K. Būgos laiškai lenkų kalbininkui Janui Rozwadowskiui

Átadom Önnek a „Lietuvių kalbos žodynas” című művemet, amelyről kérem, tájékoztassa jó szándékú kollégáimat, a nyelvészeket. Ilena I Beimycka B Kosne 12 nuros (= 1 amep. fpojiziap 20 1m.) Ges nepecblnku. Įlepecbhrnka I aK3. Rendelés: 1 db bannerposztó. 44 neHTa. O6 atom yxe nunca npod. E. Lidén és H. Petersson. | Bropott BLImycCcK CJIOBADS BeINIET H3 ITeYaTH BCKODe IOCJIE IracxXH. Minden jót kívánok! K. Būga! MAGYARÁZATOK 1 A noramonorns szónak zárójelben kellene lennie. Lásd: Būga K. A folyónevek tanulmányai és az aisztek, valamint a szlovének ókora // Tauta ir žodis. K., 1923. 1. köt. 1—44. o. (= Būga K. Válogatott írásai. 3. köt. V., 1961. 493—550. o.). 2 Torbiérnsson T. Die gemeinslavische Liguidametathese. 1—2. Upsala, 1901; 1903 (—Az Upsalai Egyetem Évkönyve, 1902; 1904). Š Slawisches kellene legyen. *Lásd. Būga K. Válogatott írásai. 2. köt. V., 1959. 151—153., 214—223. o. S E rekonstrukciókról és más rekonstrukciókról bővebben lásd. Būga K. Válogatott írásai. T. 3. P. 493—550, 741. skk. 9 E levél dátuma (június 2.) téves, mivel T. Torbiornsson június 23-i levelére adott válasz. " Kétszer megismételve: nonyumuan. 8 Lautsubstitutionnak kellene lennie. 9 Tpyeman kellene hogy legyen, lásd: Tpycma un O. IO. Hyjncro-JiH TOBCKHE BJIEMeETEI B HOBTOpOJLCKHX NaTHHAX. ŪacTb nepsasg. PeBejrs, 1897. 10 Rodos, hiányzik a || jel. 11 Kétszer megismételve: (9 =. 12 A levélben tárgyalt problémákat K. Būga cikkei vizsgálták, lásd: B ūga K. Válogatott írások. T.3. P. 493—550, 741 és köv. stb. 13 E levél végén meg van jelölve, hogy nyílt levélről van szó, továbbá meg vannak adva T. Torbiornsson (Schweden/Herrn Dr. Tore Torbiornsson /Upsala, Universitat) és K. Būga (Abs. Prof. K. Būga. Kaunas, D. Vilniaus gatvė N 2. Litauen) címei. 14 Ez a levél a képeslap második oldalán íródott. Az első oldalon T. Torbiornsson és K. Būga címe, valamint a dátum (6—11—24) szerepel. Megjegyzés. E publikáció kinyomtatása után K. Būga T. Torbiornssonhoz írt leveleinek másolatait átadják a Vilniusi Egyetemi Könyvtár Kézirattárának. Bonifacas Stundžia K. BŪGA LEVELEI JAN ROZWADOWSKI LENGYEL NYELVÉSZHEZ A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia archívumában a világ különböző tájairól származó, neves és kevésbé ismert emberek által a lengyel nyelvészhez, Jan Rozwadowski professzorhoz írt számos levél között a litván nyelv tudománya és a kultúrtörténet szempontjából fontos levelezés is található. J. Rozwadowski (1867—1935) — a lengyel nyelvészek egyik legnagyobbika, a klasszikus nyelvek tudósa, neves szlavista, indoeuropeista és baltista. Ő 177 — a krakkói egyetem professzora és rektora, a Lengyel Tudományos Akadémia akadémikusa és elnöke, számos európai nemzeti akadémia és társaság, köztük a Litván Tudományos Társaság (annak 1907-es megalapításától kezdve) tiszteletbeli tagja. J. Rozwadowski kiválóan tudott litvánul, a litván nyelvjárásokat