Terminų pateikimas „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III leidime

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVII (1997) LEKSIKOGRAFIJOS IR LEKSIKOLOGIJOS PROBLEMOS Vida ŽILINSKIENĖ A TERMINOLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEK MEGJELENÍTÉSE A „DABARTINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNO” III. KIADÁSÁBAN A Matematikai és Informatikai Intézetben készített számítógépes elemzőprogram, amely a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno” III. kiadásához készült, lehetővé tette a szavak, jelentéseik és a terminológiai minősítéssel ellátott konkrét szótári szócikkek részletes elemzését, valamint egyesek összehasonlítását. Bár a szótárban szereplő szakkifejezések viszonylag kis részét teszik ki, mégis 3940 szóról, illetve 2248 jelentésről vagy szókapcsolatról van szó. Az egyes szakterületek szakkifejezéseinek száma a következő (az első számjegy azt mutatja, hány olyan szó, jelentés vagy szókapcsolat található a szótárban, amely az adott szakterületi minősítéssel rendelkezik, a zárójelben pedig az adott minősítéssel ellátott címszavak száma szerepel): agr. – 4 (2) | fiziol. – 31 (23) anat. – 148 (91) | fot. – 14 (7) archit. – 27 (14) | geogr. – 130 (74) astr. – 40 (16) | geol. – 64 (43) av. – 13 (4) | geom. – 20 (12) bažn. – 133 (76) | gram. – 89 (54) biol. – 100 (51) | istor. – 407 (248) bot. – 1236 (1057) | kar. – 145 (59) chem. – 186 (62) | kom. – 6 (4) ekon. – 47 (28) | kul. – 71 (59) etnogr. – 219 (55) | lingv. – 204 (115) farm. – 21 (19) | lit. – 115 (51) fil. – 57 (27) | log. – 2 (1) fin. – 18 (11) | mat. – 181 (74) fiz. – 145 (72) | med. – 227 (54) min. – 4 (4) | stat. – 40 (26) mit. – 34 (15) | teatr. – 21 (7) muz. – 181 (103) | tech. – 592 (430) polit. – 54 (37) | teis. – 98 (49) psich. – 17 (7) | tekst. – 3 (1) relig. – 9 (2) | vet. – 12 (6) spec. – 77 (31) | zool. – 796 (657) sport. – 141 (95) | žemd. – 9 (7) A megadott adatokból nagyon világosan látható, hogy az egyes szakterületek szakkifejezéseinek száma jelentősen eltér: némelyikből mindössze néhány szerepel (agr., kom., log., min., tekst.), 46 más területekről viszont több száz (bot., lingv., muz., istor., tech., zool.). Bár a rövidítések jegyzékében szerepel a ped. (pedagógia) minősítés, a szótárban egyetlen szó vagy jelentés sincs ezzel a rövidítéssel megjelölve. Azoknak a szakterületeknek a szakkifejezéseit áttekintve, amelyekből csak néhány van, nyilvánvaló, hogy a szótárban valójában jóval több olyan szó található, amelyet szintén szakkifejezésként kellene megjelölni. Például a predikatas a log. (logika) minősítést kapta. Ha a logika a gondolkodás és az érvelés törvényszerűségeit, valamint formáit vizsgáló tudomány1, akkor legalább a dedukcija (egy következtetés levezetése egy másikból a logika törvényei alapján), az indukcijos első jelentése (következtetések levonása egyes állításokból: ellentéte: d e- d u k c i j a), vagy a subjekto harmadik jelentése (logikai tényező) is megkaphatta volna ezt a minősítést. Ha a min. (ásványtan) minősítést ezek a szavak kapják – agatas, ametistas, piritas, žėrutis –, felmerül a kérdés, hogy miért nem kapja meg ezt a minősítést például a deimantas, granitas, korundas, smar agdas és sok más hasonló szó. A tekst. (textilipar) minősítést a következők kapták: karšinys (a kártológépből kikerült gyapjúszalag), az atspaudo harmadik (a továbbiakban számjeggyel jelölt) jelentése (a túl korán összehajtott