Priebalsių „t’, d’“ ir „k’, g’“ mišimas Druskininkų tarmėje

A LITVÁN NYELVTUDOMÁNY KÉRDÉSEI XXXVIII (1997) Asta LESKAUSKAITĖ A #, d’ ÉS k), g KEVEREDÉSE A DRUSKININKAI NYELVJÁRÁSBAN (G. Naktinienė, A. Paulauskienė, V. Vitkauskas alapján „A Druskininkai nyelvjárás szótára”) A nyelvészeti szakirodalomban a £; d’ és k; g’ keveredéséről szólva megjegyzik, hogy ez sporadikus jelenségnek tekinthető (főként a déli aukštaitis területén), amikor a lágy f, d’ erősebben palatalizáltan, a k, g’ hangokhoz közel ejtődnek (Zinkevičius 1987: 248-251). A keveredés a PunskasLazdijai-Kapčiamiestis-Švendūbrė(Ratnyčia)-Kabėliai-Dubičiai-Dievėniškés vonaltól délebbre, Rimšėjėben, Pėlesas környékén, Azierkų faluban, Lazūnai (Otrebski 1958: 352— 357; Zinkevičius 1966: 140-141; Dovydaitis 1968: 185-190; Savičiūtė, Vitkauskas 1976: 146-149; Vidugiris 1989: 204; LKT 1970: 38; Sudnik 1975: 175, 194) és másutt fordul elő'. A keveredésnek több jellegzetes változata van (¢'> k, d'> g, k' > t; g' > d"), amelyek a ¢, €, f típusú vokalizmus, a ze, ei diftongusok, esetenként pedig a hátsó nyelvállású a, o, u, £ magánhangzók előtti pozíciókban jelennek meg (Otrębski 1958: 352-357; Zinkevičius 1966: 140-141; Dovydaitis 1968: 185-190; Savičiūtė, Vitkauskas 1976 : 146-149). A Druskininkai nyelvjárásban a fent említett keveredés valamennyi változata megtalálható, vagyis erre a nyelvjárásra jellemző a £; d'és k; g'keveredése a ¢, €, i típusú magánhangzók, az er, jie, au diftongusok, a (7)e diftongoid, valamint ritka u. esetekben a hátsó nyelvállású a, o, 1 magánhangzók előtt. A lágy d' mássalhangzó g'-vé változik: az elülső sorozatú e magánhangzó és a diftongoid (7)e előtt, pl. i$4.ug'ei „išaudei” 133*, a.ug'eklas „audeklas” 23, 97, 312, 352, a.ug'eklo. „audeklo” 349, a.ug'eklus „audeklus” 133, geb'esf“- las „debesylas” 61, gé-da'deda’ 170, 196, 249, g'ė-das'i'- dedasi' 88, 309, 365, gé-sies „desies” 223, pag'edu „padedu’ 270, pag'edzi „padedi' 306, pageda „padeda' 274, 278, pazg'eda „pasideda' 440, prag'edzi „pradedi' 132, prag'eda „pradeda' 10, 129, 231, 243, prig'edam „pridedam' 277, 447, prig'eda „prideda' 390, 424, 447, prizg'eda „prisideda' 92, sūg'edam „sudedam' 26, sūg'eda „sudeda' 81, 110, 171, ūžgeda „uždeda' 351, us'ig'edam „užsidedam' 334, us'ig'eda „užsideda' 130, 312, 340, 451-452,(u- )ūžg'eda „uždeda' 11, (vV)užg'eda ! Az ilyen keveredés esetei az orosz, ukrán és lett nyelvjárásokban is megfigyelhetők, pl. az ukránban — xara: xakxi, a lettben —salanki (< salankis): Salantai, valanki (< valanti): Valančiūnų km. stb. Otrębski 1958: 352-357; Hausenberga 1932: 130). 2 A példák után álló számjegyek a DTZ 1988 oldalait jelölik. 220 'vuždeda' 423, (v)ūžg'edam „uždedam' 132, 174, gė:ginam „deginam' 166, gėgina „degina' 296, 477, gėgic „deginti' 397, ižgėgino. 'išdegino' 62, sug'é-gis 'sudegins' 465, sugė:gi'i.tas 'sudegintas' 452, gé-da 'dega' 376, gga 'dega' 125, n'eūžged(ije 'neuždegė' 22, uZgege-'uzdege' 227, 250, 285, ūžg'egi(i)e 'uždegė' 62, sugege. 'sudegė' 112, sugeg(i)e 'sudege' 62, 90, sugegsy 'sudegsi' 472, 162, 462, sugegtd.i 'sudegtai’ 402, sugégus 'sudegus' 125, uzgegi(i)e 'uzdege' 62, uZgégo. 'uidege' 111, usigege. 'užsidegė' 468, us'ig'eg (i)Je uisidegé' 412, us'ig'ė:g'i. 'užsidegę' 177, g'egtūku 'degtukui’ 62, gel 'dél' 63, glel'té-'dél to' 63, 332, k6-gel''kodel' 160, gen’ ga'dengia' 192, gen.kc 'dengti' 227, 63, geng(i)ejai. 