Dėl daugkartinio veiksmo raiškos pietrytinėse lietuvių kalbos tarmėse

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXIX (1998) Aloyzas VIDUGIRIS Lietuvių kalbos institutas, Vilnius A TÖBBSZÖRI CSELEKVÉS KIFEJEZÉSE A LITVÁN NYELV DÉLKELETI NYELVJÁRÁSAIBAN A többszöri (ismétlődő, iteratív vagy gyakorító) cselekvés, olykor állapot, a litván nyelv délkeleti nyelvjárásaiban – más nyelvjárásokhoz hasonlóan – többféleképpen fejezhető ki: bizonyos képzőkkel alkotott szavakkal, szókapcsolatokkal, ugyanazon szavak ismétlésével stb. E jelenség kifejezésének nincs egységes rendszere. Sok más nyelvjáráshoz hasonlóan a litván nyelv délkeleti nyelvjárásaiban is a többszöri cselekvés vagy állapot egyaránt kifejezhető gyakorító, iteratív, illetve más, általánosított jelentésű igékkel (LKG 1971: 24, 91–107; DLKG 1994: 283–291). Itt nem kívánjuk valamennyi használati esetet tárgyalni; inkább az úgynevezett múlt idejű gyakorító alakok visszaszorulásának és az -inėti, -dinėti, -dyti képzős iteratív igék gyarapodásának tendenciája érdekel bennünket a litván nyelv délkeleti peremvidékének nyelvjárásaiban. Az úgynevezett múlt idejű gyakorító idő (praeteritum frequentativum) a főnévi igenév tövéből és a -dav- képzőből áll (a -dav-, illetve általában a -d- formáns eredetéről lásd Otrębski 1956: 222; Smoczyński 1989: 5–10). Ez a múlt idő egyszerű alakjának egy változata, de hagyományosan külön időnek tekintik, mivel az ismétlődés nem időbeli, hanem a cselekvés jellegére utaló jelentés (DLKG 1994: 291). A múlt idejű gyakorító alakok feltehetően a litván felnémet nyelvjárás késői fejleményei. Sem a többi balti nyelvben, sem általában az indoeurópai nyelvekben nincsenek meg (Zinkevičius 1981: 115–116). A žemaitiaiak helyettük a liuobėti segédigéből és egy ragozott igealakból álló szerkezetet használnak. Még a felnémet nyelvjárásokban sem terjedtek el egyformán. Úgy tűnik, a múlt idejű gyakorító alakok hiányoznak M. Mažvydas írásaiból (Urbas 1996), kevés fordul elő belőlük Daukša posztillájának mutatójában (Kudzinowski 1977: 183 és köv.), valamint Kristijonas Donelaitis szókincsében (Kabelka 1964: 76 és köv.). A. Bezzenberger, aki a 16–17. századi Kis-Litvánia írásos emlékeit kutatta, szintén csupán néhány múlt idejű gyakorító alakot jegyzett fel (Bezzenberger 1877: 208). A litván nyelvterület délkeleti, különösen déli peremvidékein a múlt idejű gyakorító alakok ritkák, vagy már egyáltalán nem használatosak. Talán csak a keleti aukštaitiai nyelvjárások keleti peremvidékein (Breslauja és Gervėčiai között) fordulnak elő valamivel gyakrabban. A mondatban a múlt idejű gyakorító alak – mint bármely más igealak – rendszerint állítmányként szerepel, azaz a predikátum funkcióját tölti be, például: A legjobban őt szerettem Vlk. El is utaztam, el is mentem Eiš., Régen egészséges emberek voltak 183 nés Kb. Néha a múlt idő ismétlődő alakjait az azokat helyettesítő, -dinėti képzős származékokból alkotják, pl.: Régebben gyakran szokott hozzánk jönni Rdš. A mi papunk mindenfelé szokott utazgatni Lz. Az ismétlődő múltbeli cselekvést itt meglehetősen gyakran egy megszilárdult, közbevetett, az „einan” igealakot tartalmazó szó fejezi ki: būdavo vagy annak változatai, pl.: Būdavo, tuo metù sudygsta bulbòs Sem. Būdavo, verpì verpi, pečiùs sopa Nč. Būdavo, pjautuvais pjové Brsl. Dél-Litvániában ez az alak gyakran