Terminų pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXVII (1997) A LEXIKOGRÁFIA ÉS A LEXIKOLÓGIA PROBLÉMÁI Vida ŽILINSKIENĖ A TERMINUSOK FELTÜNTETÉSE A „KORTÁRS LITVÁN NYELV SZÓTÁRA” III. KIADÁSÁBAN A Matematikai és Informatikai Intézetben elkészített, „A kortárs litván nyelv szótára” III. kiadásának számítógépes elemzőprogramja lehetővé tette a szavak, jelentéseik és az egyes szócikkek részletes elemzését, amelyek terminológiai minősítést tartalmaznak, valamint néhányuk összehasonlítását. Bár a szótárban szereplő terminusok viszonylag kis részét teszik ki annak, mégis 3940 szóról és 2248 jelentésről vagy szókapcsolatról van szó. Az egyes szakterületek terminusainak mennyisége a következő (az első számjegy azt mutatja, hogy a szótárban hány olyan szó, jelentés vagy szókapcsolat található, amely az adott szakterület minősítésével rendelkezik, a zárójelben pedig — hány címszó rendelkezik ezzel a minősítéssel): agr. -4 (2) élettan -31 (23) anat. —148 (91) fot. -14 (7) építészeti -27 (14) földrajzi —130 (74) csillagászati —40 (16) geol. -64 (43) av. -13 (4) geom. -20 (12) bazn. -133 (76) gram. -89 (54) biol. —100 (51) tört. —407 (248) növ. —-1236 (1057) térk. —145 (59) chem. -186 (62) kom. -6 (4) ekon. -47 (28) kul. -7 (59) etnogr. —219 (55). lingv. -204 (115) farm. -21 (19) lit. —115 (51) fil. -57 (27) log. -2 (1) fin. -18 (11) mat. —181 (74) fiz. —145 (72) med. -227 (54) min. -4 4) stat. —40 (26) mit. —34 (15) teatr. —21 (7) muz. -181 (103) tech. —592 (430) polit. —54 (37) teis, —98 (49) psich. -17 (7) Textilwissenschaft. -3 (1) Religion. -9 (2) Tiermedizin = 12 (6) Spezialgebiet -TI (31) Zoologie -796 (657) Sport. —141 (95) Landvermessung. —9 (7) Aus den vorgelegten Daten ist sehr deutlich ersichtlich, dass die Anzahl der Fachbegriffe bestimmter Bereiche stark voneinander abweicht; von einigen 46 gibt es nur wenige (Landwirtschaft, Informatik, Logik, Mineralogie, Textilwissenschaft), von anderen Hunderte (Botanik, Linguistik, Musik, Geschichte, Technik, Zoologie). Obwohl das Abkürzungsverzeichnis den Hinweis ped. (Pädagogik) enthält, gibt es im Wörterbuch kein einziges Wort oder keine einzige Bedeutung, die mit dieser Abkürzung gekennzeichnet ist. Azon területek terminusait áttekintve, amelyekből csak néhány van, világos, hogy a szótárban valójában jóval több olyan szó található, amelyeket szintén bizonyos terminusokként kellene megjelölni. Például a predikátum a log. (logika) jelöléssel rendelkezik. Ha a logika a gondolkodás és az érvelés törvényeit, valamint formáit vizsgáló tudomány’, akkor ezt a jelölést legalább a dedukció (egyik döntés levezetése a másikból a logika törvényei szerint), az indukció első jelentése (következtetések levonása egyedi állításokból: vö. d edukcija) vagy a szubjektum harmadik jelentése (logikai tényező) is viselhette volna. Ha a min. (mineralógia) jelöléssel rendelkeznek az —agatas, ametistas, piritas, žėrutis szavak, akkor felmerül a kérdés, hogy például a deimantas, granitas, korundas, smaragdas és sok más hasonló szó miért nem rendelkezik ezzel a jelöléssel. A tekst. (textilipar) jelöléssel a következők rendelkeznek: karšinys (a kártológépből kikerült gyapjúszalag), az atspaudo harmadik (a továbbiakban számjegyekkel írandó) jelentése (a túl korán összehajtott szövetnek a meg nem száradt nyomdafestékek miatt keletkezett foltja), a proretos 3. jelentése (ritkított hurkocskák sora). E