kutatta, és feltárta a velük érintkező szláv nyelvekhez fűződő kapcsolataikat. Fennmaradtak az általa gondosan lejegyzett Sudargo (Šakiai járás) és Zietela (a fehéroroszországi Hrodnai terület Djatlovói járása) beszélt nyelvi szövegek. A litván nyelvészek számára az említett archívumban a legérdekesebbek Kazimieras Būga (1879—1924) tartalmas levelei. J. Rozwadowski kéziratai között K. Būga öt, 1912—1913-ban írt levelét találták meg. Ezek egyike teljes nyelvészeti tanulmány, négy pedig levelezőlap. Utóbbiak közös jelzete: K. III —84 (Archiwum Polskiej akademii nauk Oddzial w Krakowie, Jan Rozwadowski). Az 1913-ban írt levelezőlapok a kéziratgyűjteményben találhatók —Korespondencja Jana Rozwadowskiego na 1. B. N245 (ügyirat). Az 1912-ben írt levelet pedig J. Rozwadowski kéziratainak nagy dobozában találták meg, amelyet J. Safarewicz professzor (1904—1992), J. Rozwadowski írásainak kiadásra való előkészítője őrzött. Halála után azt a ládát a többi J. Rozwadowski-kézirat mellé az archívumba helyezték át. Sajnos annak a ládának a tartalma még nincs rendezve, és a kéziratok sincsenek megszámozva. Ugyanott megtalálták K. Būga saját kezűleg összeállított bibliográfiáját is az 1912-ig nyomtatásban megjelent saját műveiről (összesen 29). —K. Būga levelei több helyről íródtak: két levelezőlap Pétervárról, ahol akkor tanult, egy a szülőföldjéről —Dusetasból, a nagy (első) levél (1912) és egy levelezőlap (1913) pedig Laižuvából, ahol akkor papként szolgált, és 1903-tól aktívan segítette K. Būgát és E. Voltert Juozas Tumas Vaižgantas. K. Būgán kívül J. Rozwadowski professzornak litvánul még a litvánok pátriárkája, a Litván Tudományos Társaság alapítója és elnöke, Jonas Basanavičius is írt leveleket (1911-ben és 1912-ben Vilniusból írt levelek), e társaság első titkára, a pétervári egyetem docense, Eduardas Volteris (1907-ben Pétervárról írt levelezőlap), a nyelvész Jonas Jablonskis (1911-ben az ausztriai Elster üdülőhelyről írt levelezőlap), a litván kartográfia úttörője, Antanas Macijauskas (1911-ben Rigából írt levelezőlap) és a szótáríró Jurgis Šlapelis (1928-ban Vilniusból írt levél). J. Rozwadowskinak lengyelül később nevet szerzett litván kulturális személyiségek írtak leveleket: Jurgis Šaulys (1912), Juozas Albinas Herbačiauskas (1912), Mykolas Biržiška (1913). Az 1918-ban írt rövid levélben A. Dalinkevičius, Gervėčių papja, megjelölte, hogy Gervėčių plébániájának mely falvaiban beszélnek még litvánul. J. Rozwadowski kéziratgyűjteményében fennmaradt Kleofas Jurgelionis lengyelül írt rövid leírása a panemunėliszi nyelvjárás fonetikájáról (dátum nélkül) stb. Itt kronologikus sorrendben közöljük Kazimieras Būga Jan Rozwadowskihoz írt levelezését. A levelek nyelvezetét nem javítottuk. Laižuva (Lajžewo), 1912. december (XII) hó 18 (31) napja. Tisztelt Mékytojau! Mindenekelőtt elnézését kérem, Tisztelt Uram, amiért megkéstem a kedves levelére adott válasszal. Régóta készültem válaszolni, de