O konfrontacji językowej na przykładzie języka litewskiego i bułgarskiego

LITEWUYCH KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVIII (1998) Danuta ROSZKO és Roman ROSZKO PAN Szlavisztikai Intézete, Warezawa A NYELVI KONFRONTÁCIÓRÓL A LITVÁN ÉS A BOLGÁR NYELV PÉLDÁJÁN A bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzői által elindított (Projekt 1981), a jelentés elemzésétől az összevetett nyelvek formáinak elemzése felé irányuló, közvetítő nyelvre támaszkodó kutatások egyre népszerűbbé válnak. A bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzőinek tapasztalatai a kognitív grammatika nemzetközi kutatócsoportjának munkáiban kamatoznak; ehhez a csoporthoz nemcsak lengyel, bolgár, francia, német, belga és olasz nyelvészek, logikusok és matematikusok tartoznak... A bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzőinek értelmezésében a konfrontatív kutatás legalább két nyelv szinkrón összevetését jelenti, közvetítő nyelvre támaszkodva. 1. Mi a közvetítő nyelv? A közvetítő nyelv az összevetett nyelvek közös mesterséges jelentésbeli síkja. A kutatás során fejleszthető struktúra, amely az összevetett nyelvekkel azonos szinten helyezkedik el (ebben az esetben a litvánnal és a bolgárral); vö. 1. ábra. 1. ábra. A közvetítő nyelv csupán a leírás során segítségül szolgáló eszköz, nem pedig a leírás nyelve (metanyelv). A konkrét esetben a leírás nyelve a lengyel; ugyanilyen jól lehetne más nyelv is. A publikáció nyelvének kiválasztását azonban azok a szempontok határozták meg, amelyek miatt a lengyelt választottuk, amely nem véletlenül nem kutatásunk tárgya. A közvetítő nyelv a kutatómunka előrehaladásával párhuzamosan épül fel. Ezért a közvetítő nyelv dinamikus és rugalmas struktúra. A közvetítő nyelvvel szemben követelmény a belső koherencia és a szabályok egyszerűsége. 177 A kontrasztív kutatásokban az egyes vizsgált nyelvek struktúráinak leírása közvetítő nyelven alapul, ami biztosítja a leírás egységességét és az eredmények teljes összehasonlíthatóságát. A közvetítő nyelv kutatási alkalmazása szorosan összefügg a kifejezetten elméleti munkákkal. Az alkalmazott nyelvészetben ez a terminus nemigen használatos. A közvetítő nyelv elméleti alapjait Barwise és Perry úgynevezett szituációs szemantikája, Russell és Reichenbach meghatározott leírása, valamint az elsőrendű predikatív logika extenzionális modell-elmélete képezi. Vö. (Koseska i Gargov 1990). A közvetítő nyelv terminust viszonylag nemrég, 1969-ben vezették be. Éppen ebben az évben használta Selinker a Cambridge-ben megrendezett 2. Nemzetközi Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson tartott előadásában először a közvetítő nyelv kifejezést a célnyelvi, közelebbről nem meghatározott kompetenciák megnevezésére, amelyek az anyanyelvi és az összevetett nyelvi kompetencia eredői. Vö. (Koseska i Gargov 1990), valamint az ott közölt bibliográfiát. 2. Kontrasztív és hagyományos kutatások A kontrasztív kutatás szabályainak közvetítő nyelven alapuló gyakorlati alkalmazása az alábbiak mellőzésével jár: 1) a formákon alapuló kutatásoké, 2) azoké a kutatásoké, amelyek az A nyelv formáinak B nyelvre vagy fordítva történő fordításából állnak. Példaként a határozottság-határozatlanság kategóriájának hagyományos (formális) leírása a litván és a bolgár nyelv esetében főként a bolgár morfológiai jelölőinek leírására szorítkozna, nyilvánvaló (olvasható: formális) okokból a nomenre korlátozva. Ezt követően megállapítanák, hogy a litván nyelvben hiányoznak e kategória morfológiai jelölői. Elképzelhető, hogy elemeznének néhány kiválasztott névmást, és megkísérelnék a névelős bolgár alakok litvánra fordítását. Ezzel azt a tézist igazolnák, hogy a bolgár nyelv (a hozzá hasonló nyelvekhez, például a franciához, az angolhoz és a némethez hasonlóan) formailag gazdagabb a litvánnál, mivel a határozottság-határozatlanság jelentéseit a névelővel fejezi ki. Elképzelhető, hogy a hagyományos kutatásokban nem esne szó a bolgár edin névelőről, amelynek megkülönböztetését és leírását tulajdonképpen a bolgár-lengyel nyelvtan szerzőinek köszönhetjük (Koseska i Gargov 1990). A fent leírtaktól eltérően a közvetítő nyelven alapuló kontrasztív kutatás egészen más helyzetet (status quo) mutatna be. Először létrehoznának egy absztrakt közvetítő nyelvet a határozottság-határozatlanság szemantikai (figyelem: nem morfológiai) kategóriájához, majd következetesen elvégeznék a litván és a bolgár nyelvre vonatkozó kutatásokat, amelyek célja az volna, hogy megtalálják mindazokat a formákat (mondatszinten, tágabb kontextusban), amelyek képesek a határozottság jelentéseit kifejezni. 