Įterpiniai ir lietuvių kalbos modalinių žodžių klausimas

LITVÁN NYELV SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATAI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXVI (1987) GINTAUTAS AKELAITIS BEÉKELÉSEI IR A LITVÁN NYELV MODÁLIS SZAVAINAK KÉRDÉSE A litván nyelvészet összefoglaló munkáiban (az akadémiai „Litván nyelvtanban- ”, a felsőoktatási intézmények számára készült nyelvészeti diszciplínák tankönyveiben stb.) a modális szavakat mint a nyelvi rendszer jelenségét nem különítik el. Ez nem jelenti azt, hogy a modális szavak ne lennének jellemzőek a litván nyelvre, vagy hogy magyarázatuk — nem lenne aktuális kérdés. A modal. jelöléssel ellátott szavak (modális szó) megtalálható a „Lietuvių kalbos žodyne”, például: pagaliau 1X 72, rods XI 810, sakyk, sakysim, sakau, sakytum... XII 34* és így tovább. ; A modális szavak fogalmát a litván nyelvtudomány több munkájában is használják*. A litván nyelv modális szavait az orosz nyelv példája alapján* külön tárgyalta A. Laigonaitė oktatási célokra készült munkájában, „A modalitás kategóriája és a modális szavak a mai litván nyelvben” (V., 1967, 11—16. o.). A.. Laigonaitė a modális szavak következő sajátosságait jelzi: amikor egy szó az önálló szófajból a modális szavak csoportjába kerül, elveszíti nominális jelentését, és új szintaktikai funkcióra tesz szert; morfológiai szempontból a modális szavak megmerevedett, ragozhatatlan szavak; a modális szavak nem töltenek be mondatrészi szerepet, de (a párbeszédben) hiányos mondatot alkothatnak, a mondat valamely részéhez kapcsolódhatnak, és módosíthatják annak jelentését; A modális szavak leggyakrabban közbevetésként szerepelnek, további funkciójuk pedig a mondatok jelentésbeli kapcsolatokkal való összekapcsolása. A. Laigonaitė bemutatott példáiból összeállítható azon szavak listája, amelyeket a litván nyelv fő modális szavainak kell tekintenünk: aišku, savaime dišku, aiškus daiktas, aiškus dalykas, be abejo, be abejojimo, be abejonės, be jokios abejonės, galbūt, turbūt, greičiausiai, galimas daiktas, galimas dalykas, matyt(i), 1 A modal rövidítése. (modális szó) a „Litván nyelv szótárában” a X. kötettől kezdve szerepel; a modális szavakat a korábbi kötetekben is feltüntették. 2 A példa után a „Litván nyelv szótárának” kötete és oldalszáma van feltüntetve. 3 Litván nyelvtan /Férfi. szerk. K. Ulvydas. —V., 1971, 2. köt., 425—542. o.; Jakaitienė E., Laigonaitė A., Paulauskienė A. A litván nyelv morfológiája. —V., 1976, p. 198; Valeckienė A. A litván nyelv grammatikai rendszere/A nem kategóriája. —V., 1984, p. 171. 4 A litván nyelv modális szavainak kérdésével való foglalkozást ösztönözte és továbbra is ösztönzi a nyelvnek e jelensége iránti, a szovjet, különösen az orosz nyelvészetben megnyilvánuló lankadatlan figyelem. Ezt a figyelmet, amint ismeretes, nagymértékben fokozták V. Vinogradov munkái: a „Pyccknit sa3pik.” című könyv modális szavakról és modális partikulákról szóló fejezete. I'pammaTiueckoe yuenune O cose” (1947), és különösen az „O kareropuu MOJIAJILHOCTH H MOJAJbHBIX CJIOBAX B pycckoM si351Ke “ (1950) című önálló munka. Az elmúlt két-három évben a modális szavakról a következő két monográfia jelent meg: Baynep A. SI. Yactu peun – -CTDYKTYDHO-CEMAHTHYECKHE KJIACCHI CJIOB B COBPEMEHHOM DpYycCKOM si3bike. —Tarsi, 1982; Ilerpos H. E. Mojtanssbie cCJIioBa B SKYTCKOM s3bike. — HosocuGupek, 1984. 