Keturi K. Būgos laiškai Torei Torbiörnssonui

Nerlich (1808 —1860) nyelvtana. Így a keleti aukštaitisi nyelvjárás a református írásbeliségben jóval nagyobb szerepet töltött be, mint általában gondolják. LITVÁN FELIRATOK A „KNYGA NOBAZNYSTES” EGYIK PÉLDÁNYÁBAN Összefoglaló A tanulmány a Vilniusban, a M. Mažvydas Könyvtárban őrzött „Knyga nobaznystes” egyik példányában található két ima kéziratos szövegét elemzi. Megállapították, hogy a feliratot egy Biržai körzetéből származó, Kelmében dolgozó evangélikus református lelkész készítette. Ugyanazon személy által írt szövegek megtalálhatók a kelmėi reformisták kéziratgyűjteményében, a Varsói Egyetem könyvtárában. E szövegeket állítólag egy régi imakönyvből másolták ki, amely vagy a 18. század végéről, vagy a 19. század elejéről származik. Ez a szöveg a keleti aukstaitis litván nyelvjárásban íródott. A biržai régió nyelvi sajátosságai könnyen felismerhetők. A bemutatott tények azt mutatják, hogy a keleti aukstaitis litván nyelvjárás sokkal fontosabb szerepet játszott a reformisták írásaiban, mint azt korábban feltételezték. NÉGY K. BŪGA-LEVÉL T. TORBIORNSSONHOZ 1992 május–júniusában a szlavista és baltista T. Torbiornsson könyvtárában és archívumában dolgoztam *, amely a Lundi Egyetem (Svédország) Szlavisztikai Tanszékén található. Itt megismerkedtem a tanszék egykori munkatársával, Georg Jaugelisszel, aki egy beszélgetés során elmondta, hogy lemásolta K. Būga négy, T. Torbiornssonnak írt levelét — azzal a szándékkal, hogy közzétegye őket. A levelek orosz nyelvű eredetijeit más levelezéssel és kéziratokkal együtt egy ideig T. Torbiornsson archívumában őrizték. G. Jaugelis a leveleket géppel lemásolta, elhelyezte a diakritikus jeleket, és átvitte az aláhúzásokat. Csak a megmaradt jaty (b) nem került beírásra, amely nem volt megtalálható az írógépen, valamint néhány orosz szó latin betűje: 4. A korrektúrát a betegség miatt nem sikerült teljesen befejezni, amely G. Jaugelit hosszabb időre ágyhoz kötötte. A kórházból való visszatérésem után kiderült, hogy a levelek eredeti példányai valahol eltűntek (a T. Torbiornsson archívumának, valamint a Lundi Egyetem Kézirattára katalógusának gondos átvizsgálása után sem sikerült megtalálnom őket). Mivel az eredeti példányok nem kerültek elő, a levelek előkészítetlenek maradtak nyomtatásra, és nem jelentek meg. Bár a levelek átiratai nem készültek el teljesen publikálásra, megbízhatunk bennük (egy-két kétségesebb részletről lásd a Magyarázatokat). G. Jaugelit a Slavistikos institutas kiadványai egyik legjobb korrektora és szerkesztője között tartották számon, emellett példásan készített elő jelentős mennyiségű orosz írói levelet a lundi szlavisták számára (lásd: Slavica Lundensia, 1973. Vol. 1, p. 115—140; 1974. Vol. 2, p. 7—116). Szeretnék köszönetet mondani G. Jaugelisnek azért, hogy engedélyezte az átiratok lemásolását és a litván sajtóban való közzétételét. * T. Torbiornsson könyvtáráról és archívumáról lásd Stundžia B. A lituanisztika a Lundi Egyetemen //Gimtoji kalba, 1992, 11. sz. 21—25. o. A szóban forgó könyvtárban és levéltárban végzett tudományos munkát a Svéd Intézet (Svenska Institutet) közvetítésével az Északi Miniszterek Tanácsa (Nordic Council of Ministers) finanszírozta, az utazási költségek valutában fizetendő részét pedig a Nyitott Litvánia Alapítvány állta. 173 A Vilniusi Egyetem könyvtárának Kézirattárában T. Torbiornsson hat levele (közülük kettő — képeslap) található K. Būgához (jelzet: D 841), így hozzávetőlegesen rekonstruálható e két nyelvész levelezése. Az első levélben (1923. 