Dėl kai kurių tarptautinių ir lietuviškų žodžių vartojimo šnekamojoje bendrinėje kalboje

LIETUVIŲ LEKSIKOS IR TERMINOLOGIJOS PROBLEMOS LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXIX (1991) VIDA RUDAITIENĖ EGYES NEMZETKÖZI ÉS LITVÁN SZAVAK HASZNÁLATÁRÓL A BESZÉLT KÖZNYELVBEN Napjainkban, a tudományos és technikai fejlődés felgyorsulásával egyre több új nemzetközi szót ismerünk meg. Nincs olyan nyelv a világon, amelyben ne lennének idegen eredetű vagy nemzetközi szavak, hiszen a népek kapcsolatban állnak egymással. Új realitások jelennek meg, velük együtt pedig az elnevezések is, amelyeket rendszerint attól a néptől kölcsönöznek, ahonnan az új realitás érkezett. Mivel a különböző népek által létrehozott értékek közül sok nemzetközi jellegű, a tudományos érintkezés céljából nemzetközi szavakra is szükség van. A nemzetközi szavak használata összetett jelenség, amely – mint említettük – mindenekelőtt a nyelvek érintkezésével függ össze. Jelenleg a terminológia nemzetközivé válása válik fontos problémává. A kultúra, az oktatás és a műveltség színvonalának emelkedése következtében a tudomány és a technika területéről származó nemzetközi szavak behatolnak a köznyelv más stílusrétegeibe is: „a mai kultúra legfontosabb fogalmainak lexikai-szemantikai kifejezésére szolgáló, általánosan elfogadott természetes formák” (Акуленко, 1975, 198). Napjainkban a tudományos nemzetközi terminológiát tömegesen kezdik használni a köznyelv különféle stílusrétegeiben. A szavak kölcsönzése természetes jelenség. Minden nyelvben gyarapodik a nemzetközi szavak, különösen a szakkifejezések száma. A nemzetközi szavakat napjainkban egyre gyakrabban használják a társadalom különböző rétegeihez tartozók, még a munkások és kolhoztagok beszélt nyelvében is, valamint a publicisztikai műfajokban – szónoki emelvényről elhangzó beszédekben, politikai beszédekben, újságcikkekben stb. A nemzetközi szavak litván nyelvbeli változatairól szólva elmondható, hogy ez kétféleképpen nyilvánul meg: egymás mellett használatos a litván és a nemzetközi szó, amely lehet régi vagy új, például: aeroplanas — lėktuvas, aviatorius — pilotas, lakūnas, eksportas — išvežimas (Skardžius, 1973, 25). A nyelvben a nemzetközi szavak hosszú és rövid alakjai is használatosak lehetnek, például: kinematografas — kinas, metropolitenas ir metro, radiotelegrafas — radijas, taksomotoras — taksi. Napjainkban azonban a nemzetközi szavak rövid alakjai gyakran kiszorítják a hosszúakat, például: radiotelegrafas, taksomotoras, vagy jelentésük és használati körük beszűkül, például a kinematografas esetében. Előfordul, hogy egyes nemzetközi szavak nyelvtani neme ingadozik, például: filma — filmas, šlanga — šlangas. A „A kétnyelvűség és a többnyelvűség tipológiája a Szovjetunióban” című össz-szövetségi témát kutatva 1987-ben a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet tudományos expedíciót szervezett szociolingvisztikai és nyelvi adatok gyűjtésére, és a „Lexikai kutatás kérdőívének” megfelelően… 118 …kérdőív1 alapján a szerző Varėnából és Druskininkaiból gyűjtött válaszanyagából készült el a tanulmány. A két említett járásból 95 litvánt kérdeztek meg, a mai litván irodalmi nyelv használóit, a következő társadalmi területekről: társadalmi-politikai szféra (a varėnai járási párt- és komszomolbizottságok munkatársai – titkárok, osztályvezetők; többségük felsőfokú végzettségű, ketten nem fejezték be felsőfokú tanulmányaikat, ketten pedig középfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek), oktatás (a varėnai bölcsőde-óvoda dolgozói: főként óvónők, zenei vezetők és egyéb kiszolgáló személyzet; többségük középfokú szakirányú végzettségű, ketten felsőfokú, ketten pedig középfokú végzettségűek; továbbá a szakiskola tanulói), tömegkommunikáció (a varėnai járási újság szerkesztőségének dolgozói: osztályvezetők, szerkesztők, tudósítók stb., akik közül mindössze egyvalaki nem fejezte be felsőfokú tanulmányait), kultúra (a varėnai központi könyvtár könyvtárosai; többségük középfokú szakirányú végzettségű, ketten felsőfokú, ketten pedig középfokú tanulmányokat végeztek), termelés (a varėnai háztartási szolgáltató kombinát dolgozói: mérnökök, művezetők, technológusok, közgazdászok, könyvelők, munkások stb.; többségük középfokú szakirányú vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, hárman felsőfokú, ketten pedig befejezetlen középfokú végzettségűek), egészségügy (a druskininkai „Nemunas” szanatórium dolgozói: főként orvosok, akik felsőfokú végzettségűek, továbbá ápolónők és más kiszolgáló személyzet; közülük sokan középfokú szakirányú végzettségűek, egy személy pedig középfokú végzettségű) és mezőgazdaság (a varėnai járás két kolhozának, agráripari egyesülésének és állatorvosi állomásának dolgozói: agronómusok, állatorvosok, mezőgazdasági gépesítési mérnökök, állattenyésztési szakemberek, közgazdászok, könyvelők stb.; hozzávetőleg felük felsőfokú, a többiek középfokú szakirányú végzettségűek). Igyekeztek biztosítani, hogy a kérdőívek kitöltése objektíven történjék (a tanulmány szerzőjének jelenlétében). A „Lexikai kutatás kérdőíve” alapján azt is igyekeztek feltárni, hogy mely társadalmi területek és milyen végzettségű adatközlők hajlamosabbak a nemzetközi szavak használatára, és milyen azok tényleges használata. A „Kérdőív” egyik feladata az volt, hogy a következő népszerű nemzetközi szavaknak megadják a litván megfelelőjét: anonsas, deportuoti, kont(e)ineris, limituoti lokalinis, planer(is), progresyvus, struktūra. Litván megfelelőiket (előzetes közlemény; száműzni, deportálni; áruszállító láda; korlátozni; helyi; vitorlázó repülőgép; haladó; szerkezet, összetétel) a felsőfokú végzettségű megkérdezettek 44,2%-a adta meg (25,5%-uk pontatlanul válaszolt). A középfokú szakirányú végzettségű adatközlők 34,61%-a is pontosan válaszolt (45,8%-uk pontatlan litván megfelelőket írt be); a középfokú végzettségű adatközlők 13,1%-a2 jól ismerte a szavak litván megfelelőit, válaszaik 8,4%-a pedig hibás volt. A középfokú végzettségűek (ebben az esetben főként a szakiskolai tanulók) jól ismerték az általunk megadott nemzetközi szavak litván megfelelőit… 1 A „Kérdőív” válaszait a Litván Tudományos Akadémia Litván Nyelvi Intézetének nyelvtörténeti és dialektológiai osztályán, kéziratos gyűjteményekben őrzik. 2 Az alacsony válaszadási arány oka az, hogy a legtöbb adatközlő egyáltalán nem végezte el ezt a feladatot. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a nem válaszolók sem ismerik e nemzetközi szavak litván megfelelőit. 119 mindössze az informánsok 2,5%-a írta le, 8,24%-uk pedig helytelenül. A be nem fejezett felsőfokú tanulmányokkal rendelkező informánsok válaszai szinte azonosak: helyesen — 6,34%, hibásan — 6,3%. Egyúttal megállapították, hogy e nemzetközi szavak legpontosabb litván megfelelőit a kulturális (helyes — 20,8%, helytelen — 0,96%), az egészségügyi (helyes — 20,23%, helytelen — 10%), a társadalmi-politikai (helyes — 13,06%, helytelen — 2,21%) és a tömegkommunikációs (helyes — 10,6%, helytelen — 3,4%) területeken dolgozók ismerik. Ők többnyire felsőfokú vagy szakirányú középfokú végzettségű informánsok. A legtöbb pontatlan választ a termelési (nem kevesebb mint 43,23%, helyes — mindössze 12,9%) és a mezőgazdasági (hibás — 19,31%, helyes — 11,43%) területeken dolgozók adták. Arra lehet következtetni, hogy a magasabb iskolai végzettségűek jobban ismerik a megadott nemzetközi szavak litván megfelelőit. Ebből következik, hogy ők gyakrabban is használják a nemzetközi szavakat. Az általunk említett nemzetközi szavak közül a legnépszerűbbek a következők: limituoti (61 informáns használja — a 95 megkérdezett 64%-a), konteineris (54—56,8%), progresyvus (51—53,7%). Az összes többi nemzetközi szó ritkábban használatos; helyettük a saját, litván szavak gyakoribbak és népszerűbbek. A „Kérdőívben” olyan kérdések szerepeltek, amelyek azt tárták fel, hogy az említett végzettségi csoportokhoz és társadalmi területekhez tartozó informánsok hajlamosabbak-e a nemzetközi vagy a litván szavak gyakoribb használatára (ha jelentésük azonos). Olyan mondatokat és szókapcsolatokat adtak meg, amelyekben a nemzetközi szavakat helyesen használták, például: Globalinis karas. Iš visų požymių reikia išskirti dominuojančius. Az aláhúzott nemzetközi szavak helyére litván szavakat lehetett írni, stb. Az ilyen mondatokban a nemzetközi szavak használatára inkább