Kai kurios baltarusių lituanizmų fonetikos ypatybės

T LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXVII (1988) (ta Va LITVÁN NYELV IR KÉTNYELVŰSÉG is Ai aaa EE LE RG t i SS Lowe A Ts EO a Le re vt pi Xd GL ES i a a j A es ralis BR AE pig ie 4 hs ELENA GRINAVECKIENE, JUZEFA MACKEVIC ih a AMELYEK FEHÉROROSZ LITVANIZMUSOK FONETIKAI SAJÁTOSSÁGAI Különböző időszakokban desuval rendelkezik. Ne Ai a Különböző időszakokban (a múltban és ir a jelenben) a belarusz nyelvjárásokban (főként északnyugatek on) a nyelvi, kulturális, gazdasági stb. ir kapcsolatok su következtében a litván ir nyelvben és a nyelvjáráso aiban, ir helyenként pedig a litván nyelvjárások elszlávosodása miatt számos litván kölcsönszó keletkezett. A legszembetűnőbb iš ju lexikai litvanizmusok. Span A belarusz nyelvjárásokban a litván kölcsönszavak meghonosodtak, a ju kommunikáciir ós eszközök Je elemeivé váltak; használatuko ban a belarusz szavak mellett egyenrangúLE ként élve természetesen alávetették magukat a belarusz nyelv rendszerének, és annyira su hasonlóvá váltak a belarusz szavakhoz, hogy néha nem könnyű litvanizmusokként felismerni őket. A A litvanizmusok ne fonetikája azonban nem szlávosodott el egyformán. Gyakran itt paItt meglehetősen nagy változatosság su tapasztalható, a kölcsönszavak fonetikai változataival találkozunk. Mindez általában NE nagymértékben függ a litvánizmus kölcsönzésének idejétől, annak a nyelvjárásnak a fonetikai rendszerállapotától, Re į amelybe a kölcsönszó bekerül, a kölcsönszó azon belüli használatának intenzitásától, valamint magának a 3% kölcsönszónak a litván formájától ir stb. ir i a A litvánizmusok egy része még nem szakadt el az anyanyelvtől, mintha ezeket a belaruszok automatikuso an, egyszerűen átvették volna. ar Jų ir A fonetika litván ha módon maradt fenn. Az ilyen litvánizmusok közül megemlítendők: (< apyod lie. ariodas) [Juod. ; Mal. ; a Malk. 6aas3éni (< lie. balZienos) [GrauZ. ; Mal], 2dxmr* (< lie. gaktos) k niai [1, T. 1, c. 406; Mal. ], 34jxsr "Žandikauliai; burna" hazudik. (< židunos) [1, T. 2, c. di 337], szomszé- (< dos hazudik. klimpės) [1, T. 2, c. 479—480; Grik. ], xynenėys ‘mászni’ 3 (< hazudik. mászni) [S.S.], xyyinayya (< hazudik. tarm. kucinécis ~ kutinétis) [I, T. 2, c. re ad 592: Dain. ], xpycna ‘kőrakás' litván. (< kriisnis) [1, T. 2, c. 537538], kaymox ‘aki disznó módjára viselkedik, udvariatlan’ (< litván. kiaulitikas, „nešvarus vaikas“, kiaiAra lius „nemandagus, kiauliškas žmogus“) [Kud.], 1ayox „krūva žagarų, nešvarių i drabuži- (< ų“ lie. lduZas) [1, T. 2, c. 631], pacaxiaa (< lie. rasakilé) [1, T. 4, 274; ao Juod. : Mal. ], caycioxi A (< „katpédélés” hazudik. szárazak „uo.”) [S.S.], caycéns „grustos” Sher bulvės su svogiinais’ (< lie. sausiéné ‘Sutiené’) [1, T. 4, c. 374] ir ir kt. Re Tokio tipo lituanizmai, kaip matyti iš nurodytų iš šaltinių, dažniausiai pasitaiko pačiame baltarusių ir lietuvių ; šnektų pasienyje, ir kur intensyvūs šnektų kontaktai tebevyksta tų mūsų dienomis, Bg i kur tos ir šnektos nuolat maišosi ir lietuviškos slavėja. ir Jie yra aiškiausi pačių naujausių tokių kontaktų produktai. Nemaža dalis net jų savo fonetika neretai rodo vo lietuvių šnektas, iš kurių jie buvo baltarusių iš pasiskolinti, pvz., a 1 Baltarusių šnektų sprogstamasis 2 (genellikle alıntı sözcüklerde görülen) matbaanın hatası yi nedeniyle grafik olarak üflemeli olandan jų ayırt edilmez 2. i i Lialia : oké? | ani lt i A török e rs DAR szemű, Roda ly ssLayKdays „išlandyti, apieškoti” litván. (< nyelvjárási i$-lundyc „t.p.”) [I, T. 1, xc. 358; GrauZ. ], epysmorcd „tokia Žuvis” lie. (< tarm. grumzda ‘t.p.’) [2, c. 119], ximcd ‘kupstas pelkéje’ (< lie. nyelvjárási kóc „u.a.”) [1, T. 2, c. 462], kymuwd "ilyen mocsári fű' lie. (< nyelvjárási kumša "fűvel benőtt ingovány") [1, T. 2, c. 570], nimna "bíbic? (< lit. nyelvj. pimpė 'vö. ') [1, T. 3, c. 519; 2, c. 358], nymndzarwmusi "pitypang- (< ok" lit. nyelvj. pumpolakščiai „t.p. ") [Achr. ; Juod. ; Kur. ; Mal], pdeyyi "plačios rogės; rogiu vežėčios' (< lie. tarm. rdgutés ‘roges’) [I, T. 4, c. 238; Juod., Mal. ], ceinumo: "vasárnap, szent (nap)’ lie. (< nyelvj. švinta "u.a. ' *) [Psn.], ckiaynosi „susukta taukiné’ (< lie. tarm. skilūndis ‘i kiaulės pilvą prikimšta raumenų dešra") [1, T. 4, c. 448], cademni ‘slésnas’ (< lie. tarm. slasnas „t.p.’) [I, T. 4, c. 478], cympa „aki hanyag, piszkos” (< lit. nyj. összev. „u.a.”) [1, T. 5, c. 23], mpywma „trágya, dög” lit. (< nyj. szennyezés ‘t. i.’) [1, T. 5, c. 134]. A belarusz nyelvjárásokban előforduló egyéb litvanizmusok fonetikáját ar többé-kevésbé befolyásolta a belarusz nyelv hatása. Megfigyelték, hogy mindenekelőtt a belarusz nyelv számára idegen, a kölcsönszavar ak vokalizmusának szokatlan jelenségei változtak meg; minden esetben szűkül a hangsúlyos ir diftongusok és kettőshangzók első elemének magánhangzója a ir átalakul į 0, pl. : ai > oii: Kdūpauka "balkezes' (< litván. balkezes) [1, T. 2, c. 494; Mal. ), ndiūcays (< lit. paisyti, paisyti) [1, T. 4, c. 37], néucer "szennyeződések, korom' (< lit. paišos) pas2'diūmwmys "elhasználni, szétszórni" lit. [1, T. 4, c. 37), (< iš-gaišėnti “u.a.’, vö. dar gaišatė "pusztulás, végromlás') [1, T. 4, c. 253; S.S.), poiūcm (< lie. raistas) [1, T. 4, c. 302—303] ir kt; au>oy: kadjyciuxa "sakanti lie. tarm. pertarą klaūsai "klausyk" [1, T. 2, c. 478—479: Pal. ], xojw lie. (< kdušas) [1, T. 2, c. 508—509)], xpojw ‘kriausis’ (< lit. nyj. kraūšis) [1, T. 2, c. 525], soya lit. (< Ildužas) [1, T. 2, c. 673—674; .Bak. ; Kur. ; Laip. ; Malk. ; Rak. ; Val. ], n4ojm "lentelė avilio lakai uZdengti’ (< lie. plaiitas ‘t.p.”) [1, T. 4, c. 15; Akm. ; S. Trak. ]; am>om: 66mbaa „pattaná- (< s” lit. bamblys „minden megvastagodás”, vö. dar bambrti „felfúvódni, [1, T. 1, c. 202], megvastagodni”) comyb, comey, comyix „Halfogó merítőkanál” lit. (< sdmtis „ugyanaz” [1, t. 4, c. 520; 2, c. 447; S.S.]; an> on: 66noa, Odndauka (< lie. banda) (1, T. 1, c. 203-205; Bystr. ; Laip. ; Mass. ], 6ponxm, 6ponkma (< lie. bradktas) (1, T. 1, c. 218], wkirénoa (< lie. skilandis) [1, T. 5, c. 479]. Tokio balsio a susiaurėjimo atvejų gausu. Jis būdingas visam plotui ir, be jokios abejonės, atsirado be dėl baltarusių šnektų fonetikos įtakos (plg. jų kalbos Acoymi „geltonas“, kKpoy „kraujas- “, noymer „piinas“, taip pat Lydds, Varandvo, Viléikos ir gretimų raj. šnektų npdjda<npdyoa „tiesa“, mpoy <mpay „Zoliy“ ir kt. ). Susiliejęs ir į o pavirtęs balsis čia paprastai yra ir lietuviškų skolinių balsis a, nuolat kirčiuojamas žodžio kamiene- ®, pvz., 26xmbr „gaktos“ (< lie. gaktos) (1, T. 1, Lie. 2 skolinių kirčiuoto žodžio kamieno a (ir dvigarsių ai, au, am, pirmojo dėmens) an virtimas slavų kalbose o, remiantis K. Būgos pateikiamais pavyzdžiais, žinomas jau XIV a. (3, T. I, p. 227). Napjainkban kölcsönzött, és a Vilnius környéki egyes belarusz nyelvjárásokban használt ilyen típusú litvanizmusok: lie. a egészséges állapotban maradtak fenn, például zdxmw (lit. gūktos) [Čyč.]. Io er TR En) SR ELE T Bone TEER | aati: Aria T G Sistine TE Ll Ra a in SCE TE E Ua lai Pad CORN c. 468), x0ciųs lie. (< kdsa, vö. : KYpbr KOCAUYb epdoxi) [1, T. 2, c. 431], ndwudHb As trakštis' (< lie. pašinas) [2, c. 369; Kaun. ; Stral. emdyi "egyene- (< s" lit. nyj. = stdcas ~stacias) [1, T. 4, c. 591-592; Gem. ]. "Taa A litván nyelvnek a belarusz nyelv számára szokatlan kettőshangzója (i)uo teljesen épen csak Esi a i legújabban kölcsönzött jų litvanizmusokban fordul elő, ir ott, ahol a litván nyelv még i rą él, pl. a már említett apyod< aruodas; más nyelvjárásokban először rövidülAon ja ir egyhangúlag, önmagát į už szélesebb magánhangzóvá alakítva (i)o [4, p. 183, 184, 189], pl., 8 yr axdm, axéma "akuotas'* [1, T. 1, c. 73], apd0 ‘aruodas’ (< lit. arūodas) [Juod. ; ed . Mal. ], zizėmos, zindno "gylys" (< lie. gyluonis) [1, t. 1, c. 444; Pal. ], A60Aikwuiubi ES "Breslaujos raj. falu, amelyet a helyi litvánok a'buol'i"kščai néven neveznek (vö. jų abuol'is~ alma) ~ Obuolykščiai", Edamcomos "Breslauja járás Adomčniškės falu dombja, amelyet a helyi litvánok JuodaZemjs’ néven neveznek, ĖEdnasiuwmi "Breslauja járás. falu, amelyet a i helyi litvánok jiodelanai’ ir jiodlanai’ néven neveznek (ez utóbbi eredete iš