S. Stanevičiaus raštų lietuviškoji leksika (minint S. Stanevičiaus gimimo 190 metų sukaktį)

LIETUVIŲ LEKSIKOS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIX (1991) PROGINIAI STRAIPSNIAI, LINGVISTINĖS PASTABOS S. Stanevičius írásainak litván szókincse S. Stanevičius születésének 190. évfordulója alkalmából S. Stanevičius (1799—1848) hagyatékának legjelentősebb része — szépirodalmi munkássága — nem terjedelmes. Hat meséből és a „Samogiták dicsősége” (1823) című ódából áll. Az író leginkább meséivel vált híressé; klasszikusként ezek révén került be a litván irodalomba. 150 litván népdalt gyűjtött össze, közülük a 30 legszebbet a „Samogita dalok” (1829) című gyűjteményben jelentette meg. Ezenkívül kiadta e dalok dallamainak gyűjteményét is, „Szamogit dallamok jegyzéke” (1833) címmel. 1823-ban S. Stanevičius kiadott két füzetet, amelyek M. Daukša „Postillájából” vett részleteket, valamint annak előszavát tartalmazták; 1829-ben pedig az 1737-es névtelen nyelvtant adta ki „Rövid útmutató a litván, vagyis szamogit nyelvhez” címmel, amelynek előszavában áttekintette a litván írásbeliséget. Történeti munkái közül csupán egy maradt fenn: „A litván mitológia magyarázata” (nem jelent meg nyomtatásban). 1823-ban megjelent S. Stanevičius két fordítása: T. Brandenburg „Az izlandi zuzmóból készült ételről” és Š. F. Lomon „Szent történet” című könyvecskéje. T. Brandenburg — az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja és mogiljovi gyógyszerész — „Az izlandi zuzmóból készült ételről” című könyvecskéjét lengyelre fordították, S. Stanevičius pedig a lengyel fordításból ültette át litvánra. A „Szent történetet” latinból fordította. Ez a zsidó nép bibliai története, amelyet a párizsi egyetem professzora, Š. F. Lomon írt. S. Stanevičius déli szamogita volt, ezért műveit is szamogit nyelvjárásban írta. Írásaiban következetesen megőrizte a szamogit nyelvjárás fő jellegzetességeit. A kettőshangzókat uo, ie S. Stanevičius hosszú magánhangzókkal ū, y helyettesíti, például: ūdega „farok”, jūda „fekete”, tisa „igazság”, žimelý „északi szél”. (S. Stanevičius az ū hangot u betűvel jelölte, az y hangot pedig i betűvel.) A č, dž helyett az ősi rövid a előtt t, d szerepel, például: pauksztey „madarak”, pauksztems „madaraknak”, skardeys „meredekek”, medey „fák”. A hosszú magánhangzók, o, ė a szó tövében és a hangsúlyos végződésben kettőshangzóvá alakulnak, és uo, ie formában jelennek meg, például: pabėgti „elmenekülni”, uriedas „urėdas”, regies „látni fogja”, ragotynes „szarvaskürtök”, prota „ész” (S. Stanevičius az uo hangot o betűvel jelölte.) S. Stanevičius írásaiban a Litván Nagyfejedelemségben a 19. század első felében használatos hagyományos litván helyesírást alkalmazza. Jelölte az l keménységét (ł), az š és č hangokat két betűvel írta (sz és cz), a ž-t pedig vagy ź, vagy ż betűvel, a kettőshangzókat ay, ey alakban írta, a v-t pedig kettős betűvel (w). Régóta kialakult 216 hagyomány, hogy a hangok minőségére, nem pedig mennyiségére figyelnek; S. Stanevičius ezért gyakran y-t ír ott, ahol a žemaitiai nyelvjárásban kiszélesedett ę áll, az i pedig a rövid és hosszú, de szűk i helyén szerepel. Ez azonban írásaiban nem következetesen érvényesül. Az író műveiben számos szó kapott