O konfrontacji językowej na przykładzie języka litewskiego i bułgarskiego

u” LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXVIII (1998) n 1 p až U EEC ma i M mu s m Danuta ROSZKO és Roman ROSZKO PAN Szlavisztikai Intézete, Warezawa —mr | m, BE mmp JE FT -A nyelvi konfrontációról a ~~ litván és bolgár nyelv példáján M m Blk, R n BF TEREP A bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzői által megkezdett (Projekt 1981), az összevetett nyelvek jelentésének elemzésétől formáinak elemzése felé, közvetítő nyelv alapján irányuló kutatások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzőinek tapasztalatai a kognitív grammatika nemzetközi kutatócsoportjának munkáiban gyümölcsöznek, amellyel nemcsak a lengyelországi, bulgáriai, franciaországi, németországi, belgiumi, olaszországi nyelvészek, logikusok és matematikusok azonosulnak.- .. A konfrontatív kutatások a bolgár–lengyel konfrontatív grammatika szerzőinek értelmezésében legalább két nyelv szinkrón összevetését jelentik egy közvetítő nyelv alapján. 1. Mi a közvetítő nyelv? A közvetítő nyelv az összevetett nyelvek közös mesterséges jelentéssíkját alkotja. Ez a kutatás során továbbfejleszthető struktúra, amelyet az összevetett nyelvekkel egy szintre helyeznek (ebben az esetben: a litvánnal és a bolgárral), vö. 1. ábra. Ábra 1. n metanyelv WORSE pe met | mgt = gy = ry = m m IF Tu = | Enz pl alla „m m pn A közvetítő nyelv csupán a leírás során segítséget nyújtó eszköz, nem pedig a leírás nyelve (metanyelv- ). A konkrét esetben a leírás nyelve a lengyel nyelv, éppúgy lehetne azonban egy másik nyelv is. Mindazonáltal a publikáció nyelvének kiválasztásakor követett szempontok azt eredményezték, hogy ez a lengyel nyelv lett, amely nem véletlenül nem kutatásaink tárgya. A közvetítő nyelvet a kutatómunkálatok előrehaladásával párhuzamosan konstruálják. A közvetítő nyelv tehát dinamikus és rugalmas struktúra. A közvetítő nyelvvel szemben a belső koherencia és a szabályok egyszerűségének követelményét támasztják. |"; AE m W A konfrontatív kutatásokban az egyes vizsgált nyelvek struktúráinak leírása a közvetítő nyelv alapján történik, ez biztosítja a w leírás o egységességét, co valamint az eredmények teljes összevethetőségét. A közvetítő nyelv alkalmazása a w kutatásokban elválaszthatatlanul összekapcsolódik a z | kifejezetten elméleti munkálatokkal. W az alkalmazott nyelvészetben ez a kifejezés meglehetősen ritkán fordul elő. U a közvetítő nyelv elméleti alapjául az ún. szituációs szemantika Barwise-é i Perryé, a meghatározott leírás Russellé i Reichenbaché, valamint az elsőrendű predikatív logika extenzionális modell-elmélete szolgált. Vö. (Koseska i Gargov 1990). A közvetítő nyelv terminust viszonylag nemrég, 1969-ben vezették be. Éppen ebben az évben Selinker w felszólalásában na 2. Nemzetközi Kongresszusán Nyelvészet Alkalmazott w Cambridge po elsőként használta a közvetítő nyelv kifejezést a célnyelvben meglévő, pontosabban meg nem határozott kompetenciák megjelölésére, amelyek az anyanyelvi kompetencia és az összevetett nyelv kompetenciájának eredői. Vö. (Koseska és Gargov 1990) és az ott megadott bibliográfiát. és 2. Hagyományos konfrontatív a kutatások A konfrontatív kutatás szabályainak közvetítő nyelven alapuló gyakorlati alkalmazása együtt jár 1) a formákon alapuló kutatások, 2) az A nyelv formáinak B nyelvre vagy fordítva történő fordításán alapuló kutatások elvetésével. Például a litván és a bolgár nyelv meghatározottság-meghatározatlanság kategóriájának hagyományos (formális) leírása főként a bolgár nyelv morfológiai