Priebalsių „t’, d’“ ir „k’, g’“ mišimas Druskininkų tarmėje

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVIII (1997) Asta LESKAUSKAITĖ A t’, d’IR k’, g’ MÁSSALHANGZÓK KEVEREDÉSE A DRUSKININKAI NYELVJÁRÁSBAN (G. Naktinienė, A. Paulauskienė és V. Vitkauskas „Druskininkų tarmės žodynas” című szótára alapján) A szakirodalom a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredéséről szólva olyan sporadikus jelenségként írja le ezt (elsősorban a déli aukštaitis nyelvterületen), amelyben a lágy t’, d’ hangokat erősebben palatalizálva, a k’, g’ hangokhoz közelítve ejtik (Zinkevičius 1987: 248–251). A keveredés a Punskas–Lazdijai–Kapčiamiestis–Švendubrė (Ratnyčia)–Kabėliai–Dubičiai–Dievėniškės vonaltól délebbre, Rimšėben, Pelesas környékén, Aziėrkų faluban és Lazūnai környékén fordul elő (Otrebski 1958: 352–357; Zinkevičius 1966: 140–141; Dovydaitis 1968: 185–190; Savičiūtė, Vitkauskas 1976: 146–149; Vidugiris 1989: 204; LKT 1970: 38; Sudnik 1975: 175, 194), valamint másutt is1. A keveredésnek több változata jellemző (t’ > k’, d’ > g’, k’ > t’, g’ > d’), amelyek az e, ė, i típusú magánhangzók, az ie, ei kettőshangzók, esetenként az iau, valamint a hátsó nyelvállású magánhangzók, az a, o, u, ε előtt jelennek meg (Otrebski 1958: 352–357; Zinkevičius 1966: 140–141; Dovydaitis 1968: 185–190; Savičiūtė, Vitkauskas 1976: 146–149). A druskininkai nyelvjárásban az összes említett keveredési változat előfordul, vagyis e nyelvjárásra jellemző a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése az e, ė, i típusú magánhangzók, az ei, ie, au kettőshangzók és az (i)e diftongoid előtt, valamint ritka esetekben a hátsó nyelvállású magánhangzók, az a, o, u. előtt. 1. A lágy d’ mássalhangzó g’-vé válik: az elöl képzett e magánhangzó és az (i)e diftongoid előtt, pl. išā.ug’ei ’išāudei’ 1332, ā.ug’eklas ’audeklas’ 23, 97, 312, 352, ā.ug’eklo. ’audeklo’ 349, ā.ug’eklus ’audeklus’ 133, geb’es’i·las ’debesylas’ 61, g’ē·da ’deda’ 170, 196, 249, g’ē·das’i ’dedasi’ 88, 309, 365, g’ē·s’ies ’desies’ 223, pàg’edu ’padedu’ 270, pàg’edzi ’padedi’ 306, pàg’eda ’padeda’ 274, 278, pàzg’eda ’pasideda’ 440, pràg’edzi ’pradedi’ 132, pràg’eda ’pradeda’ 10, 129, 231, 243, prìg’edam ’pridedam’ 277, 447, prìg’eda ’prideda’ 390, 424, 447, prìzg’eda ’prisideda’ 92, sùg’edam ’sudedam’ 26, sùg’eda ’sudeda’ 81, 110, 171, ùžg’eda ’uždeda’ 351, us’ig’edam ’užsidedam’ 334, us’ig’eda ’užsideda’ 130, 312, 340, 451–452, (u)ùžg’eda ’uždeda’ 11, (v)ùžg’eda 1Ilyen keveredési esetek az orosz, ukrán és lett nyelvjárásokban is megfigyelhetők, például az ukránban: хата: хаки, a lettben: salanki (< salankis): Salantai, valanki (< valanti): Valančiūnų km. stb. Otrebski 1958: 352–357; Hausenberga 1932: 130). 2A példák utáni számok a DTŽ 1988-as oldalait jelölik. 220 'uždeda' 423, (v)užg'ėdam 'uždedam' 132, 174, g'ė·g'inam 'deginam' 166, g'ė·g'ina 'degina' 296, 477, g'ė·gi.c 'deginti' 397, ižg'ė·g'ino. 'išdegino' 62, sug'ė·g'is 'sudegins' 465, sug'ė·g'i.tas 'sudegintas' 452, g'ė·da 'dega' 376, g'ė·ga 'dega' 125, n'ėužg'ed(i)e 'neuždegė' 22, užg'ė· 'uždegė' 227, 250, 285, užg'egi(i)e 'uždegė' 62, sùg'ė·ge. 'sudegė' 112, sùg'eg(i)e 'sudegė' 62, 90, sug'egsì 'sudegsi' 472, 162, 462, sug'ėgtai. 'sudegtai' 402, sug'ė·gus 'sudegus' 125, užg'eg(i)e 'uždegė' 62, užg'ė·go. 'uždegė' 111, us'ig'ė·gė. 'užsidegė' 468, us'ig'eg(i)e 'užsidegė' 412, us'ig'ė·gi. 'užsidegė' 177, g'ėgtūku 'degtukui' 62, g'ė·l. 'dėl' 63, g'eltō· 'del to' 63, 332, kōg'el 'kodel' 160, g'ēn·ga 'dengia' 192, g'en.kc 'dengti' 227, 63, g'eng(i)ejai. 'dengejai' 63, g'ė·šimo 'dešimt' 200, g'ėšim.s 'dešims' 122, 245, g'ėšim.ts 'dešims' 64, 90, 164, 296, g'ėšimcis 'dešimtis' 111, g'ėšimcies 'dešimties' 452, g'ėšimtū. 