a szakirányú középfokú (nemzetközi — 73,3%, litván — 26,1%), a be nem fejezett középfokú (nemzetközi — 41,3%, litván — 3,43%) és a középfokú (nemzetközi — 26,1%, litván — 9,87%) végzettségűek hajlamosak. Ezekben a mondatokban a nemzetközi szavakat gyakrabban használják a mezőgazdasági (nemzetközi — 85,8%, litván — 13,3%), termelési (nemzetközi — 72,9%, litván — 26,2%) és oktatási (nemzetközi — 72,1%, litván — 27,8%) területek informánsai. Az aláhúzott nemzetközi szavak helyett e mondatokban a litván megfelelőiket (pasaulinis; vyraujančius, pagrindinius) gyakrabban a felsőfokú végzettségű informánsok használják (litván — 49,63%, nemzetközi — 42,77%). Ők többnyire a tömegkommunikációs (litván — 40,7%, nemzetközi — 8,1%), egészségügyi (litván — 76,2%, nemzetközi — 23,2%) és kulturális (litván — 51,8%, nemzetközi — 32,3%) területeken dolgoznak. Ez arra utalhat, hogy a felsőfokú végzettségű informánsok, mivel jobban felismerik a két szócsoport azonos jelentését, jobban becsülik és értékelik anyanyelvi szavaikat. A „Kérdőívben” olyan feladat szerepelt, amely annak megállapítására irányult, hogy szinonimákként a nemzetközi vagy a litván szavakat használják-e gyakrabban. Mondatokat adtak meg zárójelben feltüntetett litván megfelelőkkel, például: Projektas buvo (pakoreguotas, pataisytas). Techninė komisija pastebėjo mašinų konstrukcijų kai kuriuos (defektus, trūkumus). Plytų (deficitas, trūkumas) labai jaučiamas statybose. Į mačą pakviesti geriausi (arbitrai, teisėjai) stb. Voltak olyan mondat nélküli feladatok is, mint például: aktyvumas — veiklumas, eksperimentas — bandymas, fundamentas — pamatas, liftas — keltuvas, litiažė — 120 akmenligė, radiacija – spinduliavimas, remontas – (pa)taisymas, rentabilus – pelningas, stabilus – patvarus stb. Alá kellett húzni azt a szót, amelyet gyakrabban használnak. Kiderült, hogy a nemzetközi szavak használatára inkább a szakirányú középfokú (nemzetközi — 47,84%, litván — 34,76%) és a középfokú (nemzetközi — 25,08%, litván — 23,97%) végzettségű informánsok hajlamosak. E csoportba tartoznak a mezőgazdasági (nemzetközi — 46,85%, litván — 36,15%), termelési (nemzetközi — 44,48%, litván — 40,13%) és egészségügyi (nemzetközi — 41,45%, litván — 27,29%) területeken dolgozók. A litván szavak használatára inkább a be nem fejezett középfokú (litván — 22,22%, nemzetközi — 18,51%) és a be nem fejezett felsőfokú (litván — 14,16%, nemzetközi — 11,15%) végzettségű informánsok hajlamosak. A felsőfokú végzettségű informánsok viszont inkább a litván megfelelőket használják, bár közülük viszonylag sokan nemzetközi szavakat is használnak (litván — 38,33%, nemzetközi — 35,87%). A litván szavakat gyakrabban használják a tömegkommunikációs (litván — 43,52%, nemzetközi — 14,29%), társadalmi-politikai (litván — 69,05%, nemzetközi — 36,85%) és kulturális (litván — 18,55%, nemzetközi — 15,25%) területeken dolgozók. A leggyakrabban használt nemzetközi szavak közül a következők említhetők: liftas (a 95 informáns közül 88 használja — 96,6%), remontas (83—87,4%), radiacija (73—76,8%), eksperimentas (63—66,3%). Kizárólag a litván akmenligė szót nem helyettesíti egyetlen informáns sem a nemzetközi litiazė szóval. A válaszokból az is kiderült, hogy a nemzetközi szavakat helytelenül is használják. Ez a következő mondatokból látható: Globalinis (didžiulis, milžiniškas) mokestis. Gera aplinka formuoja (ugdo) kalbą. Itt a globalinis és a formuoja szót nem megfelelő helyen használták. Megfigyelhető, hogy azok az informánsok, akik hajlamosak gyakrabban használni a nemzetközi szavakat, sokszor helytelenül is használják őket. Például az általunk megadott mondatokban a szakirányú középfokú végzettségű informánsok nem kevesebb mint 72,7%-a használta helytelenül a nemzetközi szavakat. Ráadásul mindössze 27%-uk tudta ez esetben a pontos litván megfelelőket használni. A felsőfokú tanulmányokat végzett informánsok 53,2%-a használta helytelenül a nemzetközi szavakat, míg a pontos litván megfelelőket 37,7%-uk. A be nem fejezett középfokú tanulmányokkal rendelkező informánsok 41,35%-a sem húzta ki az említett esetben a helytelenül használt szavakat; mindössze 4,2%-uk cserélte le őket litván megfelelőkre. A középfokú