Afrikatų „č“, „dž“ raida kaltinėniškių šnektoje

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVII (1997) A LEXIKOGRÁFIA ÉS A LEXIKOLÓGIA PROBLÉMÁI Sigita JANKAUSKAITĖ A č, dž AFFRIKÁTÁK FEJLŐDÉSE A KALTINĖNAI NYELVJÁRÁSBAN A köznyelvi d, dž affrikáták a legtöbb žemaitis nyelvjárásban a szóvég előtt t< *tja, d< “dja alakban jelennek meg. Ez a kiejtés * 4 előtt honosodott meg. A jót követő rövid a hangot a žemaitisok elölképzetté tették, és e-vé változtatták még az affrikáták „megjelenése előtt is (Zinkevičius 1966: 141). D. Poška „Írásaiban” nincsenek affrikáták az a, *a, *an, *an előtt, például: pauksztey, meldemos, norintem, szirde, pate. Ez azt jelenti, hogy a 19. század elején, amikor még nem érvényesült a köznyelv hatása, a £> *tj, d< *dj használata a délkeleti žemaitis nyelvjárásban valószínűleg szabályosabb volt (Grinaveckis 1973: 291). V. Grinaveckis megállapította, hogy S. Stanevičius dalaiban (Viduklė), S. M. Slavočinskis (Nemakščiai- ), valamint S. Valiūnas (Raseiniai) írásaiban az affrikátákat csak a szóvégi rövid -2 előtt nem használják (Grinaveckis 1973: 291). Y Grinaveck] szerint a déli žemaitis nyugati nyelvjárásaiban nincsenek affrikáták az Air *a, *an, * an előtt, és ugyanez jellemző a középső žemaitis nyelvjárásokra is (Telšiai, Žarėnai, Nevarėnai, Luokė, Rietavas, Tvėrai, Vainiai, Pavandenė, Laūkuva, Kaltinėnai, Šilalė, Kvėdarna, Švėkšna, Gafdamas), például: mé-d’e <*m edja (~médzio), so patė<*patja (—~supacid) stb. V. Vitkauskas, aki a viduklėi nyelvjárásban lejegyzett S. Stanevičius- -írások nyelvét vizsgálta, rögzítette, hogy az affrikáták: « Čč dZ nem fordulnak elő a ¢, ei (<*ia,*1ai) előtt: pantey (~pdnciar), rupestei (~ripesciai), Zem ay tey (~Zemaiciai), pauksztems(~pauksciams), didem (~didzidm), s t a ts (~stacias) nu p u t (~nopucia), praleid (~praléidzia) stb. (Vitkauskas 1992: 55). Vagyis a XIX. század második felében a Viduklė–Nemakščiai nyelvjárásban a cs, dz affrikáták £, d megfelelése még változatlan volt, V. Vitkauskas állítása szerint azonban ez a törvény mára nagyon meggyengült, mivel ilyen kiejtést rögzítettek: pau. kš'č'ei, gaidž'ė; sp 4. u dž' (Vitkauskas 1992: 59). P. Jonikas megfigyelte és példákkal bizonyította, hogy már a XX. század elején a Pagramantis nyelvjárási területén a *dj,*tj kapcsolatok megfelelése erősen keveredett, pl. su d'įSXEn’J eyd ide n’fe „su didžiaja”, karesSd. op’sesfkartén’s’es „karcigsias” (Jonikas 1939: 24). A Kaltinėnai nyelvjárásban a cs, dz affrikáták £, d megfelelése a végződés előtt az idős emberek beszédében még gyakran megőrződik. Ebben a nyelvjárásban a főnevek többes számú alany-, részesés eszközhatározói alakjaiban gyakran hiányoznak az affrikáták, pl. jd ute, ja.utems, ja ut’ es (~jduciai, jaučiams, jaučiais), gaid’ é, gaid é ms, gaid és (gaidžiai, gaidziams, gaidziais), m’ é d’ e* (~médzai), m’ é d’ em’s (~médzams) m’é d es (—médziais), p au. ks t’e: (~paiksciai), pau. kš't'e ms (~paiksciams), paukš tes (—pauksciais- ). A fiatalabb nemzedék képviselői a fent említett példák mellett a köznyelv hatására gyakran affrikátákkal ejtenek analóg szavakat, pl. f 4. u ¢’e ms (—jaučiams), m’é d' Ž' e m s (~médziams- ), gaid Zz’ és (~gaidziais). 206 Az ¢ affrikáta nélkül a kaltinéniskiaiak az -fas végződésű o-tövű szavakat is így ejtik egyes számú nominativusban, pl. t'r’ é ¢ (~trédas), st ac (-stačias), p'.f esc (~péscias). Törvényszerűen ¢-t, a köznyelvi Čč, dZ affrikáták helyett a kaltinéniskiaiak a melléknévi határozószókban is használnak, pl. st at’ e: (~staciai), skr a-d’ e: (~skradziai), gr au. d’e-(~graidzZiai). A kaltinéniskiai nyelvjárásban, akárcsak a žemaitis nyelvjárás nagyobb részében, az /o-tövű igék o-tövűvé váltak, pl. 4ud (—audžia), ga.u. d (—gaūdžia), ken tam (~keaciam- ), s'unūtam (-—-siuūčiam), 1é idat (-—Ičidziat), sna-udat (~sndudziat). Z. Zinkevičius állítja, hogy a hangsúlytalan III. személyű végződés rövid magánhangzójának elvesztése után a žemaičiai összekeverték a jaés a kamienas formáit, vö. 4 ud ("audžia") és v'č. r d (—vėrda).