'dešimtų' 64, aštuon'a.zg'ė·šimts 'aštuoniasdešims' 21, aštuon'a.zg'ė·šimts 'aštuoniasdešims' 257, aštuon'o.zg'ė·šimts 'aštuo-n iasdešims' 21, 122, 257 221 (šneketi)' 41, g'ė'dė 'dėdė' 61, g'(i)ė'g'ei 'dėdei' 451, g'(i)ė'g'(i)e 'dėdei' 61, g'(i)ė'de 'dėdė' 61, g'ė'làs 'dėlės' 63, g'(i)elàs 'dėlės' 63, 414, kraujā.g'(i)ele.s 'kraujadielės' 166, g'ė'j' 'dėjo' 64, g'ė'jo 'dėjo' 64, g'ė'c 'dėti' 64, g'(i)ėc 'dėti' 305, 459, in'g'(i)ėk'it 'indėkit (idėkit)' 60, pag'ė'k 'padėk' 167, pag'(i)étas 'padėtas' 287, pag'ė'ta 'padėta' 482, pag'(i)éta 'padėta' 109, pag'ė'c 'padėti' 90, 98, 375, pag'(i)éc 'padėti' 432, prag'ė'jo 'pradėjo' 455, prag'(i)ej 'pradėj(o)' 103, prazg'ė'jo 'prasidėjo' 413, sug'ė'j 'sudėjo' 253, užg'ė'j 'uždėj(o)' 441, užg'ė'jo 'uždėjo' 223, užg'ė'tas 'uždėtas' 54, sug'ė.dzin'ė.jo.m 'sudėdinėjom' 61, in's'i-g'ė.mė'jau 'įsidėmėjau' 481, dung'(i)ėjimo 'dundėjimo' 76, paė'g'(i)e 'paėdė' 88, sug'irg(i)e 'sugirdė' 371, g'irg'ė.jau 'girdėjau' 13, 102, 139, 246, 301, g'irg'ė.j' 'girdėjo' 102, g'irg'ė.sim 'girdėsim' 245, g'irg'ė.c 'girdėti' 102, 116, 169, 288, 455, g'irg'(i)éc 'girdėti' 471, n'eg'irg'ė.u 'negirdėjau' 296, 350, n'eg'irg'(i)ėu 'negirde-jau' 67, n'eg'irg'ėjus 'negirdėjus' 441, užg'irg'ė'j 'užgirdėjo' 102, gruzg'(i)es 'gruzdės, gruzdo' 116, n'eg'ė'los 'nedėlios' 224, 404, po. neg'(i)eli 'po nedėliai' 224, n'eg'ė'las 'nedėlias' 432, pavarg'(i)ės 'pavardės' 480, p'elug'ė.n 'peludėn' 257, pravarg'(i)ė 'pravardė' 305, ragui(k'(i)em 'rogotēm(is)' 292, rė.g'ė.m 'rė-dėm' 300, ró.g'(i)e 'rodė' 308, sė.g'(i)eu 'sėdėjau' 325, sė.g'ė.jo 'sėdėjo' 415, sė.g'(i)ėj 'sėdėjo' 464, sė.g'ė.k 'sėdek' 36, sag'ė.jus 'sėdėjus' 275, sė.g'ė.c 'sėdėti' 24, 230, 314, 335, pasė.g'ė.c 'pasėdėti' 128, pasė.g'(i)ėkim 'pasėdėkim' 281, pasė.g'ė.k'it 'pasėdėkit' 200, suspá.ug'(i)e 'suspaudė' 341, šā.ug'(i)e 'šaudė' 326, širg'(i)es 'širdies' 231, v'ė.izg'ė.jo. 'veizdėjo' 448, ap'v'eizg'ė.jo. 'ap'veizdėjo' 448, suv'eizg'(i)ės 'suveizdės' 448, v'i.zg'ė.k 'vyzdek' 233, v'i.zg'ė.k'it 'vyzdek' 466, v'i.zg'ė.c 'vyzdėti' 304, pav'i.zg'ė.c 'pavyzdėti' 260, v'i.zg'ė.cas 'vyzdėčias' 466, žag'ė.jo. 'žadėjo' 229, suž'i.g'ė.jo. 'sužydėjo' 267, ži.g'(i)ėj 'žydėjo' 49, p'ė.rži.g'(i)ej 'peržydėjo' 49, žū.g'ė. 'žudė' 484; 1.3. elöl képzett i, i̇ magánhangzók előtt, például: aug'imas 'audimas' 19, 359, g'í.rba 'dirba' 14, 432, g'í.rbo 'dirbo' 483, g'í.rbaw 'dirbau' 120, g'í.rpc 'dirbti' 431, 462, 472, n'eg'í.rbo 'nedirbo' 224, g'íd'elis 'didelis' 65, g'íd'el'o 'didelio' 366, g'ídzá.us'o 'didžiausio' 222, g'í.rs'ė.s 'dirsės' 102, g'í.rs't'eru 'dirsteriu' 69, g'í.v'inas 'dvynasi' 258, pajúog'is 'pajuodęs' 129, pakló'g'i 'paklodę' 239, pa-vá.n'g'in'(i)e 'pavandenė' 249, pavan'g'in'(i)ė 'pavandenė' 253, nuskui.g'is 'nuskurdęs' 102, spaug'imas 'spaudimas' 341, targ'í.c 'tardyti' 227, 471, susuog'i 'susi uodę' 429, van'g'in'(i)ėlis 'vandenėlis' 179, vá.ng'in'o 'vandenio' 98, 294, 303, 387, vá.ng'in'u 'vandeniu(i)' 175, vá.ng'in'u 'vandeniu' 472, vang'in'im 'vandenin' 366, 441, vang'in'ai 'vandenai' 177, 321, vang'in'ū 'vandenių'; 1.4. a hátulsó képzésű a magánhangzó előtt, például: brā'za 'brazda' 41, prid'ega 'prideda' 447; 1.5. a hátulsó képzésű u magánhangzó előtt, például: á.ug'u 'audžiu (audžiu)' 418; 1.6. az ie kettőshangzó előtt, például: šāng'ie 'šiandie(n)' 371, antrā.g'ien'is 'antradienis' 405; 1.7. az au kettőshangzó előtt, például: g'í.rg'au 'girdžiau (girdžiau)' 102. 2. A lágy t’ mássalhangzó k’-vá alakul: 222 2.1. Elöl képzett e magánhangzó és az (i)e diftongoid előtt, pl. aštuon'an'ík'e.s 'aštuoniantytės' 21, aštuon'an'ík'(i)es 'aštuoniantytės' 64, dėšimt'n'ík'e.s 'dešimtnytės' 21, dėšimt'n'ík'(i)es 'dešimtnytės' 64, jauk'el'ùs 'jautelius' 242, sk'ėr.blė.s 'sterblės' 348, k'ė 'te' 400, k'elùka.ic'i· 'teliukaitį' 401, k'elùkas 'teliukas' 45, k'elùkù 'teliuku' 401, ko.ja.ik'es 'kojaites' 128, ko.rk'ė.le. 'kortelė' 163, m'ergai.ke 'mergaitė' 431, m'ergá.ikes 'mergaites' 49, mo.k'eríš.k'e. 'moteriškė' 441, k'ei.smas 'teismas' 400, prik'emin'īs 'pritemenys' 284, prik'emin'īn. 'pritemenin' 236, k'el'í.nga 'telinga' 401, k'el'í.ngos 'telingos' 401, ap's'ik'el'uoją 'apsiteliuoja' 401, ap's'ik'el'á.vo. 