77 úgy tűnik, látszólag, úgy látszik, alighanem, igaz, valóban, tényleg, valószínűleg, igazán, valójában, tényleg, minden bizonnyal, természetesen“. Az elmondottak legalább részben megmutatják a litván nyelv modális szavainak értelmezési tendenciáit. Amint látható, noha modális szavaknak a nyelv igen különféle elemeit tekintik, mégis azok a szavak a központiak, amelyek közbevetésként állnak (ezt a modális szavak számos kutatója elismeri)- ®. Milyen kapcsolat van a közbevetések és a modális szavak között, és ami a legfontosabb: külön morfológiai jelenség státusával rendelkeznek-e azok a szavak, amelyek közbevetésként modális jelentést fejeznek ki"? A modális szavak és a közbevetések — a közbeékelt szavak és a közbeékelt szókapcsolatok — közötti kapcsolat akkor állapítható meg, amikor a közbeékelt szavakat és a közbeékelt szókapcsolatokat olyan szintaktikai elemek megnevezéseiként fogják fel, amelyek ugyanolyan rangúak, mint a mondatrészek fogalmai?. A modális szavakat ilyen esetben a közbevetések kifejezésének morfológiai (morfologizálódott) eszközeként kezelik. A közbevetésként szereplő, nagyon különböző szavak közül a megmerevedettség fokát tekintve egyik sem különbözik a másiktól semmiben, pl.: matyt, regis és girdi, žiūrėk vagy aišku, tiesa és gaila, laimė stb. Hogy mindegyiket modális szónak tekintjük-- e, vagy csak némelyiket, a modalitás értelmezésétől függ. A modalitást leggyakrabban a beszélőnek a kimondott gondolat és a valóság viszonyához való, a nyelvben kifejezett szubjektívobjektív viszonyulásaként határozzák meg?. A modalitás két fajtája különböztethető meg: 1) az alapmodalitás és 2) a másodlagos (járulékos, aktuális) modalitás. A közbevetésként szereplő szavak másodlagos modalitást fejeznek ki. A másodlagos modalitás szűkebb és tágabb értelemben fogható fel. Ha úgy tekintjük, hogy a másodlagos modalitást csak a problematikus megbízhatóság (kételkedés, találgatás, bizonytalanság) és a kategorikus megbízhatóság (a meggyőződés, a nyilvánvalóság, a bizonyosság hangsúlyozása) alkotja, a másodlagos modalitás szűkebb értelemben fogható fel; tehát csak úgy tűnik, látszik(i), * Laigonaitė A. A modalitás kategóriája és a modális szavak a mai litván nyelvben. — V., 1967, p. 11—16. ® Vö. Buaorpanoe B. B. MH36panasire Tpyas: UcciemoBanus ro pycckoif rpaMMaTHKE. — M., 1975, c. 75; Baynep A. AI. Yra3. vö., 100. o.; Baynep A. SI. A modalitásos szavak szemantikai-szintaktikai kategóriái, —B KH. : 3A nyelvi hasonlóság és a kategóriák. Tarma, 1984, 63. o.; IMerpos H. E. Uras. vö., 50. o. 7 A modális szavak kutatói hangsúlyozzák: a közbeékelt szavak — szintaktikai fogalom, a modális szavak pedig — morfológiai kategória, vö. : Laigonaitė A. Id. mű. 16. o., Baynep A. A. Uo. vö. c. 63. 