megrövidül, pl.: Régebben, būdau, összejövünk és énekelünk Eiš. Būdau, eljön hozzánk és leül Pls, Rod. Valamivel elterjedtebb a būdo változat, pl.: Gyakran, būdo, elégetik Str. Būdo, menj csak, [a méhek] zümmögnek Vlk. Būdo, a kő (a kő) a szekéren áll Mrs. Būdo, ekével szántottunk Kls. Néha ezek a közbevetések a múlt idő ismétlődő alakjával kifejezett állítmány mellett szerepelnek, pl.: Būdo, azt mondta Str. Būdo, nem szoktam elvenni Ldvn. Délnyugat-Litvániában, Kučiūnai, Veisiejai, Kbūlavo (< *būdlavo) forma használatos a leggyakrabban, pl.: Régebben másképp volt Lš. Būlavo, menj ki, akkor ugatnak a kutyák Kč. Būlavo, megy és énekel DrskŽ, Rtn. Változatai: būlavos, būlavoc: Būlavos, a nagyapó folyton mesél és mesél DrskŽ. Būlavoc, Švendubrėnben volt a legjobb Rtn. Valamivel ritkábban fordulnak elő ennek az alaknak a būlau vagy būlo változatai, pl.: Būlau, mondják az öregek Dv. Ahogy megérkezik, būlau, úgy is ül Arm. Būlau, megérkeznek (ők) mūsųmp (hozzánk) Lt. Būlo, korán mentünk Dv. Éjszaka lent gyolcsot mos, būlo DrskŽ. Būlo, ő eljön hozzám, anyámhoz (az anyámhoz) LzŽ. Būlo, vadászatot (vadászatot) csinál Arm. Būlo, elmegy (elmegy) Pėtoro (június 29-én) rozst aratni Zt. Būloc, odamész, megkapod, amit akarsz DrskŽ. A köznyelv hatására a múlt idő ismétlődő alakjai most terjedő tendenciát mutatnak. Ott azonban, ahol a köznyelv hatása már nem érvényesül vagy csekély, még a megszilárdult múlt idejű ismétlődő alakok használata is meglehetősen korlátozott. A megszilárdult és megrövidült változatok pedig arra utalnak, hogy használatuk különösen a déli peremterületeken visszaszorult. A múlt idejű ismétlődő alakokat a használatból feltehetőleg fokozatosan kiszorítja az -inėti, -dinėti, -dyti képzős igék ismétlődő (iteratív) jelentésének megerősödése. A múlt idejű ismétlődő alakok és más, gyakori vagy általánosító jelentésű igék használati viszonyait R. Roszko lengyel nyelvész vizsgálta (Roszko 1996: 51–62). A -(d)inėti, -dyti képzős igék a cselekvés ismétlődését nemcsak a múltban, hanem a jelenben és a jövőben is kifejezik. Mindezek a képzők, pontosabban az ezekkel alkotott származékok a litván nyelvterület egészén ismertek és használatosak. A délkeleti peremvidék nyelvjárásaiban azonban, ahol a lakosság többé-kevésbé kétnyelvű vagy többnyelvű, az ezekkel a képzőkkel alkotott igék száma és használata jelentősen megnövekedett. Szemantikai terjedelmük is bővült, vagyis jelenthetnek sok- * A helynevek rövidítései az akadémiai „Lietuvių kalbos žodynas” I–XVIII. kötetéből. 1941–1997. 184 szori cselekvést, az ismétlődő cselekvés csekély mértékét, fokozatosságot és folyamatosságot (folytatást) stb. Sok múlik az alanyon és a tárgyon (a cselekvő és a cselekvésben részt vevők számán), valamint általában a mondatkörnyezeten is. Az igék többsége, különösen a -dinėti, -dyti képzősök, többnyire igekötős igékből képződik. A képző hozzáadása az aspektusukat is megváltoztatja: befejezett aspektusú igékből folyamatos aspektusú igék lesznek. Így ezek a képzős származékok további lexikai jelentést nyerve grammatikailag is megváltoznak (Vidugiris 1961: 219–231). Másfelől az ilyen képzős származékok, vagyis a -inėti, -dinėti, -dyti képzős igék egy része új alkotás lehet, és sajátos tükörfordításnak(?) tekinthető: a -avatb, -ivatb képzős szláv igék tükörfordításának. Eredetük forrása feltehetőleg