Mokslo kalbos užuomazgos „Keleivyje“

A LITVÁN LEXIKA ÉS TERMINOLÓGIA PROBLÉMÁI LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXIX (1991) ANGELĖ KAULAKIENĖ A TUDOMÁNYOS NYELV KEZDETEI A „KELEIVYJE” CÍMŰ LAPBAN 1.1. Kis-Litvániát a XIX. század harmincas éveiben az Európában megindult ipari forradalom alig érintette. Ez az agrárvidék az úgynevezett porosz módon fejlődött. A társadalmi, politikai és gazdasági élet fejlődését jelentősen felgyorsította az 1848—1849. évi németországi polgári demokratikus forradalom. Kis-Litvániában ez a munkások és parasztok felkeléseiben, valamint a városi lakosság demokratikus rétegeinek aktivitásában nyilvánult meg. Demokratikus klubok alakultak, terjedt a szabad sajtó. Éppen ebben az időszakban jelentek meg az első világi litván időszaki kiadványok (Kaunas, 1987, 55). Amint A. B. Klaipėdiškis jelzi (Klaipėdiškis, 1914, 69—70), a poroszországi litvánok első havilapja 1832 januárjában kezdett megjelenni. Tilsitben, júliustól pedig Königsbergben. E lap szerkesztője és kiadója (»Hírek az evangélium terjedéséről a zsidók és pogányok között«) Fr. Kelch volt. A poroszországi litvánok második lapja hetilap volt, és 1849 áprilisától csütörtökönként jelent meg Memelben. Ez volt a »Litvánok barátja, avagy Memeli Zeitung«. E lap szerkesztője Zippel lelkész, kiadója pedig F. W. Horch nyomdász volt. Ugyanazon év július 2-án Königsbergben szerdánként megjelent a hivatalos lap, a »Königsbergi utazó, aki litván testvéreinek híreket hoz«. E heti újság szerkesztője és kiadója Fr. Kuršaitis volt. A „Keleivis” kezdeményezője von Plehve tábornok volt. Attól tartva, hogy az 1848—1849-ben Németországban tomboló polgári demokratikus forradalmak szelleme a litvánokat is megfertőzi, megparancsolta Fr. Kuršaitisnak, hogy a kormányhoz hű újságot adjon ki. A kormány évente 450 márka támogatást adott a „Keleivisnek”. A „Keleivist” Fr. Kuršaitis 1880 februárjának végéig adta ki és szerkesztette (Klaipėdiškis, 1914, 70), ezt követően pedig átadta egy szerkesztő-tanárnak. Klaipėdiškis, 1914, 70), ti ezt követően pedig átadta egy szerkesztő-tanárnak. Klaipėdiškis, 1914, 70), ezt követően pedig átadta egy szerkesztő-tanárnak. Klaipėdiškis, 1914, 70), ezt követően pedig átadta egy szerkesztő-tanárnak. A. Einoriui iš Klaipėdos. A. Einoris a „Keleivį“ „Naujuoju keleiviu“ pavadinęs ir nuo jį 1880 m. balandžio 1 d. kas savaitę Tilžėje pradėjo leisti. Kaip nurodo A. B. Klaipėdiškis (Klaipėdiškis, 1914, 75), šio laikraščio turinys toks pat kaip ir Fr. Kuršaičio buvusio „Keleivio“, tik šiek tiek tautiškesnis. „Naujasis keleivis“ buvo leidžiamas iki 1883 m. lapkričio 18 d. Kurį laiką jis turėjo priedą „Gaspadorystės laiškas“. 1883-ban a „Naujasis keleivis“ címet „Tilžės keleivis“-- re változtatták, po to A. Einoris újra életre keltette a régi „Keleivist- “, amelyet hetente adtak ki Ragainėje, később Klaipėdában a régi „Keleivis broliams lietuvininkams žinias parnešąs“ néven (Klaipėdiškis, 1914, 76). Fr. Kuršaitis által kiadott „Keleivis“- -ben a fő helyet a vasárnapi prédikációk foglalták el, po to politikai hírek jelentek meg. A társadalmat érdeklő dolgokat az „Törvények80 ”, „Tanítások- ”, „Vigyázzatok!”, „Legfrissebb hír”, „Mindenféle rövid hír”, „Mindenféle hír” és hasonló rovatokban nyomtatták. A „Keleivis”-ben csillagászati, botanikai, fizikai, földrajzi, történelmi, orvostudományi, meteorológiai, technikai, állatorvostudományi, zoológiai és más területekről szóló ismeretterjesztő cikkeket is közöltek. Íme néhány közülük: „Tűpuska” (104, 150)4, „A mi vasútunkról” (55, 139), „A szénbányákban áramló levegőről® (57, 163), „Az óriási kígyóról” (26, 193), „Földünk kísérőjéről” (a Holdról van szó, 261, 182—184), „A sáskákról” (149, 194—195), „Elektromágneses távíró vagy telegraf” (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50-51), „A marhák elhullása” (68, 11), „Marhavész” (5, 153; 71, 79), „Gólyák” (81, 111—112), „Gőzgépek vagy dampfmasinák” (15, 94-95; 16, 98—99; 20, 118—119), „A pogányságból” (39, 