szó és e jelentések összehasonlításakor teljesen világos, hogy meglehetősen eltérő fogalmakról van szó. Ezekre természetesen illik ez a jelölés, de ha a textilipar szövetekkel foglalkozik, akkor miért nincs meg a tekst. jelölés? hiányzik belőle a szótárban található számos szövetnév, például: bársony, 2 atlasz, baize, batist, drap, vászon, posztó, krepp, milasz, szatén stb. Ezenkívül van néhány, a szövetet a szövés módja alapján megnevező szó is: astuonnytis, dešimtnytis, devynianytis, dvinytis, trinytis; ezek közül egyedül a dešimtnytis mellett szerepel az etnogr. jelölés. (etnográfia). Megvannak a megfelelő melléknevek is: astuonnytas, -a, dešimnytas, -a, dvylikanytis, -€, trinytas, -a. A közeli területek vagy egy bizonyos tudomány és valamely ágának terminusait alaposabban megvizsgálva látható, hogy meglehetősen sok eltérés van. Még a nyelvészet és a grammatika terminusai között is vannak ilyenek? *, noha minden nyelvész számára világos, melyik a grammatika, és melyik a nyelvészet terminusa. Hasonlóképpen történt a geometria (a matematika egyik ága) és a matematika terminusainak megadásakor is. A szótárban található trigonometriai függvénynevek mindegyike azonban a mat. jelölést viseli: koszinusz, szinusz, kotangens, tangens, koszekáns, szekáns. A matematikai ágak elnevezései közül egyeseken a mat. —algebra, aritmetika jelölés szerepel, másokon viszont semmilyen jelölés nincs —geometria, trigonometria, sztereometria. Ahogyan a lingvisztikai || grammatikai terminusok esetében, úgy a matematikai || geometriai terminusok esetében is bizonyos mellékneveket és igéket terminusoknak tekintenek. Vannak teljesen azonos melléknevek és igék, amelyek a terminus ! A mai litván nyelv szótára. 3. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. ? Bővebben lásd: : Žilinskienė V. 1995: „A mai litván nyelv szótára” III. kiadásának terminusai. — Lexikográfiai problémák: szemantika, etimológia, nyelvjárási tények bemutatása, a szótárak összeállításának alapelvei. A konferencia előadásainak tézisei. 1995. március 16–17., Vilnius, 37–39. 47 nincs minősítése. Pl.: közös nevezőjű, -ű, különböző nevezőjű, -€, osztható, van -i minősítése, ezeknek nincs mą algebrai, -i, 0 differenciális, -i, kúpos, -i, — négyzetes, második jelentése -¢ (a 2 továbbiakban r.), -i 1 /ygragretus, r., periodikus, -€ 2 r., valószínűségi, -€, törtszámú, -€, vektoros, -€. Szavak: differenciálni 2 r., beírni r., felosztani r., 2 megszorozni r., egyszerűsíte3 ni r., nagyítani r., 3 leegyszerűsíteni r., 3 összevonni 3 3 9r., van mat. minősítése, 0 meghatározni] r., kivonni r., 7 megrajzolni 2r., közös nevezőre hozni, közös nevezőre redukálni, összeadni r., osztani3 r., szorozni 5 r., logaritmizálni, összeszorozni semmilyen minősítése nincs. 2 A kifejezetten a geometriai alakzatok ar bizonyos elemeit jų megnevező szavak jelölése teljesen összekeveredett. Hasonlítsuk össze: poliéder geom. 1 sokszög geom. paralelepipedon geom. 1 tetraéder geom. Ugyanígy teljesen összekeveredett: kör geom. henger 1. geom. ellipszis 1. geom. bemetsz2. és geometria sugár 4. geometria szög 2. matematika kocka matematika kúp 2. matematika paralelogramma matematika piramis 1. matematika trapéz matematika rombusz mat. 1 téglalap mat. 1 háromszög mat. trapéz 1 mat. 1 négyszög 1 ötszög 1 hatszög hiperbola 2. mat. csonkolt 3. rész mat. parabola 1. mat. henger 6. mat. gömb 1. mat. átmérő