sehogy sem jutottam hozzá. Úgy látszik, belőlem is olyan hosszasan készülődő ember lett, mint a megboldogult Jauniusból! Mit lehet tenni! Bűnös vagyok, és kérem, bocsásson meg. Mikor szerzem meg a magiszteri fokozatot, még magam sem tudom biztosan. Úgy vélem, a magiszteri vizsgára való felkészüléshez legalább másfél évnyi időre lesz szükség. A disszertációhoz már meglehetősen sok anyagot (materiélét) válogattam össze. A disszertációban a szláv nyelvnek a litván nyelvre gyakorolt hatásáról fogok beszélni. A téma nagyon érdekes és tanulságos. Ott a kölcsönszavak hangsúlyáról (nyomatékáról) és hanglejtéséről (intonációjáról) is beszélni fogok. A litvánoknak a bažnyčia (a letteknél baznica!) mellett van seklyčia is – „templom”, továbbá birkavas (a letteknél bifkava!) és šilkas. Néhány ilyen vezetéknév nemcsak a litván, hanem a lett nyelvben is megtalálható. A hangsúlyváltakozás (intonációk) változatosságát csak a legősibb szavakban találjuk meg. A később kölcsönzött szavaknak szinte mindegyike >-t tartalmaz; például teesie: my6a > šiūbėa, šiūbos, "MBpa” ~ miérg. A kard (< lengy. kord) természetesen új képződmény, vö. lit. kardau, -dyti. Az Ön cikkeit közvetlenül a Szentpétervárról való elutazásom előtt kaptam meg. Köszönöm! Élvezettel 178 olvastam (žem. gėrėdamos). Még nincs véleményem a balti és szláv nyelvek rokonsági viszonyairól. Nekem is, Jaunius következtetéseivel ellentétben, úgy tűnt, hogy a szláv és balti nyelvek meglehetősen közel állnak egymáshoz. Mélyebb vizsgálat nélkül úgy vélem, hogy e nyelvek rokonsága a szomszédsággal (blizkie sasiedztwo) is magyarázható. A baltik ősidők óta a szlávok északnyugati szomszédai lehettek. Hasonlítsa össze Ön Ptolemaiosz szavait: a venédeken túl keletre élnek a galindok és a szudinok. A szomszédos nyelvekben, még ha nem is azonos nyelvcsaládhoz tartoznak, sok közös vonást találunk. A lett és a lív fonetikája alig különbözik egymástól. A keleti litvánok fonetikája közel áll a belaruszok (bialarusin) fonetikájához. Nagyon sok hasonló példát gyűjthetnénk össze. A szláv és balti nyelvekben közös számos fonetikai sajátosság egyáltalán nem feltétlenül utal e nyelvek nagyobb fokú rokonságára. Ezek a sajátosságok a szomszédsággal is magyarázhatók. A baltiak fonetikailag bizonyos tekintetben különböznek a szlávoktól. Lit. rš, kš — szláv. rz, z (a *ka-ból), viszont a litván us, is, a szláv nyelvekben pedig uz, iz. Blusa: blsza, saūsas: suzs, apsi-tausyti: tušiti || tuza, musia: muza, pisa || paisyti: pszati, liésas: liz, ir d.k. Jūšė ezt nem ellenzi. A jūšė, akárcsak az ūšės, csupán egy szó, amelyet Porosz-Litvániában használnak. Mindkét szót a porosz nyelvből kölcsönözték. A porosz iuse V 377 „juche” szó a balti *jusie szóból származik. A porosz alapnyelvben a *jūsič vagy *įūsiė alakból *iūšič, majd később *įūše keletkezett. A *iūščir alakból kölcsönözték a porosz litvánok a jūšė szavukat. Az ūšės „Wochen der Kindbetterin” (Ruhig II 404) az