szöveten a meg nem száradt nyomófestéktől keletkezett folt), valamint a prorėtos 3. jelentése (megritkított szemek sora). E szó és e jelentések összehasonlításakor teljesen világos, hogy meglehetősen eltérő fogalmakról van szó. Ezekre természetesen illik ez a minősítés, de ha a textilipar a szövetekkel foglalkozik, miért nincs a tekst. minősítés feltüntetve a szótárban szereplő számos szövetnévnél, például: aksomas, 2 atlasas, bajus, batistas, drapas, drobė, gelumbė, krepas, milas, satinas és így tovább. Ezenkívül több olyan szó is van, amely a szövetet a szövésmód alapján nevezi meg, ezek: aštuonny tis, dešim tytis, devynianytis, dviny tis, triny tis; közülük egyedül a dešimtytis kapta meg az etnogr. (néprajz) minősítést. A megfelelő melléknevek is léteznek: aštuonnytas, -a, dešimtnytas, -a, dvylikanytis, -ė, triny tas, -a. A rokon szakterületek, illetve valamely tudomány és annak egy-egy ága szakkifejezéseinek alaposabb vizsgálatakor látható, hogy számos eltérés van. Még a nyelvészet és a nyelvtan szakkifejezései között is akadnak különbségek2, pedig minden nyelvész számára világos, melyik a nyelvtan, és melyik a nyelvészet szakkifejezése. Hasonlóképpen történt a geometriai (a matematika egyik ágához tartozó) és a matematikai szakkifejezések megjelölésekor is. Csupán a szótárban szereplő összes trigonometrikus függvény neve kapta meg a mat. minősítést: kosinusas, sinusas, kontangentas, tangentas, kosekantas, sekantas. A matematika ágait megnevező szavak közül egyesek mat. minősítést kaptak – algebra, aritmetika –, mások viszont semmilyen minősítést nem kaptak – geometrija, trigonometrija, stereometrija. A nyelvészet || nyelvtan szakkifejezéseihez hasonlóan a matematika || geometria esetében is bizonyos mellékneveket és igéket szakkifejezésnek tekintenek. Vannak teljesen azonos melléknevek és igék, amelyek a szakkifejezés 1 A mai litván nyelv szótára. 3. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1993. 2 Plačiau žr.: Ž i l i n s k i e n ė V. 1995: “Dabartinės lietuvių kalbos žodyno” III leidimo terminai. – Leksikografijos problemos: semantika, etimologija, terminų faktų pateikimas, žodynų sudarymo principai. Konferencijos pranešimų tezės. 1995 m. kovo 16–17 d., Vilnius, 37–39. 47 nincs jelölésük. Pl.: közös nevezőjű, -ű, különböző nevezőjű, -ű, osztható, -ó jelölése: mat., míg ezeké nincs – algebrai, -i, differenciális, -i, kúpos, -i, négyzetes, -i második jelentése (a továbbiakban 2. jelentés), párhuzamos 1. jelentése, periodikus, -i 2. jelentése, valószínűségi, -i, tört-, -i, vektoros, -i. A szavak közül: differenciál 2. jelentés, beír 2. jelentés, eloszt 3. jelentés, megszoroz 3. jelentés, egyszerűsít 3. jelentés, nagyít 3. jelentés, bonyolít 3. jelentés, összevon 9. jelentés, jelölésük: mat., míg az meghatároz 1. jelentése, kivon 1. jelentése, meghúz 2. jelentése, közös nevezőre hoz, közös nevezőjűvé tesz, összead 5. jelentés, oszt 3. jelentés, szoroz 2. jelentés, logaritmust vesz, összeszoroz egyáltalán nincs jelölve. A kifejezetten geometriai alakzatokat vagy azok bizonyos elemeit megnevező szavak jelölése teljesen összekeveredett. Hasonlítsuk össze: élű geom. szög 2. mat. 1 négyszög 1 sokszög geom. kocka mat. 1 ötszög paralelepipedon geom. kúp 2. mat. 1 hatszög 1 tetraéder geom. paralelogramma mat. piramis 1. mat. sokszög mat. rombusz mat. 1 téglalap mat. 1 háromszög mat. trapéz 1 mat. Ugyanilyen összekeveredés figyelhető meg: kör geom. hiperbola 2. mat. henger 