hajlított, balra dőlő, illetve olykor jobbra dőlő mellékjelet. A hajlított jel mindenütt a žemaitiai kiejtés cirkumflex hangsúlyú szótagjait jelöli, a balra dőlő (néha jobbra dőlő) pedig az akut hangsúlyúakat. A rövid szótagok hangsúlyát egyáltalán nem jelöli. A hangsúlyfajtákat kiválóan megkülönböztette és jelölte. A mellékjelek nemcsak a hangsúlyt, hanem a hangsúlyfajtákat is jelölik. S. Stanevičius írásainak szókészlete azért érdekes, mert egyszerű, népi jellegű: igyekszik a beszélt žemaitiai nyelvjárásban megszokott szavakat használni, kerüli a könyvies stílust, és megőrzi a žemaitiai nyelvjárás sajátos szavait. Szókészlete igen változatos, mivel művei sokféle területet ölelnek fel: szépirodalmi alkotásokat, népköltészeti munkákat, egy vallási jellegű művet, valamint egy világi tartalmú könyvecskét. A szójegyzék anyagát S. Stanevičius műveiből gyűjtöttük: „Šlovė žemaičių” (ŠŽ), „Šešios pasakos” (ŠP), „Dainos Žemaičių” (DŽ), a „Skaitysiantiems” című előszó (a „Trumpas pamokymas kalbos lietuviškos ir žemaitiškos” című műből) (TPS), „Apie darymą valgio iš kerpių islandų” (AD) és „Istorija šventa” (IŠ), amelyeket S. Stanevičius „Raštai” című kötetében adtak ki (V., 1967). Az író szépirodalmi műveinek – a „Šlovė Žemaičių” című ódának és a „Šešios pasakos” című meséknek – nyelve egyszerű, mindennapi, élő népnyelv. Ezekben a művekben csak a žemaitiaiak által használt sajátos szavakat is találunk, például: pašalys „szél, sarok”, veizėti, veizdėti „nézni”, továbbá olyan szavakat, amelyek jelentése eltér a mai köznyelvi szavakétól, például: kiemas „falu”. Vannak olyan szavak, amelyeket az akkori írásokban használtak, de később eltűntek, például: pakala „hát, hátsó rész”, žavinti „ölni, lemészárolni”, lydės „verseny”, išrąstojas „alkotó”, dainiuotojas „dalnok”. A „Dainos Žemaičių” című műre a népdalok szókincse jellemző. Sok benne a kicsinyítő képzős szó, például: seserelė, bernužėlis, rūtėlė, dobilelis, putinėlis. A dalokban sok, kizárólag a žemaitiai nyelvjárásban használt szó szerepel, például: gegelė „kakukk”, lėtemelis „aki keveset beszél”, pagristi „megunni, terhessé válni”. A mű előszavában és magyarázataiban S. Stanevičius saját szóalkotásokat is használ, például: nužygis „kerület”, mokslininkas „tanuló, növendék”; illetve új jelentéssel ruház fel szavakat, például: atgrąža „versszak, strófa”; néhány szót pedig régi írásokból vesz át, például: būstymas „lét, létező”, žvieti „halászni” stb. Az „Apie darymą valgio iš kerpių islandų” című füzet azért érdekes, mert a világi tartalmú, háztartási ügyekkel foglalkozó könyvecskék egyik legkorábbi darabja. Olyasmikről esik benne szó, amelyekről a litván könyvek addig nem írtak, így S. Stanevičiusnak, amikor a füzetet litvánra fordította, litván kifejezéseket kellett találnia különféle fogalmak megnevezésére. Ebben a munkában számos, az élő nyelvből vett szó új jelentést kapott, vagy a fordító új szavakat alkotott, például: honfi „hazafi”, adag „porció”, kása „pépes étel”, esemény „tulajdonság”. A füzet sok háztartási szókincset tartalmaz. Nemcsak olyan, a háztartás körébe tartozó szavakat, amelyeket ma is használnak a köznyelvben, például: pelyva, burgonya, cukor, szita, teknő, hanem olyanok is előfordulnak benne, amelyek más