139), „Hogyan lehet legyőzni a burgonyabetegséget?” (32, 72), „Ki találta fel a puskaport?” (205, 11), „Zuzmó” (215, 189— 190), „Kolera” (42, 159; 56, 160; 144, 146), „Üstökös” (92, 59), „Lavina” (71, 47), „Egy keveset az örményizmusról” (93, 66; 94, 70), „Az új vasút” (53, 112), „Időjárás” (45, 191), „Légi lövedék” (102, 128), „Ágyúk” (férgekről van szó, 67, 116), „Az ágyúk pusztítói” (84, 127),,,Páva* (106, 179), „A gabonaszáron megjelenő piócák ellen” (102, 128), „A veszett kutya harapása ellen” (54, 131), „A káposztát felfaló férgek vagy ágyúk ellen” (36, 111), „A burgonyabetegség ellen” (31, 75; 33, 75), „Románia” (230, 181), „Napfogyatkozás” (20, 120), „A Nap elsötétül” (18, 112), „Hangya” (21, 146—148), „Friss téglagyártás” (142, 139), „Telefon vagy távolbeszélő” (239, 100—101; 240, 107—108), „Távíró” (9, 38—39), „Trichinák” (135, 74), „A vonatok sínje új vasútunkon” (116, 106), „Törökök” (51, 49), „Pók” (95, 6), „Kígyók” (25, 190—191), „Földrengések Amerikában” (151, 18) és így tovább. Ezért a „Keleivis” több okból került kiválasztásra. Először is, a litván újságok egyik első példánya volt, amelynek megjelenése valamennyi más litván időszaki kiadvány kezdetének tekinthető mind Kis-Litvániában, mind Litvániában. Másodszor, szerkesztője, Fr. Kuršaitis a litván nyelv jó ismerője volt, ezért a „Keleivis” nyelve tisztaságával és szabályosságával különbözött az akkori többi kiadvány nyelvétől. Harmadszor, a „Keleivis” közölte talán a legtöbb ismeretterjesztő cikket, amelyekben a tudományos nyelv bizonyos elemeinek csírái fedezhetők fel. 1.2. A tudományos megismerés általában elméleti és kísérleti módszerekre támaszkodik. E módszerek részben a tudományos nyelv sajátosságát is meghatározzák, amely az állítások és hipotézisek pontos felvetésében, azok megalapozásában, érvelésében, valamint valamely probléma rendszerezett, logikus és objektív kifejtésében, megvitatásában és bizonyításában nyilvánul meg. Következésképpen a tudományos nyelvet bizonyos sajátosságok jellemzik: az elvontság, az egyértelműség, a logikusság, a modalitás, a pontosság, a tömörség stb., amelyeket a következő tényezők határoznak meg. Először is a terminológia. Ide sorolandók a tudományos nyelvben szokásos jelentésükben használt szavak, az általános nyelv szemantikailag transzformált szavai (azaz terminologizált szavak vagy szókapcsolatok), valamint a speciális szavak vagy szókapcsolatok (azaz a terminusok). A terminusok általában egyértelműek, stilisztikailag semlegesek és rendszerszerűek. Másodszor a nomináció, amely a tudományos k Lásd a források jegyzékét. Az első szám a „Keleivio“ évfolyamát és számát, a második az oldalt jelöli. 6. A litván nyelvészet kérdései 29. köt. 81 nyelvben szóval vagy szókapcsol- attal fejeződik ki. ar Harmadszor, a szerkezetek és mondatok szórendjének sztereotípiái (például igei és melléknévi főnévi kapcsolatok, passzív szerkezetek, személytelen mondatok stb.) ir (Pikčilingis, 1971, 314—323; Labutis, 1973, 3—12; ĮĮeuncos, 1970, 52—90; Murpoganosa, 1976, 27—55), különböző modalitásárnyalatokat hordozó egységek, a lehetőség és — szükségszerűség fokától a ir problematikusságig és irreálisságig ir (Gaivenis, 1986, 98). Ebben a cikkben éppen ir 1848—1880 m. a „Keleivis” népszerűsítő cikkeinek tudományos nyelvi elemeinek csíráit tárgyaljuk. Ezekben a cikkekben az olvasók megismerkedsu hetnek talán a legfontosabbakkal XVIII. sz. a. vége ir XIX. sz. a. eleje fizikai felfedezésekkel (elektromágneses indukcióval, az energia megmaradásának törvényével, a mágnesesség jelenségeivel ir t. stb.), új fogalmakkal, új ir készülékekkel és berendezésekkel, mint például a gőzgép, a telefon, a távíró, a hőmérő stb. ir A fizika és a technika ir kapcsolatának megerősödésével az akkori fizika mintegy a ir technika elméleti alapjává vált. Ezért a „Keleivis” fizikát népszerűsítő cikkeiben számos olyan terminus található, amely a fizika és a technika ir terminológiáir jába sorolható. 