Juodelanai~ JūoWE ie delénai®, pvz., juodlanuos g'i.mus mamiit'e: ir as: dėl juodla nai <juodela'nai dar ši ; plg. šių vietų lietuvių §td itd" < "šioji")"; Ednoyekia „Juodelény kaimo gyventojai\", Pn A Ilddsimri „Breslaujos raj. Petkūniškės kaimo kalnelis, vietos lietuvių vadinamas 0 pūodz'iš'k'e: ~ Pūodiškė' [5, p. 173, 174, 186, 188; 6], Edynxa „Šalčininkų raj. Fa Akmenynés kaimo upelis’ lie. < Juodupé ‘u.o.” [7], A6d4imxi *Baranavičių raj. “i kaimo ir lauko vardas’, plg. lie. Obeliskiai „Rokiškio raj. falu’, vö. még lásd obuoFókusz Is [8, c. 13], Iomxlwuixi „Varanavói járás falu’, vö. lit. Jūodkiškiai „Ukmergės gh raj. kaimas’, Kponiwxi „Breslaujos raj. kaimas", plg. lit. Krudpiskis „Utenos r.” Er viensédis’ [9, c. 21, 23), Joma „Ašmenos intakas prie Gervėčių, vietos lietuvių ) vadinamas Aluosa, Aluosia [10, p. 2191, nodzinka ‘puodyné’ < lie. fazék Hots ‘vö.’ +s. -ka [1, T. 4, c. 33; Fekete ; Lépcs. ; Mag. ; Rak. ; Skrud. ], c1dkcna, cadkuua, cadkwmina, CAOKWBIKA ‘karna’ < lie. shiogsna "t.p. " [13, c. 388; 14, p. 189; FE dar plg. 15, s. 349; 16, c. 50], Yokozii „Varanavo raj. erdőcske ir út, amelyet a helyi litvánok u*Zuolijo's (vö. ott ejtett tržuolas ~ Ąžuolas) ~ AZuolijos’ [8, c. 240; jr 17] ir stb. Ilyen lit. uo átalakulás szl. nyelvekbeK. n, Būga állítása szerint [3, T. 1, p. 229], — A mássalhangzó-változás belarusz fonetikai jelenség, amely elkezdődött a XVI. a. század elején. Ez a törvény, amint néhány an br. nyelvjárás litvanizmusai mutatják, helyenként még ir ma is kialakulóban van. i E. Hogy a litván szavak - (i) a litvánul könnyen megtanult szlávok ajkán vává alakul -(i)o-, jól mutatja az olyan ir litván ju szavak kiejtése, mint déna dūona, dėt < < iE : adott, péla<puola, prausiés<prausiuosi, sélose stioluose, vaZiét važiūoti < < it TR vö. még le. pabucok ‘pabufiuok’ < lie. nyj. pabuctiok, važok "važiuok" < lie. tarm. važūok, dos'u<lie. dūosiu [15, s. 351, 352]. i ee Amikor Edaasius: tényleg semmi köze nincs su hozzá le. jodla Az „eglé” jól mutatja az e vidéken = į beszélt belarusz nyelvjárást, amelyben az églé elnevezése O éaxa, a — borókáé < pedig nzaéney lie. arm. jėglis ~ églis. = Le 4 Dél br. Iowa lie. (< Aluošia) žodžio pradžios a nukritimo plg. ju 6apkynė3 (< myGapkyaės) ‘tuberkuliozé’, adoka cadoxa) (< "saldu" [1, T. 1, c. 260; T. 2, c. 630] ir kt. Folyónév JToma < A Aluošia, o ez az altőből származiš ik, vö. alėti ’folyni’, "futni", a ir képző -uoša, -uošia [11, p. 206]. Itt a litvanizmusok bemutatása (i) szláv uo nyelvekben való átalakulásának į (i)o törvény alkalmas lehetne a pontosításhoz ir A Felső-Dnyeper víznevének JTéma, amelyet baltizmu- [12, c. 194], snak tartanak, litván forrását. Ez lehetne maga a lie, Aluostakaip tos pet ta ir ik Villa < lie::Alwotia,: i i AN ar Aaa ni a T S IGEN aaa ka "Hé (BS IA Sa aiti Varo MSK ata TN šnektose, Tos ' A legtöbb más litván szó fonetikája és szóalkotása, amelyet erősen befolyásoltak a belarusz nyelvjárások, sokkal inkább eltávolodott a litván nyelv fonetikájától, olykor szinte felismerhetetlenné vált, és nem ritkán szabálytalanul módosult. Ezt leginkább talán a régebbi litván jövevényszavak példázzák, amelyek a litván és a belarusz nyelvjárások mai érintkezési övezetétől távolabb eső belarusz nyelvjárásokban fordulnak elő, valamint az egyes litvanizmusok, amelyek többnyire a belarusz lexika passzív rétegébe szorultak vissza. Ezt talán legjobban magának a litván jövevényszónak a különböző br. to plg. hogy a ir lituanizmusok buborék, paisyti (paisyti), pleiskūnės, skerstūvės, svirtis (svirtis, dz. svirsnia) és néhány másik jellegzetesebb, részben elfehéroroszosodott változatot vegyük figyelembe: burbulas > 6yp6yaxa, 6ypbaaxa, 6ypbasKd, 0yp0dn6Ka, 6ypbasmka, OYa50amka, 6ypoayka stb. [1, 1. 1, c. 201, 236, 237, paisyti> noicays, Odūcays, ndiūcaeays, noéavcdsays, ndacasays, ny.vcaedyo 241-243]: stb. ir [1, T. 1, c. 202; t. 4, c. 36 —37, 45, 186]; pleiskūnės > naack oni, naacKOHHI, nadeKOHHe, NACKOHI, NACKOHHe, NAGCKYHI, NAOCKAHHA, NAOCKYKbKI, NOCKaHA, NOCKAHHI, NAOCKYHb, NAOCKAHb, NAACKYHOKI, NAACKYHI, NAACKAHA, NAACKAHIHA, nAdCKYHbKI, nackani, ndckana, nacKanina stb. ir [1, T. 3, ¢. 