végzettségű informánsok 43,6%-a szintén helytelenül használja a nemzetközi szavakat; pontos litván megfelelőiket mindössze 8,35%-uk találja meg. A megadott mondatokból a be nem fejezett felsőfokú végzettségű informánsok 21,9%-a nem törölte a helytelenül használt nemzetközi szavakat, és mindössze 8,4%-uk cserélte le azokat pontos litván megfelelőkre. Az egyes területek informánsainak kérdőíves válaszait áttekintve hasonló tendencia rajzolódott ki: a nemzetközi szavak használatára hajlamos informánsok gyakrabban használják őket helytelenül. Az általunk megadott mondatokban helytelenül használt nemzetközi szavakat, a globalinis, formuoja szavakat, nem helyettesítve hagyta a szövegben az didžiulis (milžiniškas) és az ugdo megfelelőkkel a mezőgazdasági (mindössze 16,7%-uk cserélte litván szavakra) informánsok 48,1%-a, az egészségügyi területen dolgozók 38%-a (14,6%-uk cserélte litván szavakra), valamint a termelési területen dolgozók 31%-a (27,1%-uk cserélte litván szavakra). A megadott, helytelen nemzetközi szavakat a „Kérdőívben” szereplő alakjukban a szövegben hagyta az informánsok 16,3%-a is, a szav- 121 a kulturális szféra adatközlői közül (ezen adatközlőknek csupán 12,5%-a helyettesítette őket pontos litván megfelelőkkel). A megadott nemzetközi szavakat pontos litván megfelelőkkel gyakrabban cserélték le a tömegkommunikáció (25% cserélte le, 6,9% javítás nélkül hagyta), a társadalmi-politikai (25% cserélte le, 14,8% nem javította ki) és az oktatási (51,9% cserélte le, 37,5% nem javította ki) szférák adatközlői. A „Kérdőív” válaszaiból kiderült, hogy az adatközlők nagy százaléka nem tudja használni a megadott nemzetközi szavakat. A mai litván köznyelvi beszélt nyelvben még meglehetősen gyakoriak az -iai képzőelemmel alkotott, hibás képzésű határozószók, amelyek -inis képzős viszonyító melléknevekből származnak. A „Kérdőívben” ez a mondat szerepelt: A jegyeket (rekordidő alatt, rekordidősen, nagyon, rendkívül) rövid idő alatt adták el. A zárójelben szereplő változatok közül az adatközlőknek egyet kellett választaniuk. A válaszok azt mutatják, hogy a speciális középfokú végzettségű adatközlők 66,7%-a, a felsőfokú végzettségűeknek pedig 33,3%-a tévesen a rekordiniai határozószót választotta. Mindegyik adatközlő, aki ezt a határozószót használta, a mezőgazdasági vagy termelési szférából származik. Ilyen hibás képzésű határozószókat néha a rádióban és a televízióban is hallani. Még értelmiségiek is használják őket. Például: Én inkább optimista vagyok. Filozofikusan nézek az életre (= filozofikusan) — mondta egy színésznő a televízióban 1987. 05. 03-án. Fizikai (= fizikailag) képtelen az ember ekkora terhelést elviselni — mondta egy sportkommentátor a televízióban 1988. 03. 07-én, és így tovább. A „Kérdőívben” két olyan mondat szerepelt nemzetközi szavakkal, amelyeknek nincs litván megfelelőjük, például: A fiatalember feltűnő inget visel, és farmert húzott fel. Az üdülőházakban sokan rövidnadrágot hordanak. A válaszokból kiderült, hogy a nemzetközi szavak gyakori használatára hajlamos adatközlők a szövegben a džinsus és a šortus szót változtatás nélkül hagyták. A litván szavakat gyakrabban használni hajlamos adatközlők pedig a džinsų és a šortų helyett különféle litván helyettesítőket javasoltak. A džinsai szó helyett sportines kelnes, darbines kelnes kifejezéseket javasolták, a šortai helyett pedig: trumpikes, sportines, trumpas sportines kelnes, puskelnes, glaudes és így tovább. E szavakat az adatközlők 75,4%-a nem cserélte le litván szavakra a speciális középfokú végzettségűek közül (23,1% cserélte le), a felsőfokú végzettségűek 50,1%-a (32,35% cserélte le), a középfokú végzettségűeknek pedig 23%-a (15,2% cserélte le). A džinsus és šortus litván szavakkal vagy szókapcsolatokkal való helyettesítésére gyakrabban hajlanak a befejezetlen felsőfokú végzettségű adatközlők (13,25%-uk használja a megadott nemzetközi szavakat, 35,8%-uk litván szavakkal helyettesíti őket). Hasonló arányban (13%) használják a nemzetközi džinsai ir šortai szavakat a befejezetlen középfokú végzettségű adatközlők, 38,9%-uk pedig litván szavakkal helyettesíti azokat. A megadott nemzetközi szavakat leggyakrabban a mezőgazdasági (60,5% nem cseréli le, 15% cseréli le) és a termelési (45,8% nem cseréli le, 29,3% cseréli le) szférák dolgozói nem helyettesítik litván szavakkal. A litván szavakkal az általunk említett nemzetközi szavakat helyettesítő adatközlők nagyobb arányban a társadalmi-politikai szférából származnak (23,9% litván szavakkal helyettesíti, 16,2% nemzetközi szavakat használ), az oktatásiból (53,2% litván szavakkal helyettesíti, 42% nemzetközi szavakat használ), a kulturálisból (23,6% litván szavakkal helyettesíti, 8,1% nemzetközi szavakat használ) és a tömegkommunikációs 122 …ció (a litván megfelelőkkel helyettesíti: 15,4%, a nemzetközi szavakat használja: 10,4%) és az egészségügy (a litván megfelelőkkel helyettesíti: 29,6%, a nemzetközi szavakat használja: 27,7%) területén dolgozók. A 95 megkérdezett közül a džinsai nemzetközi szót 37 (38,9%) adatközlő használja, 58 (61%) adatközlő litván változatokkal helyettesíti; a šortai szót 26 (27,4%) adatközlő használja, 69 (72,6%) adatközlő pedig litván szinonimákkal helyettesíti. A „Kérdőív” válaszaiból olykor bizonyos ellenérzés figyelhető meg egyes nemzetközi szavakkal szemben (annak ellenére, hogy nincs litván megfelelőjük). Ez különösen az új tárgyakat, divatos termékeket, ritka realitásokat megnevező szavak esetében szembetűnő, például: bluzonas, kruizas, stresas, voljeras stb. Ilyenkor az említett realitásokat gyakran körülíró módon nevezik meg litvánul. Véleményünk szerint ez arra utal, hogy az említett nemzetközi szavak újdonságuk miatt a beszélők számára még szokatlanok, jelentésük pedig nem teljesen világos. A „Kérdőív” válaszaiból kitűnik, hogy a litván nyelvben használt nemzetközi szavak többsége rendszerint alkalmazkodott a nyelv fonetikai és grammatikai rendszeréhez, és annak saját lexikai állományának részévé vált. Elsősorban az olyan szavak tartoznak ide, mint a kava, radijas, kinas, filmas, mašina, diskas stb. Ezt szem előtt tartva véleményünk szerint nincs alap arra sem, hogy az angolból, az oroszon keresztül hozzánk került džinsus és šortus szavakat litván megfelelőkkel helyettesítsük. A válaszokból kiderül, hogy egyes adatközlők hajlamosak nemzetközi szavakat használni ott is, ahol a litván változat vagy annak hibrid származéka megfelelőbb. Például a „Kérdőívben” ez a mondat szerepelt: Minden ország nagy figyelmet fordít a (gazifikacijai, dujofikacijai) kérdésére. Alá kellett húzni a zárójelben megadott szavak közül azt, amelyiket gyakrabban használják. Ebben az esetben a dujofikacijai hibrid alak használata megfelelőbb. Kiderül, hogy 95 adatközlőnk közül 45-en (47,4%) a gazifikaciją alakot, és mindössze 28-an (29,5%) a dujofikaciją alakot használják. A Gazifikaciją alakot a dujofikaciją alaknál gyakrabban használják a középfokú szakképzettséggel (gazifikacija – 45,5%, dujofikacija – 21,4%), középfokú végzettséggel, illetve befejezetlen középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők (gazifikaciją mindkét végzettségi csoportban az adatközlők 13,6%-a használja; a dujofikaciją – 10,7% a középfokú végzettségű adatközlők, és 9,8% a befejezetlen középfokú végzettségű adatközlők körében). Ők főként az oktatás (40,9%; dujofikaciją – 7,1%), a mezőgazdaság (40,3%; dujofikaciją – 21,4%) és a termelés (26,9%; dujofikaciją – 14,3%) területéről kerülnek ki. A Gazifikacijos alakot egyáltalán nem használják a felsőfokú végzettségű adatközlők. Ők rendszerint a kulturális, valamint a társadalmi-politikai területeken dolgoznak. A felsőfokú végzettségű adatközlők 64,3%-a a dujofikaciją, 27,3%-a pedig a gazifikaciją alakot használja. Ők többnyire a tömegkommunikáció (dujofikaciją – 7,1%, gazifikaciją – 4,5%) és az egészségügy (dujofikaciją – 28,6%, gazifikaciją – 13,4%) területén dolgoznak. A „Kérdőív” anyagából származó adatok alapján arra következtethetünk, hogy a nemzetközi szavak használatára leginkább a középfokú szakképzettséggel és középfokú végzettséggel rendelkező adatközlők hajlanak, de a felsőfokú végzettségűek aránya is meglehetősen nagy. Ők főként a termelés, a mezőgazdaság és az oktatás területén dolgoznak. A vizsgált anyagból egy másik következtetés is adódik: azok az adatközlők, akik gyakrabban használnak nemzetközi szavakat, több, használatukkal összefüggő szemantikai hibát is vétenek. Megkérdezettjeink közül a mezőgazdaság és a termelés területén dolgozó, középfokú szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők használták leggyakrabban helytelenül a nemzetközi szavakat. 