8 A fogalmak ilyen értelmezése mellett a közbevetett szavak, közbevetett szókapcsolatok és közbevetett mondatok hármas felosztása valójában dichotóm: a közbevetett szavak és a közbevetett szókapcsolatok „mondatrésznek megfelelő közbevetések”, a közbevetett mondatok pedig „mondatrésznek megfelelő közbevetések” („Lietuvių kalbos gramatikos”, 1976, 3. köt., 701—710. o., terminusok). Ilyen jelentéssel bírnak a közbevetett szavak (különálló szavak és szókapcsolatok), valamint a közbevetett mondatok dichotóm módon elkülönített fogalmai is. A közbevetett szavak, közbevetett szókapcsolatok és közbevetett mondatok fogalmainak szerkezeti jelentés is tulajdonítható (lásd: Mycreiūrene M. CoBpeMennsrit pycckuit s3pik, II. CunTtakcuc. —B., 1984, c. 145). Az ilyen betétekre vonatkozó felosztás csak hármas; az így értelmezett betétszavakat, betétszókapcsolatokat és betétmondatokat nem lehet modális szavakkal összekapcsolni. ? * A modalitást a litván nyelvészetben így vagy hasonlóképpen jellemzik: a tudományos „A litván nyelv grammatikája” című műben, valamint J. Balkevičius, V. Labutis, A. Laigonaitė, A. Paulauskienė és más nyelvészek munkáiban. 78 ————— PTFE —€ —— az „aišku”, „matyt(iir )”, „žinoma” és más hasonló jelentésű szavak modálisnak tekinthetők. Modális jelentésnek javasolják továbbá a beszélőnek a közölt dologhoz való érzelmi su viszonyát, általában „a közlésről szóló közléseket”, a közölt dolog ismétlődésére, megszokottságára stb. vonatkozó különféle jelöléseket. ir A másodlagos modalitást ilyen tágan értelmezve minden betétként szereplő szó modálisnak tekinthető? ?. A tág értelemben mo vett modalitásfogalom megalapozottan bírálható: az említett, igen ne különböző jelentéseket egyetlen szempont alapján különítik el. A másodlagos modalitást szűkebben értelmezve meg kell magyarázni, miért nem alkotnak valamiféle morfológiai kategóriát az állandóan közbevetésként szereplő, de modalitást nem kifejező szavak. Érvelni lehet amellett, hogy az olyan szavakat, mint a gaila, girdi, laimė, žiūrėk stb., nem kapcsolja össze egyetlen ir általánosított jelentés. Nyelvtani ir különbségeket keresnek. Egyes kutatók rámutatnak, hogy a modális szavaknak két fontos szintaktikai funkciójuk van: 1) közbevetésként szerepelnek, 2) (különösen párbeszédben) hiányos mondatokként szerepelnek, míg a nem modálisak csak közbevetésként szerepelnek. Valójában a modális jelentéssel rendelkező szavak önálló mondatokat alkothatnak, vö. : —<...> Végül is nagyon is tudatos voltál magad már negyvennégyben? <...>[—Természetesen. Eszem ágában sincs dicsekedni<...> AvyžKK. 164. Miféle park ez, ha az évszázados tölgyek árnyékában gallykupacok vannak felhalmozva, a füvet letaposták, éjszakánként pedig a gazdaság lakói kiengedik a jószágaikat. Legelő? Talán. Csak nem park T 1981 276. Természetesen. A talán és hasonló szavakat is csak szövegmondatoknak lehet tekinteni: noha egyszavas mondat intonációjával rendelkeznek, csak a szöveghez „támaszkodva” képesek funkcionálni. Modális jelentésük kissé elhalványult, másodlagos: ezek a szavak elsősorban azzal való egyetértést fejezik ki, amit mondtak, a bizonyosság vagy a kétely modális árnyalataival. Párbeszédreplikák vagy egyéb kifejezések után állhatnak, amelyek tartalmát megerősítik. Ha a replikákat vagy kifejezéseket megismételnénk, a szerkezet teljessé válna, vö. Legelő? Talán legelő; néha valóban így van: —Talán senki sem jött el?| —Dehogy, senki Semmi I 27. Mindenütt itt nem valamiféle mondataink vannak, hanem olyan közbevetések, amelyek további funkciókkal rendelkeznek: egy kijelentést helyettesítenek, konjunkciós jelentésük van — összekapcsolják a párbeszédreplikákat vagy egyéb mondatokat. E második kiegészítő funkció révén ezek a modális közbevetések közel kerülnek a főként konjunkciós funkcióval rendelkező más közbevetésekhez: ellenkezőleg, mi több, ráadásul, ezzel szemben stb. Egyébként az utóbbiak is állhatnak külön mondatként, vö. : A csövek szigetelésére jelenleg használt bitumperlit vezetőképesebb a kőzetgyapotnál. Sőt. A <...