Gibt es im Estnische lettische Landschaftsnamen?

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK, XXXII (1993) BALTI NÉVTANI KUTATÁSOK ; : LEMBIT VABA VANNAK ES IM ÉSZT LETT TÁJNEVEK? Amikor a in hetvenes években megjelent az alulírott által a lett jövevényszavakról az észt nyelvben írt monográfia (VABA 1977), mindössze egyetlen lett eredetű földrajzi köznév volt ismert, amelyet már 1937-ben Peeter Arumaa (ARUMAA 1937, 42) lett jövevényszóként vett számba: atak Gen. atagu ” holtág, levált folyókanyarulat, amely árvíz idején egyesül a tulajdonképpeni folyómederrel” (HARGLA Koikküla) < lett. atiaka, atteka "olyan folyóág, amely visszafolyik a folyóba; ]} Leswi? Wait format invalid? Need exact JSON. There's issue last string. Need output only. Ensure all German items translated. Last includes quote maybe semicolon. Translation: régi folyómeder, amely magas vízálláskor megtelik vízzel; egy tó, egy állóvíz, nevezetesen olyan, amely a korábbi folyómederben alakult ki” (ME I 203). : A régi lett jövevényszavak szemantikai elemzése az észtben azt mutatja, hogy éppen az élelmiszerek és italok megnevezései alkotnak számszerűen nagy fogalmi csoportot, ami meglehetősen egyértelműen az észt–lett családi környezetben fennálló kapcsolatokra utal. Figyelemre méltó, hogy a lett eredetű szókincsben, a jelenleg lett területen fekvő észt nyelvszigetek (Lutsi és Leivp) nyelvhasználatában, amelyhez a VABA 1977-ben 876 lett tövet elemeztek, egyetlen lett tájnév sem található. Az észt szókincs eredetének további kutatása során most meglepő módon még három olyan észt tájnévre bukkantak, amelyek valószínűleg lett jövevényszavak lehetnek. Az alábbiakban ezeket közelebbről megvizsgáljuk. (1) lonk Gen. longi ”nedves (folyóhoz közeli) szénatermő föld; mocsár” (KARKSI Mae, Vöhmaste), longas Gen. lonkarvlöngas Gen. lönka "a folyókanyarulatban fekvő föld” (HARJU—-JAANI) <lett. lunka „egy tengeröböl; egy alacsonyan fekvő (egy folyókanyarulatnál lévő) rét, amelyet im tavasszal elönt a víz” (ME II 513-514); s. is: VABA 1991, 56. További Vizsgálatok szükségesek annak kiderítéséhez, um hogy a KADRINA Töugu löngas „a tengerbe nyúló keskeny szárazulat” etimológiailag összefügg-e az itt tárgyalt, lett eredetű helynévvel. (2) láva „egy nagy kopár kaszáló; kopár mocsár” (KARKSI Metsakuru) <lett. plava „die Wiese, der Heuschlag” (ME III 367). A lehetséges telmatológiai tartalma következtében: läva (ma_i-Ima suu lava „egy kiterjedt kopár mocsárterület”, Läve/soo mets (egy erdőnév in Karksi; mocsár "egy mocsár’) itt nem hagyhatjuk teljesen figyelmen kívül a lett köznévi és helynévi 172 szótöveket Jev(a)-, Java-, lév(e) Java „egy mocsaras, mozgó hely, egy félig benőtt tó” (ME III 533); lásd még: VABA 1988, 47-48. (3) tir Gen ? ”mocsár” (WIED 1163) < betűszerint, tirs = tirelis (EH II 686); tirelis „egy (nagy és mély) mocsár, egy magasan fekvő Mocsár, egy szénakaszálásra megtisztított mocsár (vagy bozót); be nem vetett mező” (ME IV 203). Egy ritka mocsármegjelölése van H. Gösekénin ek a műve ”Manuductio ad Linguam Oesthonicam. Bevezetés az észt Nyelv” (Reval 1660, 406) rögzítve: Sumpff /lacuna/ Tiir (palus). Wiedemann ezt Szava Göseken átvette, és észt–német „szótárában” in feltüntette. An ez Megemlítendő, hogy Göseken még más elavult Olyan szavak, amelyek nyilvánvalóan éppen az észt in nyelvnek Nyugati dialektus és részben