'apsiteliavo' 395, ap's'ik'el'á.vus 'apsiteliavus' 401, iš'ik'el'uoją 'išsiteliuoja' 401, k'erpu 'terpu, tarp' 188, 403, 441, k'eš'm'en.s 'tešmens' 355, k'eš'm'enai 'tešmenai' 42, 405, k'ė.msta 'temsta' 10, 246, 393, ap'k'ė.m.s 'aptems' 402, prik'em'ė· 'pritemė' 465, suk'ė.m'i. 'sutemę' 402, pàk'emto.s 'patemptos' 125, suk'ė.mus 'sutemus' 62, k'ė.rl'í.čo.n 'terlyčion' 403, k'ė.tu. 'tetą' 405, k'ė-ta 'teta' 405, k'ètula 'tetulė' 405, mó.k'era 'motera, moteris' 216, m(u)ók'er'ís 'moteris' 216, mó.k'ero.s 'moteros, moterys' 216, 372, mó.k'eru. 'moterų' 228, mó.k'er'iška 'moteriška' 216, mo.k'er'íš.k'ė. 'moteriškė' 262, mó.k'er'íškai 'moteriškai' 216, nepak'ė.n'k'į.tas 'nepatenkintas' 15, pak'ė.n'k'í.to.s 'patenkytos' 320, p'ek'el'ùšk'(i)e 'peteliuškė' 373, p'ek'el'ùšk'ė.s 'peteliuškės' 194, plak'es'n'ú· 'platesnių' 269, pó.k'erai 'poteriai' 92, pó.k'eru. 'poterių' 278, pó.k'erauna 'poteriauna' 91, 278, po.k'erá.vo.m 'poteriavom' 278, po.k'erá.uk 'poteriauk' 92, priěk'el'us 'prietelius' 283, rak'ė.li. 'ratelį' 297, rak'ėl'ùs 'ratelius' 297, rašk'ėl'ùs 'raškelius' 297, ru.k'ė'lu. 'rūtelių' 313, sà.l's'k'e-ra 'salstera' 315, s'k'ėbėjau 'stebėjau' 481, s'k'epan'à 'stefanija' 22, s'k'en'ė.(j) 'stenėj' 347, sto.k'ė.li. 'stotelė' 350, pak'ė.ko. 'pateko' 401, paklo.k'es 'paklotės' 231, 239, 300, k'ėp 'tep' 402, 468, nek'ėp 'netep (netaip)' 484, šik'ep 'šit(aip)' 377, 399, išk'epto.s 'išteptos' 402, k'erpurag'ė. 'terpuragė' k'erpurag'i. 'terpuragį' 403, tó.p'k'era 'toptera' 410, vark'el'ó.jasi 'varteliojasi' 445; 2.2. e magánhangzó (az (i)e diftongoid) előtt, pl. barzdá.ik'(i)es 'barzdaitės' 108, b'ikė. 'bitė' 258, b'ik'e.s 'bitės' 88, 270, 322, 357, b'ik'(i)em 'bitėm(s)' 484, čė.rkùk(i)es 'čerkutės (taurelės)' 51, dar.k'ė.s 'dartės' 60, 186, dar.k'(i)es 'dartės' 182, 409, draugá.ik'e. 'draugaitė' 82, g'iminá.ik'(i)e 'giminaitė' 107, 259, jau.k'ė.s'í 'jautėsį' 125, jaunà.markė. 'jaunamartė' 125, kalá.ik'ė. 'kalaitė' 103, k'ė.vas 'tėvas' 108, 113, 146, 200, 216, 258, 405, 435, k'(i)évas 'tėvas' 16, 65, 129, 322, k'ė.vo. 'tėvo' 122, 289, k'ė.vù 'tėvų' 362, k'(i)évu. 'tėvą' 405, k'ė.v'í 'tėvė' 282, k'(i)evai. 'tėvai' 66, 185, k'ė.vai. 'tėvai' 31, 405, k'ė.vū. 'tėvų' 35, k'ė.vus 'tėvus' 405, k'ė.vùs 'tėvus' 88, k'ė.vel'ù 'tėveliu' 467, k'ė.v'í.kščo.s 'tėvykščios' 405, k'ė.v'í.nė.s 'tėvynės' 406, k'(i)ev'í'n'(i)es 'tėvynės' 14, k'ė.vùl'is 'tėvulis' 289, k'(i)evùl'is 'tėvulis' 405, k'(i)evùkas 'tėvukas' 405, k'ė.šimo. 'tešimo' 401, 405, kielá.ik'ė. 'kielaitė' 152, klumpá.ik'es 'klumpaitės' 159, ko.ja.ik'es 'kojaitės' 302, ko.jė.ik'ė.s 'kojaitės' 328, krá.us'k'ė.s 'kraustės' 167, pak'ė.vis 'patevis' 128, pakló.k'ė.m 'paklotėm' 310, pakló.k'ė.s 'paklotės' 11, pakló.k'(i)es 'paklotės' 72, 239, pan'k'el'ùs 'pantelius' 244, pà.pazas'k'ė.n 'papažastėn' 244, rak'ė.l'íų 'ratelių'. 223 297, raplãik'ė.s 'raplaitės' 302, s'k'ìrs'k'ė. 'skirstė' 330, pajùos'k'ė. 'pajuostė' 237, pastã'k'ė. 'pastatė' 102, pastã·k'(i)e 'pastatė' 126, sar.k'ė.l.e.s 'sartelės' 317, tarnã.ik'(i)e 'tarnaitė' 397, vark'ė·l'ùs 'vartelius' 240, v'ẽr.ps'k'ė. 'verpstė' 451, ãt'v'erk'(i)e 'atvertė' 451, nùv'erkė.m 'nuvertėm' 451, p'ėtv'erk'(i)e 'pervertė' 110, 451, 453, ìžv'erk'(i)e 'išvertė' 452, ùžv'erk'(i)e 'užvertė' 362, vištã.ik'ė. vištaitė' 177, 344; 2.3. i, i előtt; pl. an'ks'k'ì.vo.s 'ankstyvos' 14, griek'ì.ne. 'grietinė' 112, kalã.ik'i. 'kalaitė' 60, m'ergã.ik'i. 'mergaitė' 405, 436, m'iesk'ì 'mieste' 422, 432, mó·k'ì.no.s 'motinos' 404, k'ijė.tro. 'tijatro, teatro' 282³, k'ik'ù 'tikiu' 407, k'ik'ė.s'u 'tikėsiu' 407, n'ėk'ik'im 'netikim' 407, n'ėk'ik'(i)ėjau 'netikėjau' 407, k'ì·tas 'tiltas' 408, k'ì· ten' 384, k'ì.nã.i 'tenai' 402, k'ì.nã.jo.s 'tenajos, tenai' 402, k'ì.nujã 'tenaja' 402, k'ì·s'a 'tišia' 404, k'ì·s'ė. 'tiše' 404, išk'ì·sc 'ištišti' 404, išk'ì.s'ė. 'ištišę' 404, lã.isk'ì.c 'laistyti' 182, pakló·k'ì. 'pakloti (paklotę)' 38, 239, p'irmu-k'ìn'i. 'pirmutinę' 119, sc'ìkl'ìnã.ik'i. 