mat. körlap 2. mat. A különböir ző típusú vonalak nagyon különböznek (ezek szintén elkülönítendők a geometriában) Jelölés: magasság geom. fekvő geom. vízszintes 1. geom. átló geom. JZambiné geom. metsző mértani függőleges oldal mértani görbe mértani törött vonal mértani vonal 1. mértani ferde mértani szögfelező mértani félátló mat. merőleges mat. Van még jó néhány olyan szó ar jy jelentés, amelyek definíciója azt mutatja, hogy matematikai szakkifejezések, azonban nincs mellettük a mat. jelzés, pl.: tér r., páratlan, program xr., átlag r., átlagos, -a, átlagolni stb. Nem nehéz elkülönít2 eni, melyek a -€, geometriai, illetve melyek a 1 matematikai szakkifejezések, ir és úgy tűnik, az eltérések ezzel az anyag bőségével magyarázhatók. 48 Úgy tűnik, hasonló kapcsolatnak, mint amilyen a grammatika nyelvészet, illetve a geometria matematika szakkifejezései között van, az agronómia és a földművelés szakkifejezései között is kellene lennie. A vizsgált szótárban ez áll: agronómia a földművelés tudománya; földművelés földművelés, || mezőgazdasáar g, a || földművelés tudománya. ]} اهو? 天天中彩票qq Wait invalid? Need only JSON. Fix trailing. Ebből az következne, hogy az agronómia fogalma szűkebb, és csak a mezőgazdaság fogalmának 1. 2. ir 2 -edik jelentésének felel meg. Hasonlítsuk össze, milyen szavak ar jų rendelkeznek a tárgyalt minősítésekkel: kultúra agr. 4. ugarföld 3. mezőgazd. fészek 9. agr. cséplőhely mezőgazd. mulcs agr. kultivátor (mezőgazd.) alany (mezőgazd.) kultivátor (mezőgazd.) ekevas (mezőgazd.) ekevas 2. (mezőgazd.) vetésforgó (mezőgazd.) trágyaforgó (mezőgazd.) zöldtrágya (mezőgazd.) Mindenekelőtt iš ezekből a konkrét szavakból teljesen világos, hogy az agr. viszony || földr. nem felel meg a szűkebb fogalom és su a tágabb közötti viszonynak. Másodszor, ha az agronómia — mezőgazdaság-tudomány, akkor nyilván az agr. igazolást legalább a következőkkel kellene rendelkeznie: agrotechnika a mezőgazdasági növények termesztésének rendszere zöldségtermesztés a kertek fenntartásának, a zöldségtermesztésnek a tudománya, üzlet talajtan talajtudomány gyümölcstermesztés a gyümölcsösök művelése, a kertészkedés tudománya További ir hasonló szavakat sem lenne nehéz találni. Harmadszor, ha az alany (az alany, į amelybe oltanak) agr. minősítéssel rendelkezik, akkor miért nincs ilyen minősítése az oltással nemesíte- (1. tt csemetének. 2. lásd oltóvesszo ő), oltóvessző (egy másik növénybe beoltandó, į rügyes ágacska) bot. minősítést kapott (botanika). Miért van a mulcs agr. minősítéssel ellátva ? Úgy tűnik, itt jobban illene a mezőg. minősítés, de akkor ezt a minősítést a következő szavaknak is meg kellene kapniuk: 1 komposzt, trágya r., szállítószalag 1 r. ir stb. Annál is inkább, mivel a frgsomaina mezőg. minősítést kapott. Furcsán hatnak a ir mezőgazdasági terminusok, amikor mind egy helyen vannak. Ha a kūlykla (cséplőhely) mezőgazdasági szakkifejezésnek minősül, akkor nyilvánvalóan valamivel nė gyengébb ne szakkifejezések lennének a daržinė, jauja 2, 3 r., klojimas 2, 3 r., kluonas 1 r. ir és hasonlók. Ha a kultivatorius mezőgazdasági szakkifejezés, akkor a többi, ar mezőgazdasági munkákhoz használt gépi eszköznek is rendelkeznie kellene ezzel a minősítéssel. Ám sem a javapjovė, sem a traktorius, sem a plūgas, sem az akėčios és hasonlók ar nem rendelkezik ezzel a minősíté0 ssel, a kombainas tech. minősítéssel rendelkezik (technika). Általában