> szállítása, raktárakban való tárolása és az árkokba helyezése során gyakran megsérül a csövek szigetelőbevonata T 1981 225. Csak a kötőszóval kapcsolt közbevetett mondatok a gyenge parcellázás következményei. Másfajta közbevetések is parcellálhatók, vö. <...> az utasok udvariasak, segítőkészek<..- .> egymással szemben mindenütt és mindenkor ilyennek kell lenniük. Sajnos. Gyakran nekem is utasként kell lennem jelen, és sok mindent látok T 1985 32. Taigi galimybė eiti kartu su teksto sakiniu nėra atskira sintaksinė modalumą reiškiančių žodžių funkcija, todėl ji taip pat nėra skiriamasis įterpiniais einančių modalinių ir nemodalinių žodžių požymis. 10 Plg. Ilerpos H. E. Yxa3. ten pat, p. 16. 11 Bacunenko JI. H. Crpykrypgo-ceManTrHueckKas pojib MOJAJILHBIX CJIOB B TeKcTe: ABToped. mmc. ... Kam ¢munon. Hayk. — Munck, 1985, c. 16. 79 A modális szavakat, amikor morfológiai kategóriaként értelmezik őket, általában külön szófajnak szokták tekinteni- ??. Arra a kérdésre, hogy lehet-e ilyen szófaj — a modális szavaké, nehéz válaszolni, mert a szófajokat, mint ismeretes, bár egy kritériumrendszer alapján különítik el (figyelembe veszik a lexikai jelentés sajátosságait, a morfológiai jellemzőket és a szintaktikai funkciókat), az egyik esetben az egyik kritériumnak, a másikban — a másiknak biztosítanak elsőbbséget. Ezenkívül vannak olyan szavak, amelyekre nem illik valamennyi említett kritérium; egyes szavak az egyik szófajból a másikba való átmenet szakaszában vannak. A litván nyelv partikulumainak elkülönítésekor V. Labutis a következőket hangsúlyozta: „egy szócsoportot akkor lehet külön szófajnak tekinteni, ha két legáltalánosabb feltételnek felel meg: 1) <...> rendelkeznie kell a csoport szavait egyesítő közös jeggyel (vagy több jeggyel), és 2) nem lehet semmilyen más szófaj (vagy több szófaj) alkotóeleme“ **, Vizsgáljuk meg a regis, rodos(i), atrodo, matyt(i) szavakat, amelyeket egyrészt a litván nyelv legjellegzetesebb közbevetéseinek, másrészt legjellegzetesebb modális szavainak lehetne tekinteni, — vajon modalitást kifejezve szert tesznek-e valamilyen specifikus morfológiai sajátosságokra, és megfelelnek-e a szófajok elkülönítésére vonatkozó második feltételnek. A. Paulauskienė igevizsgálónak az utasítása szerint a visszaható igék (értelemszerűen a hasonló típusú formák között) spontán cselekvést jelentenek, és meghatározatlan személyjelentéssel rendelkeznek; a meghatározatlan személyű forma helyett az irodalmi nyelvben a főnévi igenév ajánlott, vö. matyt(i). Az atrodo ige előtagja elválaszthatatlanul belenőtt a tőbe (előtag nélkül ez az ige —rodo —más jelentéssel bír). Az ilyen típusú igék általában irány nélküli cselekvést, a cselekvő meghatározatlan állapotát jelentik!?. A regis, rodos(i) szavak valójában személytelen formák. A személytelenséget e formák azon képessége határozza meg, hogy meghatározatlan személyt fejezhetnek ki, valamint lexikai jelentésük (spontán, ösztönös, a cselekvő akaratától független cselekvést jelentenek); továbbá személytelenségük összefügg a visszaható partikula