'stiklinaitę' 354, s'k'ì.rs'k'ì.c 'skirstyti' 330, turk'ing'ė.s'n'is 'turtingesnis' 423, vai.sk'ì·n'ė.n 'vaistinėn' 305, vai.sk'ì·n'ė.sa 'vaisti-nėse' 437, val'g'ìškas 'valdiškas' 439, val's'k'ì·b'ė. 'valstybė' 440; 2.4. u hátsó nyelvállású magánhangzó előtt, pl. av'ìek'u. 'aviečių' 115, bik'u. 'bičių' 140; 2.5. az ie kettőshangzó előtt, pl. k'íevas 'tėvas' 405; 2.6. az ei kettőshangzó előtt, pl. mo.čúk'ei 'močiutei' 277; 2.7. az au kettőshangzó előtt, pl. dastak'ãu. 'dastatiau' 439. 3. A lágy g’ mássalhangzó d’-vé válik: 3.1. Az elöl képzett e magánhangzó előtt, pl. paburz'd'ė·j 'paburzgej(o)' 47, d'ė·g'ė. 'gege' 252, padė·g(i)s 'pagedes' 99, d'egùli. 'geguolė' 96, d'egùt'(i)e 'gegutė' 62, 96, d'egut'(i)es 'gegutes' 10, d'egužė 'degužė' 62, d'eguž'ė·s 'gegužės' 96, d'eguž'ė·s 'gegužės' 62, 96, 346, d'egužo. 'gegužio' 97, dɜgužùk'(i)es 'gegužiukės' 96, d'elaz'ies 'geležies' 209, d'elaz'ìn'is 'geležinis' 97, d'elaz'ìn'e. 'geležinė' 97, d'eltó·nas 'geltonas' 170, d'ė·na 'gena' 135, 278, d'ė·ras 'geras' 13, 108, 463, 483, d'ė·ro. 'gero' 17, d'ė·ru. 'gerą' 92, d'ėri 'geri' 319, d'ė·ro.s 'geros' 22, 215, 438, d'erai 'gerai' 210, 303, 360, d'erãu. 'geriau' 245, n'ėd'ė·ras 'negeras' 47, 309, n'ėd'er'i 'negeri' 226, 283, d'ė·ra 'geria' 361, d'ė.rc 'gerti' 443, n'ėd'ė.rk'it 'neger-kit' 400, d'ė.rve. 'gervė' 409, pad'ė.lba 'pagalba' 236, pã·d'ė.lbu. 'pagalbą' 236; 3.2. Elöl képzett e magánhangzó (az (i)e diftongoid) előtt, pl. d'ė.lalàs 'gėlelės' 330, d'ė.lù· 'gėlių' 180, d'(i)ėris 'gerės' 280, n'ėvo.d'(i)e 'nevogė' 467; 3.3. i, i előtt; pl. d'irdė·jo.t 'girdėjot' 102, d'ì.rno.s 'girnos' 212, d'ì.rtas 'gir-tas' 445, dzi.rtas 'girtas' 131, d'ì.slo.s 'gyslos' 125, 401, d'ì.và 'gyva' 333, d'ì·vas 'gyvas' 399, d'ì·vus 'gyvus' 127, n'ėd'ì.và 'negyva' 417, d'ì.vã·t'(i)e 'gyvatė' 209, d'ì.vã·te. 'gyvatė' 239, d'ì.v'ė·na 'gyvena' 22, 256, 281, 370, 384, 422, 451, 456, 457, d'ì.v'ė.nc 'gyventi' 103, 321, n'ėd'ì.v'ė.nk 'negyvenk' 381, n'esud'ì.v'ė·na 'ne- 3 A tijetr- (< teatr-) tőben a keveredés az i magánhangzó előtt, a tő megváltozását követően keletkezett. 224 sugyvena’ 268, d’i.vė·n’imas ‘gyvenimas’ 468, d’i.vė·n’imu ‘gyvenimą’ 315, d’i.vul’·s ‘gyvulys’ 104, d’i·vul’o ‘gyvulio’ 320, d’i·vul’us ‘gyvulius’ 443, mā.rd’i·c ‘marginti’ 201, vad’i·st’es ‘vagystės’ 423, val’d’is ‘valgis (valgęs)’ 77; 3.4. u magánhangzó előtt, pl. rud’ūs ‘rozsot’ 268, 310. 4. A lágy k’ t’-vé válik: 4.1. elöl képzett e magánhangzó előtt, pl. s’īl’.tė. ‘hering’ 439, s’t’er.dzus ‘kereskedő’ 329, t’ė·l’as ‘út’ 186, 303, 355, t’ė·lu ‘úton’ 145, t’el’ù ‘úton’ 145, t’el’ai. ‘utak’ 145, t’el’ù· ‘utak’ 250, t’el’ì ‘utak’ 362, t’ė·l’o.s ‘utak’ 188, 318, 353, t’el’is ‘utakat’ 154, t’ė·l’a ‘vezeti’ 146, 155, t’ė.l’k’is ‘kelj fel’ 149, 278, 376, t’epūrė ‘kalap’ 147, pāt’el’i ‘felemeled’ 146, 369, t’ēm.ša ‘tömi’ 13, 152, 405, t’ė·pam ‘sütünk’ 406, t’ep’i·kla ‘pékség’ 147, t’etur’i ‘négy’ 149, 151, t’ė·turo.s ‘négy’ (nőnemű) 149, t’ė·turas ‘négyet’ (nőnemű) 452, t’ėturō·līktas, -a ‘tizennegyedik’ 149, t’ėt’v’er’tas ‘négyes csoport’ 149, t’et’v’īr.tas ‘negyedik’ 149, t’ec’virtā ‘negyedik’ (nőnemű) 149, t’ė·turazd’ė·šims ‘negyven’ 149; 4.2. ė előtt, pl. t’ė·lė ‘kelés’ 146; 4.3. i, į előtt; pl. bl’ī·št’i ‘sápadt’ 38, drūs’t’in’i·kus ‘Druskininkus’ 276, grit’in’ai ‘hajdinafélék’ 112, m’ent’i ‘gyenge’ 404, nut’īr.to ‘levágta’ 153, p’en’t’i ‘öt’ 248, lait’is ‘idő’ 227, s’t’īstas ‘folyékony’ 330, t’ilō·c ‘emelni’ 152, t’ilōgramai ‘kilogrammok’ 54, t’īm.ba ‘csipked’ 151, in’t’īm.šo ‘csípte’ 152, pat’īm.