Mikalojaus Daukšos raštų germanizmai

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XXXIX (1998) Nijolė ČĖPIENĖ Lietuvių kalbos institutas, Vilnius Mikalojaus Daukšos írásainak germanizmusai M. Daukša lengyből fordított írásaiban, csakúgy, mint más, 16. századi vallási tárgyú művekben, kevés a germanizmus. Legtöbbjük Jonas Bretkūnas „Bibliájában” található. Különösen kevés germanizmus lelhető fel Daukša kis terjedelmű „Katekizmusában” (1595). Ebben hat germanizmus és az azokból képzett hét származékszó található: kunigas, vertas, kuoras „kórus”, mirra „illatos gyanta”, šarvas, skyda1; kunigystė, kunigiškas, hevertas, vertai, nevertai, nevertybė, išliuosuoti. M. Daukša „Postiléjében” (1599) 21 germanizmust és 19 származékszót találtak – 18 képzett szót és egy összetételt: penigmainys. A már felsoroltakon kívül említést érdemelnek még a következők: penigas (peringas, pinningas, pinigas), budelis, ola, stalda „istálló”, šilingas stb.; lásd az 1. táblázatot. Daukša egyes írásaiban a jövevényszavak írásmódja és alakja, akárcsak a saját szavaké, változó, például: kunigáikszts, kunigáigszts, kunigáistis; kunigákzts; pęnigas, pęni-gas, penigas, pęnigas, peningas. A germanizmusok eredetének meghatározásakor felmerül a kérdés: a szó közvetlenül a német nyelvből származik, vagy a szláv nyelvek, főként a lengyel vagy a belorusz közvetítésével került át. Egyes jövevényszavak eredetéről ellentmondó vélemények vannak, például falšus K. Alminauskis német eredetűnek tartja, E. Fraenkel viszont lengyelnek; Pr. Skardžius a „Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen” című könyvében nem említi ezt a szót; lampa, mirra Alminauskis szerint német jövevényszavak, Skardžius szerint pedig (az eredetiben mira) lengyel jövevényszó. A jövevényszó forrása gyakran nem segít az eredet tisztázásában, mivel a német és a szláv alakok fonetikai és morfológiai szerkezete teljesen vagy részben egybeesik, például: gruntac, vö. ném. Grunt, lengy. grunt; handlius „kereskedelem”, vö. ném. Handel, lengy. Handel; jarmarkas „vásár, piac”, vö. ném. Jahrmarkt, lengy. jarmark; laterna „lámpás”, vö. ném. Laterne, lengy. laterna; pancierius „páncél”, vö. ném. Panzer, lengy. pancerz; šturmas „vihar, zivatar”, vö. ném. Sturm, lengy. szturm; šniūras „kötél”, vö. ném. Schnur, lengy. sznur; tancius „tánc”, vö. ném. Tanz, lengy. taniez. A „Postilė” ezen germanizmusait sok kutató szláv közvetítéssel átvettnek tartja. Kétségtelen, hogy Lengyelországot és Németországot régi gazdasági és kulturális kapcsolatok fűzték össze. A német lovagok a 11. századtól jártak a lengyel udvarokba, a 13–17. században pedig a legnagyobb mértékű volt a migráció. Az udvari lovagok német nőket vettek feleségül, a lengyel urak pedig német udvarokban vendégeskedtek. Innen terjedtek a divatok, szoká- 1S. Karaliūnas ezt a szót balti eredetűnek tartja. – Baltistica 30(1), 1995, 29–39. 31 kapcsolatok. A tudomány területén is voltak kapcsolatok. 1364-ben Krakkóban egyetemet alapítottak, amely diákokat cserélt. Az első harminc évben a 19 professzor közül 12 német volt. Néhány germanizmus azonban viszonylag nem régi jövevényszó a szláv nyelvekben; például a lengyel jarmark, lampa, laterna a 15. században, a handel, szturm, taniec, grunt ’alap, fundamentum’ pedig a 16. században használatos (akárcsak a litvánban). E jövevényszavak egy része, például a pinigas, kunigas, amelyek K. Būga szerint körülbelül a 12–13. században kerültek a litván nyelvbe, vagyis Daukša előtt már ismertek voltak, közvetlenül a németből is bekerülhetett a litvánba. A bekerülés útjai különbözőek lehettek: Kis-Litvánia, Litvánia északi része (a livóniai németek által beszélt žemait nyelvjárás), végül