2.1. A „Keleivio“ fizikai ismeretterjesztő cikkeinek terminológiája eredetét tekintve igen változatos. A többséget litván terminusszavak alkotják, például: könyök (16, 98), széntartalmú, -ė (159, 132; 195, 194; 242, 142), szén (13, 64; 57, 163; 75, 68; 148, 192; 184, 20), kör (10, 43; 19, 115; 202, 185), tengely (16, 98), sín (130, 52), gőz (15, 94; 27, 200; 29, 12; 45, 192; 64, 52; 90, 184; 159, 132; 182, 206; 194, 161; 195, 194: 217, 32; 232, 27; 242, 142; 246, 177), borostyán (157, 98), gyorsasága (10, 43; 138, 120; 201, 130), szikra (10, 42—43), levegő (2, 24; 45, 191; 162, 188; 177, 190), nap (153, 63), sugár (34, 96), áramlat (10, 43; 12, 50; 55, 140), hő (10, 42; 142, 139; 241, 130), dörzsölés (100, 59; 168, 28; 191, 94; 201, 145; 223, 133), súrlódás (10, 43; 16, 98), csillogás (139, 128), Villám (80, 107; 159, 132; 239, 102) ir t. t. Nem kevés A „Keleivio” fizikai ismeretterjesztő ir cikkeiben számos kölcsönzött szó található, például: (12, 50), akkumulátor elektromos, -a (10, 42), jód (75, 68), üstökös(- (92, 59), ök) (11, 47), iránytű mágnes (10, 42; 11, 46), mágneses, -a (12, 50), perc (113, 80), perc (151, 181), puska (104, 150), syla (12, 50; 158, 103), sylė (12, 50; 257, 125), telefon(a)s (239, 100—101; 240, 107), telegraf(a)s (100, 59; 173, 158; 228, 203; 229, 213), relegrafinis, -ė (137, 112) ir t. t. Ezek a szavak terminusként a németből, iš szláv stb. ir nyelvekből kölcsönözve (pl. : gőzhajó (130, 53; 253, 105; 254, 109), vö. ném. Dampfschiff, lokomotive (236, 68), vö. fr. locomotive, natrum (134, 66), vö. arab. natrum, üres (100, 59; 101, 72; 108, 8; 117, 132; 126, 27; 136, 88; 232, 28), vö. német Post, syla (12, 50; 158, 103), sylė (12, 50; 257, 125), vö. orosz cuaa, šėpis (8, 28; 17, 104; 19, 116; 20, 118; 30, 32; 61, 28; 65, 56; 66, 94; 74, 64; 254, 109), vö. német Schiff ir t. stb.), mások latin görög ar eredetűek (pl. : elektrysté (10, 42; 12, 50), elektromosan (10, 42), elektromos, -a (10, 42—43), vö. gör. élektron, elektromágneses, -a (65, 56), vö. gör. élektron+magnetis, üstökös (92, 59), vö. gör. üstökös, mágnesség (11, 46), vö. gör. mágnes, perc (113, 80), percek (151, 181), vö. lat. minutus, petrolija(e) (146, 184; 160, 172; 223, 134), vö. lat. petrol(eum) ir t. stb.). Az említett cikkekben ezek alkotják a kölcsönzött terminusok többségét. Úgy tűnik, hogy a görög ar és latin k. eredetű szakkifejezések nagy számban való előfordulását az akkori folyóiratokban több tényező is meghatározta. Először is, 82 évszázadokon át rendkívüli figyelmet fordítottak az antik kultúrára és a klasszikus nyelvekre. Másodszor, a latin nyelvnek mint a nemzetközi ir tudomány nyelvének hosszú ideig fennálló státusza Nyugat-Európa más országaiban (Keinys, 1980, 85). A fizika népszerűsítő cikkeiben számos, más nyelvek mintájára lefordított szó és terminus is található: orpuslė (174, 168), vö. ném. Luftballon, geležinis kelias (6, 168), geležies kel(ia)s (164, 198; 166, 8), geležinysis kelias (1, 88), gelžkelis (14, 92; 34, 95; 43, 168; 69, 24; 88, 156; 127, 32; 226, 165; 229, 213), gelžkelys (52, 104), vö. orosz aceaesnan oopoza, ném. Eisenbahn, fr. chemin de fer, tolkalbys (239, 100; 240, 107), vö. gör. telé+ phone, tolrašis (9, 38; 10, 42; 12, 50; 65, 56; 192, 116; 231, 13), vö. gör. tėlė+graphėo, tolžiuris (96, 40), vö. ném. Fernrohr stb. Nyilvánvalóan megjelenésüket részben az a körülmény is előidézte, hogy a 19. században általában nagyon sok tükörfordítást fordítottak le más nyelvekből. Abban az időben a kapitalista viszonyok fejlődésének felgyorsulásával, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem növekedésével, az osztálydifferenciálódás fokozódásával, valamint az egész kulturális és politikai élet általános fellendülésével számos olyan új tárgy, jelenség és fogalom jelent meg, amelyekkel népünk korábban nem találkozott, ezért nem rendelkezett megfelelő elnevezésekkel (Palionis, 1959, 21). Így a fogalmak ilyen sokaságának megnevezésére már nem lehetett kizárólag a nép nyelvének szókincsét használni. A „Keleivis” fizika népszerűsítő cikkeiben néhány félig kölcsönszó is található, például: garšėpis (16, 98; 69, 24), gromatnešis (188, 64), pustvežimis (99, 56; 132; 108), turfpelkė (140, 132) ir u. o. Ebből következik, hogy eredetük szempontjából az akkori fizikai terminológiát a következő rétegek alkotják: saját litván terminusszavak, kölcsönszavak, tükörfordítások és félig kölcsönszavak. A tárgyalt 245 terminusszóból 719 litván szó, 219% kölcsönszó, 5% tükörfordítás és 3% félig kölcsönszó. Ebből következik, hogy a fizikai terminológia kialakulásának kezdeti szakaszában a litván lexikára támaszkodott. Ezt kétségtelenül több tényező is meghatározta. Először is a „Keleivis” szerkesztőjének, Fr. Kuršaitisnak az a választott álláspontja, amelyet a „Keleivis” egyik számában így fogalmaz meg: „Nagyon kerülöm és óvom magam attól, hogy a litván nyelvben magam alkossak új szavakat, de néha mégis előfordul, hogy nélkülük nem tudok boldogulni, és ennek különösen akkor kell megtörténnie, amikor olyan új és friss dolgokról kell beszélni, amelyek eddig a litvánok között ismeretlenek voltak, ezért litván nevük sem volt, mint például a gelžkelis, garšiepis és az ezekhez hasonló dolgok. Mit tegyek hát most, amikor ilyen dolgokról kell beszélnem?” Nem akarván nyelvünket német szavakkal teletűzdelni, az új dolgokról szólva új szavakat alkotni, senki sem tudja nekem bebizonyítani, hogy az általam alkotott ilyen szó ne volna ir tisztán litván szó a Tisztán litván módon alkotott... Ám néha megesik velem, hogy olyan szót használok, amely számomra nagyon ismerős, amelyet még gyermekként, litvánok között élve, igen sokszor hallottam a litvánok szájából” (Kuršaitis, 1864, 174). Ezt a Fr. Kuršaitis álláspontját J. Palionis is észrevette, aki a porosz litván irodalmi nyelv ágazatait tárgyalva rámutat arra, hogy a jó litvánnyelv-- tudó által kiadott „Keleivyje” kevesebb a jövevényszó, ezenkívül itt gyakran használnak élő népi nyelvi szót vagy kifejezést, nem sablonos népies szintaktikai szerkezetet (Palionis, 1979, 152). Másfelől a 19. század közepének szinte valamennyi kis-litvániai kiadványában még elevenen élt az irodalmi nyelv korábbi tisztításának tendenciája, hatott a 18. századi litván nyelvtanok és szótárak normatív befolyása G* 83 ir (Palionis, 1979, 152). Ezért teljesen természetes, hogy ne nemcsak a litván fizika, hanem a műszaki terminológia kezdetei is a litván lexikára támaszkodtak. L. Például Gastila ir A. Žitkutė a litván műszaki terminológia kezdeteit tárgyalva rámutat arra, hogy iš 169 a fémtechnolóir gia gépgyártási terminusai között, amelyeket a XVIII. a. keletporoszországi kiadványokk. ban rögzítettek, litván 7394, eredetű 9 4, szavak, 1294, szlavizmusok, germanizm294, usok, ismeretlen eredetű szavak, félig átvett kölcsönszavak vannak 4%, (Gastila, Kruopas, Žitkutė, 1969, 34—36; Gastila és Žitkutė 1969, 20—21). Be szerint kétségtelenül a nyelvtisztítási tendencia miatt a „Keleivis” fizikát népszerűsítő cikkeiben ir olyan terminusok jelentek meg, mint például: gintarystė (Az a dolog, amelyről most beszélünk, most még ir németül Elektricitūt (t. y. Elektrizitūt. — A. K.) nevezik. A valódi litván nyelv szerint ezért gintaryste-- nek tą nevezhetnénk...; 10, 42), tolkalbys (A Telefons vagy tolkalbys, amint már tudják, tavaly feltalált készülék, amelyet ta használva mi ir su sok mérföldnyi távolságban lévőkkel beszélgethetünk; 239, 100), távírók – (O így nevezik őket, a görög nyelv alapján németül telegrafai, a mi nyelvünkön pedig, amint mondtuk, távírók „távírók” vagy „távolra iš írók” néven nevezik: 9, 38), távcső (A su távcsövekkel (Fernrohr) lövőknek látniuk kellett; 96, 40) ir stb. E példák azt mutatják, hogy a terminológiai purizmus tendenciája megfigyelhető volt A XIX. a. század második ir felében különösen markánsan került előtérbe XX a. pl. honismereti kutató A. Vireliūno írásaiban (Palionis, 1979, 268, 280). A származás szempontjából elemzett szavak terminusainak többsége me az akadémiai szótárban található. (A