123 A nemzetközi szavak többsége terminusként, terminológiai funkciót betöltve többnyire indokoltan használatos a nyelvben. A mai litván köznyelv egyik markáns sajátossága a különféle terminusok megszaporodása. A terminusok nemcsak a tudományos, hanem a litván köznyelv különféle egyéb stílusaiban is használatosak. Az újságokba, társadalmi és politikai folyóiratokba, a szépirodalomba, valamint a rádió- és televízióműsorokba nem csupán egyenként, hanem egész csoportokban is beszivárognak. Ezt a folyamatot nyelven kívüli tényezők ösztönzik: a tudomány szerepének növekedése, a technika térnyerése, az intenzív nemzetközi kapcsolatok stb. A különféle tudományos és műszaki területek terminusainak elterjedésével együtt a köznyelv politikai szókészletében – írásban és szóban egyaránt – meghonosodik az átvitt értelmű használatuk is; olykor közvetlen jelentésük használati köre valamelyest beszűkül. Megjegyzendő, hogy az átvitt jelentésben gyakrabban használt terminusok köre időszakonként változik, és különböző szakterületekhez tartozó terminusokból tevődik össze. Ma igen gyakran használatosak ilyen jelentésben az orvostudomány, a biológia, a fizika, a matematika és más tudományterületek terminusai. A köznyelv szókészletében használt nemzetközi terminusok is gyakran elveszítik terminológiai jellegüket. A „Kérdőívben” ez a kérdés szerepelt: Tudja-e Ön nem szakszerű (nem terminológiai) jelentésben használni a következő szavakat: akumuliuoti, balastas, diagnozė, diapazonas, orbita, vakuumas. Ezeket a szavakat olyan mondatokban adtuk meg, amelyekben az általunk felsorolt terminusok elveszítették terminológiai jellegüket; az adatközlőknek a mondat végére a „igen” vagy a „nem” szót kellett írniuk. Néhány adatközlő a „Kérdőívben” további mondatokat is írt az általunk megadott, átvitt értelemben használt terminusokkal. Arra is megpróbáltunk választ kapni, hogy a nemzetközi terminusokat használnak-e a mondatban átvitt értelemben, a gondolat humoros árnyalatának megteremtésére. Ha igen, alá kellett húzniuk az általunk említett terminusokat. Kiderült, hogy az említett terminusokat átvitt értelemben leginkább azok az adatközlők használják, akik nem fejezték be a felsőfokú tanulmányaikat (átvitt értelemben: 48,0%, közvetlen értelemben: 23,67%; az átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot adnak a gondolatnak: 28%), középfokú szakirányú végzettségűek (átvitt értelemben: 28,72%, közvetlen értelemben: 19,93%; az átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot adnak a mondatnak: 16,2%), valamint középfokú végzettségűek (átvitt értelemben: 23,33%, közvetlen értelemben: 10%; az átvitt értelemben használt terminusok humoros árnyalatot adnak a mondatnak: 10%). Az említett nemzetközi terminusokat leginkább a mezőgazdaságban dolgozók fosztják meg terminológiai jellegüktől (46,83%); közvetlen értelemben 15,55%-uk használja, átvitt értelemben, humoros hatás keltésére pedig 12,52%-uk. Az egészségügyi dolgozók körében ezek az arányok 38,49%, 26,95%, illetve 10,27%; a társadalmi-politikai szférában dolgozóknál 33,37%, 19,07%, illetve 33,37%; a kulturális szférában dolgozóknál pedig 33,32%, 18,03%, illetve 31,45%. 124 A megadott nemzetközi terminusok közül átvitt értelemben leggyakrabban a diagnozė (a 95 megkérdezett közül 27 =28,4%-uk), a vakuumas (25 =26,3%-uk), valamint a diapazonas (21 =22,1%-uk) szót használják; például: Jis taip mane charakterizavo: ir egoistas, ir smulkmeniškas, ir valdingas, – tiesiog pilną diagnozę nustatė. Mes taip draugavome, o dabar mūsų santykiai – visiškas vakuumas. Fizikos mokytojas ir literatūrinių vakarų organizatorius – tokį diapazoną aš suprantu. A középfokú tanulmányaikat be nem fejező adatközlők – többségükben a termelési szférából – gyakrabban használják ezeket a terminusokat átvitt értelemben, humoros hatás elérése céljából (33,37%; közvetlen értelemben 18,2%-uk, átvitt értelemben pedig 13,65%-uk használja őket). A