ősporosz *ušės < *usies (indoeurópai uk-) szóból származik. Hogy a porosz litvánok ezt-azt kölcsönöztek az ősi porosz nyelvből, azt nemcsak az ūšės (= litván šėšės), hanem a pus-sevaitė is mutatja. A kridušė vagy kridušia (Mielcke II 99) szintén olyan szó, amely csak Porosz-Litvániában ismert. A Kridušia a porosz kriaušia szóból származhatott (ez és a si). A Maišas, riešutas és vėtušas csak az óegyházi szlávból érthető. A litván -išk az -isk-ből semmilyen kapcsolatban nincs a szláv -izképzővel: itt az i teljesen ártatlan. Nemcsak az -isk változik -išk-ká, hanem az -ask-, -ėskés -uskis. Például: pūškas „hólyagocska, pattanás”, npbrms' = lengyel pysk || pycha, reškiū, teškiū, braškėti, traškėti, tdusku, paušku, pliauškėti, čiauškėti, vaškas = BOcK'B, traškana. Az ilyen szavaknak kilencszer kilencven a száma. * A Vocalis + zg” soha nem változik Zg-vé, ezért mondják így: pleizgūnės (kender) ”"mockoHs”, vizgėti, dvozgia és még sok más. A Laskuoti újképzés (Neubildung) a *laskioti helyett (vö. 179 lakštūoti < *lašk-t-), lazginti. Pleiskanės vietoje pleiskpagal pleizgūnės su s. Maskatioti kilęs yra metatezies keliu iš mastakioti (yra ir taip sakoma); vö. vilkūtas iš viltūkas „Wehrwolf“ (ir taip yra sakoma) || vilka-takis. Plūštaka „dlon“ iš *plaskata: szláv. lit. plašk = niūiock-; vö. plokščias, „plaski“ iš *plašktia-. Brėško 3. múlt idő.tra.oveľ } ]} 天天中彩票中了? Nakne? ”] } } nao? 天天中彩票网络? ติดต่อฝ- ่ายขาย? } ]} 超碰? } } ]} }]} cote? id —lenk. brzask. Pūkš-lė < puskle, pa-pauskas „guz” || pd-pūkš-- lė „Bonnsips”. Jusk. žodynas I 4204; po-puskes 1.c. 40P || paušk-ulė —lenk. pysk. Lokšnūs „tkliwy, czuly” (Kossarzewski Lituania 48*) < *lošk-nūs: slav. laska || nacuts, nacTurs. Úgy tűnik nekem, hogy ezekből a példákból, valamint a sokkal több, itt nem említett példából az következik, hogy a "vocalis + sk” a litván nyelvben "voc. + Sk”-vá változik. A -sk-beli példák új képződmények lennének. -skn-> szláv -sn-, de balti kšn-: 6n5cm>x-- TN, viszont lit. blikšnoti || bliškau || bligznéti < *blizg-néti -stl-> szláv -st-, de balti -skl-> -k'š1-: * Vistla > szl. Visla, de az óporosz Viksla (a * Viskla < * Vistla-ból); vö. Nesselmann Thes. 209 -Wixla és a német Weichselből: * Viksla. Ugyanahhoz a fajtához tartozik, mint a Viksla, a litván paveikslas < * pa-veizdtlas > *paveisttlas > * paveistlas > * paveikslas is. Vö. veigzlūs "BunnsIu, sic” (tévesen Baltica 22 sgn.) a következőből: * veizd-lus > * veizglūs > veigzlūs. (Dusetosban veikslūs- -t mondanak < * veizd-tlūs (7). "-skarba -zg-+ conson” a szláv nyelvekben nem változik -kš“-sé vagy -gz-vé +con. Lett. plauskas || plauks-tas, lett. blauzga || blaugzna, liet. plėkšnės „breit Rūben“ Mielcke II 110 || mrocks. -bn-> slavų -n-, tačiau lietuvių ir latvių -gn->: dūgnas —peno || latv. ryt. Dugnoja „Dubenaa“ iš Dubnaja, lūgnios „posBansuu“ Ušpaliai = lūbnios Dūsetos || lūbos, slav. nyb6b. „rsk + voc“ > liet. ršk, tačiau rzg nevirsta į ržg. Lenkų