Žemaičių žodžiai „prýšininkė“, „prýšinė“

veizėti ige „nézni”: weyziek kniga ŠP ₂₄; weyziedams ant jo jaunistes Iš 367₁₂; ŠP 40₂₁. verčia fn. „értékbecslés”: atrāda werczia AD 321₁₂; werczia dūdame TPS 445₉. vienatėjis mn. „egyetlen”: jymk samu sawa winatėjey Iš 336₂₃; samay tawa wina-tiejey Iš 337₅. vylius fn. „csalás”: par willu sawa dukrawezdia prazūwa Iš 399₃₁; Iš 399₂₇. visius fn. „nemzetség, utódok”: tawa wisius pryligs anas Iš 336₉; Iš 355₂. visuotimas mn. „1) általános, 2) egyszerű”: 1) pagal wysotymos žynios ŠP 32₁₈; pažynty (...) wysōtyma apgymyma kalbos TPS 448₁; 2) palykes tyktay žmones wysoty mius Iš 388₁₀. žavinti ige „ölni, megölni”: karaluka žawijnty norieja ŠP 58₁₂. žyminimas fn. „jelentés, értelem”: niejokia neturentys žimyn y ma DŽ 130₁₆. žmonystė fn. „emberiség”: pritelus žmonistes AD 309₁₃. žvėti ige „halászni, fogni”: žada muny žwity marga lidekele DŽ 96₁₁. žvynas mn. „pikkelyekkel benőtt”?: turieja apsiausta kaypo žwina žuwis: waria apautay ant koju; waria szalmas ant galwos yr skyda waria ant pecziu Iš 367₂. Albina Auksoriūtė ZEMAIȚI SZAVAK: PRYŠININKĖ, PRYŠINĖ A žemaičių lakóház, a tanya helyiségeinek egyik elnevezése a pryšininkė. A žemaičių nyelvjárásban e szóval rokon más elnevezések is használatosak: pryšinė, pryšininkė, pryšininkis. A pryšininkė szó már S. Daukantas írásaiból ismert. A žemaičių házakról szólva ezt jegyzi meg: „A harmadik [ajtó] a pryšininkėbe nyílt, a pryš szóból, mivel a ház ajtaja előtt volt, DB 23.” S. Daukantas nem említi, mi volt e helyiség rendeltetése. Manapság az északi és nyugati žemaičių nyelvjárásban a pryšininkė az idősek lakóhelyiségét jelenti: Išėjo (išėjo) an karšenes į pryšininkę Brs. Parves marčia, mes kelsmos į pryšininkę Šv (LKŽ X 698). Az északi žemaičiai e helyiséget még pryšininke néven is említik. A „Lietuvių kalbos žodynas” az ilyen szó pryšininkė jelentésének magyarázatához még ezt is hozzáteszi: „... vagy kialakított szalon” (X 698). A žemaitiai nyelvjárásban a pryšininkė szónak nincs „szalon” jelentése, vagy ez a jelentés csak nagyon ritkán fordul elő. Ez a jelentés M. Valančius írásaiban sem szerepel, aki használta ezt a szót. Ezt K. Būga is megjegyzi: „Az északnyugati žemaitiaiak pryšininkė... nem felel meg a mi szalonunknak” II 48. S. Daukantas a vendégszoba következő elnevezéseit említi: trobos, svetlyčė, alkierius, svečio troba. A žemaitiaiak ma a nappalit gerąja troba, didžiąja troba néven nevezik, vagy ugyanazzal a szóval, mint az egész házat – troba: Az egész család összegyűlt, hogy a vendéggel beszélgessen a jó szobában TI (LKŽ III 243). Menjünk a nagy szobába, a konyhában kényelmetlen vendégeket tartani Šll. Mosd fel a szobát, holnap talán vendégek jönnek Kltn. A vendégszobát hasonló szóval, priešinė, a seklyčia, sveklyčia, svetlyčia mellett a déli aukštaičiai nevezik így: Į priešinę prašyk svečius Srj (LKŽ X 696). Suskabin am ir einam priešinėn šokt DrskŽ 283. Az északi és nyugati žemaičių pryšininkei rokon- 225 rok elnevezését az idősek lakóhelyiségének, a pryšinė szót a déli žemaičiai használják: Šinus marčia parsivedė – mas pryšinėl[e] gyvenam Grd (LKŽ X 696). Azonos jelentésben a priešininkas szót a nem