(s) „megbánni”, tiesyti „vigasztalni” stb. b) aktív cselekvést jelentő igék, pl.: brajyti „garázdálkodni”, budavoti „építeni”, liečyti „gyógyítani”, provyti „irányítani”, mieruoti „mérni”, koroti „megbüntetni”, kryžiavoti „keresztre feszíteni” stb. c) elvont cselekvést kifejező szavak, pl.: čėdyti „megőrizni”, sūdyti „ítélkezni”, pilndvoti „óvni”, šefavoti „irányítani” stb. c) a beszéd folyamatát kifejező igék, pl.: bliuznyti „trágárul beszélni”, dėkavoti „köszönetet mondani”, kolioti „szidni, gyalázni”, rūgoti „szemrehányást tenni” stb. Következtetések A „Knygos nobažnystės” énekeskönyv kölcsönszavainak legnagyobb részét szláv jövevényszavak alkotják (csak néhány germanizmus található). A kölcsönszavak morfológiai adaptációjára a következők jellemzők: 1. A főnevek ragozási típusai a kölcsönszó tövének végén álló mássalhangzó lágyságától függnek. Többnyire a litván nyelv produktív főnévragozási típusai szerint ragozódnak. A kölcsönadó nyelv szerinti hím- és nőnem általában megmarad; a semlegesnemű alakok átadása változó. A főnevek litván képzők használatával illeszkednek a litván nyelv morfológiai rendszerébe. A legtermékenyebb képzők: -ys-tė, -imas, -ymas, -ybė. 149 2. A melléknevek többnyire flexiós adaptációval illeszkednek a litván nyelv morfológiai rendszerébe. Kevés képzős származék fordul elő. 3. A közvetlen igei kölcsönszavak szláv képzői hasonló litván képzőkké alakultak át, vagy azonos funkciójú litván képzők váltották fel őket. A szemantikai elemzés azt mutatja, hogy a kölcsönszavak többsége vallási vonatkozású terminus (a főnevek konkrét és elvont tárgyakat, illetve jelenségeket jelölnek, a melléknevek és igék pedig egy személy lelki jellemzőit vagy az azokat kifejező tevékenységet). Gyakoriak az aktív cselekvést kifejező szavak is. Növények, állatok és anyagok megnevezései ritkábban fordulnak elő. KÖLCSÖNSZAVAK A „KNYGA NOBĄŻNYSTĖS” ÉNEKESKÖNYVBEN Összefoglaló A cikk a litván reformátusok „Knyga nobąžnystės” énekeskönyvéből származó kölcsönszavakat vizsgálja. A morfológiai adaptáció során a főnevek többnyire a litván nyelv produktív ragozási típusaiba illeszkedtek. A melléknevekre a flexiós adaptáció jellemző. A szláv eredetű közvetlen igei kölcsönszavak képzői és előtagjai hasonló litván képzőkké és előtagokká alakultak, vagy hasonló funkciójú litván képzők váltották fel őket. A kölcsönszavak szemantikai csoportjait is tárgyalja.