litván nyelv szótára), vagy e szótár į kartotékája került bele. Azonban egy részének jų A „Lietuvių kalbos žodyne” ar jo kartotékájában nem találjuk, pl.: elektrystė (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50—51), elektromosan (10, 42), elektromágneses, -a (65, 56), galvános, -a (10, 43), gőzös, -a (15, 94), gőzmalom (11, 46; 23, 168), vasúti híd (114, 99), mozdony (98, 52; 186, 34; 249, 20), borostyánipar (10, 42), mágnesség (11, 46), mágnesrúd (11, 46), voltos, -a (10, 43) ir stb. 2.2. Leginkább A „Keleivio“ fizikai népszerűsítő cikkeiben szereplő szakkifejezések szavai képzőkkel su vannak alkotva -imas/-ymas, -inis, -ė, -iškas, -a, -umas, pl. : [a Nap] elsötétedése (18, 112; 20, 120), [villámok] kilövellése, (140, 132), kimerítő berendezés (112, 72), [mennydörgés] rombolása (122, 7; 162, 188), fűtés (133, 64), távírózás (181, 204), [villámok] felvillanása (139, 128); tűs [puska] (104, 150), köves [szén] (13, 64; 57, 163; 148, 192; 184, 20), szenes [gőz] (159, 132; 195, 194; 242, 142), gőzös [$épis] (20, 118; 74, 64; 135, 76; 163, 195; 199, 60), gőzös [gelZzvezimis] (98, 52), [$épis] (156, 88; 172, 68), [kocsi] (16, 98 —99; 20, 118 —119; 29, 12; 131, 88; 153, 62), félfontos [golyó] (213, 168), távíró-[- drót] (137, 112; 144, 147), [kötél] (152, 39; 161, 180; 180, 204), távolsági [drót] (137, 112; 144, 147), [kötél] (152, 39; 161, 180), drótos [puska] (229, 213), villámos [puska] (100, 59; 101, 72; 108, 8; 117, 132; 126, 27; 136, 88; 232, 28); elektromos [szikra] (10, 42), elektromos [áram] (10, 43; 12, 50), elektromos [súrlódás] (10, 42-43), elektromágneses [távolsági] (65, 56), galvánelem [telep] (12, 50), [tekercs] (10, 43), [erő] (12, 50), galvánelem [oszlop] (12, 50), gőzös [kocsi] (15, 94), mágneses [erő] (12, 50), mágneses [távolsági] (10, 42), voltaikus [oszlop] (10, 43); köralakúság (10, 43; 19, 115; 202, 185), mélység (202, 185), gyorsaság (10, 43; 138, 120; 201, 130), szélesség (167, 16), távolság (175, 169; 226, 166) stb. 84 Valamivel kevesebb (néha mindösspo ze egyetlen) más képzőkksu el alkotott terminus van su megadva, pl.: képző -ybė: šviesybė (10, 42; 13, 64), su képző -ynė: padarynė (15, 94—95; 16, 98—99; 20, 118—119), su képző -ininkas, -é: žvaigždininkas képző (252, 89), su -ystė: elektrystė (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50—51), gintarystė magnetystė (10, 42), (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50—51), su képző -ulys: spindulys (34, 96), su képző -uma: šiluma (10, 42; 241, 130), hő (142, 139), su képző -ūnas: [gőz]malom (82, 120; 183, 18; 224, 142), su képző -tojis, -é: lydėtojis (261, 182—184). A fizikát népszerűsítő cikkekben nagyon kevés végződésképzős származékszó található, pl. : [elektromosság] körülfolyása (12, 50), [napfény] sín (130, 52), [mennydörgés] lövés (109, 28), ir egyáltalán nincsenek prefixummal képzett származékok. Be A származékok között a „Keleivis” fizikanépszerűsítő cikkeiben ir meglehetősen sok összetett szó található, amelyeket a következőkép1) pen lehet su csoportosítani: főnévi második tagú összetett szavak (gőzmalom (11, 46; 23, 168), gőzmozdony (16, 98 —99; 38, 128; 62, 40), vasút (14, 92; 34, 95; 43, 168; 69, 24; 88, 156; 127, 32; 226, 165; 229, 213), vasúly (52, 104), vasúti híd (114, 99), vasúti kocsi (186, 34), orkulkė (16, 99; 36, 112; 120, 196), orpuslė (174, 168), šiauršviesė t.); (154, 68; 198, 51) ir t. igekötős igék 2) második taggal su (gromatnešis (188, 64), tolkalbys (239, 100; 240, 107), tolrašis (9, 38; 10, 42; 12, 50; 63, 56; 192, 116; 231, 13), tolžiuris (96, 40) ir t. t.). A fent említett szavak terminusainak többsége, különösen azoké, amelyeket képzőtoldalék-végződéir sű származékok alkotnak, bizonyos szóképzési į kategóriákba sorolható: cselekvések megnevezései (-imas/-ymas képzős származékok), tulajdonságok megnevezései (képzők -ybė, -ysté?, -uma, -umas képzős származékok), a cselekvés eredményének megnevezései (képzők -ulys, végződések -as, -is képzős származékok), a