1. geom. csonkítás 3. mat. ellipszis 1. geom. parabola 1. mat. kivágás 2. geom. henger 6. mat. sugár 4. geom. gömb 1. mat. átmérő mat. körlap 2. mat. Jelentősen eltér a különféle vonaltípusok (amelyeket szintén a geometriához kell sorolni) jelölése is: magasságvonal geom. szelő mat. függőleges vízszintes geom. oldal mat. vízszintes 1. geom. görbe mat. átló geom. töröttvonal mat. átfogó geom. vonal 1. mat. ferde mat. félszög mat. fél oldal mat. merőleges mat. Még számos olyan szó vagy szójelentés van, amelynek definíciója alapján matematikai szakkifejezés, mégsem kap mat. jelölést, például: tér 2. jelentés, páratlan, -an, program 5. jelentés, átlag 1. jelentés, átlagos, átlagol stb. 48 Nem nehéz elkülöníteni, hogy melyek a geometriai és melyek a matematikai szakkifejezések; az eltérések nyilvánvalóan ennek az anyagnak a nagy mennyiségéből adódtak. Nyilvánvalóan a grammatika || nyelvészet, illetve a geometria || matematika terminusai közöttihez hasonló kapcsolatnak kellene fennállnia az agronómia és a földművelés terminusai között is. A vizsgált szótárban ez áll: agronomija a földművelés tudománya žemdirbystė 1. földművelés, mezőgazdaság, 2. a földművelés tudománya. Ebből az következne, hogy az agronomijos fogalma szűkebb, és csak a žemdirbystės 2. jelentésének felel meg. Hasonlítsuk össze, mely szavak vagy jelentéseik viselik az említett minősítéseket: kultūra 4. agr.jaura 3. žemd.lizdas 9. agr.kūlēnas žemd.mulčias agr.kūlykla žemd.poskiepis agr.kultivatorius žemd.pagraža žemd.riekė 2. žemd.sėomaina žemd.trašomaina žemd.žaliena žemd. Mindenekelőtt ezekből a konkrét szavakból világosan látszik, hogy az agr. || žemd. viszony nem felel meg a szűkebb fogalom és a tágabb fogalom közötti viszonynak. Másodszor, ha az agronomija a földművelés tudománya, akkor az agr. minősítést legalább ezeknek is viselniük kellene: agrotechnika a mezőgazdasági növények termesztésének rendszeredaržininkystė a kertek művelésének, a zöldségtermesztésnek a tudománya, mesterségedirvotyra talajtudománysodininkystė kertművelés, a gyümölcsösök termesztésének tudománya Hasonló szavakat könnyen találhatnánk még. Harmadszor, ha a poskiepis (az a növény, amelyre oltanak) az agr. minősítést kapja, miért nem kapja meg ezt a minősítést a skiepas (1. oltott facsemete. 2. lásd: skiepūglis), miközben a skiepūglis (rügyes ágacska, amelyet egy másik növénybe oltanak) a bot. (botanika) minősítést viseli? Miért kapta a mulčias az agr. minősítést? Úgy tűnik, ide inkább a žemd. minősítés illene, de akkor ezt a minősítést a következő szavaknak is meg kellene kapniuk: kompostas, mėšlas 1 jelentés, traša 1 jelentés stb. Annál is inkább, mivel a trašomaina a žemd. minősítést viseli. Furcsán hatnak a földművelési szakkifejezések is, amikor mind egy helyen szerepelnek. Ha a kūlykla (cséplőhely) földművelési szakkifejezésnek számít, akkor nyilván nem kevésbé lennének azok a daržinė, jauja 2., 3. jelentései, a klojimas 2., 3. jelentései, a kluonas 1. jelentése stb. Ha a kultivatorius földművelési szakkifejezés, akkor a mezőgazdasági munkákhoz használt többi gépnek és szerszámnak is ezt a minősítést kellene viselnie. Sem a javapjovė, sem a traktorius, sem a plūgas, sem a akėčios és hasonlók nem viselik ezt a minősítést, a kombainas viszont a tech. (technika) minősítést kapta. Általában a tech. minősítés sok helyen 49 ütközik más jelölésekkel, különösen a fiz. (fizika) jelöléssel. Talán az új szótár készítésekor jobb lenne minden gépet a tech. jelöléssel vagy akár két jelöléssel ellátni. Nem világos, miért érdemelte ki a földművelési jelölést a pagražą szó (az a barázda, amelyben a művelés során megfordulnak), ha a dirva, arimas 2. jelentése, az armuo 1. jelentése, valamint az avižiena, dobilieną, kvietiena, rugiena 1. jelentése stb. nem minősülnek szakkifejezésnek. Ez a jelölés feltehetően az alábbi szavakhoz is illene: sėja 1. és 2. jelentése, antsėlis, įsėlis. Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a szótárban minden gabonaféle neve egyes számban szerepel, és a bot. jelölést kapta. A kifejtett gondolatmenetből az következik, hogy elegendő lenne a földművelési jelölés, amelyet sokkal több szó és szójelentés kaphatna meg. Hasonló bizonytalanságok fedezhetők fel az egyházi és vallási szakkifejezések összehasonlításakor. A szótárban ez szerepel: bažnyčia 1. imaház (főként katolikusok és protestánsok). 2. keresztény vallási közösség: Romos katalikų b. Stačiatikių b. egyházi, -i → egyház religija hit abban, hogy természetfeletti erők (Isten vagy istenek, szellemek stb.) léteznek, vallás: Krikščionių, musulmonų r. vallási, -i → vallás Ebből az következik, hogy a religija tágabb fogalom, mint a bažnyčia, tehát a religinis is tágabb fogalom, mint a bažnytinis. A szótárban található 9 vallási és 133 egyházi szakkifejezés áttekintése után először is elmondható, hogy a bažn. jelölést következetesen talán csak a papok liturgikus öltözékeinek és az egyházi ünnepeknek a nevei kapták Más szavak jelölését viszont nehéz megérteni. Ha bizonyos jelentéskörű szavak egy része bažn. jelölést kapott, más, látszólag teljesen analóg szavak már jelöletlenek. Hasonlítsuk össze: dekanas 2. jelentése, diakonas, kapelionas 1. jelentése, klebonas, klierikas, vikaras bažn. jelölést kapott, míg az altaristas, arkivyskupas, kunigas 1. jelentése, valamint a legatas, pastorius (knyg. jelölés), illetve a popiežius, vyskupas egyáltalán nem kapott jelölést. A szerzetesrendek és tagjaik elnevezései mind jelöletlenek, de a brolija 3. jelentése, a brolis 4. jelentése, a sesuo 3. jelentése, valamint a vienuolynas, vienuolis bažn. jelölést kapott. Vannak olyan igék is, amelyeket egyházi szakkifejezésnek tekintenek, például: gavėti 1. jelentése, (vö. gavėnia bažn.), išganyti 4. jelentése, išrišti 2. jelentése, kanonizuoti 1. jelentése, melsti 2. jelentése, melstis, pakrikštyti 1. jelentése, pasninkauti, pašventinti 1. jelentése, perkrikštyti, peržegnoti 1. jelentése, poteriauti 1. jelentése, žegnoti; az išventinti, klebonauti, krikščioninti, kunigauti, pastorauti, vik arauti, vyskupauti viszont minden jelölés nélkül szerepel, míg a krikštyti 1. jelentése már relig. jelölést kapott. Úgy tűnik, mintha az előtag hozzáadásával a vallási szakkifejezés egyházi szakkifejezéssé, vagy a nem szakkifejezés szakkifejezéssé válna. A szójelentések vagy szavak összevetésekor (asketas 1. jelentése, asketizmas 1. jelentése, auka 4. jelentése, aureolė 1. jelentése, Dievas, krikštas 1. jelentése, krikštyti 1. jelentése, siela 3. jelentése), amelyek relig. jelölést kaptak, egyáltalán nem lehet megérteni, milyen szempont alapján került melléjük ez a jelölés. Talán ezzel a jelöléssel más (nem keresztény) vallások neveit és a hozzájuk kapcsolódó hasonló szavakat is meg lehetne jelölni, például: budizmas, islamas és így tovább. Úgy tűnik, a vallási és egyházi szakkifejezéseket szakszerűen csak az alábbiak tudnák megkülönböztetni 50 az adott terület