szintén im szigeti dialektusban elterjedtek, megtalálhatók (lásd Bővebben: VALMET 1960, 616-617). Julius Mägiste ezt a szót felvette in etimológiai szótárába, megjegyezve: ”eiymol[ógiailag] tisztázatlan” (EEW X 3157). Ennek ellenére már Kazimieras Jaunius is rámutatott ennek a tájnévnek balti eredetére, mégpedig úgy tűnik es in az ő a litván–észt etimológiai szótárhoz készült kéziratában (l. Jaunius 1972, 355). Részletesebb Magyarázatok arról, hogyan es in a Szabály itt Összehasonlítása a Eset, van Jauniusnin ak A jegyzéket nem terjesztették elő. Részletesebb A Elterjedéséről és A tür etimológiájáról a következőből VABA 1991, 59 zu meríthetők. A Az atak és läva tájnevek a lett an határa, azaz in az aktív érintkezési övezetének az észt és lett nyelvnek elterjedt. Ugyanez érvényes a lonk-ra is, amely azonban a határhoz közeli im Karksi mellett más im belső vidéki területeken is előfordul, miközben korántsem kizárt annak lehetősége, hogy Észtország es két különböző in területén fekvő enklávéként terjedt el. Néhány kérdés merül fel azonban amelyekre nincs egyérteles mű válasz. A szó elterjedtsége nem állapítható meg. Mint mondtuk, csak im szótárában található meg Göseken, amely főként Nyelvi anyag innen Kullamaa és annak A környezet tartalmazza (Göseken volt a legnagyobb Részét képezi Élet Lelkész in Kullamaa). De ez a szókincs kétségtelenül a zu kor in egész Nyugat-Észtországában elterjedt volt, amint Aino Valmet megállapította. Problematikus továbbá a tényleges eredete a Szóé. Becsült érték. A tiir nem származhat a távoliból A lett nyelv elterjedése Mocsármegjelölés: tirelis (vagy a tirulis-ból kell kiindulni; mint A bérforrásnak csak a ki nem bővített változata származik. Szótő *tirin Kérdés, amely többek között mint mocsármegjelölés im a litvánban fordul elő: tyras ”puszta föld, sztyepp, mocsár, üres, puszta hely, vadon” (LEW II 1099—1100 sub tyras), de a im Kur földjén beszélt lett nyelvben is megjelenik: tirs? (EH II 686; LAUMANE 1987, 199). Az észt tiir szóban nem találhatók olyan fonetikai kritériumok, amelyek arra engednének következtetni, ob es hogy korai um balti vagy későbbi lett jövevényszóról van szó. Az etimológiai Az észt tájlexikon elemzése arra a zu következtetésre vezet, hogy jelentős számú, balti eredetű különálló tájnév in Nyugat-Észtországban koncentrálódik (VABA 1989, 138. skk., különösen 217—218; Elterjedési térkép S. 209). Én ha173 be a/az Feltételezés felállítva, hogy egy Az efféle tájnevek egy része balti Reliktkifejezések -val/-vel A szubsztrátumkaraktert az határozza meg, amelyet a A „mit den” kifejezés használata balti finnek összeolvadtak balti az övé elterjedést nyert. Es lehetséges, hogy észt. tiir feltételezett nyugatésztországi elterjedésével egy ilyen in jövevényszóréteghez tartozik. Im határvidéken észt–lett vegyes betelepülés esetén a lett jellegzetes tanyaneveket tüntet fel. Ezek különösen nagy számban találhatók im például Valgától keletre fekvő egykori járásban, Kaagjärve és Lannametsa. E területek mélyreható kutatása és további expedíciók talán ahhoz vezethetnek, hogy Korábban ismeretlen lett tájnevek felfedezése az észt im nyelvterületre vezetnek. A lett eredetű tájnevek elterjedése az észt nyelvteie IRODALOM ’ ARUMAA 1937 — Arumaa P. Lett jövevényszavak a délészt nyelvjárásokban, II. — Eesti Keel 1937, 42—50. a ZEW — Mägiste J. Észt