529-530; T. 4, c. 53; 2, c. 435; 18, xapra Ne 283]; skerstuvés ckapcmyai, ckapemyas, ckapemyai, ckeapcmyaq, ckapemd, cKApcmsi, CK8Apemd, CKAPCMYHHe, cKeepmbl, cKap3uas stb. ir [1, T. 4, c. 441, 446, 471]; svirtis (emelőkar, emelő) >ceepys, ceepcys, c8ipuina, eipWHA, WBepwHA, WeipuiKA, Ceip, aceip, ayceėp, cieipnf kt. ir [1, T. 1. c. 106; T. 4, c. 386, 395, 396—397; T. 5, c. 475]; gyorspolka „őrültpolka” > 2p3yndaska [1, T. 1, c. 495]; jūdrė „len gyomnövénye”> :00psrųa, mompewya [1, T. 5, c. 540]; liūrba „stora skiedra' > mopoa, nypba, pynsda, pymbdįna [1, T. 2, c. 705; T. 4, c. 314], suktinis "toks šokis" }cionmsinb [1, T. 5, c. 62]; Salavija>waays [1, T. 5, c. 453]; šelmud >uandašno, wdiama, manamfyųs [1, T. 5, c. 452); šunauja>iuysi [1, T. 5, cc. 512] ir stb. Tehát pl. A nyelvjárásosu kban viszonylag nagy számban találhatók olyan szavak, amelyek fonetikai hangzása ar többé-kevésbé a litván szavakra emlékeztet, ir szemantikájuk pedig ar azonos vagy közel áll a megfelelő litván szavak szemantikájához. Következésképpen néhány pl. a nyelvjárásokban fel nem ismert litvanizmus fonetikája mindmáig gyakran még fel nem tárt törvényszerűségeket rejt, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen idegen szót litvanizmusként ismerjük el. Néhány ilyen kétségtelen litvanizmus fonetikája azt mutatja, hogy a kettőshangzó helyett jų egyes uo belarusz nyelvjárásokban egyszerű magánhangzó található, a, pl. 2a6d ‘szil’< lit. guoba [20, t. 3, c. 7], vö. további ir rokonait, amelyek a belarusz, valamint a lengyel nyelvjárásokban fordulnak elő, pl. br. 246, 2déina, 2déw, 2a681 [1, T. 1, c. 397: 5, c. 303], le. gab, gabina '[21, s. 788], vö. további I'anki ‘bala irlkrimoksniai’ [8,c. 55]<lie. Guobos, Guobés „ganyklos vardas’ < gūobos. Atvejy, kai tokio skolinio kamieno vietoje uo br. Snektose yra a, pasitaiko ir daugiau. Jie neretai tinka būti raktas atpažinti kai kuriems kitiems, baltizmais ir įtariamiems, br. šnektų žodžiams. Lie. uo> br. šnektose a dėsniui yra paklususios br. awmapdnaacyi "pašukos' < lie. tarm. antarūpluoštės "t.p. " [1, 1. 1, c. 82] bei nad3inxa ‘puodyné’ [18, c. 822] < lit. puodynė. A törvény alkalmazásakor lit. (i)uo>br. nyelvjárásokban (i)a valószínűleg lituanizmuir snak tekintendő lexéma 402xanm „tokia balų žolė“ bei palyginti gausūs kiti tos pačios šaknies reikšmės jos fonetiniai bei ir darybiniai perdirbiniai A A ll 30 dR —eid ih FATE a A Fe SRC E ės — 402436, AKC3/b, Aumcdanb (< ek dėl metatezės iš A0HCAAb), ANCONCANb, AHCONCHLIL, ANCONCI, ANCONCAD, ANCONCHID hs ir ir kt. [1, T. 5, c. 174, 333, 550-551]. Tai greičiausiai sudurtiniai žodžiai. LietuvisKol kas Hi šaltinis jų pagal fonetiką ir ir semantiką galėtų būti tos pačios reikšmės leksema i! Lo modžolė „tokia pelkių vaistaZolé’, plg. dar jiodSakné „miškinė sidabraZolé’. Šios fonetikos lituanizmų itt-ott előfordulnak a br. ir nyelvjárási helyekben is, továbbá asBaro menų varduose, pvz., Abasikwma ‘pvd’. [19, c. 15], továbbá vö. A604iKurybt ‘BreslauAE jos raj. falu, amelyet a helyi litvánok abuol'i'kščai ~Obuolykiciai’ néven [5, neveznek tati p. 174]; Abaqiwxi "Varanavo raj. falu’ [9, c. 12], vö. br. A6aznikmubi; Abas 8 kt pvd.’ [19, c. 15], dar plg. lie. obuolys; Edae2ani "Breslaujos raj. falu* [9, c. 911 i < ASldazani (a szókezdetről az elülsővé a válás előtt), j vö. lit. Juodžgalys ‘AnyksTag gis čių raj. falu’; Edakaani „Astravo raj. falu’ [9, c. 54]< Adaxnani, vö. litvánul. An Jiodaklonis „Trakų raj. falu’, Edaxaswel „Ašmenos raj. falu’ [9, c. 42]< ot 4 Adaknanoi, vö. plg. Eoaxaawi; Edsi „Smurgainių raj. falu’ [9, c. 91]< A0dsi, Sia vö. plg. hazugság Szavak "Anykščiai, Jonava ir stb. ker. falvak’ ir stb. ve Hasonlóképpen a diftongus is uo megváltozott į a ir egy-két br. į A nyelvjárV3 ásba bekerült latvizmus. Íme br. zapyc „a fekete gém”, ahogy az etimológusok feltételezik, származhatott er iš la. guoris „gém, guZutis” [20, T. 3, c. 66]. i A törvény, amely szerint a uo baltizmusok br. A nyelvjáráį a, sokban átalakulva A megfelel a balti–szláv közös elemek su megfelelési