jelölőinek leírására korlátozódna, és nyilvánvaló (értsd: formális) okokból a nomenre szorítkozna. Ezt követően annak megállapítására kerülne sor, hogy a litván nyelvben morfológiailag hiányoznak e kategória jelölői. Lehetséges, hogy sor kerülne egyes névmások elemzésére, valamint a „bolgár, névelővel ellátott formák litván nyelvre történő fordításának kísérletére. Ezzel bebizonyosodott volna az a tézis, hogy a bolgár nyelv (a hozzá hasonlókkal, pl.: a franciával, az angollal, a némettel együtt) formálisan gazdagabb a litván nyelvnél, mivel a meghatározottság-meghatározatlanság L jelentéseit a határozó névelő-at segítségével fejezi ki. Lehetséges, hogy a hagyományos kutatásokban nem említették volna az edin bolgár határozó névelőt, amelynek tulajdonképpeni megkülönböztetését és leírását a bolgár–lengyel grammatika szerzőinek köszönhetjük (Koseska i Gargov 1990). A fentiektől eltérően a közvetítő nyelven alapuló konfrontatív kutatások lényegesen eltérő helyzetet (status quo) mutattak volna be. Először létrehoztak volna egy, a meghatározottság-meghatározatlanság szemantikai (figyelem: nem morfológiai) kategóriájának absztrakt közvetítő nyelvét, majd következetesen elvégezték volna a kutatásokat litván, valamint bolgár nyelvi alapon, amelyek célja a meghatározottsági jelentések kifejezésére képes valamennyi forma (mondatszinten, a kontextus tágabb tervében) megtalálása lett volna. — 178 i A kutatás következő pontja e két nyelv jelölőinek összehasonlítása, valamint az ebből az w összehasonlításból következő i következtetések megadása z lett volna. i A meghatározottság-meghatározatlanság szemantikai kategóriájának általános ismerete, valamint a litván és a bolgár nyelvre vonatkozó tudás lehetővé teszi számunkra annak o megállapítását, hogy mindkét nyelv kifejezi az említett i kategória jelentéseit. na że Csupán a tény, że w a bolgárban kialakult a határozott névelő -d4t, valamint az edin, a litvánban azonban hiányzik ezek szoros morfológiai w megfelelője; ez alapul szolgálhat annak a következtetésnek, hogy a meghatározottság-meghatározatlanság kifejezőeszközei a litván nyelvben a nomen csoportjában kevésbé formalizáltak. do o w w Ez azonban soha nem szolgálhat alapul olyan állításokhoz, mintha a litván nyelv hátrányos do helyzetű volna e kategória jelentéseinek kifejezésében, vagy mintha a bolgár nyelv w eleve arra lenne rendeltetve, hogy e jelentéseket kifejezze. do M [ZSZ 3. A meghatározottság-meghatározatlanság szemantikai kategóriájának vázlata fm” og EEE A meghatározottság-meghatározatlanság szemantikai kategóriájának struktúráját séma w formájában mutatjuk be: ep pos 43 a mE Hp EM | A meghatározottság/meghatározatlanság szemantikai kategóriája Miry = | meghatározottság/meghatározatlanság | zau” M mmm pes m 2 ama ms EA — meghatározottság EE határozatlanság és | EPA = al LB egyediség |. egzisztencialitás általánosság | = Mai KL EN L Ezt a kategóriát mondatkategóriának tekintjük, és ebből következően határozottan elhatárolódunk a hagyományos leírástól, amely a meghatározottság jelentését kizárólag a nomen formáiban látja, a verbuméiban azonban soha. Nyilvánvaló okokból ez a kategória a meghatározottság és a határozatlanság két alapvető jelentéséből áll. A meghatározottság nem más, mint egyediség, a határozatlanság pedig az egzisztenciális és általános jelentések összege. A leírás tömörsége érdekében logikai formulákat használunk: Az egyediséget a következő logikai formulákkal kifejezett jelentésként értelmezzük: (ix) P(x), (1X) P(X), amit így lehet parafrazálni: „pontosan ez az elem”, (x), pontosan ez a halmaz (X) elégíti ki a P predikátumot.” a Példa: u Ir oj py (1) A lányom Płockban él. „aa a Wez mĘ pesa = Gin (2) Eljött. X Minia ub ZL m m (3) Az ember értelmes. (csak az emberek, és senki más). Az egzisztencialitást a következő logikai formulával kifejezett jelentésként értjük: (4x) P(x), amely így parafrazálható: „létezik legalább egy (x), amely kielégíti a P predikátumot.