a litván nyelv délkeleti határvidékének lakosai körében elterjedt két- vagy többnyelvűség, valamint a szláv nyelvek alapjain nyugvó gondolkodás térnyerése. Így az említett képzőkkel létrejött származékok egy része idegen nyelvi hatás eredménye lehet, amely csupán litván köntösbe öltözött. Ezenkívül a kétnyelvű emberek gyakran hajlamosak a kifejezőeszközök használatára és általánosítására. Az ilyen képzős származékok ott honosodnak meg, ahol a hagyományos litván nyelvjárások az alapigékkel vagy más képzésű, kiterjesztett jelentésű igékkel fejezik ki a cselekvést. E származékok többsége mára beépült a peremvidéki nyelvjárások rendszerébe, és a nyelv sajátjává vált, a gondolatok kifejezésének természetes módjává. Talán csak számunkra tűnnek valamiféle egzotikumoknak. Ezen új képzések kiszűrésében a régi, hosszú idő során kialakult jelentéssor, azok sorrendje (rendszere) segíthet. A délkelet-litvániai etnikai peremvidékek szinte mindegyikén párhuzamosan használhatók iteratív igék mindegyik említett képzővel, de a köztük lévő viszony nem mindenütt azonos. Egyes helyeken az egyik, másutt egy másik képzővel alkotott igék honosodtak meg jobban. Az alábbiakban az ilyen igék képzését, használatát, jelentését és elterjedését az egyes képzők szerint tekintjük át. Az -inėti képző a délkeleti peremvidék litván nyelvjárásaiban éppúgy, mint más nyelvjárásokban, ismétlődő, gyakori jelentésű igék képzésére szolgál. A -inėti képzős származékokat rendszerint a múlt idejű egyedi alakokból alkotják, pl.: beginėti: bėgo, buvinėti: buvo, darinėti: darė, davinėti: davė. Alapjelentésük – az ismétlődő jellegen kívül – többnyire nem különbözik azoktól az alapigéktől, amelyekből létrejöttek, pl.: bėginėti 1. szaladgál, futkos: bėgti: Bėginėja, skraido aplinkui Dbč. Miért szaladgáltok, futkostok, majd elkaplak benneteket (megelőzlek) DrskŽ. A gyerek után kell szaladgálni és ételért könyörögni (enni) Zt. Ha meleg van, a tehenek szaladgálnak (bogarásznak) Zt. 2. sietve járkálni, sürgölődni: Már harmadik éve szaladgál azokkal a juhokkal Vrnv. Öt évvel fiatalabb annál, ezért most (még) úgy szaladgál, mint a nyúl Zt. 3. párzik, szaporodik (állatokról): A tehén párzik – vidd (vezesd) a bikához LzŽ. Mikor párzik a tehén? DrskŽ. A mi kis tehenünk párzik, el kell vinni a borjúhoz Rod. A vásáron az összes tehén párzott (párzottak) Zt. A bėginėti ige a különféle irányt jelölő igekötőkkel is közeli jelentéseket őriz meg, pl.: 1. Apbėginėjam vėsę (a falut, települést) és ir tadaik aĩmam (megy- 185 nam) namō Zt. Az emberek kifutottak körülnézni, hol ég LžŽ. Mi szeretnénk körbefutkosni az udvaron (kiemą) Dv. Kicsit futkosnak otthon DrskŽ. Amikor a nap felkel, akkor mindenki kifutkos Rod. 2. Amíg mindent elintézel (apsiruoši), már este lesz Btrm. 3. Nem láttuk, hogy a juhok körbefutkostak volna Sn. A nagynéni már kifutkosott Dglš. A ti (jūsu) tehenetek már leellett? LžŽ. Amelyik tehén nem ellik meg, annak nem lesz teje Zt. A jelentések közül csak a beginėti ar beginėtis szó harmadik jelentését tartják dialektizmusnak, noha Délkelet-Litvániában széles körben használatos (a DLKŽ 1993-ban nem szerepel). A köznyelvi megfelelői: begiōtis, lakstýtis, vaikýtis stb. (Lyberis 1980: 202). A beginėti szó minden jelentése szorosan összefügg egymással, így nehéz feltételezni bármiféle külső hatást. Legfeljebb néhány