Žemaičių žodžiai „prýšininkė“, „prýšinė“

žiūrėti, veiksmažodis „Žiūrėti“: weyziek kniga SP ,,; weyziedams ant jo jaunistes Iš 367,,: SP 40,,. verčia daiktavardį. „įvertinimas“: atrada werczia AD 321,,; werczia diidame TPS 4454. vienatėjis, būdvardis „vienintelis“: jymk sunu sawa winatiejy sunuy tawa Iš 3364; winatiejuy Iš 337. vylius, daiktavardis „apgavystė“: par wilu sawa dukrawedzia prazuwa visius daiktavardžiIš 399; Iš 399,,. us. „nemzetség, utódok”: tawa wisius pryligs anas Iš 3364; Iš 355,. visuotimas mn. ,,1) visuotinas, 2) paprastas”: 1) pagal wysotymos žynios SP 32,4: pažynty (...) wysétyma apgymyma kalbos TPS 448,; 2) palykes tyktay žmones wysotymius 13 388,,. žavinti ige. „Megölni, elpusztítani”: karaluka žawyjnty noriėja SP 58,4. žyminimas fn. „jelentés, értelem“: semmiféle ismertetőjellel nem DZ 130,,. rendelkező emberiség, főnév. „emberiség“: az emberiség AD 309,4. fényének terjesztése, ige. „Halászni, fogni“: azt ígéri nekem, hogy tarka halacskát fog halászni DZ 96,,. pikkelyes, melléknév. „pikkelyekkel benőtt“? : pikkelyes halhoz hasonlóan fel van öltözve: bőrből készült lábbeli a lábakon; waria szalmas ant yr galwos skyda waria ant pecziu Iš 367,. Albina Auksoriūtė A ŽEMAITISZAVAK PRYŠININKĖ, PRYŠINĖ iš Egyike a žemaitis lakóház, a — tanya helyiségei elnevezései- — nek a pryšininkė. A žemaitis nyelvjárásban e szóval ir rokon további elnevezéseket használnak: pryšinė, pryšninkė, pryšininkis. A pryšininkė szó már ismert iš S. Daukantas írásaiból. A žemaičiaiak házairól beszámolva megjegyzi: a harmadik „O [ajtó] į pryšininkė, nu a pryš szóból, mivel a ház ajtaja előtt volt DB 23“. Daukantas nem említi, mi volt ennek a S. helyiségnek a rendeltetése. A ir északnyugat-zsémáji nyelvjárásban a pryšininkė ma a ház idősek számára való lakóhelyiségét jelenti: Elment (elment) an az öregek pry§inink e¢ Brs. Menyet hozunk, mi felállítjuk a pryšininkį ė-t Šv (LKŽ X 698). Az északi žemaičiai ezt a helyiséget még pryšninkének is nevezik. A „Lietuvių kalbos žodynas”-- ban az ilyen pryšininkė szó jelentésének magyarázatához „... ar még hozzáfűzték: kialakított szoba“ (X 698). A žemaičiai nyelvjárásban a pryšininkė szónak nincs „seklyčia” jelentése, vagy ez nagyon ritkán előforduló jelentés. Ilyen jelentés nincs ir šį a szót használó M. Valančius írásaiban. Ezt megjegyzi ir K. Būga: „Az északnyugat-žemaitiai pryšinink- ... ėje nem felel meg a mi seklyčánknak“ II 48. S. Daukantas a vendégek helyiségének a következő elnevezéseit említi: trobos, svetlyčė, alkierius, svečio troba. A žemaitiai ma a vendégszobát gerėja troba, didžioji tréba néven, vagy ugyanazzal a szóval nevezik, mint az egész házat, ir troba: — Az egész család összegyűlt, su hogy a vendégszoį bában ją beszélgessen TI (LKŽ III 243). A nagy į szobát söpörd ki, a konyhában kellemetlen vendégeket tartaniti SI. Mosd fel a szobát, holnap talán vendégek jönnek Kltn. A vendégszobát hasonló szóval, a sekljcios, sveklicios, svetlycios mellett, a déli aukštaitisok priešinė néven Į nevezik: priešinę prasvk svečius Srj (LKZ X 696). Összekapair szkodunk, megyünk a priešinėbe táncolni DrskZ Az 283. északnyugir at-zemaitiai pryšininkei rokonságb225 an álló, a lakóhelyet jelentő pryšinė szót a déli zemaitiaiak használják: A fiú hazahozta a menyét, a — pryšinėben lakunk Grd (LKŽ X 696). Ugyanilyen jelentésben használja a priešininkas szót a zemaitiai ir ne író, Vaižgantas műveiben is: A maga gi számára iš kivenné a fia jó kiházasítáir si részét, s úri módon élne a priešininkában LKŽ X 698. Ezt a szót szótárában A. Juška is közli: „A ház másik végét priešininkasnak nevezik, ahol a család lakik” Ez már más jelentés — „a béresek szobája, családi”. Az ir északnyugati žemaičiai nyelvjárásban még ismert a pryšininkis szó „előszoba, előtér”. Külön megemlítünk még néhány, a felvidéki nyelvjárásban használt elnevezést: priešinė, priešinė. A Lietuvių kalbos žodyne a priešinė szó egyik megadott jelentése — „ház, lakóház” X 695. A „Tautoje ir žodyje” című kiadványban K. Būga közölte az A. Kosarzevszkij kézirataiban talált, ismeretlen dialektológustól származó žemaitė–litván szójegyzéket. Ennek egyik sora így szól: „Priešinė —gryčia“. Ha ez egy žemaitis szó, akkor pryšinė-nek kell lennie, nem priešinė-nek. K. Būga e jegyzékre támaszkodva a „Kalboje ir senovėje” című művében ezt állítja: „A žemaitis priešinė ugyanaz, mint a aukštaitis gryčia és pirkia” II 48. Innen került a „Lietuvių kalbos žodynas”-ba a korábban említett priešinė-jelentés. K. Būga semmiképpen sem gondolta így. Azt a kérdést vetette fel, hogy jelentheti-e a priešinė a sekI)čiát, amelyet egy kritikus Vaižgantas írásaiban idegen szóként a priešinė szóval helyettesített. Valkininkuose használják a priešiniai dantes kifejezést, „ami azt mutatja, hogy a priešinė inkább «riepejmsa» [priemenė], mint seklyčia lesz” — írja K. Būga (II 49). Egyetlen nyelvjárásban sem nevezik ezzel a szóval a házat vagy a lakóházat. Hogy a priešinė egy helyiség elnevezése, ahhoz nem fér kétség. A „priešinė—gryčia” szembeállítás nem jelenti azt, hogy egy lakóház két megnevezését állítják szembe. A litván nyelvjárásokban a gryčid, troba, pirkia szavakkal nemcsak a parasztok lakóházait, hanem azok legfontosabb helyiségeit is nevezik. Íme K. Būga egy másik állítása: „A šlūjaus [lakóház] részei a következők: 1) gryčia = žem. troba, 2) seklyčia = žem. pryšininkė [ennek a megfelelésnek a kapcsán K. Būga ugyanabban, a „Kalba ir senovė” című műben kételyeit fejezi ki], 3) pringis = žem. preimené* (K. Būga. Rinktiniai raštai. V., 1959. T. 2. P. 316—317). Mit jelent a felvidéki priešinė? Amint említettük, a dél-felvidéki litvánoknál ez a pirkia jó végének, a vendégszobának az elnevezése. Ezenkívül néhány déli aukštaitis és nyugati kauniškių aukštaitis számára ez a szó (a kauniškių számára a priešinė is) „előszoba és helyiség, ahol valamit el lehet helyezni, kamra”, pl. : A priešinėben nyitva az ajtó, és fúj be a szél Krok. Miért állsz a priešinėben, menj a pirkiába! 1g. Vigyétek ki a káposztát a priešinėbe, mert már megsavanyodott Al. Idén gyenge a krumpli — még a priešinė felét sem töltöttük meg Vv (LKZ X 696). És még néhány rokon szó: a priėšnė „előcsarnok” szót Alvitasban néha a gėnkos megnevezés mellett használják, Kairiuose pedig ismert a priefinys „előszoba” szó (LKA 39, 40). Gražina Smalinskienė A TEI FORMA KÉRDÉSÉHEZ A žemaitis nyelvjárásokban (Tryškiai, EigitdZiai, Raudėnai, Papilė, Akmčnė, Kelmė, Ūžventis, Pavandenė, Saukénai, Padubysys, Pašilė, Vaiguva) feljegyezték a tei „az” formát (mutató névmás, amely mondatrészeket vagy mondatokat is összekapcsolhat). Például: 1'2i 226