“ 179 m i Példa: p | " na s (4) A gyerekek az udvaron játszanak. „a ża o o ię úr | | (5) Valaki vár rád. nl, yp m SELER J mai DE | (6) Néha korábban tér vissza. +++ "M | Az általánosságot a logikai formula za segítségével kifejezett jelentésekként értjük (Vx) P (x), co parafrazeálható: „minden (x) kielégíti a predikátumot P.“ greet | Példa: — (7) Mindenki meg fog halni. | EE M my m= m mų AL <a py FA = | i (8) Senki sem keresett téged. i m al | 4. Cikkünk utolsó részét a meghatározottság-meghna atározatlanság szemantikai kategóriája kifejezőeszközeinek a litván és bolgár nyelvben végzett szemléltető összehasonlításának szenteljük. Megjegyezzük, hogy a bolgár példák többsége nem kapcsolódik a -dt névelőhöz. Ezzel azt szeretnénk bemutatni, hogy a meghatározottság-meghatározatlanság szemantikai kategóriájának hatóköre határozottan nagyobb a morfológiai (formális) kategóriáénál, mivel a nomenhez és a verbumhoz kapcsolódó formákat egyaránt magában foglalja. k (9) A3 numam. m oy (10) Én kérdezek. a ais z Fa a 5 a A (9) és (10) mondatban az asiaś személyes névmás az egyediség kifejezője. (11) Moama dswepa xcueee e IInouk. PLIK SE (12) Mano duktć gyvena Plocke. i o mm Ma. I A birtokos névmással és névelővel ellátott főnévi csoport bolgár nyelvben, akárcsak a birtokos névmással ellátott főnévi csoport litván nyelvben, az egyediség kifejezője. Figyelem, a (11) mondatban a névelő nélküli bolgár forma nem lehetséges. ral we SETI sy | (13) Hean ueme KHuea 6 cmaama cu. It pop 2 li | f r wa, (14) , Jonas skaito knygąkambaryje. M U U fe J i —Az ueme és skaito formák a kortárs állapot egyediségét fejezik ki, és kijelentést alkotnak. wr LJ 2] mej m ESSE -(15) Toil nouakoea csnyeéa kowmmapu. —(16) Néha rémálmai vannak. Az egzisztencialitás a noxsarxoea és kartais formák használatának köszönhetően fejeződik ki, amelyek a verbális csoport elemei. (17) Edun uoeek mowce da mu kawe 3a mo6a. ma w EF SEP R (18) Erről egy ember tud neked mesélni. ~~ o, DEHOGY w | A fenti két példában egzisztencialitással van dolgunk. "Jegyezzük meg, hogy a bolgár eduh forma formailag megfelel a litván vienas alaknak. „De mindig így történik- ?” (19) Edna earoónena scena moxce GCU4KO. sA me | em SIRE ZE (20) Isimyléjusi moteris viską gali. SI Sl Ni m i „Fiu, rol | 180 m i o a A bolgár edna mondat nem ze tükrözhető a (19) litván viena szóval, mivel az általánosság jelentései fejeződnek ki. są tu Ennek megfelelően a kontextus vagy az egyes, w egymással összevetett w mondatok jelentései közötti interakció határozzák meg az általánosság jelentését. A hasonló példákban az egyértelmű kifejezőeszköz hiányát néha w úgynevezett nyelvi | kimondatlansággal hozzák összefüggésbe. z (21) Bcuuku deua oóuuam Jlado Mpas. | aa i (22) Visi vaikai myli Kalėdų Senelį. Bcuuku i mindegyik az általánosság kifejezőeszközévé válik. Szintén elfogadható mondatok: Lr l | me = (23) Zleuama o6uuam Jlado Mpas. Xn i Flm ds | (24) Vaikai myli Kalėdų Senelį. | gi a határozottság-határozatlaz nság jelentéseinek kifejezési pontjaként néha nyelvi ki nem fejtettséggel terheltként meghatározottak hasonló mondatjelentéseket fejeznek ki do (21) és (22). Bár egyes w leírásokban (Koseska i Gargov 