peremnyelvjárásban használják a visszaható nélküli alakot a belorusz бегаць ‘futkosni’ és побегаць ‘egy kicsit futkosni’ mintájára. Általában az -inėti képzős igék, akár igekötő nélküliek, akár igekötősek, néhány kiegészítő jelentést vagy árnyalatot nem számítva, többnyire egybeesnek az alapigék jelentésszerkezetével. Ez arra utal, hogy az -inėti képzős igék a leggyakoribbak közé tartoznak, és egyben a legrégebbiek. Litvániában azonban, különösen a vilniusi nyelvjáráscsoport peremnyelvjárásaiban, meglehetősen gyakran fordul elő a litván nyelvre nem jellemző -inėti képző használata is, például: Toj lepioškà (lepényke) razcirinėja ** (morzsolódik, szétmállik), válgyc nemōžna (nem lehet) Ad. Nezvālija (nem engedi) jiem grāfas atadavīnėt pjāut' pievų Aps. Sāko itai visiem itep i(š)sidavinėja (úgy tűnik, kísért) Grv. Daūgis niūkė (mondta, mesélte), kad prisdavinėjo (kísért) Aps. Prisidavinėja tį kās Brsl. Niēkas nevāikšto pirciñ, sāko susdavinėja (kísért, vö. a belorusz выдаваца, прыдаваца ‘kísérteni’) Pst.. Tadū atadinginēja košį Aps. Reikia gi, pademinēju (segítek) Ad. Vienà do nebaigia (énekel), kità pradėminėja (kezdi) Ad. Drenažis uždėminėja (lerak) Ad. Jau ateininėja namóp Lz. Anės išeininėja ir ateininėja in naktieś Brsl. Tai išeininėja (kimegy, rá kerül) jiem po dù gektarūs Aps. Ūpė apeininėja ratū Ad. Ānys sulānda žemėsin ir pavasarį išėjinėja (kibújik) Ad. Siuvimo kūrsus praėjinė(jo) Ad. Prisejinėja (rá kerül, kijut) ragutėlėm maistas timpt (húzni, vonni) Ad. Šaltu ūndeniu užgerinėja Str. Ažiminėja gaspadorius šienų dėl sāva kėltavų (jószágai) Aps. Regy (nézd), ānas i(š)sijuokinėja iš tavį Str. Tai ānas mōka ažkatbinėt rōži Aps. A lengyelek fel akarták kutatni ezeket a dombokat (vizsgálni) Aps. Unsikliuōdė (összegabalyodtak) a lovak, így hát máig is kibogozgattam azokat a lovakat Grv. A földért ment az úrnak ledolgozni (ledolgozni) Nmč. Jól megkerestük (megkerestük), a régi rubel (régies) nagy pénz volt Str. Keveset keresget Tyr. A gyerekeket, ha elfogják [a boszorkányok] akkor megcsiklandozzák (megcsiklandozzák) Aps. Egyedül neveltem fel a családot Ad. Ha esik az eső, gomba terem Ad. Tadū ** Az -inėti képzős példák jelentős részét, amelyeket egy 1972-es expedíció során jegyeztek fel, A. Bal priešaitis, I. Erman ytė és K. Pakalka engedte lemásolni. 186 gyülekeztünk (készültünk)razmušinėti (harcolni) Aps. A tehén miatt siránkozgatok (kesergek, panaszkodom) Pst. A halak ráülnek, és lecsipegetik a virágokat Ad. Szívesen rúgdosnék, hogy kitámasszam az ajtót Str. Aina, botra támaszkodva lépeget. Ck. A(ž)siprašinėję (hívogatták), azt mondja, hogy mulatság lesz Grv. A vonat meg-megáll (meg-megáll), amikor Utenába megy Str. nyn elutazom a városba Ad. Az erdőt elszállítani mennek Aps. Az itt említett példákból látható, hogy az -inėti képzős igék nemcsak múlt idejű, hanem jelen idejű alakokból is képződnek, vö. dėminėti: dė́ti, dė́ma (dėma), dė́jo; eininėti: eiti, eina, ėjo; iminėti: imti, ima, ėmė. Az -inėti képzős igék különösen meghonosodtak a vilniusi nyelvjárás északi területeinek délkeleti peremvidékein, Strūnaitistól Breslauja térségéig. Az e képzővel alkotott származékok használata itt annyira általánossá és gyakorivá vált, hogy kiszorítja a más képzőjű igéket. Az -inėti képző ilyen használata feltehetően a kényszerű többnyelvűség éveiben alakult ki. Az 1956-os, Breslauja