178 A kutatás következő lépése e jelölők összehasonlítása lenne a két nyelvben, valamint az összehasonlításból adódó következtetések levonása. A határozottság-határozatlanság szemantikai kategóriájának általános ismerete, valamint a litván és a bolgár nyelvre vonatkozó tudásunk lehetővé teszi annak megállapítását, hogy mindkét nyelv kifejezi az említett kategória jelentéseit. Pusztán az a tény, hogy a bolgárban kialakult a -ăt és edin névelő, míg a litvánban ezeknek nincs szoros morfológiai megfelelőjük, szolgálhat alapul annak a következtetésnek, hogy a litvánban a nomen csoportban kevésbé formalizáltak a határozottság-határozatlanság jelölői. Arra azonban semmiképpen sem szolgálhat ürügyül, hogy azt állítsuk, a litván nyelv hátrányos helyzetben van e kategória jelentéseinek kifejezésében, vagy hogy a bolgár nyelv eleve alkalmasabb e jelentések kifejezésére. 3. A határozottság-határozatlanság szemantikai kategóriájának vázlata A határozottság-határozatlanság szemantikai kategóriájának struktúráját séma formájában mutatjuk be: 2. ábra. Ezt a kategóriát mondatkategóriának tekintjük, és ebből következően határozottan elhatárolódunk attól a hagyományos leírástól, amely a határozottság jelentéseit kizárólag a nomen alakjaiban látja, a verbum alakjaiban viszont soha. Nyilvánvaló okokból ez a kategória két alapvető jelentésből, a határozottságból és a határozatlanságból áll. A határozottság nem más, mint az egyediség, a határozatlanság pedig az egzisztenciális és általános jelentések összessége. A leírás tömörsége érdekében logikai formulákat használunk: Az egyediségen a következő logikai formulával kifejezett jelentéseket értjük: (ix) P(x), (iX) P(X), ami így fogalmazható át: „pontosan ez az elem (x), pontosan ez a halmaz (X) tesz eleget a P predikátumnak.” Példa: (1) Mano duktė gyvena Plocke. (2) Yra atvažiavęs. (3) Žmogus yra protingas. (csak az emberek, és senki más). Az egzisztencialitást olyan jelentésként értelmezzük, amelyet a következő logikai formula fejez ki: (∃x) P(x), vagyis parafrazálva: „létezik legalább egy (x), amely kielégíti a P predikátumot.“ 179 Példa: (4) Vaikai žaidžia kieme. (5) Każkas vár rád. (6) Kartais grįžta anksčiau. Az általánosságot olyan jelentésként értelmezzük, amelyet a (∀x) P (x) logikai formula fejez ki, vagyis parafrazálva: „minden (x) kielégíti a P predikátumot.“ Példa: (7) Kiekvienas mirs. (8) Niekas tavęs neieškojo. 4. Cikkünk utolsó részét a meghatározottság–határozatlanság szemantikai kategóriája kifejezőeszközeinek a litván és a bolgár nyelvben végzett szúrópróbaszerű összehasonlításának szenteljük. Megjegyezzük, hogy a bolgár példák többsége nem kapcsolódik az -ăt névelőhöz. Ezzel azt kívánjuk bemutatni, hogy a meghatározottság–határozatlanság szemantikai kategóriájának hatóköre jóval szélesebb a morfológiai (formális) kategóriáénál, mivel a nomenhez és a verbumhoz kapcsolódó alakokat is magában foglalja. (9) Aš numam. (10) Aš klausiu. A (9) és (10) mondatban a aš és aš személyes névmás az egyediség kifejezője. (11) Моята дъщеря живее в Плоцк. (12) Mano duktė gyvena Plocke. A birtokos névmással és határozott névelővel ellátott bolgár főnévi csoport, valamint a birtokos névmással ellátott litván főnévi csoport az egyediség kifejezője. Megjegyzendő, hogy a (11) mondatban a névelő nélküli bolgár forma nem lehetséges. (13) Иван чете книга в стаята си. (14) Jonas skaito knygą kambaryje. A чете és a skaito formák az állapot egyediségét fejezik ki a jelen idejű mondatban. (15) Той понякога сънува кошмари. (16) Kartais jis sapnuoja košmarus. Az egzisztencialitást a понякога és a