'dengėjai' 63, gé-simo 'dešimt' 200, g'eširn.s ‘dešims' 122, 245, glesirn.ts 'dešims' 64, 90, 164, 296, gé-simcis 'deSimtis' 111, gesimciés 'desimties' 452, glesimtil-'deSimty’ 64, astuon'a.zg'- é-simts 'aStuoniasdešims' 21, aston 'a.zg'é-simts 'aStuoniasdeSims' 257, astuon'o.zg é-simts 'aštuoniasdešims' 21, 122, 257, devin'azg'é-sims 'devyniasdeSimts' 65, 228, gevin'azg'é-simts 'devyniasdeSimts' 65, g'evi-n'ozg'é-- simts 'devyniasdesimts' 65, 267, d'evin'o.zg'é-- sims ‘devyniasdesimts' 267, dzvigesim(ts) 'dvidešimt' 50, dzvigesime 'dvidešimt' 40, 70, dzvigé-simc'- dvidesimt' 151, dzvigé-sims'- dvideSims' 22, 81, dzvig'esimts 'dvidešimt' 358, dzvigesimci 'dvideSimti' 80, dzvigesimtai- .s 'dvideSimtais' 80, k'é-tro.zg'é-- simts 'keturiasdeSimts' 148, k'eturazg'esimtais ‘'keturiasdeSimtais' 305, k'é-turo.zg'esimtals ‘'keturiasdeSimtais' 149, plin‘ko.zg'é-- simts 'penkiasdesimts' 125, sapcin'ezg'é-- sims 'septyniasdeSims' 463, sapcin’'o.zgé- -simts septyniasdesimts' 340, $a.sazg'é-simts 'šešiasdešims' 370, 451, sa-$o.zg'é-simts 'SeSiasdeSims' 370, frizgé-sim 'trisdeSim(s)’ 418, ftrizg'é-simc 'trisdešimt' 418, frizg'esims 'trisdeSims' 389, 418, g'evi-n'c-liktais 'devynioliktais' 65, gevin.tu-- 'devintą' 64, gevin'd-'- devyniy' 64, gesrid-'dešrų' 64, g'ešrin (i)e 'dešrinė' 64, dzig'els 'didelis' 48, 65, 91, 177, 188, 423, dzig'elT's 'didelys (didelis)' 65, 131, 291, 410, 417, 484, dzig'elé-'- didelé' 65, 148, 222, 232, 249, 286, 358, 469, dzig'elé-'- didele' 286, 317, 377, dzigel'o. 'didelio' 101, 399, 451, dzigelé.s 'didelės' 233, dzig'eli“'didelę' 29, 38, 64, 66, 68, dzigeti-'didele’ 29, dzig'eli dideli’ 19, 61, 64, 66, 68, 112, 237, 428, 431, 474, dzig'eli 'dideli’ 61, 68, 119, 163, dzig'efe.s 'didelés' 65, 72, 150, 479, digelés 'didelés' 439, dzig'ėsn'is 'didesnis' 431, 482, dzig'ésn'ie 'didesné' 185, dzig'ės'n'i. 'didesnį' 185, n'edzigel7 'nedideli' 336, kuog é-lis 'kuodelis' 176, mel’ g'ėmė.s 'meldémés' 278, rūg'en'j. 'rudenį' 42, 52, 163, 472, rug'en’é-li. 'rudenéli' 310, rugen in'is 'rudeninis’ 163, se.gélin'sedelin' 268, se. gé-luosna 'sėdeliuosna' 319, stugen.t(i)- es 'studentés’ 297, stug'en.tu- -'studenty' 350, stug'en’t’e- .m 'studentéms' 183, suk'eg’é-na 'sukedena’ 145, ūžg'eg'imu. 'uzdegima' 62, vang'en'o. 'vandenio' 387, 446, va.ng'en'i. 'vandenį, 183, 190, 377, vangenin. 'vandenin' 187, va.ngeni.s 'vandenj' 139, vistd.ik e.s 'vistaites' 319, Žiegėl'ais 'žiedeliais' 118; 1.2. prieš balsį € (diftongoida (i)e), pvz., 4ugé.m 'audėm' 164, 157, 242, 231, 331, d.uge. 'audė' 69, Li 129, d.ug(i)e 'audė' 61, aug'ėjja 'audéja’ 209, 367, aug'éjo.s 'audėjos' 130, 280, n'endbaugeé. 'nenubaudé' 31, brazg(i)éc 'brazdéti 221 (šnekėtiy 41, gė-dė. 'dėdė' 61, g(i)é-ger 'dėdei' 451, g(i)ė:g(i)e 'dėdei' 61, g(i)éde 'dėde' 61, gelas 'dėles' 63, g(i)elas 'dėles' 63, 414, krauja:g(iJelė.s 'kraujadielės' 166, g'ėjj'dėjo' 64, g'ėjjo. 'dėjo' 64, gé-c'déti’ 64, g(i)éc 'deti' 305, 459, ing(i)ėk'it 'indėkit (įdėkit)' 60, pagék 'padėk' 167, pag(i)ėtas 'padėtas' 287, pag'č'ta 'padėta' 482, pag(i)ėta 'padėta' 109, pag'ė-c 'padėti' 90, 98, 375, pag(i)ėc „padėti“ 432, pragėjo. „pradėjo“ 455, prag(i)ej „pradėj(- o)“ 103, prazg'ėjo. „prasidėjo“ 413, sug'ėjj „sudėjo“ 253, užg'Ėjj „uždėj(o- )“ 441, užg'ėjo. „uždėjo“ 223, užg'ė'*tas „uždėtas“ 54, sug'ė.dzin'ė:jo.m „sudėdinėjom“ 61, in's'iglė.