03. 04.) a svéd tudós német nyelven arról ír, milyen nehéz Uppsalában litván könyvekhez jutni; arra kéri, jelöljön meg egy kereskedőt Kaunasban. Külön lapon öt kiadvány jegyzéke van mellékelve. K. Būga erre a levélre nagyon gyorsan — március 15-én — válaszol. Örül, hogy segíthet litván könyvek beszerzésében, és felkéri, hogy írjon a "Tauta ir žodis" című folyóiratba. K. Būga levelére T. Torbiornsson március 21-én orosz nyelven válaszol. Megköszöni az elküldött könyveket, újakat kér. Azt írja, hogy addig főként litván meséket, az Újszövetség fordítását és K. Donelaitis műveit olvasta. A könyveket olvasva sok szót nem talál meg a szótárakban. Április 14-én még egy képeslapot is küld. K. Būga e két levélre április 27-én válaszol. Levelében elnézést kér a hosszú hallgatásért, amely a szótár írásával függött össze. Ezúttal T. Torbiérnsson kissé késlekedik a válasszal — levele június 23-i keltezésű. K. Būga erre a levélre legkorábban június végén válaszolhatott, így a harmadik Būga-levélnek, amely egyben a válasz is, a dátuma (június 2.) nyilvánvalóan tévedés (lásd a Magyarázatokat). K. Būga negyedik levele — egy képeslap — 1924. február 6-án íródott. Ebben értesít az „A litván nyelv szótára” első füzetének elküldéséről, amelyet T. Torbiornsson február 14-i levelében köszön meg. Később (május 11-én) T. Torbiornsson még egy képeslapot is írt. Az itt közölt K. Būga-levelek a mai orosz helyesírással, időrendben és számozva szerepelnek. Egyikük (a negyedik) a képeslap második oldalára íródott. A szöveg aláhúzott szavai félkövér betűvel, a Būga által gyakran aláhúzott (nem is mindig egy vonallal) példák pedig — dőlt betűvel vannak szedve. Megőriztük a helyesírási és egyéb változatokat, például: caassne és caosene. A levelek közzétételével kapcsolatos tanácsokért köszönetet mondok Z. Zinkevičius professzornak. [1] Kaunas, 1923. Mapra 15. MuoroysaxaemMsrit Kojinerai! Nálunk a könyvkiadás [ezért] rosszul van megszervezve. A könyvet nem a könyvesbolton keresztül küldöm Önnek, hanem közvetlenül, ami sokkal megbízhatóbb és gyorsabb. A nyelvi dolgozataim szétszóródtak. A BaM néhány olyan könyvet ajánl, amelyeket még nem olvastam. Úgy gondolom, hogy ezért nem fog engem hibáztatni. A „Švietimo darbas” ezt nem tartotta szükségesnek közölni Önnel, mivel mindez már megjelent „Kalba ir senovė” című könyvemben. Más nyelvészeti cikkek, az enyémeken kívül, a „Švietimo darbas” című lapban nem jelentek meg. Hamarosan megkapja a „Švietimo darbas” 1922. évi 3–6. számát (Festschrift Dr. Johannes Basanavičius), amelyben több cikkem is található. G. Gerullis, J. Endzelin, R. Trautmann, M. Vasmer, St. Miadenov. A litván nyelvre vonatkozó könyveket, amelyek a kovnói könyvpiacon kaphatók, szívesen elküldöm Önnek, ha kívánja. Örömömre szolgál, hogy én is kezdek érdeklődni iránta 174 litván nyelven. Én, fiam, saját csekély erőmmel, a tudomány és a haza iránti szeretetből szeretnék mindenkinek segítségére lenni, aki érdeklődik a litván könyvek iránt. A könyvek árát elküldheti nekem, a pénzt ajánlott levélben mellékelve. Kívánatos volna, hogy amerikai valutában kapjam, azaz dollárban. Megkaptam az Ön által már elküldött könyvekért járó 6 dollár 50 centet (litván valutában 65 litait). A csomagban egy nagy kötet (448 oldal) érkezett Gejiatából, a „Tauta ir žodis” című gyűjtemény, amelyben számos, az altaji és a szláv nyelvtudomány kérdéseivel foglalkozó cikkem jelenik meg. Ez a gyűjtemény a különböző egyetemek karainak és tudományos társaságainak szánt kiadványokért cserébe készült. Nem hiszem, hogy bármelyik egyetem is