Daiktavardžių kamienų mišimas „Knygoje nobažnystės“

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVI (1996) LITVÁN NYELV: KUTATÓK IR KUTATÁSOK Dalia JAKULYTĖ A főnevek töveinek keveredése a „KNYGOJE NOBAŽNYSTĖS- ?” című könyvben A kėdainiai 1653 m. református nyomda három kálvinista vallási könyvet nyomtatott ki egyetlen közös su címlappal „Knyga nobažnystės krikščioniškos”!. Ez Gžegož iš Żarnowiec „Suma evangelijų” iš című műve, amelyet két kėdainiai református teológus fordított le lengyel nyelvből (S. Minvydas ir J. Bozimovskio), taip pat | jų parengtos „Maldos krikščioniškos“. Be to, dar KN yra giesmynas [10]. A. Jakulis yra sudaręs „Sumos evangelijų“, „Pasijos“, „Maldų krikščioniškų“ ir „Katekizmo“, H. Siaurukiené — giesmyno žodžių registrus [5, 6, 7, 8, 9]. | KN kalba nebuvo išsamiau tyrinėta; apie yra likę keletas ja A. Jakulio straipsnių (kai kurių tik rankraščiai). Feltételezik, hogy KN közép-aukštaitis į nyelvjárásban íródott. A. Jakulis még az eltérő szerzők által írt oldalakat is megpróbálta meghatározni, de itt főként a névmások, kötőszók és partikulumok írásmódjára támaszkodott[1, 2, 3, 4]. Ebben a tanulmányban a főnevek töveit, használatát jų és egymáshoz való viszonyát elemzik. Az anyagot az iš említett A. Jakulis ir Hi Siaurukienė nyilvántartásaiból gyűjtötték, a főneveket töveik szerint csoportosították, és áttekintik a különböző tövek esetraggal ellátott alakjait. Ę Minden nyelvjárás és minden írott nyelvemlék fontos forrás a nyelvészeti kutatások számára, mert mindegyik más-más helyzetet tükröz. iš jų Egyes, „gyengébb” tövű főnevek eltűnnek, és más, „erősebb” į tövekhez kerülnek át. E tekintetben érdekesebbek a „gyengébbek”, azaz 4, u, az ínés mássalhangzó-- tövű főnevek. : A leggyengébben fennmaradt mássalhangzó-tövek. Ezek először a következő 1į i tőbe való o átmenettel tűnnek el, ez pedig a maga részéről — į fo ir 3a töveket. Jelenleg a mássalhangzó-tövek alakjait a legjobban a n ir r tövű főnevek őrizték meg, gyengébben — s Stamm. KN solcher Substantive wurden gefunden 15: 10 n-Stämme (akmuo „Stein“, augmuo, geluo, liemuo, piemuo, pjūmuo, ruduo, sėmuo, vanduo, 3 šuo), r-ka1 »KNIGA Nobazniftes krikščioni[zkos | Zu Ehren Gott TRAYCEY Szw toy n Wienatijam: Ant wartoima BaZnicioms dides Kunigiftes Lietuvos ifduotd. KIEDAYNISE, DRVKAWOIA IOCHIMAS IVRGIS RHETAS, Meatu Pona, 1653 (toliau — KN). : i 2 A példák rekonstrukció formájában szerepelnek. 120 tőhangzós tövűek (duktė, moté®, sesuo) és 2 s-tövű (debesis- *, mėnuo) (lásd a táblázatot Sz. 1). Legtöbbjüknek nincs elegendő alakja a tő meghatározásához (pl. az augmuo főnévnek csak egy alakja van rögzítve). A mássalhangzó-tövek sajátos alakjai az összes rögzített alaknak csupán 38,7%-át teszik ki. A legtöbb mássalhangzó-tövű alakot az r-tövű főnevek őrizték meg. Kevesebb az s-tövűek és az n-tövűek esetében. A mássalhangzó-tövek sajátos alakjai csak öt esetben vannak rögzítve (egyes szám alanyeset, birtokos eset, többes szám alanyeset, birtokos eset, inag.). Az io-tőbe leginkább az s-tövű főnevek hajlanak átmenni (a rögzített alakok 22%-a —į0-tövű), valamivel kevésbé az n-tövűek (19%). Csak az r-tövű főneveknek egyáltalán nincsenek za-tövű alakjaik. Kizárólag mássalhangzó-tövűként csak az egyes számú nominativusi alakok vannak rögzítve. Csak három főnévről lehet beszélni, amelyeknek minden rögzített alakja mássalhangzó-tövű: augmuo (csak az egyes számú accusativusi augmenįą alakban rögzítve), geluo (csak egyes számú nominativusban) és ruduo (csak az egyes számú nominativusi és accusativusi alakokban). —Bešių, a KN-ben több i-tövű főnév található, amelyek az i-tövű alakok mellett többes számú genitivusban kemény mássalhangzó