forrásokból nem ismertek, például: 15. Lietuvių kalbotyros klausimai 29 t. 217 keményítő „keményítő”, kocsonya „kocsonya, zselé” és így tovább. S. Stanevičius meglehetősen élő nyelven fordította le a „Istoriją šventą”-t. Sok benne a žemaitiai nyelvjárásból származó szó, például: megszállni „helyben maradni”, felfrissülés „gondoskodás, rendelkezés”, megtalálni „felfedezni”, felöltözni „felöltözni”, kosár „kosár”, befejezni „befejezni”, befejezés „vég”, sovány „sovány, hitvány”, megijeszteni „megijeszteni”, elpusztítani „elintézni, megölni”, felkészülni „felkészülni”, bér „fizetség, bér”, nézés „nézés, pillantás”. Számos olyan szó is van, amelyeket a régi írásokban használtak, de később eltűntek, például: jó alkatú „szép testalkatú”, felfegyverzett „fegyveres, felfegyverzett”, élet „élet, lét”, zsákmány „zsákmány”, háború „háború, küzdelem”, hajítógép „hajítógép”, árvíz „áradás”, példa „példa”, csalás „csalás” és így tovább. A jegyzék nem tartalmazza S. Stanevičius írásainak teljes litván szókincsét, hanem annak csak azt a részét, amelyet a mai köznyelvben nem használnak. A regiszter nem tartalmazza S. Stanevičius írásainak teljes litván szókincsét, csak azt a részét, amelyet a mai köznyelvben nem használnak. A dolgozat nem közöl olyan szavakat, amelyekre csupán a žemaitiai nyelvjárás fonetikai sajátosságai jellemzők, például: pažįstamas, intikti, kūmi; sem olyanokat, amelyekre fonetikai-morfológiai sajátosságok jellemzők, például: aitoras, laza, lyzas, vėzas; továbbá nem közöl fel nem bontható frazeológiai egységeket, például: aukšta daina, aukšta giesmė „óda”, gražieji prityrimai „művészet”, kraštuose stovi „helytáll, félelem nélkül”, nebespaustos rankos raštai „kiadatlan írások”, surista kalba „verssorok”; valamint S. Stanevičius etnonimáit sem, például: Grykonas „görög”, Gudas „fehérorosz”, Phriggonas „phrüg”, Lietuvininkas „Kelet-Poroszország litván lakosa”, Rymionas „római”, Rusonis „orosz”. Szójegyzék aimus mn. „1) szép, szép testalkatú, 2) gazdag, tehetős”: 1) buwa Juza-pas aymus Iš 344₂₃; aymesny buwa Iš 388₂₉; 2) pasyrody penky wiray arkleys yr styp[r]umu aymesny Iš 396₃₂. ansai névm. „ő”: ansay tary Iš 351₃; Iš 350₁; Iš 350₃₅. antrašas fn. „cím”: su antraszays TPS 445₂₇; yszdawe wiel knigele, po antra-sza ŠP 40₁₆; ŠP 44₉; ŠP 36₁₄. apgimimas fn. „természet, jellem”: rōdidamas taygy daynų žemaytiskų apgymymą DŽ 133₅; pažynty (…) apgymyma kalbos TPS 448₁. apginklingas mn. „felfegyverzett, fegyverrel ellátott”: miestas (…) murays yr hoksztays apgynklyngas Iš 359₂₁; apey (…) witas Egipta maž ką apgynklyngas Iš 347₃₄. apimti ige „elvenni, elfoglalni”: pyles apjemy Iš 395₂₂; Iš 384₁₃; Iš 388₈; Iš 358₁₅. 218 apr ink ti gyvata főnév: „élet, létezés”: Saula giwata ne siky užlayky Iš 369₁₁; apey Do-nalayczia giwāta ŠP 36₂₀. gobtūrelis főnév: „gobtūras — bársonyból készült kis sapka, selyem fejfedő, gyöngyökkel díszített” S. StanR 583: uždies gopturely DŽ 99₁₇. idant kötőszó: „hogy” — cél kifejezésére, régies vagy ünnepélyes nyelvhasználatban: idant tasay tarp jų karālum’ pastōtu ŠP 56₁₀; DŽ 72₂. ikiršyti ige: „viszályt szítani”: karalu Samaryjos beprotev ikyrszny Iš 385₇. ing elöljárószó: „-ba/-be”: yng Nēmona wāra ŠP 54₁₅; ŠP 50₂₃. ypatus melléknév: „különálló”: yr ipatiose