törvényének, teljesen egybeesik vele, vö. lit. diioti br. ir days, lie. ak guoba br. ir zaod. E két törvény teljes egybeesése, amint a példák mutatják, ténylegesen létező, azonban véleményünk szerint gi valószínűleg csupán véletlenül esik egybe. Jari A balti–szláv jį közösségek törvényként való elismerésekor a jo nyelvészek nem alkalmazzák a szláv baltizFis mams felismerésére [22, s. 265]. Iš csak a valódi br. a tő litván visszatüka rözésének törvénye. uo Fi A törvény talán később, a balti–szláv közösségben ir alakult ki: wo: už törvény a ar Önállóan, függetlenül. Kialakulásának két oka lehetett. lista Először is lie. wo>br. "a valószínűleg hangsúlytalan, pl. 2abd gūoba, 2a081 < < Fo giiobos. Később ez általánosítoa tt hangsúlyossá válhatott. ir Vannak azonban olyan esetek, is amikor az ilyen kölcsönszó ejtett szótagja csak hangsúlyos. Talán a dad magánhangzójának kiejtése szolgálhatott erre wo wa va (vö. ir ma egyes déli Litvánia nyelvjárásaiban ilyen kiejtés: dudda~dioda, ge dudna~diona, gludksnis „gluosnis”, kuddas~kuddas, SluadA ta = šlūota, vudga ~viioga „uoga“ ir kt. [23, p. 234—236; 24, p. 77, Zemél. sz. 66], frogs vö. további eseteket, amikor iš wa néhány litván eredetű ir la. dialektus a szó tövének uo kettőshangzója, pl. lie. nyelvjárások apuolūs ‘kerek’, la. apuols (< apvalas) ir stb. [25, p. ia 276; 26, p. 18; 27, p. 37]. Ebben az esetben a wa kapcsoly at félhangzójának az előtte álló Fob mássalhangzó asszimilációja miatt el kellett tűnnie (šludta > *šlata ir nyelvjárási, vö. *komló <apvynys RE ir stb.), o, jelentése „egy”, @ egybeesett volna su a baltiak ősi a (vö. §ldta brd ir lis). Ilyen ph esetben a különböző eredetű magánhana* gzók kiejtése teljesen egybeeshir etett, így a balti i a* belarusz (és más szláv) baltizmusok egységes megfelelőt adhattak, a magánhangzót itt vö. a, br. 246, le. gab<lie. *gabas<gudbas<gūobas ir br. mapaiyya ‘terliotis’ AR [Kaun.]<lie. *terlidtis ir kt. Iš itt látható, hogy a baltiak uo br.-vé válása a közvetett lehetett, és a balti nyelvjárások wa [va fokozatán keresztül mehetett végbe. Ezzel su kapcsolatban a lit. uo> br. “AD RAT gh Cee gh RG Se Eh a Se az a törvény tükrözhetné a litván. a nyelvjárások uo kettőshangzójának wa-n keresztüli fejlődési szakaszát. Bár a nyelvészek mindmáig nem ismerik el, mégis vitathatatlan tény, amely abban az időben alakulhatott ki, amikor a balti régi a" még ép volt [vö. még 3, I. köt., 228. o.]. aa Előfordulnak olyan esetek, amikor a belaruszosodott litván kölcsönszavak szótagjának wo-ja — y-jukká változik. Az ilyen baltizmusok között a legszembetűnőbb a szláv apyo. Balti eredetét általánosan elismerik [28, s. 17—18; 29, c. 90]°. E fonetika kétségtelen litván jövevényszava magában Litvánia határvidékén is megtalálható, ahol a litván. a nyelv még nem halt ki, összetett br. szót használják: awmapdnaycyi ‘paSukos’ (< litván. nyelvj. antara'pluas't'ė- "s < antarūpluoštės "t. p. " [1, T. 1, 82; 14, p. 189; 16, c. 61]. Ennek a vokalizmusnak a litván elemei: —ir br. depycms, sepycm, Aepyc ‘egres’ [16, c. 97; 30, c. 131]<lit. nyelvj. ag ruozdas. És testvér. 6yxcdana bei 6yncdaxa „cséphadarófej” [1, 1. 1, ¢. 235; Szerk. —tikri lituanizmai, atsiradę iš lietuvių kalbos A buoZšaknies szavai —buoZé, buožė, buoZélé „hegyes végű fej”. Ugyanilyen vokalizmusa van a br.-nek is. lituanizmas zjacaaxi „ebihalak [1, T. 1, c. 498], amelynek kezdetét a lit. buūožgalyliai) és br. priesaga -ki> *602 2aaexi. A litvanizmus további belaruszosodása során annak kezdeti 6-ja a felpattanó zárhangú 2 miatt (a 2aneKi miatt) a távoli regresszív asszimiláció következtében 2-vé változott, és *6dxczaaexi > *2024 2aaexi. Fokozatosan a *20xc2aaexi elhagyta a nehezen ejthető -oc2-(>-24és -46K-(>-AK-) mássalhangzó-kapcsolatokat, a tő o-ját y-ra sötétítette, és ezáltal, etimológiai kapcsolatát a lie.-vel erősen elhomályosítva, būožgalviai, a mai zymaanki alakig fejlődött. E vokalizmus másik litvanizmusa a kaywa[kmona ‘épület gabona tárolására?’ [1, T. 2, c. 480—481; 18, c. 791—797, xaprsr Ne 235, 236], amely a lie.-ből származik. klūo nas, vö. még a br.