járásába tett expedíció során az -inėti képző ilyen használatára irányuló tendencia még nem volt megfigyelhető. Másutt e képzős igék jóval ritkábbak, használatuk pedig alig különbözik a fő nyelvjárásokétól és a köznyelvétől. Ott viszont a hasonló jelentésű, -dinėti vagy -dyti képzős igék használata jellemző. A -dinėti képző feltehetően összetett: a -do (vö. -dyti) és az -inėti képzőből alakult ki (Skardžius 1943: 529). J. Otrębskis (Otrębski 1956: 414) az ilyen igéket az -inėti képzős származékokként értelmezi, amelyekben a -d- elem választja el az igetövet a képzőtől. A már a 16. századi litván írásos emlékekből ismert -dinėti képzős igék képződésének fejlődése a következő lehetett: gauti: gaudyti: gaudinėti; gyti: gydyti: gydinėti ar gydinėti; gulti: guldyti: guldinėti. Megadható az -dinėti képzős igék egy másik csoportja is, amelyek képzése mintha átugraná a középső, -dyti képzős alakot, például: duoti: duodinėti; stoti: stodinėti; važiuoti: važiuodinėti ar važiuod inėti. J. Otrębskis úgy véli, hogy itt a -d- az -inėti előtt a hiátus elkerülése végett jelent meg (Otrębski 1956: 415), bár a -d- analógiás úton is bekerülhetett. A -dinėti képzős igék többnyire a főnévi igenév tövéből képződnek, például: arti: ardinėti, bėgti: bėgdinėti, duoti: duodinėti, eiti: eidinėti (nem pedig bėgo: bėginėti, davė: davinėti, ėjo: ejinėti). Zietela litván nyelvjárásában a -dinėti képzős igék gyakran az alapigék hangsúlyát is megőrzik, például:dailydinėti: dailýti ‘osztani’, dėdinėti: dė́ti, važiuodinėti: važiuóti. A -dinėti képzős, gyakorító vagy általános jelentésű igék leginkább a litván nyelv déli nyelvjárásaiban használatosak. Ezeket a származékokat gyakran mintegy szükségtelenül használják az -inėti képzős, gyakorító jelentésű igék vagy a kibővült jelentésű alapigék helyett. Többnyire igekötős alapigékből képződnek, mivel az igekötő nélküli -dinėti képzős származékok sokkal ritkábbak. Emellett leggyakrabban az alapigék fő jelentését ismétlik meg, ritkábban pedig valamilyen külön jelentést vagy jelentésárnyalatot jelölnek. Jelentésrendszerük rendszerint szegényesebb, mint az alapigéké vagy az -inėti képzős igéké. Összehasonlításképpen vegyük a bėgdinėti igét. 187 1. futkosni, szaladgálni: Bėgdzinėja po sėlų (kaimą, sodžių), lygų savo namų netūri LzŽ. Bėgdinėijom ir šen ir ten Zt. 2. folyni: Kraujai [a lábából] bėgzdinėjo DrskŽ. Gyerekeik naponta visszafutkosnak Lp. Adbegdzinėja pas tų medžiagų (fához) LzŽ. Adbegdinėja saldotas (katona) mūsų pirkion Zt. Adbegdzinėja daug ca iš toli darbūic (dolgozni) DrskŽ. Inbegdinėja – viskas šarišta ir pagāudytos vištos Zt. Mind kiszöktek, mint a nyulak Mrp. Kifutottak megnézni a gönkų Lp. Kifutottak az utcára (az utcára) pazdairyč bocios (az apát) LzŽ. Išbėgzdinėj kas kur Zt. Buvōja ir kunodà (burgonya) išbėgdinėja (elfogy), ponėliau Zt. Nubėgdinėja tōn karčmōn (abba a kocsmába) Zt. Nok frōnto pabėgzdinėjom medžian (az erdőbe) Rod. Sāulute šildo, jau sniegas pabėgzdinėja (olvad) Pls. Ko, gegužėte, ko. mėlynickoji sesėtės(p) padbėgzdinēji (összebújik) LzŽ. A kis pásztor hazafutkosott Lp. Ne előzd meg a többieket – hagyd, hogy ők is elmondhassák Rod. Bár a -dinėti képzővel alkotott igék jelentésükben nem érnek fel a -inėti képzős származékokkal, helyenként mégis komoly versenytársai azoknak. Elég gyakoriak a litván nyelvterület délkeleti