felsőfokú végzettségű adatközlők inkább közvetlen értelemben használják az említett terminusokat (36,47%; átvitt értelemben 31,75%-uk; átvitt értelemben, a mondatok humoros árnyalatának megteremtésére 10,43%-uk használja őket). Közvetlen értelemben leginkább a tömegkommunikációs (55,58%; átvitt értelemben 33,33%; humoros céllal 16,7%) és az oktatási szférában dolgozó adatközlők (23,63%; átvitt értelemben 14,6%; humoros céllal 16,67%) használják őket. A „Kérdőívben” egy másik, teljesen hasonló kérdés is szerepelt, amely a nemzetközi terminusok átvitt értelmű anatomija, arterija, barometras, ink(r)ustavimas, potencialas használatára vonatkozott. A kutatási adatokból kitűnik, hogy a megadott terminusokat átvitt értelemben leginkább a felsőfokú (48,28%; 19,44%-uk nem használja átvitt értelemben), középfokú (45,96%; 27,6%-uk nem használja átvitt értelemben), valamint középfokú szakirányú (44,12%; 40,16%-uk nem használja átvitt értelemben) végzettségű adatközlők használják. Ezt leggyakrabban a mezőgazdasági szférában dolgozók teszik. Ebben az esetben átvitt értelemben leggyakrabban a potencialas szót használják (a 95 megkérdezett közül 53-an, azaz 55,8%-uk), továbbá a barometras szót (50-en, azaz 52,6%-uk), valamint az anatomija szót (45-en, azaz 47,4%-uk); például: Nuolat auga visuomenės intelektualinis potencialas. Gamybos barometras – paklausa. Labai sudėtinga etinių, socialinių pasaulėžiūros problemų anatomija. Részben kirajzolódik egy tendencia: azok az adatközlők, akik hajlamosabbak a nemzetközi szavak gyakoribb használatára, a nemzetközi terminusokat is hajlamosabbak terminológiai jellegüktől megfosztani. A „Kérdőív” összeállítói számára fontos volt megtudni, hogy a vizsgált adatközlők melyik jelentésben használják gyakrabban az ateljė nemzetközi szót: „ruhavarró műhely” vagy „magas kategóriájú ruhavarró műhely” értelemben. A válaszok szerint a szó gyakoribb jelentése a „ruhavarró műhely”: a 95 megkérdezett közül 61-en (64,2%) használták így, míg a „magas kategóriájú ruhavarró műhely” jelentést 20-an (21,1%). Csak a termelési szférában dolgozók hajlamosabbak az ateljė szót a „magas kategóriájú ruhavarró műhely” jelentésben használni (45%); a „ruhavarró műhely” jelentésben 8,2%-uk. A tudományos és műszaki forradalom jelenlegi időszakában a nemzetközi szókészlet bővülése különösen jellemző a fejlett országok nyelveire. Elhangzott, hogy a tudomány, a technika és a kultúra dolgozóinak érdeklődése a nemzetközi terminológia iránt évről évre növekszik. Ezt egyrészt a nemzetközi információcsere szükségessége, másrészt a sok- 125 az írástudás elterjedése a mai világban. Számos tudományos probléma nemzetközi szintű megoldása és a különböző tudományágak közvetlen tudományos kapcsolatainak kialakulása során a nyelvi akadály leküzdésének megszokott eszközei – a nyelvtanulás és -használat (a fordítások mennyisége pedig napjainkban évente 15–20%-kal növekszik) – nem képesek kellőképpen kielégíteni a nemzetközi érintkezés igényeit. Erre minden nemzeti nyelv terminológiájának rendezésekor tekintettel kell lenni: egy-egy terminus megítélésekor nemcsak a saját nyelv rendszerét, hanem a tudományos nyelv nemzetközi összefüggéseit is figyelembe kell venni (Антонюк, 1985, 9). A vizsgált anyag azt mutatja, hogy a nemzetközi szavakat gyakran használják különböző műveltségű és különféle foglalkozású emberek, bár nagy szükség nélkül nem is volna indokolt használni őket. Az anyagból az is kitűnik, hogy a nemzetközi szavak használata gyakran indokolatlan. Sok ilyen szót találunk ott, ahol bőven elegendő volna csupán a saját magyar szó. Valójában a „Kérdőívek” adatai is megerősítik, hogy a nemzetközi szavakat túl gyakran használják a beszélt nyelvben. Véleményünk szerint sem a szakirodalomban, sem a beszélt nyelvben nem kellene visszaélni a nehezen érthető nemzetközi szavakkal, különösen akkor, ha nem terminusértékűek. A nyelvhasználatban tudatosan kerülni kell a szükségtelen vagy pontatlan, nem a saját jelentésükben használt nemzetközi szavakat. A nemzetközi szavak túlzott használata megnehezíti az emberek közötti kommunikációt, a nyelvet, a gondolatot. Mi pedig, ahogy K. Gaivenis (1987, 19) helyesen megjegyzi, „a