“ Ezért idővel átalakították a ja-tő teljes ragozását, bevezetve a 2. tő végződéseit“ (Zinkevičius 1966: 142). A Kaltinėnai- -nyelvjárásban £, d áll a köznyelvi ¢& helyett a dž -io-tövű főnevek egyes számú birtokos esetében és a 7a-tövű főnevek többes számú alanyesetében, pl. jd. ut' į (~jducio) pau. kš't' į (—-paūkščio), au. ks t’ 1 (~aiikscio), m’é d’1 (~médzio- ), g a.i. d'i (~gaidZio- ), pa-t’es (~pacios), ma.r.t’ es (~marcios), sk au. des (~skaidzios). Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a d, dZ affrikátákkal inkább használatos; a 3. tőtípusú szavak többes számú alanyesete, mivel az említett p a-#’es, mat. * t’es, sk au. d’es alakok mellett gyakrabban fordulnak elő affrikátás alakok: pa-c’es, maT. ces skin dZes. A kaltinéniskisi nyelvjárásban az affrikátákat mindig megőrzik a jövevényszavak, pl. bazZn i ¢e (~baznycia), cesn aks (~cesnakas). Az affrikátákat mindig ejtik a ju-tövű főnevekben, pl. sua kč' us (~sukcius), ra-c¢’us (~racius), p éčius (~pécius), valamint a képzős főnevekben, pl. barzduo. c’us (~barzdocius), kar’s’i n.’c’ us (~karsiacius). Azokban a szavakban, amelyekben az affrikáták nem a szóvégződés előtt állnak, szintén megőrződnek, pl. d’Z’a’u. k smas (~dziadgsmas), pa.'n'č'uot'i (~pdncioti). A hangutánzó szavakban a kaltinénaiak szintén affrikátákat ejtenek, pl. ¢’d. ud’iet’] (~cidudėti), ¢’ILT. Skals (~cifskalas), ¢4.1Z’i-t'1 (~cdizyti), d’Z’ e r'kš tį (—džerkžti). Így a kaltinénai nyelvjárásban az £f< *tj, d< *dj a köznyelvi č, dž affrikáták helyett a szóvégi *a és *4 előtt még meglehetősen rendszeresen megőrződik, különösen az idősebb nemzedék képviselőinek beszédében. A fiatalabb nemzedék az említett helyzetekben már gyakrabban ejt affrikátákat: ¢, dž. Eszerint a kaltinénai nyelvjárásban, akárcsak a legtöbb peremnyelvjárásban, az affrikáták említett törvénye kihalóban van. IRODALOM Grinaveckis V. 1986: Pietų Žemaičių tekstai 2, Varniškiai, Vilnius. Grinaveckis V. 1973: A žemajti nyelvjárások története (fonetika), Vilnius: Mintis. Jonikas P. 1939: A Pagramantis nyelvjárása, Kaunas. LKA II —A litván nyelv atlasza 2, Fonetika, Vilnius: Mokslas, 1982. Vitkauskas V. 1992: Simonas Stanevičius írásainak nyelve és a vidukliškiaiak veszteségei. —Artvarai 3, 55-59. 207 Zinkevičius Z. 1966: Litván dialektológia, Vilnius: Mintis. A č dž affrikáták fejlődése a Kaltinėnai régió nyelvjárásában Összefoglalás A köznyelvi litván č dž affrikátákat ¢< *tja, d< *dja alakban ejtik számos žemaitis nyelvjárásban az *a, *ain végződések előtt. A híres modern tudósok, V. Grinaveckis, P. Jonikas, V. Vitkauskas, Z. Zinkevičius és mások leírták e törvény létezését a tizenkilencedik és a huszadik század folyamán. Megfigyelték, hogy a huszadik század elején a fent említett affrikátákra vonatkozó törvény kezdte elveszíteni szigorúságát. A Kaltinėnai régió nyelvjárását beszélő idősebb nemzedék képviselői a köznyelvi ¢, dZ affrikáták helyett ¢<*#z, *tja, d< *dja, *dja alakban ejtik azokat az *a, *a végződések előtt, míg a fiatalabb nemzedék képviselői ugyanebben a helyzetben meglehetősen gyakran d, dZ affrikátákat ejtenek. Következésképpen a fent említett affrikátákra vonatkozó törvény a Kaltinénai régió dialektusában, valamint a legtöbb peremdialektusban rugalmasabbá vált. 208