- mėjjau įsidėmėjau' 481, dun g (i)ėjimo. „dundėjimo“ 76, pa£:g(iJe „paėdė“ 88, sugrg(ij)- e'sugirdė' 371, girgéjau „girdėjau“ 13, 102, 139, 246, 301, girgey girdėjo' 102, girgé:siim „girdėsim“ 245, girgé-c „girdéti“ 102, 116, 169, 288, 455, girg|(i)éc „girdėti“ 471, n'egirg’é- -u „negirdėjau“ 296, 350, n'eg'irg(i- )éu „negirdėjau“ 67, negirgéjus „negirdéjus“ 441, uzgirgéy „uzgirdéjo“ 102, gruzgi(i)- es „gruzdés, gruzdo“ 116, n'eg’é-I'os „nedélios“ 224, 404, po. neg'(i)eli „po nedėliai“ 224, n'eg'é-las „nedélias“ 432, pavarg/(i- )és „pavardės“ 480, peluge.n „peluden- ’“ 257, pravarg|- (i)é „pravardé“ 305, raguik(i)- em „rogotėm(is)“ 292, ré-gé.m „rėdėm“ 300, ro-g(i)e „rodė“ 308, sé.g(i)eu „sédéjau’“ 325, sė.g'ėjo. „sėdėjo“ 415, sė.g(i)ėj „sėdėjo“ 464, sė.g'ė-k. „sėdėk“ 36, sag'ėjus „sėdėjus“ 275, s€.géc „sėdėti“ 24, 230, 314, 335, pase.g'é-- c'pasédéti' 128, pasė.g (i)ėkim „pasėdėkim“ 281, pasėg'ėk- 'it „pasėdėkit“ 200, suspd.ug- (i)e „suspaudė“ 341, sd.ugi(i)e „šaudė“ 326, širg (i)es „širdies“ 231, vé.izg€. jo. veizdėjo' 448, ap veizg'ėjo. 'apv'eizdėjo' 448, suveizg (i)ės 'suveizdės' 448, vizgék vyzdėk' 233, viizg'ė-k'- it 'vyzdékit' 466, vizg'éc 'vyzdėti' 304, pavi.zg'é- -c 'pavyzdėti' 260, vizgé-cas 'vyzdėčias' 466, žagėjo. 'zadéjo' 229, suzigéjo. 'suzydéjo' 267, Zig(i)éj 'zydéjo' 49, pé.rzig(i)- ej 'perzydejo’ 49, žū-g'ė. 'Zude' 484; 1.3. az elülső sorozatú magánhangzók, i, i előtt, pl. augimas 'audimas' 19, 359, girba 'dirba' 14; 432, girbo. 'dirbo' 483, girbau 'dirbau' 120, g'frpc 'dirbti' 431, 462, 472, negirbo. „nedirbo“ 224, gidelis „didelis“ 65, gidelo. „didelio“ 366, gidzd.us'- o. „didZiausio“ 222, girsé.s „dirses“ 102, gi.rs'teru „dirsteriu’ 69, givinas „dyvinasi“ 258, pajudgis „pajuodes’ 129, paklo-g'i. „paklodę“ 239, pava.ng'in'(i)e „pavandene“ 249, pavangin- /(i)é „pavandene“ 253, nuskur.gis „nuskurdes“ 102, spaugimas „spaudimas“ 341, targi-c'tardyti' 227, 471, susuog?. „susiuodę“ 429, vang'in{(i- )élis „vandenelis“ 179, va.ng'in o. „vandenio“ 98, 294, 303, 387, va.ng'in'u „vandeniu(i)' 175, va.ngin'u „vandeniu“ 472, vang'in'in. „vandenin“ 366, 441, vang'inal. „vandenai“ 177, 321, vangin'd-- 'vandeniy'; 1.4. prieš užpakalinės eilės balsį a, pvz., bra-zga „brazda“ 41, prid'ega „prideda“ 447, 1.5. prieš užpakalinės eilės balsį u, pvz., 4.ugu „audiu (audziu)“ 418; 1.6. prieš dvibalsj se, pvz., San gie 'šiandie(- n)' 371, antra-gien’s 'antradienis' 405; 1.7. prieš dvigarsj au, pvz., gi-rgau 'girdiau (girdziau- )' 102. 2. Minkstasis priebalsis #'virsta K": 222 2.1. prieš priešakinės eilės balsį e ir diftongoidą (i)e, pvz., astuon‘aniké.s 'aštuonianytės' 21, astuon'an ik (i)es'aštuonianytės' 64, d'ešim't'n i-k'ė.s 'dešimtnytės' 21, d'esim't nik (i)es 'dešimtnytės' 64, jauk'el'ūs 'jautelius' 242, sk'ef.blé.s 'sterblės' 348, ke 'te' 400, k'eluka.ici- -'teliukaitį' 401, k'elūkas 'teliukas' 45, keluka 'teliuku' 401, koja.ikes 'kojaites' 128, ko.rkéle. 'kortelė 163, m'erga.ike 'mergaite' 431, m'erga.i'kes 'mergaites' 49, mo.k'erišk'ė. 'moteriškė' 441, k'ei.smas 'teismas' 400, prik'emin is 'pritemenys' 284, prik'emin'- in. 'pritemenin' 236, k'e/7.nga 'telinga' 401, k'eli.ngos 'telingos' 401, ap'sik'el'uoja 'apsiteliuoja' 401, ap'sik'ela- -vo. 'apsiteliavo' 395, ap'sik'ela- -vus 'apsiteliavus' 401, is'ikel'ūoja 'išsiteliuoja' 401, k'erpū 'terpu, tarp' 188, 403, 441, k'ešimen.s 'tešmens' 355, kešim'enai. „tešmenai” 42, 405, k'é.msta „temsta 10, 246, 393, apker.s „aptems” 402, prikem'é-- „pritemė” 465, sukémf „sutemę” 402, pak'emto- .s „patemptos” 125, suk'é-mus „sutemus” 62, k'€.r/1.co- .n „terlyCion” 403, k'é-tu. „tetą” 405, ké-ta„teta” 405, k'étula „tetule” 405, mo-k'era „motera, moteris” 216, m(u)ok'eris „moteris” 216, mo-kero.s „moteros, moterys” 216, 372, mo-keru. „motery” 228, mokeriska „moteriška” 216, mo.kerisk’e. „moteriškė” 262, mo-keriskai „moteriškai” 216, nepaké.n’- kitas „nepatenkintas” 15, paké.nki.