a tech. minősítés Sok helyen 49 átfedésben van más minősítésekkel, különösen a fiz. (fizika) minősítéssel. Talán az új szótár összeállításakor jobb lenne minden gépet a tech. minősítéssel, vagy akár két minősítéssel jelölni. Nem világos, mivel érdemelte ki a žemd. minősítést. A pagrąža szó (talaj, amelyen dolgozva megfordulnak), ha a dirva, arimas 2 r., armuo 1 r., avižiena, dobiliena, kvietiena, rugiena 1 r. stb. nem tekintendők terminusoknak. Ez a minősítés nyilvánvalóan a következő szavakhoz is illene: sėja 1 és 2 r., antselis, įsėlis. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a szótárban minden gabonaféle neve egyes számú formában szerepel, és a bot. minősítést viseli. A bemutatott megfontolásokból az következne, hogy elegendő lenne a žemd. minősítés, és ezt sokkal több szó és jelentésük is viselhetné. Nagyon hasonló bizonytalanságok fedezhetők fel az egyházi és vallási terminusok összehasonlításakor. A szótárban ez szerepel: bažnyčia 1. imaház (főként katolikusoké és protestánsoké). 2. keresztény vallási közösség: Romos katalikų b. Stačiatikių b. bažnytinis, -é -> bažnyčia religija hit abban, hogy természetfeletti erők (Isten vagy istenek, szellemek stb.) léteznek, vallás: Krikščionių, musulmonų r. reliiginis, -ė -> religija Ebből az következik, hogy a re/rgija tágabb fogalom, mint a bažnyčia, következésképpen a religinis is tágabb fogalom, mint a bažnytinis. A szótárban található 9 vallási és 133 egyházi terminus áttekintése után mindenekelőtt azt lehet mondani, hogy a bažn. jelölés következetesen talán csak a papok liturgikus öltözékének és az egyházi ünnepeknek a megnevezéseit jelöli. Eközben a többi szó jelölését nehéz megérteni. Ha bizonyos szemantikájú szavak közül egyesek a bažn. jelölést kapják, akkor mások, amelyek látszólag teljesen analógok, már jelöletlenek. Hasonlítsuk össze: dekanas? r., diakonas, kapelionas] r., klebonas, klierikas, vikaras a bazn. jelölést kapják, míg az altaristas, arkivyskupas, kunigas 1 r., legatas, pastorius (knyg. jelölés), popiežius, vyskupas semmilyen jelöléssel nem rendelkezik. A szerzetesrendek és tagjaik valamennyi megnevezése jelölés nélkül szerepel, de a brolija 3 r., brolis 4 r., sesuo 3 r., vienuolynas, vienuolis szavaknál az egyh. jelölés található. Vannak olyan igék is, amelyeket egyházi terminusoknak tekintenek, pl.: gavéti 1 r., (vö. gavenia bazn.), išganyti 4 r., išrisšti 2 r., kanonizuoti 1 r., melsti 2 r., melstis, pakrikštyti 1 r., pasninkauti, pašventinti 1 r., perkrikštyti, peržegnoti] r., poteriauti 1 r., žegnoti, míg az įšventinti, klebonauti, krikščioninti, kunigauti, pastoriauti, vikarauti, vyskupauti mindenféle jelölés nélkül van megadva, ugyanakkor a krikštyti 1 már a vall. jelöléssel szerepel. Úgy tűnik, mintha az előtag hozzáadásával a vallási terminusról egyházi terminusra, illetve nem terminusról terminusra térnénk át. Ha összehasonlítjuk a vall. jelöléssel ellátott szavak jelentéseit vagy magukat a szavakat (asketas 1 r., asketizmas 1 r., auka 4 r., aureolé 1 r., Dievas, krikštas 1 r., krikštyti 1 r., siela 3 r.), egyáltalán nem lehet megérteni, milyen szempont alapján kerültek melléjük ezek a jelölések. Lehet, hogy ez a jelölés más (nem keresztény) vallások megnevezéseinek és az azokkal kapcsolatos hasonló szavaknak a jelölésére is megfelelne, pl. budizmas, islamas stb. Úgy látszik, a vallási és egyházi terminusokat csak e 50 terület