beleegyezik A házban beszélgettem Önnel. A „Tauta ir žodis” című folyóirat szerkesztői örömmel fogadnák Gerulis (litván) filológiai, valamint idegen (francia, német, angol) nyelvű cikkeit. Karunknak nagyon kellemes lenne, ha északi szomszédaink — a lettek — baltikumi, illetve balti–szláv nyelvészeti kérdésekről szóló tanulmányokkal tisztelnének meg bennünket. A „Tauta ir žodis” II. kötetében G. Gerulis, R. Trautmann, M. Vasmer, L. Bulachovski (Harkov), P. Schmidt (Riga) cikkei jelennek meg. A II. kötet júniusban vagy júliusban fog megjelenni. Mellékelem Önnek a „Tauta ir žodis” című folyóiratból származó „Összehasonlító nyelvészet és a baltikumi (porosz) és szláv ókorral való kapcsolata” című cikkem egy példányát, amelyben kimutatom, hogy a szlávok a VI. században még megőrizték a kettőshangzókat (ai, ei, au). 3a yacTh NpUYHUTAIOIIUXCS MHe leHer GypTe N06pbl KynuTh MHe Bamy kaury "Die gemeinslavische Liquidametathese’”, xoTopo#t Her B KosHe. Ismerik-e Önök R. Trautmann „Baltisch-slavischer® Wörterbuch” című szótárát? BrrxonuT nu >xypHan Le Monde Oriental? A „Kalba ir senovė” című könyvemben megsemmisítő kritikát írtam Agrell és Peterson munkájáról. Maradok mély tisztelettel az Ön iránt: K. Būga [2] Kaunas, 1923. április (IV.) 27. Tisztelt Kolléga! Bocsásson meg, hogy ilyen sokáig hallgattam. A munka BEI3BaHO a szótár szerint készült. Öt évvel ezelőtt kezdtem hozzá a kézirat összeállításához (a cédulák füzetbe rendezésével). Lásd még. A 3–6. számhoz, a Tauta ir žodis I-hez és az Odüsszeiához három dollárra van szükségem (= 30 szerző). Az Ön „Liquidametathese” című munkája már régóta érdekel, amiért szívből hálás vagyok. Érdekes lett volna megtudni a szlávisták véleményét a különálló szláv nyelvek rekonstrukciójáról a földrajzi elnevezések alapján (ladosza < *dlddga, monsck. Lana < mpyc. Alna, Oawcma < - 175 JnarbIm. Alūksta, Mepews < nūr. Merkis, Jlyveca < nūr. Laukesa stb. *)*, Bcero naunyuymero! Ilpenanasiit Bam K. Būga [3] Kaunas, 1923. június (Juni) 2.? Muoroysaxxaembitt Konnera! Bamre nucemo ot 23/VI BMmecTe c npujioxeHHeM NOJIY4XMJI, TOXYYHI 3a 4TO cepAaeyHo biaronapio. Owen úr, aki megismertetett tanulmányommal, amelyben a 6–7. század szláv fonetikájáról beszélek R. X. után. A Lautsubstitution® csak akkor lett volna elfogadható Ardžigastos (Paduzocmy) számára, ha ez a jelenség nem mindenütt jelentkezett: Jia dozal|| Aldeigioborg (1311-ben Oldaga a livóniai okiratban, Grusman Uurcsto-lat.37ie. I 155)? —Északon, Lana!" Alna "folyó. Alle” (Kelet-Poroszországban), Labe|| Albis "Elba", Labin'® Albona (a Balkánon). Our. (Bon.) artti „harc, viszály” azt mutatja, hogy az oroszok (szlávok) már a rómaiakkal való érintkezésük kezdetén, abban a korszakban, amikor a rams (serb. rat/rat) helyett még drti [a hangsúllyal] vagy Orti (9= {o=1] széles, nyílt o-t, a mély a-hoz közel álló hangot ejtettek, például az olyan szavakban, mint lūpas, lūbas). A különböző orosz szavaknak a VI–VII. században még nem lehetett helyük. A VI–VII. században megindult a szlávok vándorlása és a Balkán benépesítése. A Bankanckoe Raša „Fluss in Istrien Arsic”, Rab „die dalmatinische Insel Arbe” szerint kétségtelenül bizonyítja, hogy a szerbek, szlovének és bolgárok elődei is már ekkor megérkeztek: ¢ ait, alt~drt, alt. A Rat, lat, rat, lat önállóan fejlődött a Balkánon és önállóan Csehországban. [lus MeHs HeT HH MaJlefIIero COMHeEHHS, YTO HpH pa3CeJIeHHHH CJIABSH Ha HOBBLIX TeppHTopusaX, azaz „ismét” a VI–VII. században, Krisztus után, az összes szláv együtt ¢ H ž eme umenn k' x g. Ez nemcsak a pannóniai (balti) és római anyagot, hanem a nyugati szláv anyagot is bizonyítja. Laukesa > JIyveca, Sarg(i)jūr(v)i > Cepemcap. Pun. | Emlékeztető. translations_placeholder Kimala-inen „Hummel- ”, acr. Kūdūw (gen. Kdawi) || bum. Kūūmi „gyenge” vágy: norasbrBaeT, 4TO pyccKHe CJIOBeHe B 3IIOXY BCTpe4H C OHHHAMH I'OBOPHJIM elle BMECTO €4d5Me1b V 4esd eme *kimol'a (cps. kodel» psimom c kodėl x kodela~kodola B arb. kuodala wu ¢un.