- to.s „patenkytos” 320, pekel/usk- (i)e „peteliuske” 373, pekeluske.s „peteliuskes’” 194, p/ak'es'n'- ū-„platesniy’” 269, pé-k'erai „poteriai” 92, pé-keru. „poteriy- ’” 278, p6-kerauna „poteriauna’” 91, 278, po.k'‘erda-vo.m „poteriavom’” 278, po.k'erd.- uk „poteriauk” 92, priek'elus „prietelius” 283, rak'é-li „ratelį 297, rak'el'ūs „ratelius” 297, rašk'el'ūs „rastelius” 297, ru.k'ė-I'u. „rūtelių” 313, sa.lskera „salstera’” 315, s'k'ebėjau „stebéjau” 481, s'k'epanA „stetanija’” 22, sk'en€(j) „stenėj- ’” 347, sto.k'é11. „stotelę” 350, pak'ė-ko. „pateko“ 401, paklo.k'- ės „paklotės“ 231, 239, 300, k'ėp'tep' 402, 468, nek ep netep (netaip)' 484, sik ‘ep 'šitaip' 377, 399, isk epto.s 'iSteptos’ 402, k'erpurage. 'terpuragė' k'erpurag’. 'terpuragj' 403, to-pkera'toptera' 410, vark'e/'0jas’- i'varteliojasi' 445; 2.2. prieš balsį ė (diftongoida (7)e), pvz., barzda.ik(i)es 'barzdaitės' 108, bike. 'bité' 258, b'ik'ė.s 'bites' 88, 270, 322, 357, bik(i)em 'bitém(s)' 484, ce.rkuk(i)es 'čėrkutės (taurelés)' 51, dar.k'ė.s'dartės' 60, 186, dar.k(ijes'dartės' 182, 409, drauga.ike. 'draugaitė' 82, gimind.ik(i)e 'giminaite' 107, 259, jaū.k'e.s'i 'jautėsi' 125, jauna-marke-'jaunamartė' 125, kala.ik’e. 'kalaite' 103, k'évas'tévas' 108, 113, 146, 200, 216, 258, 405, 435, k'(i)évas 'tévas' 16, 65, 129, 322, k'évo. 'tévo' 122, 289, k'é-va 'tėvu' 362, k(i)évu. téva' 405, kévi 'téve’ 282, k'(i)evar 'tévai' 66, 185, k'e.vai 'tévai' 31, 405, k'ė.vū-'tėvų' 35, k'é-vus 'tévus' 405, k'ė.vūs 'tévus' 88, k'ė.ve/'ū 'tėveliu' 467, k'é-viksco.s 'tevykscios' 405, ke.viné.s 'tévynés' 406, k{(i)evi-n{- (i)es 'tévynés' 14, k'é-valis 'tévulis' 289, k'(i)evulis 'tévulis' 405, k(i)evūkas 'tévukas’ 405, k'ė.šimo. 'tėšimo' 401, 405, kiela.ike. ‘kielaite' 152, klumpa.ik'e.s 'kKlumpaites' 159, ko.ja.ik'e- .s 'kojaites' 302, ko.jč.ik'ė- .s 'kojaités' 328, krd.uske- .s 'kraustés' 167, pak'é-vis 'patévis' 128, paklo-k'e- .m 'paklotėm' 310, pakio-k'e- .s 'paklotes' 11, paklo-k'(i- )es 'paklotes' 72, 239, pan'k'el'- ūs 'pantelius' 244, pa-pazas’k é.n'papazasten' 244, rak¢-I'iu 'rateliu’ 223 297, rapla.ik'ė.s 'raplaitės' 302, s'kfrs'k'ė. 'skirstė' 330, pajuos'k'ė. 'pajuostė' 237, pastake. 'pastatė' 102, pastak(i)e 'pastatė' 126, saf.k'ė.lė.s 'sartėlės' 317, tarnd.ik (i)e 'tarnaitė' 397, vark'ėI'ūs 'vartelius' 240, ver.ps'k'ė- -'verpste' 451, atverk(i)e 'atverté' 451, nuverké.m 'nuvertėm' 451, pėrverk(ije 'perverte' 110, 451, 453, iZverk (i)e 'isverté' 452, ūžverk(ije 'uzverte' 362, vista.ik'e. 'vištaite' 177, 344; 2.3. pries i, i, pvz., ankskivo- .s 'ankstyvos' 14, griek'iné. 'grietiné' 112, kalž.ik'i. 'kalaite' 60, m'ergž.ik'i. 'mergaite’ 405, 436, mi'iesk'i 'mieste' 422, 432, mdé-kino- .s 'motinos' 404, kijé-tro. 'tijatro, teatro’ 282°, kik 'tikiu' 407, kik'é-s'u 'tikėsiu' 407, n'ėk'ik'im 'netikim' 407, n'ek'ik (i)ėjau 'netikéjau’ 407, kiltas 'tiltas' 408, k7-'ten' 384, k'7.nd.i 'tenai' 402, k'7.na-jo- .s 'tenajos, tenai' 402, k'i.nuja 'tenaja' 402, k7's'a 'tisia' 404, kifs'ė. 'tįsė' 404, isk Isc 'ištįsti' 404, Skis. 'ištįsė' 404, Ja.is'k'i.c 'laistyti' 182, paklo-ki. 'paklotj (paklote)' 38, 239, pirmuk'in'i. 'pirmuting' 119, sciklina.ik.i. 'stiklinaitę' 354, skirskic 'skirstyti' 330, turk ing 'és'n’is 'turtingesnis' 423, vai.sk'in‘- é.n 'vaistinén' 305, vai.sk'in‘- é.sa 'vaistinese’ 437, val’ g'iškas 'valdiškas' 439, val'ski-be. 'valstybe' 440; 2.4. a hátsó sor magánhangzója, az u előtt, pl. aviék'u. 'aviečių' 115, bik'u. 'bičių' 140; 2.5. prieš dvibalsj fe, pvz., kievas 'tévas' 405; 2.6. prieš dvibalsj er, pvz., mo.cuk ei 'močiutei' 277, 2.7. prieš dvibalsj au, pvz., dastak ad. 