-t is. Kayuiwua "házak és rét közötti hely’ [8, c. 118]<lie. kluonienc ‘kaszálón a csűr mellett’. Valószínűleg litvánizmusok a cmyainda, cmaainda ‘ami elbújik valahová, ami összehúzódik’ is (pl. Cmyainoa —xmo xo003a cmyaiywsica; , I 23ma cmyainoa nawiac Yy Azados; Hawad cmyainoa (macskáról) [1, 1. 4, c. 613). Ax met cmaainoa 2ap Gaedmai; Cmaninda npenuaa, xydsiswa makda) [V. Baj.], fonetikájukban a lie. uo>br. y (és a) törvényt rejtve. Mindkét szó, amint képzésükből látható, összetett. Első tagjaik a cmyair és cmaa-, második tagjuk pedig mindkettőnek —AiKdd A lie. uo virtimo br. šnektose y (ir @) dėsnius, pirmuosius jų dėmenis yra pa mato kildinti iš vienos, iš *emyoašaknies. Litván fonetikai és szemantikai forrása a stuolys ‘stuobrys’ (‘fatönk- ’) lenne (utóbbi semleges jelentése a jövevényszóban metaforizálódott). A fonetikailag eltérő, egyértelmű cmy4ir és cmaavariantų létezése a szomszédos br. šnektose arra utalna, hogy mindkettőt nem ugyanabban az időben kölcsönözhették. A szóban forgó lexémák második tagja —Aida valószínűleg teljes egészében litván, vö. linda "kas kur lindi'. Hasonló fonetikájú a cmyma ‘stuomuo, stotas, figira’ litvanizmus is (pl. 00 wonky y3ay. Hi xapacmed, Ki cmymor) [2, c. 463; 4, p. 195]. Az ő litván * A közelmúltban a belarusz etimológusok kétségbe vonják az apyd litván eredetét. A gyanút nem ritka járulékos 2 (2apyd) és a régi br. fogja felkelteni. a nyelvben előforduló opyd. Ezért az apy-t összehasonlítják az s ru-val. opyonuya „fegyverraktár- ”, miközben azt találgatják: „yi we opyduū“ [20, 1. 1,c. 152]. Valójában hozzáadandó 2 vagy a szó eleji o az a helyett Maga a br. a litvanizmus körüli nyelvjárások kiegészítő dolgai És e két sajátosság egyáltalán nem cáfolja litván eredetét. a Bde oF setų J a GE A A i ezeknek ia Pra | TI TY + Te Hr Aa ree WS rs Tara ara Lar, PN EBC a ed fa Shi i anas altinis yra stuomkamieno Žodis, plg. stuomud. Tačiau cmyma galūnė rodo, jog 20 ai pradžią galėjo duoti lie. ir tarminė forma *stuoma, plg. még tolva „stuomuo”. Ra Lit. uo>br. y engedetlen helynevek ir vannak I'y6in „kis erdő Varanavo járás, helyi E A litvánul nevezik Guobynas’; Ty6inaxens "út az erdőn keresztül Varanavo járás, rn 3 je a helyi litvánok Guobynakelisnek nevezik’ [17], IOdaituaiūš "Breslaujos járás. falu" Uri 9, c. 78)]<lie. Juoddičiai ‘uo.’, szintén I'ybeiixi "Lidai jár. (BTSR) falu' its [9, c. 69]< mel. Guobeikiai. i Mel. uo>sl. y engedelmeskedtek ir néhány régi szláv dokumentum litván helynevei, pl. Bincynor ra < Vyžuonos, Opulie< Apuėlė, Illasmyna< Šaltuona, FOoku Kas BL uodkys ir kt. [3, t. 1, p. 229; 22, s. 2657". Shr mei Taisyklė, pagal kurią lietuviško žodžio uo baltarusių šnektose atliepimas y, yra visiškai FE : analogiškas tokių lietuvių ir ir baltarusių bendrybių fonetikai, kaip liet. duobti: br. a dy6iya ‘duobta valtis’, liet. liobas: br. ay6 „karna”, lit. kéreg „sluogsnis- ”: por. ge yeok „gyvatės iSnara”, lit. kikötő: por. eycye kt. ir és a fonetikában az ilyen balti kölį "Aa ių iš belarusz, mint litván. föld. csokrok<nir yx stb. [31, p. 190), la. bjoda "tál" < Waitt Gmioda, ház ‘gondolat’< dyma, skop “SykStus’< cxyn kt. ir Li A vokalizmus kölcsönös megfelelése a balti és szláv ir nyelvekben K. Būga szerint korábban y történt XI a. [3, t. 3, p. 497]. ss zöldek A fehérorosz nyelvjárásokban használt jų litván jövevényszavak, amint azt a vokalizmus mutatja, BS ik a kölcsönzés után még egy ideig változatlair nok maradnak, ami egyértelműen lehetővé teszi a forrás felismerését. Később, a testvérhez csatlakozva. a nyelv fonetikai rendszerei, elkezdik elveszíteni azokat a litvánokat a br. el , mo számára kényelmetlen vokálelemeket a nyelv számára, br. fordítja őket a dialektusok számára kényelmesebbek Fá hangokkal. Mindenekelőtt ebben az esetben szűkül a lit. a (egy a ir kettőshangzir ókban) átalakul o. Eg maga is megváltozott lie. kettőshangzó uo. Amint a példák mutatják, a jövevényszavakban három belarusz ak magánhansu gzóval helyettesítődött. A változatlwo an csak a legszélső területeken maradt fennLer” nése su Litvánia a belaruszul beszélő helyeken, ahol még beszélnek litvánul