részén, a Trākai – Semeliškės – Ōnuškis – Drūskininkai vonalig. Nemritkán Gervėčiai, Strūnāitis, Adūtiškis, Kamōjis és Brėslauja környékén is előfordulnak. A példák igen változatosak: Seniau neišardzinėj bùlbų Dbč. Apardzinėja rugiāmi lūbinus, kap žydi DrskŽ. Kur mėtais priaugdinėja, vadzina auguliais Arm. Linai žoli užaugdinėja Nč. Čiā apsibūzdzinėj (letelepedett) ānas Žrm. Jaū mėnelis (hold) atbūzdzinėja (fogy, csökken) LzZ. Kur jūs prabūzdzinėjat (laktok)? Dv. Kur pradedinėjo gyvint, tai niekas nerassakinėj Aps. Kai prasidedzinėjijom statýc, tai būvo sunkā Str. Gražų sudedinėja divōnų Pst. Jaū tėvai pridėdzinėja (hozzászoknak, tanulják a köznyelvet) nug vaikų Dbč. Velinai jām padėdzinėjo Nč. Aš su bōbom nesusdedinėju Brsl. Anā nēmiecki, cik tep insiduodzinėja (színlel) Rod. Jis dažnai ataidzinėja in mūs Dsm. Klūonan ataidzinėjo mergā in bėrnu Trak. Aš kamišijų pėreidzinėjau Ad. Jauni suveidzinėijom Šlčn. Vis katės razgindzinėjo (űzte) Arm. Nuimdzinėja kortēļ (fénykép) Azr. Tāu brōliai priklegdzinėjo (rábeszélték) krutēc (dolgozni) Grv. Intēdzinėjo pasāldos, kad būt rūgšties Vrn. A vendégek az asztal köré telepednek Dv. Dār atsispirdzinėjam, nesugudėjom Bn. Néha e képző igéi két igekötővel is előfordulnak, amelyek mintegy felerősítik a cselekvés ismétlődő jellegét, például: Išpradėdinėja (elkezdi) žydėt sōdas Zt. Paatbėgdinėj iti pōnai namóp Zt. Čiā mētė ir paišvaizdinėja miestan Arm. Dapadėdinėja išrinkdalinēt kunodàs (burgonyát) Zt. Dvaruosa žemī išpardūodzinėjo LzŽ. Anys tēn parassibėgdinėj (kifutottak) iš pōjezdo (vonatból) Zt. Paažsukdzinėj (csavargasd) šriubelas (csavarokat) LzŽ. Pripamirišdzinėjau (majdnem elfelejtettem, elfelejtettem) visūs mišlūs (találós kérdéseket) Dv. Ezek az igék feltehetőleg szintén két igekötős alapigékből képződtek, például: Tiktai assipradėjoši (elkezdődött) vainā Zt. Mān niekas nenōri dapadēt Zt. Jūmi māža ką dapridėjom (kiegészítettük) Zt. Trūnōn (koporsóba) paindēs (beleteszi) ir pākopia (eltemeti) Zt. Būvo paatvaizdžavi lietuviai Dv. Vīlkas painsigrīovė (befurakodott) 188 pirkion Dv. Elfelejtettem, nem jut fájdalmasan (gyorsan) eszembe Dv. Természetesen ez nem a litván nyelv sajátossága. A -dinėti képzős igék az ismétlődő cselekvés kifejezésére a litván nyelvjárások többségében is ismeretesek. Leggyakrabban azonban a szláv nyelvekkel intenzív kapcsolatban álló délkelet-litvániai peremnyelvjárásokban használatosak Dubičiai, Nočia, Pelėsa, Rūdinė, Ašava, Armoniškės és Dievėniškės környékén, valamint Zietelában. A -dyti képzőt a litván nyelvjárásokban gyakoriságot és okozást kifejező igék képzésére használják, például: ardyti, gaudyti, girdyti, guldyti, spardyti. A délkeleti peremvidékeken azonban sok olyan, -dyti képzős ige terjedt el az ismétlődő vagy folyamatos cselekvés kifejezésére, amely nem található meg a litván nyelvjárások központi területein. A -dyti képzős származékok időbeli szempontból összetettebb cselekvéseket fejeznek ki, mint az alapszavak (Naktinėnė 1997: 159). Mintegy sajátos rövid alakjai a -dinėti képzőnek; tövük legtöbbször igekötős, például: Bulbas apardzýc reikia Grv. Ános (szarkák) neišbėgo niekur Grv. Aždėdo (kikölti) motkų (méhkirálynő) nàjų Grv. Kas táu tį padėdė? Grv. Kad regėtus, un galvós u(ž)sidėdo Grv. Ir pradėjo prĭsdǔodzýc (kísérteni) Grv. Anas jau i(š)sigindo (tagadja), kų par jį nieko nėra Grv. Galšią