után -ų végződést vesznek fel (dantis, dešimtis, durys, krūtis, naktis, priežastis). A mássalhangzó-tövű alakokra a többes számú allativusban is számítani lehetne, azonban csak az ausiump alak van rögzítve. Az žmogus főnév uralkodó egyes számú nominativusi alakja u-tövű (97x); A négyszer előforduló žmuo alak mássalhangzó-tövűnek tekintendő, azonban nem teljesen világos, hogyan kezeljük a kétszer előforduló žmogs alakot (ez az alak csak az énekeskönyvben van rögzítve, így lehet, hogy a sorban szükséges szótagok számának elérése érdekében rövidítették). Minden más esetben u-tövű flexiót használnak. A legnagyobb számú és jobb állapotban fennmaradt az 1. törzs (lásd a 2. számú táblázatot). A 88 lexémából kizárólag i-tövű alakja van 38 litván szónak és 19 jövevényszónak, azaz több mint a felének. A „gyenge” tövek közül a legjobban fennmaradt u-tő — minden alakja u-tövű. Klausąt ébresztenek csak az olyan formák, mint az egyes szám. főnév ember, egyes szám ades. sūnump', sūnumpi, sūniep, egyes szám ines. mangánércek (az utóbbi kettő o-tövű is lehet). | Meglehetősen jól fennmaradtak a ju-tövű egyes számú alakok. Csak két főnévnek van 10 tövű alakja (egyes számú birtokos eset: aukstiejo, eszközhatározói eset: mesijošiu). A többes szám szinte teljes egészében a 20. tőhöz került át. De itt is használatos néhány iu-tövű forma: többes szám fn. ellenség (2x) és többes szám in. kryžiums (1x). Egyetlen daiktalanyeseti ūglius és a karalius főnév négy u-tövű alakja van rögzítve: egyes szám allat. ūglausp, egyes szám birtokos eset karalaus, tárgyeset karalų, in. 9 A motė főnév úgy tűnik, két lexémára ágazott szét: motė, motės és moteris, moteries. KN Csak néhány é-tövű alakot rögzítettek: az egyes szám genitívuszi alakját, a motės-t (a moters és moteries mellett, mindegyiket egy-egy alkalommal), valamint az akkuzatívuszi motę alakot (alkalommal rögzítve). du Minden más alak mássalhangzó-tövűnek tekinthető. suo A debesis alakot feltételesen rekonstruáljuk, mivel a KN-ben az egyes szám nominativusza nincs rögzítve.- Például: : Nori idant... ing ij tikietumim- ... dtmindami juog Diewds eft Tewu mulų /Sunump [avo /kuri mums už Prietelu dmžiną dawe...KN 21411. 121 karalum ir kiáltás. karalad®. Iš az erős tövek érdekes- € ebb töve. A legtöbb ragozott alak egybeesése miatt több tőtípus-keveredési esetet is rögzítettek (például: €- ir a-tövű alakok esetében, amelyek töve mássalhangzóra végződik: I: meilė || meila, našlė || nasla, sėkla || sėklė). Igaz, itt összefonódó jelenségekről du van szó: tőtípus-keveredésről (paradigmatiir kus) és különböző tőtípusok egymás mellett álló alakjairól (saját paradigmáikkal). KN meglehetősen sok, egymás mellett álló alakokkal rendelkező főnevet rögzítettek: i, įoir kam. : € pavietris pavietrė iir || kam. : pramonis € pramonė čir bagotystė || bagotysta, neviernystė a: neviernysta, || bendrystė bendrysta, || garbė garba, pagalbė || pagalba, palaimė palaima čir | || didumė didumas, || moteriškė moteriškas || eir kalinė kalinys o: ragotinė || ragotinis iir pagonis || pagonas ga: rotusius 10: rotusia oir || evangelistas evangelista stb. || o: || du ir || "börtön", | ū: || ir A különböző adaptáció következtében létrejött többtövű formákkal gyakran kölcsönszavak rendelkeznek. Ugyanakkor meglehetősen sok litván ir szónak vannak nehezen magyarázható, egymás mellett élő többtövű formái (amžis amžius, || pavyda pavydas, || giluma į || gilumas). Igaz, többségük absztrakt jų főnév. Kevés olyan konkrét jelentésű szó van, amelynek különböző tövű, egymás mellett élő formái vannak; ezek valamennyi formája ir ne egyértelműen jų adatolt. Ugyanakkor például az e-tövű főnevek ir tővégi paradigmáinsu ak változatossá- [ ga arra enged következtetni, hogy nem egyetlen konkrét KN nyelvjárásban írták le. | Így meg lehetne magyarázni a ir többtövű lexémákat, de ez már — további kutatások témája. ; 6 KN ezeket kemény su [betűvel] {, írják, pl. uglau I, Királyé. 