žemaitis író, Vaižgantas műveiben is használja: Sau gi išsiimsigs iš sūnaus gerą išimtinę ir ponų sau gyvenigs priešinin ke LKŽ X 698. A. Juška is felveszi ezt a szót a szótárába: „A ház másik végét priešininkasnak hívják, ahol a cselédség lakik.” Itt már más jelentésről van szó: „cselédszoba, a cselédség helyisége”. Az északi és nyugati žemaičiai számára a pryšininkis szó is ismert „mellékhelyiség, előtér” jelentésben. Külön megemlítünk még két, az aukštaičiai nyelvjárásban használatos elnevezést: priešinė, priešinė. A Lietuvių kalbos žodyne a priešinė szó egyik megadott jelentése: „ház, tanya” X 695. A „Tautoje ir žodyje” című kiadványban K. Būga közzétett egy, A. Kosarzevskio kézirataiban talált, ismeretlen dialektológustól származó žemaičių–litván szólistát. Egyik sora így szól: „Priešinė – gryčia”. Ha ez žemaičių szó, akkor pryšinė, nem priešinė alakban kellene szerepelnie. K. Būga e listára támaszkodva a „Kalboje ir senovėje” című művében azt állítja: „A žemaičių priešinė ugyanaz, mint az aukštaičiai gryčia és pirkia” II 48. Innen került a „Lietuvių kalbos žodynėbe” a korábban említett priešinės jelentés. K. Būga semmiképpen sem gondolta ezt. Azt a kérdést vetette fel, vajon jelentheti-e a priešinė a vendégszobát, amelyet egy kritikus idegen szóként Vaižgantas írásaiban a priešinė szóval helyettesített. A Valkininkai-ban használt priešiniai dantės kifejezés „arra utal, hogy a priešinė inkább »передняя« [előszoba], mintsem vendégszoba” – írja K. Būga (II 49). Egyetlen nyelvjárásban sem nevezik ezzel a szóval a házat, tanyát. Nem kétséges, hogy a priešinė egy helyiség neve. A „priešinė – gryčia” megfeleltetés nem azt jelenti, hogy két lakóház-elnevezést állítanak párhuzamba. A litván nyelvjárásokban a gryčia, troba, pirkia szavak nemcsak a parasztok lakóházát jelölik, hanem annak legfontosabb helyiségeit is. Íme K. Būga egy további állítása: „A šlajus [lakóház] részei a következők: 1) gryčia = žem. troba, 2) seklyčia = žem. pryšininkė [e megfeleltetésben K. Būga ugyanabban a „Kalboje ir senovėje” című műben kételkedik], 3) pringis = žem. preimenė” (K. Būga. Rinktiniai raštai. V., 1959. T. 2. P. 316–317). Mit jelent az aukštaičiai priešinė? Mint említettük, a déli aukštaičiai körében ez a pirkia jobbik végének, a vendégszobának az elnevezése. Ezenkívül egyes déli aukštaičiai és kaunasi nyugati aukštaičiai számára ez a szó (a kaunasiaknak a priešinė is) „előteret és tárolóhelyiséget, kamrát” jelent, például: Priešinėj durys atdaros, ir varo vėjas Krok. Ko stovi priešinėje, eik į pirkį! Ig. Išneškit kopūstus in priešinę, ba jau inrūgo Al. Šiuosmet menkos bulvės – nė pusė priešinės nepripylėm Vv (LKŽ X 696). És még két rokon szó: az priešnė „mellékhelyiség” szót Alvite településen a gõnkos elnevezés mellett használják, Kairiai településen pedig ismert a priešinšys szó „előszoba” jelentésben (LKA 39, 40). Gražina Smalinskienė A TEI ALAKJAI A žemait nyelvjárásokban (Tryškiai, Eigirdžiai, Raudėnai, Papilė, Akmenė, Kelmė, Užventis, Pavandenė, Šauké­nai, Padubysys, Pašilė, Vaiguva) a tei „ez/az” alakot jegyezték fel (mutató névmás, amely mondatrészeket vagy mondatokat is összekapcsolhat). Pl.: tėi 226