priimdo (felvásárolja) linus Dv. Pavandeniai (árvizek) suskėldo Vrn. Neapklodžyk jó Rod. Kacinėlis ájo žýriun (táplálkozni), o gaidėlis likdė namie Grv. Aš likdžiau su mažais vaikais Dv. Nuspràuši išlipdo iš vandenio Dv. Reikia akmenùs išrinkdžyc (kiválogatni) LžŽ. Nèr su kuõm siūlas pašlàpdo (megnedvesíteni) Str. Visur vanduõ bìt (volt), gi dar (most) nutekėdo Zt. Pritemdžis, tai galėsi ataič Pls. Ánas davýdo (üldözi, utol akarja érni) jį Pls. A -dyti képzős igéket gyakoriságot kifejező jelentésben többnyire a -inėti vagy -dinėti képzős igékkel párhuzamosan használják, rendszerint csak a legdélebbi peremvidékeken. Ez a képző leginkább a Gervėčiai nyelvjárásban honosodott meg. Itt kiszorította a -inėti és -dinėti képzős származékok mindegyikét. Néha még képzős származékokhoz is hozzákapcsolódik, például: Kó neatsidarinėdai durų? Grv.Tai tį ožys prisdavinedė (vaidenosi) Grv. Rugiųm prigamindo žėmį Grv. A -dyti képző használata máshol is eltérő. Például Rodūnia környékén, ahol e képzőt a -dinėti képzővel párhuzamosan használják, az egyes fiatalabb családok jóval gyakrabban kedvelik a -dyti képzőt. Másutt ritkább. Néhány szóban e képzőt még Druskininkai, Dubičiai, Butrimonis (Šalčininkai járás), Valkininkai és Marijampolis (Vilnius járás) környékéről is feljegyezték. Összegzésképpen. A litván nyelvterület délkeleti peremvidékein, ahol a múlt idő ismétlődő alakjainak használata visszaszorult, leginkább a -inėti, -dinėti képzős igék használata terjedt el, ritkábban pedig a -dyti képzősöké. Fő funkciójuk az ismétlődő cselekvés kifejezése. A litván nyelvjárások központi területein a -inėti és -dinėti képzős igéket rendszerint csak ebben a jelentésben használják. A -inėti képzős igék őrzik meg legjobban hagyományos jelentésrendszerüket minden nyelvjárásban, még a délkeletiekben is. E képző használatát csupán egyes nyelvjárásokban korlátozzák a más képzőkkel meghonosodott igék, például Žie- 189 telosban és néha a déli felső-aukštaitiai nyelvjárások peremvidékének más nyelvjárásaiban a -dinėti képzővel, a Gervėčiai nyelvjárásban pedig a -dyti képzővel és így tovább. Az emberek kétnyelvűségének és többnyelvűségének növekedése miatt a peremvidéki nyelvjárásokban a -inėti, -dinėti vagy -dyti képzős igék már nem annyira ismétlődő, hanem inkább általánosított, egyszeri, folyamatos cselekvést jelentenek. Ebben a jelentésben a -inėti képzős igék a keleti aukštaitiai nyelvjárásokban, az északi vilniškių nyelvjáráscsoport délkeleti peremvidékén, Apsas, Brėslauja és Vidžiai környékén, Adutiškis vidékén, továbbá Ažudievis, Kamoja, Lentupis, Kliukščionys környékén, valamint a vegyes lakosságú Strūnaitis környékének délkeleti részén kezdtek meghonosodni. A -dinėti képzős származékok leginkább Dél-Litvániában, Dieveniškės és Butrimonis környékén terjedtek el, néha Dubičiai és Druskininkai környékén, valamint a litván határon kívülre eső valamennyi vidéken, Ašiūža, Pėrvalka (Gardino járás), Armoniškės, Ašava, Bālātņa vagy Varenāva, Benekainis, Kaulėliškės, Nočia, Pelėša, Rodūnia, Žirmūnai (Varenavo járás), Lazūnai (Vijos járás) és Zietela (Diatlovo járás) környékén. A -dyti képzős igéket Dél-Litvánia peremvidéki részein, különösen Gervėčiai környékén használják. Beérkezett: 1998. 03. 