knigialies AD 307₆; po kāymas uždiety įpates griniczias AD 320₅. išplėša főnév: „zsákmány”: daugel yszplieszas gawa Iš 396₄. išrasti ige: „felismerni, megállapítani, valaminek tartani”: wagymys yszrada Iš 350₂₆. išrastojas* főnév: „teremtő”: pyrmāju yszrastoju pašaku ē sant ŠP 32₁₇. išrodyti ige: „megmutatni”: yszrōdy tā teykśma DŽ 133₁₂. išsireikšti ige: „kiderülni”: wēyk yszsyrēyszky to paukszcze gudrīby ŠP 58₁₀. išsitykti (išsitikti)? ige: „felöltözni”: i kjala yszsitykusy Iš 379₄. išspausti ige: „kinyomtatni”: išākes yszspāusty AD 308₈; yszspāusta buwa AD 307₁₀; apgārsjyta buwa yszspāustu rasztu ližuwie Rossu AD 307₇. ištaisyti ige: „megalkotni”: pagal (…) grikonyškōs kalbos ysztaisīta ŠP 42₃; (meséket) huosoj’ kalboj’, ysztaisītas ŠP 34₈. iš tikti ige: „összeállítani”: daynu žemaytszku surynkymas ysz tiktas yr yszspāustas butu DŽ 72₂₄. išvadinėtojas* főnév: „hírnök”: kursay yszwadynietoia apsiaustus atnesztu Iš 367₆. jeben elavult. „hacsak nem”: yszjemus jāben tykt užsykrietymā lygos AD 309₅. jeib elavult. „ha”: jeyb yr muna timas balhelyś, gailu muna szyrdeley, gaylu DŽ 104₈; DŽ 103₁₂; DŽ 104₁₅; DŽ 107₇; DŽ 105₅… kaipogi* elavult. „szintén”: garbyngas, kaypogy mokitas wiras ŠP 42₁₂. kalinys főnév. „börtön”: imety Juzapa i kalyny Iš 344₃₁; buwa (…) kalynie Iš 344₃₂; kālyne sargays podraug pasyluka ŠP 58₁₅; lig sūdūy stōsent, kalynie turieja ŠP 58₁₃; Iš 362₂₄; Iš 387₂₁; Iš 388₁₅. karia főnév. „háború”: už paskutynenses kares Szwedu DŽ 72₁₄. karionė főnév. „háború, küzdelem”: kariony Iš 399₆; ant kariones prysityky Iš 372₁₀; karione (…) dransey wary Iš 395₁₈; Iš 399₇. kiemas főnév. „falu”: Lazdenelu — kime (…) gymēs ŠP 34₂₇. krestis főnév. „füles kosár”: jemy kresty Iš 355₁₄; tryns krestey Iš 345₂₁; nesziojau ant galvos trys kreszczius Iš 345₁₈; Iš 355₂₂. lais is főnév. „lencse” (ilyen növény): del sawes walgy ysz laysiu Iš 339₁₉; kaypo tay su pupums, bûlbums, layseys AD 324₂₀. laistyti ige. „locsolni”: reyk idiety i lāistita sāgona AD 323₅. lankoti ige. „tisztelni, igyekezni kedvében járni”: ji pagal pryderiejyma lankoja Iš 383₃. laužtinėlė főnév. „kis karikás sarkantyú”: laužtyneles tempdamas DŽ 98₂. lėtunelis főnév. „aki keveset beszél”: o kur tu eysy tu lietunely DŽ 117₅. lydės főnév. „versenyfutás”: atèja pauksztems lidžiu gālas ŠP 58₃. luštelis főnév. „kis csomó”: dēdame (…) lustzely ysz āprasza rudenis ŠP 36₂₇. 220 hinni? ige „gyakorlottá válni, érteni valamihez”: ahol az emberek között jártas AD 320₅; Dovidas nevezetes volt abban a munkában Iš 366₂₅; milyen dologban jártas TPS 442₁₃. nád főnév: „gyékény”: jemy kresty ysz maudu Iš 355₁₅. anyag (medega)? főnév: „anyag”: tamtykra mèdega rasty (…) galiesy TPS 448₃₀. liszt főnév: „keményítő”: giariaūse dale ira myjltes AD 310₁₇; ne tūr (…) myjlcz̄iu AD 310₂₁; AD 311₆. tanítvány főnév: „nevelt”: nekadōs Mokitynia ŠP 42₂₄. tudós főnév: „tanuló, nevelt”: par Symona Stanewicze mokslyny nka lyteraturas yr gražiūju prytyrimu DŽ 67₆. buzgalom főnév: „buzgóság”: kytwims prydūty naszuma TPS 442₂₂. kár, veszteség főnév: „veszteség, szerencsétlenség, károsodás”: nepalowy nepritelu wargynty wysokeys nenutaykamays Iš 362₃. nemegfordítani ige: „nem változtatni”: eyn ysz nepārvertemos esibes dalū AD 310₁₂. nem találni ige: „nem