šo ‘megcsípte’ 152, t’in’k’īk ‘csipkedd’ 152, pat’īm.k’(i)e ‘megcsípte’ 469, t’irm’ė.lė ‘giliszta’ 152, t’ir.pc ‘kirpc’ 153, t’īrvù ‘fejszével’ 343, t’išt’eram ‘meghajlítjuk’ 154, t’itāp ‘könyv’ 155, t’itas ‘másik’ 88, 155, 185, 289, t’ita ‘másik’ 155, 274, t’ito ‘másik’ 249, 473, t’itu ‘másikat’ 316, 481, t’itur ‘máshol’ 155, t’itas’k ‘másik is’ 155, pō·su.t’is ‘fordulat’ 278, smū.l’t’i ‘finom’ 339, s’vėit’i ‘egészséges’ 360; 4.4. az ie kettőshangzó előtt, pl. t’iem’in’i·ko ‘a gazdáé, a gazdálkodóé’ 151, t’ieto.s ‘kemények’ 151, 445; 4.5. hátul képzett o magánhangzó előtt; pl. p’int’ō·l’iko.s ‘tizenöt’ 257, 400; 4.6. hátul képzett u magánhangzó előtt, pl. k’iš’t’u ‘nyulak’ 377. A fenti példákból látható, hogy a Druskininkai nyelvjárásban leggyakrabban a g’ hang ejtése fordul elő d’ helyett e-típusú magánhangzók előtt (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat A t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése a Druskininkai nyelvjárásban. Pozíciók | e, ė· előtt | ė, (i)e előtt | i, į előtt | ie előtt | ei előtt | a, o, u, au előtt | Keveredési változatok | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | d’ > g’ | 123 | 23,1 | 93 | 17,4 | 26 | 4,7 | 1 | 0,2 | — | — | 4 | 0,8 | t’ > k’ | 73 | 13,9 | 58 | 10,9 | 30 | 5,6 | 1 | 0,2 | 1 | 0,2 | 3 | 0,6 | g’ > d’ | 31 | 5,8 | 5 | 0,9 | 23 | 4,3 | — | — | — | — | 1 | 0,2 | k’ > t’ | 26 | 4,9 | 1 | 0,2 | 29 | 5,4 | 2 | 0,4 | — | — | 2 | 0,4 225 Itt mindössze egy példát találtak az ei előtt, és négyet az ie előtt. Ritka a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése az ie kettőshangzó előtt (mindössze 5 eset). A t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredésének morféma szerinti pozicionális megoszlását vizsgálva a Druskininkai nyelvjárásban megfigyelhető, hogy ez a szó töveinek belsejében, a szó töveiben képzők előtt, a tövekben szóvégek előtt, valamint a képzőkben szóvégek előtt fordul elő. A t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése a különböző szófajú szavak töveinek belsejében figyelhető meg: a d(i)e- vagy de- tőben (lásd 1.1.); a debesyl- tőben (lásd 1.1.); a deg- tőben (lásd 1.1.); a del- tőben (lásd 1.1.); a deng- tőben (lásd 1.1.); a dešim- tőben (lásd 1.1.); a dešimt- tőben (lásd 1.1.); a dešr- tőben (lásd 1.1.); a devyn- tőben (lásd 1.1.); a de- tőben (lásd 1.2.); a d(i)ėd- vagy dėd- tőben (lásd 1.2.); a d(i)el- vagy dėl- tőben (lásd 1.2.); a dėm- tőben (lásd 1.2.); a (ne)dėl- vagy (ne)d(i)el- tőben (lásd 1.2.); a did- tőben (lásd 1.3.); a die- tőben (lásd 1.6.); a dien- tőben (lásd 1.4.); a dirb- tőben (lásd 1.3.); a dirster- tőben (lásd 1.3.); a dyv- tőben (lásd 1.3.); a dvi- tőben (lásd 1.3.); a ged- tőben (lásd 3.1.); a geg- tőben (lásd 3.1.); a gel- tőben (lásd 1.1.); a gelb- tőben (lásd 3.1.); a gelež- tőben (lásd 3.1.); a gelt- tőben (lásd 3.1.); a gen- tőben (lásd 3.1.); a ger- tőben (lásd 3.1.); a gerv- tőben (lásd 2.1.); a gėl- tőben (lásd 3.2.); a gėr- tőben (lásd 3.1.); a girn- tőben (lásd 3.3.); a girt- tőben (lásd 3.3.); a gysl- tőben (lásd 3.3.); a gyv- tőben (lásd 3.3.); a grietį- tőben (2.3); a keden- tőben (lásd 1.1.); a kel- tőben (lásd 4.1.); a kėl- tőben (lásd 4.2.); a kemš- tőben (lásd 4.1.); a kep- tőben (lásd 2.1., 4.1.); a kepur- tőben (lásd 4.1.); a ketur- tőben (lásd 4.1.); a ketv- tőben (lásd 4.1.); a kiem- tőben (lásd 4.4.); a kiet- tőben (lásd 4.4.); a kijietr- tőben (lásd 2.3.); a kil- tőben (lásd 4.3.); a kimb- tőben (lásd 4.3.); a kimš- tőben (lásd 4.3.); a kink- tőben (lásd 4.3.); a kirm- tőben (lásd 4.2.); a kirp- tőben (lásd 4.3.); a kirt- tőben (lásd 4.3.); a kirv- tőben (lásd 4.3.); a kyšt- tőben (lásd 4.2.); a kit- tőben (lásd 4.3.); a patenk- tőben (lásd 2.1.); a penk- tőben (lásd 4.4.); a petelušk- tőben (lásd 2.1.); a poter- tőben (lásd 2.1.); a prietel- tőben (lásd 2.1.); a rud- tőben (lásd 1.1.); a salster- tőben (lásd 2.1.); a skerdž- tőben (lásd 1.1.); a skyst- tőben (lásd 4.2.); a stefan- tőben (lásd 2.1.); a sterbl- tőben (lásd 2.1.); a student- tőben (lásd 1.1.); a taip- tőben (lásd 2.1.); a te tőben (lásd 2.1.); a teism- tőben (lásd 2.1.); a tek- tőben (lásd 2.1.); a tel- tőben (lásd 4.1.); a tem- tőben (lásd 2.1.); a ten- tőben (lásd 2.3.); a terl- tőben (lásd 2.1.); a terp- tőben (lásd 2.1.); a tešm- tőben (lásd 2.1.); a tet- tőben (lásd 2.1.); a tēš- tőben (lásd 2.2.); a