parskaé: liet. purškiu, bendratis purkš-ti, burzgėti. „rst + voc“ > liet. ršt, tačiau rzd megmarad olyannak, amilyen volt. Mirštu, de a „wrzos, Erica vulgaris” || németül. nyelvjárási. porst „Porsch”. A -š-t megelőzően a litván nyelvben rendszerint -z-dáll (itt a z a ž-ból ered!). Vö. kuštū „szepcę” (Baltica 2) || kuzdū į ausis, kuzda tarp [awes galwas Judėję. Kuzdininkas. Mielcke Wb. II 364. Kuštū, inf. kuštėti „bewegen, rūhren judėti, krutéti” (Joniškis) || kuzdū, kuzdėti „trząšč sie od zimna” || kušū, kušėti „judėti, krutėti”. Gruz[d]-né-ti || grduziu (žr. Baltica 15). Greta su -3-k-(iš -sk-) terandame tiktai -z-g-: blikš-ndti < blisk-|| bligznd-ti < blizg-, blizgū, blizgė „6nėcrra- ”. Vikšris „ocoka” < *višk-ris || vizga, g.sg. vizgos „carex vulpina?”. Sklžodžio pradžioje, bet viduryje -k's'l-, plg. sklidinas, sklaidyti, skliaūtai, sklimbis, sklęsti, pa-sklitė 3 praet., bet popūkš-lė || popūškė, paušk-ulė, vumpėotaukšlis (Kvėdarna) || pumpétauskis (Palanga) „Lycoperdon, purchawka”. Rus. 6nro3rats, 6arosrorars „taūukšti niekūs”: lie. bliaūz/d]-- yti (Baltica 10) || bliauskiv, bliaūkšti „bluzgac” 180 a. 6pysra || 6pysnurTs: tétirvinas brūzdulitūoja Koss Litu. 91* || brūzguliuoti Jušk. a. IIJIIJOCK'- b: pliaušku taušku vos atbridaū Jušk. žod. I 2382. Ruskanas "nacMypustit, cypoBeift” ruskana diena < rūs-k-: rūstas. Rūšk-: rūs-t-—lūiš-ka-s: slav. JIuc-Tb. Só a * druška helyett, s-szel a drūzgas miatt. a. IIJIeCK'b 3 praes. IIJIemieT5: plėška, inf. plešketi. a. JiasroTaTb (nian. BM. JIosroT-) || sockoraTs || JIesra || méckars: lie. ldzginti „pszymilač sig, šnekinti maloniai” Koss. Litu. 106* || laskioti „spiewač wesolo” a siš lazgūoti || lakštūoti „spiewač, mėwič wesolo” a laškt-. R. mpocxomams Tpemars: traškū, trašketi. Lenk truskač: trūškinu. A „Drisko etc.” a „drizgo” alapján átdolgozott. A litván nyelv törvényei a nyelvészek számára még nem kellően ismertek, mivel hiányzik számukra az ehhez szükséges anyag az élő nyelvből. Az az anyag, amellyel Kuršaitis írásaiban rendelkezünk, nem elegendő: itt az élő nyelvnek talán csak a tizedrésze található meg. A Juškevičius-féle szótár nagyon fontos a litván nyelv tudománya számára- !. De a tudomány emberei még nem tudják használni a szótárt. Már több mint három évtized telt el azóta, hogy megkezdték Juškevičius szótárának nyomtatását. A nyomtatás gyorsan haladt volna, ha a Tudományos Akadémiának elegendő szerkesztője lett volna. A litván nyelv szakértőiből mindig hiány volt. Baranauskason, Jauniuson és Jablonskón kívül a litvánoknak nem voltak más nyelvszakértőik. Megkaptam Juškevičius szótárának két, nyomtatásra előkészített ívét (Kir L-), amelyek Uljanov? kezében voltak. Uljanov úgy halt meg, hogy csak két vagy három ívet készített elő nyomtatásra. Az M-, N-, Oés P-betűk nyomtatásra előkészítését a vilniusi Jūrgis Šlapélis® orvos (doktor) kapta meg. Šlapelis munkája lassan halad: mind ez ideig mindössze 6 ívet nyomtatott ki. Az R-től Z-ig terjedő összes szó továbbra is az Akadémia levéltárában hever.》]