a Litván Nagyfejedelemségben használt német nyelv is. Már a 14. században éltek németek Litvániában; ők építették Vilniusban a Szent Miklós-templomot. Egyes jövevényszavak könyves úton is bekerülhettek, amikor német nyelvű írásokat fordítottak (izopas, mirra). M. Daukša írásaiban használt jövevényszavak egy részének nincs litván megfelelője, helyettesítője. Új, korábban ismeretlen fogalmak kifejezésére, tárgyak és személyek megnevezésére kerültek be. A „Katekizmus” valamennyi közvetlen germanizmusát – a išliuossuoti származékszó kivételével (a köznyelvben a skyda helyett a skydas, a kuoras – choras használatos) – a köznyelvben is használják. A „Postilėben”, akárcsak más régi írásokban, ma már nem használatos jövevényszavak is előfordulnak, például: cieks ’jel, folt’, liuosas, stalda. Daukša „Postilėjének” germanizmusait Mažvydas írásainak és Bretkūnas „Postilėjének” jövevényszavaival összehasonlítva látható, hogy Daukša „Postilėjében” található a legtöbb germanizmus a származékszavakkal együtt (40), Bretkūnas „Postilėjében” 39, M. Mažvydas írásaiban pedig a legkevesebb (25, közülük öt családnév). A három említett műben mindössze 10 közös szó fordul elő: kunigas, penigas, mûras, hûkis, izapas (izopas), kaplanas (kaplonas), kunigaikštis, mirra (myrha, mirrhas), skyda, hûkinykas (hukenykas); DP és BP között 19, Mž és BP között 13, DP és Mž között mindössze 11. Daukša és Mažvydas írásainak, valamint Bretkūnas „Postilėjének” összesen 65 germanizmusa közül (a családneveket nem számítva) a köznyelvben csak 20 használatos, ráadásul néhány jövevényszó más alakban él; például a hercekis helyett a hercogas használatos. Megfigyelték, hogy a DP-ben sok, jövevényszavakból képzett származékszó található, főként képzős alakok, például: išliuosuoti, išliuosavimas: liuosuoti; peniguojas ’pénzes’, penigėlis: penigas; kunigystė, kunigiškas, kunigaikštis: kunigas; šarvuotas, šarvinukas ’páncélos ember’, pašarvinti ’felfegyverezni’: šarvas; vertumas, never- tumas /DK nevertybė/; vertas. Daukša „Postilėjében” összesen 19 germanizmusból képzett származékszó van, Daukša „Katekizmusában” 7, Bretkūnas „Postilėjében” 9, Mažvydas írásaiban pedig 7. 32 A 16. századi írások (Mž, BP, DK, DP) germanizmusai 1. táblázat Jövevényszavak Származékok Alapszavak Források brantai ’szifilisz’ v.v.ž.brant BP hóhér Pr.v. v.v. ž. budel DP ciekas ’jel’ pabugruoti ’kölcsönadni’ v.borgen Mž Daubmanas ’ilyen családnév’ Pr.v. žeken DP farba ’szín’ v. Daubmann Mž gasas ’utca, út’ v. Farbe BP grabė ’árok’ Pr.v. gas, gass BP hereckis (herčiks) ’herceg’ Pr.v.grobė, v.Graben BP heubtmonas (hotimanas) „elöljáró, vezető” hereckystė „hercegség” v. Hertzig Mž, BP gazda v.v.a. houbetman Mž, BP gazdálkodó, -nő (gazdálkodó) Pr.v. Huck, Hucke Mž, BP, DP ūkinykas DP hūkenystė BP 33 Jövevényszavak Származékok Alapszavak Šaltiniai Hulrichas „tokia pavardė“ hūkinykavimas v. Hulrich DP ižapas (izopas) „vaistinio juozapo (Hyssopus officinalis) sultys“ kunigė „kunigo žmona; kunigaikštienė“ v. Isop Mž juozapo (Hyssopus officinalis) sultys“ kunigystė (kunigysta) „kunigo pareigos, kunigavimas; viešpatystė“ v. Kaplan Mž, BP, DP kaplanas (kaplonas) „kunigas“ kunigiškas „dvasininkiškas“ s.s. kelik, v.ž. kelik, s.v.a. kelich Mž, BP, DP kylikas „taurė“ kunigauti, būti kunigu; viešpatauti“ s.v.a., v.a.a., v.v.ž. kuning Mž, BP, DK, DP kunigas kunigaikštis „karo vadas ir srities valdovas“ Mž DK, DP, BP kuoras (choras) kunigaikštė „kunigaikštytė“ Pr.v. kor, v.v.a. kor,v.Chor Mž kvieys gout hwaities, s.gem. xweitiz, DK, DP, Mž BP, DP 34 Skoliniai | Dariniai | Pamatiniai žodžiai | Šaltiniai lampa (liampa) | | isl. hweite | DP, BP liuossa „laisvas“ | | v. Lampe | DP | išsiuosti | v. los | DK, DP | išluosiavimas | | DP Lutheras „tokia pavardė“ | | v. Luther | Mž malkas „gurkšnis; gėrimas“ | | Pr.v. malche „viena karta“ | DP midus | | gotų *midus | BP, DP Mikielės menuo „Mikėles (Mykolo) mėnuo“ | | Pr.v. Michėl | BP mirra (myrrha, mirrhas) „kvapus sakai“ | | v. Myrrhe | BP, Mž, DK, DP mūras | | v.v.