t(i)ev- vagy tėv- tőben (lásd 2.2.); a tik- tőben (lásd 2.3.); a tilt- tőben (lásd 2.3.); a tiš- tőben (lásd 2.3.). A tövekben képzők előtt is előfordulhat keveredés: az ankst- tőben az -yv- képző előtt (lásd 2.1.); az aud- tőben az -ekl- (lásd 2.1.) és az -ėj- (lásd 1.2.) képző előtt; a brazd- tőben az -ė-, -ėj- és -(i)e végződések előtt (lásd 1.2.); a burgž- tőben az -ėj- képző előtt (lásd 3.1.); a deg- tőben az -y- képző előtt (lásd 1.1.); a did- tőben az -el- képző előtt (lásd 1.1.); a drusk- tőben az -inyk- (-inink-) képző előtt (lásd 4.2.); a dund- tőben az -(i)ej- (-ėj-) képző előtt (lásd 1.2.); a gird- tőben az -ėj- képző előtt (lásd 1.2., 3.3); a grik- tőben az -in- képző előtt (lásd 4.3.); a jaut- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.1.); a kort- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.1.); 226 a kuod- tőben az -el- képző előtt (lásd 1.1.); a laist- tőben az -y- képző előtt (lásd 2.3.); a marg- tőben az -y- képző előtt (lásd 3.3.); a mot- tőben az -er- (lásd 2.1.) és az -in- (lásd 2.3.) képző előtt; a pant- tőben az -el- képzők előtt (lásd 2.2.); a penk- tőben az -iolik- képző előtt (lásd 4.5.); a plat- tőben az -esn- képző előtt (lásd 2.1.); a rašt- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.1.); a rat- tőben az -el- (lásd 2.1.), az -ė- (lásd 1.2.) és az -ėl- képző előtt (lásd 2.2.); a rūt- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.1.); a rud- tőben az -en képző előtt (lásd 1.1.); a sart- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.2.); a sėd- tőben az -el- (lásd 1.1.) és az -ėj- (lásd 1.2.) képző előtt; a skirst- tőben az -y- képző előtt (lásd 2.3.); a spaud- tőben az -im- képző előtt (lásd 1.3.); a steb- tőben az -ėj- képző előtt (lásd 1.2.); a stot- tőben az -el- képző előtt (lásd 2.1.); a stud- tőben az -ent- képző előtt (lásd 1.1.); a tard- tőben az -y képző előtt (lásd 1.3.); a topt- tőben az -erėj- képző előtt (lásd 2.1.); a turt- tőben az -ing- képző előtt (lásd 2.3.); a vag- tőben az -yst- képző előtt (lásd 3.3.); a vaist- tőben az -in- képző előtt (lásd 2.3.); a vald- tőben az -išk- képző előtt (lásd 2.3.); a valst- tőben az -yb- képző előtt (lásd 2.3.); a vand- tőben az -en- (lásd 1.1.) és az -in- képző előtt (lásd 1.3.); a vart- tőben az -ėl- (lásd 2.2.) és az -el- képző előtt (lásd 2.1.); a veizd- tőben az -ėj- képző előtt (lásd 1.2.); a vyzd- tőben az -ė- (lásd 1.2.) és az -ėč- képző előtt (lásd 1.2.); a žad- tőben az -ėj- képző előtt (lásd 1.2.); a žyd- tőben az -ėj- és (-(i)ėj-) képzők előtt (lásd 1.2.); a žied- tőben az -el- képző előtt (lásd 1.1.). A keveredés a szó képzőiben a szóvégek előtt is megfigyelhető: az -ait- képzőben az -e (lásd 2.1.), -ė (lásd 2.2.), -es (lásd 1.1, 2.1.), -ės (lásd 1.1.), -i (<-ę) (lásd 2.3.) szóvég előtt; az -st- képzőben az -ė szóvég előtt (lásd 2.2.); a -t- képzőben az -ės és -es szóvégek előtt (lásd 2.1.); a -ud- képzőben az -ėn szóvég előtt (lásd 2.1.); a -uik- képzőben az -(i)em (-ėm) szóvég előtt (lásd 1.2.); a -uk- képzőben az -(i)es (-ės) szóvég előtt (lásd 2.2.). Įvairių kalbos dalyse mišimas pasitaiko ir šaknyse prieš galūnes: šaknyje aud- prieš galūnes -ė (žr. 1.2.), -ei (žr. 1.1.), -ėm (žr. 1.2.) ir -u (1.5.); šaknyje aviet- prieš galūnę -ių (žr. 2.4.); šaknyje baud- prieš galūnę -ė (žr. 1.2.); šaknyje bit- prieš galūnes -e (2.2.), -ės (dgs.) (žr. 2.2.), -ėm (žr.2.2.) ir -ių (žr. 2.4.); šaknyje blyšk- prieš galūnę -i (žr. 4.3.); šaknyje brazd- prieš galūnę -a (žr. 1.2.); šaknyje ded- prieš galūnę -a (žr. 1.4.); šaknyje ėd- prieš galūnę -(i)e (-ė) (žr. 1.2.); šaknyje gird- prieš galūnes -(i)ė (žr. 4.2.) ir -iau (žr. 1.7.); šaknyje gruzd- prieš galūnę -(i)es (žr. 1.2.); šaknyje jaut- prieš galūnę -ė (žr. 2.2.); šaknyje juod- prieš galūnę -įs (<-ęs) (žr. 1.3.); šaknyje (pa)juost- prieš galūnę -ė (žr. 2.2.); šaknyje kink- prieš galūnę -ė (žr. 2.3.); šaknyje kišk- prieš galūnę -ių (žr. 4.6.); šaknyje (pa)klod- prieš