Mikalojaus Daukšos raštų germanizmai

LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XXXIX (1998) Nijolė ČEPIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius MIKALOJUS DAUKŠA ÍRÁSOK GERMANIZMUSOK M. Daukša iš lengyel nyelvből fordított írásaiban, akárcsak ir más 16 a. vallási tartalmú művekben, kevés germanizmus található. Leginkább jų Jónás Bretkūnas „Bibliájában“. Különösen kevés germanizmus található Daukša kis terjedelmű „Katekizmusában” m.). (1595 Ebben hat germanizmus található, hét ir iš jų képzett származék: kunigas, vertas, kuoras „kórus”, mirra „illatos gyanták”, šarvas, skyda'"; kunigystė, kunigiškas, nevertas, vertai, nevertai, nevertybė, išliuosuoti. M. Daukša „Postilėjé- (1599 ben” m.) germanizmus 21 és ir 19 származék található — 18 a képzett ir szavak közül egy összetett szó: penigmainys. Be a már felsoroltak közül említendők a következők: penigas (peningas, piningas, pinigas), budelis, ola, stalda „istálló”, šilingas ir stb. ; lásd az 1. táblázatot. Daukša egyes írásainak jövevényszavai, akárcsak a saját szavai, helyesírásukban és alakjukban változatosak, pl.: kunigdiksztis, kunigdigsztis, kunigaistis; kunigaksztis; pénigas, penjgas, penįgas, penigas, peningas, pęnįngas. A germanizmusok eredetének meghatározásakor felmerül a kérdés — a szó közvetlenül a német nyelvből kölcsönzött-e, vagy a szláv nyelveken, főként a lengyelen vagy a fehéroroszon keresztül érkezett. Egyes kölcsönszavak eredetéről ellentétes vélemények léteznek, pl. K. Alminauskis a falšus szót a németből, E. Fraenkel pedig a lengyel nyelvből származtatja; Pl. Skardzius a „Die slavischen Lehnworter im Altlitauischen” című könyvében nem közli ezt a szót; a lampa, mirra szavakat Alminauskis német, Skardžius (az eredetiben mira) pedig lengyel nyelvi kölcsönszavaknak tartja. A kölcsönszó forrása gyakran nem segít a származás tisztázásában, mivel a német és a szláv formák fonetikai és morfológiai struktúrája teljesen vagy részben egybeesik, pl.: gruntas, vö. v. Grunt, 1. grunt; handlius „kereskedelem”, vö. v. Handel, 1. Handel; jarmarkas „vásár, piac“, vö. v. Jahrmarkt, 1. jarmark; laterna „lámpás“, vö. v. Laterne, |. laterna; pancierius „Páncélzat“, vö. v. Panzer, I. pancerz; šturmas „audra, vėtra“, plg. v. Sturm, 1. szturm; šniūras „virvė“, plg. v. Schnur, 1. sznur; tancius „šokis“, plg. v. Tanz, |. taniez. A „Postilla” e germanizmusait számos kutató szerint a szláv nyelveken keresztül kerültek be. Közismert, hogy Lengyelországot és Németországot régi kapcsolatok fűzték össze a gazdaság és a kultúra terén. A német lovagok a 11. századtól lengyel udvarokba érkeztek, a 13–17. században pedig a legnagyobb mértékű migráció zajlott. Az udvari lovagok német nőket vettek feleségül, a lengyel urak német udvarokban vendégeskedtek. Innen terjedtek a divatok, szoká- | S. Karaliūnas ezt a szót balti eredetűnek tartja. —Baltistica 30(1), 1995, 29-39. 31 sok. Voltak kapcsolair tok a tudomány területén. 1364 m. A Krakkóban alapított egyetem hallgatókat cserélt. Az első harminc év 12 iš 19 A professzorok németek voltak. Egyes germanizmusok azonban viszonylag nem régi jövevényszavak a szláv nyelvekben, például a lengyel jarmark, lampa, laterna az a., handel, szturm, taniec, 15 grunt szavakat használja „alap, fundamentum“ 16 a. (kaip ir lietuvių kalboje). E kölcsönszavak egy része, mint például a pinigas és į a kunigas, amelyek bekerültek a litván nyelvbe, állítólag K. Būgos, kb. év, 12-13 azaz ismerték eddig Daukšos į előtt a litván nyelvbe közvetlenül a iš német nyelvből kerülhettek. A mo bekerülési utak sokfélék lehettek: Kis Litvánia, Litvánia