} 天天中彩票nba assigi?ليزية期特码- ?} } erotikk? 天天中彩票彩金 sure JSON invalid due extra. Need correct only. Let's output. : (wrong artifact) Need final proper. total.}ugburu 马会! азин? Wait. Output.handzu зегь.}ಜಾವಾಣಿ? We need valid JSON. } конусан. stop.} assistant to=final geschniegelt code.'{ translations A jieva, jiéna, jieskau stb. helyett ievd, ena, ieškau alakot írok, egyrészt azért, mert a litvánok maguk is így ejtik bizonyos helyeken, másrészt pedig azért, mert a nyelvjárási viūoga, vuodega stb. szavak helyett toga, uodega alakot írnak. Napjaink újságjai is iena, ieškau, uoga, uodega alakban írják. Hogy hol vannak Baranauskas kéziratai, arról semmi biztosat nem tudok. Talán mind Baranauskas földi maradványai a sejnai (Sejny, Suwal. gub.) szeminárium könyvtárában (bibliotékájában) maradtak? Azok a gudu és lengyel szavak, amelyeket Ön véleménye szerint a litván vagy jotving nyelvből kölcsönöztek, számomra újdonságot jelentettek. Az Ön jegyzékében nincs Laima, amelyet Federowski* Grodno kormányzóságának Guduföldjén talált. A Raz-šaptač talán nem rokona-e a litván šapivolas szónak, v. vilnakaršis, v. karšiklis „czochracz, glępacz, ten ktéry czochra” (Koss. Litu. 54P), ha természetesen ez a szó maga nem kölcsönzés valahonnan. j Viszont a raz-szaptačir vašavač szavak litván jellege számomra továbbra is kétséges. A žjiva „szivacs” jelentése szempontjából inkább elkülönítendő a litván žievė, acc. szótól. žiėvę „dűne” (orosz). Véleményem szerint a jatving nyelv (ATBAT'D) közelebb állt nem a litvánhoz, hanem a poroszhoz. Ezt a véleményt legjobban a jatving nevek igazolják az úgynevezett Unarsesckas JrbTOTnucs krónikából (IlonHoe cobpaHie pycckuxs 181 npronuce#t. Toms emopoii. C. IleTepGyprs 1908). Itt két nevet találunk, ahol a litván hangnak, a jotving nevek z-jének a z felel meg: CreyoyTosu. 355 P-oBuyio. 1227 r. (cTp. 751)ir B3AIlla 3JJH HOY. 1273 r. (crp. 870) || 3aunsyn. 1251 r. (crp. 810) || ropast TATBA3b. u 3aunsyn m Kpucmenns u Ilokbanb. 1256 g. (cTp. 833) 355P-= liet. Zebrys || Zébras. Fiatal a régi orosz nyelvből. *3pauna; vö. Sudavy žemės sritį (territ-) Silia Scr. r. Pruss. I 143 vagy Syllones l.e. I 737. A *35mnuna a jotvingók nevéből, a *Zileina-ból származik. Itt olyan szuffixumunk van, mint a porosz helynevekben. Golteynis, Latheynen, Molseyn, Reteynen (G. Gerullis, De Prussicis Sambiensium locorum nominibus. Tilsis MCMXII, 155. o.), illetve a litvánban is: Resčiniai (város a Kaunasi kormányzóságban), Traulčiniai (falu a Kurtuvėnai plébániában, Šiauliai kerületében- ). 3bauna = Ziliena rokonságban áll a Žildičiai falu nevével (Lyduvėnai plébániája) || Žilėnas, vezetéknév a Linkmenys plébániában || Žilys, vezetéknév az Uspaliai plébániában. —A jatving szótár szintén hasonló a porosz szótárhoz. Vö. Kirsna, a Šešupė mellékfolyója, ”*Czarna” (= litván kiršna —vagy kirkšna-. Baltica. 