galūnę -į (<-ę) (žr. 1.3.); šaknyje (pa)klot- prieš galūnes -es (<-ęs) (žr. 2.2.), -ės (žr. 2.2.), -(i)es (-ės) (žr. 2.2.) ir -į (<-ę) (žr. 1.5.); šaknyje laik- prieš galūnę -is (<*-ęs) (žr. 4.3.); šaknyje meld- prieš galūnę -ėmės (žr. 1.1.); šaknyje menk- prieš galūnę -i (žr. 4.3); šaknyje meld- prieš galūnę -ėmės (žr. 1.1.); šaknyje menk- prieš galūnę -i (žr. 4.3.); šaknyje miest- prieš galūnę -i (<-e) (žr. 2.3.); šaknyje nyt- prieš galūnes -ės ir -(i)es 227 (-ek) (lásd 2.1.); a tőben pažast- a -ėn végződés előtt -ėn (lásd 2.2.); a tőben pelud- a -ėn végződés előtt -ėn (lásd 1.2.); a tőben penk- az -i végződés előtt -i (lásd 4.3.); a tőben (po)sūk- az -is végződés előtt -is (lásd 4.3.); a tőben rėd- az -ėm végződés előtt -ėm (lásd 1.2.); a tőben rod- az -(i)e végződés előtt -(i)e (lásd 1.2.); a tőben rug- az -ius végződés előtt -ius (lásd 3.4.); a tőben silk- az -ė végződés előtt -ė (lásd 4.2.); a tőben skirst- az -ė végződés előtt -ė (lásd 2.2.); a tőben skurd- az -is végződés előtt -is (<–ėk) (lásd 1.3.); a tőben smult- az -i végződés előtt (lásd 4.3.); a tőben spaud- az -(i)e (-ė) végződés előtt (lásd 1.2.); a tőben stat- az -ė (lásd 2.2.) és az -(i)e (-ė) (lásd 2.2.) végződés előtt; a tőben rėd- az -ėm végződés előtt (lásd 1.2.); a tőben sveik- az -i végződés előtt (lásd 4.6.); a tőben šird- az -(i)es (-ės) végződés előtt (lásd 1.2.); a tőben valg- az -is végződés előtt (<-ėk) (lásd 3.3.); a tőben vard- az -(i)es (-ės) (lásd 1.2.) és az -(i)e (-ė) (lásd 1.2.) végződés előtt; a tőben verpst- az -ė végződés előtt (lásd 2.2.); a tőben vert- az -ė (lásd 2.2.), az -(i)em- (-ėm) (lásd 2.2.) és az -ėm (lásd 2.2.) végződés előtt; a tőben uod- az -į (< -ė) végződés előtt (lásd 1.3.); a tőben veizd- az -(i)es (-ės) végződés előtt (lásd 1.2.); a tőben vog- az -ė és az -(i)e (-ė) végződés előtt (lásd 3.2); a tőben žud- az -ė végződés előtt (lásd 1.2.). A keveredési esetek morfémikus elemzésekor tehát azt figyeltük meg, hogy a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók „keverednek” számos szófaj szavainak különféle morfémáiban: a tő belsejében, a szó tövében az affixum előtt, a tőben a végződés előtt, valamint az affixumban a végződés előtt (lásd a 2. táblázatot). A leggyakoribb keveredés a tövek belsejében fordul elő. 2. táblázat A keveredés morfológiai pozíciói Keveredés a tövek belsejében | Keveredés a tövekben az affixumok előtt | Keveredés az affixumokban a végződések előtt | Keveredés a tövekben a végződések előtt | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | szám | szám% | 87 | 40 | 55 | 25 | 11 | 5 | 65 | 29,8 A morfo(fono)lógiai pozíciók ilyen változatossága arra utal, hogy a változás nem véletlenszerű, hanem történeti előzményei vannak. Amint az egész vizsgált anyagból kitűnik, a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredése nem véletlenül alakult ki. Ezt megerősíti gyakori előfordulása az e, ė típusú magánhangzók előtti pozícióban, valamint a morfo(fono)lógiai pozíciók változatossága. Sinchroniškai mišimas aiškinamas kaip fonologinių opozicijų nebuvimas (Girdenis 1983: 71–73; Sudnik 1975: 175, 194)4. Diakronikus szempontból a t’, d’ és k’, g’ mássalhangzók keveredésének kialakulását – földrajzi elterjedési területének az egykori jotvingok lakta vidékekkel való egybeesése miatt – a jotving nyelvvel hozzák összefüggésbe (Otrębski 1958: 352–357; Dovydaitis 1968: 207–210), és úgy tekintik, mint pa- 4 Amellett, hogy a t’ és k’, d’ és g’ hangokat „keverő” nyelvjárásokban „köztes” k’, g’ hangok is vannak; ezek a labiális zárhang-fonémák / K̡, / G̡ / fakultatív változatai (Girdenis 1979: 23-30; Girdenis 1983: 71-73). 228 čios tarmės vidinės raidos rezultatų (Girdenis 1979: 23–30)5 arba aiškinamas kaip bendras visoms baltų kalboms reiškinys (Savičiūtė, Vitkauskas 1978: 146–149)6. Megfigyelték, hogy a Druskininkai nyelvjárásban bizonyos esetekben az i típusú magánhangzók előtt a keveredés ott alakult ki, ahol dzukálásnak kellett volna végbemennie7 (amikor d’ > g’): g’īvinas 'dyvinasi' 258, g’īd’el’is 'didelis' 65, g’id’el’o. 