1990) kifejezetten beszélnek a típusú mondatok o esetében fennálló nyelvi ki w nem fejtettségről (23) i (24), to értelmezésem w szerint azonban kissé más interpretáció is lehetséges. Nevezetesen a mondatok (21) i (22) kategorikusan fejezik ki a tartalmakat ‘minden gyermek szereti a Mikulást”, míg (23) i (24) nem hangsúlyozzák olyan nagy mértékben a minden gyermeket magában foglaló tartományt, akik voltak, vannak és lesznek. Ezért elmondható, hogy lehetséges, hogy a gyermek, akivel találkozunk, szeretni fogja a Mikulást. Természetesen a (23) és (24) állítások nem zárják ki annak lehetőségét, hogy olyan gyermekkel találkozzunk, aki nem szereti a Mikulást, bár feltételezhető, hogy nagyobb annak a valószínűsége, hogy a Mikulást szerető gyermekkel találkozunk. Ettől az értelmezéstől közelebb vezet az út az egzisztenciális jelentésekhez, amelyek az alábbi mondatok segítségével fejezhetők ki: (25) Hakou deua oóuuam /lado Mpas. (26) Néhány gyermek szereti a Télapót. i sa aa Ebből az a következtetés adódik, hogy a nyelv struktúrája nem húz szigorú határokat az általánosság és az egzisztencialitás között. Ez a határ folyékony, következésképpen egyes kifejezőeszközöket éppúgy tekinthetünk – mint esetünkben – az általánosság, illetve az egzisztencialitás jelentéseinek kifejezőeszközeinek. Ez a néhány példa lehetővé teszi számunkra, hogy tájékozódjunk a meghatározottság–meghatározatlanság szemantikai kategóriájának terjedelméről. Amint látható, nemcsak a névelő vagy a névmások válnak a tárgyalt szemantikai kategória kifejezőeszközeivé. Az ige és az igecsoport formái, sőt még az egyes munkákban nyelvi ki nem mondottságként meghatározott jelenségek is (amelyek inkább a litván, mint a bolgár nyelvre jellemzőek) e kategória kifejezőeszközeivé válnak. Érdemes megemlíteni, hogy a litván nyelvben szórványosan előfordul a bolgár nyelv megfelelőjéhez hasonló forma -at, pl. (27) —Van fehér, zöld és kék szoknya. IŚsirinksite.... Kurį imsite?—- Prašau baltąjį. | Użycie jest bardzo ograniczone, w dużej mierze w zależne od kontekstu, ponadto od zakres znaczeń sprowadza się do wyrażania jednostkowości. U i m — Otrzymano 1997 12 01 sa a R = | m k | i i LITERATURA M = p H ma. mah EH Projekt 1981: A bolgár–lengyel és szerbhorvát–lengyel konfrontatív grammatika projektje, Lengyel–déli szláv i tanulmányok, Wrocław. E — | Koseska i Gargov 1990: bolgár–lengyel kontrasztív grammatika 2, A számhatározó determináltsága/indetermináltsága, Szófia. ME m = sp 5 nF | aaa | 1 APIE LITVÁN IR BOLGÁR NYELV ÖSSZEHASONLÍTÓ KUTATÁST Hy I i , m i ma m m M M a ESC [Eh gl Összefoglaló Ha „A sl H =gTM i IRIE lit a „m m J a A nyelvtani kategóriák összehasonlító vizsgálata, amelynek alapját a szemantikai fogalmak közvetítő nyelve ir képezi, lehetővé teszi a nyelvi egységek jelentésének részletesebb és pontosabb leírását. Ebből a szempontból kiindulva a cikk azt kívánja bemutatni, hogy a meghatározottság/meghatározatlanság szemantikai kategóriája azokra a nyelvekre jellemző, amelyekben nincsenek speciális morfológiai kifejezőeszközök. ir ji Ta a probléma az állítmányi ir csoportra vonatkozik, amelyet a névelővel rendelkező nyelvek hagyományos leírásaiban ebből a szempontból még nem vizsgáltak. | m m na zza zza " m M m zzz m m i u eee enyém ma Em Ima sg | T Én kw FU—mm M M —„Én m m m m m m m — a sm alu OE _H I m ; EM HEH _ i | utis Fr I mE i "ERDŐ « -=- | m m Ee m mami N= a m iš | m m wy mu sa a= m a mM= m m Ea Em = | "mm man IRE 0% LB pro | nm | Bl ol Et Bp fled hw "mE EPs 1 ALEC) = i O mm mi m ——B= —= „i: u |as Br“ m "m m. - = m m Į aie | m 182 ja = 4