25. LITERATŪRA Bezzenberger A. 1877: Beiträge zur Geschichte der Litauischen Sprache, Göttingen: Verlag von Robert Peppmüller. DLKG 1994: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKŽ 1993: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Kabelka J. 1964: Kristijono Donelaičio raštų leksika, Vilnius: Mintis. Kudzinowski Cz. 1977: Indeks - słownik do „Daukšos postilė“, Poznań: Wydawnictwo naukowe uniwersitetu im. Adama Mickiewicza w Poznaniu. Lyberis A. 1980: Sinonimų žodynas, Vilnius: Mokslas. LKA 1977: Lietuvių kalbos atlasas 1, Leksika, Vilnius: Mokslas. LKA 1982: Lietuvių kalbos atlasas 2, Fonetika, Vilnius: Mokslas. LKA 1991: Lietuvių kalbos atlasas 3, Morfologija, Vilnius: Mokslas. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2, Morfologija, Vilnius: Mokslas. Naktinienė G. 1997: Pietų aukštaičių ir rytų aukštaičių vilniškių priežastiniai veiksmažodžiai žodynuose. – Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 154–162. Otrębski J. 1956: Gramatyka języka litewskiego 3, Warszawa: Panstwowe wydawnictwo naukowe. Roszko R. 1996: Litewskie formy krotne typu eidavo (na przykład z gwary puńskiej).– Acta baltico – slavica 23, Warszawa: Slawistyczny ośrodek wydawniczy, 51–62. Skardžius P. 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius. Smoczyński W. 1989: Studia bałto-słowiańskie 1 (Prace komisji językoznawstwa 57), Wrocław – Warszawa – Kraków – Gdańsk – Łódź: Wydawnictwo Polskiej Akademii nauk. Urbas D. 1996: Martyno Mažvydo raštų žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Vidugiris A. 1961: Veiksmažodžiai su priesagomis -inėti ir -dinėti Zietelos tarmėje. – Lietuvos TSR MA darbai, Serija A, 2 (11), 219–231. Zinkevičius Z. 1981: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 2, Vilnius: Mokslas. 1996 – 1998. 02. 10. 190 ÜBER DIE AUSDRUCKSMÖGLICHKEITEN DER FREQUENTATIVEN HANDLUNG IN DEN SÜDÖSTLICHEN LITAUISCHEN DIALEKTEN Zusammenfassung Bei der Untersuchung der südöstlichen litauischen Dialekte haben wir festgestellt, daß der Gebrauch der Formen des sog. frequentativen Präteritums (būtasis dažninis laikas) zum Ausdruck der frequentativen Handlung allmählich abnimmt. Ein wenig häufiger liegt als eingeschaltetes Wort die Form būdavo, manchmal būlavo oder ihre Kurzformen būdau, būdo, būlau, būlo vor. Indessen jedoch wächst die Zahl der Verben mit den Suffixen -ineti, -dineti, -dyti, die eine iterativ-durative Bedeutung haben. Am besten ist das System der traditionellen Bedeutungen bei den Verben mit dem Suffix -ineti erhalten geblieben, die sich aus den Formen des Präteritums (būtasis kartinis laikas), seltener aus denen des Präsens entwickelt haben. In den eigentlichen Dialekten des Randgebietes wird der Gebrauch dieser suffigierten Ableitungen durch die aus dem Infinitiv gebildeten Verba mit dem Suffix -dineti oder -dyti eingeschränkt, die größtenteils von präfigierten Verben stammen. Wegen der sich verbreitenden Zwei-bzw. Mehrsprachigkeit in den Randgebieten bezeichnen die Verba mit den Suffixen -ineti, -dineti oder -dyti häufig keine mehrmalige, sondern eine verallgemeinerte einmalige, sich fortsetzende Handlung. Verba dieser Bedeutung sind in dem Ostaukštaitischen der Vilniuser Randgebiete mit dem Suffix -ineti verbreitet, während solche mit dem Suffix -dineti in den südlitauischen Mundarten und nicht allein in diesen letzteren, sondern vor allem in dem Dialekt von Gervėčiai (am Mittellauf der Ašmena) gebräuchlich sind. 191