szakemberei tudnák szakszerűen elkülöníteni, vagy talán elegendő lenne a tágabb jelentésű vall. jelölés. Másrészt úgy tűnik, hogy a szótárban a hasonló területhez tartozó szavak száma csaknem kétszerese a jelöléssel ellátottakénak. Ilyenek például: a/forius, cölibátus, kálvinizmus, kánon 4 r., felekezet, kereszténység, kereszt 1 r., liturgia, protestantizmus, reformáció, zsinat, ortodoxia és így tovább. Az építészeti és építőipari terminusok vizsgálata után ismét felmerül a gondolat, hogy vagy szigorúbban (ha lehetséges) kellene elkülöníteni őket egymástól, vagy meg kellene hagyni a tágabb jelentésű stat. jelölést. A szótárban csak egyetlen szó, az arka van kétszeresen jelölve: archit., stat., azonban azonnal szembeötlenek más, hasonló szavak is, amelyek egyetlen jelöléssel rendelkeznek, például: cokolis, fasadas, kolona 1 r., niša—archit., ferma 3 r., santvara, skliautas 2 r. —stat., az arabeska 1 r., baliustrada, balkonas 1 r., galerija 3 r., nava, pasažas 1 r. stb. pedig semmilyen jelölést nem kapott. Az építészeti és művészeti stílusok jelölése nem egységes: a gotika archit. jelölést kapott, a barokas, klasicizmas, neogotika, neoklasicizmas, rokokas azonban semmilyen jelöléssel nem rendelkezik, talán azért, mert az utóbbi négy szó definíciójában csak művészeti irányzatról vagy stílusról esik szó. Nem világos, miért kapott archit. jelölést a skersstaktis 1 r. (az ív támasza) és a viršulangis (az ablak felső része), amikor például a santvara (összekapcsolt rudak szerkezete), a sąrama (az ablakvagy ajtónyílás áthidaló eleme), a statramstis (függőlegesen álló támasz) építőipari terminusnak számít. A jelölt építőipari terminusok között néhány építőanyag neve is megtalálható: plausamolis, skalda 1 r., skaldinėlis, užpilas 1 r., užpildas, de nagyon sok ilyen anyagnév semmilyen jelölést nem kapott, például: akmenbetonis, alebastras, asbestcementis, betonas, bitumas, cementas 1 r., cementbetonis, gipscementis, kalkės, keramzitas, keramzitbetonis, molbetonis, monolitas 2 x., plienbetonis, putbetonis, ruberoidas stb. Ugyancsak e terület jelölt terminusai között meglehetősen sok olyan szó található, amely egy építmény különféle részleteit nevezi meg, például: afotrauka 2 r., laiptatakis, lovys 3 r., pagrindas 1 r., perdanga 1 r., stoglatakis, stogvamzdis stb., de úgy tűnik, nagyon sok hasonló szó nem rendelkezik terminusjelöléssel, például: cerpé 1 r., dailylentė, driblenté 1 r., gegnė, grebestas, klojinys 3 r., konstrukcija 2 r., pamatas 1 r., sąspara 1 ir 2 r., sija, sijynas. Ha ezeket a szavakat gondosan összegyűjtenénk, sokkal több építőipari terminus állna össze. A spec. (specialus) jelzéssel megjelölt szavak áttekintése után egyáltalán nem világos, hogy miféle szavakról vagy jelentéseikről van szó. Nagyon feltűnőek az ezzel a jelzéssel ellátott igék. Hasonlítsuk össze őket: apmokestinti, apmuitinti, apseklinti, gyslineti, įdarbinti, išgyslinėti, iškaulineti, kaulinėti, 2 mielinti, nuskaityti 5 r.,, senėti 2 r., vesti 6 r. Ugyancsak teljesen tisztázatlan, mi a közös az e jelzéssel ellátott következő szavakban: apnasa, 1 dvitaškis 1 r., fašina, galvomatis, glitimas, kilnybė 2 r., mėlynė 3 r., monopolis 1 1., raštas 8 r., sluoksna 2 r., vandentalpa. Ezenkívül ezt a jelzést több egyértelmű fizikai szakkifejezés is viseli, például: dažnis, deformacija, jautris, 2 mazgas, nuokrypis, négy műszer —malūnas 2 