122 17. számú táblázat ESET KÉPZŐ | HATÁROZÓSZÓ K. t KÉPZŐ. 10 KÉPZŐ. | ALAKOK |ALAKOK |ALAKOK EGYES SZÁM n 31 Alanyeset T 8 Ss 5 n 12 14 Birtokos eset T 3 1 s 4 n 5 Részes eset T (1) (1) 8 1 Tárgyeset n (16) (16) r (2) (2) Eszközhatározói eset n 8 9 Belső helyhatározói eset n (3) (3) 8 (1) (1) Ráhelyező eset n 2 Megszólító eset Er 1 (? —leányka) TÖBBES SZÁM n 9 3 Alanyeset r 2 S 1 " A táblázatban a különböző tőtípusok alakjainak száma szerepel. Az első táblázatban az —mn, rir s tövű főnevek alakjai találhatók. A másodikban az —i tövű főnevek alakjai (i-tövűnek tekintünk minden olyan főnevet, amelynek egyes számú genitivusában legalább egy alkalommal rögzítették a -tes végződést, kivéve az említett n, r és s töveket). Ha több tőtípus alakjai egybeesnek, számukat zárójelben tüntettük fel az összes tőtípus rovatában. 123 táblázat sz. 1 folytatás ESET TŐ |MELLÉKNÉVI IGENÉV 1 ESET 10 ESET FORMÁK |FORMÁK |FORMÁK n 9 (7) (7) Birtokos eset T 3 s 3 Részes eset n 6 n (8) (8) 1 Tárgyeset T (2) (2) 8 (4) (4) n 1 5 Eszközhatározói eset T 1 2 Ss 1 Belső helyhatározói eset $s 2 Ráhelyező eset n 1 Megszólító r 1 eset táblázat Sz. 2 ESET 1 röv. 1a 10 č Au o ū kinek. kinek. |kinek. | kinek. |kinek. |kinek. |kinek. |kinek. EGYES SZÁM Alanyeset (189) 42 4 (189) Birtokos eset 403 111(7— | 2 18 1 1 szív) Részes eset 16 5 Tárgyes- (317) 5 (317) 2 1 1 et Eszközhatározói eset 31 99 4 124 táblázatok Sz. 2 folytatás Neki [Š4 w 4 an -T 0 ESET pr. 1 ia 20 2 Au o a kinek. kinek. kinek kinek. |kinek. hova. |hova. | hova. Illativus 99 1 Elativus 39 Allativus 8 Vokativus | 30, 7— kriks- = |smerti čio- (1) ne (1) Többes szám Alanyeset 99 2 2 Birtokos eset (207) 18 (207) |(207) 1 Részes eset 9 2 2 2 1 Tárgyeset 197 1 3 4 Eszközhatározói eset 46 1 1 4 1 Belső helyhatározói eset 39 2 Belső irányt jelölő eset 9 Külső irányt jelölő eset (6) (6) 1 DUALIS Alanyeset 22 Tárgyeset 4 Eszközhatározói eset 3 IRODALOM .Jakulis A. 1860 m. katekizmus ir "Knyga nobažnystės" Baltistica 7(1), 1971, 87-—99, -Jakulis A. „Az evangéliumok összefoglalása” ir A „Keresztény imák” szerzőségének kérdéséhez. — Baltistica 18(2), 1982, 173—178. -Jakulis A. Végződések -o ir -eir névmások: mano, tavo, savo ”Az evangéliumok összefoglalásában" ir ”Keresztény imák" (kézirat), Klaipėda, -Jakulis A.” Az 1984. evangéliumok összefoglalása" ir A „Keresztény imádságok” kapcsolatai a su korábbi litván írásokkal. — Nyelvtudomány 35(1), 1984, 31—41. -Jakulis A. A „Kegyesség könyve” lexikája 1, Klaipėda, 1995. -Jakulis A. A „Keresztény imádságok” lexikája (kézirat), Klaipėda, 1984. «Jakulis A. A „Katekizmus” lexikája (kézirat), Klaipėda. 125 kulissza A.” A „Pasijos” lexikája (kézirat), Klaipėda, 1984. aurukienė H. Az énekeskönyv lexikája (kézirat), Klaipėda, 1984. | 1 3a i adimirovas L. A könyv története, V., 1979, 478 —480. ! 8. 9. 5 10. V KEVERÉS OF FŐNÉV TÖVEK IN „KNYGA NOBAZNYSTES” Összefoglalás A. Jakulis elkezdte vizsgálni a könyv nyelvét of ” Knyga nobaznystes” (KN), kiadva in 1653. He a szerzőség kérdésére fordította a to legtöbb figyelmet, az of írásban használt névmások, kötőszók és of partikulák segítségével as a tő. In ebben a cikkben a főneveket vizsgálják: of töveiket, KN használatukat, egymáshoz való viszonyaikat és keveredési tendenciáikat. A főnevek paradigmof áinak sokféleséof ge lehetővé teszi us to feltételezzük, KN hogy nem egyetlen bizonyos in nyelvjárásban íródott. at Ln JB vei RT Fo T aii 126 | |