ir Lid ovz., 303 dpyod <ardodas Apso, Gervėčių ir szomszédos környéke), máshol egyenletesen vetett. Kölcsönszavakban, kölcsönzöttekben po XVI. sz., lit. uo felborult 0 (pl. dkdma akūotas < taka kt.), a XIII. ir században előforduló a. jövevényszavak uo valószínűleg a litvánon keresztül. a ya nyelvjárási fokozatot kiEla irtęs a (pl. 2a6< szilfák stb.). ir Ez utóbbi törvényt a balti–szláv közösségek uo-törvéni i. su yével való véletlen egybeesése miatt: a (pl. toga: A200d) a nyelvészek mindeddig nem ismerték el, azonban, amint Et a példák mutatják, objektíve létező. az a. előtt kölcsönzött XI kölcsönszuo avaké kifordult y (pl. apyo aruodas). < Ez a törvény ši teljesen egybeesik egyes su litván. ir la. szláv iš kölcsönszavakéval. nyelvek fonetikája (vö. litván Aw földrajzi csúcsok ‘csúcsok’ <br. nyx „t.p.“, la. gondolat „gondolat” <szl. oyma ir stb.) valamint désiu, su amely a LG balti–szláv közös fonetikára jellemző (vö. lit. lūobas: szláv Ay6 kt. ). ir Cel A feltárt litvánosítási vokalizmus törvényszerűségei véleményünk szerint meglehetősen megRa | bízható kulcsot jelentenek e fonetikai kölcsönzések további kereséséhez a belarusz nyelvjárásokban. J a amni—— ——————————>—————-———————————— —-—— -m—— ———— —— ——-———= = —Hr———“-=—— ris = ‘ ? A régi szláv dokumentumokban feljegyzett, Mindaugas korabeli vár neve Bopoyma [3,t. 1, 3 ek p. 131-136] arra utalna, hogy a valódi jo litván forma a következő lehetett * Varuota (lit. a>szl. o, a uo oh i kettőshangzó itt még ép, csak valószínűleg a litvánul gyengén tudó korabeli krónikások miatt így to írták le ezt a setas yim J | Se RR Tr SES S NOK eR A S a. aN gl o Se Re A Sh Se Ro © 5. TPHHABELIKEHE, IO. MAUKEBHY SEs # wy © HEKOTOPBIE ®OHETWYECKHE OCOBEHHOCTH JHMTYAHH3MOB So 4 EE = Jas pi BESIGEYCCENY FOBOPAX =: ii Jn < is m a i fa Pesiome Gog pe ios yi Jlnryanun3MeI GETOPYCCKHX FOBOPOB B Hayase 3aMMCTBOBAHHS HE IMONBEPraroTCH BIMAHMK Genopycckoii GOHETHKH, YTO MO3BOJISCT CpaBHHTeJIbHO JIeTKO YCTAHOBHTL HX HCTO4KHHK, HAMP 2dkmp ‘MepemHSs 4acTb camel’ <mMT. szeméremcsontok ‘TX. ayn ‘xyua Xsopocta’ <mr. ldužas ‘TX (Manskyrs: Mrsamasckoro p-#a JIutCCP). IlpacnocaGjinBascb K Geropycckoll OHETHHECKO CHCTeMe, TaKHe 3aMMCTBOBAHHS MOCTENEHHO TEPSIOT Te IEMEHTHI JIMTOBCKOTO BOKATH3IMA, K TOpBIe OTCYTCTBYIOT B GEJIOPYCCKOM f3bIKe, TAKHM H 0Gpa3oM CIABSHH3IHPYIOTCH. CiaBsHA3APO Banne Gojiee OHeBHJIHO B CYKEHNH THTOBCKOTO MONDATTORTA @ H [IEPBOTO KOMIIOHEHTA IH(TOHTO KOTODBIM SBJISETCS TOT MOHOGTOHT, H B MPEBPALICHHH ero B MOHODTOHT 0, HAND. , 20XMbl < JH ; gūktos, kdūpauka "teBuna" < T. bal *“TX. )，a09c < AT. ldužas, 60MO13 "MpbnuŲ < JIAT. ba blys "nio60e yronugenne", WKIAEHOQ < RT. skilandis, x hímnemű főnév CraBsHw3HpoBaHHIO IIOJŲJĮaeTCHX H OC TabHON BOKAIIH3M JIKTYaHH3MOB. Megjegyzendő, hogy litván. JMAOTOKHT 40 B 32BHCHMOCTH OT BpeMeHI 3AHMCTBOBAHHA YIIOJIOČ/ISETCH TpeM GejiOpycCKHM TJIacHbIM. B 32HMCTBOBAHHSAX H3 JIHTOBCKOT no3jmee XVI B. OH npeBpaTHJICA B MOHOOTOKHT 0, HaINIp., akdma "ocTs' < nar. akilotas „TX. " H Ap A Įlannuoe npespaureme HMeeT MeCTO H B HANIH JHH, HAIIp. : Edaxcems ‘nazpanne ropkx B Bpac/taB ckoM p-He BCCP' <r. Csernozjom ‘rx.’ H ap. B 3aHMCTBOBAHHAX no3auee XIII B. THTOBCKH nnĖTOHT uo TIpeBpaTHJICHA B @, H 3TO CIyYaliHO COBITAJIO C 3AKOHOM, XApaKTEPHIM IIA Barro CHABSHCKHX OoOnocTeit, cp. : 246 “WibM' < JT. gilobas Hi Gp. dayb: IAT. diioti. B Goxee paHHR NHTYaHH3MAX THT. JHGTOHT 40 MPEBPATHICA B J, YTO COBIANO C ABYMS HIBECTHLIMH 3aKOHAMH mepBblii #3 KOTOPBIX XapaxkTepeH MIs NpeBHEHINHX CJIABAHCKHX 3aHMCTBOBaHHH B BGanTuiickm s3sIKax (cp. 671p. apyd 3aKkpoM’ < Jiur. ardodas ‘rx’. H Gp. nyx > NAT. KeM. puokar), BTOPOit — It | npeBHeiurzX GajiTO-CifaBxHCKHX OGnIHoCcTeii (Vö. eure Gnp. ay6 ‘neko’: nat. liobas "Tx. " ). i ViccnegyeMbie B CTaThe 3aKOHOMEPHOCTH TPHCITOCOG/IEHHA JIHTOBCKOTO BOKAJIH3MA K A görög nyelv fonetikai rendszerében ezek a következőképpen jelennek meg, mint HAM MPEACTABIAETCH, JACTYKHBAIOLIMM [10BCPH: KTIOMOM [UTS TA TbHEHIIIX TOHCKOB JIHTOBCKHX 3AMMCTBOBAHMI B Ge/TOPYCCKHX roBOpax. + E. GRINAVECKIENE, J. MACKIEVITSCH Eng Tat ke zw ZUR FONETIKOS KAI KURIŲ LIETUANIZMŲ IM BALTARUSIŲ Ši ; Te Fs ig a +E X 4 A Santrauka HE a Te HE Ma vorliegenden Im Arti a belorusz ¢l nyelvűeket vizsgálja Lituanismen mit den Wurzel o(é) lala) |y(10), die aus den litauischen Wortern mit Waurzel (i)uo entstanden sind. EAE hn A Cl L ek a lesu Bro CFL po Shee Ni } Lae, od BS Ce Mia tain Ea 4. Crioysix Gertapyckix raBopax rrašHo4Ka-32X0JHsH Benapyci i xe marpaniusa. Mincx, © 1979 1986. T. 1-5. 