r., turbogrąžtas, turbogeneratorius, turbokompresor51 ius, két tudományág neve —įšalotyra, knygotyra (a —tyra elemet tartalmazó további 27 szó egyikén sincs semmilyen jelzés, az /edotyra pedig a geogr. (geografija) jelzést viseli). Talán csak az alkot egyértelműbb csoportot, hogy a szavak jelentései mintha általános tudományos fogalmakat jelölnének: ašis 2 r., būsena 2 r., deklaracija 2 r., efektas3 r., eilė 5 r., figūra3 r., filtras 2 r., fonas3 r., formule? r., frakcija 3 xr., gardelė 2 r., grupė3 r., informacija 2 r., poslinkis 1 r., slenkstis] r., taškas 5 ir T r., Žingsnis 4 r. és stb. De akkor ezeknek a szavaknak vagy jelentéseiknek is hasonló jelzéseket kellene viselniük, például: arealas, bandymas 2 r., ciklas, diagrama, doktrina, eksperimentas, fazė, genezė, 1 grafikas, hierarchija, hipotezė, išvada, katalogas, klasė 3 x., klasifikacija, komponentas, metodas, pogrupis, pokytis, problema, procesas r., prognozė és még sok más. Nagyon bizonytalan a fizikai és műszaki szakkifejezések közötti határvonal: egyes mérőműszerek, például ampermetras, manometras, vatmetras a fiz. jelzést viselik, mások, például: aukščiamatis, dažniamatis, dinamometras, voltmetras —tech., míg harmadik csoportjuknak, például: barometras, chronometras, drėgmėmatis, kolorimetras, nincs semmilyen jelzése. Azonban amikor az ilyen szavakból több száz van, azokat külön munkában kellene elemezni. Itt talán még egy megjegyzést kellene tenni: a mértékegységek, amelyek néha fiz. vagy tech. vagy más módon vannak jelölve, de leggyakrabban semmilyen jelöléssel nem rendelkeznek, kaphatnának jelölést (pl. metrológia). Hasonlítsuk össze: az amper, a mikrométer2 r., az ohm, a watt, a volt fiz. jelöléssel vannak ellátva. ; a mérföld, a font 2 r. történ. ; 2 csomó —spec. ; Fényév —csillagászat. ; 1 ár] r., 3 bár, centiméter, hüvelyk, decibel, deciméter, 1 gramm, hektár, hertz, kilogramm, kilowatt —nincsenek jelölve. Hangsúlyozandó, hogy e terminuselemzés nem azért készült, hogy kimutassa: a valamely szakterület terminusaival jelölt szavak között sokféle eltérés van. Teljesen érthető, hogy az ember a fejében nem tud ekkora mennyiségű szót összegyűjteni és rendszerezni. A szótár elemzésére kidolgozott program pedig éppen azt teszi lehetővé, hogy a szavakat könnyen összegyűjtsük a megfelelő jelölések alapján, vagy akár magunk is hozzáadjunk ilyeneket, majd ezek szerint rendezzük őket; ezután már csak össze kell hasonlítani a szavakat, és a szükséges módosításokat elvégezni. Ezenkívül a tudományterületek terminusainak kiválogatása után azokat már könnyen ellenőrizhetik az adott területek szakemberei, a szótárírók pedig könnyebben megtalálhatják az egyes tudományterületek terminusainak szócikkeit, összevethetik és egységesíthetik őket mind szakmai, mind formai szempontból. A TERMINUSOK BEMUTATÁSA A „DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ZODYNAS” HARMADIK KIADÁSÁBAN Összefoglaló A tanulmány célja bemutatni, hogy a Matematikai és Informatikai Intézetben a „Dabartinės lietuvių kalbos Zodynas” 3. kiadásához kidolgozott számítógépes elemzőprogram milyen új lehetőségeket kínál bizonyos jelölésekkel ellátott szavak és jelentéseik elemzésére. Az agronómia, építészet, geometria, logika, matematika, mineralógia, vallás, építőipar, textilipar, mezőgazdaság és szakkifejezések terminusai kerülnek tárgyalásra. A kapcsolódó tudományterületek terminusai összehasonlításra kerülnek. 52