kartais alakok használata fejezi ki, amelyek a verbális csoport elemei. (17) Един човек може да ти каже за това. (18) Apie tai vienas žmogus gali tau pasakyti. A fenti két példában egzisztencialitással van dolgunk. Figyeljük meg, hogy a bolgár един forma alakilag megfelel a litván vienas alaknak. De vajon ez mindig így van? (19) Една влюблена жена може всичко. (20) Įsimylėjusi moteris viską gali. 180 A (19)-es mondat bolgár една eleme nem tükrözhető vissza a litván vieną alakban, mivel itt általános jelentések fejeződnek ki. Így tehát a kontextus, illetve a mondatban összevetett egyes jelentések kölcsönhatásukban határozzák meg az általánosság jelentését. Az ilyen példákban az egyértelmű kifejezőeszköz hiánya olykor az úgynevezett nyelvi elhallgatással hozható összefüggésbe. (21) Всички деца обичат Дядо Мраз. (22) Minden gyermek szereti a Télapót. Всички és visi az általánosság kifejezőeszközévé válnak. Ugyanilyen jól elfogadható mondatok: (23) Децата обичат Дядо Мраз. (24) A gyermekek szeretik a Télapót. Az ilyen mondatok, amelyeket olykor a határozottság-határozatlanság jelentéseinek kifejezése szempontjából nyelvi elhallgatással terheltnek tekintenek, a (21)-es és (22)-es mondatokéhoz hasonló jelentéseket fejeznek ki. Bár egyes leírásokban (Koseska és Gargov 1990) kifejezetten nyelvi elhallgatásról beszélnek a (23)-as és (24)-es típusú mondatok esetében, értelmezésem szerint némileg más olvasat is lehetséges. Nevezetesen a (21)-es és (22)-es mondatok kategorikusan azt jelentik, hogy „minden gyermek szereti a Mikulást”, míg a (23)-as és (24)-es mondatok nem hangsúlyozzák ennyire az összes olyan gyermekre kiterjedő tartományt, aki volt, van és lesz. Ezért elmondható, hogy lehetséges: az a gyermek, akivel találkozunk, szeretni fogja a Mikulást. Természetesen a (23)-as és (24)-es állítások nem zárják ki, hogy olyan gyermekkel találkozzunk, aki nem szereti a Mikulást, bár feltételezhető, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan gyermekkel találkozunk, aki szereti a Mikulást. Ettől az értelmezéstől már csak egy lépés vezet az egzisztenciális jelentésekhez, amelyek az alábbi mondatokkal fejezhetők ki: (25) Някои деца обичам Дядо Мраз. (26) Néhány gyermek szereti a Télapót. Ebből az a következtetés adódik, hogy a nyelv szerkezete nem jelöl ki éles határokat az általánosság és az egzisztencialitás között. Ez a határ képlékeny, következésképpen egyes kifejezőeszközök ugyanúgy tekinthetők – mint esetünkben – az általánosság vagy az egzisztencialitás jelentését kifejező elemeknek. Ez a néhány példa lehetővé teszi, hogy áttekintsük a határozottság-határozatlanság szemantikai kategóriáját. Mint látható, nemcsak a névelő vagy a névmások válnak a tárgyalt szemantikai kategória kifejezőeszközeivé. Az igealakok és az igecsoportok, sőt egyes munkákban nyelvi elhallgatásként említett jelenség is (amely a litván nyelvre jellemzőbb, mint a bolgárra) e kategória kifejezőeszközévé válik. Érdemes megemlíteni, hogy a litvánban szórványosan előfordul a bolgár -ăt-nek megfelelő alak is, például: (27) – Van egy fehér, zöld és kék szoknya. Válasszon.... Melyiket veszi? – A fehéret. 181 Használata nagyon korlátozott, nagymértékben a kontextustól függ, jelentéstartománya pedig az egyediség kifejezésére szűkül. Beérkezett: 1997. 12. 01. LITERATURA Projekt 1981: Projekt gramatyki konfrontatywnej bułgarsko-polskiej i serbskochorwacko-polskiej, – Studia polsko-południowosłowiańskie, Wrocław. Koseska i Gargov 1990: Българско-полска съпоставителна граматика 2, Семантична категория определеност/неопределеност, София. APIE LIETUVIŲ IR BULGARŲ KALBŲ GRETINAMĄJĮ TYRIMĄ Santrauka Gramatiko kategorijų gretinamasis tyrimas, pagrįstas semantinių sąvokų kalbos tarpininke, leidžia išsamiau ir tiksliau aprašyti kalbos vienetų reikšmes. Vadovaujantis tuo požiūriu straipsnyje norima parodyti, kad semantinė apibrėžtumo/neapibrėžtumo kategorija būdinga ir toms kalboms, kuriose ji neturi specialių morfologinių raiškos priemonių. Ta problema aktuali ir tarinio grupei, kuri tradiciniuose artikelį turinčių kalbų aprašuose šiuo atžvilgiu dar nenagrinėta. 182