funkciójával. A többi személytelen igéhez hasonlóan a regis, rodos(i), atrodo defektív paradigmával rendelkezik — valamennyi igeidő harmadik személyű alakjaival és a feltételes mód harmadik személyű alakjaival. A beékelésekként használva e feltételes módú formák csaknem mindegyike hordozhat modális jelentést, kivéve a kijelentő mód jövő idejű (regėsis, rodysis, atrodys) és a feltételes módú (regėtųsi, rodytųsi) formákat. Miért nem használhatók beékelésként a jövő idő formái? Az igeidők morfológiai formái rögzítik a cselekvésnek a beszéd pillanatához való viszonyát! *, A mondatban használt igeidőformák (és az időt kifejező egyéb nyelvi elemek) a szintaktikai időt jelölik, amelyet a beszélő által választott időbeli viszonyítási pont alapján határoznak meg. Ez a viszonyítási pont a beszéd pillanatával csak egybeeshet bendrau12 Laigonaitė A. Min. veik., p. 11; Lietuvių kalbos gramatika, t. 3, p. 484; Anexcannpos H. M. K pompocy 0 kiaccuukanmy 4acTeil peux B MHIOEBPONMEHCKHX s3bIkax, —B KH. : Bompock! Teopun YacTeit peux (Ha MATepHAaJIe 3bIKOB pa3jIiČuuKbIX THOOB). JI., 1968, c. 109—110; Mycreiikene M. Yra3. cou.,c, 145; Ilerpos H. E. Vkas. cou.,c. 16. 13 Labutis V. A partikula és helye a szófajok között. —Kn. : Irodalom és nyelv. V., 1962, 6. köt., 365. o. 14 Paulauskienė A. A mai litván nyelv igéje. —V., 1971, 21., 25. o. 15 Paulauskienė A. A lietván nyelv igei grammatikai kategóriái. —V., 1979, jant a mindennapi helyzetben!- *. A közbevetések viszonylag autonóm szintaktikai p. 168. 80 elemek, az időjelentést külön kell meghatározni. A közbevetések időjelentését a ir jų tartalom felfogása vagy a gondolat felmerülésének időpontja és a beszéd pillanata közötti viszony alapján határozzuk meg?". A gondolat általában a beszéd su pillanatában merül fel, ezért a kétely modális jelentésével rendelkező ir regis, rodos(i), atrodo szavakat leggyakrabban jelen időben használják; teljesen lényegtelen, hogy a kijelentésben, amelynek igazságában kételkednek, az ar említett esemény éppen zajlik, már lezajlott, vagy csak a jövőben fog bekövetkezni. ar Vö. Úgy tűnik, vöröslik (vöröslött, vörösleni szokott, vörösleni fog) az egész égbolt. Ha a beszélő korábban fogta fel az elmondott dolgot, korábban merült fel a kimondott gondolat, a kételyt kifejező ige múlt idejű (egyszeri vagy gyakorító) alakot ölthet. Vö. Úgy tűnt |mutatkozott, vörösödik (vörösödött, vörösödni szokott, vörösödni fog) az egész égbolt. A kétely modális jelentése és a ir jövő idő jelentése összeegyeztethetetlen dolgok, mivel a beszéd pillanata nem lehet a jövőben. Ennélfogva a modális jelentéssel bíró alakok az igeidő kategóriája szempontjából valódi igealakok. Modális jelentésük nem azért van, mert a modális szavakkal együtt új morfológiai kategóriává alakultak, hanem — azért, mert o közbevetésként állnak. Hozzá kell tenni, hogy a formák használatát – akárcsak a közbevetésként álló egyéb feltételes módú formákét (manyčiau, sakyčiau) – inkább stilisztikai, mint grammatikai szempontok motiválják: a feltételes módú formával (atrodytų) kifejezett kétely a kategorizáltság csökkentésének, az óvatosságnak, olykor a szerénységnek az árnyalatait hordozza. A tanulmány terjedelme nem teszi lehetővé az egyéb, modális szavaknak tekintett nyelvi elemek vizsgálatát, különösen azokét, amelyek