északi része (a livóniai németek alsónémet nyelve), végül pedig a Litván Nagyfejedelemségben használt német nyelv. Már a 14. században éltek németek Litvániában, ők építették Szent Miklós-templomot Vilniusban. Néhány jövevényszó könyvi úton is bekerülhetett, amikor német nyelvből fordították az írásokat (izop, mirha). Egy részük M. A Daukša írásaiban használt jövevényszavak egy részének nincs litván megfelelője vagy helyettesítője. Új realitásokkal együtt érkeztek, ismeretlen fogalmak kifejezésére, tárgyak és személyek megnevezésére. A „Katekizmus” valamennyi közvetlen germanizmusa, a vediniaišliuosuoti kivételével (a skyda helyett a köznyelvben skydas használatos, a kuoras helyett pedig choras), a köznyelvben is használatos. A „Postilėben”, akárcsak más régi írásokban, ma már nem használatos jövevényszavak is vannak, például ciekas „jel, folt”, liuosas, stalda. Ha Daukša „Postilėjének” germanizmusait összehasonlítjuk Mažvydas írásainak és Bretkūnas „Postilėjének” jövevényszavaival, látható, hogy a Daukša „Postilėjében” van a legtöbb germanizmus, a képzett származékokkal együtt (40), Bretkūnas „Postilėjében” (39), a legkevesebb pedig M. Mažvydas írásaiban (25 — közülük öt családnév). Az említett három műben mindössze 10 azonos szó fordul elő: kunigas, penigas, mūras, hūkis, izapas (izopas), kaplanas (kaplonas- ), kunigaikštis, mirra (myrha, mirrhas), skyda, hūkinykas (hukenykas), DP és BP —19, Mz és BP —13, DP és Mz pedig csak 11. Daukša és Mažvydas minden írásából, valamint Bretkūnas „Postiléjéből” származó 65 germanizmus közül (a vezetékneveket nem számítva) a köznyelvben mindössze 20-at használnak, továbbá néhány kölcsönszónak más alakja van, például a hercekis helyett hercogas szerepel. Megfigyelhető, hogy a DP-ben sok kölcsönszavakból alkotott származék található, főként képzett szavak, például: išliuosuoti, išliuosavimas: liuosuoti; peniguojas „pénzes, gazdag”, penigėlis: penigas; kunigystė, kunigiškas, kunigaikštis: kunigas; šarvuotas, šarvinykas „páncélos ember”, pašarvinti „felfegyverezni”: šarvas; vertumas, nevertumas /DK nevertybé/: vertas. Összesen Daukša „Postiléjében” 19 germanizmusokból alkotott származék található, Daukša „Katekizmusában” —7, Bretkūnas „Postiléjében” —9, Mažvydas írásaiban —7. 32 tt 16 a. írások (Mž, BP, DK, DP) germanizmai 1 lentelė Kölcsönszavak Származékok Alapszavak Források brantai „szifiliszbetegség” v.v.z.brant hóhér BP Pr.v., v.v.z. boddel DP paburguoti „kölcsönadni” v.borgen Mz ciekas „jel” Pr.v. zéxen DP Daubmanas „ilyen vezetéknév” v. Daubmann Mž festék „festék“ v. Farbe BP gasas „utca, út“ Pr.v. gas, gass grabė BP „árok“ Pr.v.grabe, v. Graben hercekis BP (hercikis) „herceg“ v. Hertzig BP hercikystė „hercegség“ Mž, BP heubtmonas (hoitmanas) v.v.a. houbetman Mz, BP „viršininkas, vadas“ hūkis Pr.v. Huck, Hucke Mz, BP, hukinykas,-¢ DP (hiikenykas) Mz, BP, ukinykas DP hukenyste DP BP ve Jövevényszavak Származékok Alapszavak Források hukinykavimas DP Hulrich „ilyen vezetéknév“ v. Hulrich Mž izapas (izsóp) „gyógynövényi v. Isop Mz, BP, juozapo DP (Hyssopus officinalis) leve „káplán (kaplonas) „pap” v. Kaplan Mz, BP, kylikasz DP „serleg“ s.s. kelych, v.z. kellik, s.v.a. kelich Mz, pap kuoras BP (choras) kvietys kunigé „pap felesége; hercegnő“ papság (kunigysta) „a pap tisztsége, papi szolgálat; fejedelemség” papi „papi” papként szolgálni „papnak lenni; uralkodni” fejedelem „hadvezér, egy terület ir uralkodója” hercegnő „hercegkisasszony” s.v.a., v.v.a, v.v.Z. pap Pr.v. kor,v.v.a. kor,v. Gót kórus, hwaiteis, §.germ. xweitiz, Mz, BP, DK, DP Mz DK, DP, DK, DP BP Mz Mz, BP, DP Mz