cselekvők igei tulajdonságainir ak birtokosait megnevező származékok (képzők -fojis, -ė származékok), a névszói tulajdonságok birtokosait megnevező származékok (az -ininkas -ė képzővel képzett származékok), eszközök, ar gépek, készülékek és általában véve eszközök megnevezései (többségük összetett szó). Az ilyen szóképzési kategóriákkal ir általában maguknak a terminusoknak a kategóriáit határozzák meg. A fent említett esetben megkülönböztethetők a cselekvések, tulajdonságok, jelenségek, tárgyak és foglalkozások su kategóriái, amelyek a terminusok nominációjának bizonyos tényezőihez kapcsolódnak. 2.3. Az affixumok, affixoidok, összetett szavak ir standard összetevőinek, általában véve a terminusképzés egyéb elemeinek értékelése, a nomináció variálása, a másodlagos nomináció megjelenése (J/launjenxo, 1986, 12—13) ir stb. su A nominációval kapcsolatos hasonló dolgok akkor lehetségesek, amikor az adott tudományterület terminológiájának csaknem egésze már összegyűlt. A fizikai terminológia kezdeti kialakulásának e szakaszában csak a fizikai (gyakran műszaki) terminusok nominációjának egyes csíráiról beszélhetünir k. Egy jų — A „Keleivis” fizikai ismeretterjesztő cikkeiben bemutatott fogalmak megnevezéseinek változatossága. Ezeket a változó megnevezéseket a következőképpen lehet 1) csoportosítani: amikor a fogalmat összetett, ir egy szóból álló megnevezéssel nevezik meg, pl.: petrolija vagy kőolaj (146, 184), az elektromosság kerülete vagy útja (12, 50—51), elektromos- * Képzők Az -ybė, -ystė képzős származékokat a tulajdonságnevek kategóriájába ebben az esetben csak formailag lehet sorolni, mivel e képzőkkel a jelenségnek, sőt a ar cselekvés eredményének (šviesybė (10, 42; 13, 64) — fény, magnetystė (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50—51)— mágnesesség, elektrystė (10, 42) — elektromosság) 85 megnevezéseit jelölik, amikor a magnetiškasis tolrašis vagy (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50—51), telegraf(a)s telegraf(a)s vagy vielų pustas (228, 203), telegraf(a)s vagy vielinis pustas (229, 213), žaibinis pustas vagy telegraf(a)s garinė (100, 59; 101, 72; 108, 8; 117, 132; 126, 27; 232, 28), padarynė vagy dampfmašynė (15, 94—95; 16, 98—99; 20, 118—119), vasúti pálya (53, 112; 148, 191), vaspálya (233, 31) ir vasúti (233, 31), pálya vasút (6, 168), vasút (1, 88), vasút (164, 198; 166, 8) ir vasút (14, 92; 34, 95; 43, 168; 69, 24; 88, 156; 127, 32; 226, 165; 229, 213), vasút (52, 104), selyemhernyógubó vagy orsógubó (119, 188); 2) amikor a fogalmat összetett, leíró jellegű egyszavas megnevezésir sel nevezik meg, pl.: gőzhajó (20, 118; 74, 64; 135, 76; 163, 195; 199, 60). gőzhajó (156, 88; 172, 68), gőzhajó (8, 28), gőzzel hajtott $épis (66, 94) ir gőzhajó (130, 53: 253, 105; 254, 109), gőzhajó (16, 98—99; 69, 24), gőzmalom gőzzel hajtott (20, 118; 243, 146) ir gőzmalom (23, 168), gőzkocsi (15, 94), gőzkocsi (16, 98-99; 20, 118— 119; 29, 12; 131, 88; 153, 62), gőzkocsi (16, 98—99), gőzzel hajtott kocsi (16, 98—099; 62, 40) ir gőzmozdony (16, 98—99; 38, 128), vasúti kocsi (186, 34), vasúti kocsi (98, 52; 235, 57; 249, 20; 257, 126), vonat (34, 96; 44, 172; 49, 40; 55, 139; 85, 143; 116, 106; 124, 16; 125, 24; 154, 68; 213, 168; 227, 179; 235, 57). Az utóbbi két elnevezés ugyanannak a fogalomnak további összetett megfelelőit alkotja: gőzös vasúti mozdony (98, 52), a vasúti mozdonyok vontatása (235, 57; 257, 126), a kocsik vontatása (34, 96; 44, 172; 124, 16; 125, 24; 154, 68; 213, 168; 227, 179) (bővebben lásd Klimavičius, 1974, 16— 30). Eszerint a nomináció változatossága kétféleképpen nyilvánul meg. Először, amikor a fogalmat különböző cikkekben eltérően nevezik meg, pl.: vasúti sínek (53, 112; 148, 191), vas sínek (233, 31), vassínek (233, 31), gőzhajó (20, 118; 74, 64; 135, 76; 163, 195; 199, 60), gőzös hajó (156, 88; 172, 68), gőzök hajója (8, 28), gőzzel hajtott hajó (66, 94), gőzhajó (130, 53; 253, 105; 254, 109), gőzös (16, 98—99), északi fény (203, 214), északi-fény (154, 68; 198, 51) stb. Másodszor, amikor egy cikkben a fogalom kettős elnevezése szerepel a vagy kötőszó használatával, pl.: petróleum vagy kőolaj (146, 184), mészégető vagy márga (225, 154), voltaikus oszlop vagy galvántelep (10, 43) stb. Az ilyen összetett, leíró és egy szóból álló elnevezések egy része morfológiailag összefügg egymással. Morfológiai változatokat alkotnak, amelyeket két csoportra lehet osztani: 1) összetett vagy leíró terminus és univerbációval létrehozott egy szóból álló terminus, pl.: vasúti sínek (53, 112; 148, 191), vas sínek (233, 31) és vassínek (233, 31), vasút (6, 168), vasas út (1, 88), vasút (164, 198; 166, 8) és vasút (14, 92; 34, 95; 43, 168; 69, 24; 88, 156; 127, 32; 226, 165; 229, 213), vasutas út (52, 104), gőzös kocsi (16, 98— 99; 20, 118—119; 29, 12; 131, 88; 153, 62), gőzkocsi (16, 98—99), gőzzel hajtott kocsi (16, 98—99; 62, 40) és gőzmozdony (16, 98—99; 38, 128), távolra író és távíró (9, 38); 2) az összetett terminus változó tagja, amelyként szerepel: a) -inis, -ė képzős melléknév vagy főnévi birtokos eset (anglių garai (27, 200; 29, 12; 194, 161) és angliniai garai (159, 132; 195, 194; 242, 142), garų katils (15, 94) és garinis katils (221, 85)); b) -inis, -ė vagy -iškas, -a képzős melléknév (garinis vežimas (16,98 —99; 20, 118—119; 29, 12; 131, 88; 153, 62) és gariškasis vežimas (15, névmási alakú egyszerű melléknév (elektriška kibirkštis elektriškoji srovė 86 94)); c) ar (10, 42—43) ir (10, 43; 12, 50), elektriškasis trintis (10, 42—43), kariška šėpis (17, 104; 19, 116; 30, 32; 61, 28) ir kariškoji šėpis (65, 56)). Az említett változó elnevezések másik része szemantikailag kapcsolódik egymáshoz. Szinonimák, amelyeket leggyakrabir ban az arba kötőszó kapcsol össze, például: elektrystės apibėgis vagy takas (12, 50—51), elektriškai magnetiškasis tolrašis vagy telegraf(a)s telegraf(a)s (10, 42—43; 11, 46—47; 12, 50-51), vagy vielinis pustas (229, 213), villámgyors nyomtató vagy telegraf(a)s (100, 59; 101, 72; 108, 8; 117, 132; 126, 27; 232, 28), gőzzel működtetett készülék vagy gőzgép (15, 94—95; 16, 98—99; 20, 118-119), telefon vagy távolbeszélő (239, 100-101; 240, 107-108) és hasonlók Vagyis a megnevezés variálódása miatt változatosság, szinonimitás ir keletkezik. Ezek a sajátosságok a terminológia kezdeti kialakulási szakaszában elkerülhetetlenek. 2.4. Az említett összetett ir leíró terminusok tagjai bizonyos kapcsolatok révén kapcsolódnak egymáshoz. Leggyakrabban ezek a kapcsolatok jelzői kapcsolatok. Ezek kifejezve vannak: a) egyeztetett jelzővel (elektromos szikra (10, 42), elektromos áram (10, 43; 12, 50), elektromos súrlódás (10, 43), elektromágneses távíró (65, 56), galváni tekercs galváni erő (10, 43), (12, 50) mágneses erő (12, 50), vonzóerő (158, 103), Volta-oszlop (10, 43), Volta-féle elem (10, 43)); b) jelzői szerkezettel (az elektromosság körülírása (12, 50), elektromos szikra, lövés (10, 43), lökése (191, 94), lövőszerkezet (89, 180; 99, 56) stb.). Tehát már akkor is szükség volt a fajés nemzetségterminusok elkülönítésére. Néhány ilyen terminusból még fajcsoportokat is lehet alkotni, például: szén: kőszén (13, 64; 57, 163; 148, 192; 184, 20), fekete kőszén (75, 68), barna kőszén (75, 68); tárgyak: fehérítő t. (134, 67), el nem fogadó t. (10, 42), elfogadó t. (10, 42); gőzök: kőgőzök (45, 192), széngőzök (159, 132; 195, 194; 242, 142), égő gőzök (64, 52; 90, 184; 182, 206: 217, 32), elégetendő széngőzök (246, 177), tűzifagőzök (45, 192), mocsári gőzök vagy tőzeggőzök (45, 192); erő: galvanikus e. (12, 50), mágneses e. (12, 50), vonzó e. (158, 103) stb. E szükséglet miatt néha még grammatikai hipernormalizmusokat is alkottak. Például az -inis, -ė képzős névszói melléknevek (žaibinysis pustas (136, 88), magneto pietinysis galas (11, 46), magneto šiaurinysis galas (11, 46), geležiniosios vėžės (53, 112; 148, 191), geležinysis kelias (1, 88), a cselekvő nemű jelen idejű melléknévi igenevek (plaukiąsis tiltas (215, 192; 220, 70; 228, 203)). Gyakran