'didelio' 366, g’idžà.us’o. 'didžiausio' 222, gv’id’ėšim.s 'dvidešims' 80, g’ī.rs’t’eru 'dirsteru' 69, spaug’imas 'spaudimas' 341, targ’ic 'tardyti' 227, 471. Ez megerősíti a korábban említett hipotézist, miszerint ez a jelenség a *-ėn végződés szűkülése előtt mehetett végbe (Mikulėnienė 1994: 12–13), vö. acc. sg. džigel’i 'didelę' 29, kalà.ik’i 'kalaitę' 60, mergà.ik’i 'mergaitę' 405, 436, rak’ė.li 'ratelį' 297, sto.k’ė.li 'stotelę' 350, paklò.ki 'paklotę' 38; loc. sg. m’iesk’i 'mieste' (402, 432); part. (429), sug’ė.g’is 'sudegęs' 465, us’īg’ė.g’i 'užsidegę' 177, suk’em’i 'sutemę' 402, susuòg’i 'susi uodę'. LITERATŪRA D o v y d a i t i s J. 1968: Priebalsiai d, t ir g, k Dieveniškėse ir kitose vietose. – Dieveniškės, Vilnius: Vaga, 185–190. DTŽ 1988: N a k t i n i e n ė G., P a u l a u s k i e n ė A., V i t k a u s k a s V. Druskininkų tar-mės žodynas, Vilnius: Mokslas. G i r d e n i s A. 1979: Dėl nelūpinių sprogstamųjų priebalsių “maišymo” pietinėse lietuvių šnektose.– Baltistica 15 (1), 23–30. G i r d e n i s A. 1983: Iš kur vis dėlto t’, d’? – Baltistica 19 (1), Vilnius, 71–73. G r i n a v e c k i s V. 1991: Lietuvių tarmės. Fonetika, Morfologija, Vilnius: VPU. H a u s e n b e r g a E. 1932: Ko vietu vārdi dod latviešu valodas fonētikai – Filologu biedribas raksti XA 115–148. LKA 1977: Lietuvių kalbos atlasas 1. Leksika, Vilnius: Mokslas. LKT 1970: Lietuvių kalbos tarmės. Chrestomatija, Vilnius: Mintis. M i k u l ė n i e n ė D. 1994: Dėl *t’, *d’ raidos pietinėse aukštaičių tarmėse. – Jono Kazlausko diena: istorinės gramatikos dalykai. Konferencijos programa ir tezės, Vilnius. O t r ę b s k i J. 1958: Gramatyka języka litewskiego 1, Wiadomości wstępne. Nauka o głoskach, Warszawa: Panstw. Wyd-wo Naukowe. S a l y s A. 1992: Raštai 4. Lietuvių kalbos tarmės, Roma: Lietuvių Katalikų Mokslo Akademija. 5Visos “dzūkuojančios” aukštaičių šnektos, kaip ir nemaža kitų aukštaičių, visiškai yra panaikinusios /a/: /e/, /ā/: /ē/ opozicijas. Po to kai e, ē virto fonemų /a/: /ā/ alofonais, junginiai t’ē, d’ē turėjo arba sutapti su tā, dā, arba gauti naują fonologinę vertę /t’ā/, /d’ā/. Buvo pasirinktas antrasis kelias. Buvusios savarankiškos fonemos /e/, /ē/ virto alofonais, o buvę alofonai t’, d’ tapo atskiromis fonemomis, tik jie nuo šiol besiskyrė tokias minimaliais poras, kaip tāko: tēko, dāngtis: dēngtis (/tākó/: /t’ākó/, /daŋkc’is/: /d’aŋkc’īs/) (Girdenis 1983: 71-73). Tos pačios nuomonės laikėsi ir V. Grinaveckis (Grinaveckis, 1991: 92). 6 Kadangi mišimas buvęs ir prūsų kalboje, pvz., birgakarkis ‘Schopflöffelt’ < birgakartis, pi-wemtis ‘Treiber’ piwenitis < piwenikis (Savičiūtė, Vitkauskas 1978: 146-149). 7 A. Salio nuomone, didesnis nei kitose tarmėse t’, d’ minkštumas prieš priešakinės eilės balsius davęs pradžią dzūkų afrikatoms c, dz, ką mišimas tik patvirtina (Salys 1992: 314). 229 Savičiūtė G., Vitkauskas V. 1976: Priebalsių t′: k ir d′: g maišymas Švendubrės šnekto- je. – Baltistica 12 (2), Vilnius, 146–149. Sudnik T. 1975: Диалекты литовско-славянского пограничья. Очерки фонологических систем, Москва: Наука. Vidugiris A. 1989: Šnektos apžvalga. – Dubi čiai Vilnius: Mintis, 204. Zinkevičius Z. 1966: Lietuvių dialektologija, Vilnius: Mintis. Zinkevičius Z. 1987: Lietuvių kalbos istorija 2, Vilnius: Mokslas, 165–170, 248–251. DIE VERMISCHUNG DER KONSONANTEN t′, d′ UND k′, g′ IN DER MUNDART VON DRUSKININKAI Zusammenfassung Im Artikel spricht man über der Mischung der Konsonanten t′, d′ und k′, g′ in der Mundart von Druskininkai. Diese Erscheinung trifft vor den Vokalen vorderen Reihe e, ė, i, vor den der hinteren Reihe a, o, u, ę und den Diphthongen ie, uo und -(i)au hervor. Am öftesten kommt die Mischung der Konsonanten t′, d′ und k′, g′ in der Wurzel der Wörter Diachronisch ist die Mischung die alte Erscheinung gesehen. 230