ž. mūre, v.v.a. mûre Pr.v. mûr | Mž, BP, DP ola | | v.v.ž. hol | BP,DP Osterbegeras „tokia pavardė“ | | v.Osterberger | BP pantas „dovana“ | | Pr.v.pant | Mž pेंिगas | | v.ž. pennig, penning, s.ž. grem. penning, Pr.v. fenning, pfennig | Mž,BP, DP (peningas, pinigas, pinigas) | | | BP,DP | | pengėlis | DP | | penguojas „piningas“ | DP 35 Skoliniai Dariniai Pamatiniai žodžiai Šaltiniai Perbant „tokia pavardė“ penigmainys v. Perbant DP ratūžė „rotušė“ Pr.v. rūthús Mž skıda „skydas“ s.frizu skid, s.v.a. scit BP spykerė „javų sandėlis, klėtis“ v.v. ž. spiker, Pr.v. špiker Mž, DK, DP, BP stalda „vartas“ danu stald, v.v. ž. stal(l-) BP (staldas) DP stukis „gaballas, liūtas“ Pr.v. stuk, v.v. ž. stukke BP šarvas (Šarvai) šarvinykas „šarvuotas žmogus“ gotu sarva DP šarvuotas BP, DK, DP BP, DP šarvuotas DP pasārvinti „apginkluoti“ DP šilingas v. Schilling DP Šiparus „irkluotojas, laivininkas“ Pr.v. Schipper BP šūrčės „prijuostė“ v. Schürze BP vertas v. wert BP, DK, DP nevertas BP, DK, DP 36 Školiniai Dariniai Pamatiniai žodžiai Šaltiniai Weinreichas „tokia pavardė“ vertai v. Weinreich DK, DP žėgplis „purė“ neverta(i) v. Segel DK, DP vertumas DP nevertumas DP nevertėbė DK vertingas BP vertingai BP Mž BP Gauta 1998 02 25 37 RÖVIDÍTÉSEK isl. – izlandi nyelv. Pr.v. – porosz német nyelv. s. s. – óalszász nyelv. s. v. a. – ófelnémet nyelv. š. germ. – északi germán nyelv. v. – német nyelv. v. v. a. – középfelnémet nyelv. v. v. ž. – középalsónémet nyelv. v. ž. – alsónémet nyelv. A többi rövidítés megegyezik a Lietuvių kalbos žodynas nagyszótárban szereplőkkel. LITERATŪRA Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen. Die deutschen Lehnwörter im Litauischen, Teil 1, Kaunas, /1934/. Brückner A. Słownik etymologiczny języka polskiego, Warszawa: Wiedza Powszechna, 1974. Būga K. Rinktiniai raštai, V: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1958–1959. T. 1–2. Fraenkel E. Litauisches etymologisches Wörterbuch 1–2, Göttingen: Vandenhoeck&Ruprecht, 1955–1965. Karaliūnas S. Dėl baltų kalbų šaukšto ir skydo pavadinimų kilmės – Baltistica 30(1), 1995, 29–39. Karszniewicz-Masur A. Zapożyczenia leksykalne ze źródła niemieckiego w współczesnej polszczyźnie, Wrocław, 1986. Skardžius Pr. Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen, Kaunas, 1931. DIE GERMANISMEN IN SCHRIFTEN DES MIKALOJUS DAUKŠA Zusammenfassung Die Übersetzungen von M. Daukša, wie überhaupt die litauischen Religionsschriften des 16. Jhs., enthalten nicht viel Germanismen. Im „Katekizmas“ (1595) sind sechs Germanismen und sieben von ihnen gebildete Ableitungen, in „Postilė“ – einundzwanzig Germanismen, achtzehn Ableitungen und eine hybride Zusammensetzung. Bei der Bestimmung des Ursprungs der Germanismen entsteht eine Frage – das Wort ist gerade aus dem Deutschen oder durch die Vermittlung der slawischen Sprachen ins Litauische gelangt. Manche deutsche Lehnwörter konnten ohne Vermittlung der slawischen Sprachen ins Litauische gelangen, z. B.: šturmas (Sturm), gruntās (Grant), tancius (Tanz). Aus 65 in den Schriften von Daukša, Mažvydas und Bretkūnas „Postilė“ vorliegenden Germanismen werden nur 20 in der litauischen Gegenwartssprache gebraucht. Die Übersetzungen des M. Daukša unterscheiden sich von den Schriften der anderen oben genannten Autoren des 16. Jhs. durch die Mehrheit der aus den Lehnwörtern gebildeten Ableitungen. 38