'dastatiau’ 439. 3. Minkstasis priebalsis g'virsta d": 3.1. prieš priešakinės eilės balsį e, pvz., paburzd'- é; j'paburzgéj(o) 47, dė:g'ė. 'gegė' 252, padé-g(i)s 'pagedęs' 99, d'egūli. 'gegulę' 96, d'egūt(ije 'gegutė' 62, 96, degut(ijes 'gegutės' 10, degužė 'degužė' 62, degūžės 'gegužės' 96, d'eguž'ė- :s 'gegužės' 62, 96, 346, d'egūžo. 'gegužio' 97, dagužūk(- ijes 'geguziukės' 96, d'elaž'ies 'geležies' 209, d'elažiin'- is 'geležinis' 97, d'elaž'in'- ė. „geležinė“ 97, d'elto-nas „geltonas“ 170, dė-na „gena“ 135, 278, déras „geras’ 13, 108, 463, 483, déro. „gero“ 17, déru. „gerą“ 92, d'eri „geri“ 319, déro.s „geros“ 22, 215, 438, d'erai. „gerai“ 210, 303, 360, derail. „geriau“ 245, n'ed'éras „negeras“ 47, 309, n'ed'er'i „negeri“ 226, 283, d'é-ra „geria“ 361, d'ė.rc „gerti“ 443, n'ed'ė.rk'- it „negerkit“ 400, d'ė.rve. „gervė“ 409, pad'č. Iba „pagalba’ 236, pa-d'elbu. „pagalbą“ 236; 3.2. az elülső sorbeli e magánhangzó (a (7)e diftongoid) előtt, pl. d'e.lalas 'virágocskákat' 330, d'e./'ū-'virágok' 180, d'(i)ėris 'ivott' 280, n'évo.d'(i- )e 'nem lopott' 467; 3.3. az į, 1 előtt, pl. dirdé-jo- .t 'hallottatok' 102, d'i.rno.s 'malmok' 212, di.rtas 'részeg' 445, dzirtas 'részeg' 131, di-slo.s 'erek' 125, 401, diva 'élő' 333, divas 'élő' 399, divus 'élőket' 127, n'ediva 'nem élő' 417, diva-t(i)e 'kígyó' 209, diva-te. 'kígyó' 239, divé-na 'él' 22, 256, 281, 370, 384, 422, 451, 456, 457, divé.nc 'élni' 103, 321, n'edi.vé.- nk 'negyven' 381, n'esudi.vé-na 'nem lakik' 103. A tijetr- (< teatr-) tőben a keveredés a tő változásai után, a 7 magánhangzó előtt alakult ki. 224 sugyvena' 268, együtt él' divé-nimas 'élet' 468, divé-nimu 'életet' 315, di.vulis 'állat' 104, d'fvul'o. 'gyvulio' 320, d'vuf'us 'gyvulius' 443, ma.rdic 'marginti' 201, vad'i“st'es 'vagystés' 423, vaf' d'is valgis (valgęs)' prieš 77; 3.4. balsį pvz., rud'ūs'rugius' u, 268, 310. 4. Minkštasis k'virsta £': 4.1. prieš priešakinės eilės balsį pvz., sil’ te. e, 'silkė' 439, s'ter.dzus 'skerdžius' te/as 329, 'út' 186, 303, 355, +é-/'u 'úton' tel 145, 'úton' 145, telal, keliai' fe/'ū-'utak' 145, tel7'ut' 250, té-10.s 362, 'több' 188, 318, 353, tells kelis' 154, té-1a 'visz' 146, 155, t€.1k 7s kelkis 149, 278, 376, tepure. 'kepure' 147, pater'i 'pakeli' 146, 369, teri.sa 'kemsa' 13, 152, 405, t'ė:pam 'kepam' 406, tep'rkla'kepykla' 147, t'etur'i „négy” 149, 151, té-turo.s „négy” 149, té-turas keturias' 452, tefuro-liktas, -a „tizennegyedik, -a” tetveri 149, „négyes” 149, tétver'tas „Négyes” 149, tetvir.tas „negyedik” 149, tecvirta „negyedik” 149, t'é-turazd'é-sims „negyven” 149; 4.2. például, €, előtt téJé. „kėlė” 146; 4.3. ellenében i f; pl. bli-st7 „blyški” 38, drus'tini-kus „Druskininku276, s’ grit'in'ai” „grikinia112, i” ment? „menki” 404, nut’ fo. „nukirto” 153, pen'ti'penki' 248, Jait'is 'laikis' 227, s't1stas ‘skystas' 330, ¢il6-c 'kiloti’ 152, tilogramar 'kilogramai' tir.ba 54, 'kimba' 151, in'tirh.šo. 'įkimšo' 152, patim.so. 'pakimso’ 152, tin’kik 'kinkyk' 152, patin.k{(i)e 'pakinké' 469, tirm'ė.lč: 'kirmėlė' 152, tir.pe’kirpe' 153, tirv'ū 'kirviu' 343, t“št'eram 'kyšteram' 154, titap 'kitap' 155, titas 'kitas' 88, 155, 185, 289, tira „másik” 155, 274, tito. kito' 249, 473, titu. kita’ 316, 481, titur 'kitur' 155, titasi.k 'kitasyk' 155, posu.tis'posukis' 278, smu.l'ti 'apró' 339, s'vert7 'egészségesek' 360; 4.4. a ze kettőshangzó előtt, pl. tiem ini ko. 