2. Cusmxosia T. d. Cnošuix rpomserckaii Bodnacui. Mirck, 1983. en 3. Būga K. Válogatott írások. V., 1958—1961. T. 1-3. as L 4. Grinaveckienė E. A litván eredetű lexika Litvánia peremvidéki fehérorosz nyelvjárásaiban || A litván nyelv speciális lexikája. V., 1983. P. 182—204. 4 5. Grinaveckienė E. Néhány Az apsoi nyelvjárás jellegzetesebb sajátosságai // Litvánia SZSZK Tudományos A e akadémia munkái, A sorozat, 2(9). V., 1960. P. 173—191. : “2g Jūodelėnai nyelvjárásának (Ey naiusi, Breslaujos raj. BTSR) 1977 m. az expedíció feljegyzései, amelyek E. Gr Naveckienėnél vannak. A fas Akmenynė nyelvjárásának (Šalčininkų raj. LTSR) 1982 m. meglévő expedíciós feljegyzések E, Grinavecki Hs Be ng eR a) Fay 7 „TE “IS. REE ii Ms aa SEL ER TEA írek | . ar : . Ro A A m» (ati ai ai VRS a Ika 8. Mikpatamamimis Benapyci. Miuck, 1974. CRA Wey io er 9. Bipsiaa M. B., Bamarac A. IL Jlitoyckis snementsr ¥ Bemapyckaii amamactemmsi. Mimex, 1968. ira 10. Lietuvos TSR upių ir ežerų vardynas. V., 1963. „ta; 11. Vanagas A. A Litván SZSZK hidronimáinak képzése. V., 1970. a a 12. Tonopos B. H., Tpyčasues O. H. A Felső-Dnyeper-medence hidronimáinak diakrón elemzése. M., 1962. Függelék 13. Ipunasenxene E. Ū., Kosamuyx H. II., Maukesuų IO. ®., PoManosuų E. M. Cesepoa jamanHbie GernopyccKHe TOBODpbI JTMTOBCKOro TorpaHH4bd //Banro-crnassHckuit cOOpHEK. VE a M., 1972. C. 377-393. HE 14. I'punaseuxene D., Maukesus IO. O., Pomanosus E. M., Yebepyk E. HU. buirosas jexcuxa ies JIATOBCKOrO MPOMCXOXKIEHHS B 3amamHo# Bemopyccum //Lietuvių terminologija. V., 1975. O. 163–195. ri ihe 15. Zdancewicz T. Litván szókészleti elemek a Sejn környéki lengyel nyelvjárásokban //Lingua Pos-WC sl naniensis. Poznań, 1960. 8. köt. 333–352. o. 5% és 16. Jlaysrore KO. A baptizmusszavak szótára a szláv nyelvekben. JI., 1982. $i 17. Ősi Smilginiy nyelvjárások (Crapsie CMijtsrigi, Varanavo raj. BTSR) 1973 m. expedíció di És E. Grinaveckienė feljegyzései. his 5 in 18. ĮlsianekrajiariuHbi atiac Gernapyckait Mossi. Minck, 1963. AEE ARR AS leis TAR 19. Bipsaa M. B. Beapyckas anTpananiMis. Misck, 1969. yy: r 20. DrbiMajstarišHbIi CJIOVHIK Oenapyckai Mosel. Mincx, 1978–1985. 1–3. kötet. 21. o. ) Stownik języka polskiego ulozony pod redakcja Jana Karlowicza, Adama Krynskiego, Wiai t dystawa Niedžwiedžkiego. Warszawa, 1900. 1. kötet. mint 22. Skardžius P. Russisch- -weissrussisches asxno (maarjio) und litauisches duoklė || Lingua Pose Saša naniensis. Poznan, 7. köt. 265—270. o. ai 25. A litván nyelv szótára. V. 1968. 1. köt. —a Sr Fp jin als Lor 42. ‘Ve. dads Lt Re vay Lots snapo Sd ias, [Rize R 26. Endzelynas J. A balti nyelvek hangjai és formái. V., 1957, SRY 27. Jonaitytė A. A palatvėsi nyugati aukštaitiszi nyelvjárás szabálytalan fonetikájának szavai és eredetük // A lexika kutatásai. V., 1972. 31–4. o. Ras: 28. Fraenkel E. Litván etimológiai szótár. Heidelberg-Gottingen, 1955 —1962. tais, dacmep 29. M. Az orosz nyelv etimológiai szótára. M., 1964. T. 1. XI PRE. 30. Marapeisasl UIA CIOYHIKA MiHCKa-MajamledaHckix rasopax. Minck, 1974. = Th bea 31. Grinaveckis V. A žemaičiai nyelvjárások története (Fonetika). V., 1973. GS [a ii Cie AER RR Sci Ee SR oe Teal ly RR Cae ES Alo At Te SSS BE Se Cat Gl Sie Sn EFS Rp SRA SR si A a a SE SE A RE RA RE LOTR SE BEE el i IE EN RE Re Re De sr iF a ih ta pe Sm Ne BE aR es Le et BE te aR Te Ez aa i I a ear eae T Ean Wii a Se RR LE OV 3 he = J ge V tae San aa lita Ci ent ai ARE rai Otaka“! =n0 TE are se |. Taika iai a a RSE TS ua ska k Šių ia i E ia a ak Shee SCE a J oi: iia SRL x FF IER Br la SRR dh Sos Cc LE LT Ee ss Ra ni OS LSA op Ta LN A eR. Sd SA i ER Ara SE RE a RE A RRS ET hE Re Eh rai