található”: niek’s pȳkta nerassys ŠP 56₆. mert kötőszó: „mivel”: nesang žmogus lāwa kayp tykt pažyna ŠP 50₂₀; ŠP 34₁₇. ügyetlenség* főnév: „ügyetlenség”: par nesukruma wadōwu Iš 396₆. hiány főnév: „hiány, elégtelenség”: nesutekymas dūnas AD 310₁; ēsanteme layke nestutekyma jawu AD 308₇; nesutekyme jawu AD 307₃; nesutekyma ne kent AD 311₁₄; nesutekymuose esamcz̄ius (…) szelpdams Iš 377; AD 318₂₁; AD 321₈; AD 310₁₀; AD 309₂₁. egykor* „valamikor, korábban (az egykori nevelt)”: nekadōs Mokitynia ŠP 42₂₄. megnyugtatás* főnév: „megnyugtatás, gyógyítás”: del nuramdimą lygos jo Iš 366₂₄. megnyugtatni ige: „megnyugtatni”: Fylistynus (…) nuramdy yr Arabus pargalieja Iš 385₁₁; negalieja buty nuramditas Iš 381₁₉; tays žodeys nuramdita Iš 379₂₇. nusidavimas* főnév „esemény”: stebiesymies winōk rāde czionay tik nusydawymu wysōkiu TPS 448₁₉. nusiduoti ige „sikerülni“: nusydawy mumus atrasty TPS 442₈. nusitikimas* főnév „esemény”: butu amžynu pamynklu nusytykyma Iš 359₁₂; Iš 351₁₈; Iš 359₁₇. nutikimas* főnév „tulajdonság”: o nutykymūse sawa su wysu lyḡy grūdams AD 309₁₉. nužygis* főnév „kerület“ (S. Stan. új szóalkotása a pavietas helyettesítésére, S. StanR 570): kaltas esu (…) Karūžujū nužige Raseyniu DŽ 133₁₁. pabenga főnév „vég“: pabenga DŽ 130₁₈; Iš 386₂₉. pabengti ige „befejezni“: pabengy amžiu Iš 373₂₂; nebuwa dar pabengtas Iš 360₁; Iš 373₁₅. padėjimas főnév „1) segítség, 2) helyzet“: 1) praszity padiejyma Iš 385₂₇; par padiejyma Die wa Iš 383₃₂; padieȳme Diewa turieja Iš 387₆; ant padiejyma Diewa Iš 397₂₉; apleyde wylyty padieȳme Diewa Iš 399₉. 2) tokiome padiejyme patw ryt yma Ezechyjosziu Izajoszius Iš 386₂₇. pagrįsti ige „terhére válni, untatni“: pagryss mum judyney purweley DŽ 106₁₉. 221 pajudinti ige „felkavarni”: koralus pajudyntas stebuklu Iš 38923. pakala fn. „hát, far“: ant erele kitrey tiloja pakālas ŠP 589. pakastynės fn. „temetés: temetési szertartás“ LKŽ IX: ten atlayke pakasty-nes Iš 35414; Iš 39930. palaikis mn. „sovány, hitvány“: septines karwes palawkes Iš 3469. paminkslas fn. „emlék“: Aisopa pamynksla garbje laykidamy ŠP 346. pamokslas fn. „tudomány, tanítás“: werta vykraw įdant del kalbos yr krykszczio-nyszka pamóksla ysznauja spáusdinta bútu TPS 4459. pargalėjimas* fn. „győzelem“: įdant kartays pargaliejyma neprypażintu Iš 3615; po pargaliejyma Iš 39117; Iš 3855; Iš 36928; Iš 36526. pargalėti ige „legyőzni“: budawa pargaliety nu nepritėlu Iš 36014 rassy mes par-galiesme DŽ 12320; musztiniese pargalieja Iš 3866; pargalietas Iš 38721; pargalie-jes karalu Iš 3913; Iš 39728; Iš 39528; Iš 39919; Iš 39527. pargalėtojas* fn. „győztes“: pargalietojuy buwa pryžadėjes Iš 36821; džiaugdamis pargalietojui Iš 36811; pasywuka pargalietojeys Iš 3689. pargandinti ige „megijeszteni“: wysa ju wayska pargandyna Iš 36521; Iš 39615. parleisti ige „elküldeni“: ant jo parleyda Iš 3848. parsergėti ige „figyelmeztetni“: pranaszas parsergieja Iš 3851; parsergietas nepaklausy Iš 38516; įdant ji parsergietui Iš 37012; Iš 36324; Iš 38734. parveikti ige „legyőzni“: skausmu parweyktas Iš 39422. parvien hat. „együtt, közösen“: parwin su mižiu saliklu DŽ 1143. pasavinti ige „elsajátítani, fiává fogadni“: ji pasawyna yr pramny Moyžiesziamy Iš 35532. pasergėti ige „észrevenni“: Saulys tay pasergiejes