abszolutizálták az -iškas, -a képző használatát is (elektriškoji srovė (10, 43; 12, 50), gariškasis vežimas (15, 94), voltaiškasis stulpas (10, 43) az elektros srovės, garo vežimo, Voltos stulpo helyett, galvaniškoji baterija (10, 43), magnetiškoji syla (12, 50) a galvaninė baterija, magnetinė jėga helyett) stb. Gyakran megpróbálták a fajtát kiegészítő leíró módon is megkülönböztetni, pl.: garinė plieninėmis žvynėmis apmuštoji šėpis (255, 117), kariškoji plieninėmis žvynėmis apmuštoji dampšėpis (256, 121), žvyniuota šėpis geležinėmis žvynėmis apmušta (135, 76) stb. Másrészt az ilyen leíró terminusok létrejöttére a német nyelvnek is nagy hatása volt, pl.: garu varomas malūnas lentų pjaujamas (243, 146), garinis lentų pjaująs malūnas (224, 142). Malūnas vok. Mühle, lentpjūvė vok. Sagemühle. Kadangi vokiečių kalboje lentpjūvės pavadinimas padarytas iš malūno pavadinimo, todėl ir lietuvių kalboje vietoje lentpjūvės atsirado minėti pavadinimai, sukurti vokiečių terminijos pamatu. Visi šie dalykai rodo pačią fizikos (ir technikos) terminijos formavimosi pradžią, kada dar nebuvo nusistovėję ne tik terminai, bet dažnai ir sąvokos, pvz.: terminais elektrystė, gintarystė, elektrystės macis, elektriškasis trintis nusakoma ir elektra, jos krūvis, srovė bei apskritai elektros poveikis. Štai keletas pavyzdžių. Pagal tikrą lietuviškąją kalbą mes tą todėl galėtumbim gintaryste vadinti, ale jau pasiliksim šiam kartui prie to vardo, kurį mokytieji žmonės tam daiktui davė ir vadinsim jį Elektricitdt (t. y. Elektrizitūt —A. K.), arba geriaus pagal mūsų ištarimą elektryste. Apie elektrystę kalbėdami turėsim ant daug dalykų, o ir ant to daboti, kad ne visi daiktai lygiu būdu elektryste tur arba priim (10, 42). Néhány tárgy, úgymint: az üveg, a borostyán, a kén, a macskabőr, a selymek, a gyanták és így tovább, elektromosságot tartalmaz magában (10, 42). Amikor most annak a csengőnek a végét megmozdítja, az elektromosság ereje a drótokon át a 87 szomszédos távíróhoz ugorva mágnesessé teszi a benne lévő csengőt... (240, 118)....az összes, összegyűlt több ezer ember egyszerre érzi azt az elektromos súrlódást (10, 43). 2.5. A „Keleivis” tudományos nyelvének kezdeményeiről szóló elemzést a következő megjegyzésekkel lehet összefoglalni: 1) a tudományos nyelv legszembetűnőbb eleme — a terminológia megalkotása; a terminusokat szórványosan, rendszertelenül alkották, mindazonáltal szilárd alapként a litván szókincsre támaszkodtak; a terminusok változatosságá- — ra leginkább a szinonimitás és a morfológiai 2) variálódás jellemző; ezeket a dolgokat gyakran más nyelvek ir (különösen a német nyelv) hatása 3) idézte elő; ne megpróbáltak csak terminusokat alkotni, de ir jų A definíciókat, a fajfogalmakat el kell különíteni a nemfogalmaktól. FORRÁSOK Keleivis iš A königsbergi litván testvéreknek híreket vivő*. 1. 1849, Sz. 22. 21. 1851, Sz. 37. 41. 1852, Sz. 39. 2. 1850, Sz. 6. 22. 1851, Sz. 39. 42. 1852, Sz. 40. 3. 1850, Sz. 33. 23. 1851, Sz. 42. 43. 1852, Sz. 42. 4. 1850, 36. sz. 24. 1851, 43. sz. 44. 1852, 43. sz. 5. 1850, Sz. 41. 25. 1851, Sz. 48. 45. 1852, Sz. 48. 6. 1850, Sz. 42. 26. 1851, Sz. 49. 46. 1852, Sz. 53. 7. 1850, Sz. 43. 27. 1851, Sz. 50. 47. 1853, Sz. 2. 8. 1851, Sz. 7. 28. 1852, Sz. 2. 48. 1853, Sz. 5. 9. 1851, Sz. 10. 29. 1852, Sz. 3. 49. 1853, Sz. 10. 10. 1851, Sz. 11. 30. 1852, Sz. 8. 50. 1853, Sz. 11. 11. 1851, Sz. 12. 31. 1852, Sz. 10. 51. 1853, Sz. 13. 12. 1851, Sz. 15. 32. 1852, Sz. 18. 52. 1853, Sz. 26. 13. 1851, Sz. 16. 33. 1852, Sz. 19. 53. 1853, Sz. 28. 14. 1851, Sz. 23. 34. 1852, Sz. 24. 54. 1853, Sz. 33. 15. 1851, Sz. 24. 35. 1852, Sz. 27. 335..:1853, Sz. 35. 16. 1851, Sz. 25. 36. 1852, Sz. 28. 56. 1853, Sz. 40. 17. 1851, Sz. 26. 37. 1852, Sz. 29. 57. 1853, Sz. 41. 18. 1851, Sz. 28. 38. 1852, Sz. 32. 58. 1853, Sz. 42. 19. 1851, Sz. 29. 39. 1852, Sz. 35. 59. 1853, Sz. 44. 20. 1851, Sz. 30. 40. 1852, Sz. 37. 60. 1854, Sz. 5. * A továbbiakban az újság címe nem ismétlődik, csak az év és a szám szerepel. ir 68