-Bom. kuontal®- /o) um kėvi. Kėvi us Gornee pnpeskeit GopMbI koivi anu *kaivi. Kora xa 3an. [IBune BcTpermnucs PUHHBI C pyCCKHMH CJIOBEHAMH, Torga BMecTo [[BMHaA emle nmpousHocuiaoch Dveina, YTO MOKa3blBaeT JIUB. Veina (lenser Livones) um act. Weina-jogi „Dina, 3an.” [Isuua”. K Tomy BpeMeHH, K KoTopoMmy pycckue pomuau no Ces. [IBuubI, Dveina ycnena MSMeHHUTHhCS B Dvéna, OTKyAa Kapeabckoe Viena'Z. Kak BuguTe, MHe npefcTaBisieTcsi B COBEPIIEHHO APYroM Bue GaKThl HpacJIAaBSHCKOM u obniecnaBsHckoft amoxu. Laby dienų! K. Būga!“ [4] Kaunas, peBpans 6 nus 1924 r. Dear colleague! Köszönöm, hogy ajánlottak nekem néhány cikket! 176 Elküldöm Önöknek a „Lietuvių kalbos žodynas” egyik példányát, amelyről bizonyára jó véleménnyel lesznek kollégáiknak, a nyelvészeknek. Ilena I Beimycka B Kosne 12 nuros (= 1 amep. fpojiziap 20 1m.) Ges nepecblnku. Įlepecbhrnka I aK3. Rendelés: 1 db banánpaprika. 44 neHTa. O6 atom yxe nunca npod. E. Lidén és H. Petersson. | Bropott BLImycCcK CJIOBADS BeINIET H3 ITeYaTH BCKODe IOCJIE IracxXH. Üdvözlöm! K. Būga! MAGYARÁZATOK 1 A noramonorns szónak zárójelben kellene lennie. Lásd. Būga K. A folyónevek tanulmányai és az aisztok, valamint a szlovének ókora // Tauta ir žodis. K., 1923. 1. köt. 1—44. o. (= Būga K. Válogatott írások. 3. köt. V., 1961. 493—550. o.). 2 Torbiérnsson T. Die gemeinslavische Liguidametathese. 1—2. Upsala, 1901; 1903 (—Az Upsalai Egyetem Évkönyve, 1902; 1904). Š Ennek Slawisches-- nek kellene lennie. *Lásd. Būga K. Válogatott írásai. 2. köt. V., 1959. 151—153., 214—223. o. S E rekonstrukciókról és másokról bővebben lásd. Būga K. Válogatott írásai. T. 3. P. 493—550, 741. és köv. 9 E levél dátuma (június 2.) téves, mivel válasz T. Torbiornsson június 23-i levelére. " Kétszer megismételve: nonyumuan. 8 Helyesen: Lautsubstitution. 9 Helyesen: Tpyeman, lásd: Tpycma un O. IO. Hyjncro-JiH TOBCKHE BJIEMeETEI B HOBTOpOJLCKHX NaTHHAX. Часть первая. Ревель, 1897. 10 Rodos, trūksta ženklo ||. 11 Du kartus pakartota (9 =. 12 Laiške svarstomos problemos nagrinėtos K. Būgos straipsniuose, žr. B ūga K. Rinktiniai raštai. T.3. P. 493—550, 741 tt. ir kt. 13 Šio laiško pabaigoje nurodyta, kad tai atviras laiškas, taip pat duoti T. Torbiornssono (Schweden/Herrn Dr. Tore Torbiornsson /Upsala, Universitat) ir K. Būgos (Abs. Prof. K. Būga. Kaunas, D. Vilniaus gatvė N 2. Litauen) adresai. 14 Ezt a levelet a levelezőlap második oldalára írták. Az első oldalon T. Torbiornsson és K. Būga címe, valamint a dátum (6—11—24) szerepel. Megjegyzés. E publikáció kinyomtatása után K. Būga T. Torbiornssonhoz írt leveleinek másolatait átadják a Vilniusi Egyetem Könyvtárának Kézirattárába. Bonifacas Stundžia K. BŪGA LEVELEI JAN ROZWADOWSKI LENGYEL NYELVÉSZHEZ A Lengyel Tudományos Akadémia krakkói archívumában a világ különböző tájairól származó, a neves és kevésbé ismert emberek által a lengyel nyelvészhez, Jan Rozwadowski professzorhoz írt számos levél között a litván nyelvtudomány és a kultúrtörténet szempontjából fontos levelezés is található. J. Rozwadowski (1867—1935) — a legnagyobb lengyel nyelvészek egyike, klasszikus nyelvek kutatója, neves szlavista, indoeuropeista és baltista. Ő 177