'kieminyko, kiemininko' 151, t7eto.s 'kemények' 151, 445; 4.5. a hátsó sorozatú magánhangzó előtt, pl. o, pint'6-ko.s 'tizenötnek' 257, 400; 4.6. a hátsó sorozatú magánhangzó előtt, pl. u, £75 u. „nyulak” 377. Iš az említett példákból látható, hogy a Druskininkai nyelvjárásban leggyakrabban g' e kiejtés fordul elő d' helyett a magas elülső magánhangzók előtt (lásd 1 a táblázatot). 1 táblázat A d' és g' £, mássalhank; gzók keveredése a Druskininkai nyelvjárásban. Pozíció előtt ¢, celőtt č, (i)e előtt J, Jelőtt je előtt ei előtt a, 0, u, jos au skaiskaiskaiskais- | kaiskaiskaiskaisk- | aiskaiskai- | |skaiMišimo čius | čius čius čius čius | čius čius čius čius | čius čius čius | változatai Itt | csak egy példa | található a(z) erir előtt és négy a se előtt. | % % % % % % d'> g' 123 | 23,1 93 | 17,4 26 4,7 1 0,2 - = 4 10,8 t'>k' 73 13,9 58 10,9 30 5,6 1 0,2 1 0,2 3106 g'>d 31 5,8 5 0,9 23 43 - - - - 1102 k'> r 26 4,9 1 0,2 29 54 2 0,4 - — 2104 225 A d' és g' ir mássalhangzók £; ritka k; keveredése kettőshangzó előtt ze (csak 5 esetek). A druskininkai nyelvjárásban a d' és g' mássalhang- £; zók k, keveredésének morféma szerinti helyzetét vizsgálva megfigyelhető, hogy az szavak töveinek belsejében, a se szótövekben a toldalékok előtt, a tövekben a végződések ir előtt, valamint a toldalékokban a #, végződések k, előtt fordul elő. A d' és g' mássalhangzók keveredése különböző szófajú szavak töveinek belsejében fordul elő: a d(i)earba detőben (lásd: 1.1.); a debesyltőben (lásd: 1.1.); a degtőben (lásd: 1.1.); a delgyökben (lásd: 1.1.); a denggyökben (lásd: 1.1.); a dešimgyökben (lásd: 1.1.); dešimt- (lásd: 1.1.); a dešrtőben (lásd: 1.1.); a devyntőben (lásd: 1.1.); a je šaknydėtőben (lásd: 1.2.); a d(i)ėdarba dédtőben (lásd 1.2.); a d(i)elvagy déltőben (lásd: 1.2.); a démtőben (lásd: 1.2.); a tőben (ne)délvagy (ne)d(i)el- (lásd: 1.2.); szócikk: je šaknydid- (lásd: 1.3.); a dieszótőnél (lásd: 1.6.); a dienszótőnél (lásd: 1.4.); a dirbszótőnél (lásd: 1.3.); a dirstertőben (lásd 1.3.); a dyvtőben (lásd 1.3.); a dvitőben (lásd 1.3. ); a gedtőben (lásd 3.1.); a gegtőben (lásd 3.1.); a geltőben (lásd 1.1.); a gelbtőben (lásd 3.1.); a geležtőben (lásd 3.1.); a gelttőben (lásd 3.1.); a gentőben (lásd 3.1.); a gertőben (lásd 3.1.); a gervtőben (Zr. 2.1.); a géltőben (lásd 3.2.); a gėrtőben (lásd 3.1.); a girntőben (lásd 3.3.); a girttőben (lásd 3.3.); a gysltőben (lásd 3.3.); a gyvtőben (lásd 3.3.); a grietitőben 2.3); a kedentőben (lásd 1.1.); a keltőben (lásd 4.1.); a kėltőben (lásd 4.2.); a kemštőben (lásd 4.1.); a keptőben (lásd 2.1., 4.1.); a kepurtőben (lásd 4.1.); a keturtőben (lásd 4.1.); a ketvtőben (Lásd 4.1.); a kiemtőben (lásd 4.4.); a kiettőben (lásd 4.4.); a kijetrtőben (lásd 2.3.); a kiltőben (lásd 4.3.); a kimbtőben (lásd 4.3.); a kimštőben (lásd 4.3.); kink- (lásd 4.3.); a kirmtőben (lásd 4.2.); a kirptőben (lásd 4.3.); . a kirttőben (lásd 4.3.); a kirvtőben (lásd 4.3.); a šaknyje kyšttőben (lásd 4.2.); a kittőben (lásd 4.3.); a patenktőben (lásd 2.1.); a penktőben (lásd 4.4.); a petelušktőben (lásd 2.1.); a potertőben (lásd 2.1.); a prieteltőben (lásd 2.1.); a rudtőben (lásd 1.1.); a salstertőben (lásd 2.1.); a skerdžtőben (lásd 1.1.); a skysttőben (lásd 4.2.); a stefantőben (lásd 2.1.); a sterbltőben (lásd 2.1.); a studenttőben (lásd 1.1.); a taip-gyökben (lásd 2.1.); a te gyökben (lásd 2.1.); a teism-gyökben (lásd 2.1.); a tek-gyökben (lásd 2.1.); a tel-gyökben (lásd 4.1.); a tem-gyökben (Zr. 2.1.); a ten-gyökben (lásd 2.3.); a terl-gyökben (lásd 2.1.); a terptőben (lásd 2.1.); a tešmtőben (lásd 2.1.); a tettőben (lásd 2.1.); a tėštőben (lásd 2.2.); a t(i)evarba tėvtőben (lásd 2.2.); a tiktőben (lásd 2.3.); a tilttőben (lásd 2.3.); a