gondolatot gyakran még mindig idegen ruhába öltöztetjük. Egyes tudósok még azt is mondják, hogy ha más nyelven mondod vagy írod le, se hozzátenni, se elvenni nem lehet belőle”. Ezt a gondolatot, mint láttuk, a „Kérdőívek” válaszainak elemzése is szépen alátámasztja. Ebből az látható, hogy nem a saját szavakból, nem a saját terminusokból van hiány, hanem az anyanyelv iránti tiszteletből. Magyar szavakkal a legösszetettebb gondolatokat is ki lehet fejezni, és a legjelentősebb problémákat is meg lehet fogalmazni. A nemzetközi szavak – amint azt a „Kérdőívek” válaszai is mutatják – a beszélt nyelvben általában csak akkor indokoltak, ha nincs magyar megfelelőjük, vagy ha a nemzetközi és a magyar szó jelentése nem teljesen azonos. A nemzetközi szavak használata akkor is indokolt, ha magyar szinonimáik érzelmi-kifejező vagy funkcionális-stilisztikai árnyalata más. Továbbá, ha a magyar szó nem terminus, a nemzetközi szó viszont betölti ezt a szerepet, akkor jobb azt használni. A „Kérdőívek” adatainak elemzése konkrét példákon mutatja be, hogy egyes szélesebb körben használt nemzetközi szavak és terminusok nem mindig indokoltan törnek be az értelmiségiek beszélt nyelvébe. LITERATŪRA Gaivenis K. Pasakyti logiškai ir lietuviškai // Kalbos kultūra. 1987. Sąs. 5. P. 19–21. Skardžius P. Lietuviški tarptautinių žodžių atitikmenys. Čikaga, 1973. Акуленко В. В. Вопросы интернационализации словарного состава языка. Харьков, 1975. Антонюк Л. А. Лингвистическое упорядочение Белорусской научной терминологии и проблемы интернационализации терминологической лексики // Mokslo kalbos kultūros ir terminologijos problemos / Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1985. T. 24. P. 5–10. 126 В. РУДАЙТЕНЕ ОБ УПОТРЕБЛЕНИИ НЕКОТОРЫХ ИНОСТРАННЫХ И ЛИТОВСКИХ СЛОВ В ЛИТОВСКОМ РАЗГОВОРНОМ ЛИТЕРАТУРНОМ ЯЗЫКЕ Резюме При выполнении темы „Типология двуязычия и многоязычия в СССР“ в 1987 г. была организована экспедиция, во время которой и согласно „Анкете исследования лексики“ собирались социологические и языковые данные. Выявилось реальное употребление некоторых (зачастую и не употребляемых в пределах нормы) лексических вариантов. В настоящей статье использован материал анкетирования, проведенного автором в городах Варена и Друскининкай. Согласно упомянутой анкете, автор провела опрос 95 информантов – представителей следующих социальных сфер: общественно-политической, просвещения, массовой коммуникации, культуры, производства, здравоохранения, сельского хозяйства. Социальным объектом исследования были взяты потребители современного литовского литературного языка. У всех родной язык – литовский. Современный литовский язык „заражен“ иноязычными словами. Отсюда и проблема употребления иностранных слов. Согласно анкете, была предпринята попытка установить, каково реальное употребление иностранных слов, из каких социальных сфер и с каким образованием информанты чаще склонны к употреблению иностранных слов. На основании данных нашего анкетного материала можем сделать вывод, что чаще склонны к употреблению иностранных слов информанты со средним специальным и средним образованием. Кроме того, довольно велик процент информантов с высшим образованием, расположенных к употреблению иностранных слов. К употреблению иностранных слов чаще склонны представители сфер производства, сельского хозяйства и просвещения. Материалы исследования позволяют сделать и другой вывод: кто чаще употребляет иностранные слова, тот делает больше семантических ошибок, связанных с их употреблением. По данным опроса, наиболее часто ошибочное употребление иностранных слов у работников со средним специальным и высшим образованием из сфер сельского хозяйства и производства. Большинство употребляемых в литовском языке иностранных слов являются терминами. Наряду с распространением терминов в литературном языке укореняется и их употребление в переносном значении. На основе анкетных данных установлена и такая тенденция: информанты, которые чаще склонны употреблять иностранные слова, чаще детерминологизируют иностранные термины. Данные нашей анкеты показывают, что иностранные слова довольно часто употребляются людьми с различным образованием без особой необходимости.