Iš 36524; pasergieje tay dwaryszkey Iš 38919. megkísérteni ige: „elcsábulni”: raszity pasygundzia ŠP 3410. összetalálkozni ige: „összejönni, találkozni”: ten mes pasyregiesme DŽ 986. törődés fn. „erőfeszítés, tanulás”: be jokia pasyrūpynyma TPS 44325. árvíz fn. „áradás, elöntés”: po prasydejima paskandos Iš 33431; Iš 33410; Iš 33521; ženklųna pabayga paskandos Iš 3555; Iš 35517. peremvidék fn. „szél, zug”: muszwita paszaley ŠŽ 642. felkenni ige: „megerősíteni, megválasztani, megáldani”: ant karalaus pateptas Iš 36610. csinosan hat. „tetszetősen, szépen”: patogėy suswad ynty yra TPS 44318. addig hat. „addig”: wyrynty patoley, pakol ne pasydaris lympanty putra. példa fn. „példa”: įdant prapultyn­ga paweiksla palykcziau Iš 39217; gal būt pawėyksłu TPS 4469; pawėyksłu bútu TPS 44817. megtekintés fn. „ránézés”: ant patis powezejiwma galies numanity AD 31614; Iš 3325. seb fn. „seb”: apturiejęs pažeyda Iš 3882. jel fn. „jel, ismertetőjegy”: pažimes žemaytyszkas gāydas DŽ 1311. veszélyes mn. „veszélyes, rossz”: įdant prapultynğa paweiksla jaunymyns palykcziau Iš 39217. bevezetés* (bevezetés)? fn. „bevezető beszéd”: pratarymas DŽ 711; prataryme ŠP 426; mokita prataryma ira wokyszkay raszes ŠP 3619; DŽ 1331. 222 pusztulás fn. „pusztulás, halál”: nu pražuwos yszgialbieja Iš 369₇. befejezni* ige „befejezni, megölni” prybengy ji Iš 372₃₅. azonfelül mód. „azonfelül”: priegtâm giâras ira TPS 446₁₀. veleszületett* mn. „anyanyelvi”: ne niekyndamy prygymtos sawa žemaytyszkos kalbos ŠP 34₁₅; prygymtoj’ mūsų kalboj’ suraszitas ŠP 32₃. készülődés fn. „1) felkészülés, 2) ünnepélyesség”: 1) tayp baysaus prysitykima ant waynos Iš 398₁₅; 2) Diewas dawy jums istatima bayseme prysitykime Iš 357₃₄. felkészülni ige „felkészülni”: ant kariones prysityky Iš 372₁₀. juttatni ige „adni”: szawa sawa pryteykty norieja Iš 367₂₃. gondozás fn. „gondozás”: kur po prįweza menančiūse žmonių AD 320₅; AD 326₁₁. felügyelő* fn. „felügyelő”: padietas ant pryweizietojų Iš 344₃₄; Iš 345₂₈; Iš 346₁₆. kása fn. „kása”: pakol ne pasydar’s lympanty putra AD 317₁₀. láthatóan mód. „világosan, láthatóan”: regietynay Dowidų smerty tiky Iš 368₃₁; Iš 396₃₀. gondosan mód. „gondosan”: rûpesnyngay iszkóty TPS 444₁₅. gondosan* (rupiai)? mód. „gondosan”: todiel rūpey reyk jes yszrynkyty yr atskyryty AD 314₂₆. prédikáció fn. „prédikáció”: dydžiause werczia dūdame šâkimams Dauksza TPS 445₃. egyezség fn. „egyetértés, fegyverszünet, megállapodás, szerződés”: padary sandara Iš 399₂₃; neszty skrine sandaros Iš 359₃; bus ženklu sandaros Iš 355₁₃; nu amžiu sandaroj giwena ŠP 56₇; Iš 358₁₉; Iš 359₂₆; Iš 364₁₄; Iš 374₂₄.... összhang fn. „egyetértés?”: gražiu balsu yr santarmė ira daynumjemų DŽ 134₆. savokti* ige „megtalálni”: rasztû niekur sawokty negalie jome ŠP 42₁₈. sekmas számnév „hetedik”: dino sekmo Iš 371₉. skaitlius főnév „mennyiség, szám”: yszspâusty sutenkanty skaytlu knigialu AD 308₉. skepetelis főnév „kendő”: muny jy nuszlustry szytku skepetelu DŽ 78₁₀. sloga főnév „szerencsétlenség, baj”: nesutekymas jos teysvyngay paszkaytitas ira už dydžiause sloga AD 309₄. sluogsnis főnév „versszak”: paskutynemenja slugsnie nor sakity žyrgas DŽ 106₁₃. sodnas főnév „kert”: pryligst sodnams TPS 443₁₆. spausti ige „nyomtatni”: spâustas Londone