tįstőben (lásd 2.3.). Lehetséges a szavak töveiben a mássalhangzó-váltakozás a képzők előtt: az ankst tőben az -yvképző előtt (lásd 2.1.); az aud tőben az -ekl- (lásd 2.1.) és az -ėj- (lásd 1.2.) képzők előtt; a brazd tőben az -ė-, -ėj és -(i)evégződések előtt (lásd 1.2.); a burzg tőben az -ėjképző előtt (lásd 3.1.); a deg tőben az -yképző előtt (lásd 1.1.); a did tőben az -elképző előtt (lásd 1.1.); a drusk tőben az -inyk-(-inink-) képző előtt (lásd 4.2.); a dund tőben az -(i)ej-(-ėj-) képzők előtt (lásd 1.2.). a gird tőben a -ėjképző előtt (lásd 1.2., 3.3); a grik tőben a -inképző előtt (lásd 4.3.); a jaut tőben a -elképző előtt (lásd 2.1.); a kort tőben a -elképző előtt (lásd 2.1.); a kuod tőben a -elképző előtt 226 (lásd 1.1.); a laist tőben a -yképző előtt (Lásd 2.3.); a tőben marg a -yképző előtt (lásd 3.3.); a tőben mot a -erképzők előtt (lásd 2.1.) ir -in- (lásd 2.3.); a tőben pant az -elképzők előtt (lásd 2.2.); A tő a je -iolikképző előtt (lásd 4.5.); a tőben a -esnképző előtt (Lásd 2.1.); a tőben, a -elképző előtt (lásd 2.1.); a rattőben a -elképzők előtt (lásd 2.1.), -ė-(lásd 1.2.) és -ėl-(lásd 2.2.); a rūttőben a -elképző előtt (lásd 2.1.); a rudtőben a -en képző előtt (lásd 1.1.); a sarttőben a -ėlképzők előtt (lásd 2.2.); a sėdtőben a -el- (lásd 1.1.) és -ėj- (lásd 1.2.) képzők előtt; a skirsttőben a -yképző előtt (lásd 2.3.); a spaudtőben az -imképző előtt (lásd 1.3.); a stebtőben az -ėjképző előtt (lásd 1.2.); a stottőben a -elképző előtt (lásd 2.1.); a stud tőben a -entképzők előtt (lásd 1.1.); a tard tőben a -y képző előtt (Zr. 1.3.); a topt tőben az -erėjképzők előtt (lásd 2.1.); a turt tőben az -ingképző előtt (lásd 2.3); a vag tőben az -ystképző előtt (lásd 3.3.); a vaist tőben az -inképzők előtt (lásd 2.3.); a vald tőben az -iškképzők előtt (lásd 2.3.); a valst tőben az -ybképző előtt (lásd 2.3.); a vandgyökben a -en- (Zr. 1.1.) és -in- (lásd 1.3.) képzők előtt; a vartgyökben a -ėl- (lásd 2.2.) és -el- (lásd 2.1.) képzők előtt; a veizdgyökben a -ėjképző előtt (lásd 1.2.); a vyzdgyökben a -ė- (Zr. 1.2.) és -ėč- (lásd 1.2.) képzők előtt; a žadgyökben a -ėjképző előtt (lásd 1.2.); a žydgyökben a -ėj és (-(i)ėj-) képzők előtt (Zr. 1.2.); a žiedgyökben a -elképző előtt (lásd 1.1.). A váltakozás a szavak képzőiben figyelhető meg a végződések előtt: az -aitképzőben az -e (lásd 2.1.), -ė (lásd 2.2.), -es (lásd 1.1, 2.1.), -ės (lásd 1.1.), -į (<-ę) (lásd 2.3. ); a -st toldalékban a -ė végződés előtt (lásd 2.2.); a -t toldalékban a -ės és -es végződések előtt (lásd 2.1.); a -ud toldalékban a -ėn végződés előtt (lásd 2.1.); a -uik toldalékban az -(i)em (-ėm) végződés előtt (lásd 1.2.); a -uk toldalékban az -(i)es (-ės) végződés előtt (lásd 22). A különböző szófajokban a miSimas a tőben is előfordul a végződések előtt: az aud tőben a -ė (lásd 1.2.), az -ei (lásd 1.1.), az -ėm (lásd 1.2.) és az -u (1.5.) végződések előtt; az aviet tőben az -ių végződés előtt (lásd 2.4.); a baud tőben a -ė végződés előtt (lásd 1.2.); A bittőben a -e végződés előtt (2.2.), a -ės végződés előtt (többes szám) (lásd 2.2.), a -ėm előtt (lásd 2.2.) és az -ių előtt (lásd 2.4.); A blyšktőben az -i végződés előtt (lásd 4.3.); A brazdtőben az -a végződés előtt (lásd 1.2.); A dedtőben az -a végződés előtt (lásd 1.4.); Az ėdtőben az -(i)e ( -ė) végződés előtt (lásd 1.2.); A girdtőben az -(i)ė végződés előtt (lásd 4.2.) és az -iau előtt (lásd 1.7.); A gruzdtőben az -(i)es végződés előtt (lásd 1.2.); A jauttőben az -ė végződés előtt (lásd 2.2.); a tőben a -įs (<-ęs) végződés előtt (lásd 1.3.); a tőben