etimológiai szótár. Helsinki, 1982. EH — Endzelins J., Hauzenbergs E. Kiegészítések és javítások K. Mülenbacha Lett nyelv szótárához, Riga, 1934—1946. JAUNIUS 1972 — Kazimieras Jaunius nyelvész kéziratos hagyatéka. Katalógus és publikációk. Vilnius. € 174 LAUMANE 1987 — Laumane B. Az Alsó-Kurzeme fiziogeográfiai megnevezései (kurz—porosz párhuzamok). // Onomasztikai tanulmányok, Riga, P. 170—214. LEW — Fraenkel E. Litván etimológiai szótár. Heidelberg—Göttingen, 1962—1965. į ME — K. Mūlenbacha A lett nyelv szótára/Szerkesztette, kiegészítette, folytatta J. Endzelins. Riga, 1923—1932. VABA 1977 — V a b a L. Lett kölcsönszavak az észt nyelvben. Tallinn. SZABAD 1988 — V a ba L. Lett kölcsönszó az észt nyelvjárási nyelvben. // Anyanyelvi Társaság Évkönyve 32 1986, Tallinn, P. 46—56. SZABAD 1989 — V a b a L. Balti kölcsönszavak a finnugor szókincsben // Nyelv ja Irodalom, 1989, P. 138—141, 206—218. ABA 1991 — V aba L. Litván kölcsönszavak az észt nyelvjárásban II // Anyanyelv Társaság Évkönyv 34 1988, Tallinn, P. 55—61. VALMET 1960°— V alm et A. H. Goseken szótárából. // Nyelv ja Irodalom 10 1960, P. 612—617. WIED — Wiedemann F.J. Észt–német szótár. Negyedik, változatlan kiadás a második, Jakob Hurda által szerkesztett kiadásból. Tallinn, 1973. AR ESTU NYELV VAN LETT EREDETŰ HELY ELNEVEZÉS? Összefoglalás Az észt nyelv lett jövevényszavairól a hetvenes években írt monográfiában mindössze egy apel­latívum (földrajzi szakkifejezés) szerepel, amely Péter Arumo véleménye szerint a iš lett nyelv atak — szava Gen. atagu „užtakis, atsiauta.- .. < lot. attka, atigka „upės šaka, kur vanduo teka atgal; sena upės vaga...“ A régi lett észt nyelvi kölcsönszavak szemantikai elemzése azt mutatja, hogy a mindennapi életben szoros, ir közeli észt–lett nyelvi kapcsolatir ok álltak fenn stb. srityse. A tanulmány további három földrajzi szakkifejezést, helyneveket tárgyal, amelyekről feltételezik, hogy szintén a lett nyelv kölcsönszavai. iš 1. lorik Gen. 'lorigi „nedves rét, mocsár, láp”, longas Gen. lonka~Iéngas Gen. lönka „a folyó kanyarulatában található föld, < vidék” lat. Ber „tengeröböl, öböl; „alacsony fekvésű, tavasszal elárasztott, megáradó rét” . 2. láva „nagy nyílt tócsa, mocsár”, < lat. pJava „kaszálható rét”. 3. tiir Gen. ? „mocsár, tócsa” < lat. tirs=tirelis „didelė ir gili pelkė, liūnas“. Julius Mägiste, įtraukęs šį apeliatyvą į į savo etimologinį žodyną, tiesa, pastebėjo, jog tai „neaiškios etimologijos žodis“. Tačiau Kazimieras Jaunius kéziratában, a litván–észt er nyelvek etimológiai szótárában, megmagyarázta e szó balti eredetét ©. Ez a három földrajzi név az észt helynevekben fordul elő. ir Geografiniai vietų pavadinimai atak läva ir pastebėti prie Lettország határán, az észt–lett ir nyelvek aktív kontaktzónájában. Hasonló a helyzet a ir su körülbelül így kezdődő helynév esetében A Karksi környékir éről a į vidék belseje felé terjedve. Bizonytalanságok vannak e közszó elterjedését illetően, problematikus ir jo eredet. Hipotetikusan azonban állítható, hogy az ilyen típusú terminusok és földrajzi helynevek egy része balti szubsztrátumreliktum Észtország területén, amelyek itt terjedtek el A Balti-tenger finn népeinek su a baltiakkal való összeolvadásakor, Ryne 4 JIZIEL BL + saoujausilila a :sd1sv? sr20d imobeonit are: aslis a 01162 15 2BENVIUA DIRIVIS( S2FIFE <8 Jqslenq — outūiimis esRide1s Bb