TPS 447₄; Karaláucziuje spâustas TPS 446₁₅; spâusta Keydayniùse TPS 447₁₆. stačiai határozószó „egyenesen, jól?”: statey elgensys Iš 339₁₇. sugryti ige „elfogni”: ten but sugriję už marga lidekele DŽ 87₁₅. suklėsti ige „sok bogyat teremni” S. StanR 581: kad suklies glusnelej raudonas ugeles DŽ 93₅. sumanė főnév „vélemény, álláspont, elgondolás”: apie sawa sumanes turiejos Iš 364₃₀; sawa sumanie tebshowieja Iš 356₁₁; prysvleyda ant sumanes netykrojy motina Iš 374₁₄; pakol pryklasuy sumanes Joode Iš 384₂₂; patyka karaluy sumany Iš 346₃₀; Iš 378₁₉; Iš 392₁₆; Iš 392₂₁. susimylėti ige „megkönyörülni”: susumyla ant jo Iš 355₁₄. 223 összeáll ige „hozzájárul, csatlakozik”: su jeys karalus Amaliecÿtu susyneszes buwa Iš 361₁. szétszakad ige „meghasad”: skara tayp wadynama nu žodže suskyres DŽ 78₁₅. összegyűjtés főnév „gyűjtemény”: daynu žemaytyszku surynkymas ysziktas yr yszspaus-tas butu DŽ 72₂₄. elegendő ige „elegendő, elégséges”: yszspáusty sutenkanty skaytlu knigialu AD 308₉. elcsábít ige „elcsábít”: žaltis muny suwedy Iš 332₃₀; kad tu suw edey motryszke Iš 332₃₁. kifog ige „kifog”: ten but sužwiję, ten but sugriję už marga lidekele DŽ 87₁₅. paritty főnév „hajítófa”: mety ysz swylksnes Iš 368₃; jemy tyktay laza, swylksne Iš 367₃₀. *fegyverzet főnév „fegyverek”: szarwa sawa pryteykty norieja Iš 367₂₃. támogat ige „fenntart, támogat, felemel”: nóryme szelpty sawa kalba TPS 444₁₂. megfelelő „alkalmas”: tamtykra mėdega rasty TPS 448₃₀. jóindulat főnév „jóindulat”: dydys teyksmas swieta Iš 368₁₄; yszródÿ ta teyksma; teyksmu karalaus Iš 389₃₃. örökös főnév „utód, örökös”: numyres palyka tieyawnyu sawa sunu Iš 399₃₅. hazafi főnév „hazafi”: ponistie mūsu daugel irą tiewūnu AD 321₁₄. rendezettség főnév „rendezettség”: po tisuma yr patógey suswadnyty ira TPS 443₁₈ („rendezetten, sorokban”). előfordul ige „megesik, előfordul”: pelieday yr szyksnósparniuy tyka ŠP 58₁₄. mozdulatlanul várakozik ige „csendben várakozik, mozdulatlanul és nyugodtan vár valamire, feszülten” S. StanR 502: ant erele kitrey tiloja pakálas ŠP 58₂. vágyakozva határozószó „szívesen, mohón”: ilyen pásztora a végén igen mohón eszik AD 328₅. tūlas névmás: „gyakori, nem egy, sok”: tūlose szalyse TPS 448₅. uždoris főnév: „?”: Samsonas naktis wydurie atsÿkieles nueja pas duru miesta kures rades uždarytas, su uždareys su wysu, peteys yszkielÿs Iš 362₁₅. užminimas (užmynimas)? főnév: „terv”: jey užmynymas tasay pasÿrodīs wertu miegnÿma AD 321₁₉. užmokesnis főnév: „díjazás, bér”: už suligta užmokiąsny Iš 355₃₀. užsistebėti ige: „elcsodálkozni, megdöbbenni”: Jokubas (…) užsystebieja Iš 352₂₂. užveizėtojas főnév: „felügyelő”: yr wysa Egipta užw eyzietoj u ira Iš 352₂₀. užžinotojas főnév: „tudós”: užžynotojys Iš 350₁₇; pavadyna užžynotojÿ Iš 350₂₀; lipy užžynotojuy sawa Iš 350₁₅; prisz užžynotojÿ Juzapa Iš 349₂₆; Iš 350₂₅; Iš 349₃₀. vaidas főnév: „viszály”: pradžia to wayda esanty ysz apine DŽ 114₂; waydužÿ padarey DŽ 111₁₂; kol winas buway waydužiu ne darey DŽ 111₈. valdónas főnév: „tulajdonos, gazda”: laukū yr káymu waldonas ŠP 50₁₇; tiwoga waldonu AD 321₉; diel tū waldonu AD 320₁; idant waldonay AD 320₁₂; AD 319₁₈; AD 324₁₆. vartinti ige: „fordítani”: w artyna walgity Iš 392₇. veikslas főnév: „alak, megjelenés?”: darose