szakemberei, vagy talán elegendő volna a tágabb jelentésű relig. jelölés. Másfelől úgy tűnik, hogy a szótárban a hasonló területhez tartozó szavakból csaknem kétszer annyi van, mint amennyit megjelöltek. Ezek közül említhetők például: oltár, cölibátus, kálvinizmus, kánon 4 r., konfesszió, kereszténység, kereszt 1 r., liturgia, protestantizmus, reformáció, zsinat, ortodoxia stb. Az építészeti és építőipari terminusok vizsgálata után ismét felmerül a gondolat, hogy vagy szigorúbban (ha lehetséges) kellene elkülöníteni őket egymástól, vagy meg kellene hagyni a tágabb jelentésű stat. jelölést. A szótárban csak egy szó, az arka szerepel kétszeres, archit., stat. jelöléssel, de nyomban szembeötlenek más, hasonló szavak is, amelyek csak egyetlen jelölést kaptak, például: lábazat, homlokzat, oszlop 1 r., fülke – archit., farm 3 r., építmény, boltozat 2 r. – stat., míg az arabeszk 1 r., balausztrád, erkély 1 r., galéria 3 r., hajó, passzázs 1 r. stb. semmilyen jelölést nem kapott. Az építészeti és művészeti stílusok jelölése sem egységes: a gótika archit. jelölést kapott, míg a barokk, klasszicizmus, neogótika, neoklasszicizmus, rokokó semmilyen jelöléssel nem szerepel; talán azért, mert az utóbbi négy szó meghatározása csak művészeti irányzatról vagy stílusról szól. Nem világos, miért kapott archit. jelölést a skersstaktis 1 r. (a boltív támasza) és a viršulangis (a felső ablakszakasz), amikor például az santvara (összekapcsolt oszlopok szerkezete), a sąrama (az ablak- vagy ajtónyílást áthidaló szerkezeti elem) és a statramstis (függőleges támasz) építőipari terminusnak számít. A megjelölt építőipari terminusok között néhány építőanyag neve is szerepel: nádagyag, zúzalék 1 r., zúzalék, feltöltés 1 r., töltőanyag; ugyanakkor nagyon sok ilyen anyagnév jelölés nélkül szerepel, például: kőbeton, alabástrom, azbesztcement, beton, bitumen, cement 1 r., cementbeton, gipszcement, mész, duzzasztott agyag, keramzitbeton, agyagbeton, monolit 2 r., acélbeton, habbeton, tetőfedő lemez stb. E terület megjelölt terminusai között sok, az építmény különféle részleteit megnevező szó is található, például: kiugrás 2 r., lépcsőkar, vályú 3 r., alap 1 r., födém 1 r., tetőgerinc, tetőcsatorna stb. Sok hasonló szónak azonban, úgy tűnik, nincs terminusjelölése, például: cserép 1 r., burkolódeszka, zsindely 1 r., szarufa, tetőléc, zsaluzat 3 r., szerkezet 2 r., alapzat 1 r., kötés 1. és 2. r., gerenda, gerendázat. E szavak gondos összegyűjtésével jóval több építőipari terminust kapnánk. A spec. (speciális) jelölésű szavak áttekintése után egyáltalán nem világos, milyen szavakról vagy jelentésekről van szó. Különösen feltűnőek az e jelöléssel ellátott igék. Hasonlítsuk össze őket: apmok estinti, apmiutinti, apsėklinti, gyslinėti, įdarbinti, išgyslinėti, iškaulinėti, kaulinėti, 2 mielinti, nuskaityti 5 r., senėti 2 r., vesti 6 r. Ugyancsak teljesen homályos, mi a közös az e jelöléssel ellátott következő szavakban: apnaša, 1 dvitaškis 1 r., fašina, galvomatis, glitimas, kilnybė 2 r., mėlynė 3 r., monopolis 1 r., raštas 8 r., sluoksna 2 r., vandentalpa. Ezenkívül ezt a jelölést néhány egyértelmű fizikai szakkifejezés is megkapta, például a frekvencia, deformáció, érzékenység, 2 csomópont, eltérés; négy műszer – a malom 2 r., a turbófúró, turbógenerátor, turbókompresszor; valamint két tudományág neve – iša- 51 lotyra, knygotyra (a –tyra összetevőt tartalmazó további 27 szóhoz nincs megjegyzés, míg a ledotyra