7) és Gaila Dorf. bei Oletzko sec. 15 —jetzt B i a I a (Gayl See 1595 Pierson). Jatving vagy szudav nyelvű neveket meglehetősen sokat gyűjtöttem. A HriaTLeBckas JIbTOINMCb nevekből 30 van, más forrásokban 76-ot találtam. Ily módon több mint száz név van. Talán még sikerül néhányat összegyűjteni. A mai neveket nem gyűjtöttem, mert őszintén szólva nem is voltak megbízható forrásaim. A vilkaviškisi járásban a jotving nevek között litvánok is lehetnek. Indura plébániáján állítólag még most is élnek litvánok. Indura egy város és egy folyó neve; vö. az Indus patak nevével Tilžė közelében (Basanavičius. Iš gyvenimo vėlių bei velnių. 151, 363), Indraja, folyó az Uspaliy plébániában > Pa-tndré, falu az Indraja mentén, Indrailis, tó Paindrė közelében. Induradnak olyan szuffixuma van, mint a Pabdisku melletti pataké (Kaūno korm., Ukmergės járás), a Vint-ura „Wiktorka” (Draugija N235, p. 299). -A helyés folyó-, illetve tónevek kutatása nagyon sok fényt vethet az ókorra. De nagyon sajnálatos, hogy hiányoznak nálunk a tudományosan összeírt nevek. Ezért nagyon kívánatos, hogy Ön víznevekről szóló tanulmányait minél hamarabb közzétegye. Jatra (a Molczadza bal oldali mellékfolyója) azonban nem azonos az Aitra nevével (Aitra, folyó a Kvėdarnos plébániában, a Rasčiniųi járásban). a Guj-ka (a Moczyna jobb oldali mellékfolyója, a Szvislocs bal oldali mellékfolyója) < * Gujaliet. Gauja, lett. Gaūija. Lotwa (a Turja jobb oldali mellékfolyója, Sucki járás, Kopyl plébánia). = Latuva, a Šventoji mellékfolyója, az Ukmergės-i járásban. Saswa (a Niemnowa Zelwa mellékfolyója. Słown. geogr. X 335) azonban nem a *Seswa < * Sessva = Šešuva, lett. névből származik. Sesava. Kérem, bocsásson meg, hogy mindenféle aprósággal rabolom drága idejét. Mindent leírok, ami mostanában jobban foglalkoztatott. Minden jót kívánok Önnek. Boldog új évet kívánok Önnek. Az Ön szolgája, Kaz. Būga Cím Ilour. cr. Jlai>xepo, KoBeH. ry6. 182 N. Laižuvoj még egy egész hónapig maradok. [2] Tisztelt Tanítóm! Ezekben a napokban, visszatéiš rve az utazásról į Suwałki kormányzóságban, találtam egy levélkét iš Önnek. Ezúttal nem tudtam semmit írni a Roczniknak”. Az egész időt a Juškevičius-szótár lemásolására kellett fordítani. Idén tavasszal valószínűleg nem lesz alkalmam semmit sem írni. Két nap múlva visszatérek Pétervárra. A cím a következő lesz: M. [IBopsinckas 7, kB. 33. A K betűt (a Jušk. szótárból) már teljesen lemásoltam, hátra van még az L-, amellyel lehet majd várni. Minden jót. Laižuva 193 13 Tamás szolgája: Kaz. Buga® [3] Dusetos, 1913. augusztus (VIII.) 19. – Tisztelt Mékytojau! Az Ön kis levelét csak most kaptam meg. A korrektúrát aligha nekem kell elolvasnom. Talán már kinyomtatták a cikkemet. Ha történne valami, kérem, írjon nekem Pétervárra, M. J[Bopsxucras 7, kB. 47., ahová 7–8 nap múlva megérkezem. A tiszteletdíj helyett természetesen – ha a szerkesztőség az enyémhez hasonló cikkekért fizet – inkább szeretném megkapni az összes eddig