weyksle meylazodistes DŽ 72₁. veizdėti ige: „nézni”: làpy alkana ant jo ysz krūma weyzdėja ŠP 48₆; weyzdiek swiėte nusymy nes ŠŽ 64₉. veizėjimas főnév: „nézés, tekintet”: weyziejymu yr žodeys patw yrtynusy Iš 394₃₅. 224 nézni ige „nézni”: wezick kniga ŠP ₂₄; weyiedams ant jo jaunistes Iš 367₁₂; ŠP 40₂₁. érték főnév „értékelés”: atrāda werczia AD 321₁₂; werczia dūdame TPS 445₉. egyetlen melléknév „egyedüli”: jymk sumu sawa winatiejuy Iš 336₂₃; sumuy tawa wina-tiejuy Iš 337₅. csalás főnév „megtévesztés”: par willu sawa dukrawezdia prazūwa Iš 399₃₁; Iš 399₂₇. nemzetség főnév „nemzetség, utódok”: tawa wisius pryligs anas Iš 336₉; Iš 355₂. általános melléknév „1) általános, 2) egyszerű”: 1) pagal wysotymos żynios ŠP 32₁₈; pažynty (...) wysōtyma apgymyma kalbos TPS 448₁; 2) palykes tyktay żmones wysoty­mius Iš 388₁₀. megölni ige „ölni, elpusztítani”: karaluka żawjynty norieja ŠP 58₁₂. jelentés főnév „jelentés, értelem”: niejokia neturentys žimynma DŽ 130₁₆. emberiség főnév „emberiség”: pritelus żmonistes AD 309₁₃. halászni ige „halászni, fogni”: żada muny żwity marga lidekele DŽ 96₁₁. pikkelyes melléknév „pikkelyekkel borított”?: turieja apsiausta kaypo żwina żuwis: waria apautay ant koju; waria szalmas ant galwos yr skyda waria ant pecziu Iš 367₂. Albina Auksoriūtė A ŽEMAITÁK SZAVAI PRYŠININKĖ, PRYŠINĖ A žemaitai lakóházának, a troba nevű háznak egyik helyiségét pryšininkė-nek nevezik. A žemaitai nyelvjárásban e szóval rokon más elnevezések is használatosak: pryšinė, pryšininkė, pryšininkis. A pryšininkė szó már S. Daukantas írásaiból ismert. A žemaitai házakról szólva ezt jegyzi meg: „A harmadik [ajtó] pedig a pryšininkėbe nyílt, a pryš szóból, mivel a ház ajtaja előtt volt DB 23.” Arról, hogy mi volt e helyiség rendeltetése, S. Daukantas nem tesz említést. Ma az északi és nyugati žemaitai nyelvjárásban a pryšininkė a háznak azt a helyiségét jelenti, ahol az öregek laknak: Išėjo (išėjo) an karšenes į pryšininkę Brs. Parves marčia, mes kel­s-mos į pryšininkę Šv (LKŽ X 698). Az északi žemaitai ezt a helyiséget pryšininkėnek is nevezik. A „Litván nyelv szótárában” az ilyen szó, a pryšininkė jelentésének magyarázatához még ezt fűzik hozzá: „... vagy berendezett vendégszoba” (X 698). A žemaitai nyelvjárásban a pryšininkė nem jelent vendégszobát, vagy ez a jelentés nagyon ritka. M. Valančius írásaiban, aki használta ezt a szót, szintén nem fordul elő ilyen jelentés. K. Būga is ezt jegyzi meg: „Az északnyugati žemaitaiak pryšininkė... nem felel meg a mi vendégszobánknak” II 48. S. Daukantas a vendégszoba következő elnevezéseit említi: trobos, svetlyčė, alkierius, svečio troba. Ma a žemaitai a vendégszobát gerąja troba, didžiąja troba néven, vagy az egész házéval azonos szóval, troba-nak nevezik: Az egész család összegyűlt a vendéggel beszélgetni a szép házban Tl (LKŽ III 243). Menjünk a nagy házba, a konyhában kellemetlen vendégeket tartani Šll. Mosd fel a házat, holnap talán vendégek jönnek Kltn. A vendégszobát hasonló szóval, priešinė néven, a seklyčia, sveklyčia, svetlyčia szavak mellett a déli aukštaitaiak is nevezik: Į priešinę prašyk svečius Srj (LKŽ X 696). Összekapaszkodtunk, és megyünk a priešinėbe táncolni DrskŽ 283. Az északi és nyugati žemaitaiak pryšininkėjének roko- 225