a -ė végződés előtt (lásd 2.2.); a tőben a -ė végződés előtt (lásd 2.3.); a tőben a -ių végződés előtt (lásd 4.6.); a tőben a -į (<-ę) végződés előtt (lásd 1.3.); a tőben a -es (<-ęs) (lásd 2.2.), -ės (lásd 2.2.), -(i)es (-ės) (lásd 2.2.) és -į (<-ę) (lásd 1.5.) végződések előtt; a tőben a -is (<*-ęs) végződés előtt (lásd 4.3.); a tőben a -ėmės végződés előtt (lásd 1.1.); a tőben menk a -i végződés előtt (Lásd 4.3); a tőben meld a -ėmės végződés előtt (lásd 1.1.); a tőben menk a -i végződés előtt (lásd 4.3.); a tőben miest a -i végződés előtt (<-e) (lásd 2.3.); a tőben nyt a -ės és -(i)es végződések előtt, a pažast tőben a végződés előtt 227 (-ės) (lásd 2.1.); -ėn (lásd 2.2.); a pelud tőben a toldalék előtt -ėn (lásd 1.2.); a penk tőben a toldalék előtt -i (lásd 4.3.); a tőben (po)sūk a toldalék előtt -is (lásd 4.3.); a rėd tőben a toldalék előtt -ėm (lásd 1.2.); a rod tőben a toldalék előtt -(i)e (lásd 1.2.); a tőben a végződés előtt -ius (Zr. 3.4.); a tőben a végződés előtt -ė (žr. 4.2.); a tőben a végződés előtt -ė (Zr. 2.2.); a tőben a végződés előtt -is (<-ęs) (lásd 1.3.); a tőben: smult a toldalék előtt -i (Zr. 4.3.); a tőben: spaud a toldalék előtt -(i)e (-ė) (lásd: 1.2.); a tőben a stata végződések előtt -ė (lásd: 2.2.) ir -(i)e (-ė) (lásd: 2.2.); a tőben a rėda végződés előtt -ėm (lásd 1.2.); a sveik tőben a toldalék előtt -i (lásd 4.6.); a šird tőben a toldalék előtt -(i)es (-ės)(lásd 1.2.); a valg tőben a toldalék előtt -is (<-ęs)(lásd 3.3.); a tőben a végződés előtt -(i)es (-ės) (lásd 1.2.) ir -(i)e (-ė) (lásd 1.2.); a tőben, a végződés előtt: verpst -ė (lásd 2.2.); a tőben, a -ė végződés előtt (lásd 2.2.), a -(i)em-(-ėm) (lásd 2.2.) és a -ém előtt (lásd 2.2.); a tőben, a végződés előtt: uod -į (< -ę) (lásd 1.3.); a tőben, a végződés előtt: veizd -(i)es (-ės) (žr. 1.2.); a vog gyökében a végződések előtt -ė ir -(i)e (-ė) (žr. 3.2); a gyökben A végződés előtt -ė (lásd 1.2.). Így a keveredési esetek morfémikus elemzésekor megfigyelték, hogy a mássalhangzók; d' és k, g' „keverednek” számos szófaj szavainak különböző morfémáiban: a tő belsejében, a szó tövében a képző előtt, a tőben a végződés előtt, a képzőben a végződés előtt (lásd 2 a táblázatot- ). A leggyakoribb keveredés a tövek belsejében fordul elő. 2 táblázat A keveredés morfológiai pozíciói Keveredés a gyökerek belsejében Keveredés a gyökerekben Keveredés a toldalékokban Keveredés a gyökerekben a toldalékok előtt a végződések előtt a végződések előtt szám szám% szám szám% |szám | szám% szám szám% 87 40 55 25 11 5 65 29,8 A morfo(fono)lógiai pozíciók ilyen változatossága azt mutatja, hogy a váltakozás nem véletlenszerű, és történeti előzményei vannak. Amint az egész vizsgált anyagból látható, a mássalhangzók; , d'és k; g'keveredése nem véletlenül alakult ki. Ezt igazolja gyakori megjelenése az €, é típusú magánhangzók előtti pozícióban, valamint a morfo(fono)lógiai pozíciók változatossága. Szinkrón szempontból a keveredés a fonológiai oppozíciók hiányával magyarázható (Girdenis 1983: 71-73; Sudnik 1975: 175, 194)“. Diakrón szempontból a mássalhangzók #, d'és k; g'keveredésének megjelenése, földrajzi elterjedési területének az ősi jotvingok által lakott területekkel való egybeesése miatt, a jotving nyelvhez kapcsolódik (Otrębski 1958: 352-357; Dovydaitis 1968: 207-210), úgy tekintik, mint pa- * Be t'ir k! d'ir g; ezeket a mássalhangzókat „keverő” nyelvjárások „köztes” £-eket is tartalmaznak; g; amelyek a labiális zárhang-- fonémák /K /, /G / fakultatív változatai (Girdenis 1979: 23-30; Girdenis 1983 : 71-73). 228