megjelent RS"-kötetet. Az elsőre nincs szükségem, mert már megvettem. Önön keresztül küldöm az RS szerkesztőségének két könyvecskémet. Jó napot kívánok Önnek. | Kaz. Būga [4] Pétervárott, 1913. XI. 7. „ Tisztelt Tanár Úr! Köszönöm a kis levelét. RS. A II—V-öt tegnap kaptam meg. RS VI-ot is kérem elküldeni, lehetőleg ajánlott postával, az én költségemre (moim kosztem). A kéziratra nincs szükségem, ki lehet dobni. A lány férjhez adása azt jelenti: "oddač za mąž"*. "Ježeli nie oddasz tej cérki, umrę dzig"“. Minden jót Kaz. Būga Adresas: CII6. M. /Isopsinckas 7, kB. 47. [5] C. Ilerepbyprs, M. [IBopsinckas 7, kB. 47. Tisztelt Tanár Úr! Mi hallható a Sachmatov kelta-szláv elméletéről szóló cikkemről (tanulmányomról)?! M. Vasmer! 1 szintén panaszkodik, hogy még nem kapta meg a korrektúrát. 183 A „Nyelvtudományban és a mi ókorunkban” című, a Dusetasból még Önnek küldött füzetekben A. Szobolevszkij „I'm® >xuna JIutsa?” című cikkének kritikáját fogja találni. Itt a folyónevekre támaszkodva azt állítom, hogy Szmolenszk kormányzóságának északi részén egy másik alkalommal balti törzs élt (vö. románok). Minden jót kívánok Önnek Kaz. Būga!? MAGYARÁZATOK 1 A befejezetlenül (az N betűig) nyomtatott, Antanas Juška (1819—1880) által összeállított Litván nyelv szótáráról van szó (a címszavak orosz és lengyel fordításával), amelynek egyes részeit F. Fortunatov, J. Jablonskis, K. Būga, J. Šlapelis és G. Uljanovas szerkesztették. 2 Grigorij Uljanovas (1895—1912) orosz nyelvész, a balti ige első kutatója, aki A. Juška szótárának K betűs ívéből többet szerkesztett. 3 Jurgis Šlapelis (1876—1941) szótáríró, A. Juška szótára nyomtatott részének egyik utolsó szerkesztője. “Michalas Federowskis (1853—1923) lengyel etnográfus és folklorista, 8 kötetnyi, lengyelül és fehéroroszul lejegyzett nyelvjárási szöveg szerzője. J. Rozwadowski 1901-ben, amikor M. Federowski Podole-birtokán (Zietelától nem messze) vendégeskedett, megismerkedett a birtok zietelai szolgálójával, Regina Dargevičiūtėvel (1878—1958), és tőle kezdte lejegyezni a zietelai nyelvjárás szövegeit. J. Rozwadowski kezdeményezésére 1908-ban Krakkóban alapított lengyel szlavista folyóiratról, a ” Rocznik slawistyczny”-ról (Szlavisztikai évkönyv) van szó. * A képeslap hátoldalán a kerítésen ülő P. Višinskis fényképe és a felirat: Povilas Višinskis. Az RS betűk a " Rocznik slawistyczny" folyóiratot jelentik. 8 Lengyelül: "atiduoti uz vyro". A szentimentális regényekből származó lengyel mondás: "Jeigu neatiduosi tos dukters, ¢ia pat numirsiu”. 10K Būga utal az A. Sachmatov elméletéről németül írt kritikájára: "Kann man Keltenspuren auf baltischem Gebiet nachweisen?” (Ki lehet-e mutatni a kelták nyomait a baltiak lakta területen?), amelyet a * Rocznik slawistyczny” közölt. 6. évf. (1913). 11 Max Vasmer (1886—1912) német nyelvész, szlavista és K. Būga közeli kollégája. 12 Dátum nélküli levelezőlap, a bélyegző nyomai olvashatatlanok. Aloyzas Vidugiris 184