geogr. (földrajz) megjegyzéssel szerepel. Talán valamivel egyértelműbb csoportot alkotnak azok a szójelentések, amelyek mintegy általános tudományos fogalmakat jelölnek: ašis 2 jelentés, būsena 2 jelentés, deklaracija 2 jelentés, efektas 3 jelentés, eilė 5 jelentés, figūra 3 jelentés, filtras 2 jelentés, fonas 3 jelentés, formulė 2 jelentés, frakcija 3 jelentés, gardelė 2 jelentés, grupė 3 jelentés, informacija 2 jelentés, poslinkis 1 jelentés, slenkstis 7 jelentés, taškas 5. és 7. jelentés, žingsnis 4. jelentés stb. De akkor ezekhez a szavakhoz vagy jelentéseikhez is hasonló megjegyzéseknek kellene tartozniuk, például: arealas, bandymas 2. jelentés, ciklas, diagrama, doktrina, eksperimentas, fazė, genezė, grafikas, hierarchija, hipotezė, išvada, katalogas, klasė 3. jelentés, klasifikacija, komponentas, metodas, pogrupis, pokytis, problema, procesas 1. jelentés, prognozė és még sok más esetében. A fizikai és műszaki szakkifejezések közötti elhatárolás nagyon bizonytalan: egyes mérőeszközök, például: ampermetras, manometras, vatmetras fiz. megjegyzést kapnak, mások, például: aukščiomatis, dažniamatis, dinamometras, voltmetras műsz.-i megjelölést, míg a harmadik csoportba tartozók, például: barometras, chronometras, drėgmėmatis, kolorimetras semmilyen megjegyzést nem kapnak. Mivel azonban több száz ilyen szó van, elemzésükhöz külön tanulmányra lenne szükség. Itt talán még egy megjegyzést kell tenni: a mértékegységeknek, amelyeket olykor fiz., műsz. vagy más módon jelölnek, de leggyakrabban semmilyen megjegyzést nem kapnak, lehetne például a metrológia szakterületi megjelölést adni. Hasonlítsuk össze: amperas, mikrometras 2. jelentés, omas, vatas, voltas fiz. megjelöléssel; mylia, svaras 2. jelentés, tört.; 2 mazgas – szak.; šviesmetis – csill.; 1 aras 1. jelentés, 3 baras, centimetras, colis, decibelas, decimetras, 1 gramas, hektaras, hercas, kilogramas, kilovatas – jelöletlenek. Hangsúlyozandó, hogy a terminuselemzés célja nem annak bemutatása, hogy a valamely szakterület terminusaival megjelölt szavak között sok az inkonzisztencia. Magától értetődik, hogy az ember nem tud ennyi szót fejben összegyűjteni és rendszerezni. A szótárelemzéshez készített program viszont éppen azt teszi lehetővé, hogy könnyen összegyűjtsük a szavakat a megfelelő megjegyzések alapján, vagy akár utólag hozzáadjuk ezeket, majd ezek szerint rendezzük a szavakat; ezután már csak össze kell hasonlítani őket, és szükség esetén módosítani. Továbbá, ha kiválogatjuk a tudományterületek terminusait, azokat könnyen ellenőrizhetik az adott területek szakemberei, a szótárszerkesztők pedig könnyebben megtalálják az egyes tudományterületek terminusait tartalmazó szócikkeket, és tartalmilag, valamint formailag is összehasonlíthatják, egységesíthetik őket. A terminusok bemutatása a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” harmadik kiadásában Összefoglalás A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a Matematikai és Informatikai Intézetben a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” 3. kiadásához kidolgozott számítógépes elemzőprogram új lehetőségeket kínál a bizonyos megjegyzésekkel ellátott szavak és jelentéseik elemzésére. A tanulmány a mezőgazdaság, az építészet, a geometria, a logika, a matematika, az ásványtan, a vallás, az építőipar, a textilipar, a földművelés és a speciális területek terminusaival foglalkozik. Összeveti az egymáshoz kapcsolódó tudományterületek terminusait. 52