DK, DP, BP, DP Mz 33 Kölcsönszavak Származékok Alapszavak Források lampa (liampa) liuosas „szabad“ iSliuosuoti išliuosavimas Lutheras „ilyen vezetéknév“ malkas „korty; ital“ midus Mikielės hónap „Mikėlės (Mykolaus) hónapja“ mirra (myrha, mirrhas) „illatos gyanták“ fal, barlang Osterberger „ilyen vezetéknév“ pant „ajándék“ penigas (peningas, piningas, pinigas) penigėlis peniguojas „pénzes“ isl. hweite v. Lampe v. los v. Luther Pr. v. malche „egyszer“ gót *mézbor Pr.v. Michėl v. Myrrhe v.v.Z. mure, v.v.a. mare Pr.v. mar v.v.Z. hol v. Osterberger Pr.v.pant v.Z. pennig, penning, s,š. germ. penning, Pr.v. fenning, pfenning DP, BP DP DK, DP DP DP BP, DP BP BP, Mz, DK, DP Mz, BP, DP BP,DP BP Mz Mz,BP, DP BP,DP DP DP 9¢ Jövevényszavak Származékok Alapszavak Források Pénzváltás DP Perbant „ilyen vezetéknév“ v. Perbant Mž ratužė „városháza“ Pr.v. rothus skyda BP „pajzs“ spykeré „gabonatároló, csűr“ stalda „istálló“ (staldas) stukis „darab, tömb“ stukelis páncél (páncélzat) šarvinykas „páncélos ember“ šarvuotas felfegyverzett pašarvinti „felfegyverezni“ šilingas Šiparus „evezős, hajós“ šurčas „kötény“ vertas értékes nevertas értéktelen s.fríz skid, s.ófelnémet scit v.v. ž. spiker, Pr.v. špiker danų stald, v.v.ž. stal(1l-) Pr.v. stuk, v.v.ž. stucke gotų sarva v. Schilling Pr.v. Schipper v. Schūrze V. wert Mz, DK, DP, BP BP DP BP BP DP BP, DK, DP BP, DP DP DP DP BP BP BP, DK, DP BP, DK, DP Lt SC C0 8661 einen Skoliniai Dariniai Pamatiniai žodžiai Šaltiniai vertai DK, DP érdemtelenül DK, DP értékesség DP értéktelenDP ség DK értéktelenBP ség értékes értékesen BP Weinreich „ilyen vezetéknév“ v. Weinreich Mž žėglis „burė“ v. Segel BP RÖVIDÍTÉSEK isl. — izlandi nyelven. Pr.v. — Porosz német nyelv. S. S. — ófelnémet nyelv. s.v.a. — ófelnémet nyelv. š. germ. -— északi germán nyelv. v. — német nyelv. v.v.a — középfelnémet nyelv. V.V. Z — középalsónémet nyelv. „Ž. — alsónémet nyelv. A többi rövidítés megegyezik a nagyszótárban találhatókkal. IRODALOM Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen. Die deutschen Lehnworter im Litauischen, Teil 1, Kaunas, /1934/. Briickner A. A lengyel nyelv etimológiai szótára, Varsó: Wiedza Powszechna, 1974. Būga K. Válogatott írások, V: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1958–1959. 1–2. kötet. Fraenkel E. Litauisches etymologisches Wörterbuch 1–2, Göttingen: Vandenhoeck&Ruprecht, 1955–1965. Karalitinas S. A balti nyelvekben a kanál és a pajzs elnevezésének eredetéről —Baltistica 30(1), 1995, Karszniewicz-Masur A. Német eredetű lexikai kölcsönzések a mai lengyel nyelvben, Wrocław, 1986. Skardžius Pr. A szláv jövevényszavak az ólitvánban, Kaunas, 29-39. 1931. A GERMANIZMUSOK MIKALOJUS DAUKSA ÍRÁSAIBAN Összefoglalás M. Daukša fordításai, akárcsak általában a 16. századi litván vallási írások, A századok nem tartalmaznak sok germanizmust. A „Katekizmasban” (1595) hat germanizmus és az azokból képzett hét származék található, a „Postilėben” pedig — huszonegy germanizmus, tizennyolc származék és egy hibrid összetétel. A germanizmusok eredetének meghatározásakor felmerül egy kérdés — a szó közvetlenül a németből vagy a szláv nyelvek közvetítésével került-e a litvánba. Néhány német jövevényszó a szláv nyelvek közvetítése nélkül is bekerülhetett a litván nyelvbe, például: šturmas (Sturm), gruntas (Grunt), tancius (Tanz). A Daukša, Mažvydas és Bretkunas „Postilė” című írásaiban előforduló 65 germanizmus közül mindössze 20 használatos a mai litván nyelvben. M. Daukša fordításai különböznek a fent említett, 16. századi többi szerző írásaitól. a jövevényszavakból képzett származékok többsége révén. 38