határozói formával rendelkeznek, és az elmondottak nem elegendőek ahhoz, hogy az összes modális szóra vonatkozó általános következtetéseket fogalmazzunk meg. Mindazonáltal egy-két következtetést le lehet vonni. Azoknak a szavaknak, amelyek közbevetésként állva modalitást fejeznek ki, elhalványul egyedi lexikai jelentésük, és annak helyén modális jelentés alakul ki. A lexikai jelentés ilyen megváltozását közbevetésként állva azok a szavak is elszenvedik, amelyek nem nyernek modális jelentést. Az egyes szavak közbevetésként álló alakjai rendszerint az adott szófaj kategóriális jegyeit mutatják a leggyengébben. Az állandó szintaktikai funkció és az automatizálódott használat következtében megrövidülhetnek, de nem merevednek meg a modális szavak különleges morfológiai szintjén, hanem közvetlenül partikulumokká válnak, pl.: berods, esą, rasi, tarsi, tartum stb., részben a galbūt, turbūt, mat is, rendszerint a közbevetési funkciójukat is elveszítve. A közbevetések pedig nem olyan szintaktikai „tér”, amelyben különleges morfológiai kategória (szófaj) — modális szavak — alakulhatna ki. A litván nyelv modális szavait talán inkább szemantikai vagy funkcionális-szemantikai csoportként lenne célszerű megkülönböztetni, amelybe morfológiai korlátozás nélkül beletartoznának a modális partikulumok, a modális igék, a modalitás jelentésével rendelkező határozószók és természetesen a különböző szófajok azon alakjai, amelyek a modalitást közbevetésként használva fejezik ki. 16 Золотова T. A. Очерк функционального синтаксиса русского языка. —M., 1973, «.- 173. 17 Vö. a jelen idő három, eltérően meghatározott jelentését a Rodos, ji ne pieną, o kraują 4š manęs atima, ponaičiukė CvR V 100 mondatban. Az atima forma (a mondat nélkül) azt jelzi, hogy a cselekvés egybeesik a beszéd pillanatával. A mondat ideje jelen, noha nem esik egybe a beszéd pillanatával; az idő :viszonyítási pontja szigorúan nincs rögzítve: egy még be nem fejezett múltbeli eseményről van szó. A Rodos jelen idő egybeesik a beszéd pillanatával, mivel a gondolat a beszéd pillanatában keletkezik és hangzik el. 81 BBOJĮHbIE EAMHHLBLI H BOMPOC O MOJAJIbHBIX CJIOBAX B JIHTOBCKOM SI3bIKE Pe31oMe \ Tető Csomó OCHOBHEIM KDHTEPHEM IUIst BBIIC/ICHHS MOJIQJIbHBIX CJIOB SABJISIETCS MX CHHTAKCHYECKas QYHKIHS — YnoTpeOjieHHe B KAUeCTBE BBOIHELX €JMEMI, — B cTaTLe OOcyxIraeTCA MOpijOJIOTHYECKHH CTATYC CJIOB, KOTODBIEC IIDHHHMAIOTCH KaK LEHTPAJIbHBIC BBO/HbIC, TaK H HEHTDAJILHEIC MOJIAJIbHBIe CJIOBA JIMTOBCKOTO SI3bIKA: regis, rodos(i), atrodo, matyt(i) x np. IlyreM ananu3a moKa3BIBaeTCsH, ITO (POPMBI ITHX H MM HOAOGHBIX CJIOB, YNOTDpeOJISCMEIX B KAa9eCTBE BBOJHBIX €IHHHI, COXPaHSIOT CBOH MOP(hOIOrHYeckre XapaKTepHCTHKH. MopansHOCTE Y 3THX CJIOB 3aKperuiseTCs B chepe MX JISKCHYECKOTO 3HAYEHHS: STH CJIOBA TEPAIOT MHIHBHIYAJIBHOE JIEKCHYECKOE 3HaYeHEE, APO HO 0600NIeHHOr0 3HaYe Ns COXPAHSIOT. B TATOBCKOM SI3BIKE, BEPOSTHO, LieJieco06pasHee MOJZIaJIbHBIE CJIOBA CYMTATh He A morfonológiai kategória (a beszédrész sajátos kategóriája) szemantikai a I'PYIIIOH CJIOB, B KOTOPYIO BKJIIOYATHCEH ObI BCE CJIOBA, HMEIONIHE MOJIAJILHOE 3HA4EHME: MONAJIbHBIC YACTHIbI, MONAJIBHBIE TIVIATOJILI, MOJIAJISHLIE Hape“uHs H, pasyMeeTcs, CJIOBA, KOTODPBICE MOJIAJIbHLIMH SBIAIOTCHA MPH YNOTDEeOJIEHHH B KAYeCTBE BBOJIMHEIX €MHHAILL.